Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

4 « PETŐFI NÉPE • 1982. január 27. A gazdasági munkaközösségekről (II.) Cikkünk első részében megírtuk, hogy az idén január 1-től új vállalkozási formák létrehozására nyílt lehetőség, amelyek a nagyüzemek tevékenységét kiegészítve hozzájá­rulnak a szükségletek jobb kielégítéséhez. Tegnapi számunk­ban a gazdasági munkaközösségek megalakulásának feltéte­leit, a szerződés megkötését, és a társaság működését is­mertettük. A további tudnivalókról az alábbiakban adunk tájékoztatást. —— Csak kerti munka végezhető a garázssor mögött A társaság működése A gazdasági munkaközösség a tagok vagyoni hozzájárulása alap­ján közös tulajdonukba kerUlt, vásárolt, vagy bérbe vett eszkö­zökkel gazdálkodik. A működés­hez szükséges helyiségek biztosí­tására a közületi szervek elhelye­zéséről szóló jogszabályok rendel­kezéseit kell alkalmazni. A gazdasági munkaközösségek által előállított termékek árára, illetve a szolgáltatások díjára ál­talában árvetés készítésére van szükség. A kivételeket jogszabály tartalmazza. Az árba kalkulálha­tó az anyagköltség, az alkalmazot­tak bére, az alkalmazottak után fizetendő társadalombiztosítási já­rulék, az állóeszközök amortizá­ciós költségei és az esetleg fize­tendő magánszemélyek forgalmi adójának összege, az illetékek, a kamatok, egyéb költségek és a nyereség. A termék árára, illetve a szol­gáltatás díjára nem szükséges ár­vetést készíteni, ha hatósági ára, díja, hatósági irányára van és az alkalmazott ár azt nem haladja meg, vagy pedig a munkaközös­ség az árvetés készítése alól fel­mentést kapott. Fontos szabály vi­szont, hogy az érvényesített ár, vagy díj nem lehet ellentétes a tisztességtelen haszon megállapí­tására vonatkozó rendelkezéssel. Az árképzés és az árvetéskészítés a kisiparosokkal azonos módon történik. A gazdasági munkaközösségek­nek nyilvántartásokat és szám­adásokat kell vezetni, amelyek alapul szolgálnak a munkaközös­ség vagyonának védelméhez, a tagokkal kapcsolatos elszámolá­sokhoz és az állam részére fizeten­dő társasági adó alapjának meg­állapításához. Minden eladásról számlát kell kiállítani, vezetni kell a társadalombiztosítással kapcso­latos elszámolásokat is. Év végén, a december ?l-i álla­potnak megfelelően kötelező va­gyonkimutatást és a lezárt évről adóbevallást készíteni, s azokat határidőre a PM Ellenőrzési Fő- igazgatóságnak illetékes megyei igazgatósághoz elküldeni. Adózási kötelezettség A gazdasági munkaközösség be­szerzései — adózás szempontjából — fogyasztói forgalomnak minő­sülnek, ezért a beszerzés fogyasz­tói forgalmi adóval növelt áron történhet. Egyes termékekért vagy szolgáltatásokért kapott ellenérték alapján (a munkaközösség által előállított termék árába, illetve a nyújtott szolgáltatás díjába be­számítható) magánszemélyek for. galmi adóját kell fizetni. A gazdasági munkaközösség nyeresége után 3 százalék, az al­kalmazottak társadalombiztosítás alá eső munkabére után 20 száza­lék társasági adót fizet. (Ez utób­bi alól van néhány kivétel.) A társasági adót a munkaközösség önadóztatás formájában fizeti, er­re adóívet vagy fizetési megha­gyást nem bocsájt ki az adóható­ság. A munkaközösség tagjai a jö­vedelmük után általános jövede­lemadót és lakossági községfej­lesztési hozzájárulást fizetnek. A tagok személyes