Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-27 / 22. szám
4 « PETŐFI NÉPE • 1982. január 27. A gazdasági munkaközösségekről (II.) Cikkünk első részében megírtuk, hogy az idén január 1-től új vállalkozási formák létrehozására nyílt lehetőség, amelyek a nagyüzemek tevékenységét kiegészítve hozzájárulnak a szükségletek jobb kielégítéséhez. Tegnapi számunkban a gazdasági munkaközösségek megalakulásának feltételeit, a szerződés megkötését, és a társaság működését ismertettük. A további tudnivalókról az alábbiakban adunk tájékoztatást. —— Csak kerti munka végezhető a garázssor mögött A társaság működése A gazdasági munkaközösség a tagok vagyoni hozzájárulása alapján közös tulajdonukba kerUlt, vásárolt, vagy bérbe vett eszközökkel gazdálkodik. A működéshez szükséges helyiségek biztosítására a közületi szervek elhelyezéséről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A gazdasági munkaközösségek által előállított termékek árára, illetve a szolgáltatások díjára általában árvetés készítésére van szükség. A kivételeket jogszabály tartalmazza. Az árba kalkulálható az anyagköltség, az alkalmazottak bére, az alkalmazottak után fizetendő társadalombiztosítási járulék, az állóeszközök amortizációs költségei és az esetleg fizetendő magánszemélyek forgalmi adójának összege, az illetékek, a kamatok, egyéb költségek és a nyereség. A termék árára, illetve a szolgáltatás díjára nem szükséges árvetést készíteni, ha hatósági ára, díja, hatósági irányára van és az alkalmazott ár azt nem haladja meg, vagy pedig a munkaközösség az árvetés készítése alól felmentést kapott. Fontos szabály viszont, hogy az érvényesített ár, vagy díj nem lehet ellentétes a tisztességtelen haszon megállapítására vonatkozó rendelkezéssel. Az árképzés és az árvetéskészítés a kisiparosokkal azonos módon történik. A gazdasági munkaközösségeknek nyilvántartásokat és számadásokat kell vezetni, amelyek alapul szolgálnak a munkaközösség vagyonának védelméhez, a tagokkal kapcsolatos elszámolásokhoz és az állam részére fizetendő társasági adó alapjának megállapításához. Minden eladásról számlát kell kiállítani, vezetni kell a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásokat is. Év végén, a december ?l-i állapotnak megfelelően kötelező vagyonkimutatást és a lezárt évről adóbevallást készíteni, s azokat határidőre a PM Ellenőrzési Fő- igazgatóságnak illetékes megyei igazgatósághoz elküldeni. Adózási kötelezettség A gazdasági munkaközösség beszerzései — adózás szempontjából — fogyasztói forgalomnak minősülnek, ezért a beszerzés fogyasztói forgalmi adóval növelt áron történhet. Egyes termékekért vagy szolgáltatásokért kapott ellenérték alapján (a munkaközösség által előállított termék árába, illetve a nyújtott szolgáltatás díjába beszámítható) magánszemélyek for. galmi adóját kell fizetni. A gazdasági munkaközösség nyeresége után 3 százalék, az alkalmazottak társadalombiztosítás alá eső munkabére után 20 százalék társasági adót fizet. (Ez utóbbi alól van néhány kivétel.) A társasági adót a munkaközösség önadóztatás formájában fizeti, erre adóívet vagy fizetési meghagyást nem bocsájt ki az adóhatóság. A munkaközösség tagjai a jövedelmük után általános jövedelemadót és lakossági községfejlesztési hozzájárulást fizetnek. A tagok személyes jövedelme a munkaközösség nyereségéből való részesedés, amelyre — a közös megegyezés szerint például havonta — előleget folyósítanak, majd negyedévenként, illetve az év végén a lezárt időszak nyereségének pontos megállapítása után elszámolást végeznek. Egy-egy tag jövedelemadó alapjának megállapításánál a jövedelem öt százalékát kell levonni, ezenkívül az utána fizetett társadalombiztosítási járulékot is. Az adókulcs a jövedelemtől függően sávonként differenciált. Ha például az adóköteles jövedelem évi összege 48 ezer forint, az adó 7 ezer forint; ha 100 ezer forint, az adó 26 ezer forint stb. A kiszámított adóból a tagot adókedvezmény