Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 13. szám
1982. január 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Híres békési kosárfonódinasztiából származik Csontos János, aki Izsákon is folytatja az örökölt mesterséget. De nemcsak a hagyományos, otthon tanult darabokat fonja meg, hanem színesen vállalja a megrendelő ízlése szerinti berendezési és dísztárgyak készítését is — például hintaszéket, előszobafalat. Munkájának zömét mégis a hagyományos kosarak alkotják. Javításra is vállalkozik, ami manapság ritka. Szinte „restaurálja” a használatban megrongálódott, vesszőből készült tárgyakat, akárki is csinálta. Sikere van megyén kívül is, vásárokba is jár. Kapósak szép holmijai, nem is lehet büszkébb másra egy jó kosárfonó mester, mint, hogy a pécsi vásáron pillanatok alatt gazdára találtak árui. Sok köszönő levelet kap. Az is ügyes kezének elismerése, hogy 25 éves munkálkodását a KIOSZ ezüstgyűrűvel jutalmazta. Méhesi Éva képriportja Három NDK-beli kitüntetés a megyei exportszállításokért Mint pénteki számunkban hírül adtuk, csütörtökön az NDK budapesti nagykövetségén — a magyar—NDK-beli mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés fejlesztésében elért eredményekért — magyar vállalati és gazdasági vezetőket, szakembereket, illetve vállalati, üzemi kollektívákat részesítettek elismerésben. A kitüntetettek közül hárman Bács-Kiskun megyei vezető szak^ emberek. A Német Demokratikus Köztársaságnak eladott zöldség és gyümölcs pontos szállításáért és a jó partneri kapcsolat kialakításáért Gyenes István, a Hungarofruct Vállalat megyei ki- rendeltségének vezetője a Szocialista Munka Aktivistája NDK- beli kitüntetést kapta. Két, másik vezető: Hantos József, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója és Darula János, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat termelési főmérnöke díszoklevelet vett át az 1981. évi sikeres áru- szállításért. TESTVÉRMEGYÉNK KULTURÁLIS ÉLETÉBŐL „1981 fontos dátum Kunszentmiklós életében. Ebben az évben kapta meg a nagyközség a Minisztertanács határozata alapján a középfokú központ szerepkörét, s ekkor fordult komolyra és valósra a várossá válás perspektívája.” Aki ezeket mondta, Bognár László, a kunszentmiklósi Nagyközségi Tanács elnöke. S akik hallgatták: a mozihelyiséget teljesen megtöltő hely- és környékbeliek és az elnökségben helyet foglaló dr. Molnár István, a megyei tanács tagja, Bacsák Ferencné, a járási hivatal pénzügyi és tervosztály vezetője és Selyem Zsigmond országgyűlési képviselő. A falugyűlés jól indult, öt óra előtt minden irányból emberek, csoportok siettek a imozi felé, s az utolsó percekben érkezőknek már nem volt könnyű üres székeket találniuk a négyszáz főt befogadó teremben. A gyűlés ünnepélyességét fokozta az általános iskola énekkarának és versmondóinak szereplése, s így Horváth László, a Hazafias Népfront községi bizottsága elnökének megnyitóját már felfokozott érdeklődéssel hallgatta a közönség. □ □ □ A tanácselnök beszámolója az 1981-es esztendő értékelésével indult. A megoldott és megoldásra váró feladatok jórészt a bevezetőben említett középfokú központi szerepkörből adódtak. —' Minden községpolitikai lépésünknél tekintettel kellett és kell lennünk a szomszédos községek érdekköreire is — hangzott el a beszámolóban. Mire gondpl- tak itt a" község vezetői? Bognár László ezt így fejtette ki: — A szomszédos településekről mind többen járnak községünkbe dolgozni, mind többen veszik igénybe a kereskedelem és a. lakossági szolgáltatások itteni lehetőségeit. Kialakul és folyamatosan erősödik Kunszentmiklós városias jellegű vonzóhatása. A községfejlesztési feladatok tekintetében 1981. az előkészítés éve volt. A tanács szerződést kötött a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalattal a nevelési központ, a négy munkahelyes orvosi rendelő, és öt orvoslakás, valamint 55 célcsoportos lakás építésének -lebonyolítására. Területet ad a tanács egy 15 lakásos OTP-épület (a földszinten az OTP.