Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. január 9. események sorokban LENGYELORSZÁG Csak fokozatosan lehet enyhíteni a szükségállapot rendelkezésein PRAGA __________________________ A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői ez évi ki­képzési terveinek megfelelően ja­nuár 25—30. között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén — Litomerice, Liberec, Prága, Plzen és Karlovy Vary térségé­ben — kerül sor a Csehszlovák . Néphadsereg, a szovjet hadsereg és a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatainak „Barátság ’82” elne­vezésű közös gyakorlatára. (MTI) PÁRIZS_________________________ P énteken délelőtt kommunis­ta-szocialista csúcstalálkozó kez­dődött .Párizsban, az FKP szék­hazában. Az FKP küldöttségét Georges Marchais főtitkár, a szo­cialista párt delegációját Lionel Jospin első. titkár vezeti. MADRID Leopoldo Calvo Sotelo spanyol miniszterelnök az El Pais című madridi napilap tudósítójának Brüsszelben adott nyilatkozatában megerősítette, hogy Spanyolor­szág* álláspontja a lengyel kér­désben igen közel áll az Euró­pai Gazdasági Közösségéhez. Ez azt jelenti, hogy nem követik az Egyesült Államokat a szankciók útján, de ellene sem tesznek semmit, A kormányfő kijelentései — a madridi lap szerint — ösz- hangban állnak azzal a spanyol készséggel, hogy most már elfo­gadják a Közös Piac ajánlatát a politikai együttműködés kialakí­tására. Ez egyben azt is lehető­vé teszi, hogy elhatárolják magu­kat az amerikai külpolitikától. WASHINGTON__________________ Ronald Reagan elnök csütörtö­kön a Fehér Házban fogadta Paul Nitzet, a közepes hatótávolságú európai rakéták csökkentéséről Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő ameri­kai küldöttség vezetőjét. A Reu­ter brit hírügynökség megítélése szerint a fehér házi találkozó ar­ról tanúskodik, hogy Washington az ,,eurorakéta”-)tárgyalásokat nem teszi függőve a lengyelor­szági helyzet alakulásától, leg­alábbis addig nem, amíg a Szov­jetunió „katonailag és közvetle­nül be nem avatkozik” a fejle-, ményekbe. RÓMA Giovanni Spadolini olasz mi­niszterelnök csütörtökön Rómá­ban fogadta Jichak Samir izraeli külügyminisztert, és — mint a találkozóról kiadott olasz közle­mény hangsúlyozza — megismé­telte kormánya elítélő vélemé­nyét í Golan-fennsíjc izraeli be­kebelezésével kapcsolatban. Spa­dolini ugyanakkor megerősítette kormánya korábbi döntését, amely szerint Olaszország kész részt venni a Sinai-félszigeten állomásoztatandó nyugati fel­ügyelő erőkben. Kelemen István, az MTI tudó­sítója jelenti: Lengyelországban 25 nappal a szükségállapot bevezetése után nyugalom honol — közölte a szejm belügyi és igazságügyi bi­zottságának csütörtöki ülésén Boguslaw Stachura. a belügymi­niszter első helyettese. Emlékez­tetett arra, hogy a rendkívüli in­tézkedésekre azért volt szükség, mert az országot a polgárháború fenyegette: a rendelkezésre álló tárgyi bizonyítékok szerint a múlt év december 17-ére szélsőséges terrorista csoportok nagyarányú zavargások kirobbantását tervez­ték. A szükségállapot bevezetése nyomán 5906 személyt internáltak, mindenekelőtt a „Független Len­gyelország Konföderációja”, a „KOR” tagjait, valamint a „Szo­lidaritás” legszélsőségesebb ak­tivistáit. Közülük nyolcszázhar- minkilenc személy internálását, jórészt humanitárius okokból, megszüntették. Az internáltakra a börtönöknél enyhébb rendtar­tás vonatkozik, gyakrabban fo­gadhatnak