Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-06 / 4. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1982. január 6. Belső szerelések Az év első munkanapján az építkezéseken is pontosan megindult a munka. Kecskeméten az SZMT új székházában éppúgy, mint a széchenyivárosi 412-es számú hatvanlakásos házban, a belső szereléseket végezték. (Pásztor Zoltán felvételei) Modern lakásban tűrhetetlen állapotok — de meddig? KÖRNYEZETVÉDELEM, GAZDASÁGOSSÁG Előkészületek a folyékony műtrágya gyártására Az elmúlt év december végén alakult meg a Bajai Agrokémiai Gazdasági Társaság, amelynek ügyintézője a helyi mezőgazdasági kombinát. A társaság programjában kiemelkedő helyen áll egy új technológia, a folyékony — szusz- penziós — műtrágya gyártása. Hozzáteszem, az együttműködés célja mindaz a tevékenység, amelyet ma a mezőgazdasági üzemek várnak egy ilyen társulástól. Ide tartozik a környezetvédelem is, és nem utolsósorban a gazdaságosság és hatékonyság a műtrágyázásban, a tápanyag-gazdálkodásban. A jelenlegi műtrágyázási gyakorlat az adott technikai, technológiai lehetőségek figyelembevételével alakult ki. A társulásban keressük azokat a megoldásokat, amelyek a tápanyag-gazdálkodás legjobb módszereinek bevezetését segítik elő. Néhány évvel ezelőtt még arról kellett sokunkat meggyőzni, hogy alkalmazzuk a rendelkezésre álló műtrágyákat. Ma már, amikor az energiával — a kémiai energiával is — ésszerűen takarékoskodnak, a műtrágyázás gyakorlatáról egyre több szó esik. Nem tartható tovább az az állapot, hogy a vegyszerek jelentős része nem ott, és nem úgy hat, mint ahogy azt várjuk. A nem megfelelő tárolás, nem a növények igényei szerinti kijuttatás egyrészt magas veszteséggel jár, másrészt környezetszennyezési veszélyt jelent, és végső soron nem jelenik meg a terméstöbbletben a kijuttatott hatóanyag. □ □ □ Agrokémiai központunk célja, hogy a szilárd műtrágyázás, technológiájának jobb végrehajtása mellett előtérbe helyezzük a fo- lyékonyműtrágya-gyártást és kijuttatást. Gazdasági szempontból is fontos ez, mert a foszforműtrágyák eddig Magyarországon kevésbé ismert formáit — a nyers foszfátokat — kívánjuk alkalmazni. A jelenleg használt foszfor tartalmú műtrágyák, a szuperfoszfát, a triplefoszfát stb. a nyers foszfátokból készülnek, költséges kémiai átalakítás útján. Ezeket a költségeket akarjuk megtakarítani, amikor az említett vegyszereket finomra őröljük, dezintegrátor őrlőberendezés segítségével. A folyékony műtrágyagyártás kutatása során jutottunk el idáig. A technológiát a Tatabányai Szénbányák Vállalat egy osztrák céggel együttműködve dolgozta ki és leendő üzemünket, amely Magyarországon egyedülálló lesz, a vállalat fogja megépíteni. Szükséges megemlíteni, hogy Nyugat-Európában kiterjedten használják a nyers foszfátokat műtrágyázásra,'és a tapasztalatok az bizony!ják, * hogy a szuperfoszfáttal azonos, de sok esetben jóbb eredményeket érnek el. Ezek az anyagok ugyanis igen gazdagok a foszforhatóanyagon kívüli — mely 28—32 százalék — a növények számára fontos, úgynevezett mikroelemekben, így vasban, cinkben, mangánban, rézben, azon túl, hogy az így készült műtrágyákat talajjavítási céllal is sikeresen lehet alkalmazni. □ □ □ Műtrágyát gyártó üzemünkben, amely az eddigi tervek és előkészületek szerint ez év októberében már működni fog, egy lépésben történik az összes adalékanyagok bedolgozása. A teljesítő- képességét úgy tervezzük, hogy megfelelő kihasználás mellett szükség esetén a társulás üzemeit el tudja látni nitrogén, foszfor és káli hatóanyag összetételű tápanyaggal. A folyékony vegyszereket megfelelően átalakított szántóföldi permetezőgépekkel ki lehet juttatni, mindezen kívül léteznek igen nagy teljesítményű célgépek is. Olyanok, amelyek