Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-29 / 24. szám
1982. január 29. • PETŐFI NÉPE • 3 A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK TAPASZTALATAI BEMUTATÓ MA ESTE A javaslatok hasznosításán a sor A megye pártalapszervezetei, pártvezetőségei az elmúlt év végén igen jelentős, nagy munkát végeztek, a párt határozatának megfelelően december 15-ig mindenütt megtartották az összevont és beszámoló taggyűléseket. A több mint 800 pártalapszervezet mintegy 22 ezer kommunistája hallgatta meg az egyéves munka értékelését s a párttagok 23,7 százaléka nyilvánított véleményt, tett javaslatot, mondta el tapasztalatait. • A díszes kompánia: Anucskin (Kovács Titusz), Zsevakin tengerész (Major Pál), Tojásrántotta végrehajtó (Balogh Tamás). Középpontban: a gazdaság pártirányítása Maguk a beszámolók reálisan értékelték a végzett munkát, de ezen túl kritikusak és egyben előremutatóak voltak. A beszámolók szinte kivétel nélkül párhuzamosan említették az elért eredményeket, taglalták a gondokat, vizsgálták a párt XII. kongresz- szusa határozatainak helyi végrehajtását, az ezeket nehezítő körülményeket, de figyelmük középpontjában az elkövetkező időszak legfontosabb feladatai álltak. Nem csoda, hogy a taggyűléseken kedvező volt a politikai hangulat, amely lehetővé tette a reális önvizsgálódást éá a nyílt eszmecserét. A mai élet követelményeinek megfelelően a gazdasági munka pártirányítása állt a beszámolók és a viták középpontjában. A hozzászólások mintegy fele az üzem- és munkaszervezéssel, a munkafegyelem javításával, a munkaverseny hatékonyságával és természetszerűen a gazdaságossággal foglalkozott. A jelenlegi gazdasági helyzet helyes értékelését a tenniakarást és a cselekvőkészséget jelezte. Még a nehéz gazdasági helyzetben levő termelőegységek kommunistái is — miután elemezték helyzetüket, vizsgálták mit lehet és mit kell tenni — a gazdaság- politikai célkitűzések helyi megvalósítását sürgették. A mezőgazdasági üzemek pártalapszerveze- teinél azon túl, hogy jelezték a kedvezőtlen időjárás hatását, felvetették, hogy a múlt évben megtermelt zöldség és gyümölcs értékesítésében nagy gondok jelentkeztek. Az ez évre megkötött szerződésekben biztosított felváA szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének a szerződés időtartama alatt munkaviszonya szünetel, társadalombiztosítási szempontból azonban munkaviszonyban töltött időnek számít a szerződéses viszony tartama. Ebből következően valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult. A társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összeget óbban a szerződésben kell -meghatározni, amelyet a kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari üzlet vezetésére kötöttek a magánszeméllyel. A tényleges kereset helyett ez a szerződésben meghatározott összeg az alapja a táppénz, illetve gyermekágyi segély kiszámításának is. A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője anyasági, temetési segélyre, családi pótlékra az általános szabályok szerint jogosult. A munkavégzés sajátos jellege miatt viszont az általánostól eltérő feltételekkel kap táppénzt, baleseti táppénzt és terhességi- gyermekágyi segélyt, attól függően, hogy a vezető egyedül dol- goz'ik-e, vagy alkalmazottal, illetőleg közeli hozzátartozóval együtt. , Ha a szerződéses üzlet vezetője a tevékenységet egyedül végzi, a keresőképtelenség első napjától a táppénz teljes összegére jogosult. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset teljes összege, ha a vezető a szülést megelőző két éven belül 270 napon át biztosított volt. Ennél kevesebb, de legalább 180 napi biztosításnál a napi átlagkereset 65 százalékát kaphatja meg terhességi-gyermekágyi segélyként. A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjét, ha alkalmazott vagy közeli hozzátartozó segítségével dolgozik, csak viszonylag hosszabb ideig tartó keresőképtelenségnél éri keresetveszteség. Éppen ezért táppénzre csak a keresőképtelenség nyolcadik napjától jogosult, illetőleg ha kettő sárlási árak sem emelkedtek olyan mértékben, mint a mező- gazdaság által felhasznált ipari anyagok ára. Jogos volt a felvetés, hiszen ha ez így folytatódik, feltehető, hogy ez az ágazat veszteségessé válik, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a termelést. Együtt a tömegszervezetekkel Az alapszervezetek beszámoló taggyűlésein hangsúlyosan értékelték a pártalapszervezet belső életét. Vizsgálták a vezetőség, a párttagság munkáját, a pártfegyelmet, s természetesen a dolgozók körében végzett politikai munka tapasztalatait. A beszámolók, de főként a hozzászólások felhívták a figyelmet a pártegységre és ezen belül a cselekvési egység további erősítésére. Több alapszervezet beszámoló taggyűlésén a kommunisták — nagyon helyesen — bírálták a vezetőséget, mert nem eléggé következetesen lépett fel a pártmegbízatásukat elhanyagoló párttagokkal szemben. Az összegzésekből kitűnt, hogy a pártalapszervezetek és a kommunisták fontos politikai munkát végeznek a tömegszervezetek pártirányításában. E vonatkozásban nőtt aktivitásuk és felelősségérzetük. Igen eredményesnek ítélték meg a tömegszervezetek munkáját, amelyek szélesítették, erősítették kapcsolataikat a tömegekkel és sokat tettek a párt politikájának megértetése, elfogadtatása és végrehajtása érdekében. Nyilvánvaló, hogy e politikai célok megvalósításában még tudatosabban kell dolgozni. A vagy ennél több alkalmazottat, közeli hozzátartozót foglalkoztat, a keresőképtelenség harmincegyedik napjától. A táppénz azonban csak az egyébként járó táppénz ötven százaléka. A terhességigyermekágyi segély feltétele azonos a fentiekben ismertetettel, azonban ennek is csak a felét kapja a másod- vagy töblbgdma- gával dolgozó vezető. Ha a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának ideje alatt az alkalmazottak, közeli hozzátartozók száma megváltozik, a táppénz és a segély az új feltételek szerint jár. A kisiparos és a magánkereskedő eddig is jogosult volt anyasági, temetési segélyre, nyugdíjra és baleseti ellátásra. Január elsejétől táppénzt, terhességi- gyermekágyi segélyt, és családi pótlékot is kaphat. Táppénzre és terhességi-gyermekgondozási segélyre a szerződéses üzlet vezetőjére előírt feltételekkel jogosult, vagyis aszerint, hogy tevékenységét egyedül gyakorolja-e, vagy alkalmazott, illetőleg hozzátartozó segítségével. A táppénzt, illetve terhességi-gyermekágyi segélyt annak alapján állapítják meg, hogy a magánkereskedő, kisiparos melyik osztály szerint fizette a társadalombiztosítási járulékot. A kisiparosnak és magánkereskedőnek családi pótlék — az általános szabálytól eltérően — arra a naptári hónapra jár, amelyben legalább hu^onegy napra társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Ebbe a huszonegy napba be kell számítani azt az időt is, amelyre táppénzt, terhességi-gyermekgondozási segélyt kapott, illetőleg a katonai szolgálat idejét. Az új rendelkezések szerint ugyanis a kisiparosnak és magánkereskedőnek szokásosnál is nagyobb felelősség nyilvánult meg a ■ KISZ pártirányítása értékelésében. A beszámoló taggyűléseken jelentősnek tartották a KISZ pártépítő tevékenységét, s kritikusan értékelték