Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

1982. január 9. • PETŐFI NÉPE • 3

— Ne féljen ak orosz téltől, megvan annak is az ellenszere. Majd megtanítom rá! — így vigasztalt házigazdám, Andrej Andre je. vies Szomov, amikor Murmanszkban savanyú orcával figyeltem a hőmérő higanyszálát,, amely akkor, déltájban is mínusz 42 fokot mutatott szélmentes helyen.

— Dobre utro! Kak szpal? — kérdezte a házigazda, és barátságosan hátbaveregetett. Mondtam, hogy semmi vész, jól aludtam, de mi lesz ezután? Semmi! Gyerünk mosakodni. Félmeztelen a váltamra csaptam a törülközőt. és indultam volna a fürdőszobába, de Andrej Andrejevics utamat állta.

— Oda még nem, ki az udvarra, barátocs- kám.

A ház férfinépe velünk tartott. A mínusz 42 fokos hidegben megmostuk arcunkat a hóval, bedörzsöltük egymást, hogy kiveresed- jünk, akár a rák, és futottunk be a fürdőszobába a meleg víz alá.

Azon a télen egy köhintés nem sok, annyi sem hagyta el a számat. G. B.

• Gazdag zsákmánnyal térnek haza a jakutföldi vadászok a mesebeli tájon.

□ □

A bátrak még a jéghideg Bajkál-tóban is megmártóznak.

U □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

• Téli séta Szibériában. Apa kislányával, s annak kedvencei- g

vei,' a barátságos medvével és kutyussal. q

B

Több olcsó cipő,

jobb minőségű bőráru 1982-ben

Kedvező esztendőt zárt 1981- ben a bőr-, szőrme- és a cipőipar. Az ágazatban a termelés mérsékelt ütemű növekedése mellett — amely megfelelt a tervezettnek — javult a termékszerkezet, jobban alkalmazkodott a lakosság igényeihez. Ezt nagymértékben elősegítette a magasabb színvonalú gyártmányfej- lasztési tevékenység, amelynek eredményeként a nehezebb külpiaci viszonyok ellenére sikerült a vállalatok exportjának gazdaságosságát is javítani. A bőr- és szőrmeipar nyeresége az előző esztendőhöz hasonlóan alakult, a cipőipar azonban jelentősen növelte nyereségét.

A bőr- és a szőrmeipari vállalatok 1982-re 5,3 százalékos ter- melésiérték-növekedést terveztek, a cipőipar 2,5 százalékos növekedéssel számol. Ezt elsősorban a gyártmányszerkezet javításával, az értékesebb termékek gyártásával, és nem a termelés mennyiségi növelésével kívánják elérni. Megvalósításához azonban alapvető feladat az ágazaton belüli kapcsolatok javítása, a feldolgozó vállalatok igényéinek és a bőrJanuár 1-ével megkezdte működését a Baromfitermelők Egyesülete. A 40 külkereskedelmi és feldolgozó vállalatot, állami gazdaságot, téeszt tömörítő új szervezet feladatairól Tóth Mátyás, az egyesülés igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát.

A Baromfifeldolgozó Vállalat Trösztjének megszüntetésével, az egyesülés életrehíyásával nem egyszerűen formai átszervezésről van szó, hanem a fejlődést elősegítő korszerűsítésről. Az elmúlt két évtizedben megsokszorozódott a baromfihús-termelés, növekedett az export, s ezalatt megerősödtek a vállalatok, megértek az önállóságra, s ezzel a nagyobb k ez d e mény ez ők észs ég kib ontakoztatására, a belső tartalékok feltárására.