látogatókat, kaphat­nak csomagot és gyakorolhatják vallásukat. Lehetőség van arra, hogy az egyház képviselői, élü­kön Glemp prímással és Machárs- ki bíborossal, valamennyi inter­náló intézményt felkeressék. A belügyminiszter-helyettes rém­híreknek nevezte és cáfolta azo­kat a Lengyelországban is ter­jesztett állításokat, hogy az inter­náltakat ruhátlanul, a szabad ég alatt tartanák. Boguslaw Stachura részletes tá­jékoztatást adott a december 13- tól 28-ig lezajlott incidensekről, amelyek során, mint közölte, ösz- szesen kilenc ember vesztette éle­tét. Ugyanebben az időszakban kettőszáznegyenöt polgári sze­mély és a rendfenntartó erők kettőszázhuszonkettő tagja sérült meg. Jó részük már elhagyta a kórházat. N Kádár János, a Magyar Szocia­lista. Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az Ország- gyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Vlagyimir Jakovlevics Pavlovot, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetét. * A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Vlagyimir Pavlov- nak- Magyarországról történő végleges elutazása alkalmából, az országaink és testvérpártjaink kapcsolatainak ápolásában és erő­sítésében, valamint a gazdasági, a kulturális és a műszaki-tudo­A társadalom egy része helyes­léssel, túlnyomó többsége pedig megértéssel fogadta a szükségál­lapot bevezetését, jóllehet az kü­lönféle kellemetlenségekkel, pél­dául a telefonösszeköttetés meg­szüntetésével járt. Kárpótlásul azonban határozottan megjavult a közrend, és a társadalom fellé­legzett — mondotta Stachura, majd a következőkben foglalta össze a rendkívüli intézkedések eddigi eredményeit: az országban normális munka folyik; 1980 jú­liusa óta most először nincsenek sztrájkok Lengyelországban; ja­vult a közbiztonság;- jobb lett a piaci ellátás. Mint a belügyminiszter-helyet­tes elmondta, jelenleg nem ta­pasztalhatók komolyabb akciók a szocialista állam ellen, az itt- ott felbukkanó röplapok elszige­telt csoportok tevékenységére utalnak. Ugyanakkor hiba vol­na azt hinni, hogy a szocialista­ellenes erők már teljes vereséget szenvedtek volna. Minthogy ré­szükről továbbra is veszélyek fe­nyegetnek, fenn kell tartani a szükségállapotot, és annak ren­delkezéseit lépésről-lépésre, foko­zatosan lehet csak enyhíteni. A belügyminiszter-helyettes vége­zetül rámutatott: á szükségálla­pot időszakát arra kell felhasz­nálni, hogy az egész társadalom kapcsolódjék be a munka normá­lis ritmusába és hogy fokozódjék az emberek felelősségérzete az ország jövőbeni fejlődése iránt. A lengyel törvényhozás bizott­sága, amely meghallgatta Tadeusz Skora igazságügyminiszter-he- lyettesnek az internáltak élet­rendjéről szóló beszámolóját is, határozatban biztosította támo­gatásáról a szükségállapot intéz­kedéseit. A szejm-bizottság megállapí­totta, hogy az új körülmények kö­zött a fegyveres erők és a rend- fenntartó szervek példásan eleget mányos együttműködés fejleszté­sében kifejtett munkássága elis­meréseként a Béke és Barátság Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál pénteken az Országházban nyúj­totta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes kül­ügyiminiszter, s ott voltak a szov­jet nagykövetség vezető képvi­selői is. 1 * Vlagyimir Jakovlevics Pavlov a budapesti szovjet nagykövetsé­gen fogadóst adott abból az al­kalomból, hogy a napokban vég­tesznek feladataiknak. A bizott­ság kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a