jövedelme a munkaközösség nyereségéből való részesedés, amelyre — a közös megegyezés szerint például havon­ta — előleget folyósítanak, majd negyedévenként, illetve az év vé­gén a lezárt időszak nyereségének pontos megállapítása után elszá­molást végeznek. Egy-egy tag jö­vedelemadó alapjának megállapí­tásánál a jövedelem öt százalékát kell levonni, ezenkívül az utána fizetett társadalombiztosítási járu­lékot is. Az adókulcs a jövedelem­től függően sávonként differen­ciált. Ha például az adóköteles jövedelem évi összege 48 ezer fo­rint, az adó 7 ezer forint; ha 100 ezer forint, az adó 26 ezer forint stb. A kiszámított adóból a tagot adókedvezmény illeti meg, amely­nek mértéke függ a jövedelem nagyságától és egyéb más ténye­zőktől. Az utóbbi esetben például negyven százalék kedvezmény ese­tén a fizetendő adó 16 ezer forint. Akkor is általános jövedelem- adót kell fizetni, ha a munkakö­zösség szellemi tevékenységet folytat. A mezőgazdasági tevé­kenységből származó jövedelem adóztatása viszont a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelem- adójának szabályai szerint törté­nik. A gazdasági munkaközösség adólevonásra kötelezett szerv, ezért a személyes jövedelem kifi­zetésekor a jövedelemadót, továb­bá az előbbi 10 százalékának meg­felelő községfejlesztési hozzájáru­lást a tagtól köteles levonni. Kö­telező levonni az érintett szemé­lyektől a honvédelmi hozzájáru­lást is. Ezeket az összegeket az Adóelszámolási Irodához kell be­fizetni. A kisiparos tag adóközösség út­ján adózott jövedelmét a gazdasá­gi munkaközösségtől származó jö­vedelmével össze kell vonni, majd a megállapított jövedelemadót csökkenteni kell a már levont ösz- szeggel. Vállalati munkaközösség Az ugyanannak a gazdálkodó szervnek (vállalat, szövetkezet, költségvetési szerv) a dolgozóiból és nyugdíjasaiból alakult kisgaz­daságot nevezzük vállalati gazda­sági munkaközösségnek. Alapítá­sához a gazdálkodó szerv vezető­jének — szövetkezet vezetőségé­nek — a hozzájárulása szükséges. Ennek székhelye a befogadó szerv telephelye. A gazdálkodó szerv és a munkaközösség kapcsolatát szerződésben szabályozzák. (A gazdaság új szervezeti, vál­lalkozási formáival kapcsolatban az érdeklődők felvilágosítást kap­nak: — Kecskeméten januárban és februárban minden kedden dél­után 14 órától 18 óráig a PM El­lenőrzési Főigazgatóságának Bács- Kiskun megyei Igazgatóságán, Ka­tona József tér 8. — Baján február 4-én és ,18-án a járási hivatalnál.) Balogh László PM Ellenőrzési Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatósága SEGÍT A TUDOMÁNY • A Heves megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás feladata — a tudomány legfris­sebb eredményeinek felhasználá­sával — a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek növényvédelmi és agrokémiai előrejelzése, illetve a szaktanácsadás. Ezenkívül nö­vényegészségügy! és talajtani viszgálatokat is végeznek. Külön, gondot fordítanak a szőlőter­mesztés segítésére, mivel a me­gye egyik legfontosabb növénye a szőlő. Feladatuk a környezet­kímélő, gazdaságos és hatékony szőlövédelmi technológia kidolgo­zása is. A képen: a laboratóri­umban korszerű műszerek állnak a kutatók rendelkezésére a kí­sérletek végrehajtásában. Növényvédő szerek matematikai modellje Egyes növényvédő szerek alat­tomos módon viselkednek: bom­lástermékeik