Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

1982. január 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Híres békési kosárfonódinasztiából származik Csontos János, aki Izsákon is folytatja az örö­költ mesterséget. De nemcsak a hagyományos, otthon tanult darabokat fonja meg, hanem szí­nesen vállalja a megrendelő ízlése szerinti be­rendezési és dísztárgyak készítését is — pél­dául hintaszéket, előszobafalat. Munkájának zömét mégis a hagyományos kosarak alkotják. Javításra is vállalkozik, ami manapság ritka. Szinte „restaurálja” a használatban megrongá­lódott, vesszőből készült tárgyakat, akárki is csinálta. Sikere van megyén kívül is, vásárokba is jár. Kapósak szép holmijai, nem is lehet büszkébb másra egy jó kosárfonó mester, mint, hogy a pécsi vásáron pillanatok alatt gazdára találtak árui. Sok köszönő levelet kap. Az is ügyes kezé­nek elismerése, hogy 25 éves munkálkodását a KIOSZ ezüstgyűrűvel jutalmazta. Méhesi Éva képriportja Három NDK-beli kitüntetés a megyei exportszállításokért Mint pénteki számunkban hí­rül adtuk, csütörtökön az NDK budapesti nagykövetségén — a magyar—NDK-beli mezőgazda­sági és élelmiszeripari együttmű­ködés fejlesztésében elért ered­ményekért — magyar vállalati és gazdasági vezetőket, szakembere­ket, illetve vállalati, üzemi kol­lektívákat részesítettek elismerés­ben. A kitüntetettek közül hárman Bács-Kiskun megyei vezető szak^ emberek. A Német Demokrati­kus Köztársaságnak eladott zöld­ség és gyümölcs pontos szállítá­sáért és a jó partneri kapcsolat kialakításáért Gyenes István, a Hungarofruct Vállalat megyei ki- rendeltségének vezetője a Szocia­lista Munka Aktivistája NDK- beli kitüntetést kapta. Két, má­sik vezető: Hantos József, a Kecskeméti Konzervgyár igazga­tója és Darula János, a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vállalat termelési főmérnöke díszoklevelet vett át az 1981. évi sikeres áru- szállításért. TESTVÉRMEGYÉNK KULTURÁLIS ÉLETÉBŐL „1981 fontos dátum Kunszentmiklós életében. Ebben az évben kapta meg a nagyközség a Minisztertanács határozata alapján a középfokú központ szerepkörét, s ekkor fordult komolyra és valósra a várossá válás perspektívája.” Aki ezeket mondta, Bognár László, a kunszentmiklósi Nagyközségi Tanács elnöke. S akik hallgatták: a mozihelyi­séget teljesen megtöltő hely- és környékbeliek és az elnök­ségben helyet foglaló dr. Molnár István, a megyei tanács tagja, Bacsák Ferencné, a járási hivatal pénzügyi és terv­osztály vezetője és Selyem Zsigmond országgyűlési kép­viselő. A falugyűlés jól indult, öt óra előtt minden irányból emberek, csoportok siettek a imozi felé, s az utolsó percekben érkezőknek már nem volt könnyű üres szé­keket találniuk a négyszáz főt befogadó teremben. A gyűlés ün­nepélyességét fokozta az általá­nos iskola énekkarának és vers­mondóinak szereplése, s így Hor­váth László, a Hazafias Nép­front községi bizottsága elnöké­nek megnyitóját már felfokozott érdeklődéssel hallgatta a közön­ség. □ □ □ A tanácselnök beszámolója az 1981-es esztendő értékelésével in­dult. A megoldott és megoldásra váró feladatok jórészt a beveze­tőben említett középfokú közpon­ti szerepkörből adódtak. —' Minden községpolitikai lé­pésünknél tekintettel kellett és kell lennünk a szomszédos köz­ségek érdekköreire is — hangzott el a beszámolóban. Mire gondpl- tak itt a" község vezetői? Bognár László ezt így fejtette ki: — A szomszédos településekről mind többen járnak községünk­be dolgozni, mind többen veszik igénybe a kereskedelem és a. la­kossági szolgáltatások itteni lehe­tőségeit. Kialakul és folyamato­san erősödik Kunszentmiklós vá­rosias jellegű vonzóhatása. A községfejlesztési feladatok tekintetében 1981. az előkészítés éve volt. A tanács szerződést kö­tött a Bács-Kiskun megyei Be­ruházási Vállalattal a nevelési központ, a négy munkahelyes or­vosi rendelő, és öt orvoslakás, valamint 55 célcsoportos lakás építésének -lebonyolítására. Területet ad a tanács egy 15 lakásos OTP-épület (a földszinten az OTP.