illeti meg, amelynek mértéke függ a jövedelem nagyságától és egyéb más tényezőktől. Az utóbbi esetben például negyven százalék kedvezmény esetén a fizetendő adó 16 ezer forint. Akkor is általános jövedelem- adót kell fizetni, ha a munkaközösség szellemi tevékenységet folytat. A mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem adóztatása viszont a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelem- adójának szabályai szerint történik. A gazdasági munkaközösség adólevonásra kötelezett szerv, ezért a személyes jövedelem kifizetésekor a jövedelemadót, továbbá az előbbi 10 százalékának megfelelő községfejlesztési hozzájárulást a tagtól köteles levonni. Kötelező levonni az érintett személyektől a honvédelmi hozzájárulást is. Ezeket az összegeket az Adóelszámolási Irodához kell befizetni. A kisiparos tag adóközösség útján adózott jövedelmét a gazdasági munkaközösségtől származó jövedelmével össze kell vonni, majd a megállapított jövedelemadót csökkenteni kell a már levont ösz- szeggel. Vállalati munkaközösség Az ugyanannak a gazdálkodó szervnek (vállalat, szövetkezet, költségvetési szerv) a dolgozóiból és nyugdíjasaiból alakult kisgazdaságot nevezzük vállalati gazdasági munkaközösségnek. Alapításához a gazdálkodó szerv vezetőjének — szövetkezet vezetőségének — a hozzájárulása szükséges. Ennek székhelye a befogadó szerv telephelye. A gazdálkodó szerv és a munkaközösség kapcsolatát szerződésben szabályozzák. (A gazdaság új szervezeti, vállalkozási formáival kapcsolatban az érdeklődők felvilágosítást kapnak: — Kecskeméten januárban és februárban minden kedden délután 14 órától 18 óráig a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának Bács- Kiskun megyei Igazgatóságán, Katona József tér 8. — Baján február 4-én és ,18-án a járási hivatalnál.) Balogh László PM Ellenőrzési Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatósága SEGÍT A TUDOMÁNY • A Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás feladata — a tudomány legfrissebb eredményeinek felhasználásával — a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek növényvédelmi és agrokémiai előrejelzése, illetve a szaktanácsadás. Ezenkívül növényegészségügy! és talajtani viszgálatokat is végeznek. Külön, gondot fordítanak a szőlőtermesztés segítésére, mivel a megye egyik legfontosabb növénye a szőlő. Feladatuk a környezetkímélő, gazdaságos és hatékony szőlövédelmi technológia kidolgozása is. A képen: a laboratóriumban korszerű műszerek állnak a kutatók rendelkezésére a kísérletek végrehajtásában. Növényvédő szerek matematikai modellje Egyes növényvédő szerek alattomos módon viselkednek: bomlástermékeik sokszor erősebben hatnak az emberre, mint maguk a kiinduló vegyületek. Amikor az egyik vagy másik új készítmény sorsáról prognózist készítenek, előre kell látni alkalmazásának valamennyi következményét. Kísérletileg lehetetlen ilyen adatokat kapni, mert túlságosan sok időre lenne szükség hozzá. A matematikai modellkészítés lehetővé teszi, hogy teljes tükörképet kapjunk a növényvédő vegyszerek jövendő alkalmazásáról. A hatósági döntések már régen jogerőssé váltak, a gyakorlati intézkedésekre is sor került, ám az érintettek még mindig igazságtalanságról beszélnek, sőt egyéb megoldást sürgetnek — így összegezhető az a panasz, mely több mint száz család nevében érkezett a napokban szerkesztőségünkbe Kecskemétről. Az István király körút 2—20. szám alatti társasházakban lakó olvasóink azt sérelmezik, hogy a garázsaik mögötti területet szintet máról holnapra kellett végle. gesen elhagyniuk, holott azt éveken át használták, művelték a gondos gazda módjára. Jó néhá- nyan s saját igényeik kielégítésére, mások pedig eladásra termesztettek eredményesen zöldségfélét, de akadtak, akik baromfi-, illetve sertésudvart alakítottak ki a kevéske négyszögölnyi földön, természetesen a higiéniai előírások maradéktalan betartásával. Ügy véljük — közölték a lapunkhoz támogatásért