sokszor erősebben hatnak az emberre, mint maguk a kiinduló vegyületek. Amikor az egyik vagy másik új készítmény sorsáról prognózist készítenek, előre kell látni alkalmazásának valamennyi következményét. Kí­sérletileg lehetetlen ilyen adato­kat kapni, mert túlságosan sok időre lenne szükség hozzá. A ma­tematikai modellkészítés lehetővé teszi, hogy teljes tükörképet kap­junk a növényvédő vegyszerek jö­vendő alkalmazásáról. A hatósági döntések már régen jogerőssé váltak, a gyakorlati in­tézkedésekre is sor került, ám az érintettek még mindig igaz­ságtalanságról beszélnek, sőt egyéb megoldást sürgetnek — így összegezhető az a panasz, mely több mint száz család nevében érkezett a napokban szerkesztő­ségünkbe Kecskemétről. Az István király körút 2—20. szám alatti társasházakban lakó olvasóink azt sérelmezik, hogy a garázsaik mögötti területet szin­tet máról holnapra kellett végle. gesen elhagyniuk, holott azt éve­ken át használták, művelték a gondos gazda módjára. Jó néhá- nyan s saját igényeik kielégíté­sére, mások pedig eladásra ter­mesztettek eredményesen zöld­ségfélét, de akadtak, akik barom­fi-, illetve sertésudvart alakítottak ki a kevéske négyszögölnyi föl­dön, természetesen a higiéniai előírások maradéktalan betartá­sával. Ügy véljük — közölték a la­punkhoz támogatásért fordulók —, kevésbé gondolta át az ügyet a tanács, s főleg a határozatának következményeit. Nekünk ugyanis kárunk származott abból, hogy fel kellett számolnunk — tartva a kilátásba helyezett szigorú bün­tető szankcióktól — a gazdaságos birtoklás nem éppen olcsón meg­teremtett körülményeit, arról nem is szólva, hogy az üressé, gazdátlanná tett terület ezentúl nem ad értéket. Talán ha a pa­ragrafusok alkalmazásakor az élet követelményeire is gondol­nak az illetékesek, ésszerűbben jártak volna el esetünkben. Az észrevételekkel a kecskemé­ti Városi Tanács műszaki osztá­lyának főelőadóját, Molnár Ernőt kerestük fel, aki készséggel adott felvilágosítást a történtekről. — Az kétségtelen — mondotta —, hogy a szóban forgó lakosok esztendőkön át birtokolták az autótárolójuk mögötti ' területet, de ezt szabálytalanul tették, hi­szen nem volt tulajdonukban. Mi megértjük, hogy társadalmi hasz- ' nú értékeket állítottak elő, csak a módszerüket tartjuk elfogadha­tatlannak, amely szerint a városi te/ek, parkok is igénybe vehetők lennének hasonló célból. Márpe­dig ugye ilyesmire nincs lehető­ség. Ebből az elvi álláspontból ki­indulva foglalkoztunk a körútiak problémájával. Tudni kell, hogy a garázssor és a szomszédos házgyár közötti tér­séget úgynevezett védősáv céljára hagytuk szabadon. A tervezett er­dősítési munka egy részét már be is fejeztük. De a jövőben is marad arrafelé hosszabb szakasz érintetlenül, mert alatta húzódik egy magasnyomású gázvezeték. Talajszinti ellenőrzését rendsze­resen végzik a szakemberek, akiknek bármikor lehet ott fon­tos, halaszthatatlan javítanivaló­juk, s akkor a teendőjüket bi­zony nagyon zavarnák a panaszo­sok által épített ólak, egyéb mel­léképületek és kerítések. Az utób­biak elbontását ilyen meggondo­lásból kellett elredelnünk. — Ezek szerint a környékbeliek többé nem léphetnek a korábban birtokolt földekre? — Szó sincs ilyesmiről. Mert számoltunk az „élet követelmé­nyeivel”, meg az ésszerű lehető­ségekkel és a mezőgazdasági osz­tályunkkal