Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 9. szám
\ 2 # PETŐFI NÉPE • 1982. január 12. Elkerülhetetlen a lengyel gazdasági reform AZ USA CSALÓDOTT Francia fegyverszállítások Nicaraguába WASHINGTON Az amerikai kormány ellenzi a tervezett francia fegyverszállításokat Nicaraguának *— jelentette ki a „Cable News Network” amerikai tévétársaság által szombaton sugárzott interjújában Caspar Weinberger hadügyminiszter. A Pentagon vezetője világosan kifejezésre juttatta: azt szeretné, ha Franciaország visszavonná a fegyverszállításra vonatkozó döntését. Az Egyesült Államok „nagyon csalódott” a párizsi, döntés miatt — mondotta Weinberger, majd leszögezte: az amerikai véleményt pedig világosan kifejtették Hernü francia hadügyminiszternek legutóbbi washingtoni látogatásakor. Az amerikai hadügyminiszter azzal vádolta Nicaraguát, hogy kubai és szovjet gyártmányú fegyvereket juttat el a salvado- riaknak.-' A francia fegyverszállítás kérdését Alexander Haig külügyminiszter hétfőn a NATO-külügy- miniszterek brüsszeli tanácskozásán tárgyalja meg Claude Chey- ssonnal, a francia diplomácia vezetőjével. MANAGUA A nicaragurp külügyminisztérium szombaton elítélte az Egyesült Államokat, amiért megpróbálja megfosztani attól a szuverén jogától, hogy meghozza az ország védelmi képességének erősítéséhez szükséges intézkedéseket. A nicaraguai külügyminisztérium ezzel a nyilatkozattal válaszolt Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter előző nap elhangzott kijelentéseire, amelyekben bírálta a francia kormánynak a közép-amerikai országba irányuló fegyverszállításról hozott döntését. A dokumentum ennek kapcsán hangsúlyozza: Nicaragua szuverén ország, és továbbra is katonai segítségért fordul mindazokhoz az országokhoz, amelyek készek erre. Nicaragua síkra száll a béke megszilárdításáért Közép-Ameri- kában és az egész világon, és soha nem lesz a vele szomszédos országok elleni agresszió kiindulópontja — állapítja meg a nicaraguai külügyminisztérium nyilatkozata. Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: A Trybuna Ludu hétfőd száma a gazdasági reformról folytatott beszélgetést ‘közölt Wladyslaw Baka-vial, a kormány reformügyi megbízottjával. Baka professzor ismételten megerősítette, hogy a gazdasági reformra mindenképpen szükség van. Amint a körülmények lehetővé teszik, mondotta, vissza kell állítaná vagy — ahol még korábban nem alakultak ki — létre kell hozná a mun- kásönkormányzati szerveket. Ehhez azonban a munkafegyelem további javulására van szükség. Sajátos, de szükséges körülmény, hogy az országban kialakuílt helyzet miatt az öndrányító és öntevékeny vállalatokhoz a fegyelem erősítését szolgáló szükség- állapoton át vezet az út. Balka professzor a gazdaság fő szabályozó tényezőjeként a nyersanyag-ellátást nevezte meg. Ezen a téren elsőbbséget élveznek az operatív programokban foglalt kulcsfontosságú vállalatok. Ennek nyomán szükségessé válhat, hogy bizonyos munkahe- lyöket megszüntessenek, sőt egész gyárakat bezárjanak.( Baka becslése szerint mintegy négyszázezer ember áthelyezésére, illetve átHelmut Schmidt nyugatnémet kancellár az ABC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában állást foglalt amellett, hogy mielőbb tartsanak szovjet—amerikai csúcstalálkozót. A vasárnap esti műsorba szánt interjúban Schmidt úgy vélekedik, hogy a csúcstalálkozó elmaradása veszélyt jelenthet mind Amerika, mind Nyugqt-Európa, mind pedig a Szovjetunió szempontjából. A kancellár szavaiból kitűnt, hogy az eddigi amerikai politikát félreérthetőnek tartja, és szerinte itt az ideje, hogy egy csúcstalálkozón világosan kifejtsék Washington álláspontját. Schmidt