A vállalatok ugyan önállóan eredményesebben gazdálkodhatnak, ám mégis szükség van munkájuk koordinálására és közös feladatok ellátására. Erre hivatott az egyesülés. A baromfiipari termékek kétharmada exportra kerül. A piaci lehetőségek hulipar nyersanyagforrásaiból adódó termékválasztékának összehangolása, így válik csak lehetőve a vállalatok termékszerkezetének további változtatása, a versenyképesség és a minőség javítása. A bőriparban mindenekelőtt a kikészítés színvonalának további emelését és a minőség javítását tűzték ki célul, ezért fokozzák a hasítékgyártmányok nemesítését, és bővítik felhasználási területüket. A szőrme- és a kesztyűipar — a piaci igényekkel összhangban — a gazdaságos termékek modellezésében k'íván elsősorban előrelépni. A cipőipar legfontosabb célkitűzése 1982-ben a belföldi ellátás javítása, gazdagabb kínálat kialakításával a lakosság differenciált igényeinek kielégítésével. Ezen belül bővítik a textilcipők kínálatát a kényelmi cipők választékát, és növelik az olcsóbb cipők mennyiségét.

A bőr-, szőrme- és bőrfeldolgozó ipar exporttervei szerint a a szocialista országokba irányuló szállítások az 1981. évihez hasonlóan alakulnak, a nem rubel elszámolású exportot növelni kílámzását rugalmasan követő termelésfelfutásihoz vagy éppen a visszafogáshoz különösen fontos a megfelelő tájékoztatás. Az egyesüléshez tartozó három külkereskedelmi vállalat a többi tagot a továbbiakban rendszeresen informálja a külpiaci helyzetről.

Az idén várhatóan mérsékeltebb lesz a kereslet. A korábbi gyakorlat szerint ilyenkor a vállalatok felvásárlási áraikat gyakran csökkentették, ennek következtében visszaesett a termelés, s a rá következő, netán kedvezőbb piaci évben már nem mindig volt meg a kellő árumeny- nyiség. Most viszont más a helyzet. A - termelési kedv fenntartására az idén is az elmúlt évi fel- vásárlási árak érvényesek, ugyanis az egyesülés tagvállalattal külön árkockázati alapot hoznak létre, és ebből biztosítják a gyengébb piaci években a stabil fel- vásárlási árakat.

'A piaci lehetőségek jobb kihasználását segíti elő az egyesülésben az érdekeltségi rendszer

vánják. A cipőipar a nem rubel elszámolású export mérsékeltebb növekedésével számol..

Az ágazat előtt álló feladatok közül kiemelkedő az anyaggazdálkodási program végrehajtása, amely elsősorban a nyersbőrök gazdaságosabb felhasználását, a készárukhoz való jobb alkalmazását, a cipőipari hulladékok -csökkentését, a fajlagos anyagfelhasználás javítását teszi szükségessé. A bőr- és szőrmeipar a fajlagos energiafelhasználásban is jelentős megtakarítási tervez.

A vállalatok számára a szabályozóváltozások eltérő következményekkel járnak. A nyereség csökkenésének kiegyenlítésére széles körű intézkedéseket terveztek, egyebek közt például az önköltségcsökkentést, a piaci munka javítását, a szervezettség és a hatékonyság fokozását.

A bőr-, szőrme- és cipőipari vállalatok bérfejlesztési lehetőségei — a népgazdasági célokkal összhangban — 1982-ben alacsonyabbak a tavalyinál, a teljesítménytől függő differenciálásra azonban megfelelő lehetőséget nyújtanak.

szélesebb körű kiterjesztése. Az exportbevételekből a tenyésztő, az árutermelő, a feldolgozó és az értékesítő vállalatok a korábbinál nagyobb arányban részesülnek. így valamennyi tagnak fokozott érdeke a jó minőség biztosítása, illetve a minél magasabb piaci ár elérése. Az állandó jó minőséget a többi között a termelési, taikanmányozási technológiák szigorúbb betartásával érhetik el, s az egyesülés központja ehhez is ad segítséget.

Az egyesülésen belül szolgáltatórészleg alakult. Beszerzi tagjainak az exporthoz szükséges csomagolóanyagokat, információkat nyújt a baromfitenyésztés fejlődésének tendenciáiról, az új eredményekről. A magas színvonalú baromfi-tartás biztosítására önköltségi áron elvégzi a különféle takarmány-, és baktero- lógiai vizsgálatokat. Győrött 4000 tonna kapacitású hűtőtárolót üzemeltetnek, ahol az egyesülés kedvezményes áron raktározza tagjainak az exportra kerülő árut.

(MTI)

Alkotói

díjak

Aláírták a szerződéseket

Immár hagyományossá vált, hogy a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága alkotói díjakat adományoz művészi és tudományos igényű feladatok elvégzésére. A testület ily módon is ösztönöz a fontosnak ítélt témák feldolgozására.

A végrehajtó bizottság képviseletében tegnap délelőtt dr. Major Imre elnökhelyettes kötötte meg a szerződéseket az érintettekkel. Almási Márta az Eszter című regényének befejezéséhez és egy újabb mű elkezdéséhez kap' segítséget. Bodor Miklós vállalta, hogy művészi igényű rajzokban ábrázolja a Homokhátságra jellemző növény-, madár- és állatvilágot, megörökíti a tájrészleteket, romlásnak kitett és nem begyűjíhető néprajzi tárgyakat. Bodri Ferenc Katona József drámája, a Bánk bán illusztrációit készíti el. Fejes István, aki Baján és Vaskúton töltötte gyermekkarát, nagyméretű olajfestményben összegzi élményeit. Gyulavári József a bajai képzőművészek ' életét, művészetét, életkörülményeit mutatja be fotósorozatán. Halász Ferenc az utóbbi évtized irodalmi és politikai sajtójának történeti áttekintéséhez járul hozzá. Veleki József Lajos pedig a hajósi községi tanács épületében, a házasságikötő terem falára készít nagyméretű, a tavasz- ünnepet ábrázoló pannót.

Az alkotói ösztöndíj havi háromezer forintra és zömében hat hónapra szól. A művek a Katona József Múzeum, illetve más intézmények gyűjteményeibe kerülnek. A határidőre szóló kötelezettségek esetleges elhanyagolása a folyósított összeg visszafizetését vonja maga után.

Megkezdte működését a Baromfitermelők Egyesülete

KEVESEBB ALKALMAT AZ IVÁSRA!

Munka és alkoholfogyasztás

Szilveszter napján és éjszakáján, újévet köszöntve nemcsak szokás, de szinte kötelező is néhány pohár pezsgő vagy más szeszes ital elfogyasztása, ami még önmagában talán rendjén is lenne. Az viszont már kevésbé, hogy — hovatovább egész évben iszunk. Munka után (de olykor előtte is), hétvégeken, örömünkben, bánatunkban, külföldi vagy belföldi vendég tiszteletére, otthon és baráti társaságban, nemegyszer munkahelyen — de minek sorolni ?

Korkép ez vagy körkép? A Társadalmi Szemle szerkesztőségének szervezésében erről tanácskoztak nemrégiben a kérdés szakértői, amiről a folyóirat 1981. decembert száma részletesen beszámolt. S mint a vita címében — a továbbiakban is sok volt a kérdőjel, a meg nem válaszolt kérdés.

Hetedik helyen a ranglistán

Megdöbbentő adatot közölt az Alkoholellenes Országos Bizottság titkára: 1980-ban Magyarország minden lakosára egy deci 40 százalékos pálinkának megfelelő alkohol elfogyasztása jutott

— naponta. Ebben az átlagban természetesen benne vannak a csecsemők, a kisgyermekek, továbbá az antialkoholisták, az egyéb — például egészségi vagy vallási — okból szeszes italt nem fogyasztók. Vagyis: azok, akik rendszeresen isznak, legalább 2—3 deci pálinkának megfelelő szeszt fogyasztanak naponta. Természe- tésen olyan is van — s nem is kevés! — aki ennél lényegesen többet.

S ha már a pálinkánál tartunk: a szeszesital-fogyasztásban néhány év alatt annyit haladtunk a ..világranglistán”, amennyit — például — az egy főre jutó ipart termelés vagy nemzeti jövedelem terén lett volna hasznos és érdemes. A 13.-ról 7. helyre kerültünk •— és mind a hat, „előttünk járó” országban alacsonyabb a tömény szesz fogyasztása, mint nálunk! Az elfogyasztott alkoholnak 19fí0-ban 55.7 százaléka volt bor és 23 százaléka tömény

— 1980-ban viszont a borfogyasztóé 34 százalékot képviselt, a tömény italok 40,2 százalékával szemben.

Márpedig a tömény ital — a rum, konyak, pálinka, vodka és a többi — sokszorosan károsabb, mint a bor. Magyarország évszázadokon át borfogyasztó ország volt, hasonlóan mindazokhoz, ahol szőlőt termesztenek. Az utóbbi években azonban — ki tudja, milyen meggondolásokból

— a bor árát többször is emelték, még akkor is, amikor országszerte nagy készletek voltak belőle. Ugyancsak érthetetlen, hogy a vendéglátóiparban a bor aránylag drágább, mint a tömény ital.

Élni

a megelőzés eszközeivel

Az alkoholizmus ma népbetegség, az említett kerekasztal-be- szélgetésen már morbus hunga- ricus-ként emlegették, magyar betegségként, ami tudvalévőén a felszabadulás előtt a tüdőbaj volt. Ma már a tbc hasonlíthatatlanul ritkábban fordul elő, ami, az intézményes megelőzésnek köszönhető. Kétségtelen, hogy az alkoholizmus ellen is elsősorban a megelőzés eszközeivel lehet eredményesen fellépni. De ma még csak vitatkozunk arról, hogy mi lenne a megfélelő megelőző módszer.

Annyi mindenképpen biztos, hogy kevesebb alkalmat kellene adni az ivásra. No meg: kedvte- remtőt! A-boltokban — a polcok tele vannak különféle italokkal. Többnyire mindjárt a bejáratnál, vagy más, feltűnő helyen. Az is vásárol, aki nem azért ment be a boltba. Mint ahogyan az éttermekben, vendéglőkben, eszpresszókban is szinte kötelező szesze^ ital fogyasztása.

S az is tény. — ne kerülgessük! —, hogy az államnak nagy haszna van az alkoholos italok értékesítéséből. 1978-iban 14 milliárd forint vott az ebből származó tiszta bevétel. Azt viszont mind ez ideig nem sikerült pontosain felmérni, hogy mennyi kárt Okoz az alkohol. Ami kimutatható volt, az ennek az összegnek a fele, de sehol nem szerepel az alkohol okozta halálozásokban, a tönkretett családoknál, az alkoholistává „nevelt” gyerekeknél mutatkozó, forintban aligha kifejezhető kár. Sőt, még az sem, hogy egy sor bűncselekményt csak azért azért tudnak elkövetni a bűnözők, mert a kiszemelt áldozat ittas!

Alkohol elleni küzdelem svájci módra

Svájcban bevált gyakorlat — sokan úgy hiszik, nálunk is van ilyen —, hogy az állam az alkoholból nyert bevételének egy részét alkoholellenes propagandára fordítja. Ez már csak. azért is jó és hasznos volna, mert — nálunk alig-alig tapasztalható alkoholellenes propaganda. A Magyar Vöröskereszt és annak égisze alatt az Alkoholellenes Országos Bizottság sokat tesz ugyan — de kevés a rendelkezésére álló eszköz. Például: van önálló lapjuk a kézimunkázóknak, a kempingezőknek és a legtöbb sportegyesületnek, de az alkoholellenes küzdelemnek be kell érnie a kis példányszámú, korszerűtlenül előállított Alkohol ógi ával, ami inkább orvosi, alkoholbeteg-gyógyászati, mint népszerű tudományos lap.

