Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-03 / 28. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 3. AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT Jött, látott és meghatározta az új irányt Munkásból vállalati igazgató — ívű pálya, amilyennel az államosítást követően lehetett gyakrabban találkozni. Azok közt. akik mostanában ülnek elsőszámú vezetői székbe, valószínűleg kevesebb munkáséletet is próbált ember akad már, hisz más időket élünk. Varga Attila, a Bajai Finomposztó Vállalat negyvenéves igazgatója fonógyári segédmunkásként kezdte pályáját. Ügy futott föl a ranglétrán, hogy annak szinte minden fokát érintette: lakatos szakmunkás, segédművezető, művezető, majd technológus volt. Persze, közben tanult, levelező úton gépésztechnikusi oklevelet szerzett. Munka mellett végezte el a miskolci Műszaki Egyetemet is. Gépészmérnök lett a munkásból, ami már önmagában tiszteletre méltó teljesítmény. 1975-ben főmérnök a TEMAFORG mohácsi gyárában. Két évvel később a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár fejlesztési főmérnöke. S 1980 közepén száll föl a Bajai Finomposztó kapitány nélkül maradt hajójára. ez olyan — Veszteség veszteséget követett a cégnél. Az illetékes pénzügyi szerveknél a szanálás gondolata is fölvetődött. A. szakmai hírneve, karrierje szempontjából nem volt kockázatos dolog vállalni itt az igazgatóságot? — kérdem tőle. — Lehet, hogy meglepi amit mondok: nem sok kockázattal járt ez a lépés. Ugyanis a Finom- posztó olyan jó műszaki-technológiai adottságokkal rendelkezik, amilyenekkel más gyapjúipari vállalatok nem dicsekedhetnek Magyarországon. A szakemberei, akiket én régebbről elég jól ismertem, tudják mindazt, amit a textilipar más egységeinek dolgozói. I — Föl sem merült önben, hogy belebukhat a vállalkozásba? — Megfordult a fejemben ilye^. mi is, de nem ijesztett el az új feladattól. Mert ma sem félek akár még attól sem, hogy a gép mellé álljak és ott dolgozzam. Persze, a várakozásaimat nem ilyen sötét színek jellemezték. — Ml volt a helyzet kulcsa, amit ön az újabb eredmények szerint magával hozott a tarsolyában, ide Bajára? — Ennek megválaszolásához röviden össze kell foglalnom az előzményeket. A Finomposztó a hetvenes évtizedben a kártolttól a fésűs gyártástechnológia felé indult el. Az utóbbi magasabb színvonalat képvisel, szakmailag finomabb, kulturáltabb munkát igényel. A hagyományosat újjal felváltani gyorsan kellett volna. A' nagyobb követelményeknek az akkor éppen csökkenő piaci kereslet mellett nem tudott megfelelni a cég. öt olyan gyapjúipari vállalat található az országban, amely nagy tapasztalattal és jobb minőségben gyártotta a fésűs szövetet. A korábbi igen jelentős beruházással üzembe helyezett berendezések műszaki állapota leromlott, mert a folyamatos karbantartásról nem tudtak gondoskodni. A fonógépek csak 50—60 százalékát gyártották annak a meny- nyiségnek, amelyre képesek. Eladási nehézségek, minőségi problémák, hosszú átfutási idő — és még sorolhatnám a veszteséges gazdálkodás okait. Két évig senki béremelést nem kapott. Rohamosan csökkent a létszám és a kilátástalanság hangulata uralkodott az üzemekben. Az emberek Várták, hogy valaki megmondja, milyen irányban kell továbbhaladni. Ez a szerep jutott nekem. — Az eddigi ténykedése szerint helyesen határozta meg I azt a bizonyos új irányt. Hogyan látott neki? — A szokásos stafétaátvételtől eltért a feladatom. Nem egy kiforrott, letisztult