Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-24 / 20. szám
1982. január 24. • PETŐFI NÉPE • £ BÁCS-KISKUN A NÉPSZÁMLÁLÁS TÜKRÉBEN (IV.) Otthonunk statisztikája 1970 és 1980 között 9 százalékkal nőtt a Bács-Kiskun megyei lakások száma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen mértékben javult a népesség lakáshelyzete, mivel a lakott lakások száma csak 6,7 százalékkal emelkedett, a nem lakottaké viszont több mint másfélszer annyi volt a legutóbbi népszámláláskor, mint tíz évvel korábban. Háromnegyedére csökkent azoknak a lakásegységeknek a száma, amelyeket eredetileg nem lakás céljából építettek, illetve ideiglenes, vagy mozgó létesítményként szolgálnak lakásra. í Csökkenő laksíírűség Az elmúlt tíz esztendő során a száz lakott lakásra jutó lakók száma hússzal, a száz szobára jutóké pedig több mint ötvennel csökkent. A laksűrűség javulásában szerepet játszott a háztartások átlagos nagyságának csökkenése is. Az elmúlt időszakban jelentő- sen nőtt a lakások szobáinak száma. Ezt az újonnan épülő házaknak a megszűnőkénél magasabb szobaszáma magyarázza. Különösen a külterületekről beköltözőkre jellemző, hogy az egyszobás tanyát felszámolják, és a faluban épített házuk már több lakószobás. Ezzel szemben a városokban — elsősorban Kecskeméten — megfigyelhető az egyszobás qs a garzonlakások iránti érdeklődés növekedése, részben az idősebbek körében, akik nagyobb lakásukat már nehezebben tudják ellátni és költségeit fedezni, részben a fiatalok között, akik viszont korlátozott anyagi lehetőségeik miatt próbálják ilyen úton elkezdeni önálló életüket. Növeli az ilyen lakások iránti igényt az egyedülállók és a válás után újra nem házasodok számának növekedése (1980-ban már minden ötödik háztartás egytagú volt). Az elmúlt évtizedben is folytatódó — bár a korábbinál lassúbb — urbanizációs folyamat a lakásállomány változásában is éreztette hatását. 1980-ban a lakott lakásoknak közel 40 százaléka volt a megye hat városéban, az előző népszámláláskor csak valamivel több, mint 35 százaléka. s 1970 és 1980 között épült a megye lakásainak csaknem egynegyede. A városokban megközelíti a 30 százalékot, ez az arány, ezen belül Kecskeméten az ösz- szes lákás több, mint egyharma- da az elmúlt évtizedben készült. A városok közül a legöregebb lakásállománnyal rendelkező Kiskunfélegyházán is nagyobb a két legutóbbi népszámlálás között épített lakások aránya, mint a községek átlagában. Természetesen vannak községek, ahol a lakások jelentős része az elmúlt évtizedben épült; elsősorban a kecskeméti járás és a kecskeméti városkörnyék községei emelkednek ki. Ez a dinamikus lakásépítés a megyeszékhely továbbra is erős szívóhatására utal, és jelzi a települések gazdasági erejében rejlő vonzást is. A lakások felszereltsége Az elmúlt tíz év során számottevően javult a Bács-Kiskun megyei lakások komfortossága. Míg 1970-ben a lakások alig több mint tíz százaléka rendelkezett fürdőszobával (vagy mosdófülkével) és vízöblítéses W. C.-vel, a legutóbbi népszámláláskor már közel negyven százalékuk. A megye északi és keleti részén még 1980-ban is nagy volt a külterületeken található lakások részaránya. Bár az elmúlt évtizedben a megye egészét tekintve 56 ezerre csökkent a számúk, a kecskeméti, kiskőrösi, kiskun- halasi járás, valamint a kecskeméti és kiskunfélegyházi város- környék községeiben a lakások több mint egyharmada külterületen található. Ezek felszereltségében (elsősorban a fennmaradó tanyák villamosításában) az elmúlt évtizedben jelentős előrehaladás történt: 1980-ban a megye külterületi lakásainak felében volt villany. A lakott lakások kétharmada vízműhálózatba bekötött vízvezetékből nyeri a vizet, de továbbra is magas, több, mint egynegyede azoknak a lakásoknak az aránya, amelyekben sem házi, sem hálózati vízvezeték nincs. A lakások felszereltségének igen fontos mutatója a? alkalmazott fűtési mód. Nemcsak azért, mert a lakók életkörülményeit jelentősen meghatározza a fűtés korszerűsége, hanem azért is, mert a lakosság energiafehaszná- lásának egyik fő területe éppen a fűtés. 