Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-24 / 20. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. január 24. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: TŰL A MEGYEHATÁRON Fizesd meg az ajándékot! Ajándék lónak, ne nézd a fogát! — hangzik a közmondás, amely azt jelenti, hogy nem az értéket, hanem a jó szándékot, a kedvességet kell nézni, hiszen az ajándék ingyenes, ellenszolgáltatás nélküli juttatás. Mégis gyakorta tapasztaljuk, hogy az ajándékozás körül néha bonyodalmak keletkeznek, egyesek tévesen, netán önzőén értelmezik a fogalmat, s ha később az ajándékozó és a megajándékozott között nem úgy alakul a kapcsolat, ahogyan azt bármelyik elképzelte, haraggal néznek egymásra, sőt visszakövetelik az ajándékot, esetleg annak az árát, értékét. Éppen ezért a jogászok — pontosabban a törvényalkotók — már régen szoros szabályokba foglalták, hogy mikor lehet visszakövetelni az ajándékot. Most azonban mégsem erről lesz szó. Bűnügyben hozott ítéletet a Kecskeméti Megyei Bíróság, s a bevezetőben emlegetett ajándékozás ennek a bűnügynek csupán az alapjául szolgált. A Kecskemét melletti Kadafalván lakik Patai László és családja. A harminchárom éves férfi leánytestvérével együtt a szülői házban nevelkedett, csupán egy osztályt végzett, írni, olvasni nem tanult meg. Amióta munkaképessé vált, vagyis felnőtt lett, azóta rendszeresen dolgozik. Megnősült és jelenleg öt kiskorú gyereke van, felesége — akinek ugyancsak van munkaviszonya — gyermekgondozási segélyen van. Ilyen körülmények között bizony nem könnyű eltartani öt gyereket. De Patai László és felesége megfelelően gondozzák a kicsiket, mindennel ellátják, ápoltan, jól felkészülve járnak iskolába. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Patai László időnként felönt a garatra, de ilyen esetekben sem durva, nem agresszív, gyerekeit, családját nem bántja. Ugyancsak Kadafalván laknak a férfi szülei, akik időnként ajándékokat adnak az unokáknak, Patai Lászlónak, s ezek az ajándékok bizony nagyon jól jönnek a nagy családnak. Csakhogy éppen az ajándékozások miatt romlott meg a kapcsolat a fiú és az anyja, idős Patai Lászlóné között. A hatvanon túli asszony meglehetősen anyagias természetű, amellett megrögzött perlekedő és bajkeverő. Ha ugyanis a fia és annak családja, vagy a menye „nem megfelelően” viselkedett, vagy nem úgy nyilatkoztak róla, ahogyan azt ő elképzelte, azonnal visszakövetelte az ajándékot, s az esetek legnagyobb részében ezt perrel akarta elérni. Gyerekei ellen — a lányát is beleértve — számtalan hatósághoz fordult. írt a televíziónak, feljelentette a fiát, a lányát, sürgette a végrehajtásokat, de közben eljárt a fiához, a menyéhez, s azok is meglátogatták a nagymamát. Amikor úgy Ítélte meg, hogy jól viselkednek a gyerekek, szüneteltette a pereket. De ha egy rossz szó elhangzott, azonnal a hatóságokhoz szaladt. Egy ilyen felhőtlen időszakban eszébe jutott idős Patai László- nénak — aki egyébként jó anyagi körülmények között élt férjével — hogy vásárol a fiának egy gépkocsit, ajándékba. Az ajándék — egy Polski Fiat — hamarosan meg is érkezett, de csak bajt hozott az egész családra. Pontosabban nem is az autó volt a baj, hanem az, hogy idős Patainé hamarosan bejelentette: igaz, valóban ajándékba szánta a kocsit, de annak az árát havi kétezer forintos részletekben kéri. A fiú, az ötgyermekes apa eleinte fizette is a részleteket, de három hónap után rájött, hogy ezt nem bírja, nem. áll úgy a család, hogy kétezer forintot nélkülözni tudjanak hónapról hónapra, amikor csupán egy keresetből és a gyesből élnek. Idős Patainé azonban hajthatatlan maradt. Irány a hatóság. A szomszédok, az ismerősök szerint is meglehetősen türelmes, jámbor természetű , Patai Lászlót — mint már annyiszor — most is kihozta sodrából az anyja viselkedése, akiről viszont az volt a vélemény faluszerte, hogy ösz- szeférhetetlen természetű. A múlt év október 12-én a fiatal Patai berúgott. Az ittas embert a felesége vitte haza az „ajándékba” kapott személy- gépkocsival. A férfi azonban még délután is ivott és este volt már, amikor — kezében egy konyhakéssel — arra kényszerítette a feleségét, hogy vigye el az anyjához. Az asszony, a gyerekekkel együtt beült a kocsiba és vitte az ittas férjet. Amikor idős Patainé házához értek, a fiú azt akarta, hogy felesége a gépkocsival hajtson neki a nagykapunak, azt törje be. Érthető, ha Patainé, erre nem volt hajlandó. Férje, kezében a késsel, kiszállt a kocsiból, s ezt az alkalmat kihasználva a feleség hirtelen elszáguldott a kocsival, s az öt gyerekkel... Patai László megindult a házba vezető hosszabb úton, de a kutya hangos csaholására az anyja kijött, villanyt gyújtott. Amikor felismerte, azonnal szidni kezdte a fiát, amiért ilyen későn és részegen látogatja meg. Ez még inkább feldühítette az anyja szemében már amúgy is érdemtelen Patait, és elkapta az idős asszonyt, pénzt követelt tőle, s a kezében lévő késsel gyors egymásutánban hétszer megszúrta. A szúrások közben lépett ki a fiú apja, a felesége kiabálására. De mire a helyszínre ért, a fiú már nem volt ott. A közelben lakó egyik ismerőséhez ment, akinek azt mondta: elvágtam az anyám nyakát. A szomszéd ezt képtelenségnek tartotta, de a biztonság kedvéért kocsiba ült és idős Pataiékhoz hajtott. Ekkor értesült a tényekről, amit a már megérkezett mentősök mondtak el. Végül is az idős asszonyt kórházba vitték, állapota nem volt életveszélyes, de a hét seb gyógyulása ténylegesen két hétig tartott. Patai László a tárgyaláson bűnösnek érezte magát. Azzal védekezett, hogy ittassága miatt nem emlékszik, hogyan került az anyja házához. Csak arra emlékezett, azért kereste fel az anyját, hogy megkérdezze: miért pereskedik velük állandóan? Elmondása szerint azon háborodott fel legjobban, hogy az anyja hangoztatta: aki adós, annak fizetnie kell. Mindezek ellenére — mondta — szereti az anyját és sajnálja a megtörténteket. Az anya, az ügy sértettje azt adta elő a tárgyaláson, hogy a fia és a lánya is rosszul bántak vele. Hiába kedveskedett nekik, csak bántalmazták, üldözték. Mindkét gyerekét nemegyszer feljelentette, magánvádas büntető, polgári eljárásokat indított ellenük. Ugyanakkor — amint a közelükben lakó egyik tanú állította — Patai László és felesége gyerekeikkel rendszeresen meglátogatták az időseket. Arra senki sem gondolt, hogy a vádlott egyszer kést fog emelni az anyjára, hiszen „olyan rendes, jó gyerek ...” Az igazsághoz tartozik, hogy idős Patainé lánya — csakhogy ne legyen az anyja közelében és ne kelljen mindig veszekedni vele — férj hezmene tele után jó messze, a Dunántúlra költözött.., A megyei bíróság — mérlegelve az enyhítő és súlyosbító körülményeket — Patai Lászlót három év és hat hónapi szabadság- vesztésre ítélte, amit börtönben kell végrehajtani. További három évre eltiltotta a közügyektől és kényszergyógyítását rendelte eL Az ítélet még nem jogerős. G. S. Jelentős beruházások a szegedi szénhidrogénmedencében Tizenhatodik esztendeje „terem” kőolajat 'és földgázt az algyői szénhidrogén-medence. Igen jelentős beruházások után elérkeztek odáig, hogy az éves termelés mennyiségét növelni már nem lehet. A csúcsot az elmúlt esztendőkben érték s bár még nem jutottak el a leszálló- ághoz, de előbb-utóbb mérséklődni fog a szegedi medence hozama. Dr. Juratovics Aladár üzemigazgató elmondta, hogy tavaly minden tekintetben túlteljesítették termelési terveiket, kőolajból közel másfél millió tonnát hoztak felszínre, földgázból 4 milliárd köbméternél többet adtak a népgazdaságnak. Propán-bután gázból 183 ezer tonna, izopentánból 31 ezer tonna, különféle gázkondenzátu- mokból 405 ezer tonna volt az eredmény, örvendetes, hogy a szegedi medence földgázából nyert vegyipari alapanyagokból a hazai szükségleteken felül exportra is jutott. Hatszázmillió fejlesztésre A szegedi medence beruházásaira körülbelül 600 millió forintot költöttek 1981-ben. Üzembe helyezték a móravárosi kompresszortelepet, amely a felszínre kerülő földgázt 16 atomszféráról 60 atmoszférára komprimálja. Hasonlóképpen két kompresszort készítettek a ferencszállási olajkísérő gázok továbbítására, ahol hatról 18 atomszférára növelik a nyomást. A bővítések között említette egy 500 köbméteres tartály felépítését, a szeparátortérség kialakítását és néhány szociális létesítményt. Algyőn a főgyűjtőállomásnál felépítettek egy új 5 ezer köbméteres tartályt. Ezenkívül jelentősen bővült a szénhidrogén-medence vezetékhálózata. A különféle vezetékekből 159 darabot építettek. E munkálatok során dicséretesen dolgoztak a siófoki kőolajvállalat, az út- és vasútépítő vállalat, valamint a Kőolaj- és Föidgázépítő Vállalat munkásai. A vezetékrendszer nagyban elősegíti az olajkutak, a segédgázt továbbító és a víz- visszanyomó rendszerek munkáját. Az algyői medencében egyre inkább előtérbe kerül a másodlagos termelési technika, a vízvisszanyomásos rendszer. Ugyanis a rétegekből kipréselt kőolajnak egyre nagyobb a víztartalma. A tavalyi beruházások eredményeképpen tudják garantálni azt, hogy az algyői területről évente körülbelül 1 millió tonna kőolajat termeljenek. A 600 milliós kiadásból fölépítettek egy távvezetéket is, mely Bat- toriyáról hozza az olajat a szegedi főgyűjtőállomásra, és innen táplálják majd az országos hálózatba. Ha nem, is nagy mennyiség a battonyai termelés, mégis megérte a befektetést. Több gázt ad a kiskunhalasi mező Az algyői szénhidrogén-medencében 1600 ember dolgozik. Az NKFV szegedi dolgozóinak az elmúlt esztendőben jelentősen emelkedett a jövedelme. Tavalyelőtt 55 ezer 934 forintot keresett egy dolgozó, a tavalyi esz• Az algyői medence gázUzeme. • Gömbtartályok Algyőn. • ÉpUl a 30 ezer köbméteres pb-gáztartály amelyet az idén szeptemberben adnak át rendeltetésének. (Alsó képűnk.) (Somogyi Károlyné felvételei) Űj kutak geibe. Ez a beruházás összefügg a móravárosi kismező biztonságos termelésével. Két, említésre méltó beruházást