Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-26 / 21. szám
i • PETŐFI NÉPE • 1982 január 26. MŰSZERFALAK LADÁHOZ, ZASTAVÁHOZ Bővíti a tömeges gyártást az MMG kecskeméti gyára • Az egy éve működő Bosch vonalat az idén januárban tovább korszerűsítették. Ezzel alkalmassá tették arra, hogy a Zsiguli, a Polski Fiat és a Zastava műszerfalak iránti növekvő igényeket kielégítsék. Az MMG Automatikai Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyára korábban sem volt elkényeztetve azzal, hogy év elején egész esztendőre való merende- lésekkel lett volna ellátva. Eddig 'azonban mindig idejében feltöltődött a rendelésállomány, olyannyira, hogy nemcsak teljesíteni, többször túl is tudták teljesíteni termelési előirányzatukat. A napokban Várt Csabától. a gyár igazgatójától az idei kilátásokról érdeklődtünk. — A gazdasági élet most nagyobb rugalmasságot igényel, mint azelőtt, mégsem panasz, kodhatunk — mondta bizakodva az igazjgató. — Gyárunk ter- nielőkapaditásának mintegy 85 százaléka már le van kötve megrendelésekkel. Néhány hét múlva pedig valószínűleg annyi lesz az igény, hogy annak kielégítése okoz majd gondot számunkra. Február elején ugyanis a szovjet olajipari minisztériummal kezdünk kereskedelmi tárgyalásokat szivattyúállomások és tartáTyparkok vezérlőberendezéseinek szállításáról. Ezek gyártásának mennyisége egyébként a jövőben csökkenni fog. s inkább az elhasználódott berendezések pótlására, illetve korszerűsítésére korlátozódnak a megrendelések. Természetesen nemcsak az említett termék gyártásával foglalkozik a kecskeméti üzem — folytatta az igazgató. — Gyárunknak 3 fő profilja van: Az első a szivattyúállomások, tartályparkok vezérőberendezései. vaamint biztonsági jelzőközpontok; a második az elektromos berendezések, tápegységek, áramlásmérők, Dies^l-füstölés- mérők, elektronikus oktató berendezések ; ezenkívül tömeg- gyártásban a különböző mérőműszerek készítése. A jövőben az utóbbit, a tömeggyártó profilunkat fejlesztjük erőteljesebben. Az idén, az elmúlt évihez hasonló mennyiségű Zsigu- li-műszerfalat készítünk. Elkezdtük gyártani — egyelőre kooperációban — a 126-os Polski Fiat gépkocsihoz a kilométerórákat és oenzinszintmutatókat. Szó van azonban arról, hogy júliustól a 126-os Polski Fiat gépkocsik komplett műszerfalának gyártását átvesszük a Ganz Műszergyártól. Ezzel azonban tömeggyártási tevékenységünk bővítése nem ér véget. Az év második felében hozzákezdünk a Zastava 101-es és 102-es gépkocsik műszerfalainak készítéséhez is. Mindez lehetővé teszi, hogy a kecskeméti gyár termelési értéke az idén is tovább növekedjen. Pontosabban arról van szó, hogy az 1981. évi 485 millió forinttal szemben ebben az évben 500—510 millió forintos termelést produkáljunk. Ennek 70—75 százalékát exportáljuk, zömmel szocialista országokba. A mi gyárunkkal kapcsolatban egyébként nem tesznek úgy különbséget, hogy tőkés, vagy szocialista export, ugyanis termékeinkért a népgazdaság „kemény árut” olajat, földgázt, gépkocsikat kap cserébe, egyes gyártmányainkkal pedig tőkés importot takarítunk meg; Ami termelési terveink realitását illeti, az ötnapos munkahétre való átállás sem gátolja teljesítését. Igaz ugyan, hogy 100 ezer munkaóra esik ki az új munkarend következtében. Ennek megtakarítására munkaszervezési és technológiai intézkedéseket tettünk. A gyártáskorszerűsítés — célgépesítés, szerszámozás, pótlólagos automatizálás — egész évben állandó folyamat lesz oálurtk. Csupán egy példát említek, a Bosch szerelő vonalat egy évvel ezelőtt állítottuk munkába, s 30 százalékos létszámmegtakarítást eredményezett