szerint a Szovjetunió Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára szerint Leonyid Brezsnyev és Ronald Reagan mielőbbi személyes eszmecseréje pozitív hatással lenne a nemzetközi légkör alakulásába. Perez de Cuellar a The New York TimeS vasárnapi számának adott interjújában biztató jelként értékelte, hogy a két nagyhatalom vezetői belátják: a nemzetközi helyzet feszültebbé válása nem zárja ki a párbeszédet, sőt a képzésére leSz szükség az elkövetkező hónapokban. A lengyel kormány refonmügyd megbízottja szólt arról is, hogy a Reagan-kormányzat úgynevezett gazdasági megtorló .intézkedései nyomán tovább zsugorodnak az ország valúfakészáetei, így a jövőben méginkább ügyelni kell arra, hogy milyen vállalatnak és mire adnak devizáit. Ugyanakkor nem kívánnak eltérni attól a korábban meghatározott alapelvtől, hogy az önálló exporttevékenységet folytató vállalatok szabadon rendelkeznének devizabevételeik egy részével. Reagan kitiltotta a lengyel halászokat Reagan elnök Lengyelország ellen életbe léptetett gazdasági szankciói következtében 26 lengyel halászhajónak és két kisegítő hajóegységnek kellett elhagynia az amerikai halászati vizeket. Lengyelországnak az Egyesült Államokkal 1977 márciusában kötött megállapodása óta nem kellett korlátoznia a halászati térségben lévő hajóinak számát, csupán a halászat rendjére és a ellen életbe léptetett amerikai szankciók gazdasági szempontból semmit sem érnek. A nyugatnémet állásponttal kapcsolatban rámutatott, hogy a kelet—nyugati kereskedelem az NSZK-ban körülbelül 500 ezer munkahelyet jelent, s hogy 700 nyugatnémet vállalat függ tőle. Schmidt kancellár a lengyel kérdés kapcsán azt állította, hogy a Szovjetunió késztette a lengyel vezetést a szükségállapot kihirdetésére. Ugyanakkor tagadta; hogy washingtoni tárgyalásai után módosította volna Lengyelországgal kapcsolatos — addig a Szovjetunió bírálatától tartózkodó — álláspontját. személyes találkozó a párbeszéd kezdetét jelenti. Perez de Cuellar Lengyelországgal kapcsolatban kijelentette: az ENSZ alapokmánya megtilt bármilyen külső beavatkozást a világszervezet tagállamainak bel- ügyeibe, egyúttal azonban hozzátette: az amerikai állítások ellenére mindeddig semmilyen külső beavatkozás nem történt a lengyel belügyekbe. környezet védelmére vonatkozó előírásokat kellett betartania. 1982 júliusában járna le egyébként az a megállapodás, amely szabályozza a lengyel halászihajók jelenlétét az Egyesült Államok nyugati partja közelében. Az új szerződéstervezet előkészítés alatt állt. A lengyel halászoknak 1977- ben 64,4 ezer tonna, 1979-iben 88 ezer tonna, 1980-ban 234 ezer tonna, 1981-ben 235,2 ezer tonna hal kifogására volt joguk a térségben. Ezt a lehetőséget teljesen ki sem használták. Az amerikai halászati övezet alapvető terület volt a lengyel halászok számába. Az amerikai szankcióik következtében mintegy 700 millió dollár veszteség éri Lengyelországot, emellett azok negatívan befolyásolják a hazai halellátást — mutat rá a PAP hírügynökség. • Vasárnap este Moszkvába érkezett Józef Czyrék, a LEMP KjB Politikai • Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere. A vendéget a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter fogadta. Befejeződött a NATO- külügyminiszteri tanácskozás BRÜSSZEL Hétfőn Brüsszelben befejeződött a NATO-külügyminiszterek egynapos rendkívüli tanácskozása Lengyelországról. Joseph Luns NATO-főtitkár és Alexander Haig amerikai külügyminiszter az esti órákban sajtóértekezleten számol be a találkozó eredményéről. A tanácskozáson Kanada kivételével az összes NATO-tagország külügyminisztere részt vett. Mark MacGuigan kanadai külügyminiszter a rendkívüli időjárás miatt nem jutott el Brüsszelbe. A katonai szövetség külügyminiszterei — nyíltan beavatkozva Lengyelország belügyeibe — arról tanácskoztak, hogy milyen közös álláspontot alakítsanak ki és milyen közös „büntető intézkedéseket” hozzanak Lengyelország és a Szovjetunió ellen. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint a külügyminiszterek — amerikai nyomásra — támogatásukról biztosították Washington lengyel- és szovjetellenes álláspontját, de egyelőre nem hoztak határozatot közös hlATO-szankciók- ról. SCHMIDT: „Itt az ideje a csúcstalálkozónak” CUELLAR: „Nem kizárt a párbeszéd” • A tripoli házgyár egyik műhelyében. (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) • Jobb oldali képünkön: Líbiában nagyszabású iparosítási programot folytatnak. Képünkön: ammónia- és metanolgyártó vállalat. Mars el-Brega petrolkémiai központban. (Fotó: ADN — MTI — KS) MAGYAR—LÍBIAI KAPCSOLATOK Cél: a továbblépés A líbiai magyar külkereskedel- i mi kirendeltség titkára, Terei Gábor nem nyúlt dossziéihoz, nem kellett irattartókat böngésznie, amikor a magyar—líbiai gazdasági kapcsolatok jellemző adatait ismertette. — Ugrásszerű növekedésről beszélhetünk: tavaly kereskedelmi forgalmunk 50—60 millió dolláros szintén mozgott, 1981-re viszont elérhetjük a 100 millió dollárt. Jövőre jó kilátásaink vannak, hogy még ezt is meghaladjuk. Kapcsolataink 1980-ig lényegében úgynevezett „sima áruexportra” korlátozódott, vagyis szállításainkért a líbiaiak készpénzzel fizettek. Főleg élőmarhát vettek, de jelentős volt egyéb élelmiszerkivitelünk is. Exportunkban nagy szerepet játszott a textiláru, s jelentősnek mondhatjuk gépipari szállításainkat is. 1981-ben továbbléptünk; az áruszállítás mellett kész létesítményekkel is jelentkeztünk. Az ÉMEXPORT például három év alatt ezer lakást épít, a szerződés 106 millió dolláros. A Nikex- OVIBER 10 millió dolláros vízkutató- és kútfúró üzletet kötött Líbiában. Ugyancsak 10 millió dolláros szerződést írt alá a Bu- davox, amely Szirte város telefonhálózatának kiépítésére vállalkozott. Tárgyalásokat folytatunk hűtőházak, datolyafeldolgozó üzemek, tevtilgyárak létesítéséről. Az UVATERV készítette el Líbia első vasútvonalának teljes tervdokumentációját, s vállalta, hogy a vasútvonal későbbi megépítése során ellátja a műszaki felügyeletet. — Távlati lehetőségeink is ígéretesek — folytatja Terei Gábor. — Líbia kimagasló olajjövedelemmel rendelkezik, s erőteljes iparosítási és mezőgazdaság-fejlesztési terveket, jelentős szociális beruházásokat irányoztak elő. Magyarország kész részt venni az oktatás-, és egészségügy, az energetikai fejlesztésében, az ipari és mezőgazdasági beruházásokban, az öntözéses vízgazdálkodás ki- terjesztésében, a talaj termőre fordítására indított akicóban, állattenyésztő telepek és vágóhidak létesítésében. Érdekeltek vagyunk a szellemi export különböző formáiban is. A hazánknál 18-szor nagyobb országban, amelynek lakosságát csupán 2,5—3 millióra becsülik, óriási a munkaerőhiány, így a munka mintegy felét külföldi partnerek és vendégmunkások végzik el. A Líbiában dolgozó külföldiek száma meghaladja a 800 ezret. A magyarok száma a következő esztendőkben megnő, a jelenlegi 500 főről előreláthatóan háromezerre emelkedik. A munkakörülmények nem köny- nyűek, már csak az éghajlat miatt sem. Az ipari, mezőgazdasági tevékenység jelenleg a tengerparti termékeny sávra korlátozódik, de tervbe vették a sivatag fokozatos visszaszorítását is a föld alatti vízkészletek kiaknázása révén. A líbiai dinár erős deviza, nagy olajfedezete van. Következésképpen a líbiaiak igényesek, joggal - kívánják meg a kitűnő minőséget, a