Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 21. szám

1982. január 26, • PETŐFI NÉPE • 3 LAJOSMIZSEI FORGA TAS... A családi fényképalbum szertartásos la­pozgatása, vendégségben, nemegyszer lehet terhes. De ha film, méghozzá színes, ráadá­sul egy tizenkétezer lakosú nagyközséget mutat — hadd jöjjön, nézzük! Igv vannak ezzel kedd estefelé azok az érdeklődő lajosmizseiek, akik megérkezve a falugyűlésre, beülnek a mozi nézőterére. Miről szólt és miről szól (majd) a film? • Kellene • kerékpárút! Öt szakcsoport Tizenhat óra után pár perccel, az első sorban kattan a vetítőgép kapcsolója Nagy Károly tanács­elnök kezében, s a nézők maguk­ra. azaz a lakóhelyükre ismer­nek Tóth László amatörfilmes (a Kossuth Tsz tagja) jóvoltából. A színes film a még nagyon közéli múltba, 1981-be vezeti vissza a nézőket. Szövetkezeti üzlet. A pulton, balra húsos zöld­paprika rakásban, középen mér­leg — jobbra szép, piros paradi­csom. Az eladó épp hogy csak át­nyújt egy teli zacskót valakinek, változik a kép. Kaptárafcnál mé­hészek, archálóval. Éled a méhes, a kis rovarok rajzanak kifelé. Másik kép: nyulak szimatolnak és körbetappolnak egy ketrecben. S hogy kétség ne férjen a kis állatok eredetéhez, a tanácselnök megjegyzi: „öt mezőgazdasági szakcsoportunk van. Ezeknek jó hasznot hoz a kisállattenyésztés". pedagógusok, fjzikai dolgozók lakják. A 60 személyes felsőlajo­si óvodát és utat, a Kunsági ven­déglő melletti parkolót, s a két és fél 'kilométer hosszú járdát — igaz, most csak filmen — látják, de nap mint nap használják. Ezeknek ma nem örülhetnénk a múlt évi társadalmi összefogás — a lakosság, valamint az Alma­virág Szakszövetkezet, a Vízgép 3-as központja, az AGROSZER, a Népfront Tsz, a sütőüzem és más intézmények segítsége — nélkül. Barkácsbolt, élelmiszerüzlet Megáll a kis vetítőgép. Vilá­gosság árad szét a nézőtéren. Biros Mihály, a népfrontbizott­ság helyettes elnöke — itt a fa­lugyűlés levezető elnöke — egy mondattal: „Azért vetítettük le ezt a filmet, hogy erőt merítsünk a múltból", már hozzászólásra biztat. • Iskola, tornacsarnok, játszótér — egymáshoz közel. fi:;;ílnrM mi sí«! Városias házak. Idősek otthona, fiatalok tornacsarnoka Házak, házsorok tűnnek föl, ré­gi, új és legújabb épületek, majd úgy látszik minden, mintha re­pülőgép ablakából pillantanánk lefelé. — Ilyen a községünk felülről — halljuk újra Nagy Károlyt. — Rendezett és ugyanakkor rende­zésre váró. A múlt év a befejezés és egyúttal az előkészítés eszten­deje volt. 0 A Társadalom az idősekért mozgalomban tavaly szociális otthont építettünk hatvan sze­mélynek. Velük együtt most már százhatvan magányos emberről tudunk illően gondoskodni, jól­lehet további bővítésre lenne szükség. Emlékeznek a tornacsar­nok. 1981. május elsejei átadásá­ra? Ez az a szép épület, amelyet kívül-belül jólesik látni. Hát még használni milyen nagyszerű! Mi­után készen vagyunk az iskola- építéssel is, nemcsak mondjuk, de valóra is váltjuk: a társada­lom számára fizikailag edzett és elméletileg jól felkészült fiatalo­kat nevelünk. A múlt év eredménye tizenegy célcsoportos lakás átadása. Fia­talok, nagycsaládosok, orvosok, Czégai Valéria, az áfész dol­gozója