állapotot kellett átvennem. A gyors helyzetelemzésnek és az azt követő döntéseknek volt nagy jelentőségük. Határidőre, jó minőségben csak jól karbantartott gépekkel lehet termelni, ezért gyorsan rendbe kellett hozni a berendezéseket. Ebben segítettek a korábbi tapasztalataim. Az első félévet 17,5 milliós veszteséggel fejezte be a vállalat. Ahhoz, hogy a második hat hónapban nyereségessé váljunk, gazdaságossá kellett tenni a termékösszetételt. Ehhez segítséget kértünk a Könnyűipari Szervezési Intézettől is. — Emlékszem, hogy a bácsalmási gyáregység korábban nagy gonddal létrehozott szö- vödéjét mint derült égből villámcsapás, úgy érte ,a változás. — A termékösszetételben célszerű volt növelni a fonal részarányát, mert a szövetekkel ellentétben jól lehetett értékesíteni. Ezért a bácsalmási szövődében hetven gépet leszereltünk és a helyükre a bajai létszámhiányos kártolt fonoda berendezéseit állítottuk be. Jelenleg a bácsalmási gyáregységünk évi 600 tonna kártolt fonal előállítására képes, aminek nagy részét föl is dolgozza a meghagyott szövőgépekkel. Itt, Baján, a kártolt fonodában felszabadult létszámot átirányítottuk a fésűsbe, ahol ezáltal 300— 400 tonnával növelni tudtuk a termelést. Mindezt elég gyorsan és sikeresen végrehajtottuk, annak ellenére, hogy az elképzelést nem mindenki tette magáévá vezető munkatársaim közül sem. össze kellett hangollni a vállalat kereskedelmi és termelésirányítási munkáját, amiben szintén támaszkodtunk a Könnyűipari Szervezési Intézet munkatársaira. A számítógépes termelésirányítás bevezetésével három, három és fél hónappal lerövidítettük a termékek átfutási idejét. Ez jelentős készletcsökkenéssel és a vállalati tőke gyorsabb forgásával járt együtt. A kisebb készletekkel való gazdálkodás az egyes termelési területeket pontosabb, ütemesebb munkára kényszerítette. I — Ügy tudom, a vállalati szervezet sem marádt érintetlen. — Túlságosan hosszú vezetői láncok alakultak ki az előző években. Ez gátolta az egyértelmű, konkrét és gyors feladatmeghatározást, s a végrehajtást is. Alapos előkészítés után a múlt év január elsejével harminc vezetőt, köztük osztály- és főosztályvezetőket helyeztünk új munkakörbe, ahol a tapasztalataikat megfelelő anyagi elismerés mellett hasznosíthatják. Nagy gonddal választottuk ki az irányításban résztvevőket. Egyébként a vállalati szervezet egyszerűsítésével együtt járó személyi változások még nem értek véget. — Nyolcvan második felében már bért is emeltek? — Bért javítani a mi akkori gazdasági helyzetünkben kockázatos dolog volt, de úgy ítéltem meg, hogyha többet adunk, jobb és több munkát kapunk. Akkor hatékonyabb lesz a termelés, és ismét lehet fizetést emelni. A körforgás megindításához meg kellett tenni ezt a lépést. — Az év végére elért 28 milliós nyereség igazolta a számítást. Tavaly megkezdték a konfekcionálást is. Ez hogyan illeszkedik az elképzeléseibe? — Korábban évente 20—30 milliós veszteségei származtak a vállalatnak a maradékáru csökkentett értéken való kiárusításából. De attól, hogy egy szövetvégben valahol találni egy-két hibát, még kitűnő nadrágokat lehet belőle készíteni a hibás rész kihagyásával. Ezért ragadtuk meg tavaly a vállalati törvény módosulásával kínálkozó új lehetőséget, s kezdtük meg a konfekcionálást. Ügy gondoltuk, ha az új tevékenység mérsékli a maradék anyagokkal kapcsolatos veszteséget, már jó a kezdeményezés. De ennél többet remélünk tőle. Ezután feldolgozzuk a biztonsági