azon a részlegen, ahol dolgoznak vele. Tapasztalataink és elképzeléseink is vannak tehát ahhoz, hogy gyárunk kollektívája — amely eddig is jól megállta a helyét — az idén is eleget tegyen termelési kötelezettségeinek — mondotta végül Vári Csaba igazgató. N. O. SZOCIALISTA EGYÜJTMÜKÖDÉS Hazánk és a Szovjetunió termelési kapcsolatai A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlődéséről tanúskodik az a tény, hogy a két ország közötti áruforgalom értéke az 1975—1980. években több mint 23 milliárd rubel, ami kétszeresen meghaladta a megelőző ötéves időszak volumenét. A kölcsönös áruszállítások jelenleg egy hét alatt elérik az 1950-es esztendő teljes áruforgalmát. • A magyar— szovjet áruese- kapcsolatok fontos tétele a közismert és kedvelt Ikarusz autóbusz. Képünk: a gyár rakodótelepén szállításra készítik elő városi forgalomra rendelt új buszokat. a A Szovjetunió, amely különféle ipari termékeket vásárol Magyarországtól, egyszersmind Magyarország nagy áruszállítója. Tüzelőanyagból és villamos energiából körülbelül 80 százalékban, gépekből és berendezésekből több mint 40 százalékban a Szovjetunió elégíti ki Magyarország importszükségleteit. * r A szovjet áruk fejében Magyar- ország elsősorban gépipari termékeket szállít a Szovjetuniónak. Gépipari kivitelünk csaknem fele a Szovjetunióba kerül. A szovjetországban jól ismerik az Ikarusz autóbuszokat, a magyar automata telefonközpontokat, a különböző iparágak számára készült gyártósorokat, hajókat, darukat, elektronikai és rádióipari cikkeket. A szovjet vásárlók körében jó hírnevet szereztek a magyar fogyasztási cikkek: cipők, kötött áruk, ruházati ipari cikkek, konzervek, valamint orvosi műszerek és gyógyszerek. * Az 1981—1985. évekre szóló magyar—szovjet áruforgalmi megállapodás keretében a kölcsönös áruszállítások a folyó ötéves időszakban körülbelül másfélszeresére növekszenek és értékük meghaladja a harmincnégymil- liárd rubelt. * Az 1990-ig terjedő időszakra szóló magyar—szovjet hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs fejlesztési program, amelyet 1980-ban írtak alá, mindkét ország szempontjából nagy jelentőségű. V * A hosszú távú program fő célja a szovjet és a magyar népgazdaság fejlődésének, gazdasági hatékonysága növelésének maximális előmozdítása, ésszerű munkamegosztás révén. * A hosszú távú programban előirányzott intézkedések tükröződtek az 1981—1985. évekre szóló magyar—szovjet tudományos és műszaki fejlesztési tervek egyeztetésének eredményeiről 1980- ban Moszkvában aláírt jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv értelmében a felek mintegy .300 problémát és témát határoztak meg, amelyek keretében több mint 430 feladat teljesítését irányozták elő. Tervbe vettek sok más között mintegy 130 új gép- és berendezéstípus, több mint 70 technológiai eljárás, 25 automatizált vezérlőrendszer kifejlesztését és gyártásának bevezetését. * A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokban az utóbbi években egyre fontosabb helyet foglalnak el a termelési-technikai kapcsolatok. A két ország között jelenleg 40 gyártásszakosítási és kooperációs megállapodás van érvényben. Ezek munkamegosztást irányoznak elő gépjárművek gyártásában, az elektronikai és elektrotechnikai, a szerszámgépgyártó iparban, az építő- és útépítő gépek, a traktorok és mezőgazda- sági gépek gyártásában; a vegyiparban és a kőolajiparban, a híradástechnikai iparban. valamint a népgazdaság eéyéb ágazataiban. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés további fejlődését előmozdítja majd annak a feladatnak a teljesítése, amelyet L. I. Brezsnyev, az SZKP XXVI. kongresszusán tűzött a' szovjet nép elé:... ,.a következő két ötéves tervet a szocialista országok intenzív termelési és tudományosműszaki együttműködésének időszakává kell válthatni”. (I.) Üj szervezeti, vállalkozási formák létrehozására nyílt lehetőség 1982. január 1-től, amelyek a nagyüzemek tevé-i kenységét kiegészítve, hozzájárulnak a szükségletek jobb kielégítéséhez. Ezúttal a gazdasági munkaközösségek alakításáról, tevékenységéről, gazdálkodásáról'és az adózásról adunk tájékoztatást. A megalakulás feltételei A gazdasági munkaközösségeket a kisüzemi termelés, a szolgáltatás, a kiegészítő tevékenység végzésére, valamint a kereskedelem szervezésére és elősegítésére lehet létrehozni. Ezek mezőgazda- sági, illetve a mezőgazdasággal összefüggő kiegészítő feladatokat is elláthatnak. Kereskedelmi tevékenységet, azaz eladás céljából történő árubeszerzést azonban nem végezhetnek. Megrendelőjük pedig lehet vállalat, szövetkezet, közület, vagy magánszemély. Jogi személyiséggel nem rendelkező, „minősített” polgári jogi társaság, amelyet, 2—30 tag hozhat létre, olyanok, akik egyesítik anyagi erejüket, munkájukat és magánvagyonukkal is felelnek a munkaközösség kötelezettségeinek teljesítéséért. Tagsági viszony nemcsak főfoglalkozásként létesíthető. Beléphet a társaságba olyan személy is, aki máshol munkaviszonyban vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban van. Ennek feltétele azonban, hogy a főfoglalkozás szerinti munkahely a másodállást engedélyezze, illetve a mellékfoglalkozást tudomásul vegye. Kisiparosok a tagsági viszony mellett kisiparosként is működhetnek. Sőt alakítható olyan munkaközösség is, amelynek minden tagja kisiparos. Nem lehet viszont tagja a gazdasági munkaközösségnek az a személy, aki egy másik munka- közösségben már tag, vagy aki bűncselekmény elkövetése miatt kisipari tevékenységet nem gyakorolhat. Az sem, akit a jogszabályok eltiltanak a* munkaviszonyán (szolgálati viszonyán) kívüli foglalkozástól, például bíró, ügyvéd, vagy a fegyveres erők tagja. Képesítéshez kötött tevékenységet akkor végezhet a társaság, ha a tagok között van olyan személy, aki az előírt szakképzettséggel rendelkezik. Ezenkívül az egészségügyi alkalmasság is feltétel lehet. A szerződés A gazdasági munkaközösség létrehozására a tagok társasági szerződést kötnek. Ennek jóváhagyására és a munkaközösség nyilvántartásba vételére a városi tanács vagy a járási hivatal illetékes'.« A jóváhagyás egyébként csak akkor tagadható meg, ha a szerződés jogszabályba ütközik. A munkaközösséget a megyei bíróságnál is be kell jegyeztetni a cégjegyzékbe, a tevékenység megkezdését pedig 15 napon belül bejelenteni a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának illetékes megyei igazgatóságához. A munkaközösség közös név alatt működik, amelynek utalnia kell tevékenységére. Székhelyét cégtáblával kf.-l megjelöl- ni. Az ügyek vitel've a társasági szerződésben k ..•■c t. képviselő jogosult. Az ese ges vitát a tagok többsége dönti el. A társaság működése A tagok kötelesek a munkaközösség tevékenységében személyesen közreműködni. Alkalmazottak is foglalkoztathatók fő- foglalkozásban, másodállásban és mellékfoglalkozásban. Lehet azonban kisiparos is alkalmazott. Ezenkívül foglalkoztathatnak bedolgozót, segítő családtagot és szakmunkástanulót. Az alkalmazottak és a szakmunkástanulók, valamint a bedolgozók létszáma korlátozott, segítő családtag viszont korlátozás nélkül foglalkoztatható. A rendszeresen munkát végző segítő családtagokat a városi tanácsnál, illetve a járási,hivatalban be kell