Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGRENDELÉSEK AZ ŰJ ÉVBEN AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 9. szám Ára: 1,40 Ft 1982. január 12. kedd Milliókat érint 3. oldal Iskolaépítés expressz tempóban 3. oldal Újítók között a BÁCSÉP-nél 4. oldal Házhoz megy a hivatal? 4. oldal Ön hogyan kezdte az új tanévet? 5. oldal Sport 7. oldal I Megnyílt a téli tárlat Vasárnap nyitották meg Kecskeméten a képző­művészek hagyományos téli tárlatát. Ez alkalom­mal — két teremben — negyvenkét alkotó mutat­kozik be műveivel. Ezek egy része a Kodály- és Bartók-évforduló jegyében meghirdetett pályázatra készült. Festmények, szobrok és grafikák mellett ezúttal is látható a kiállításon tűzzománc, intarzia, és gobelin. Délelőtt tizenegy órakor Gila János, a Megyei Mű­velődési Központ igazgatója üdvözölte az érdeklődő közönséget az intézmény emeleti bemutatótermében, majd dr. Bereczki Loránd művészettörténész nyitot­ta meg a téli tárlatot. (Képünk.) — A Bács-Kiskun megyei téli tárlatnak — mint mondotta — kettős jelentősége van. Egyrészt ismét­lődő fóruma az alkotóknak, jó alkalom a csoportos bemutatkozásra, másrészt közművelődésünk egészét gazdagító módszer, forma is egyben. Ugyanakkor egyik szerepe az is, hogy a művészek kötődését szo­rosabbá tegye a városhoz, a tájhoz, működésük fő területéhez. Dr. Bereczki Loránd végül hangoztatta, hogy a téli tárlatok sorozata fontos szerepet tölthet be ki­állítási rendszerünkön belül a vizuális kultúra ter­jesztésében, gazdagításában, a művészet megszeret­tetésében. Kifejezte azt a reményét, hogy a csopor­tos bemutatkozást a közönség érdeklődéssel és ér­téssel fogadja. A megnyitó beszéd után dr. Major Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese átadta a bíráló bizott­ság nívódíjait az alkotóknak. Ezúttal Balányi Ká­roly grafikus, Kalmárné Horóczi Margit festőmű­vész, Pálfy Gusztáv szobrász" és Probstner János keramikus érdemelte ki a megtisztelő elismerést. A téli tárlat megnyitásán jelen volt Gera Sándor, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályvezetője. •' ' ' V. M. Munkásőrök Negyedszázaddal ezelőtt ne­héz, vészterhes történelmi na­pokban, amikor veszélybe ke­rült a munkásosztály hatalma, a szocialista rendszer, a párt - határozata alapján megszüle­tett a munkásosztály új osz­tályszervezete, a Munkásőrség. Az első alakulatok megjelenése — amelyek együttműködtek a karhatalommal, a határőrség­gel, az újjászerveződő rendőr­séggel, a katonai alakulatokkal — segítette a politikai konszo­lidáció kibontakozását. Az em­berek magukénak érezték ezt az új fegyveres testületet, s támogatták a rend, a normális élet megindítását. Huszonöt év alatt ez a fegy­veres testület jelentősen hoz­zájárult a párt és tömegek kö­zötti bizalom helyreállításához, kiszélesítéséhez, s természete­sen ahhoz is, hogy szocialista társadalmunk töretlenül fej­lődjék. A Munkásőrség ne­gyedszázada alatt nemcsak szervezetileg, kiképzésben, hadrafoghatóságában, fegy­verzetében erősödött, fejlődött, hanem olyan alapokat is te­remtett, amelyre szilárdan le­het építeni. Ezt példázza, hogy a megyében levő munkásőr- alakulatok tagjainak mintegy 76 százaléka ma is kétkezi fi­zikai munkás, s hogy soraik­ban három generáció képvi­selteti magát. Jócskán akad­nak még alapító tagok, a párt, a munkásosztály tapasztalt, ré­gi harcosai. A derékhadat ter­mészetesen a középnemzedék alkotja, azok a munkások, pa­rasztok, akik elkötelezettnek érzik magukat a párt, a nép fegyveres szolgálatára. Az ifjú generáció, a fiatalok ébredő öntudatukkal jól érzékelik, s nyíltan vállalják az igaz ügy, a párt szolgálatát. Munkásőreink — mindezt az évtizedek eredményei bizonyí­tották —, nemcsak a fegyveres védelemben, hanem a termelő munkában, a szocialista Haza