az ifjúsági szervezetben végzett pártmunkát. Szerencsére ritkán, de még előfordul, hogy helyenként a párttagság egy része ma sem mentes az ifjúsággal kapcsolatos előítéletektől és kritikai megjegyzéseivel helyettesíti az irányító^ ellenőrző munkát. Jó alap az idei munkához A párttagság ideológiai felkészültségében, tudati állapotában bekövetkezett változásokról is szóltak a beszámolók. Általános volt az a megállapítás, hogy a politikai oktatás jobban igazodik a párttagok érdeklődési köréhez, s ebből következően az előadások, viták aktívabbá, életszerűbbé váltak. A kommunisták éltek kritikai jogukkal, s arra hívták fel a figyelmet, hogy fejleszteni kell az agitációs és propaganda- munkát, s arra is: a kommunisták határozottabban álljanak ki a párt határozatainak végrehajtása mellett, s’ lépjenek fel a hibás nézetek ellen. Hasznosnak ítélték az egyéni beszélgetést, ezt követendő módszernek tartják, de ugyanakkor arra is figyelmeztettek: ezek a beszélgetések 'nem pótolhatják a folyamatos kapcsolattartást, a napi munkával együtt járó információ-áramlást. Az éves beszámoló taggyűlések a pártalapszervezetek nyílt és őszinte számvetése volt. A javaslatok, a felszólalások, a kritikai megjegyzések hasznosítása, a feladatok megvalósítása az éves munka alapját képezi. Különösen nagy szerepet kap a gazdasági munka, pártirányítása, a gazdasági helyzet helyes értelmezése és értékelése, ugyanakkor hangsúlyosan kell foglalkozni a párt belső életével, a tömegszervezetek pártirányításával, s nem utolsósorban az ideológiai, eszmei, po-' litikai nevelés kérdéseivel. G. G. ezekben az esetekben nem 'kell társadalombiztosítási járulékot fizatni. Ezt az időt a nyugdíj megállapításánál is szolgálati időként kell figyelembe venni. A jogosultság kiterjesztésével együtt sor került az osztályok számának bővítésére — 9 helyett I—XV osztály van —, az ellátási alapok növelésére és ezzel arányosan a társadalombiztosítási járulék felemelésére. Üj rendelkezés, hogy a kijelölt településen adómentességet kapott kisiparos, magánkereskedő a IV. osztályba tartozik. Az illetékes társadalom- biztosítási igazgatóság ennél alacsonyabb osztály szerint is engedélyezheti a járulékfizetést, ha az érdekképviseleti szerv által igazolt jövedelem alacsonyabb ösz- szegű. i A tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő házastárs, élettárs (a továbbiakban házastárs), valamint a segítő családtag 1981. december 31-ig csak anyasági és temetési segélyre volt jogosult. Január elsejétől a házastárs baleseti táppénzt, nyugellátást és baleseti nyugellátást kaphat, a segítő, családtag pedig valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult épp úgy, mint a munkaviszonyban álló dolgozó. A jogosultságnak alapvető feltétele, hogy a házastársat, segítő családtagot az arra illetékes szak- igazgatási szerv — a megfelelő címen — nyilvántartásba vegye, s utánuk a kisiparos, magánkereskedő társadalombiztosítási járulékot fizessen. Nem szerez azonban jogot az említett ellátásokra, aki más címen már biztosított, illetőleg nyugdíjas. A segítő családtag és házastárs nyugdíjának megállapításánál szolgálati időként azt lehet -figyelembe venni, amelyre társadalombiztosítási járulékot fizettek utánuk, valamint azt az időt, amely alatt a rendelkezések szerint mentesültek á járulékfizetés alól. A házastárs — utólagos járulékfizetés mellett! —» 1983. december 31-ig legfeljebb öt naptári év szolgálati időként való beszámítását kérheti, ha ez alatt korábban is rendszeresen segítő családtagként dolgozott. (Folyt, köv.) Gogol: A házasság Csodálható, hogy a „tökéletes névjegyzékek cári birodalmában’’ senyvedő fiatal Gogol viszolygott a romantikától? A köztisztviselői pálya legeslegalján nyomorgott a szónak nem annyira fizikai, mint lelki értelmében. A robotos aktamásolás közben föltárult előtte a Miklós korabeli ország sivársága, levegőtlensége. Csak a rang, csak a vagyon számított: aligha remélhette, hogy élményekben gazdag, nagy életet élhet majd, s tehetsége révén boldogul. A csöndes egyhangúsággal foly- dogáló hétköznapokban csak a botrányok kavarták meg a szinte állóvíz közállapotokat. A világért se gondoljunk nagy ügyekre. Apróbb felsülések, kisvárosi szenzációk, nevetséges panamák „gazdag, mulatságos kirakatában" mutatja be kortársait, akiket még megvetni sem érdemes. A kecskeméti Katona József Színházban mától látható A házasság is egy ilyen mulatságos, derűs, ám mégis a siralmas embeSZÉP MAGYAR BESZÉD Középiskolások országos versenye Az idén is vetélkedésre hívják az irodalmat szerető, anyanyelvi műveltségüket gazdagító középiskolai diákokat: országszerte megrendezik a következő hónapokban a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyt. Péchy Blanka színművésznő 1960- ban tett alapítványa az elmúlt évtizedekben országos mozgalommá terebélyesedett, 1982-ben is, több ezer fiatal részvételét várják a különböző fordulókon. A versenyen az ország valamennyi gimnáziumának, szakközépiskolájának és szakmunkás- képző intézetének növendékei részt vehetnek, kivéve a már érettségizett szakmunkástanulókat. Az országos döntőt április 23. és 25. között rendezik meg Győrött, házigazdája a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészség- ügyi Szakközépiskola lesz. Ezt megelőzően osztály, iskolai, majd megyei, illetve megyei-városi és fővárosi versenyeken dől el a továbbjutás. Valamennyi rendezvényen egy kötelező és egy szabadon választott prózai szöveg felolvasásával adnak számot a diákok a helyes magyar kiejtés, hangsúlyozás elsajátításáról. A megyei és országos versenyen a szakmunkásképző- és szakiskolák tanulói külön vetélkednek, ám a követelmények a többiekével azonosak. Idén első ízben egy új feladattal is meg kell majd birkóz- niok a döntő résztvevőinek: egy megadott mondat kiejtési jelölését kell elvégezniök. Ezúttal is az országos döntő legkiválóbb 15 középiskolás és ugyanennyi szakmunkástanuló szereplője nyeri el majd a Kgzinczy-érmet és az ezzel járó pénzjutalmat. Kertbarátok hétvégi tanácsadója Sokszor okoz súlyos balesetet, tragédiát, hogy a kertbarátok, kiskerttulajdonosok a növényvédő szereket felületesen, felelőtle- . nül használják, és nem tartják be a használati utasításokat — állapítja meg a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. A mindennapi életben a hozzá nem értésnek két formájával találkozunk : némelyek lebecsülik a veszélyhelyzetet, mások félnek és nem merik felhasználni a forgalomban levő szereket. Pedig kerti munkánk során nélkülözhetetlen segítőtársaink a gyomirtó és növényvédő szerek, ha az utasításoknak megfelelően, rendeltetésszerűen használjuk fel őket. Már télen célszerű megvizsgálni a permetezőgépeket, a védőöltözet minden egyes darabját, tartozékát, és hozzálátni az esetleges hibák kijavításához, az elhasznált alkatrészek, tartozékok pótlásához. Fontos szabály, hogy csak hibátlan, teljes védelmet nyújtó ruházatban, kesztyűben, szemüvegben szabad dolgozni. Különösen hátráltatja a kerti munkát, ha nyáron, főleg munkavégzés közben kell a csurgó-csö- pögő permetezőgépet megjavítani. Már csak ezért is szükséges a téli hónapokban beszerezni a pót- alkatrészeket, tömítőgyűrűket, csavarokat, szórófejeket és elvégezni a karbantartást. ri viszonyokon, fájdalmakon meditáló mű. Arról szól, hogy udvari tanácsosi mivolta ellenére kisszerű, kisstílű hivatalnok számára hogyan próbálnak feleséget keríteni. Lapunkban is beszámoltam a szatíra Háztűznéző címmel tartott budapesti előadásáról. A világhírű Efrosz és a kitűnő művészgárda szép produkciója egyszerre volt költői és komikus, torzkép és valóság. Remélhető, hogy Tömöry Péter rendezésében a kecskeméti elő• Finoman szeretnék fogalmazná, hogy ne sértsek meg senkit, bár nehezemre esik ez mindany- nyiszor, amikor országos hírközlő szervek felkapnak egy témát és rágódnak rajta, mint az a bizonyos éhes eb a csonton. Csak a téma felszínét karcolásszák ilyenkor, s nem jutnak el az okok feltárásáig, a szélesebb értelmezésig, leszűkítik az egészet egy alkalmi poénra, ahogy manapság mondják, sztorira. Mint most is, az úgynevezett „eltűnt”, elveszett gyermekek esetében. “ A számukat — a rádió reggeli krónikája szerint — mintegy 2100-ra becsüli az illetékesek, vagyis ennyi gyermek kallódott el valahol, nem találják őket a művelődési-oktatási szervek. Nem egészen világos — ezt elfelejtették kifejteni —, hogy az 1980. évi hivatalos népszámlálás adatai és a ténylegesen iskolába járók (beiratkozottak) létszáma között van-e akkora különbség, netán másutt mutatkozik a hiány. Mindenesetre felkapott téma lett ez, érdemes miatta busongani, töprengeni, illetékeseket megszólaltatni, velük együtt erről meditálni: miként is történt? őszintén szólva, van ebben az egészben valami nevetséges és lehangoló. Mert mi lett volna, ha egyezik a számítás? Akkor most nem sóhajtozna senki a „hiányzó” gyermekek miatt. Pedig nagyon sokan — nem ezer-, de tízezerszámra — hiányoznak évente az iskolapadból, ha nem is az első osztály számbavételekor, hanem évközben vagy év utolján egyszerűen kimaradva. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága ugyan a tényekre alapozva kedvező változásokról ad számot, amikor így fogalmaz: „Csaknem felére csökkent a tíz éven felüliek közül iskolába nem járók száma és aránya.” Azután hozzáteszi: „A 15 éven túliak 59 százaléka legalább nyolc általános iskolai osztályt végzett...” A pontosabb képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a népesség iskolázottsági szintjéről 1980-ban készült statisztika szerint megyénkben a férfiaknak 1,2, a nőknek pedig 2,2 százaléka nem járt iskolába. Sajnos, ebből nem derül ki, hogy közülük hány az írni—olvasni nem tudó ember, de nem sok eltérés lehet a fentiektől. # Maga a jelentés is megállapítja a továbbiakban, hogy az iskolázottsági szint tekintetében nagy eltérések vannak a különböző területek, falusi, városi-körzetek között. Míg a városokban az általános iskolát végzettek aránya eléri a hetven százalékot, a községekben ez alig ötven százalék. Helyenként az elvégzett osztályok középarányosa alig haladja meg a hat osztályt. De az ösz- szesített adatok sem mutatnak valami kedvező képet, hiszen a megyében a férfiaknak 63,3, a nőknek csak 54,9 százaléka rendelkezik általános iskolai (nyolc- osztályos) végzettséggel. Mindezt akkor is érdemes újólag megállapítani, ha az általános iskolázottsági szint javuló helyzetről árulkodik. Mert hajlamosak vagyunk, hogy erre tegyük a hangsúlyt, pedig nem árt ébresztget- ni az elmaradókért érzett felelősséget. A „hiányzó”, az „eltűnt” gyermekek mellett tehát gyakrabban kellene emlegetni azokat is, akik adás is érzékelteti a mű kettősségét, pompás humorát. Pályája egyik legszebb feladatához jutott Kiss Jenő, Podkoljoszin tanácsos megformálója. Az