jelenteni. Mind a tagok, mind az alkalmazottak jogosultak a társadalombiztosítás keretében betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra. A társadalombiztosítás kiterjed a rendszeresen munkát végző segítő családtagra is. A tag jövedelemnagyságától függő társadalombiztosítási járulékot fizet, amelyet a munkaközösség a jövedelméből levon és az alkalmazottak járulékával együtt a társadalombiztosítási igazgatósághoz átutal. A segítő családtag után is kell járulékot fizetni. Ha kisiparos a gazdasági munkaközösségnek tagja, a társadalombiztosítás díjfizetési osztálya tartozás megállapításánál a két tevékenységéből származó jövedelmét együttesen kell figyelembe venni. A bedolgozó a munkáját a saját, vagy a munkaközösség által biztosított eszközökkel, önállóan, közvetlen irányítás nélkül végzi. Munkájukhoz a vele közös háztartásban élő személyek segítségét is igénybe veheti. A munkadíj kifizetésére, az abból való levonásokra és az átlagkereset számítására a munkaviszonyra való szabályokat szükséges alkalmazni. A bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, a munkavégzés során felmerült rezsiköltségekre. Balogh László A PM Ellenőrzési Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatósága (Folytatjuk) lathatatlan kokilla A lumíniumöntés új eljárással Hazánkban egyedülálló kísérleti technológiát, az úgynevezett elektromágneses kokillaöntést vezették be az idén a Székesfehérvári Könnyűfémműben. A megvásárolt szovjet szabadalom és öntőberendezés alkalmazása valósággal forradalmasíthatja az alumínium- tuskó öntést. Az eljárás lényege, hogy a fémöntőtégelyt elektromágneses erőtér, vagyis „láthatatlan kokilla” helyettesíti. A változtatható méretű erőteret az öntés után mindaddig fenntartják, amíg a fém meg nem szilárdul. Az új módszerrel a korábbinál finomabb szemcseszerkezetű és teljesen sima felületű öntvényeket készíthetnek. Ez azért nagy szó, mert a hagyományos alumíniumöntésnél egyenetlen, rücskös és szennyezett felületű tuskók kerülnek ki az öntőformákból, így a munkadarabokat további felhasználás előtt simára kell hántolni. Az elektromágneses kokillaön- tés energiaigényesebb a hagyományos eljárásnál, de ezt bőven ellensúlyozza, hogy megtakarítható a 4—5 százalékos hántolási anyagveszteség és több ezer órás forgácsolási idő. További előnye, hogy az új eljárásnál az öntési sebesség egyharmaddal gyorsabb, finomabb alumínium -öntvényeket állíthatnak elő és a tuskók to- vábbfeldolgozása során a. fém képlékenyebb, jobban alakítható. Alkalmazása különösen az ötvözött alumínium tuskók és hengerek öntésénél kifizetődő, ahol az alumíniumnál sokkal drágább ötvözőanyagokat használnak és ily • módon mentesülnek a hulladék újbóli beolvasztásától. Az új öntési eljárást Székesfehérváron üzemi kísérletek és laboratóriumi vizsgálatok sorozatával vezették be. Erre a célra 2 tonnás olvasztókemencét és eev kísérleti szovjet öntőberendezést helyeztek üzembe. Már épül a tus- kóöntödében a nagyüzemi elektromágneses kokillaöntéshez a 60 tonnás olvasztó, a 40 tonnás pi- hentető-öntőkemence és az öntőasztal. Már az ipari méretű szovjet elektromágneses kokillaöntő- berendezés szerelését is megkezdték és várhatóan áprilisban megkezdhetik, vele a termelést. ,A mostani, kísérleti öntőberendezést ezt követően a bonyolult ötvözetek kikísérletezéséhez, technoló-. giai és anyagösszetétel-vizsgálatokhoz fogják használni. Az elektromágneses kokillaön- tés nagyüzemi alkalmazásával a Székesfehérvári Könnyűfémmű jelentősen javíthatja öntvényei minőségét és évente több ezer tonna fémet takaríthat meg. —y —a ARCOK A