-székh-áz és a ruhatisztító szalon kerül elhelyezésre), és az áfész-iparcikkáruház kivitelezé­séhez. Az áruház megépítésének költségeihez a tanács hárommil­lió forinttal járul hozzá. n □ □ — A hatodik ötéves terv vég­rehajtása sórán erőinket három kiemelkedő beruházás megvaló­sítására összpontosítjuk — jelen­tette be a tanácselnök. — .Ezek: a nevelési központ, az orvosi ren­delő, és a célcsoportos állami la­kások. A nevelési központ 43 millió forintba kerül majd. Már befe­jeződött az építkezésnek útjában álló valamennyi ingatlan kisajá­títása. Ugyancsak rendelkezésre áll a terület a négy munkahelyes orvosi rendelő megépítéséhez is. A kivitelezői kapacitás biztosított, a nevelési központot a BÁCSÉP- SZER, az orvosi rendelőt a -helyi költségvetési üzem építi meg. A célcsoportos lakások közül harmincháromnak a terve már elkészült. A kivitelezést a BÁCS- ÉPSZER még ebben az évben megkezdi. A további 22 -lakás tervezési munkáit ezekben a na­pokban fejezik be. Fontos beruházás lesz még a DÉMÁSZ-székház, tovább folyik a gázvezeték építése, és a víz­vezeték-hálózat bővítése. Továb­bi szilárd burkolatú útépítést és 2000 négyzetméter betonjárda megépítését tervezik a nagyköz­ségben. Bognár László külön szólt a községbeli üzemek, intézmények összefogásáról, a lakossági tár­sadalmi munkáról. Elmondta, hogy a hatodik ötéves terv fej­lesztési alapja a legmagasabb ugyan Kunszentmiklós eddigi tör­ténetében, de még ez a pénz sem lenne elegendő, ha nem csatla­kozna hozzá a lakossági, társa­dalmi összefogás. □ □ □ Hozzászólások hosszú sora kö­vette a tanácselnök beszámolóját. Erdőst Gábor üzemvezető a kör­Gyógyüdítő Narancs-, alma- és cit­romízű üdítő italt hoz for­galomba egyliteres palac­kokban a Győr-Sopron me­gyei Szikvíz és Üdítőital­gyártó Vállalat. Az ás­ványvíz-alapanyagú diabe­tikus üdítőt nemcsak cu­korbetegek, hanem fogyó­kúrázók is ihatjáh. Ára 12 forint lesz. nyezetvédelem gondjait, egyes utak leromlott állapotát, és a csa­padékvíz-elvezetés hiányossá­gait tette szóvá. Hajdú Gábor az Attila utca járhatatlan voltára panaszkodott. Galambos Sándor, az általános iskola igazgatója pedig így foglalt állást: — A beszámoló részletesen fog­lalkozott azzal, hogy mit szeret­nénk. Én most úgy teszem föl a kérdést: És mit adunk mi magunk hozzá? Kunszentmiklóson már az elődeink, az ükapáink is megmu­tatták, hogy tudtak, akartak ten­ni a városukért. Itt kell nekünk folytatnunk. Csatasorba kell ál­lítani mindenkit, aki a közös ügy érdekében hajlandó tenni. Hoz­zunk létre együtt értékeket, de óvjuk is meg azt, ami már meg­van! Többen érdeklődtek a gázbe­kötés lehetőségei iránt, és csak­nem minden hozzászóló állást foglalt a környezetvédelem, a parkosítás, a fásítás ügye mel­lett. Szabó Lászlónét az állami la­kások visszaadásának jogi problé­mái foglalkoztatták, dr. Molnár Árpád körzeti orvos pedig a la­kóházak számozását — pontosab­ban azok számozatlanságát — kifogásolta. Surmann Géza mű­szerész szerint a közvilágítás nem mindenütt kielégítő, vannak sö­tét, balesetveszélyes útszakaszok. Csörgő Gyula művelődésiiház- igazgató viszont elégedett a szó1 cialista brigádok, különösen a József Attila brigád (TEMA- FORG) és a Hámán Kató brigád (VÁV) munkájával, segítségével. Bacsák Ferencné a járási párt- bizottság és a járási hivatal kép­viseletében szólalt fel a falugyű­lésen. Elmondta, hogy