eladósorban levő kereskedőlány Borbáth Ottiliá- nak teremt nagyszerű lehetőségeket. Egyedi Klára, Ribár Éva, La- manda László, Balogh Tamás, Kovács Titusz és Major Pál is hálás szerepeket kapott. A díszleteket Szakácsi Márta, a jelmezeket Füzy Sári tervezte. H. N. nem a hiányos adatfelmérés vagy a bejelentést elmulasztó szülők miatt tűntek el a statisztikából, hanem egyszerűen kimaradtak az iskolából, s'nem fejezték be az előírt nyolc osztályt. Pedig ez a saját érdekük lett volna elsősorban, de nyilvánvalóan nemzeti és népgazdasági érdek is ebben a gyorsan fejlődő világban. Róluk kellene tehát gyakrabban szólni, s tenni is értük valamit,, merj ők alkotják a társadalom jelentős részét. Az országban „eltűnt” 2100 gyermek valóban nem kis számot jelent, még ha ebben lehet adminisztrációs tévedés is. Van azonban itt a megyében csaknem háromezer gyermek és ifjú állampolgár, akinek a sorsa, helyzete legalább annyira aggaszt bennünket, mint az előbbieké. Bár ők nem tűntek el, de sok köztük az iskolából kimaradó, sőt a teljes értékű tanulásra képtelen. Az úgynevezett veszélyeztetett, tehát rossz környezetben élő gyermekekről, fiatalokról van szó, akikről az utóbbi időben gyakran készültek hivatalos jelentések, felmérések, állásfoglalások, de sorsuk, jövőjük alakulása nemcsak az állami és más szerveken múlik. 9 A veszélyeztetett gyermekek egyharmada a cigánytelepekről, s a még ma is vándorló életmódot folytató, állandó munkát nem vállaló családokból, másik csoportjuk az alkoholista és szellemileg elmaradott, esetenként bűnöző életmódot folytató szülők által megrontott környezetből kerül ki. A veszélyeztetett gyermekeknek több mint a fele — állapítja meg az elmúlt év őskén a párt megyei ifjúsági bizottsága által tárgyalt jelentés —■ ma is külterületen, tanyán él. A velük kapcsolatos feladatot — hangzott el ugyanitt — csak akkor lehet megoldani a megyében is, ha a veszélyeztetettség okainak felszámolását társadalmi üggyé tesszük. Jóval szélesebb tehát a kör a mi megyénkben is. mintha csupán a bevezetőben is említett „eltűntekre” összpontosítunk. Egy kicsit ismételve: az iskolából idő előtt kikerülők vagy oda be sem iratkozók, a csak néhány osztályt végzők, osztályismétlők és túlkorossá válók, felnőttként már a tanulást nem folytatók, a nyolcadik osztályt soha be nem fejezők nagyon sokan vannak. Nem csekély az a bizonyos teljesen iskolázatlan réteg sem, legyen az arányuk mindössze másfél-két százalék. Velük is törődni kell, s törődni még fokozottabban a veszélyeztetett rétegekkel. A fiatalok még nem elveszett, de mindenképpen hátrányos helyzetben lévő csoportjaival, akik nem tűnték el a társadalom, a hivatalos állami szervek látóköréből, itt vannak, köztünk élnek. # Szükség volna rá, hogy az alkalmi, látványos témák mellett róluk is többször essen szó a közvéleményt nagyban befolyásoló országos fórumokon, beleértve a hírközlő szervek lehetőségeit is. Mert nem elég esetenként nalpi- rendre tűzni ezt a tárnát. A mindennapok gyakorlatában, az élet természetes velejárójaként kellene napirenden tartani a velük való foglalkozást, közüggyé és általánossá tenni a róluk való gondoskodást. Azért, hogy ne váljanak tényleg „elveszett” gyermekekké. F. Tóth Pál Társadalombiztosításra jogosultak (1.) Megyénkben is több ezer embert érintenek a január elsejével életbe lépett társadalombiztosítási rendelkezések. A SZOT megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságának vezetője, Gottlieb József igazgató tájékoztatója alapján ismertetjük a jelentősebb változásokat. TÉMA TÖBB SZÓLAMRA Elveszett gyermekek
