Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. január 21./

TUDOMÁNY—TECHNIKA

AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT

Francia helikopterek

A francia helikopterek története 1923 januárjában kezdődött, amikor Juan de la Cierva C 4-es autogiro típussal a levegőbe emelkedett, s ebben az országban is megindult a forgószárnyas repülés kezdete. A francia helikoptergyártás a második világháború után, az ötvenes években zárkózott fel a világ élvonalához az amerikai, a szovjet és az angol helikopteriparhoz. 1957-ben több gyár fúziója során megalakult a Sud-Aviation Konszern, és ebből azóta számos nagy sikerű francia típus került ki bel- és külhoni használatra. Addig az időig több francia gyár és tervezőiroda foglalkozott a helikopterek fejlesztésével: így a Breguet, Nord- Aviation, a Suac stb.

A dugattyús korszakot 1955- ben váltotta fel a gázturbina,

amikor ilyen hajtóművet kapott az Alouette U. helikoptertípus. 1970-ben a gázturbina további térhódításának lehettek szemtanúi a franciák. A múlt évtizedben már a legtöbb katonai és polgári rendeltetésű helikoptert gázturbinával tervezték.

A képünkön látható SA—365 Dauphin katonai és polgári célokra egyaránt bevált típus, amelyből (Dauphin I. és II.) eddig harminc; országnak kb. 400 darabot adtak el. Egyébként 80 ország vásárolt eddig ebbőd a '12 helikoptertípusból, amelyet Franciaországban gyártanak. Polgári vonalon ezek a helikopterek beváltak a tengeri és a hegyi mentésnél, egészségügyi célokra, valamint kötélpálya-építésnél, tengeri fúrószigetek kiszolgálásánál stb.

A sokoldalú nád

Hiba lenne azt hinni, hogy miként az épületek tetejéről eltűnt a nád, akként az élet más területein is nélkülözhetővé, elfelejtetté ' vált ez a növény. Szó sincs róla, sőt az utóbbi évek során egyre keresettebb lett a nád mind belföldön, mind pedig külföldön, komoly deviza- bevételt hozván az országnak. A nád igazi otthona a tavak sekély partvidéke. Hazánk jelentős nádterületekkel rendelkezik ugyan, mégsem tekinthetjük valamiféle jellegzetes magyar növénynek, hiszen a környező országok — Románia, Jugoszlávia, a Szovjetunió — nádtermelése sokszorosa a miénknek. Tény az, hogy Közép- és Kelet-Európa, valamint a Balkán természeti adottságai különösen kedveznek e növénynek. Európa más területein nincsenek jelentősebb nádterületek, csak fejlett feldolgozóipar, mely csaknem teljes egészében tőlünk és szomszédainktól várja a nyersanyagot.

A nád legnagyobb felhasználói az építőipar, a papíripar és a háziipar, de az utóbbi időben a vegyipar is „szemet vetett” erre a sokoldalú növényre. Az építőipar kiváló hő- és hangszigetelő-képessége, vala. mint súlyához viszonyított nagy szilárdsága, teherbíróképessége miatt kedveli a nádat. Nádszövet nádpalló és nádlemez formájában használja fel. A papíripar a nádban lévő jó minőségű cellulózt hasznosítja (céljainak a rosz- szabb minőségű nádtermés vagy a hulladék is megfelel). A cellulóz nemcsak e módon hasznosítható, hanem alkalmas eljárással elbontva tovább alakítható facukorrá, mely takarmányként szolgálhat, vagy erjesztés útján alkohol készíthető belőle. Ekként feldolgozva megsokszorozódik a nád értéke. A nádtermés betakarításának időszaka a hidegre forduló ősz és a tél.

• Képünkön: a jég hátán serényen dolgozó nád vágókat láthatunk.

Mennyi idő alatt keletkezett a Föld?

A Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének munkatársai a termálforrásokból feltörő gázok különleges izotópösszetété- lét vizsgálták. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld mélyében az égitest kialakulása közben magához ragadott gázok találhatók. Az izotópkoncentráció alapján kiszámítható,

hogy mennyi ideig létezett az ősi porfelhő, melyből a Föld kialakult. Kozmikus méretekhez viszonyítva ez az időszak nem volt hosszú — a számítások alapján mindössze százezer év, ami a bolygórendszerünk viszonylag gyors keletkezésének elméletét támasztja aláN

A gazdákkal együttműködve

• A munkagépeket is rendbe hozzák. A kultivátorokat Kan- csár Sándor és Mondok Gábor szerelők teszik üzemképessé.

