Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-29 / 24. szám
Várható időjárás ma estig: megnövekvő felhőzet, legfeljebb szórványos hószállingózás, jelentéktelen hódará. Gyenge, vagy mérsékelt légmozgás, néhány helyen köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában —5, —10. a derült helyeken —10, —15 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet az ország nagy részén 0. —5 fok között, a ködös részeken kevéssel —5 fok alatt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS Budapestre érkezett Oskar Fischer PETŐFI Népe AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 24. szám Ára: 1,40 Ft 1982. január 29. péntek Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön baráti látogatásra Budapestre érkezett Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Szalai Béla. hazánk berlini, valamint Rudolf Kossmei«^. a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Délután a Külügyminisztériumban Púja Frigyes és Ős- kar Fischer megkezdte a tárgyalásokat. A két külügyminiszter véleményt cserélt a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Szalai Béla és Rudolf Ross- meisl is. A tárgyalások pénteken délelőtt folytatódnak. (MTI) Kommunista aktívaértekezleten elemezték Bács-Kiskun nemzetközi kapcsolatait Az ország nemzetközi kapcsolatrendszerébe növekvő politikai jelentőséggel, szervesen illeszkednek be a testvérmegyei kapcsolatok, amelyeknek kezdeményezésében és ápolásában Bács-Kiskun jó példával jár elöl. Az MSZMP megyei bizottságának végrehajtó bizottsága nagy gondot fordít szőkébb hazánk külkapcsolatainak tervszerű fejlesztésére. A tapasztalatokat, eredményeket kétévente összegzik, s ilyenkor határozzák meg — a Központi Bizottság külügyi osztályával is egyeztetve — az újabb tennivalókat. Tegnap Kecskeméten, a megyei pártszékházban a testvér- kapcsolatok fenntartásában részt vevő területi párt-, állami és tömegszervezeti szervek, kulturális és egyéb intézmények, üzemek vezetőinek részvételével az e tevékenységet koordináló propaganda- és művelődési osztály kommunista aktjvaértekezl'etet tartott. Gera Sándor osztályvezető elnökletével ismertették a végrehajtó bizottság múlt év végi értékelését az utóbbi két esztendő munkájáról, s az általa elfogadott újabb kétéves programról is szó esett. Az eszmecsere résztvevőit Kovács István, a megyei pártbizottság nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó munkatársa tájékoztatta. A szinte egész Bács- Kiskunra kiterjedő együttműködésről — a végrehajtó bizottság értékelése nyomán — megállapította, hogy a külkapcso- latok a kölcsönös érdekeknek megfelelően alakultak az elmúlt időszakban. A testvérpártok, barátaink felé fordulásunkat a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus határozta meg. Legrégibb, legjelentősebb, tartalmilag leggazdagabb, és az eddig legtöbb kézzelfogható eredményt is hozó baráti együttműködés a szovjetunióbeli Krím-területhez fűzi a Duna—Tisza közét. Testvérmegyéink sorában található a jugoszláviai Vajdaság, , a romániai Fehér megye, és a lengyelországi Tarnow vajdaság. Olaszországban az ottani kommunista párt modenai tartományi irányító szervével tart fönn kapcsolatot az MSZMP megyei bizottsága. Bács-Kiskun lakossága előtt) ismert, hogy a testvérmegyei megállapodások értelmében rendszeresen cserélik ki tapasztalataikat a pártbizottságok, tanácsok, tömegszervezetek, intézmények és testvérüzemek. A különféle delegációk és nagyobb csoportok kölcsönös látogatásai hozzájárulnak politikai, *árs‘a- dalmi és gazdasági céljaink eléréséhez. Segítik a megyében folyó világnézeti nevelést. A testvérmegyei kapcsolatokban érdekelt kollektíváknak, szerveknek az a feladatuk, hogy a . párt politikájával összhangban sokoldalú és hű tájékoztatást adjanak barátainknak eredményeinkről és gondjainkról, s kölcsönös előnyök alapján átadják az élet különböző terén szerzett tapasztalataikat. Kovács István megállapította, hogy a megyei párt-végrehaj tóbizottság 1980 májusi határozatát a testvérmegyei kapcsolatok fejlesztéséről összességében sikerült végrehajtani. Az 1982-re és 1983-ra kidolgozott munkaprogram konkrét feladatokat határoz meg az együttműködésben résztvevőknek. Az előadó fölhívta rá a figyelmet, hogy a találkozókon a tapasztalatcsere- jelleget előtérbe kell állítani, s azok az anyagi vonzatúk tekintetébeh mértéktartóak legyenek. Az aktívaértekezlet munkáját értékes hozzászólással segítette Bedő Tibor, a MÉSZÖV képviselője, Szabó Györgyné, a kalocsai! városi pártbizottság munkatársa, dr. Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója, Princz László, az S2MX titkára, Várda Egonná, a MTESZ ügyvezető titkára, Konfár Sándor, a TIT titkára, Farkas József, a HNF megyei bizottságának titkára, dr. Iriányosi Szabó Tibor, a megyei levéltár igazgatója, Császár Cirill, a kecskeméti városi párt- bizottság munkatársa, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Sajtos Géza, a Katona Jórsef Színház igazgatója, és Data Zsuzsa, a KISZ megyei titkára. A. T .S. VÁROSI-JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGOK ELSŐ TITKÁRAI KISKŐRÖSÖN Eredményesebb a politikai munka Aligha kell különösebben magyarázni egy-egy város hatását a környező községekre: az ipar a bejárókkal gazdagodik, a falu az olcsóbb telekkel segíti az otthonra vágyót. Mindinkább csökken a város és a falu közötti különbség is, miközben ejer és ezer' szállal kötődnek egymáshoz emberek, üzemek, termelőszövetkezetek. Soksok hasonló ok mellett az említettek indokolták, hogy e változásokat szervezeti felépítésében a párt is figyelembe vegye: ezért alakultak a külön városi és külön járási pártbizottságok helyett városi-járási testületek. Bács-Kiskunban Baján, Kiskunhalason és Kiskőrösön jöttek létre 1981-ben városi-járási pártbizottságok, mert itt voltak meg erre a feltételek. Hogyan dolgoznak, milyen nehézségekkel birkóznak, miképpen alakítják munkastílusukat a mindennapok gyakorlatához? Erről tanácskoztak, pontosabban szólva: erről cserélték ki tapasztalataikat tegnap Kiskőrösön az ország közelmúltban alakult városi-járási pártbizottságainak első titkárai. A rendhagyó eseményen ott volt dr. Látos István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának ^losztályve- tője; Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Tengeri Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője. S természetesen a városi-járási pártbizottságok első titkárai: dr. Ivanics Lajos Kiskőrösről, dr. Szabó Miklós Kiskunhalasról, Pap p György Bajáról, Szakács Ferenc Mosonmagyaróvárról, Szabó István Jászberényből, Szíjártó Endréné Keszthelyről, Király Ferenc Marcaliból, dr« Forgács András Mátészalkáról; a megbeszélést szervező kiskőrösiek delegálták továbbá dr. Lukács Lajosnét és Farkas Kálmánnét, a városi-járási pártbizottság titkárát. Terbe Dezső megnyitó szavai után dr. Forgács András kapott elsőként lehetőséget arra, hogy beszámoljon a mátészalkai tapasztalatokról, amelyeket idestova három év alatt szereztek. Hogy ezek közül mi a legfontosabb? Az 'a megállapítás kívánkozik az élre, hogy 1979. januárja óta bebizonyosodott: hasznos volt egységesíteni a város és a járás pártirányítását. Máskülönben: már hosszú évek óta eredményesen dolgozik az országban a városi-járási szervezetben működő munkásőrség, a rendőrkapitány- .ság, a bíróság, az ügyészség és a Népi Ellenőrzési Bizottság. Mátészalkán — s mint azt a következőkben fölszólalók mondták: mindenütt — a kezdet legfontosabb teendője a testületi tagok, a pártbizottsági munkatársak egységes szemléletének kialakítása volt. Meg kellett szüntetni a régi gyakorlatot, hogy „városi” vagy pedig „járási” érdekek szemüvegén nézték a problémákat, a javaslatokat. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy mindenkit megismertettek a másik területtel: a városit tanulmányútra a járásba küldték és fordítva. Sokat segít, ha olyan témát vizsgálnak meg testületi ülésen, ami a kitekintésen túl azonos érdekeket is tudatosít. Kiskunhalason ezért témája a pártbizottsági ülésnek a falu népesség- megtartó képességének vizsgálata. Baján ezért tárgyalták meg a város és Járás gazdaságpolitikájának összehangolását vagy az értelmiség helyzetét. (Hogy ez utóbbit milyen sikerrel, arról csak annyit, hogy a párt központi lapja három folytatásos cikkben elemezte és ismertette a jelentést . . .) Megállapításuk tehát meealanozott: a témaválasztás a politikai munka hatékonyságát növeli. Magyarul — azzal kell foglalkozni, ami előrevisz a közös célok elérésében ... Másodjára említjük, de cseppet sem másodlagos az alapszervezetek politikai munkája, hisz a városi-járási testületek alakításának fő célja épp ennek elősegítése volt. Hogyan? Annak az elvnek valóraváltásával, hogy saját dolgát mindenki saját maga intézze: ennek jegyében kaptak a korábbinál nagyobb önállóságot a nagyközségi pártbizottságok és a pártvezetőségek, és ezért vontak a múltban voltnál több alapszervezetet közvetlen irányítás alá: áttétel nélkül tájékozódhatnak a mindennapok munkájáról, eredményeiről és gondjairól. A tapasztalatcserén elhangzottakat hosszan idézhetnénk. Hely hiányában azonban éppen csak utalhatunk . dr. Látos István szavaira: a pártmunkából száműzni kell a rutint, a testületekben nincs helye tiszteletbeli „elvtársaknak”, megszüntetendők a székkoptató értekezletek; az alapszervezetek munkáját a párttagok felkészültségének növelésével is fejleszteni kell és nincs szükség közbeeső — tehát az alapszervezet és a városi-járási pártbizottságok közé ékelődő — pártvezetőségekfe sem. A közelmúltban megválasztott első titkárok délután folytatták eszmecseréjüket — a hivatalos program közben is. Megtekintették a keceli nevelési központot és a napot a nagyközség Szőlőfürt Szakszövetkezeténél fejezték be. A városi-járási pártbizottságok vezetőinek első, mindenképpen figyelemre méltó tapasztalatcseréje — nem árt tudni: a kiskőrösiek kezdeményezték — több volt a munkamódszerek kölcsönös megismerésénél. Bizonyította egyben a testületek megalakulásának szükségességét, hasznosságát is. B. J. MINTADARAB LÍBIÁNAK, TÁRGYALÁSOK ALGÉRIÁVAL, IRAKKAL Űj exporttermékek Halasról • A legkorszerűbb gyártóeszközök egyike, az öntvénytisztítást végző Gutmann sörétező. Tavaly Egyiptomba szállítottak szivattyútelepeket, Űj-Zé- landba motorvonat-alkatrészeket a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gépgyárából. Az idén a kiviteli lehetőségek további bővülésére van kilátás. — Folytatjuk az egyiptomi exportot, részegységeket gyártunk 36, Bangladesbe készülő mozdonyhoz, s egyes alkatrészeket a Kubába, Lengyelországba szállítandó motorvonatokhoz — mondja Csányi József gyárigazgató. — Emellett kompresszor-alkatrészekből és dízelmotor-részegységekből áll a kínálatunk. Ám a vállalat kereskedelmi szakemberei már tárgyalásokat folytatnak újabb megrendelőkkel is. Ezek között van Algéria, Irak és Líbia is. — Igen, áramfejlesztő aggregátorodat és szivattyúkat ajánlunk megvételre ezeknek az országoknak. Az érdeklődés jelentős e gyártmányaink iránt. Algéria különösen egy új termékünk, a szi- vattyúaggregát iránt tanúsít nagy figyelmet. Ez egy olasz gyártmányú robbanómotor (a megrendelő ragaszkodik ehhez a típushoz) és egy diósgyőri szivattyú „összeházasításából” jött létre. A mintadarab elkészült, s addig is, amíg az algériai üzletet nyélibeütjük, kiküldtük Líbiába, ahol már ki is állították egy ipari vásáron. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gépgyárában az igényesebb termelőmunkát korszerű gépek segítik. Ilyen a csak néhány hónapja üzembe állított Gutmann sörétező berendezés, amely az öntvények felületét tisztítja fémesre, továbbá a termelékeny Scharman típusú numerikusán kódolt, programvezérlésű hori- zontáleszterga. S. B. A háttéripar fejlesztéséről tárgyalt az országgyűlés ipari bizottsága Miközben a magyar ipar magas színvonalú, korszerű termékek előállítására képes, teljesítményének, versenyképességének növelését gyakran az e gyártmányokhoz szükséges szerszámok, alkatrészek, részegységek, félkészáruk hiánya, illetve beszerzésük nehézkessége gátolja. Mind sürgetőbb tehát azoknak a termelési lehetőségeknek a bővítése, amelyek a végtermékekbe beépülő értékek megteremtését szolgálják. Erről tárgyalt csütörtöki ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. Juhász Ádám államtitkár beszámolójában arról szólt, hogy a gondok egyik alapvető oka gazdaságunk túlzottan szerteágazó, szétaprózott termékszerkezete. Jól jelzi e szerkezet viszonylagos elmaradottságát, hogy amíg a tőkés országokból származó gépimportunk több mint felét alkatrészek teszik ki, az ezekbe az államokba irányuló kivitelünk alkatrész-hányada csupán 14 százalék. Annál is inkább kedvezőtlen ez az „egyenleg”, mivel a cégek világszerte sorra használják ki az alkatrészgyártásban rejlő előnyöket. Juhász Ádám rámutatott: arra kell ösztönözni vállalatainkat — s ezt szolgálja a jelenlegi háttéripari árak módosítása is —, hogy előbb az itthoni megrendelőiket szolgálják ki, s csak fennmaradó kapacitásukkal vegyék célba a külpiacot. A háttéripar fejlesztésének kulcskérdése, hogy a hazai üzemek részben megteremtsék, részben pedig felkutassák a már meglevő, ám nem kellően kihasznált lehetőségeiket az e körbe tartozó termékek előállításának bővítésére. Növekvő szerep hárul mindebben a szocialista gazdálkodás egyéb szervezeteire — az ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, esetleg az áfészekre —, s nem utolsósorban az új kisvállalkozási formákra is. Különös jelentősége van a nagyvállalatok és a kisüzemek közötti kapcsolat- rendszer szorosabbra fűzésének. Ma még ritka, ám az előrelépéshez kívánatos modell tehát: állami vállalatok a termelésirend- szer-gazda szerepét vállalva gyűjtenek maguk köré kisebb szövetkezeteket, gazdálkodó egységeket. Az államtitkári beszámolóból kitűnt: annak is meg kell teremteni a feltételeit, hogy a szerszámok, alkatrészek iránti igény és a lehetséges gyártó megismerje egymást, találkozzék. Az Ipari Minisztérium több irányú tájékoztatási lánc kiépítését, ennek alapjaként egy központi információs szolgáltatás megszenvezését véli szükségesnek, amely a tőkés országokból érkező, s esetleg helyettesíthető háttéfipari termékekről tudósítaná a vállalkozó kedvű üzemeket. Emellett az OKISZ és a TOT is mind több feladatot vállal a partnerek közvetítéséből, s várhatóan létjogosultságuk lesz ilyen céllal szerveződő ügynöki kisvállalkozásoknak is. A vitában felszólaló képviselők megerősítették az előterjesztésben vázolt intézkedések szükségességét: az előrelépés érdekében tervezett, illetve részben már megvalósított árképzési, hitelpolitikai változtatásokat, a gyártmányfejlesztésre fordítható nagyarányú központi támogatást. • Fontos apróságok • Kecskeméten jó ütemben épül a Halasi úti felüljáró. A munka során új csatornahálózat és útburkolat készül, s a DÉMÁSZ Petőfi brigádja korszerűsíti a közvilágítást is. ötvenkét új lámpaoszlopot állítanak fel és ezek tetejéről higanygőz- lámpák árasztják el fénnyel a Halasi utat. • A Széchenyi város főút ja az Akadémia körút; forgalmát gyakran, főleg a reggeli és délutáni időszakban — köztük a kórházakba siető mentőket is — zavarja, hogy a buszoknak a megállókhoz nem volt kiépített beállója. Év végén — év elején elkészültek a kitérők, ám ezzel az amúgy is keskeny járdák tovább szűkültek. Mindezt most pótolják az építésiköltségvetési üzem dolgozói. Hogy kevesebb pénze van népgazdaságunknak, előtérbe kerültek azok az olcsó, de hatásos megoldások, amelyeket szívesen nevezünk közérzetjavító intézkedéseknek is. No nem kell nagy dologra gondolni! Sokszor csak arról van szó, hogy ne kelljen vaksötétben botorkálnunk az utcán, hogy beállhassunk a zuhogó eső elől egy buszváróba, hogy kényelmesen elférjünk gyerekkocsival is a lakótelep szűk járdáján. Csak erről van szó? Igen, s mindezek eredményeként, hatásaként valami másról is: arról, hogy nem bosszankodunk feleslegesen. Azaz: tényleg javul a közérzetünk... • Társadalmi munkában 15 buszvárót készített Kecskemétnek a MEZŐGÉP Vállalat. Az egyik fajta keskeny járdákra való, mert nem zavarja a forgalmat. Ebből hatot már tavaly decemberben felállítottak a legforgalmasabb helyeken.' Most a lakótelepeken, a nyomda előtt és Kadafalván (mint a képen az új megyei kórház előtt) még 9 buszvárót szerelnek össze. (Tóth Sándor)