gazdasági megerősítésében is helytálltak. A megye munkás­őreinek nem kevesebb mint kétharmada szocialista brigá­dokban dolgozik, teszi a dol­gát, ér el újabb és újabb mun­kasikereket. Nehéz a dolguk, meg kell osztani idejüket a munka, a család és az önként vállalt pártmegbizatás között, de tőlük mégsem lehetett, s ma sem lehet panaszos szót hallani. A Munkásőrség igazi katali­zátora a párttaggá nevelésnek. A munkásőrök jelentős száza­léka párton kívüliként lép be a testületbe, vállalja a megbí­zatást. Az ott meghonosodott és egyre jobban kiteljesedő po­litikai nevelés, erkölcsi maga­tartás, az igazi odaadás rend­kívül sok vonzó példája kész­teti nagy részüket arra, hogy kérjék felvételüket a párt tag­jainak sorába. S ezt éppen nem önös érdek diktálja, ranem az az elkötelezettség, meggyőző­dés, tenniakarás, amely a kommunistákra jellemző. Kádár János, pártunk Köz­ponti Bizottságának első titká­ra a Munkásőrség országos pa­rancsnoki értekezletén a testü­let célját, tevékenységét az alábbiakban jellemezte: „A Munkásőrségnek ugyanolyan fontos a funkciója, mint 10— 25 évvel ezelőtt volt. A legfon­tosabbnak a kommunista, ön­tudatot, a politikai helytállást tartjuk a munkásőrök eseté­ben, és természetesen azt is, hogy tudjanak jól bánni a fegyverükkel... Munkásőre­ink nagyszerű emberek, nem nélkülözhetjük odaadásukat, tenniakarásukat, tapasztala­taikat. A Munkásőrség szép tradíciókra tekinthet vissza, a testület erkölcsi, politikai ál­lapota, felkészültsége nem hagy kívánnivalót maga után. A népi hatalom védelmében született, edződött és ezért fo- galmazhatjük meg így: a Mun­kásőrség a magyar szocialista társadalmi rendszer intézmé­nye. Amikor megalakult, a tör­vényes rend helyreállításában volt szerepe. Ma már nekünk is, azoknak is, akik feladatai­kat az acélkék egyenruhát vi­selve teljesítik, azon kell mun­kálkodnunk, hogy vívmányain­kat megőrizzük." Köszöntjük az ünnepi egy­séggyűlésekre készülő 25 éves Munkásőrség tagjait, parancs­nokait, családtagjaikat, s kí­vánjuk, hogy helytállásukkal, a munkában szerzett érde­meikkel tovább öregbítsék a testület jó hírnevét. G. G. Elegendő a munka az ipari üzemekben Év elején mindig izgalmas kérdés az ipari üzemekben, hogy van-e elegendő megrendelés, ami lehetővé teszi a fo­lyamatos termelőmunkát. Természetesen a vállalatok zavar­talan gazdasági tevékenységének egyéb feltételei is vannak, mint például az anyagellátás, az együttműködő üzemek rendszeres alkatrészszállítása, a létszámgazdálkodás. Ezút­tal elsősorban a megrendelések iránt érdeklődtünk a megye néhány gyárában. Egy évvel ezelőtt ilyentájt tele voltunk gondokkal — emlékezett Horváth János, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója. — Akkor indult a VI. ötéves terv, mindenütt bi­zonytalanok voltak még a gazda­sági vezetők, ezért nagyon nehe­zen gyűltek össze a kereskedel­mi szerződések. Késlekedtek a külföldi megrendelők is, emiatt nem olyan ütemben folyt az első félévben a termelés, mint aho­gyan szerettük volna. Ezért új piacok után is néztünk, s talál­tunk is, elsősorban az arab or­szágokban. A második félévre azután min­den rendeződött, elegendő mun­kát adtak a szocialista, a tőkés országok és a hazai gyárak meg­rendelői. Sőt dolláros exportunk mintegy ötszörösére növekedett. Szállítottunk vasszerkezeteket belföldön a Szolnoki Papírgyár, a Ganz-MÁVAG, a budapesti Krisztina telefonközpont re­konstrukciójához, a metró, vala­mint a Nyugati pályaudvarral szembeni Skála Áruház építésé­hez. A Szovjetunió például csar­nokszerkezeteket, Irak hűtőháza­kat rendelt tőlünk. Gyárunk kitűnő kollektívája —- a szocialista brigádok, műszakiak, vezetők és beosztottak — pótol­ták az első hónapok lemaradását. Ez lehetővé tette, hogy éves ter­melési célkitűzéseinket elérjük, sőt