rendkívüli intézkedé­sek jól szolgálják a szocialista megújulást, valamint a társadal­mi és gazdasági reformok foly­tatását. • Az utazási lehetőségek szűkös­sége ellenére naponta ezer-két­ezer lengyel tér vissza hazájába — jelentette be a szejm állampol­gári ügyekben illetékes albizott­sága előtt a belügyminisztérium képviselője. A bizottság — az előzetes prog­ramnak megfelelően — szintén tegnap tartotta meg soron követ­kező ülését. Az ülésen megállapí­tották, hogy a hazatérők nem hit­tek a Lengyelországgal ellensé­ges propagandának és megtartot­ták kötődésüket hazájukhoz. * Varsóban csütörtökön Jerzy Urbanski elnökletével ülést tar­tott a LEMP központi pártellen­őrzési bizottságának elnöksége. Az elnökség tanulmányozta azokat a büntető intézkedéseket, amelyeket a jelenlegi gazdasági helyzet kialakulásáért felelős sze­mélyek ellen hoztak, különös te­kintettel azokra, akik a korábbi vezetésben elfoglalt helyüket jog­talan előnyök szerzésére használ­ták fel. A bizottság úgy határo­zott, hogy még januárban részle­tes és világos jelentést ad közre e kérdésről. Az elnökség megvitatta a jelen­legi feladatok megvalósításának menetét, jóváhagyta a bizottság vezetősége által kijelölt irányvo­nalat, a kidolgozott munkamód­szereket és határozatokat. A köz­ponti pártellenőrzési bizottság el­nöksége hangsúlyozta: a párt feladata mindenekelőtt az, hogy a marxizmus—leninizmus és a LEMP szervezeti szabályzatában foglalt elvek alapján rendezze sa­ját sorait. leg elutazik Magyarországról. A fogadáson részt vett Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, valamint a Központi Bi­zottság, az Elnöki Tanács, a Mi­nisztertanács, az országgyűlés több tagja, a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. A fogadáson jelen volt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezető­je és tagja is. (MTI) Vlagyimir Pavlov kitüntetése A ROMÁN.GAZDASÁG (V.) Magyar—román kapcsolatok „Azért fejlesztettük — elsősor­ban a felhalmozás magas ará­nyával — iparunkat, hogy fejlett, erős kohászatot, gépipart, kőolaj­finomító ipart mondhassunk magunkénak, amelyek nemcsak hazai felhasználásra termelnek — kiváltva ezzel jelentős impor­tot —, hanem exportárut is ké­pesek előállítani”. — A román külkereskedelmi minisztérium igazgatója mondotta e szavakat, de az exportra szánt termékek várva várt felsorolása elmaradt. Időközben a világpiacon úgy ala­kult a helyzet, hogy az elismer- i ten jó termékekre is nehéz vevőt találni .........A közös piaci orszá­g ok nem vásárolnak tőlünk, s in­tézkedéseket is hoztak az im­port csökkentésére. Mit tehe­tünk? Mi is csökkentjük az im­portot, s várásárlásainknál azt az rtrszágot részesítjük előnyben, amelyik igényt tart a termé­keinkre”. Romániának több mint száz­negyven országgal van kereske­delmi, műszaki-tudományos kap­csolata. A külkereskedelem volu­mene tavaly kétszeresen múlta felül az 1975-ös szintet, az ex­port 163, az import 178 milliárd lejt .tett ki. A külkereskedelmi forgalom jelentős részét — mint­egy negyven százalékát — Romá­nia a szocialista országokkal bo­nyolítja le, hosszú távú egyez­mények alapján. Az utóbbi években Románia bővítette kereskedelmi kapcsola- i fait. Különösen a fejlődő orszá­gokat részesítette előnyben, ez külkereskedelmének jelenleg 18 százalékát jelenti. Tökéletesítet­ték az együttműködési formákat: termelési vegyestársáságokat hoz­tak létre a fejlődő országokban található természeti kincsek