a pénzesz­közök korlátozottak, ezért első­sorban azok a települések szá­míthatnak anyagi támogatásra, ahol a lakossági összefogás, a kezdeményezőkészség megala­pozza a központi támogatás leg­eredményesebb felhasználását. — A kecskeméti járásban ki­emelkedően magas volt az elmúlt évben végzett társadalmi munka értéke — mondta Bacsák Fe­rencné. — A tervezett 99 millió­val szemben 134 millió forint ér­tékű munkát végeztek el a tele­pülések lakói. Kunszentmiklós is élen járt ebben: az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladta az 1680 forintot. Sitkéi Béla Falugyűlés Kunszentmiklóson Hatvanéves a Krím megyei könyvtár „MESTERSÉGÜNK CÍMERE” Pályaválasztási sorozat a rádióban A Bács-Kiskun megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet kör­levelet küldött valamennyi álta­lános iskolába, melyben a „Mes­terségünk címere” elnevezésű, szakmákat és szakembereket ri- portszerűen bemutató rádiós ma­gazinműsorra hívja fel elsősorban a pályaválasztási felelősök figyel­mét. Kívánatos — hangsúlyozza a körlevél —, hogy minél több fel­sőtagozatos tanuló hallgassa meg a . rádió e műsorát. Ezért célsze­rű, ha magnetofonfelvételt ké­szítenek az adásokról, melyek hasznosan egészíthetik ki az is­kolákban folyó pályaválasztási munkát, az azonos témákról ké­szült film- és diaprogramokat, ki­adványokat, üzemlátogatásokat, az osztályfőnöki órákon elhang­zottakat. A rádiós pályaválasztási műsort a délutáni órákban sugározza majd a Kossuth-adó. „A fém for­málói” címmel január 28-án hang­zik el a sorozat első riportja, melyben — ugyanabban a gyár­ban dolgozó — öt testvér nyilat­kozik a lakatos, a hegesztő, a fé- nyező-dukkózó szakmákról. „A vakolókanáltól a kaptafáig” a címe a január 29-i magazinmű­sornak. Ebben a lakossági szol­gáltatásról lesz szó, s kőműve­sekkel, villanyszerelőkkel, cipé­szekkel, szabókkal és más mes­teremberekkel _ ismerkedhetünk meg. A „Jó szerencsét!” című, 'feb­ruár másodikén elhangzó műsor bányaüzemekben készült. Segéd­vájárok, vájárok, bányaelektro- lakatosok, diszpécserek és mér­nökök beszélnek majd életükről, munkájukról ez alkalommal. A sorozat egyik legérdekesebb adását — amely Leninvárosban készült „.Polipropilén és családja” címmel — február 4-én sugároz­za majd a rádió. A vegyi folya­matokat szakmunkások, techniku­sok, mérnökök segítségével is­mertető műsor egyik leglényege­sebb információja az lesz, hogy a modern technológiával felsze­relt, épülő új üzt’m munkásaitól a technikusi képesítést is megkö­vetelik. S végül a magazinműsor „Szí­nek, utak, kábelek” című záró­adása a szállítás és hírközlés szakmáival ismerteti meg, s egye­bek között Szolnokra, Közép- Európa legmodernebb pályaud­varára „vezeti el” az érdeklődő­ket. R. M. A szimferopoli könyvtár múlt­ját és hagyományait jóval régeb­bi adatok bizonyítják. A feljegy­zések tanúsága szerint Dél-Orosz- ország három városában — Sze- vasztopolban, Odesszában és Szimferopolban — már a múlt század 30-as éveitől volt könyv­tár. Mintegy ötven évvel később Tumanov, e könyvtár birtokosa úgy rendelkezett, hogy a város olvasni vágyó lakossága ingyen, egy erre kijelölt olvasóteremben forgathassa a könyveket. Amikor Csehov Szimferopolba érkezik, a múlt század végén megjegyzi, hogy az őslakosak nagy nyomor­ban élnek ugyan, de büszkén em­legetik könyvtárukat. E könyvek jelentős része alkotta az 1921 no­vemberében újjászervezett könyv­tárat. Közülük jó néhányat ma is őriznek, amelyeket az alapítóle­véllel együtt e jubileum alkalmá­ból láthatnak az érdeklődők. Valójában a harmincas évek elejétől tudta igazán ellátni fel­adatát. Ezrek és ezrek szerették meg az olvasást, a könyveket és ennek köszönhető, hogy a