tartalékokat is és hasznot várunk a konfekcionálástól. — A múlt évben 75 millió forintos nyereséget értek cl, amivel a textiliparon belül már meglehetősen jó a helyezésük. Futja ebből a bankhitel visszafizetésére is? — A korábbi rekonstrukcióhoz felvett, még visszafizetendő hitel és a kamatok 280 millió forintra rúgnak. Ezt az összeget a VI. ötéves tervben évente egyenlő ösz- szegekben kell visszafizetnünk, miután a Magyar Nemzeti Bank kérésünkre átütemezte a törlesztést. Tavaly márciusban döntött így, látva, hogy a Bajai Finomposztó Vállalat képes tartalékai mozgósítására, képes az adottságainak megfelelő színvonalon tevékenykedni. Bízom benne, hogy eleget teszünk a fizetési kötelezettségeinknek 1981-hez hasonlóan a következő években is. | — Hogyan tovább? — Az idén hét és fél millió négyzetméter kelmét és négyszáz- ezer darab konfekcióterméket állítunk elő. A fonodái termelést körülbelül háromezer tonnára növeljük. Meggyőződésem, hogy a textilipari alaptevékenységünket jelenleg tovább bővíteni nem szabad. A megtermelt mennyiséget kell magasabb kiszereltségi, feldolgozottsági színvonalon értékesíteni. További belső tartalékokat használunk ki a gazdaságosság javítására. Bővítjük a kereskedelmi tevékenységünket, új boltokat nyitunk Budapesten. Így a vásárlókkal való közvetlen kapcsolatunk erősödik, folyamatosan, megbízhatóan informálódhatunk felőle, hogy mennyire keresik a termékeinket, mennyire vagyunk versenyképesek a hazai piacon. Itt megjegyezném, hogy erőfeszítéseket teszünk a gazdaságos tőkés export további növelésére. Szeretnénk önálló külkereskedelmi irodát nyitni. Az a célunk, hogy a termelésünkben felhasznált import és az exportunk értéke mielőbb legalább egyensúlyba kerüljön, illetve a késztermék-kivitelünk haladja meg az anyagbehozatalt. Kisvállalatot létesitünk, bedolgozókat foglalkoztatunk. Mivel senki sem mondja meg, hogy mit csináljunk, úgy mint a tervutasításos időkben, ezért kezdeményeznünk kell. Megragadunk minden reális lehetőséget a vállalati eredmény növelésére. Tavaly kétszáznyolcvannal nőtt a Finomposztó létszáma, ami beszédes tény. A béreket átlagban 9,5 százalékkal emelhették. Az igazgató már egyre ritkábban kényszerült győz- ködésre, munkatársai átvették tőle a tempót, és a tavalyi várakozáson felüli siker ennek volt köszönhető. Varga Attila igazgató tevékenységéről elismeréssel beszélnek a bajai járási-városi pártbizottságon. Munkahelyén pedig — érthetően — felszökött a „népszerűségi görbéje”. A. Tóth Sándor megyei döntőire • Jobbra: Csikai Pálné mérnöktanár műszaki rajzban segít a másodéves gépszerelőknek. f? A szakmunkásképző intézetek harmadéves tanulói, a tanév második felének elején évről évre összemérik erejüket, elméleti és gyakorlati tudásukat bizonyítva vetélkednek a helyezésekért. Vizsga ez a javából, de nemcsak a tanulóknak, hanem a tanároknak, oktatóknak, sőt az adott intézetnek is. A kiskunfélegyházi 608. számú Szakmunkásképző Intézet tanulói — akik már azóta megbecsült szakmunkások — az ejmúlt években jól megállták a helyüket ezeken a vetélkedőkön. Mi várható az idén? Erről beszélgettünk a napokban Serege Gábor igazgatóval. — Rendkívül jól segíti az oktató-nevelő munkát ez a vetélkedősorozat — mondta az igazgató. — A harmadévesek már szinte a tanév elején megkezdik a felkészülést, s decemberben a házi selejtezőkön kiderül, hogy ki juthat el a megyei döntőre. Intézetünk 914 tanulója közül az idén 290 fiatal fejezi be