-székh-áz és a ruhatisztító szalon kerül elhelyezésre), és az áfész-iparcikkáruház kivitelezéséhez. Az áruház megépítésének költségeihez a tanács hárommillió forinttal járul hozzá. n □ □ — A hatodik ötéves terv végrehajtása sórán erőinket három kiemelkedő beruházás megvalósítására összpontosítjuk — jelentette be a tanácselnök. — .Ezek: a nevelési központ, az orvosi rendelő, és a célcsoportos állami lakások. A nevelési központ 43 millió forintba kerül majd. Már befejeződött az építkezésnek útjában álló valamennyi ingatlan kisajátítása. Ugyancsak rendelkezésre áll a terület a négy munkahelyes orvosi rendelő megépítéséhez is. A kivitelezői kapacitás biztosított, a nevelési központot a BÁCSÉP- SZER, az orvosi rendelőt a -helyi költségvetési üzem építi meg. A célcsoportos lakások közül harmincháromnak a terve már elkészült. A kivitelezést a BÁCS- ÉPSZER még ebben az évben megkezdi. A további 22 -lakás tervezési munkáit ezekben a napokban fejezik be. Fontos beruházás lesz még a DÉMÁSZ-székház, tovább folyik a gázvezeték építése, és a vízvezeték-hálózat bővítése. További szilárd burkolatú útépítést és 2000 négyzetméter betonjárda megépítését tervezik a nagyközségben. Bognár László külön szólt a községbeli üzemek, intézmények összefogásáról, a lakossági társadalmi munkáról. Elmondta, hogy a hatodik ötéves terv fejlesztési alapja a legmagasabb ugyan Kunszentmiklós eddigi történetében, de még ez a pénz sem lenne elegendő, ha nem csatlakozna hozzá a lakossági, társadalmi összefogás. □ □ □ Hozzászólások hosszú sora követte a tanácselnök beszámolóját. Erdőst Gábor üzemvezető a körGyógyüdítő Narancs-, alma- és citromízű üdítő italt hoz forgalomba egyliteres palackokban a Győr-Sopron megyei Szikvíz és Üdítőitalgyártó Vállalat. Az ásványvíz-alapanyagú diabetikus üdítőt nemcsak cukorbetegek, hanem fogyókúrázók is ihatjáh. Ára 12 forint lesz. nyezetvédelem gondjait, egyes utak leromlott állapotát, és a csapadékvíz-elvezetés hiányosságait tette szóvá. Hajdú Gábor az Attila utca járhatatlan voltára panaszkodott. Galambos Sándor, az általános iskola igazgatója pedig így foglalt állást: — A beszámoló részletesen foglalkozott azzal, hogy mit szeretnénk. Én most úgy teszem föl a kérdést: És mit adunk mi magunk hozzá? Kunszentmiklóson már az elődeink, az ükapáink is megmutatták, hogy tudtak, akartak tenni a városukért. Itt kell nekünk folytatnunk. Csatasorba kell állítani mindenkit, aki a közös ügy érdekében hajlandó tenni. Hozzunk létre együtt értékeket, de óvjuk is meg azt, ami már megvan! Többen érdeklődtek a gázbekötés lehetőségei iránt, és csaknem minden hozzászóló állást foglalt a környezetvédelem, a parkosítás, a fásítás ügye mellett. Szabó Lászlónét az állami lakások visszaadásának jogi problémái foglalkoztatták, dr. Molnár Árpád körzeti orvos pedig a lakóházak számozását — pontosabban azok számozatlanságát — kifogásolta. Surmann Géza műszerész szerint a közvilágítás nem mindenütt kielégítő, vannak sötét, balesetveszélyes útszakaszok. Csörgő Gyula művelődésiiház- igazgató viszont elégedett a szó1 cialista brigádok, különösen a József Attila brigád (TEMA- FORG) és a Hámán Kató brigád (VÁV) munkájával, segítségével. Bacsák Ferencné a járási párt- bizottság és a járási hivatal képviseletében