egyetértésben úgy döntöttünk, hogy a garázsok mö­götti behatárolt területeket bér­leti szerződés alapján használhat­ják az ottani lakosok. Nagyon lé­nyeges megjegyezni, hogy az így kezelésükbe adott földön csak kerti munka végezhető, rajta nem létesíthető semmiféle építmény, és az állattartás sem megenge­dett. — És ki felel a kárért akkor, ha mondjuk a termés betakarítá­sa előtti hetekben, napokban dúl­ja fel a környezetet javítási mun­ka végett a gázszolgáltató? — A megállapodás szerint sen­ki sem okolható az ilyen helyzet bekövetkezéséért. Ez a kockázata ennek a bérleti rendszernek, de megítélésünk szerint még így is hasznos azokon a négyzetmétere­ken gazdálkodni, s legalább a konyhai asztalra valót megter­meszteni. És mindez nemcsak a családnak az érdeke... — fejez­te be válaszát a tanácsi főelőadó. Mit tehetünk az előzőekhez hozzá? Talán annyit, ha erre a — különben igen dicséretes — meg­oldásra korábban kerül sor, ele­jét lehetett volna venni a most szóvá tett kellemetlenségeknek! Pártélet a kecskeméti Fémmunkásban • Beszélgetés a termelésről, fizetésről Pártélet, páftmunka. Az ember zavarba jön: hol is fogjon hozzá? íme itt van egy több mint ezer embert foglalkoztató nagyüzem, a Fémmunkás Vállalat Kecskeméti Gyára. Ha a pártmunkáról ejtünk szót, a termelésről, az energiatakaré­kosságról, a készletgazdálkodásról, a munkakörülményekről is beszélünk. És még mennyi mindenről! AC ÉLSÍNIG FT A K ASZPI-TENGEREN — Szűcs Béla vagyok, a gyár pártvezetőségének titkára. Nem régen, néhány hónapja. Igaz, előt­te tíz évig szervezőtitkár voltam. A gyárban 145 kommunista dol­gozik. Három alapszervezetünk van, amelyeket öt-öt fős vezető­ség irányít. Az alapszervezetek munkáját a kilenctagú gyári pártvezetőség koordinálja. — Koordinálja? — Szándékosan nem irányítást mondtam. Az alapszervezetek ön­állóságát tiszteletben tartjuk. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy ellenőrizzük, számon kérjük az ott folyó munkát. — Ha arra kérném, hogy egé­szen tömören határozza meg a pártmunka lényegét, mit vála­szolna? — Azt mondanám: gazdaság- politika és agitációs-propaganda munka. De lehet, hogy nem is vá­lasztanám külön a kettőt. — Mégis, beszélgessünk előbb az egyikről, majd úgy a másik­ról. Tehát gazdaságpolitika ... — Ezt mindannyian a bőrün­kön érezzük. Itt van például a gyár tavalyi árbevételi terve, amii 520 millióban lett meghatározva. A teljesítés ezzel szemben úgy 580—585 millió körül várható. Erre azt mondhatja bárki: nagy­szerű teljesítmény. Az is. És mennyire szükségszerű volt, hogy így legyen! Éneikül egyszerűen nem tudtuk volna a számunkra feltétlenül szükséges nyereséget elérni. A büntetés: nyereségelvonás — A gyár nyereségterve 23 mil­lió forint volt. Az eredeti, '520 milliós árbevétel túlteljesítése kellett ahhoz, hogy a nyereség ennél több legyen? — Nálunk is nehezebbé váltak a gazdálkodás feltételei. A tava­lyi évtől megnövekedett a gyár hozzájárulása a vállalati általá­nos költségekhez. Azután a kü­lönféle büntetőszankciók: Kész­lettúllépés: nyereségelvonás. Ütem télén termelés: nyereségel­vonás. — Volt rá példa? — Szerencsére alig. De azért előfordult, hogy egy nagyabb munkához megrendeltük az anya­got, s mire az a raktárunkba be­érkezett, a megrendelő meggon­dolta magát, és elállt vásárlási szándékától. — Ez