A négyezer-hatszáz hektáron gazdálkodó dunavecsei Béke Termelőszövetkezetben is kárt tett tavaly a fagy és az aszály. Az előbbi főként a kajszibarack-ültetvényt sújtotta, az utóbbi pedig a kalászosokat. Szerencsére meggyből és almából szép termést takarítottak be. Az itt jelentkezett többlet ellensúlyozta a kajszinál keletkezett károkat. Búzából is jóval kevesebb volt a termés a tervezettnél, de a kukorica szépen holott, 7,1 tonnát hektáronként. Azt is szükséges megjegyezni, hogy száz hektár tengerivetéssel csailakozak a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer által kezdeményezett 10 tonnás mozgalomhoz. Itt a hektáronkénti átlag 10,2 tonna volt. Szép termést takarítottak be napraforgóból is. Tehát a növénytermesztésben is egyes fajták magasabb hozama némileg enyhítette a kieséseket.

HORVÁTH GYÖRGY foagronőmus:

— Más tapasztalatokról számolhatunk be az állattenyésztésben is: Összefügg ez azzal is, hogy igyekszünk mindig valami újat bevezetni. A tehenészetben áttértünk a szabadtartásra, a tejházas technológiára, a két műszakra. Nehéz volt megszokni az új munkarendet a gondozóknak, de a jószágok is megérezték a változásokat, a stresszhatások itt is jelentkeztek. Emiatt csökkent a tejhozam. Nem váltak be számításaink a baromfitenyésztésben sem. A tervezettnél sokkal kevesebbet tudtunk értékesíteni tenyésztojásból.

Mindezekből az is kitűnik, hogy az új bevezetése mindig kockázattal jár. A Béke Termelő, szövetkezét vezetőinek kedvét azonban nem szegte az említett sikertelenség. A főagronómus örömmel számol be például arról, hogy a gazdákkal megegyezve a háztájiban is termesztenek hibridkukorica-vetőmagot. Tavaly 300 hektárból 200 hektáron a háztájiban állították elő az értékes szaporítóanyagot. Egy-egy tagnak hektárra átszámítva 25 ezer forint jövedelmet hozott a vetőmagtermesztés. Igaz, sok fáradsággal jár, de megéri. '

— Az elmúlt őszön csatlakoztunk szintén a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer által kezdeményezett búzaprogramhoz, vagyis 186 hektáron vállaltuk a 7,5 tonna átlagtermést. Búzából egyébként 300 hektárral többet vetettünk, mint az előző esztendőben, erre az állami gabonaprémium adott ösztönzést. További területeken alkalmazzuk a kukoricatermesztésben is a korszerű technológiát és el szeretnénk érni 300 hektáron a 10 tonnán felüli átlagot. Üj növényünk lesz a zöldbab, 80 hektáron másodvetésként termesztjük. Megjegyzem az említett zöldségfélén kívül zöldborsót és burgonyát is vetünk jelentős területen. A három növényt öntözzük — tájékoztat a főagronómus.

NÉMEDI MIKLÓS tsz-elnök:

— A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha jó a kapcsolat a tagsággal, sok mindent el tudunk érni. Az említett kukorica- vetőmag-termesztésbe, amelyet a háztájiban valósítottunk meg, 330-an kapcsolódtak be. Büszkén mondhatom, hogy nem -csalódtunk. Kitűnően vizsgáztak tagjaink.

Minden évben előrébb szeret, nénk lépni. Így van ez az idén is. Foglalkozunk például tenyészállat-neveléssel, ez sem kis vállalkozás. Telepünkön 80 nagy fehér fajtájú anyakocát tartunk. A régi istállók rekonstrukciójával lehetővé válik, újabb 80 beállítása. Tudvalévő, hogy a tenyészállatok értékesebbek, de tartásuk korszerűbb technológiát kíván. A juhászatban pedig tenyészkosok értékesítésével foglalkozunk.

Mindebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelőszövetkezet vezetői Igyekeznek kiaknázni a tartalékokat, a gazdaságosabb termelési lehetőségeket. Ehhez hozzájárul: a főágazatve- zetők és helyetteseik magas képzettségűek. Az sem közömbös, hogy a tagság átlagéletkora nem éri el a 40 évet.

K. S.

• Készülődés a tavaszra. T—100-as lánctalpas traktort javít Walter Gyula gépszerelő.

Energiatakarékossági törekvések a szabadszállási Lenin tsz-ben

• A kéménykürtőket át kellett alakítani, hogy a radiátorok elhelyezhetők legyenek bennük.

• A Bábolna szárító hőveszteségét csökkenti a rászerelt hőszigetelő ponyva.

Zengő Tiborról, a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet energetikusáról a Népszavában olvastam először. Jaksa Lajos a gazdaság szárítóüzemének vezetője így nyilatkozott róla az újságírónőnek :

— Van nekünk olyan energetikusunk, aki vigyáz az olajra, mint az aranyra. A napi 100 hektoliteres fogyasztást már levitte kilencvenre. S most is folyton spekulál, „szövetkezik” a gépkezelőkkel, mert még további energiamegtakarítást akarnak elérni.