fordulók —, kevésbé gondolta át az ügyet a tanács, s főleg a határozatának következményeit. Nekünk ugyanis kárunk származott abból, hogy fel kellett számolnunk — tartva a kilátásba helyezett szigorú büntető szankcióktól — a gazdaságos birtoklás nem éppen olcsón megteremtett körülményeit, arról nem is szólva, hogy az üressé, gazdátlanná tett terület ezentúl nem ad értéket. Talán ha a paragrafusok alkalmazásakor az élet követelményeire is gondolnak az illetékesek, ésszerűbben jártak volna el esetünkben. Az észrevételekkel a kecskeméti Városi Tanács műszaki osztályának főelőadóját, Molnár Ernőt kerestük fel, aki készséggel adott felvilágosítást a történtekről. — Az kétségtelen — mondotta —, hogy a szóban forgó lakosok esztendőkön át birtokolták az autótárolójuk mögötti ' területet, de ezt szabálytalanul tették, hiszen nem volt tulajdonukban. Mi megértjük, hogy társadalmi hasz- ' nú értékeket állítottak elő, csak a módszerüket tartjuk elfogadhatatlannak, amely szerint a városi te/ek, parkok is igénybe vehetők lennének hasonló célból. Márpedig ugye ilyesmire nincs lehetőség. Ebből az elvi álláspontból kiindulva foglalkoztunk a körútiak problémájával. Tudni kell, hogy a garázssor és a szomszédos házgyár közötti térséget úgynevezett védősáv céljára hagytuk szabadon. A tervezett erdősítési munka egy részét már be is fejeztük. De a jövőben is marad arrafelé hosszabb szakasz érintetlenül, mert alatta húzódik egy magasnyomású gázvezeték. Talajszinti ellenőrzését rendszeresen végzik a szakemberek, akiknek bármikor lehet ott fontos, halaszthatatlan javítanivalójuk, s akkor a teendőjüket bizony nagyon zavarnák a panaszosok által épített ólak, egyéb melléképületek és kerítések. Az utóbbiak elbontását ilyen meggondolásból kellett elredelnünk. — Ezek szerint a környékbeliek többé nem léphetnek a korábban birtokolt földekre? — Szó sincs ilyesmiről. Mert számoltunk az „élet követelményeivel”, meg az ésszerű lehetőségekkel és a mezőgazdasági osztályunkkal egyetértésben úgy döntöttünk, hogy a garázsok mögötti behatárolt területeket bérleti szerződés alapján használhatják az ottani lakosok. Nagyon lényeges megjegyezni, hogy az így kezelésükbe adott földön csak kerti munka végezhető, rajta nem létesíthető semmiféle építmény, és az állattartás sem megengedett. — És ki felel a kárért akkor, ha mondjuk a termés betakarítása előtti hetekben, napokban dúlja fel a környezetet javítási munka végett a gázszolgáltató? — A megállapodás szerint senki sem okolható az ilyen helyzet bekövetkezéséért. Ez a kockázata ennek a bérleti rendszernek, de megítélésünk szerint még így is hasznos azokon a négyzetmétereken gazdálkodni, s legalább a konyhai asztalra valót megtermeszteni. És mindez nemcsak a családnak az érdeke... — fejezte be válaszát a tanácsi főelőadó. Mit tehetünk az előzőekhez hozzá? Talán annyit, ha erre a — különben igen dicséretes — megoldásra korábban kerül sor, elejét lehetett volna venni a most szóvá tett kellemetlenségeknek! Pártélet a kecskeméti Fémmunkásban • Beszélgetés a termelésről, fizetésről Pártélet, páftmunka. Az ember zavarba jön: hol is fogjon hozzá? íme itt van egy több mint ezer embert foglalkoztató nagyüzem, a Fémmunkás Vállalat Kecskeméti Gyára. Ha a pártmunkáról ejtünk szót, a termelésről, az energiatakarékosságról, a készletgazdálkodásról, a munkakörülményekről is beszélünk. És még mennyi mindenről! AC ÉLSÍNIG FT A K ASZPI-TENGEREN — Szűcs Béla vagyok, a gyár pártvezetőségének titkára. Nem régen, néhány hónapja. Igaz, előtte tíz évig szervezőtitkár voltam. A gyárban 145 kommunista dolgozik. Három alapszervezetünk van, amelyeket öt-öt fős vezetőség irányít. Az alapszervezetek munkáját a kilenctagú gyári pártvezetőség koordinálja. — Koordinálja? — Szándékosan nem irányítást mondtam. Az alapszervezetek önállóságát tiszteletben tartjuk. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy ellenőrizzük, számon kérjük az ott folyó munkát. — Ha arra kérném, hogy egészen tömören határozza meg a pártmunka lényegét, mit válaszolna? — Azt mondanám: gazdaság- politika és agitációs-propaganda munka. De lehet, hogy nem is választanám külön a kettőt. — Mégis, beszélgessünk előbb az egyikről, majd úgy a másikról. Tehát gazdaságpolitika ... — Ezt mindannyian a bőrünkön érezzük. Itt van például a gyár tavalyi árbevételi terve, amii 520 millióban lett meghatározva. A teljesítés ezzel szemben úgy 580—585 millió körül várható. Erre azt mondhatja bárki: nagyszerű teljesítmény. Az is. És mennyire szükségszerű volt, hogy így legyen! Éneikül egyszerűen nem tudtuk volna a számunkra feltétlenül szükséges nyereséget elérni. A büntetés: nyereségelvonás — A gyár nyereségterve 23 millió forint volt. Az eredeti, '520 milliós árbevétel túlteljesítése kellett ahhoz, hogy a nyereség ennél több legyen? — Nálunk is nehezebbé váltak a gazdálkodás feltételei. A tavalyi évtől megnövekedett a gyár hozzájárulása a vállalati általános költségekhez. Azután a különféle büntetőszankciók: Készlettúllépés: nyereségelvonás. Ütem télén termelés: nyereségelvonás. — Volt rá példa? — Szerencsére alig. De azért előfordult, hogy egy nagyabb munkához megrendeltük az anyagot, s mire az a raktárunkba beérkezett, a megrendelő meggondolta magát, és elállt vásárlási szándékától. — Ez pech. Ha a megrendelő külföldi volt, méginkább az. — Még jó, hogy ez csak elvétve fordul elő. Termékeink, az acélvázas csarnokszerkezetek keresettek. Az árbevételünknek több mint a fele tőkés és szocialista exportból származik. Az- elmúlt éviben különösen a tőkés kivitelünk nőtt jelentősen: megközelítette a 60 millió forintot. — Szó esett már termelésről, készletekről, nyereségelvonásról és exportról is. Hogyan figyel oda ezekre a dolgokra a pártszervezet? Mi a gazdaságpolitikai munka mindennapi gyakorlata? Oldottság, kritikus szellem — Az alapszervezetek kétha- vonként tartanak taggyűlést: intézkedési terveket fogadnak el, határozatokat hoznak, ellenőrzik a végrehajtást, beszámoltatják a gazdasági vezetőket. A gyári pártvezetőség ugyanezt teszi a maga szintjén. Ám a mindennapi politika műhelyei mégiscsak a pártcsoportok. Tizenhárom pártcsoportunk van. — Tehát ahogy a termelés a műhelyekben, a pártmunka a pártcsoportokban válik konkréttá, gyakorlativá. Így valahogy? — Pontosan így. Ezek a kommunisták ismerik egymást, mint a tenyerüket. Együtt jönnek be reggel a kapun, együtt dolgoznak naphosszat. A gyárat is jól ismerik és a problémákat is. A párt- csoport-értekezleteken oldott a légkör, közvetlen a hangnem. A párttagok nem kendőzik el a dolgokat: jellemző a kritikus -hangvétel. — A taggyűléseken már nem így van? — A taggyűléseink sem rosz- szak. A negyven körüli létszámú gyűléseken mindig van nyolctíz hozzászóló. Mi van a zsebekben... — Mi foglalkoztatja a kommunistákat? — Sok minden. Például a munka. A munka gátjai. A munka- körülmények. A nemzetközi helyzet. És természetesen a bérezés kérdései, a jövedelemkilátások is. — Milyen a gyári bérszínvonal? — A tavalyi évet 46 ezer forinttal kezdtük. A bérszínvonal az év végére meghaladta a 48 ezer forintot. Ebben az esztendőben átlépjük az ötvenezres határt. — A gyárban 910 fizikai munkás és 220 műszaki és adminisztrátor dolgozik. Köztük hányán vannak olyanok, akiknek fizetési borítékja megfellebbezhetetlenül az elvégzett munka mennyisége és minősége arányában lesz vastagabb, vagy laposabb? — Mi itt a gyárban többféle bérezési módot alkalmazunk. A teljesítménybéres területek aránya 56 százalék. » ... és a fejekben? — Arra kérem, térjünk át az ideológiai munkára. — A Fémmunkásban ennek tradíciói -vannak! Az általános műveltség megszerzése, a továbbtanulás, a politikai és szakmai képzés segítésébe régóta hallatlanul nagy energiát fektet be a gyár. Évek óta kihelyezett marxista középiskolai osztályaink vannak, és hosszú időn át az általános iskola is „házhoz jött”. Jelenleg három párttanfolyam, egy elméleti konferencia és egy politikai vitakör ad lehetőséget a szervezett továbbképzésre. — Kik vesznek részt a vitakör, munkájában? — Olyanok, akik továbbadják az ott hallottakat, akiknek tekintélyük van, s így alkalmasak arra, hogy meggyőzően agitáljanak a párt politikája mellett. Ezek között van csoportvezető és művezető, előadó és osztályvezető. Tagfelvétel — tervszerűen — A pártépítésről kérdezem végül. Legyen ez beszélgetésünk zárótémája. — Nos, mi átlagosan hét-kilenc főt veszünk fel, évente. Ez nem változik. Ami Viszont igen, az a módszer. Néhány éve bevezettük azt, hogy nem csak a pártalap- szervezetek, hanem a KlSZ-alap- szervezetek is készítenek pártépítési tervet. Az eredmény: a tavaly felvett hét párttag közül hatnak a KISZ-taggyűlés volt az egyik ajánlója. • — Hogyan lesz valakiből párttag? — Szóval elkészülnek a párt- építési tervek. 1982-re például tíz fő felvételét irányoztuk elő. Amikor ez megvan, összedugjuk a fejünket az alapszervi titkárokkal és megállapodunk abban, hogy kinek, ki lesz a konzulense. Mi ugyanis már pontosan tudjuk, kiket veszünk fel az idén sorainkba. Ezzel a tíz jelölttel mi már tavaly elbeszélgettünk. Ezekben a napokban már a jövő évi tagfelvételek előkészületeiről gondolkodnak a párt- és KlSZ-titká- ■rok. Pártélet, pártmunka. Az ember zavarban van: hogyan is fejezze be az írást. íme itt van egy több, mint ezer embert foglalkoztató nagyüzem, a Fémmunkás Vállalat Kecskeméti Gyára. Mennyi mindenről beszélgettünk Szűcs Béla párttitkárral! Milyen sok mindenre nem futotta az időnkből! Sitkéi Béla Azerbajdzsán, amely az évszázad elején a világ egyik legnagyobb olajközpontja volt, ma már mindössze körülbelül 2,5 százalékban részesedik a szovjet kőolajkitermelésből: évente mintegy 15 millió tonna olajat és gázkonden- zátumot hoz felszínre. Ez a kis köztársaság azonban továbbra is a tengeri szénhidrogén-kitermelés fő körzete marad a Szovjetunióban. Az azerbajdzsán olajmunkások, akik a húszas évek elején kezdték meg a sekély parti vizek birtokbavételét, egyre messzebb nyomulnak előre a tengerben. A Kaszpi-tenger selfjében üzemelő több mint 2000 olajkút évi hozama csaknem 11 millió tonna olaj és gázkondenzátum. A tengeri kitermelés negyed részét Nyeftyanije Kamnyi, ez az immár 30 esztendeje létező, párját ritkító kitermelőhely adja. — A régi kitermelőhelytől viszonylag nem messze feltárták az „Áprjlis 28.” új olaj- és gázlelőhelyet — mondja Hosbaft Juszufza- de, a Kaszpromnyeftyegazprom ipari egyesülés geológiai szolgálatának vezetője. Ez az egyesülés végzi a self készleteinek kiaknázását. — Ezen a lelőhelyen a kitermelés új típusú rakodófedélzetek kialakítását tette szükségessé. Arról van szó, hogy Nyeftyanije Kamnyiban a vízréteg vastagsága nem haladja meg a 30 métert, az „Április 28.” lelőhely körzetében viszont az első fedélzetet 84 méteres vízmélység közepette alakították ki. Már üzemelnek a napi 250—300 tonna hozamú olajkutak. A víz szennyezésének megelőzése végett speciális berendezéseket létesítenek a fúróiszap és a szennyvizek összegyűjtésére. Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában üzemet építenek, ahol több fúrólyuk ellátására alkalmas rakodókat fognak gyártani 200 méterig terjedő tengeri mélységekhez. Az üzemben négy „acélszigetet” készítenek évente. — A tengeri kőolaj- és földgázlelőhelyek kutatása és kiaknázása sok összetett technikai kérdés megoldását teszi szükségessé — mondja Juszufzade. — Így a legfontosabb problémák egyike az anomiális rétegnyomású szupermély kutak kiaknázása. Juszufzade véleménye szerint Azerbajdzsán „olajjövője” kétségtelenül a selfhez kapcsolódik. Jelenleg 12 kőolaj- és földgázlelőhelyen folyik a kiaknázás. Ez azonban a még érintetlen készleteknek csupán egy része. A geológusok adatai szerint a Kaszpi-tenger feneke alatt a szénhidrogének felhalmozódásához kedvező, több mint 100 kiaknázható lelőhely van. • Épülnek a fúrótornyok. Azerbajdzsán „olajjövője”