Minden módszer között azonban legfontosabbnak látszik: válasszuk el a munkát és az alkoholfogyasztást. Szép számmal vannak már üzemek, ahol munkakezdés előtt az „italgyanúsaknak” szondába kell fújniuk, de ez még nem általános. Pedig sok üzemi baleset bizonyítja, hogy éppen a dolgozók érdekében, védelmében kell ezt általánosabban alkalmazni. S talán az ügyintézés, a szellemi munka is jobban menne nem egy irodában, intézménynél, ha megszűnne minden lehető és lehetetlen alkalom megünneplése néhány pohár itallal.

Természetesen sok más téren is van még teendő, bőségesen. Tudományos megállapítások szerint a túl kicsi beosztás, a képességek kibontakoztatásának hiánya éppúgy okozhat szorongásokat és következményeiben alkoholizmust, mint a túlságosan nagy beosztás, az alkalmatlanságtól való félelem. Családi gondok, lakás- problémák, létező vagy képzelt betegségek ugyancsak vezethetnek ide. Mindez nem utolsósorban orvosi probléma, ha nem is könnyen megoldható.

Azt senki sem kívánja, hogy egyetlen varázsütésre szűnjék meg az ivás minden fajtája. Egy vacsora utáni fröccs vagy egy pohár sör még hasznos is lehet. De annyi biztos: mindén lehetségest meg kell tenni azért, hogy az alkoholfogyasztás „világ- ranglistáján” fokozatosan lejjebb kerüljünk.

V. E.

Szellemi termékek agrárügynöksége

A szellemi termékek agrárügynöksége, a Pannónia Társaság létrehozta országos hálózatát: január elsejével innovációs irodát nyitott Budapesten, Debrecenben és Keszthelyen. A fővárosban az AGROIMPEX^nél, a másik két városban pedig az ottani agrártudományi egyetemeken működnek a fiókügynökségek. Munkájukat január—február folyamán kezűik még. A Pannónia Társaság részeként, de önállóan dolgoznak, ezért szerződéskötési joggal is felruházták őket a szellemi termékek értékesítésére.

A Pannónia Társaságot 1979- ben alapította a baksai Ezüstkalász Tsz és a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézete. Célja az, hogy felkutassa és .összegyűjtse, s a partnerek rendelkezésére bocsássa a tudományos intézetek új eredményeit, a nagyüzemi gazdaságok hasznos tapasztalatait és a külkereskedelmi vállalatok piaci információit. Egyúttal kooperációkat hoz létre az agrárjellegű szellemi termékek megvalósítására, bevezetésére. Eddig mintegy másfélszáz innovációt

gyűjtött össze az ügynökség, és már „mozgásba is hozta” ezek egyharmadát.

Január elsején újabb tíz gazdaság lépett be a Pannónia Társaságba. ' Ezekkel együtt negyvenöt gazdaság, valamint hét állami, illetve szövetkezeti vállalat és hat egyetem, illetve kutatási-fejlesztési intézet tagja már az agrár ügynök s égnek. Együ ttm űk ödik továbbá nyolc országos hatáskörű szervvel, intézménnyel, vállalattal. Az Országos Találmányi Hivatallal kötött szerződés alapján például elsődleges felhasználóként megkapja mindazokat az információkat, amelyekre a tagoknak szükségük van.

Az ügynökség valamennyi gazdaságéban, vállalatnál számba vette a felkínált és az igényelt szellemi termékeket, s ezeket adatbankjában tartja számon. Szolgáltatásként minden negyedévben kiadja az! úgynevezett Pan- nónia-dossziét: ebben valamennyi partnernak van egy-egy lapja, rajta feltüntetik: mit ajánl és mit igényel, s milyen együttműködésre vállalkozik. (MTI) •

Tél

a Szovjetunióban