pech. Ha a megrendelő külföldi volt, méginkább az. — Még jó, hogy ez csak elvét­ve fordul elő. Termékeink, az acélvázas csarnokszerkezetek ke­resettek. Az árbevételünknek több mint a fele tőkés és szocialista exportból származik. Az- elmúlt éviben különösen a tőkés kivite­lünk nőtt jelentősen: megközelí­tette a 60 millió forintot. — Szó esett már termelésről, készletekről, nyereségelvonásról és exportról is. Hogyan figyel oda ezekre a dolgokra a pártszer­vezet? Mi a gazdaságpolitikai munka mindennapi gyakorlata? Oldottság, kritikus szellem — Az alapszervezetek kétha- vonként tartanak taggyűlést: in­tézkedési terveket fogadnak el, határozatokat hoznak, ellenőrzik a végrehajtást, beszámoltatják a gazdasági vezetőket. A gyári pártvezetőség ugyanezt teszi a maga szintjén. Ám a mindennapi politika műhelyei mégiscsak a pártcsoportok. Tizenhárom párt­csoportunk van. — Tehát ahogy a termelés a műhelyekben, a pártmunka a pártcsoportokban válik konkrét­tá, gyakorlativá. Így valahogy? — Pontosan így. Ezek a kom­munisták ismerik egymást, mint a tenyerüket. Együtt jönnek be reggel a kapun, együtt dolgoznak naphosszat. A gyárat is jól isme­rik és a problémákat is. A párt- csoport-értekezleteken oldott a lég­kör, közvetlen a hangnem. A párttagok nem kendőzik el a dol­gokat: jellemző a kritikus -hang­vétel. — A taggyűléseken már nem így van? — A taggyűléseink sem rosz- szak. A negyven körüli létszámú gyűléseken mindig van nyolc­tíz hozzászóló. Mi van a zsebekben... — Mi foglalkoztatja a kommu­nistákat? — Sok minden. Például a mun­ka. A munka gátjai. A munka- körülmények. A nemzetközi hely­zet. És természetesen a bérezés kérdései, a jövedelemkilátások is. — Milyen a gyári bérszínvo­nal? — A tavalyi évet 46 ezer fo­rinttal kezdtük. A bérszínvonal az év végére meghaladta a 48 ezer forintot. Ebben az eszten­dőben átlépjük az ötvenezres ha­tárt. — A gyárban 910 fizikai mun­kás és 220 műszaki és adminiszt­rátor dolgozik. Köztük hányán vannak olyanok, akiknek fizetési borítékja megfellebbezhetetlenül az elvégzett munka mennyisége és minősége arányában lesz vas­tagabb, vagy laposabb? — Mi itt a gyárban többféle bérezési módot alkalmazunk. A teljesítménybéres területek ará­nya 56 százalék. » ... és a fejekben? — Arra kérem, térjünk át az ideológiai munkára. — A Fémmunkásban ennek tradíciói -vannak! Az általános műveltség megszerzése, a tovább­tanulás, a politikai és szakmai képzés segítésébe régóta hallatla­nul nagy energiát fektet be a gyár. Évek óta kihelyezett mar­xista középiskolai osztályaink vannak, és hosszú időn át az ál­talános iskola is „házhoz jött”. Jelenleg három párttanfolyam, egy elméleti konferencia és egy politikai vitakör ad lehetőséget a szervezett továbbképzésre. — Kik vesznek részt a vitakör, munkájában? — Olyanok, akik továbbadják az ott hallottakat, akiknek tekin­télyük van, s így alkalmasak ar­ra, hogy meggyőzően agitáljanak a párt politikája mellett. Ezek között van csoportvezető és mű­vezető, előadó és osztályvezető. Tagfelvétel — tervszerűen — A pártépítésről kérdezem végül. Legyen ez beszélgetésünk zárótémája. — Nos, mi átlagosan hét-kilenc főt veszünk fel, évente. Ez nem változik. Ami Viszont igen, az a módszer. Néhány éve bevezettük azt, hogy nem csak a pártalap- szervezetek, hanem a KlSZ-alap- szervezetek is készítenek párt­építési tervet. Az eredmény: a tavaly felvett hét párttag közül hatnak a KISZ-taggyűlés volt az egyik ajánlója. • — Hogyan lesz valakiből párt­tag? — Szóval elkészülnek a párt- építési tervek. 