szólalt fel a falugyűlésen. Elmondta, hogy a pénzeszközök korlátozottak, ezért elsősorban azok a települések számíthatnak anyagi támogatásra, ahol a lakossági összefogás, a kezdeményezőkészség megalapozza a központi támogatás legeredményesebb felhasználását. — A kecskeméti járásban kiemelkedően magas volt az elmúlt évben végzett társadalmi munka értéke — mondta Bacsák Ferencné. — A tervezett 99 millióval szemben 134 millió forint értékű munkát végeztek el a települések lakói. Kunszentmiklós is élen járt ebben: az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladta az 1680 forintot. Sitkéi Béla Falugyűlés Kunszentmiklóson Hatvanéves a Krím megyei könyvtár „MESTERSÉGÜNK CÍMERE” Pályaválasztási sorozat a rádióban A Bács-Kiskun megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet körlevelet küldött valamennyi általános iskolába, melyben a „Mesterségünk címere” elnevezésű, szakmákat és szakembereket ri- portszerűen bemutató rádiós magazinműsorra hívja fel elsősorban a pályaválasztási felelősök figyelmét. Kívánatos — hangsúlyozza a körlevél —, hogy minél több felsőtagozatos tanuló hallgassa meg a . rádió e műsorát. Ezért célszerű, ha magnetofonfelvételt készítenek az adásokról, melyek hasznosan egészíthetik ki az iskolákban folyó pályaválasztási munkát, az azonos témákról készült film- és diaprogramokat, kiadványokat, üzemlátogatásokat, az osztályfőnöki órákon elhangzottakat. A rádiós pályaválasztási műsort a délutáni órákban sugározza majd a Kossuth-adó. „A fém formálói” címmel január 28-án hangzik el a sorozat első riportja, melyben — ugyanabban a gyárban dolgozó — öt testvér nyilatkozik a lakatos, a hegesztő, a fé- nyező-dukkózó szakmákról. „A vakolókanáltól a kaptafáig” a címe a január 29-i magazinműsornak. Ebben a lakossági szolgáltatásról lesz szó, s kőművesekkel, villanyszerelőkkel, cipészekkel, szabókkal és más mesteremberekkel _ ismerkedhetünk meg. A „Jó szerencsét!” című, 'február másodikén elhangzó műsor bányaüzemekben készült. Segédvájárok, vájárok, bányaelektro- lakatosok, diszpécserek és mérnökök beszélnek majd életükről, munkájukról ez alkalommal. A sorozat egyik legérdekesebb adását — amely Leninvárosban készült „.Polipropilén és családja” címmel — február 4-én sugározza majd a rádió. A vegyi folyamatokat szakmunkások, technikusok, mérnökök segítségével ismertető műsor egyik leglényegesebb információja az lesz, hogy a modern technológiával felszerelt, épülő új üzt’m munkásaitól a technikusi képesítést is megkövetelik. S végül a magazinműsor „Színek, utak, kábelek” című záróadása a szállítás és hírközlés szakmáival ismerteti meg, s egyebek között Szolnokra, Közép- Európa legmodernebb pályaudvarára „vezeti el” az érdeklődőket. R. M. A szimferopoli könyvtár múltját és hagyományait jóval régebbi adatok bizonyítják. A feljegyzések tanúsága szerint Dél-Orosz- ország három városában — Sze- vasztopolban, Odesszában és Szimferopolban — már a múlt század 30-as éveitől volt könyvtár. Mintegy ötven évvel később Tumanov, e könyvtár birtokosa úgy rendelkezett, hogy a város olvasni vágyó lakossága ingyen, egy erre kijelölt olvasóteremben forgathassa a könyveket. Amikor Csehov Szimferopolba érkezik, a múlt század végén megjegyzi, hogy az őslakosak nagy nyomorban élnek ugyan, de büszkén emlegetik könyvtárukat. E könyvek jelentős része alkotta az 1921 novemberében újjászervezett könyvtárat. Közülük jó néhányat ma is őriznek, amelyeket az alapítólevéllel együtt e jubileum alkalmából láthatnak az érdeklődők. Valójában a harmincas évek elejétől tudta igazán ellátni feladatát. Ezrek és ezrek szerették meg az olvasást, a könyveket