és ásványok kiaknázására és feldol­gozására, s létrehoztak kereske­delmi versenytársaságokat is. A kapitalista országokkal elsősor­ban kereskedelmi jellegű vegyes­társaságokat alapítottak, főként a román termékek értékesítésére, alapítottak közös bankokat is, és vannak termelési társaságok, amelyeknek a segítségével kor­szerű technológiákat tudnak meg­honosítani. Románia és .Magyarország kap­csolatait a folyamatos fejlődés jellemzi.; minden évben nő a ke­reskedelmi forgalom értéke, és szélesedik a termékek választéka. Hazánk a nyolcadik Románia ke­reskedelmi partnereinek a sorá­ban. Az ez év februárjában alá­írt hosszúlejáratú egyezmény sze­rint a két ország 2,1 milliárd ru­bel értékű forgalmat bonyolít le öt ev alatt. Erre az évre 425 mil­lió rubelnek megfelelő áru cse­réjét tervezték. A magyar—román kereskedel­mi kapcsolatot kiegyenlített áru­csere jellemzi. A közös forgalom felét gépek és berendezések te­szik ki. Hazánk elsősorban gyógyászati berendezéseket, orvosi műszere­ket, szerszámgépeket szállít Ro­mániának. Vásárolnak tőlünk hátsóhidakat, futóműveket és komplett tehergépkocsikat. Jelen­tős a két ország közötti kohásza­ti együttműködés, amelynek ke­retében hazánk mérő- és ellenőr­ző műszereket, erősáramú beren­dezéseket, elektromos ívkemencé­ket szállít Romániának. Nagy té­telben gyártunk román exportra növényvédőszereket is. A fogyasz­tási cikkek kölcsönös szállítása 15—15 millió rubeles tételt jelen­tenek. Az élelmiszerek közül fő­ként húst és húskészítményeket adunk el, s a román háziasszo­nyok magyar gyártmányú kuktá­ban főzhetnek. Románia többféle alapanyagot szállít Magyarországra, amelyek közül főleg a földgáz, a cement, a műszál és a fa a legjelentő­sebb tétel. Román partnereinktől vásárolunk csapágyakat, építő­ipari, útépítőipari berendezése­ket, textilipari, élelmiszeripa­ri gépeket, elektrotechnikai eszközöket. Románia lát el min­ket sóval (sószükségletünknek a 80 százalékát elégítjük ki dél­keleti szomszédunk szállításai­ból), s a termékcserében szere­pelnek mozdonyok, vagonok, gu­miabroncsok (háromezer garnitúra évente), petrolkémiai termékek és kőolajszármazékok. Az elkövet­kezendő években nő a Dacia sze­mélygépkocsik behozatala, idén már tízezer autóra van szerződés. Jelentős mennyiségben vásáro­lunk farostot és faforgácsot, to­vábbá — kilencmillió rubel ér­tékben — bútorokat. A Romániával való együttmű­ködésünk kiterjed a határmenti kőolaj közös kitermelésére, egyes kohászati termékek cseréjére, to­vábbá néhány termék — műgu­mi, pénztárgépek — közös gyár­tására. Szélesedik a kishatármen- ti forgalom, amelyben — egy- egv áruházzal — Nagyvárad, Arad, Szatmárnémeti, Debrecen, Szeged és Makó vesz részt. Jakab Klára AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSA GYAKRAN NEM IGÉNYEL ANYAGI ESZKÖZÖKET A SZOT elnökségének ülése A szakszervezetek és a taná­csok együttműködésének irány­elveit vitatta meg pénteki ülésén a SZOT elnöksége. A jelenlegi irányelveket öt évvel ezelőtt dolgozták ki, az új követelmények most ezek korsze­rűsítését, az együttműködés cél­szerűségének fokozását teszik szükségessé. Az utóbbi években a tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati és államigazgatási munkájának jelentősége megnőtt, a korábbiaknál is többet tehet­nek a dolgozók életkörülményei­nek javításáért. A szakszerveze­tek pedig — ugyancsak nagyobb lehetőségeikkel élve — érdekvé- .delmüket a lakóterületekre is