A Lenin Tsz majorjának közepén magasra nyúlik a magyar Bábolna szárító. A másikból, a HANS-BINDER gyártmányúi nyugatnémet szárítóból azonban csak a tetőből kiálló tíz kéménykürtő látszik.

— Ezeken a kéményeken át ihatvan-ihetven-nyolcvan fokos vízgőzzel telített levegő áramlik a szabadba — mutat a szárítót rejtő épület felé Zengő Tibor. — Ha belegondol az ember, mennyi hőenergia vész így kárba!

Ám a termelőszövetkezet vezetősége nem csupán elgondolkodott ezen, hanem igyekezett megoldást is találni.

— A . hővisszanyerő berendezés, amelyet a HANS-BLN- DER cég rövid határidőre leszállított, ígéretük szerint 25 százalékos olajmegtakarítást tesz lehetővé. A szerkezet beépítése most folyik, az idei szezont már úgy kezdjük, hogy működni fog ez a berendezés.

A nyugatnémet vállalat tervezőinek ötlete kézenfekvő: a lehető legegyszerűbb módon hasznosítani kell a kéménykürtőkön a szabadiba távozó hőenergiát. A megoldás egy, a központi fűtésihez hasonlatos rendszer. A kéményekbe radiátorokat helyeznek, amelyeket csövek kötnek össze a szárító szívótorkaihoz felszerelt hatalmas fűtőtestekkel. A rendszerben fagyálló folyadékot keringet az elektromos szivattyú.

— A szárító ventillátorai eddig a külső hőmérsékletnek

megfelelő »hideg levegőt szívták be, s ezt kellett az olajégőknek feJforrósítaniuk — magyarázza Zengő Tibor. — Mármost mi történik, ha üzembe helyezzük ezt a berendezést? A kéménykürtőkben felhevül a fagyálló folyadék, s á hőt a szívóventillátorok elé szerelt radiátorokba továbbítja. A ventillátorok ezeken a fűtőtesteken keresztül szívják íbe az előmelegített levegőt.

A szárítóüzemben nyugatnémet művezetéssel folyik a munka. A szövetkezet szerelői már beépítették a kéménykürtőkbe a radiátorokat, jelenleg a szívóventil- látorok fűtőtesteinek beemelése és a csővezetékek szerelése folyik. A BINDER szárító eddig 500 liter olajat fogyasztott óránként. A hamarosan elkészülő hővisszanyerő berendezéstől azt várják, hogy ez a mennyiség 380 literre csökken.

Ám van még más is Zengő Tibor tarsolyában. Amiről beszél, az ma ritkaságszámba megy Magyarországon. A napenergia hasznosításáról van szó.

— A napkollektor, amelyet még az esztendő első felében szeretnénk a szárítóüzem tetejére felszerelni, ugyancsak a BINDER cég szabadalma. A pályázatból, amelyet energiaracionalizálás címén benyújtottunk, kitűnik, hogy a berendezés 33 ezer dolláros költsége három és fél év alatt megtérül.

A napkollektor párhuzamosan működik majd az imént leírt hővisszanyerő berendezéssel. Mivel a szárítónak négy szívóventillátora van, kettőhöz az előbbi, a másik kettőhöz az utóbbi berendezés szállítja majd az előmelegített levegőt. A napenergiát a tetőn elhelyezett 440 négyzetméternyi felületű napcsapda-rend- szer hasznosítja. S mivel a kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium szákvéleménye szerint Szabadszállás környékén tavasztól őszig magas a napsütéses órák száma, a kísérlet jó eredményekkel kecsegtet.

— Nos enn\ it a BINDER- szárítóról, amelyet fűszerpaprika- és zöldségszárításra használunk, s melynek az üzemideje és energiafelhasználása a legnagyobb — mondta Zengő Tibor. — Az energiát azonban másutt is igyekszünk „megfogni”. Így automata fázisjavító kondenzátorokat alkalmazunk, premizáljuk a járművek és erőgépek üzemanyag-megtakarítását, és a kevesebbet használt, de így is jelentős mennyiségű olajat fogyasztó Bábolna szárítónkra is felszereltük a höveszteséget igencsak lecsökkentő hőszigetelő ponyvát.

A szabadszállási Lenin Tsz majorjától messze esik a föld- gázvezeték, és a szántóföldi hulladékok fűtőanyagként való hasznosítása sem lenne gazdaságos a tetemes szállítási költségek miatt. Ezért más módon próbálkoztak. Nem tettek mást, mint körülnéztek a világban, és elhatározták, átveszik mások eredményt ígérő módszereit. Bíznak abban, hogy a kísérletek sikerrel végződnek.

Sitkéi Bélit