tanulmányait. Remélhetően lesz közöttük olyan is, aki eljut az országos döntőre és már szakmunkásként jön haza. Korai lenne még jósolni, de véleményem szerint tanulóink a tavalyinál jobban készültek. A múlt évben 14 szakma 42 képviselője vett részt a megyei döntőkön, közülük 8-an jutottak el az országos vetélkedőre. A szakmai tantárgyi versenyeken 10-en vettek részt, öten pedig-az országos vetélkedőn képviselték intézetünket. A közismereti tárgyakból ugyancsak tízen bizonyították tudásukat, de közülük csak ketten jutottak tovább. Mindenesetre elég szép eredménynek mondható, hogy az országos versenyeken részt vett 15 tanulónk közül kilencen az első tíz között végeztek, Fábián Éva pedig szakmunkás-bizonyítvánnyal tért haza. Az idén hasonló létszámmal veszünk részt a megyei versenyeken, amelyeken a szakmák száma eggyel nőtt. Korábban nem rendeztek vetélkedőt az építőgépszerelők részére, az idén viszont nálunk mérhetik össze tudásukat. Intézetünkben tartják ezenkívül az esztergályosok, a karosszéria- lakatosok, valamint a férfi, és a női szabók megyei _ döntőjét. Ugyancsak mi adunk helyet a magyar nyelvi, az irodalmi és az elektrotechnikai versenyeknek. — Közeledik a tanév első felének vége. Milyen eredménnyel zárják? — A múlt évinél jobbakkal. Javult a tanulmányi fegyelem, s néhány példától eltekintve minden tanulónk képességének megfelelően sajátítja el az elméleti és gyakorlati tananyagot. Jelenleg az összefoglaló ismétlések folynak, február első hetében pedig tanulóink megkapják a megfelelő érdemjegyeket. Intézeti átlagunk várhatóan jobb lesz a közepesnél, örvendetes különben az is, hogy a múlt évinél 100-zal több, öszszesen 392 fiú és lány kezdte meg az első évet. Az eredmények növelését igen jól segítik a tanulmányi versenyek és a szocialista brigádmozgalom is. Intézetünk 59 brigádjának 769 tagja — de a többiek is — a tanév első felében 23 ezer 769 óra társadalmi munkát végeztek. Részt vállaltak a Petőfi és a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a szüreti munkákban. ,ök végezték az ősszel átadott petőfi- szállási fogorvosi rendelő kőműves-, ács- és festőmunkáinak egy részét. Dolgoztak még a városi kórházban, óvodákban, általános iskolákban s természetesen intézetünkben is. O. L. 9 Az egyik tanteremben félrevonulva tanul a ruhakészítők megyei döntőjére Deák Ilona, Takács Katalin és Főző Rozália. KÉRDEZZEN - FELELÜNK Változott-e a gyes után járó szabadság? Kunszálláson lakik az a fiatal édesanya, aki az elmúlt hetekben tért vissza munkahelyére, ahonnan több mint öt évig volt távol gyermekgondozás miatt. Első teendőjeként a munkaviszonya szünetelésének idejére járó szabadsága ügyét akarta rendezni. Ám kiderült, nincs könnyű dolga, ugyanis vitába keveredett a gyári illetékesekkel, mert összesen csak 25 napot állapítottak meg részére ilyen címen, amit olvasónk kevésnek talál. Érdeklődésére. hogyan számították ki eme időtartamot, sajnos nem kapott egyértelmű, megnyugtató választ. Más forrásból pedig úgy tudja, a gyes utáni szabadságot illetően nem kerültek a korábbinál hátrányosabb helyzetbe a kismamák. Vagy mégis? — kérdezi. A Munka Törvénykönyve és az idén január elsejétől hatályos végrehajtási jogszabálya egyebek között azt tartalmazza, hogy a tíz éven aluli gyermek gondozása (ápolása) miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy esztendőre megilleti az anyát az évi 15 nap alap- és a háromévenként figyelembe vett szolgálati idő utáni 1 nap pótszabadság. Ennek