igyekeznek mind nagyobb mér­tékben kiterjeszteni. A tanácsok és a szakszervezetek egyesítik erőiket, hogy az üzemi, a lakóhe­lyi, és a közéleti demokratizmus egyaránt fejlődjék, a dolgozók minden olyan vállalati, terület- és településfejlesztési terv előkészí­téséből részt vállaljanak, amely élet- és munkakörülményeiket közvetlenül érinti. A mostani ülésen megvitatott, korszerűsített irányelvekben a SZOT elnöksége és a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala rámutat, hogy az életkörülmények javítá­sa gyakran nem is igényel anya­gi eszközöket, csupán nágyobb kö­rültekintést, jobb szervezést. Ezért a szakszervezetek gyűjtsék össze, rangsorolják, és továbbítsák a tanácsokhoz a dolgozók javasla­tait, vegyenek részt a döntések meghozatalában, mogósítsák tag­jaikat a lakóterület életét érintő feladatok végrehajtására. A ta­nácsok pedig fokozottabban ve­gyék igénybe a szakszervezetek­től kapott információkat, a szak- szervezeti ellenőrzés tapaszta­latait. Így helyesebb rangsort tud­nak kialakítani a lakásgazdálko­dásban, a szociális és egészség- ügyi, a gyermekintézmények fej­lesztésében, jobban felfedhetik az áruellátás fehér foltjait, a tömeg- közlekedés problémáit, vagy pél­dául az ötnapos munkahét beve­zetésének menetében adódó teen­dőket. A szakszervezetek és a tanácsok jobb együttműködése célirányosabbá teheti a társadal­mi munkaakciókat, s még inkább a legfontosabb célok szolgálatá­ba állíthatják a kommunista mű­szakokat. A szakszervezetek és a taná­csok szorosabb összefogása, kö­zös fellépése alkalmas arra, hogy a különböző hivatalokban gyor­sítsák, egyszerűsítsék a lakosság ügyeinek intézését, legalábbis csökkentsék a különböző szol­gáltatások bürokratizmusát. Kö­zös cél a pályaválasztási tanács­adás javítása, a napközi otthonok ellátásának fejlesztése, az álta­lános iskola nyolc osztályát el nem végzett fiatalok ösztönzése tanulmányaik befejezésére, a hát­rányos helyzetű fiatalok tovább­tanulásához a feltételek megte­remtése, és még sok egyéb, amit a most elfogadott irányelvek is körvonalaznak. A szakmaközi bizottságok mun­kájának homlokterébe is a város- és községpolitikai feladatok ke­rülnek, miközben hagyományos teendőiket is ellátják, segítve az ingázók, a gyesen lévők és a nyugdíjasok helyzetének javítá­sát. Az együttműködés szervezeti kereteit meg akarják szabadíta­ni a formális vonásoktól, ritkít­ják, s lehetőleg megszüntetik a párhuzamos vizsgálódásokat. A legfontosabb a gyors intézkedés. Második napirendi pontként a magyar szakszervezetek nemzet­közi tevékenységéről és az ezzel kapcsolatos idei feladatokról tár­gyalt az elnökség. Rámutatott, hogy a nehezebbé vált nemzetkö­zi körülmények között még kö­vetkezetesebben kell harcolniuk a szakszervezeteknek a békéért, a biztonságért, a leszerelésért, az enyhülésért. Folytatódik a fel­készülés a X. Szakszervezeti Vi­lágkongresszusra, s utána fon­tos feladat lesz a kongresszus ha­tározatainak ismertetése és vég­rehajtása. Az SZVSZ főtanácsá­nak budapesti ülésén elfogadott nyilatkozat — amelynek hosszú előkészítési szakaszában a ma­gyar szakszervezetek is közre­működtek — új lehetőséget nyi­tott a világszervezet számára. Az elnökség felhívja a magyar szakszervezeteket, hogy erősít­sék, tegyék még tartalmasabbá együttműködésüket a baráti szo­cialista országok szakszervezetei­vel, következetesen törekedjenek a formalitásoktól mentes kap­csolattartási módszerekre. Foly­tatják