is elindítanak ebben az esztendőben. Egyik az üllési gázüzem bővítése, erre 480 millió forintot költenek majd, s ennek eredményeképpen 1984-ben á mai 250 ezer köbméteres teljesítményről napi 3 millió köbméteres teljesítményre bővítik az üllési gázüzemet. S ezzel párhuzamosan tizenegy új gázkutat is bekötnek a termelésbe. A másik említésre méltó beruházás a dorozsma—domaszéki kismedence olaj- és födgázter- melésének beindítása is. A DO—4-es és 8-as kutakból augusztusban indítják el a próbatermelést. Ügy tervezik, hogy jövőre — amikor már a végleges létesítmények is kiépülnek — ezután minden esztendőben, 10 ezer tonna olajat hoznak a felszínre. tendő végén "már 62 ezer 112 forint volt a kereset. Igaz, hogy ebben a szép növekedésben közrejátszott az is, hogy első ízben fizettek a kőolajbányászoknak hűségjutalmat, amelynek összege az algyői medence dolgozói körében 5 millió forint volt. Elmondta dr. Juratovics Aladár, hogy az idei. esztendőben körülbelül azonos tervfeladatokat határoztak meg, mint amilyen a tavalyi volt. Ügy számítják, hogy kőolajból 1 millió 432 ezer tonnát, földgázból 3 és fél milliárd köbmétert, pb-gázból 489 ezer tonnát, gazolinokból 397 ezer tonnát, izopentánból 35 ezer tonnát termelnek. A számokból úgy tűnik, hogy mérséklődik az algyői medence produktuma. Nem egészen így van a valóságban, mert nem az algyői mező termelése csökken, hanem a környező kismedencé- ké. Kelebia, Ferencszállás, Ásotthalom, Móra vár os olaj- és földgázhozama lesz kevesebb. Ennek -ellensúlyozására ugyanakkor több földgázt ad majd a kiskunhalasi mező. Pébé-gáztároló Ebben az esztendőben beruházásokra, fejlesztésre 610 millió forint áll a medence vezetőinek rendelkezésére. Lényegesebb, látványosabb gyarapodásnak számít, hogy szeptemberre befejezik a 700 millió forint értékű atmoszférikus pébé-gáztároló építését. Az algyői töltő- állomás mellett átadják a 30 ezer köbméteres — NSZK-ból vásárolt — -óriás tartályt. Ezzel egyenletessé és biztossá válik a pébé-gáz tárolása és ellátása környezetünkben. Az algyői, úgynevezett Felső-Pannon telep programjában kiépítenek 121 olaj- és segédgázvezetéket, 13 vizvisszasajtoló vezetéket, és bekötnek 4 gázkutat. Felépítenek egy új vízvisszanyomó állomást is, amely a jövő esztendőben már naponta 18 ezer köbméter vizet sajtolhat a medence réteArról is tájékoztatást kaptunk, hogy az idei évben az algyői területen újabb 29 olajkutat és 4 gázkutat fúratnak. Üllés környékén pedig három gázkúttal bővítik a medence kúthálózatát. Elmondta azt is még az üzemigazgató, hogy a folyamatos termelés mellett ők is bevezették a 40 órás munkahetet. Ez a munkaszervezés 450 embert érint, és úgy oldják meg a zavartalan üzemelést, hogy korszerű termelési technikát vezetnek be. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat az elmúlt esztendők során dicséretes munkát végzett, amelynek eredményeként tavaly május 1-én elnyerték a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, az algyői üzem pedig a Kiváló Üzem kitüntetést kapta. Az itt dolgozó olajbányászok szorgalmasan végezték munkájukat, s a vezetők ebben az évben is arra számítanak, hogy a szocialista brigádok segítséget nyújtanak a fölvázolt tennivalók sikeres végrehajtásáért. Gazdagh István A TÉL A MEZŐGAZDASÁGI REPÜLŐKNÉL m A Heves. Hajdú-Blhar. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szolnok megye területein dolgozó mezőgazdasági helikopterek téli középjavításait, valamint a repülőgépek karbantartását és ellenőrzését Január végére befejezik. A MÉM Repülőgépes Szolgálatának nyíregyházi üzemegységében, 1982-ben kétmillió hektárnyi területen végez agrokémiai szolgáltatást a nyíregyházi üzemegység harminc brigádja. A képen: AN-kettes repülőgépek javítása. JÓ TAPASZTALATOKAT KÍNÁLUNK Gyanús, ha olcsó? „Ilyet én még nem hallottam!” — fogad feltaláló ismerősöm. Csodálkozom, hogy ő csodálkozik, hisz amíg szellemi termékei szabadalommal védettek, majd gyártmányok lettek, volt ideje megedződni, és leszokni a csodálkozásról. A mostani csodálkozást az váltotta ki a feltalálóból, hogy felkereste őt a kutatóintézet tudományos munkatársa, aki két, azonos funkcióra való terméket hasonlítgatott össze. Az egyiket külföldön, a másikat itthon gyártják. S minthogy utóbbi a feltalálóé, ezért hozzá jött felvilágosítást kérni. No, nem a műszaki paraméterek érdeklik, mondotta, azok benne vannak a katalógusban. Egy dolog viszont nem világos előtte. Hogy lehet az, ihogy a műszakilag szinte azonos értékű magyar termék csak feleannyiba kerül, mint a kemény valutáért vásárolt import? Mindezt úgy kérdezte a tudományos kutató, hogy érezni lehetett: az ára lealacsonyítja, de legalábbis gyanússá teszi a hazai eszközt. „Már az is baj, ha valami olcsó? — fakadt ki a feltaláló, majd elmagyarázta, hogy miként lehet ennyiből is kihozni a szóban forgó terméket. Mivel az utolsó csavar is idehaza készül, így semmiféle vám, illeték és kereskedői árrés nem terheli. A vidéki kis szövetkezet — amely vállalkozott a termék gyártására — elegendőnek tartja a 15 százalékos hasznot, pedig ha kétszerannyit kérne, még mindig olcsónak számítana a portéka. A szövetkezetben nincsenek funkcionális osztályok, vezetőkkel, beosztottakkal, titkárnőkkel. A szövetkezet szakmunkás- gárdája viszont univerzális. Ha kell, esztergapad, máskor présgép mellett állnak, de jól forgatják a hegesztőpisztolyt is; tétlenül soha nem ácsorog- nak. Ha a megrendelő helyszíni bemutatót vagy betanítást kér, valamelyik gyártó brigád felkerekedik, ők ismerik legjobban az egy műhelyiben készülő terméket. Persze valamennyi alkatrészt nem egyedül ez a szövetkezet gyárt: hagyománya van a környékbeli szövetkezeték kooperációjának. Egy- egy speciális gépet, technológiát nem vesznek meg valamennyien. Viszont ha szükség van rá, tudják, hogy kihez forduljanak. Végül a szövetkezet és a felhasználó közé nem ékelődik be — költségeivel és az árréssel — kereskedelmi vállalat., Az azonos profilú szövetkezetek közös műszaki irodája végzi a kereskedelmi munkát — ide értve a marketing-tevékenységet és a vevő álltai kért felhasználási tervezést is. „A sok kicsi megtakarítás pedig sokra megy” .— fejezte be az okfejtést a feltaláló. Nem tudni, hogy a tudományos kutató milyen tapasztalattal távozott, de feltehetően legközelebb nem keveri gyanúba azt, aki jó minőségű árut ad — olcsó áron. A költségek szűkítése, a termelékenység növelése alapvető célja minden termelő egységnek. Hogy erre könnyebben mozdulnak a kis vállalatok és szövetkezetek? Igaz, de a nagyobbak se mentséget keressenek, inkább figyeljék, hogy ezt mások hogy csinálják. N. K. G.