mértéke a tavalyi év végéig 12 nappal, s a kétesztendőnként számított 1 plusz nappal volt egyenlő. E régi előírás szerint sem helyesen megállapított az ön szabadsága, legalábbis a szerkesztőségünkhöz érkezett levelében foglaltakból erre következtetünk. Az új rendelkezés adta jogosultságtól pedig lényegesen eltér szabadságának kifogásolt időtartama. Ha eme ismeretek birtokában is úgy véli, jogsérelem érte, amely még nem nyert orvoslást, javasoljuk, kérje a vállalati szakszervezeti bizottság közreműködését, segítségét! Kicserélhető-e a minőségi hiba nélküli áru? A közelmúltban két levélírónk is hasonlóan kellemetlen helyzetbe jutott, nevezetesen, hogy egyáltalán nem örülhetett a megvásárolt hibátlan árunak. A kiskőrösi Bodor Pál lakóházat épít, s a vele járó nem kis gond közepette tévesen mérte fel, milyen nagyságú redőnyre van szüksége. A helyi TÜZÉP-telepen szerezte be a keresett terméket, melyről'a felhasználás során derült ki, hogy méretei eltérnek az építményi követelményektől. Minthogy csaknem ötezer forint értékű anyagról volt szó, tudakozódott annak kicserélési lehetősége felől, mire az eladó elzárkózott e kérés teljesítése elől, mondván, hogy olvasónk máskor jobban figyeljen oda, mit vásárol. Kecskeméten Szabó Tibornak gyűlt meg a baja egy szép hegyvidéki panorámát ábrázoló poszterrel, mely a szélességét és magasságát illetően volt alkalmatlan arra, hogy a lakásfalra kerüljön. Az erre vonatkozó észrevételt ugyan készséggel végighallgatta az ezermester bolt alkalmazottja, de ő is azt mondta, szó sem lehet a visszavételről, a cseréről. Mindkét panaszos aziránt érdeklődik: vajon hivatalosan van-e mód a minőségi hiba nélküli áru kicserélésére? Mindenekelőtt le kell szögeznünk, a vevőnek nemcsak joga, de a saját érdekében talán elemi kötelessége is, hogy alaposan megvizsgálja az árut, mielőtt kiválasztaná. Sokan tesznek így, s elkerülik a nem minőségi hibából eredő bosszúságot. Csak hát vannak emberek, akik melléfognak egy-egy termék megvételénél, amely birtokukban nyomban fölöslegessé válik. Velük szemben viszont igazságtalan lenne mereven alkalmazni azt a módszert, hogy az értékesített cikket még sértetlen állapotban se vegye vissza a kereskedelem. Ilyen gyakorlat nincs, sőt nem is lehet, hiszen a régóta érvényben levő Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzat világosan kimondja: „A vásárlástól számított nyolc napon belül a fogyasztó kívánságára ki kell cserélni minőségi kifogás nélkül is az árut, feltéve, ha az hibátlan és még nem volt használatban”. Élelmiszerre, egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikkekre és gyermekjátékokra — bizonyos kivételtől eltekintve — nem vonatkozik e szabály. Mint a közölt esetek tanúsítják, sajnos nem minden kereskedelmi egységben járnak el e rendelkezések értelmében, ami viszont már a reklamációra is jogot ad. Ez ügyben azt tanácsoljuk a vásárlóknak: ha nehézségeik vannak az idejében visszavitt kifogástalan állapotú, sértetlen — de részükről mégsem használható — áruk cseréje miatt, a történteket jegyezzék be a vásárlók könyvébe és kérjék az illetékesek mielőbbi intézkedését! Mire való a tanulmányi szerződés? Koránt sincs irigylésre méltó helyzetben a Tiszaalpáron lakó V. I., aki nemrég végezte el nappali tagozaton a mezőgazda- sági és élelmiszeripari szakmunkásképzőt eredményesen. Munkaadója, az egyik helyi termelő- szövetkezet tanulmányi szerződést is kötött vele, s az abban foglaltak