1980-ban a Bács-Kiskun megyei lakások közéi felében korszerű fűtési módot alkalmaztak, s 100 ezer fölött volt azoknak a száma, ahol szilárd tüzelőanyaggal fűtöttek. Kevés jut a fiataloknak A lakott lakások kétharmadában laknak azok, ahol a háztartásfő aktív kereső. E lakásokban az átlagosnál magasabb a laksűrűség, ehhez azonban a szobák magasabb átlagos száma párosul. A 100 lakásra jutó lakosok viszonylag kisebb száma az inaktí- vakénál lényegében azzal magyarázható, hogy ezek többsége idős, nyugdíjas, és már nem lakik a gyermekeivel együtt. A munkásosztályhoz tartozó összes háztartásfők lakásainak közel fele, a szövetkezeti parasztsághoz tartozók lakásainak nem egészen kétharmada komfort nélküli. Ezzel szemben a nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak lakásainak több, mint 75 százaléka legalább komfortos. Egy szobás lakásban él a munkásosztályhoz tartozó háztartások tagjainak közel egynegyede, a nem fizikai foglalkozásúaknál 9 százalék ez az arány. A népszámláláskor a lakások, nak mindössze 9 százalékában laktak kizárólag 29 éven aluliak, és ehhez közeli azoknak az aránya, ahol három generáció él együtt. A lakásokban önállóan lakó 29 éven aluliak alacsony aránya arra enged következtetni, hogy fiatal házasok (esetleg egy vagy több gyermekkel) még mindig csak kis számban juthattak önálló otthonhoz. Több mint kétszer ennyi olyan lakás van a megyében, amit csak öregek (60 éven felüliek) laknak. Igaz, ezeknek a lakásoknak több mint háromnegyed része komfort nélküli, és az egyszobások aránya is meghaladja az 50 százalékot. A lakások legnagyobb részében fiatal- és középkorúak élnek együtt, általában 30 és 59 év közötti szülők 29 év alatti gyermekeikkel. A megye 190 ezer lakott lakásából 16 ezerben él együtt három generáció. Király László György a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának közgazdásza Vége HÍREK A FALUBÓL Ivóvízért - Józsefházán Budapesten, ha eltörik egy 500 mliililiméteres főnyamóvezeték, hírül adja a rádió, a televízió, s beszámol róla a napi sajtó is. Megtudjuk, hogy a vízművektől azonnal a helyszínre siettek; a szerelők késő estétől vagy éjféltől megfeszített erővel dolgoztak. Ez van vízbőség, pontosabban vízömlés idején. Kevésbé látványos jelenség a vízszűke. Ez jobbára nyáron okoz gondot. Akkor is főleg a nagyvárosi, emeletes házakban, ahol a növekvő fogyasztás jele a ször- työgő, hörgő vízcsap s a felsőbb lakásokiban élők panasza árad a kocsimosókra, a kartészkedökre, s minden más „vízpazarló népségre”. Nincs, aki igazságot tehetne a kánikulás forróság napjaiban! Ám, ha kiapadnak a kutak egy olyan kis településen, mint amilyen Józsefiháza Bács-Kiskun megyében, a bajai járásban, kétlem, hogy a nagy nyilvánosság lenne a kiút első állomása, illetve valamelyik közbülső fokozata. A Baja környéki puszta lakói helyben, Csávoly község Tanácsától kértek és kaptak segítséget ivóvízgondjuk megoldására. Mi történt? A kis település negyvenöt lakója tavaly ilyenkor lehetetlen helyzetbe került. A tanács által fenntartott ásott kutak egyik napról a másikra kiapadtak. Az öt gyűrűskút ilyen gyors, váratlan megszűnésére' a mai napig sem tud semmilyen elfogadható magyarázatot felhozni. Tény, hogy a józsefháziak létfeltételét ez igen súlyosan érintette. Válaszút elé kerültek. Vagy szedik a sátorfájukat és beköltöznek a faluba, Csávolyra, vagy