1982-re például tíz fő felvételét irányoztuk elő. Ami­kor ez megvan, összedugjuk a fe­jünket az alapszervi titkárokkal és megállapodunk abban, hogy kinek, ki lesz a konzulense. Mi ugyanis már pontosan tudjuk, ki­ket veszünk fel az idén soraink­ba. Ezzel a tíz jelölttel mi már tavaly elbeszélgettünk. Ezekben a napokban már a jövő évi tag­felvételek előkészületeiről gon­dolkodnak a párt- és KlSZ-titká- ■rok. Pártélet, pártmunka. Az ember zavarban van: hogyan is fejezze be az írást. íme itt van egy több, mint ezer em­bert foglalkoztató nagyüzem, a Fémmunkás Vállalat Kecs­keméti Gyára. Mennyi min­denről beszélgettünk Szűcs Béla párttitkárral! Milyen sok mindenre nem futotta az időnkből! Sitkéi Béla Azerbajdzsán, amely az évszá­zad elején a világ egyik legna­gyobb olajközpontja volt, ma már mindössze körülbelül 2,5 százalék­ban részesedik a szovjet kőolaj­kitermelésből: évente mintegy 15 millió tonna olajat és gázkonden- zátumot hoz felszínre. Ez a kis köztársaság azonban továbbra is a tengeri szénhidrogén-kitermelés fő körzete marad a Szovjetunió­ban. Az azerbajdzsán olajmunká­sok, akik a húszas évek elején kezdték meg a sekély parti vizek birtokbavételét, egyre messzebb nyomulnak előre a tengerben. A Kaszpi-tenger selfjében üzemelő több mint 2000 olajkút évi hoza­ma csaknem 11 millió tonna olaj és gázkondenzátum. A tengeri kitermelés negyed ré­szét Nyeftyanije Kamnyi, ez az immár 30 esztendeje létező, pár­ját ritkító kitermelőhely adja. — A régi kitermelőhelytől vi­szonylag nem messze feltárták az „Áprjlis 28.” új olaj- és gázlelőhe­lyet — mondja Hosbaft Juszufza- de, a Kaszpromnyeftyegazprom ipari egyesülés geológiai szolgála­tának vezetője. Ez az egyesülés végzi a self készleteinek kiakná­zását. — Ezen a lelőhelyen a ki­termelés új típusú rakodófedélze­tek kialakítását tette szükségessé. Arról van szó, hogy Nyeftyanije Kamnyiban a vízréteg vastagsága nem haladja meg a 30 métert, az „Április 28.” lelőhely körzetében viszont az első fedélzetet 84 mé­teres vízmélység közepette alakí­tották ki. Már üzemelnek a napi 250—300 tonna hozamú olajkutak. A víz szennyezésének megelőzé­se végett speciális berendezéseket létesítenek a fúróiszap és a szennyvizek összegyűjtésére. Ba­kuban, Azerbajdzsán fővárosában üzemet építenek, ahol több fúró­lyuk ellátására alkalmas rakodó­kat fognak gyártani 200 méterig terjedő tengeri mélységekhez. Az üzemben négy „acélszigetet” ké­szítenek évente. — A tengeri kőolaj- és földgáz­lelőhelyek kutatása és kiaknázása sok összetett technikai kérdés megoldását teszi szükségessé — mondja Juszufzade. — Így a leg­fontosabb problémák egyike az anomiális rétegnyomású szuper­mély kutak kiaknázása. Juszufzade véleménye szerint Azerbajdzsán „olajjövője” kétség­telenül a selfhez kapcsolódik. Je­lenleg 12 kőolaj- és földgázlelőhe­lyen folyik a kiaknázás. Ez azon­ban a még érintetlen készletek­nek csupán egy része. A geológu­sok adatai szerint a Kaszpi-ten­ger feneke alatt a szénhidrogének felhalmozódásához kedvező, több mint 100 kiaknázható lelőhely van. • Épülnek a fúrótornyok. Azerbajdzsán „olajjövője”

Next

/
Thumbnails
Contents