és ennek köszönhető, hogy a német megszállás ideje alatt sikerült elrejteni mintegy kétszázötvenezer kötetet. A Krimszkaja Pravda név szerint is megemlékezik azokról a könyvtárosokról, munkatársakról és egyszerű emberekről, akik vállalták ezt a nemes feladatot. Jelenleg 21 ezer beírt olvasó válogathat a 750 ezer kötetet tartalmazó könyvtárban. Számtalan kulturális rendezvény központja és nagy szerepe van a művelődésben. Az olvasóteremben most egy kiállítást láthatnak a szimferopo- liak, melyet F. M. Dosztojevszkij születésének 160. évfordulója alkalmából rendeztek. Ritka kiadványok, újságok, cikkek és tanulmányok szólnak a nagy író életéről és munkásságáról. Külön figyelmet érdemel a Fehér éjszakák fakszimile kiadása, amely 1923-ból való, és Dobi- zsinszkij szép rajzai illusztrálják. A rendhagyó könyvtári-irodalmi órákon a dosztojevázkiji jellem- ábrázolás legújabb kutatásainak eredményeivel ismerkedhetnek meg az olvasók, szemelvényeket hallhatnak az író alkotásaiból, amelyet az érdeklődők számától . függően hetente többször is meg- lismételnek. A szimferopoli könyvesbolt havonta egyszer „felborítja” a vásárló és eladó hagyományos viszonyát. Az esti órákban klubbá alakul, ahol különféle programokat szerveznek — módszertani segítséggel — a fiatal eladók. A résztvevők megbeszélhetik könyvélményeiket, tanácsot kérhetnek, érdeklődhetnek egy-egy téma szakirodalma után és kiadói tervekről tájékozódhatnak. Hallgattak már kamarazenét, találkoztak a Tavrija kiadó képviselőjével. A gazdag, színes programot a klubtagok kívánságainak megfelelően alakítják ki. A képzőművészeti hírek közül élre kívánkozik a következő tudósítás. A Szovjet Kulturális Minisztérium decemberben három Krím területi művész alkotását is elküldte a tokiói képaukcióra. A jaltai E. Efimenko és A. Olenyik, valamint a szevasztopoli P. Mi- rosnyicsenko az Ukrán Köztársaság ismert festői. Testvérmegyénk 'képzőművészeinek munkái évek óta részt vesznek Japánban, a nemzetközi aukción. Szép hagyomány az, bogy 'a képzőművészek rendszeresen találkoznak középiskolás diákokkal. Ez alkalommal Valentyina Cvetkovaja festőművésznő tartott előadást munkájáról és a művészet szerepéről az egyik jaltai iskolában. Beszélt földközi-tengeri hajóútjáról is, s élményeit rajzaival illusztrálta. Az intézmény képzőművész szakköre tiszteletbeli tagjává választotta Cvetkova- ját. Az ukrán múzeumok relikviáiból összeállított kiállítást a múlt év eleje óta látogathatják az érdeklődők a jaltai tájmúzeumban. Nem mindennapi sikerrel dicsekedhetnek. Azóta mintegy 95 ezren nézték meg a ritka és értékes k>ncsehet. Külön figyelmet érdemelnek a szkíta leletek, érmék, a görög fekete és vörösalakos kerámiák. Gazdag programmal várja zeneszerető közönségét a Krími Állami Filharmonikus Zenekar. Neves moszkvai, szibériai vendégek közreműködése teszi vonzóvá zenei műsorukat. A színes programban Berdn-, Brahms-, Dvor- zsák-, Chopin-, Schubert-művek szerepelnek. Az Üzbég SZSZK népzenéjével és énekkultúrájával decemberben már megismerkedhetett a közönség, amikor vendégül látta a köztársaság kórusát. A téli hónapokban diákelőadásokat tartanak, amelyeken az orosz muzsika klasszikusaival ismerkedhetnek meg a fiatalok. Szimferopolban magyar klubot alakítottak. Ä Petőfi Sándor nevét viselő klub a Puskin utca 20. szám alatt tartja rendszeres foglalkozásait. A program két részből áll. Minden alkalommal nyelv- tanulással kezdődik, majd Magyarország gazdasági. tudományos és művészeti életével ismerkedhetnek meg a résztvevők. A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket minden szerdán 18 órakor. Győri Hona A kosárfonó