elmondja: a nagyközség­ben barkácsbolt nyílt. Az új ját­szótér mellett, 207 négyzetméte­ren az idén élelmiszerboltot épí­tenek. A Kakukk vendéglőt bő­vítik. A tanácsi költségvetési üzem vezetője a kommunális ellátásról ad számot. A nagyközségben, két földmunkagépen kívül, egy szenny vízszi ppant ó-kocsival és egy szemétszállító autóval végzik szolgáltatásaikat. Keresztes László (Felsőlajosról) további társadalmi munkára hív fel mindenkit. Csak sár ne legyen! Horváth Antal, a Kecskeméti Járási Hivatal vezetője nem fu­karkodik az elismeréssel: — A múlt évi, 134 millió forint értékű járási társadalmi munká­ból a lajosmizseiek 22 milliós ré­szesedése nem kis dolog! Az idei útépítéseknél is hasznát veszik, ha összefognak, hiszen a járási hivatalnak nem sok, csupán hét­millió forintja van 19 község 100 kilométernyi ' úthálózatának a fenntartására, javítására. Olyan jó utat, mint az E 5-ös, vagy mint Kecskeméten a Petőfi Sán­dor utca, sajnos nem bírunk min­denütt építeni. Ha mégis, akkor nem háromezer, hanem sokszor háromezer forint lenne lakoson­ként a hozzájárulás. Azt meg, ugyan, ki vállalná? Horváth Antal azt ajánlja: le­hetőleg a sarat igyekezzenek el­tüntetni minden utcából! Virág és kerékpárút Bartos János egy furcsa jelen­ségről szól. Vannak, akik az ül­tetésre kapott kisfáktól (és a ve­lük járó munkától) úgy próbál­nak megszabadulni, hogy azt mondják: a fák dereka göcsör- tös, nem -jó állású, tehát nem kell nekik. Mindent felhoznak, csak hogy ne kelljen bajlódniuk az árokásással! Asztalos József plébános ezzel szemben a jó, egészséges környe­zet híve. Követésre méltó az — szerinte —, hogy Franciaország­ban és Svájcban minden ház ab­lakában tartanak virágot. Nálunk — mondta — hiányzik a virág- kultusz. Ö javasolta azt is, hogy építsenek kerékpárutat a nagy­forgalmú nemzetközi műút la- josmizsei szakasza mentén, csök­kentve ezzel is a balesetveszélyt. A hozzászólókat hallgatva, s az idei terveket ismerve — hozzá­fognak egy 33 lakásos társasház építéséhez, egyelőre két háztömb­bel megkezdik a Kaláka ifjúsági lakótelep kialakítását és mintegy nyolcvan családi házat létesíte­nek. Biztosak vagyunk benne, hogy Laijosmizse nagyközségi filmjét 1982-ben is tovább for­gatják! Kohl Antal Befejeződtek az ünnepélyes munkásőregység-gyűlések Pénteken délután a megyei pártbizottság nagytermében ren­dezte meg a Munkásőrség me­gyei parancsnoksága és közvet­len alegységei a jubileumi mun- kásőregység-gyűlést. A megjelen­tek között ott volt Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkára, dr. Forgó Elek, a Munkásőrség országos parancsnokságának osz­tályvezetője, alapító munkásőrök, közöttük Putics József, az első megyei parancsnok. Terbe Dezső ünnepi beszédé­ben méltatta a Munkásőrség meg­alakulásának 25 éves évforduló­ját, a két és fél évtized alatt vég­zett jelentős munkát. Ezután ki­tüntetések átadására került sor. Huszonnégy, még ma is aktívan szolgáló munkásőr kapott Jubi­leumi Emlékjelvényt és a 25 éves szolgálatért emlékérmet, köztük Iván Istvánná, Terbe Dezső, Farkas József, Erdélyi Ignác, Is- pánovits Márton, Benei Sándor. Szombaton Baján, a Finomposz­tó Vállalatnál, annál az üzem­nél, amely 