alapján a fiatalember, mint ifjú szakmunkás hozzálátott a reá bízott feladatok elvégzéséhez. Beosztását illetően nem panaszkodhat, annál inkább fájlalja azonban, hogy jövedelme éppen annyi, mint egy segédmunkásé. Ezt a bérügyet szóvá tette a főnöke előtt is, aki úgy nyilatkozott, rossz néven vennék a többiek, ha jelentősebben emelné egy ilyen ifjú dolgozó bérét. „Nem azért tanultam három éven át, hogy egyenlő kereseti elbírálás alá essék azokkal, akiknek semmiféle szakképzettségük nincs .. — írja a lapunkhoz küldött levelében olvasónk, aki végül azt szeretné tudni: mire való tulajdonképpen a tanulmányi szerződés? Már a legelején hadd tisztázzuk, a foglalkoztatás feltételeinek, körülményeinek részleteit nem ismerjük, így hát csak általánosan adhatunk az ön kérdésére választ. Több éves, s tegyük hozzá jól bevált gyakorlat hazánkban, hogy a vállalatok támogatják a nehezebb anyagi körülmények között élő — főként fizikai — dolgozók tehetséges gyermekeinek tanulását. Jó ideje már a közös mezőgazdasági nagyüzemek is ily módon biztosítják szakember-szükségleteik kielégítését. A munkáltatója is nyilván eme szándékkal kötötte meg a szóban forgó szerződést, melyben nemcsak a havi ösztöndíj fizetését kellett vállalnia, de azt is, hogy önt a képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatják a tanulmányai befejezését követően. Amint irta, a munkakörével elégedett is, tehát a gazdaság elegeit tett ez utóbbi kötelezettségének. Más kérdés a bértétel, mely- lyel kapcsolatban igy ír a Munka Törvénykönyve: „A díjazás rendszerét a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi hasznossága figyelembevételével kell meghatározni.” Nagyon fontos megje^ezni, e jogszabály nem kifejezetten a képzettség fokáról beszél, hanem a konkrét munka legfontosabb jellemzőiről. Tegyük itt hozzá, az természetes igény, hogy szakembernek kell pontosabban, eredményesebben produkálnia. Javadalmazását pedig ezek alapján szükséges biztosítania. Hogy az ön esetében mennyire érvényesülnek a vonatkozó bérügyi szabályok, azt csak vizsgálat derítheti ki. Amit panaszával kapcsolatban határozottan véleményezhetünk: csak azért nem differenciálni egy munkahelyen, mert tartanak a sértődésektől a vezetők, enyhén szólva apolitikus felfogás. Talán célszerű lenne, ha ügyével a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályához fordulna! Tiszteletben tartandó-e a tanya tulajdoni helyzete? Egy városban lakó rokkantnyugdíjas olvasónk tanyával is rendelkezik, melyhez személyi tulajdonú föld. tartozik. Azon nyáron termelni szokott, s a jövedelem jól kiegészíti kevés nyugdíját. Pontosabban jól kiegészítette, mert az ottani tevékenységét többé nem folytathatja. Ugyanis az történt nemrégen, hogy a környékbeli termelőszövetkezet minden értesítés nélkül igénybe vette a területet és a tanyai épületet. Szeretném tudni — kérdi olvasónk —: tiszteletben tartandó-e ma is a tanya tulajdoni helyzete? A mezőgazdasági szakigazgatás illetékeseitől megtudtuk, hogy tsz csakis akkor vehet birtokba ilyen termelőhelyeket, ha előzőleg lebonyolítja az adásvételt a tulajdonossal. Ellenkező esetben törvényellenes eljárásról van szó, melyért felelősséggel tartoznak a végrehajtók, akik lépésükkel nemcsak birtoksértést követtek el, de kárt is okoztak. Az ügy kivizsgálása érdekében kérje a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség közbenjárását! összeállította: Velkei Árpád Készülődés a szakma kiváló tanulója verseny