egy műszak alatt 80—140 hektár területet tudnak kezelni. Igen nagy pontossággal és egyenletességgel juttatják a növényhez a vegyszert, ezáltal megoldódik a növények egyenletes, jobb tápanyagellátása, amely — az eddigi hazai kísérletek szerint — a magasabb terméseredményekben jelentkezik. Megfelelő mélységben lehet a talajba juttatni, s ezáltal a vizek, vízfolyások fertőzését csökkentjük, tehát környezetvédelmi szempontokat is érvényesítünk. □ □ □ Az sem közömbös! hogy a műtrágyázás eddigi nehéz, sokszor nem veszélytelen munkáját minden fizikai erőkifejtéstől mentesen, teljesen zárt rendszerben lehet megoldani. A vegyszert szivattyúk segítségével tudják eljuttatni a kívánt helyre, ugyancsak ily módon lehet tárolni és a növényhez juttatni. Grämling Kornél, az Agrokémiai Gazdasági Társaság vezetője Tervteljesítés a Thorez bányaüzemben A Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorez Bányaüzeme 6 nappal év vége előtt teljesítette éves tervét. A hétmillió százötvenezer tonnához december 30- ig még napi huszonkét- ezer tonna lignitet bányásztak ki. A képen: Hatalmas marótárcsás gép a külszíni bányában. Kompetitiv árrendszer Az áraknak nemcsak a kisfogyasztókat, hanem a nagyokat; a vállalatokat is orientálniuk kell döntéseikben. A gazdálkodó szemszögéből az árak — pontosabban a termelői árak — a gazdasági folyamatok legmozgékonyabb, leggyakrabban változó szereplői. Az ár egyik nap még a termelés fokozására, a másik nap esetleg a gyártás fékezésére készteti a vállalatokat. Magyarországon a nemzeti jövedelem több mint á fele a külkereskedelem csatornáin realizálódik. Ilyenformán logikus, hogy a gazdálkodókat akkor orientálja és ösztönzi döntéseikben helyesen az árrendszer, ha ez a külpiaci érték- és árarányokat is tükrözi. Termelői árrendszerünk akkor segíti elő gazdaságpolitikai céljaink megvalósulását — például: az erőforrások hatékony hasznosítását, a termelés idomulását a kereslethez, a technika korszerűsítését és így tovább —, ha a termelés költségei, a különböző anyagok árai illetve a végtermékért kapható összeg igazodik a világpiaci értékítélethez. Az 1980-ban bevezetett kompetitiv árrendszernek éppen az volt a célja, hogy gazdaságunk az árakat tekintve se szakadjon el környezetünktől. De mi is az a kompetitiv árrendszer? Lényege, hogy a központilag kijelölt gazdálkodó szervezetek csak a tőkés kivitelben elért nyereségüktől függően alakíthatják belföldi áraikat. Az úgynevezett konpetitív szférába tartozó vállalatokat tehát a kötöttség sarkallja arra, hogy dollár elszámolású piacokon magasabb árat érjenek-el, csak így értékesíthetik jobban termékeiket a hazai piacon is. A lassan két esztendeje bevezetett árrendszer révén szorosan kapcsolódnak egymáshoz a belföldi és a külföldi árak. Az árrendezés elsődleges célja, hogy a vállalatok gazdálkodá- • si elképzeléseikben általánossá váljon az anyag- és energiaköltségek világpiaci áron való számbavétele, ami feltehetően takarékosságra, ésszerű gazdálkodásra ösztönöz. A másik cél: az iparcikkek termelői árszintjét a tőkés piacokon elért exportárszint szabályozza, a vállalati jövedelmezőséget pedig az exportjövedelmezőség. Az új árrendszer egyes részelemeit életbelépésük óta több alkalommal módosították, mert a gyakorlat a várt eredményeket nem mindig és nem a kívánatos mértékben hozta. Elsősorban a hatékonyság és a minőség javulásáról, a vállalati rugalmasság fokozódásáról, a verseny erősödéséről van szó. Az új árrendszer egyébként a rugalmasság jegyében készült; nem merev, nem örökérvényűnek tekintett, lépést tart a változásokkal. Ezt igazplja, hogy az új évben újabb és újabb vállalatokat vonnak be ebbe a szférába. M. P. Nem mindennapi tényeket tartalmazó levél érkezett szerkesztőségünkbe