MEZŐGAZDASÁGBÓL A jogász — Nézze, az az igazság, hogy engem nem érdekel, ha mezei jogásznak hívnak bennünket. Meggyőződésem, hogy itt a tsz-ben nehezebb jeladatok várnak ránk, mintha vállalatnál dolgoznánk. Nem könnyű vizsga ez, hisz csak két esztendeje doktoráltam, Szegeden az egyetemen. Én intézzem a fegyelmi, kártérítési ügyeket, az adásvételi szerződéseket, cseremegállapodásokat, sőt én bajlódom a földügyekkel is ... Megtervezem a vezetőségi ülések napirendjét, összeállítom, megszövegezem a határozatokat. Jóllehet ennek egy része sok időt elrabol... És ezért ne felejtse el azt sem, hogy itt a termelőszövekezetben én vagyok a törvényesség képviselője. A tagoké a közös ... s bizony, ezért nehéz estenként igazságot tenni. Nem panaszként mondom, de mielőtt munkához látok, 55 kilométert buszozom Szegedről. A vekker télen nyáron már öt) órakor csörög. S, ha nem késik a busz akkor sem érek haza este fél hat előtt... Azt hiszem ez a legstrapásabb, talán nem is lehet megszokni. A buszon nyáron meleg van, télen hideg. Még ehhez számolja hozzá, ha az ember mellé ül egy-egy „jóarcú legény”, aki előtte felhajtott néhány pohárral és ettől rettentő nagy beszélgethetnék je támadt... Mindezek ellenére nem bántam meg, hogy idejöttem Jászszent- lászlóra dolgozni. Pedig idősebb kollégáim óva intettek, ne vállaljam el ezt az állást. Abban persze igazuk volt, hogy a szövetkezeti joggyakorlat még nem olyan kiforrott. így aztán egy-egy leírt mondaton sok minden múlhat ... Hogy mit csinálok abban a nagyon kicsi szabad ’dombén? Moziba járok, színházba megyek, és olvasok természetesen. Komolynak nevezett könyveket.. azt nem, inkább csak krimiket fia hangulatom olyan, akkor soka.', segítenek a versek. József Attila, Villon, Babits és Juhász Ferenc kedvenceim közé tartozik. Utóbbi, csak a Latinovits halálára írott verse miatt... Visszakanyarodva a munkámhoz, nehogy azt higgye, nekünk nem kell ismernünk a vállalati jogot? A munkánk során számtalan esetben alkalmaznunk kell. Sokszor meg türelmesnek kell lenni. Valamelyik reggel is bejön egy idős néni, s mutat egy harminc évvel ezelőtt írott eltartási szerződést, amelyik 30 hold földről szól. A területet a férje még annak idején behozta a közösbe. Most azt kérte, hogy adjuk visz- sza a számára. Mert fellendülőben van a vállalkozó kedv, és ő hetvenévesen tudna mit kezdeni ezzel a földdel. Amikor látta, hogy ez nem megy, azzal fenyegetőzött, hogy beír a tévének. Egy egész délelőt- iöm ráment, amíg megértette, hogy harminc éve már földjáradékot kap, ha nem is olyan sokat, mert ezeknek a területeknek az aranykorona-értéke bizony nagyon alacsony. Hogy meddig még Jászszent- lászlón? Nem tudom. Azt érzem, hogy szeretnek itt a termelőszö- vétkezetben, a munkámat is megbecsülik, azt hiszem. Jó tudni, hogy itt szükség van rám ... (Elmondta dr. Kiss Margit a Jászsáentlászlói Termelőszövetkezet jogtanácsosa egy tervtárgyalást megelőző délelőttön.) Sz. P .M. Százötvenezer hektár rizsültetvény A Mekong folyó deltájában decemberben kezdődött az első rizstermés betakarítása a nemrég megalakult 26 állami gazdaságban. Ezeket a rizstermesztésre szakosodott mezőgazdasági nagyüzemeket a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel szerelték fel. Az állam ellátja a gazdaságokat műtrágyákkal, biztosítja a szakember-utánpótlást is. Az első évben a rizst 30 ezer hektáron termesztették, de már az elkövetkező években a vetés- területeket további 120 ezer hektárral növelik. Biztatóak az első év eredményei — hektáronként átlagosan 25—30 mázsa rizst takarítottak be. A gazdasági munkaközösségekről