gyors szállítást, általában a szerződési fegyelmet. Mindez azt mutatja, hogy aki Líbiában helyt akar állni, annak keményen, jól, gyorsan kell dolgoznia — hangsúlyozta végül a magyar kereskedelmi titkár. Ez vonatkozik természetesen hazánkra is. NAPI KOMMENTÁR Két tanácskozás Vajon mit szólnának Washingtonban vagy akármelyik nyugati fővárosban, ha deklaráltan azzal a céllal ülnének össze tanácskozásra a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei, hogy megvitassák (valamelyik NATO- tagállam belpolitikai fejleményeit, \és abból a (világhelyzetet befolyásoló, külpolitikai következtetéseket vonjanak le? Nem . zsurnalisztikái fordulat, hanem a teljes igazság, ha kijelentjük, hogy az atlanti szövetség brüsszeli főhadiszállásán most ez történik. Annyira ez, hogy a szövetség történetében most először ülnek össze olyan rendkívüli ülésre a külügyminiszterek, amely teljesen eltér a szokásos tavaszi vagy téli > NATO-ülésszaktól. Nincs másról szó, mint arról, hogy Washington a lengyel nemzet súlyos problémáit elképesztő cinizmussal kizárólag olyan szempontból mérlegeli, miként használhatná fel ezt ia kétségtelenül nehéz időszakot a szocialista országok, elsősorban a i Szovjetunió — és persze a népi Lengyelország — ellen. Haig amerikai külügyminiszter és egykori NATO-főparancsnok azért utazik a belga fővárosba, hogy az ott hozandó határozat „minél keményebb” legyen. Több okból nem lesz könnyű dolga. Bár a nyugat-európai szövetségesek kisebb-nagyobb mértékben egyetértenek a Szovjetunió „elítélését” célzó amerikai szándékkal, korántsincs egység a már meghozott és az esetleg még meghozandó szovjet- és lengyelellenes szankciók ügyében. A legfontosabb nyugat-európai szövetséges, az NSZK álláspontját ismét megerősítette az EgyeA kemény hideg lefagyasztotta, megállította az olvadást, visz- szafogta a korábban megáradt folyók vízutánpótlását. A Duna budapesti szakaszán hétfőn megkezdődött az apadás, így a vasárnapi 594 centiméteres tetőzés óta 24 centiméterrel süllyedt a folyó vízszintje. Az előrejelzések szerint a továbbiakban csak lassú apadás várható, hiszen a Duna szigetközi szakaszán az utóbbi négy nap alatt is csak mérsékelten, alig 70 centiméterrel apadt a folyó, s ezért egyelőre még fenntartják az elsőfokú árvízvédelmi készültségben végzett megerősített figyelőszolgálatot. A Tiszán egy hónappal ezelőtt kezdődtek az áradások, de most már Csongrádig, tehát a felső és a középső szakasz nagy részén apad a folyó. A Tokaj fölötti folyószakaszon megszüntették a készültséget, s a Tisza többi szakaszán főként elsőfokú, Tiszafüred és Csongrád között pedig még másodfokú árvízvédelmi készültség vigyázza a folyót. A mellékfolyók közül a Hortobágy-Be- rettyó felső szakaszát- őrzi másodfokú készültség, s miután az áradó Tisza víztömege visszaduz- zasztja a Maros, a Körösök, a Berettyó, a Bodrog és a Takta tor-, kolati szakaszát, ezeket is elsőfokú készültség tartja szemmel, sült Államokból most hazatért kancellár New York-i nyilatkozata. Ebben utalt arra, mit jelent Bonn-nak a Szovjetunióval és a szocialista országokkal folytatott kereskedelem egy gazdaságilag amúgy is nehéz időszakban, amikor a munkanélküliség az ország egyik fenyegető rémévé lépett elő. Schmidt megismételte; megpróbálta rávenni Reagant, hogy mielőbb találkozzék Brezs- nyevvel, és kijelentette: személyes tapasztalata (és ezzel a Brezsnyevvel, valamint Hone- okerrel történt emlékezetes találkozására célzott), hogy „a személyes csúcsdiplomácth rendkívül hasznosnak bizonyulhat”. Még — az általában a washingtoni véleményt visszhangzó — Thatcher asszony környezetében is úgy tudják, hogy London véleménye „a konkrét