pedig a vízellátást valamilyen — egyelőre átmeneti — eszközzel megoldják. A községi tanács az utóbbi mellett döntött. Abból a meggondolásból, hogy Józsefházára — és az ott élő emberek által termelt javakra — továbbra is szükség van. A valamikori uradalmi település házait annakidején téglából építették és a felszabadulás után villamosították. Mai lakóit szorgos, dolgos emberekként ismerik, akik állattenyésztéssel jó hasznot hoznak a konyhára. Nemcsak az övékére, tágabb értelemben — az egész országéra. Könnyű ezt belátni, ha arra gondolunk, hogy a szép számú süldő, anyakoca, tehén és baromfi mellett ezer birkát is nevelnek eladásra Jó- zséflházán. A termelőszövetkezet és az ottani kisgazdaságok jó együttműködése szintén megfontolást "követelt: meghúzzák-e a vészharangot a népességére nézve amúgy nem túl nagy település fölött? A helyi tanács végülis helyes következtetésre jutott; segített és jelenleg is segít megoldani a jó- zséfháziak és a nagyszámú állatállomány vízellátását. Átmenetileg a téesz lajtaskocsijávai szállítanak vizet a kút nélkül maradt településnek, háramnapon- ként háromezer litert. Jólléhet, egy-egy lajt víz odahordása ötszáz forintba kerül, nem kétséges, hogy enélkül — ezekben a zord napokban pedig különösképpen — nem létezhetne a 45 pusztai lakos, állataival, Csávolytól 5 kilométerre. A lajttal elboldogulnak addig, amíg a másik — tavaly február óta már feltárt — vizforrásból, az új, 120 méter mély kútból nem fogyaszthatnak. A terv szerint májusban kerül sor a nagyabb vízhozairmú kút átadására, miután a még, hiányzó búvárszivattyút felszerelik. Egyedül a józsefháziak bizonyára feladták volna a küzdelmet e létfeltételért. Azt ötszáz forintos lajtvíz, a tanács 400 ezer és a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat ugyancsak 400 ezer forintja, amennyivel részt vesznek a költségek vállalásában, továbbá a kis település lakóinak egyenkénti 6 ezer forintos hozzájárulása ezúttal is példázza a közösen könnyebb megállapítás igazságát. Meglehet, hogy a józsefiházi vízellátás teljes — májusra várható — megoldását nem tudjuk meg a rádió hajnali híreiből, vagy az; esti tévé-híradóból. Valószínűleg, a lapokhoz sem jut el a- hír. Az ottaniaknak azért ez- mégis fqjér egy szenzációval. Kohl Antal NÉHÁNY NAP MÚLVA MEGJELENIK Egyetemi, főiskolai felvételi tájékoztató A napokban országszerte megkapják a könyvesboltok az 1982. évi felvételi tájékoztatót, amely az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókkal, a felsőoktatási intézményék kínálta tovább - tanulási lehetőségekkel, az egyetemi, a főiskolai képzés néhány újdonságával ismerteti meg a fiatalokat. Így többek között megtudható a kötetből, hogy az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karára jelentkezők valamennyi egyéb Ibölcsészszakot párosíthatják az idegennyelvi szakokkal. Az idegen nyelvek iránti nagy érdeklődést kívánják ezzel az eddigieknél jobbam kielégíteni, hiszen így nemcsak „tisztán” nyelvi képzésben vehetnek részt a hallgatók. Egyébként 11 nyelv közül választhatnak a most felvételizők, a nagyóbb európai, illetve világnyelvek mellett román, szerb-hórvát, lengyel, latin és szlovák oktatás is kezdődik. A szegedi József Attila Tudomány- egyetemen új választható szakpárosítás lesz a történelem-földrajz, Debrecenben pedig első ízben lesz fizika-technika tanári szak az egyetem természettudományi karán. A színház- és filmművészeti főiskolára több éve csak színésznövendékeket vettek föl, ezúttal színházrendezői, valamint televízió-rendezői és operatőri évfolyamra is jelentkezhetnek, a testnevelési főiskolán pedig ismét szerveznek edzői szakokat. iA tájékoztatóból kitűnik, hogy 1982-ben még érvényesek az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgákra vonatkozó korábbi rendelkezések, előírások; a felvételi rendszer tervezett módosítása csak 1983-toan lép majd életbe. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira az 1982-béti" érettségizők, és azok az érettségizett dolgozók kérhetik felvételüket, akik a 35. életévüket még nem töltötték be. Az adatokat az idén már számítógéppel dolgozzák fel, ezért új felvételi nyomtatványt hoztak forgalomba, amelyet a középiskolások tanintézetükben kapnak meg, a korábban végzettek pedig a fővárosi és a megyei nyomtatványból tokiban szerezhetnek be. Az eddig használt jelentkezési lapokat ez évben már nem fogadhatják el az intézmények. A felvételi kérelemhez mellékelni kell a szükséges előképzettséget igazoló iskolai bizonyítványt, okelevelet, a középiskolai tanulmányi értesítőt, az önéletrajzot, az orvosi véleményt, az 1981-ben vagy azelőtt érettségizetteknek pedig a hatósági erkölcsi bizonyítványt is. A felvételi kérelmet az érettségi (bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban levőktől azt kérik, hogy jelentkezésükhöz a munkáltató írásbeli javaslatát is mellékeljék. Akik tavaly vagy a korábbi években, illetve esti és levelező tagozaton végezték el a középiskolát, a felsőoktatási intézmény vezetőihez küldjék kérelmüket. A továbbtanulni kívánók csak egy hazai felsőoktatási intézménybe jelentkezhetnek, kivételek a művészeti főiskolákra, a néphadsereg katonai főiskoláira, vagy a külföldi egyetemekre készülő fiatalok. Ezekben az intézményekben ugyanis január és március között — tehát az általánosnál korábban — lesznek a felvételik, s azok, akiknek a vizsgája nem jár sikerrel, pályázhatnak más intézményibe is. Egyébként az idén is van lehetőség az átirányításra. A közgazdasági egyetemre felvételizők például jelentkezési lapjukon megjelölhetik valamelyik azonos irányú képzési intézményt: a pénzügyi és számviteli, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolát, ahová átirányíthatják őket. Ugyancsak változatlan előírás, hogy azok a fiatalok, akik lakóhelyükön is felkészülhetnek választott szakmájukra, más városban levő oktatási intézménybe akkor jelentkezzenek, ha nem igényelnek kollégiumi elhelyezést. A tanár- és tanítóképző főiskolák, illetve az óvónőképző intézetek meghatározott körzetükből fogadják el a jelentkezéseket. Fontos tudnivaló, hogy január 1-től megszűnt a Pécsi Tanárképző Főiskola, ám akik Pécsett szeretnének általános iskolai tanári Oklevelet szerezni, változatlanul jelentkezhetnek .ide: a Janus Pannonius Tudományegyetem főiskolai karaként működik tovább az intézmény. A kérelmeket a középiskolákba március 10-ig, a felsőoktatási intézményekbe március 30-ig. lehet benyújtani. A felvételi vizsgákat június 23. és július 8. között tartják. Az időpontokról a felsőoktatási intézmények idejében értesítik a jelentkezőket. A matematika, a fizika és a biológia felvételi tantárgyból május 24-én és 25-én írják a közös érettségi-felvételi dolgozatokat. A külföldi egyetemekre jelentkezett fiatalok felvételi vizsgája .január 26-án és 27-én lesz. A felvételizők középiskolai eredményeik alapján maximum tíz pontot vihetnek magukkal, és ugyanennyit szerezhetnek a felvételi vizsgán. Szeptemberben az ország több mint félszáz egyetemén és főiskoláján csaknem 16 ezer első éves hallgató kezelheti meg tanulmányait. Várhatóan ezúttal is az igényelhet jóval meghaladja az orvostudományi egyetemek, a tudományegyetemek bölcsészettudományi karai és a közgazdaságtudományi képzés iránti érdeklődés, s előreláthatóan kevesebben pályáznak egyes műszaki egyetemi szakokra, illetve műszaki főiskolai karokra. (MTI) :®5SSvwv wam'w.mxm. Tóth Sándor felvételei Kíffi?<í%íííM^f®s:íí:íí:íS mm