túl is teljesítsük, a nyereség- előirányzatokkal együtt. Értéke­sítési tervünk 520 millió forint volt 1982-ben, amit anyavállala­tunk kérésére többször módosí­tottunk. Végül is kollektívánk — a „Kiváló Gyár” címhez méltóan — év végéré 584 millió forint ár­bevételt ért el. Az új esztendő nem köszöntött ránk olyan mostohán, mint a tavalyi. Január elsején már 350 millió forintos megrendelésünk volt, amelyből 150 milliós érté­ket a hazai partnerek kötöttek le. A Szovjetunióba és az arab or­szágokba ismét csamokszerkeze- teket szállítunk, az irakiak két újabb hűtőházat építtetnek ve­lünk. További 250 milliós meg­rendelésről élénk tárgyalások folynak. Megteremtettük — kol­lektívánk közreműködésével — az ötnapos munkahétre való át­térés feltételeit is, ez tehát nem fogja gátolni idei terveink telje­sítését. Farkas Jenőné, a Habselyem Kötöttárugyár kiskunfélegyházi 5. számú gyárának igazgatója elégedetten adott tájékoztatót a múlt évi eredményekről, s biza­kodva beszélt az idei tervek meg­valósításáról. — Tavaly 27 millió forint éf- tékű terméket adtunk át a bel­kereskedelemnek, szovjet export­ra 8,7 millió, míg tőkés államok­ba 56,3 millió forint értékű ter­mékünk került. Nyugodtan tekintünk az idei esztendő feladatainak megoldása elé. December 20. óta már az 1982-es év terveinek megvalósí­tásán dolgozunk. Ez tette lehető­vé, hogy január 4-én az első kész­áruszállítmány elhagyhatta a gyárat. Az első jelentős — 240. ezer dollár értékű — megrende­lés teljesítését az NSZK-beli EL- KONT-cég részére január 15-én kezdjük. Ezzel együtt az év vé­géig remélhetően elérjük a tava­lyinál magasabb, 1,5 millió dol­láros tőkés exportot. Termelési kapacitásunk 80 szá­zalékára már megkötött szerző­déseink vannak, s hamarosan be­fejeződnek azok a tárgyalásaink is, melyek egész évre elegendő munkát adnak.-» Terveink teljesítését segíti majd gépparkunk korszerűsítése, kö­zöttük főleg az a harminc nagy­teljesítményű, speciális varrógép, amelyek érkezését várjuk. Re­méljük, a tervezett batáridőre, április 30-ra, elkészül gyárunk belső úthálózata is. A hat méter széles, mintegy 350 méter új út lehetőséget nyújt majd a belső szállítás gépesítésére. A tavalyi gondterhelt évkez­déssel szemben az idén bizton­ságot érezve láthattak munkához • Az idei év első termékeit el­lenőrzi Sallai Fcrencné, a Hab­selyem Kötöttárugyár kiskun­félegyházi gyárának szalagveze­tője. az Épületasztalos és Faipari Vál­lalat halasi gyárának dolgozói. Az új tervidőszak első esztende­jére a szükségesnél sóikkal keve­sebb megrendelés futott be hoz­zájuk évkezdetre, a beruházások visszafogása miatt. Mint Király István igazgató elmondta, tervü­ket is módosítani kellett kismér­tékben. Végül is a termékszerke­zet megváltoztatásával elegendő munkát kapták, s eredményesen, nyereséggel fejezték be az évet. Az új évre már tavaly annyi szerződést kötöttek, ' hogy a ka­pacitást januártól decemberig lekötötték. A leggazdaságosabb termékük az ablak, amiből öt­féle nyitásmóddal negyvenféle méretűt gyártanak az idén, jobb minőségben, mint korábban. Fej­lesztéssel, műszaki módosítással javítottak a légzáró képességén ennék a terméküknek: növelték a keresztmetszeti méretét, az üt­közéseknél megnagyobbították a itakarási felületet. Új alapmázoló anyagot, lignoprotot használnak, amely után xiladekorral, lakkal és zománcfestékjrel egyaránt be léhet festeni az ablakokat. Kor­szerűbbekre cserélték a vasalato- kat. összesen 125 ezer egyesített szárnyú ablakot készítenek . az idén. Ugyanakkor ezer zsalugá- teres ablakot is szállítanak a TÜZÉP-telepek megrendelésére. Ezek az új gyártmányok sikert arattak több bemutatón. Tavaly volt új termékük az utólag fel­szerelhető házgyári ajtótok, ami­ből 1982-ben 103 ezerre számíta­nak a partnereik. SÍKOSAK AZ UTAK, KÉSNEK A BUSZOK, A VONATOK Nincs hóakadály a megyében • A 44-es számú úton az aluljáróban már vasárnap tisztították a a pályát. Szombaton a déli órákban a megyében hóesés kezdődött, kö­zepes szélerősség mellett. A hő­mérséklet akkor mínusz 6—8 Cel- sius-fok volt, így a hó mindenütt megmaradt. A havazás szomba­ton éjjel is folytatódott, s vasár­nap a késő esti órákig tartott, váltakozó intenzitással esett. A lehullott hó mennyisége a me­gye déli részén, Baja térségében eléri a 15, a megye középső és északi részén a 3—8 centimétert — tudtuk meg Mihály Károlytól, a KPM Közúti Igazgatóság hó­ügyeletesétől. A főutakon a havazás kezdeté­től dolgoznak a sószóró gépek, s bevetették a hóekéket is. A fő­közlekedési utakon a gumilapos hóekék után 1—2 centiméter vas­tag hóréteg maradt, amelytől a burkolatok csúszósak. Az alsóbb­rendű utak a letaposott hótól szintén síkosak. A megye útháló­zata járható, de mindenhol sí­kossággal kell számolni és óva­tosan közlekedni. Ez azért is in­dokoltabb, mert a sószórás ilyen alacsony hőmérsékleten nem elég hatásos. Különösen nagy gondot jelent, hogy a 44-es számú úton, a kecskeméti aluljáróban vízfel­törés miatt nagymértékű a jege- sedés. iE helyen salakszórást al­kalmaztak, és 20 kilométeres se­bességkorlátozó táblákat helyez­tek el. Hétfőn tovább folytató­dott a síkosság elleni védekezés, 28 (hóeke és sószóró gépkocsi dol­gozott. Kecskeméten a városi tanács kezelésében lévő úthálózaton a burkolatok síkosak, a ihóeiitakarí- tásban és a síkosság elleni véde­kezésben 13 gép dolgozik. A hirtelen beköszöntött hideg időjárás és a hóesés gondokat jelent az autóbusz-közlekedésben. Dékány Ernő, a Volán távolsági autóbusz-államasának vezetője elmondta, hogy az autóbuszok ál­talában 10—30 percet késnek. Ez jellemző mind a helyközi, mind a távolsági járatokra. A késés Oka, hogy az utak síkosak, s a gépkocsivezetők rendkívül óvato­san közlekednek. Hétfőn reggel két autóbusz fékje fagyott be, s emiatt át kellett csoportosítaniok. Az autóbuszok egyébként jól fű­töttek, az utasok nem fáznak. Ar­ra kérik az utazóközönséget, le­gyenek türelmesek, megértők, hi­szen a késés éppen a baleset­megelőzés miatt következik be. A MÁV kecskeméti körzeti üzemfőnöke, Petrák Mihály arról tájékoztatott bennünket, hogy a vonatok 8—15 perc késéssel ér­keznek meg, bár a Puskin nem­zetközi expressz 300 percet ké­sett. A legnagyobb gond most a váltóknál van, ugyanis a hirte­len beköszöntött hideg miatt a váltókat. át kell szabályozni. Sze­rencsére lefagyásról még nem ér­kezett jelentés. A teherszállítás­ban jelentős késések nincsenek, csupán a rakodás okoz gondot, különösen a tömegáruknál, ame­lyek összefagynak, illetve a gáz­olajnál, amely megdermed. Ezek kirakási ideje növekszik. A megyeszékhelyen már vasár­nap megkezdték az utak, jár­dáik, közterületek tisztítását. Nemcsak a középületek, de a ma­gánházak előtt is elsöpörték a havat. A megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedésrendészeti alosztá­lyán arra hívták fel a járműve­zetők és a gyalogosok figyelmét, hogy óvatosan, körültekintően közlekedjenek. Különösen fontos ez a közút—vasút kereszteződé­sekben, útkanyarulatokban, és a kijelölt gyalogátkelőhelyek kö­zelében. A járművezetők az út­viszonyoknak megfelelően válasz­szák meg sebességüket, s ez eset­ben ne bízzanak a fékberende­zésben. A gyalogosok az úttesten való átkeléskor győződjenek meg ennek veszélytelenségéről, ne kockáztassanak, hiszen a jármű­vek az ilyen útviszonyok mellett képtelenek a hirtelen megállásra. A meteorológiai előrejelzés sze­rint az idő kissé megenyhül, és újabb havazás várható. -Az útra- ikelők elutazás' előtt érdeklődje­nek a járatok indulásáról, illetve tájékozódjanak az úthelyzétről.

Next

/
Thumbnails
Contents