lépések vonatkozásában” eltér a reagani vonaltól. Ez az eltérés azonban eltörpül az új görög kabinet közismert álláspontjához képest. Brüsszeli utazása előtt adott nyilatkozatában a görög külügyminiszter azt találta szükségesnek hangsúlyozni, hogy „Lengyelországban semmiféle külföldi beavatkozás nem történt”. A görög vélemény egyebek közölt azért is jelentős; mert NATO-határozatot elméletben csak a teljes egyhangúság alapján lehet hozni. Bármit óhajt is Haig Brüsszelben, szinte jelképesnek tekinthető, hogy a NATO-kül- ügy miniszterek tanácskozásával egyidőben egy másik tanácskozás kezdődött Moszkvában. A Lengyelországnak nyújtandó további szovjet segítségről, a két ország további szoros együttműködéséről ... , H. E. megerősített figyelőszolgálattal. Az országban jelenleg összesen 1600 kilométer hosszú árvédelmi vonalon tartanak készültséget, ebből 500 kilométeren másodfokú erőkkel. Most már valamennyi mellékfolyó apad, hiszen a hideg visszafogta a vízutánpótlást. Ám ugyanakkor a Duna kivételével valamennyi folyónkon megjelent a jég, megindult a zaj lás, s egyes szakaszokon a folyók beálltak. A Balatont változatos, 5—13 centiméter vastag jégpáncél fedte le, a Velencei-tavat pedig 11 centi- méteres jégréteg borítja. A Duna vizének hőmérséklete 0,6 fokos, tehát csak jó néhány napi kemény hideg, után jelenhetnek meg hullámain a jégtáblák. A hideg a belvízzel borított területekre is jégpáncélt fagyasztott. Az Alföldön a nyíregyházi, a debreceni, a szolnoki, a szegedi és a gyulai vízügyi igazgatóságok elsőfokú belvízvédelmi készültségben, ahol csak lehet, a jég alól is szivattyúzzák a vizet: másodpercenként 220 köbméter vízzel apasztják a belvízcsatornákat, így az újabb olvadás idejére szinte kiürített mederrel fogadják majd a 12 ezer hektár vetést, és a 22 ezer hektár rétet és legelőt borító belvizet. A MAGYAR NEMZEJI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1082, január 12-től 8 Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre. forintban Angol font 6582.83 6589,42 6596.01 Ausztrál dollár 3882.52 3886,41 3890,30 Belga frank 89.07 89,16 89,25 Dán korona 465,74 466,21 466,68 Francia frank 599,99 600.59 601,19 Hollandi forint 1385,90 1387,29 1388.68 Japán yen (1000) 156.34 156,50 156.66 Kanadai dollár 2902.55 2905.46 2908.37 Kuvaiti dinár 12214.23 12226.46 12238,69 Norvég korona 588.96 589,55 590,14 NSZK-márka 1519,90 1 1521.42 1522.94 Olasz Ura (1000) 28,47 / 28.50 28.53 Osztrák schilling 217,00 217.22 217,44 Portugál escudo 52.47 • 52,52 52,57 Spanyol peseta 35.38 35,42 35.46 Svájci frank 1879.52 . 1881.40 1883,28 Svéd korona 616,40 617,02 617.64 Tr. és cl. rubel 2597.40 2600,00 2602,60 USA-dollár 3439,53 3442,97 3446,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ' ’ Érvényben: 1982. január 12-től Pénznem Vásárolható Vételi Eladási legmagasabb árfolyam 100 egységre, bank jegy címletek forintban Angol font 50 6391.74 6787.10 Ausztrál dollár 50 3769.83 4003.00 Belga frank 5000 86.49 91,83 Dán korona 1000 452,22 480.20 Finn korona 100 766.19 813.59Fruncia frank 500 582,57 618.61 Görög drachma 500 54.71 58.09 Hollandi forint 1000 1345.67 . 1428.91 Japán yen (1000) 10000 151.81 161.20 Jugoszláv dinár 1000 76.00 80,70 Kanadai dollár 100 2818.30 2992.62 1 Kuvaiti dinár 10 11859.67 12593.25 Norvég korona • 100 571.86 607.24 NSZK-márka 1000 1475.78 1567.06 Olasz líra (1000) 50000 27.65 29,36 Osztrák schilling 1000 210.70 223.74 Portugál escudo 500# 50,94 54,10 Snanyol peseta 500« 34.36 36.48 ffájcl frank 1000 1824.96 1937.84 r.véd korona 100 598*. 51 635,53 Török líra 1000 25.25 26,81 JSA-dollár 1H 3339,68 3546,26 Apadnak a folyók — erősödő jegesedés