Bajáról. Feladója dr. Alföldi Lajosné, aki végső elkeseredésében ragadott tollat. Kilencedik éve lakom a Gárdonyi utcában — panaszolja — ahol még ma is megoldatlan a csapadékvíz elvezetése, pedig emiatt súlyosan veszélyeztetettek a környékbeli épületek. A 7-es .szám alatt levő emeletes házunk is képtelen volt „hozzászokni” a körülötte, illetve alatta gyakran felgyülemlő ! víztömeghez, s körülbelül három éve vettük észre, hogy fokozatosan süllyed. A szomorú következmény pedig legszemléletesebben a földszinti, két és fél szobás, gázfűtéses tanácsi otthonomban figyelhető meg, ahol már agyonrepedezettek a falak, az ajtókeretek kilazultak, a vakolat meg hullik szüntelenül. • A fürdőkádam elmozdult helyéről, lejtőssé vált, ennek során megsérült a lefolyócső, az onnan kijutó szennylé okozhatja a falvizesedést, mely kellemetlen szagot áraszt. A konyhai beépített gáztűzhelyem is ferdén áll. Az említettek — ezeket korántsem a teljesség igényével soroltam — bizonyára kellőképpen sejtetik a tűrhetetlen állapotot. A szükséges javítás elvégzését ugyan többször kértem az illetékesektől, ám az ígéretüknél egyébbel még nem örvendeztettek meg. Nagyon félek, hiszen ez''a huzavona elvezethet oda, hogy életveszélyessé válik lakásom. Eme — nem csupán egyetlen családot érintő — ügyben beszéltünk a bajai városgazdálkodási vállalat főmérnökével, Eleki Istvánnal, aki ezeket közölte: — összesen 1800 lakás kezelése tartozik hozzánk, mely adat már jelzi, hogy van sok dolgunk. A műszaki jellegű teendők zömét e bérleményekben végzendő ki- sebb-nagyobb javítások, karbantartások teszik ki. Hatvan szakemberünk lát el ilyen feladatokat. E részlegünk maximális kapacir tással működik. És még nem szóltam az ezeknél is jelentősebb vállalkozásainkról, a felújításokról, merthogy e munkákkal is foglalkozunk. Nemrégen fejeztük be 11 lakás „újjáépítését”, s most dolgozunk további 18 otthon helyrehozásán. Ebből a célból évente csaknem 4 millió forint áll rendelkezésünkre, de eme összeg kétszerese sem lenne elég ahhoz, hogy minden indokolt megrendelésnek idejében tehessünk eleget. A, pénzhiány mellett komoly gondunk, hogy a kivitelezői tevékenységünk bővítésének nincsenek meg a feltételei, éppen ezért muszáj külső segítőkkel is kapcsolatot tartanunk. Ami pedig a Gárdonyi úti házat, illetve lakást illeti, jogosnak véljük a sürgős intézkedésre vonatkozó kérelmet. Csak sajnálni tudom, hogy az előzőekben említettek következtében mindez- ideig nem tudtunk tenni semmit érdemben a család érdekében. Most viszont elmondhatom, hogy az idén felújítandó állami lakások listáján — erről a városi tanács végrehajtó . bizottsága hozott döntést a közelmúltban — ott szerepel Alföldiné bérleménye is, mi töbß, azóta a munkákat is megrendeltük az építőipari cégnél, mely a tervek szerint a téli idő végeztével kezd hozzá a megbízás teljesítéséhez. Köszönjük a készséges és tárgyilagos tájékoztatást. KÉRDEZZEN — FELELÜNK Mikor hozzák rendbe az utakat Izsákon? Egyazon témakörben két levelet is kaptunk a minap Izsákról. Íróik elkeseredetten ecsetelik, hogy a nagyközség sok belterületi útvonala olyannyira elhanyagolt, hogy a túlságosan csapadékos időben — például most, télen is — szinte használhatatlan. Szabó Emma szerint, ha a közlekedő ember nem óvatos, könnyen találhatja magát akár gödörnyi mélyedésben, mely „meglepetéssel” még a forgalmasabb utak is szolgálnak. Az egyik négygyermekes anyuka pedig azt panaszolja, gyakran kell iskolás csemetéit háton, vagy az ölben cipelnie a csaknem járhatatlan úttest egyik oldaláról a másikra, mert a kislányok ezt a rövid távot sem tehetik meg egyedül biztonságosan. És hát a betegek szállítása is roppant körülményes ilyen feltételek közepette. „Természetesen vannak