25 évvel ezelőtt csa­patzászlót adományozott a Mun­kásőrségnek, rendezte meg egy­séggyűlését a Zalka Máté nevét viselő munkásőr-egység. Az el­nökségében foglalt helyet Ballai László, az MSZMP KB osztály- vezetője, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság képviseletében. Papp György, a városi-járási pártbizottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet a mintegy hatszáz résztvevő előtt. A testü­let huszonöt éves munkáját ele­mezve rámutatott: a kommunis­tává nevelés iskolája volt és ma­radt a Munkásőrség. Papp György es dr. Cserháti László, a Munkásőrség megyei parancsnoka kitüntetéseket nyúj­tott át. Az alapitó munkásőrök közül huszonkilencen kaptak Ju­bileumi Emlékjelvényt, köztük dr. Glied Károly, Matos Iván és Nuszpl Ferenc. Kalocsán a városi sportcsar­nokban került sor szombaton nagy érdeklődés közepette a Csu- pó Imre munkásőregység ünne­pi gyűlésére. Részt vett dr. Mada­rast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár, az MSZMP képvise­letében, Tohai László, a megyei pártbizottság megbízásából. Mis- kolczi János, a városi-járási párt- bizottság első titkára ünnepi be­szédében méltatta a Munkásőr­ség eddigi tevékenységét, majd Budai Józseffel, a Munkásőrség megyei parancsnokhelyettesével együtt kitüntetéseket adott át. Húsz alapító munkásőr kapott emlékjelvényt, közöttük df. Bo- za József és Horváth Ernő. Az Április 4. Gépipari Művek­ben Kiskunfélegyházán rendezte meg ünnepi egységgyűlését a Mártonfy Ernő nevét viselő mun­kásőregység. A megjelentek kö­zött ott volt dr. Honig Ferenc, az MSZMP KB tagja, Zakar András, a Munkásőrség országos parancs­nokságának szakcsoport-vezető­je. Sztajonev András ünnepi be­széde után kitüntetés átadására került sor. Vízin Miklós, a Mun­kásőrség megyei parancsnokhe­lyettese hét alapító munkásőrnek nyújtotta át a Jubileumi Emlék­jelvényt, közöttük Ágó József­nek. G. G. te nagyarányú meliorációs mun­kálatok folynak. Ezekben eddig is aktív szerepet vállalt mind az AGROBER, mind pedig a Víz­ügyi Tervező Vállalat, összefogva azonban még eredményesebben tevékenykedhetnek, elsősorban a belvizek elleni küzdelemben. így például a Körösök, a Maros, a Marcal mentén, a Duna—Tisza kö­zén mentesíthetik a víztől a föl­deket, megteremtve ezzel a ma­gasfokú művelés feltételeit. Gépjavító és szervizműhelyek a mezőgazdaságnak Az ÉVM és a MÉM más szer­vekkel együtt korszerű mezőgaz­dasági gépjavító és szervízmű- helyek tervezésére hirdetett pá­lyázatot. A tervezők feladata, hogy a 3000—5000, illetve az 5000—10 000 hektáros termőterületű mezőgaz­dasági nagyüzemek részére alakít­sanak ki olyan gépjavító, kar­bantartó és szervizműhely-tele- pet, amely lehetőséget nyújt a to­vábbi fokozatos fejlesztésre, bő­vítésre is. Az az elképzelés, hogy a pályázók javaslatai alapján új típusterveket dolgoznak ki, és korszerűsítik a meglévő terveket, létesítményeket is. Ennélfogva az is követelmény, hogy a hatékony rendszerszemléletű elvek szerint hangolják össze a szerkezeti ele­mek tervezését is. A pályázati kiírást átvehetik az érdeklődők az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztériumban; a kész terveket legkésőbb április 20-ig