a fejlődő világ szakszer­vezeteinek nyújtott támogatást, mindenekelőtt szakszervezeti tisztviselőik képzését. Az elnök­ség arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi tevékenység­ben is érvényesüljön a takaré­kosság. A nemzetközi találkozók valóban munkaértekezletek le­gyenek, mentesek a protokollá­ris külsőségektől. (MTI) KÉSZÜLŐDÉS A KONGRESSZUSRA Tanácskozott a Vöröskereszt megyei vezetősége Tegnap délelőtt Kecskeméten, az új megyei kórház tanácskozó- termében ülést tartott a Magyar Vöröskereszt Bács-Kiskun me­gyei vezetősége. Az ülés munká­jában részt vett Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Hantos .János, a Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke is. Elsőként beszámoló hangzott el a megyében végzett vöröskeresz­tes munka > elmúlt évi eredmé­nyeiről, az egészséges életmódra nevelés, az ismeretterjesztés helyzetéről, gondjairól, a tiszta­sági mozgalom feladatairól, majd a Magyar Vöröskereszt VI. kong­resszusának előkészítésének ter­veit beszélték meg a testület tag­jai. Mint ismeretes, a kongresz- szust 1982. október 9—10-ére hív­ták össze, s ezt níegelőzően veze­tőség- és küldöttválasztó taggyű­léseket, valamint megyei küldött- értekezleteket tartanak. A vörös­keresztes alapszervezetek be­számoló taggyűléseire februártól kerül sor. A továbbiakban a megyei veze­tőség személyi ügyekkel foglal­kozott. Hantos János bejelentet­te, hogy Ágoston András, aki betöltötte 60. életévét, felmenté- .sét kérte a titkári teendők alól. A testület Ágoston Andrásnak, érdemei elismerése mellett a fel­mentést megadta, s kérte, tovább­ra is vegyen részt a vezetőség munkájában. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága és a Vöröskereszt Or­szágos Vezetősége javaslatára lg- lódi Miklóst választották a vö­röskereszt megyei titkárává, aki korábban a TIT szakosztályveze­tője volt. N. M. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A labdarúgó EB selejtezőinek sorsolása Pénteken délben Párizsban elkészítették az 1984. évi, ötödik lab­darúgó Európa-bajnokság selejtezőinek sorsolását. A jelentkezett együtteseket — amint az korábban már nyilvánvaló volt — hét — 4 ötös és 3 négyes — csoportba osztották, s mindegyikből az első helyezett jut majd a Franciaországban sorra kerülő nyolcas döntőbe, a házigazda mellé. A magyar válogatott a III. csoportba jutott, régi ellenfeleivel ke­rült szembe. így Angliával küzd újra, mint a spanyolországi világ- bajnoki döntőbe jutásért. Ellenfél még Görögország, Dánia és Luxem­burg, mindegyik volt már partner különböző selejtezőkben. Görög­országgal például a legutóbbi EB-n küzdött egy, csoportban (a görö­gök jutottak tovább) a magyar válogatott. Az EB csoportbeosztása: I. csoport: Belgium, NDK, Skócia, Svájc. II. csoport: Lengyelország, Szovjetunió, Portugália, Finnország. III. csoport: Anglia, Magyarország, Görögország, Dánia, Luxem­burg. _ IV. csoport: Jugoszlávia' Wales, Bulgária, Norvégia. V. csoport: Olaszország, Csehszlovákia, Románia, Svédország, Ciprus. VI. csoport: NSZK, Ausztria, Észak-írország, Törökország, Albánia. VII. csoport: Spanyolország, Hollandia, Írország, Izland. Málta. A részt vevő országoknak 1982. március 30-ig kell megegyezniük a mérkőzések időpontjaiban, és a csoportküzdelmeknek 1983. de­cember 31-ig kell befejeződniök. (MTI) • A kohászati termékcserében a melegen hengerelt lemezért acél­csöveket kapunk Romániától.

Next

/
Thumbnails
Contents