a településünkön rendezett részek, ahol aszfaltozott a járda, köves az út, de a Bajcsy-Zsilinszky, a Katona József és a Széktói utca gazdátlan dűlőútra emlékeztet” — írja olvasónk, majd megkérdezi: mikor hozzák végre rendbe útjainkat? Aminit azt az Izsáki Nagyközségi Tanács vb-titkárától, dr. Ha- uzmann Jánostól megtudtuk, az emberek bíráló észrevétele, aggodalma megfelel a valóságnak. Az okok gyökerei ama sajnálatos tényben keresendők, hogy a korábbi évtizedben a tervprogramok készítői, jóváhagyói a szükségesnél jóval, kevesebb figyelmet fordítottak a helység ilyetén való fejlesztésére, így aztán csak halmozódtak a gondok. Ezek orvoslása mostanság pedig' már egyáltalán nem egyszerű, főleg a megnövekedett költségek miatt. A mulasztást csak lépésről lépésre’ lehet pótolni, ami azt jelenti, évenként általában 3—4 kilométernyi út portalanítására kerülhet sor. Legutóbb a Radnóti, a Gödör, a Kovács Aladár utcán fejeződtek be a kiépítési munkálatok, a soron következő* hónapokban a Tél, az Ősz, a Katona József utca kerül sora többi között. Informátorunk végezetül elmondotta, a tanácsnak évről évre csak kevés pénz áll rendelkezésére ilyen célból, ezért a jövőben is számít a hatóság a lakosság türelmére, megértésére, valamint a társadalmi munkájára és arra, hogy a családonkénti 4 ezer forint hozzájárulást idejében kifizessék az érintett állampolgárok. Az elképzelések szerint a VI. ötéves tervidőszakban ösz- szesen mintegy 15 kilométernyi hosszúságú belterületi utat borítanak be szilárd burkolattal. Zökkenőmentes-e a közös antennák javítása? Az utóbbi időben jó néhány kecskeméti lakostól hallottuk, hogy kevés örömet szerez számukra a drágán vásárolt tévékészülékük, mert a rossz antenna zavarja, néha pedig lehetetlenné teszi a műsorok megfelelő vételét. A Tinódi u. 12-es számú ház negyedik emeletén lakó Kocsis Lajos mások nevében is értesített bennünket arról, hogy az úgynevezett közösségi antennájuk legalább két éve javításra szorul, de az illetékes szolgáltató céggel eddig hiába vette fel a kapcsolatot a közös képviselő. Ugyanilyen panaszt juttatott el hozzánk a Lánchíd u. 5. szám alatt lakó, Izsák P. György is, aki beszámolt arról, a házbeliek e problémájának megoldását kérő képviselőjük azt a választ kapta a leninvárosi szervizben, hogy a lakóknak célszerű lenne új készüléket vásárolniuk. Olvasónk közbenjárásunk révén szeretné megtudni: valóban zökkenőmentes-e a közös antennák javítása a megyeszékhelyen ? A panaszokat ismertettük a GELKA megyei kirendeltségének műszaki vezetőjével, Sörös Jánossal, aki úgy nyilatkozott, számára is teljességgel érthetetlen, hogyan fordulhatnak elő ilyen sajnálatos esetek. E szolgáltatás gazdája a leninvárosi szerviz. Persze ezt a munkát bármelyik városi GELKA-íiókban megrendelhetik az ügyfelek, kérelmeik ugyanis haladéktalanul kerülnek el az illetékes javítóműhelybe. Fontos tudni, hogy közös antenna ügyében célszerű, ha a lakóközösség képviselője tesz írásos bejelentést, mert ő hivatalos személynek tekintendő. A hibákat egyébként a lelhető legrövidebb időn belül meg kell szüntetnie a szerviznek, amelynek kifogásolt munkáját illetően vizsgálat indul, egyidejűleg intézkedés történik a hasonló kellemetlenségek elkerülésére is. Összeállította: Velkei Árpád Hegesztéshez: elektronsugár Az autóbuszok fogaskerékblokkjának hegesztésére alkalmas elekt- ronsugár-berendezést szerkesztettek szovjet és NDK-beli szakemberek. A módszdr lényege, hogy légüres térben nagy erejű elektron- nyalábbal bombázzák az alkatrészek illesztési helyét. A részecskék kinetikai energiája az ütközéskor hőenergiává alakul és a magas hőmérséklet szilárdan összekapcsolja az alkatrészeket. Korábban a fogaskerékblokkot csapszegekkel erősítették össze.