német megszállás ideje alatt sikerült el­rejteni mintegy kétszázötvenezer kötetet. A Krimszkaja Pravda név szerint is megemlékezik azokról a könyvtárosokról, munkatár­sakról és egyszerű emberekről, akik vállalták ezt a nemes fel­adatot. Jelenleg 21 ezer beírt ol­vasó válogathat a 750 ezer kötetet tartalmazó könyvtárban. Számta­lan kulturális rendezvény köz­pontja és nagy szerepe van a mű­velődésben. Az olvasóteremben most egy kiállítást láthatnak a szimferopo- liak, melyet F. M. Dosztojevszkij születésének 160. évfordulója al­kalmából rendeztek. Ritka kiad­ványok, újságok, cikkek és ta­nulmányok szólnak a nagy író életéről és munkásságáról. Kü­lön figyelmet érdemel a Fehér éjszakák fakszimile kiadása, amely 1923-ból való, és Dobi- zsinszkij szép rajzai illusztrálják. A rendhagyó könyvtári-irodalmi órákon a dosztojevázkiji jellem- ábrázolás legújabb kutatásainak eredményeivel ismerkedhetnek meg az olvasók, szemelvényeket hallhatnak az író alkotásaiból, amelyet az érdeklődők számától . függően hetente többször is meg- lismételnek. A szimferopoli könyvesbolt ha­vonta egyszer „felborítja” a vá­sárló és eladó hagyományos vi­szonyát. Az esti órákban klubbá alakul, ahol különféle programo­kat szerveznek — módszertani segítséggel — a fiatal eladók. A résztvevők megbeszélhetik könyvélményeiket, tanácsot kér­hetnek, érdeklődhetnek egy-egy téma szakirodalma után és ki­adói tervekről tájékozódhatnak. Hallgattak már kamarazenét, ta­lálkoztak a Tavrija kiadó képvi­selőjével. A gazdag, színes prog­ramot a klubtagok kívánságainak megfelelően alakítják ki. A képzőművészeti hírek közül élre kívánkozik a következő tudó­sítás. A Szovjet Kulturális Mi­nisztérium decemberben három Krím területi művész alkotását is elküldte a tokiói képaukcióra. A jaltai E. Efimenko és A. Olenyik, valamint a szevasztopoli P. Mi- rosnyicsenko az Ukrán Köztársa­ság ismert festői. Testvérmegyénk 'képzőművészeinek munkái évek óta részt vesznek Japánban, a nemzetközi aukción. Szép hagyomány az, bogy 'a képzőművészek rendszeresen ta­lálkoznak középiskolás diákok­kal. Ez alkalommal Valentyina Cvetkovaja festőművésznő tartott előadást munkájáról és a művé­szet szerepéről az egyik jaltai is­kolában. Beszélt földközi-tengeri hajóútjáról is, s élményeit rajzai­val illusztrálta. Az intézmény képzőművész szakköre tiszteletbe­li tagjává választotta Cvetkova- ját. Az ukrán múzeumok relikviái­ból összeállított kiállítást a múlt év eleje óta látogathatják az ér­deklődők a jaltai tájmúzeumban. Nem mindennapi sikerrel dicse­kedhetnek. Azóta mintegy 95 ezren nézték meg a ritka és ér­tékes k>ncsehet. Külön figyelmet érdemelnek a szkíta leletek, ér­mék, a görög fekete és vörösala­kos kerámiák. Gazdag programmal várja ze­neszerető közönségét a Krími Ál­lami Filharmonikus Zenekar. Ne­ves moszkvai, szibériai vendégek közreműködése teszi vonzóvá ze­nei műsorukat. A színes prog­ramban Berdn-, Brahms-, Dvor- zsák-, Chopin-, Schubert-művek szerepelnek. Az Üzbég SZSZK népzenéjével és énekkultúrájával decemberben már megismerked­hetett a közönség, amikor vendé­gül látta a köztársaság kórusát. A téli hónapokban diákelőadáso­kat tartanak, amelyeken az orosz muzsika klasszikusaival ismerked­hetnek meg a fiatalok. Szimferopolban magyar klubot alakítottak. Ä Petőfi Sándor ne­vét viselő klub a Puskin utca 20. szám alatt tartja rendszeres fog­lalkozásait. A program két rész­ből áll. Minden alkalommal nyelv- tanulással kezdődik, majd Ma­gyarország gazdasági. tudományos és művészeti életével ismerked­hetnek meg a résztvevők. A szer­vezők szeretettel várják az érdek­lődőket minden szerdán 18 óra­kor. Győri Hona A kosárfonó

Next

/
Thumbnails
Contents