kell beküldeni. A legjobb alkotások díjazására és megvá­sárlására 500 ezer forintot szán­nak. A bíráló bizottság legkésőbb május végéig hirdeti ki a pályá­zat eredményét. HAZAI TÁJAKON A rablólovag sasfészke A Mátra magas vonulatai lankákká sze­lídülnek, s az erdőktől koszorúzott Mesz- szelátó-iheggyel együtt őrzik azt a kis dom­bot, amelyre egykor Nána sokat emlege­tett vára épült. Hajdani urai — a híres Aba-nemzetség tagjai és leszármazottai — akkora terü­letet birtokoltak, amelynek határai egészen Eperjesig terjedtek. Talán a festői környezet csalogatta őket ide, mindenesetre innen kormányozták ha­talmas uradalmaikat, itt rendezték be fé­nyes fészküket. Amikor az Árpád-háznak magva sza­kadt, többségük Csák Mátérp esküdött, ám a család egyik ága, a Kompolti nevet vi­selő, jó lapra tett, s az Anjou-király, Ká­roly Róbert szolgálatába szegődött. A jutalom nem maradt1 el, s gazdasá­guk még inkább gyarapodott... Az erősség helyén már a honfoglalás után jobbágyok telepedtek meg. Ide épült — a XI—XII. században egy kis méretű, kör alakú, román stílusjegyeket őrző plé­bániatemplom. Körülötte temető húzó­dott, amelyet a régészeti kutatások feltár­tak. Az Abák, majd a Kompoltiak lehetősé­geikhez mérten terjeszkedtek, s védelmet nyújtó otthonuk alapjait nem sokkal a ta­tárjárás után rakták le. Ez aztán lassan emberöltőről emberöltőre formálódott ha­misítatlan főúri rezidenciává. Nevéhez nem fűződnek fényes hadítet- tek, a kis számú őrség nem állhatott ellen a messzehordó tűzfegyvereknek, s a szem­közti domb is komoly veszélyt jelentett, hiszen innen ágyúk serege vehette volna ostrom alá. Sosem erősítették meg külső tornyokkal, rondellákkal, bástyákkal. Ma­gas és erős falai — a nyilak és a hajító­gépek idejében — mégis bizitos menedé­ket nyújtottak a váratlan támadások el­len. , A Kompoltialcat a Losoncy család kö­vette. Az ö rokonuk volt az a hírhedt rablólovag, akit a mohácsi vész után or­szágszerte rettegve emlegettek. Móré Lász­ló ugyanis gátlástalanul halászott a za­varosban, s kegyetlen csapatával egyaránt rabolta a magyarökat, a törököket és a németeket. Az igazi érték nem a rablott vagyon, hanem az erősség, amelynek feltárt rom­jai megőrizték a középkori, a XV. századi vár konstrukcióját, a kettős falgyűrűvel övezett, a palotából, a kápolnából, a lakó- és gazdaságii épületekből álló együttest... A török feldúlta, s ezután senki sem törődött vele. A hajdan büszke falakat befedte a föld, a gótikus vártempiom, s a belső kaputorony falai omladoztok. A kö­veket a lakosság építkezéshez hordta el. Kárt Okoztak a leventékből toborzódott amatőr régészek is. A maradványok megmentéséhez a hat­vanas években kezdtek a község vezetői. Összefogás a belvizek elleni küzdelemben Együttműködési megállapodást kötött az AGROBER és a Vízügyi Tervező Vállalat szellemi erőfor- rásaik közös hasznosítására, a ha­zai és külföldi vízgazdálkodási- mezőgazdasági tervek elkészítésé­re, s a kivitelezési munkákra. Ä mezőgazdaság növekvő ter­melési feladatainak megoldásá­hoz a többi között az értéktele­nebb földek feljavításában kínál­kozik-lehetőség, ezért országszer-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents