Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-21 / 17. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 17. szám Ára: 1,40 Ft 1982. január 21. csütörtök , • * I Szeptember 1-től országosan ötnapos tanítási hét Sajtótájékoztató a minisztériumban Amint múlnak az 1981—1982-es tanév napjai, az oktatásügyet irányító, különböző szintű szervek mind gyakrabban foglalkoznak az ötnapos tanítási héttel, melyet a jövő tanévtől minden iskolában bevezetnek majd. Köztudott, hogy a mostani tanévben — próbaként — az ország több száz intézményében már az új rendszerben folyik a munka. Bács- Kiskun megyében például huszonhét általános- és középiskola, iparitanuló intézet kapcsolódott be önkéntes alapon a kísérletbe. Csaknem fél tanév elteltével megye- és országszerte sok hasznos tapasztalatot összegyűjtöttek már a megváltozott óratervvel, a tanulók iskolai és azon kívüli foglalkoztatásával, a pedagógusok munkájának módosulásával kapcsolatban. Miridezeket összegezték, s elküldték a Művelődési Minisztérium illetékeseihez, hogy ily módon is elősegítsék az új tanítási rend terveinek a finomítását. Az új munkarend bevezetésének feladatairól, az ezzel kapcsolatos tervekről Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat szerdán a minisztériumban. Miként hangsúlyozta: a tennivalók meghatározásakor fontos alapelvnek tekintették, hogy a heti öt napra csökkenő tanítási időszak csupán a lehetőség szerinti legcsekélyebb mértékben növelje a diákok szellemi-fizikai terhelését. Ugyanakkor azonban a jelenlegi oktatási-nevelési tervekben előírt tudásanyag elsajátítása, készségek, képességek kialakítása változatlanul feladata marad valamennyi iskolának, tehát a pedagógiai munka színvonalából nem engedhetnek, sőt a tanulók megfelelő felkészítéséhez az oktatómunka tartalmának, módszereinek további javítása szükséges. Annál is inkább, mivel a rendelkezésre álló idő összességében kevesebb lesz, a kieső szombati tanítási napokat csak részben ellensúlyozza, hogy a tanév néhány nappal meghosszabbodik, valamelyest rövidül a téli és a tavaszi szünet időtartama, s ugyancsak csekély mértékben gyarapodik a hétközi tanórák száma. így az általános iskolákban ötnabonként, a gimnáziumokban háromnaponként, a szak- középiskolákban és szakmunkás- képző intézetekben pedig kétnaponként egy többletóra kerül majd a munkarendbe. Jelentős tartalékok aknázhatók ki azzal, hogy a korábbinál ritkábban tartanak majd egy-egy napos tanítási szüneteket, s a tantestületek jobban szervezik meg munkájukat. Ehhez a minisztériumtól és a‘ tanácsoktól is segítséget kapnak: folyamatosan vizsgálják a fölösleges, időt rabló adminisztrációs és más feladatok csökkentésének lehetőségeit, az ésszerűsítés módjait. Felhívják az iskolák figyelmét arra is, hogy a tantervek úgynevezett törzsanyagának megtanítása és számonkérése kötelező, de ez szűkebb annál, mint ami a tankönyvekben szerepel. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy az idei esztendőt átmeneti időszaknak tekintik, hiszen az ötnapos tanítási- hét bevezetésétől függetlenül jelenleg is tart a tantervek tartalmi megújításának, korszerűsítésének folyamata, s az ezzel kapcsolatos változásokat össze kell hangolni az áítérés követelményeivel. Ezért az új munkarend bevezetésének tapasztalatait folyamatosan figyelemmel kísérik, s csak ezeknek birtokában, a későbbiekben döntenek majd — ha szükséges — jelentősebb tantervi, illetve óraszám-módosításokról. Csekély mértékben azonban már szeptembertől csökken az egyes iskolatípusokban a tantárgyak óraszáma. Ezzel összefügg az áttérés egy másik fontos követelménye: mindenütt őrizzék meg a pedagógusok eddig elért jövedelmi színvonalát. Várhatóan kevesebb túlórára lesz ugyanis szükség, s ez sokak keresetében éreztetné hatását, ezért a tanítók, tanárok kötelező óraszámát csökkentik. így a' pedagógusok terhelése is arányosabbá válik, több idő jut a foglalkozásokra való felkészülésre is. Az ötnapos tanítási hét bevezetésének legfontosabb célja, hogy a diákok hétvégeken több időt tölthessenek családjuk körében, s az érdeklődési körüknek megfelelő, tartalmas szabadidő-programokon vehessenek részt. A tanácsok és a KISZ együttműködése A fiatalokat megfelelő képviselethez kell juttatni a tanácsok különböző választott testületéiben; az ifjú tanácstagok munkájára kiemelt figyelmet kell fordítani; jobban kell tájékoztatni a fiatalokat az őket érintő településfejlesztési, szociális kérdésekről — ezeket a feladatokat fogalmazza meg, a tanácsok és a KISZ együttműködésének új irányelveit rögzítő okmány, amelyet szerdán a KISZ KB székházában Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és Fejti György, a KISZ KB első titkára írt alá. A tanácsok és a KlSZ-szerveze- tek együttműködése az elmúlt években — az 1968-ban kiadott közös irányelvek alapján — kedvezően alakult. Az új irányelvek az 1968-ban megfogalmazottakhoz képest pontosabban és szélesebb körben határozzák meg az együttműködés főbb területeit, formáit és módszereit. Az irányelvek értelmében bővíteni kell a tanácsok hatáskörébe tartozó döntéseknél a KISZ- bizottságok érdekképviseleti és érdekvédelmi munkáját. El kell érni, hogy a fiataloknak, a KISZ- bizottságóknak nagyobb beleszólásuk legyen lakóhelyük fejlesztésének minden olyan kérdésében, amely élet- és munkakörülményeiket, művelődésük lehetőségeit meghatározza. Közös feladat a gyermek, és ifjúságvédelmi munka 'javítása is. A KISZ-bizottságok a tanácsokkal együttműködve vállaljanak nagyobb szerepet a veszélyeztetett hélyzetű gyermekek, fiatalok felkutatásában; a káros környezeti körülmények meg. szüntetésében; a veszélyeztetett fiatalok patronálásában — fogalmazzák meg az irányelvekben, és felhívják a figyelmet arra is: a települések művelődési tervének összeállításánál figyelembe kell venni a KISZ-bizottságok javaslatait, igényeit. Országos növényvédelmi fórum Nem újkeletű megállapítás, hogy a kertbarátmozgalom kiszélesedésével lényegesen javult az elmúlt években a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. Különösen vonatkozik ez Bács-Kiskun megyére, ahol nagy hagyományai vannak a kiskertmozgalomnak. Ennek elismeréseként rendezte tegnap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában a Hazafias Népfront Országos Kertbarát Albizottsága, a MAE Kertészeti Szakosztálya, az AGROKER, a Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás és több más szervezet a kertbarátok országos növényvédelmi fórumát. Dr. Merényi Károly, a Hazafias Népfront Országos Kertbarát Albizottságának elnöke előszavában hangsúlyozta, hogy a kistermelés létjogosultsága az élelmiszer-gazdaságban változatlanul nagy. Elmondotta azt is, hogy az elmúlt esztendőben jelentősen javult a kiskertek ellátása. Több szaporítóanyag került az üzletekbe, s nagyobb volt a választék a növényvédő szerekből is. A háztáji gazdaságokban egyre több kistraktorral találkozunk, s nem tűnik meglepetésnek, ha csepegtető öntözéssel védekeznek az aszály ellen. Szó volt arról, hogy az év első hónapja a növényvédelem szempontjából a leghatékonyabb időszak. A lemosó permetezéseket ha ilyenkor nem végzik el a kiskertekben, azt később már pótolni nem lehet. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitójában szólt arról, hogy a kisegítő gazdaság agrárpolitikánk szerves része. Ma már természetes, hogy minél erősebb a nagyüzem, annál termelékenyebb, hatékonyabb a kiskertekben dolgozók munkája is. Bács-Kiskun megyében a mezőgazdasági termékek 41 százalékát a kiskertekben termesztik. A megye 560 ezer lakosából 140 ezren foglalkoznak kisáru- termeléssel. Elsősorban' azok a zöldségek és gyümölcsök élveznek előnyt, amelyek termesztése kevésbé gépesíthető. Megyénkben a 28 kertbarátkörben 2200-an tevékenykednek. Emellett az áfészek is nyilvántartanak szakcsoportjaikban 20 ezer tagot. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára előadásában elsősorban arról beszélt, hogy újabb intézkedéseket kell tenni a lakosság zöldségellátásának érdekében. Alapvető cél, hogy az ellátás kiegyensúlyozott, folyamatos és zavartalan legyen. A ZÖLDÉRTközpont már átalakult. Néhány megyében a ZÖLDÉRT-ek szerepét az áfészek vették át. Az első ' tapasztalatok kedvezőek. Elmondotta azt is, hogy az elmúlt évben a zöldséggel foglalkozó ágazatok jövedelmezősége csökkent. A műtrágya, a permetező szerek, a kisgépek ára növekedett, ugyanakkor a zöldségárak általában mérséklődtek. Törekedni kell arra, hogy az időjárás ne befolyásolhassa a zöldség- és gyümölcs-alapellátást. Meg kellene oldani, hogy gyenge termés esetén ne legyenek horribilis árak, és a rekordtermés időszakában pedig akadályozzák meg a feldolgozó vállalatok azt, hogy a túltermelés veszteségeket okozzon. Egy-egy jó év után ne essenek a fűrész és a fejsze áldozatául a barackfák, mint ahogy történt ez 1981-ben. Egyre inkább természetesnek kell lenni, hogy ne a mezőgazdaság szolgálja a kereskedelmet, és ne a fogyasztó legyen kitéve a kereskedelem kényének-kedvé- nek. A forgalmazók . tegyenek • Növényvédő szerek és kisgépek. • Kujáni Lászlóné növényvédő szakmérnök tanácsaival segítette a kiskerttulajdonosokat. meg mindent annak érdekében, hogy korrekt kapcsolatokkal és szerződésekkel a lehető legrövidebb úton és legkisebb költséggel jusson el a megtermelt áru a kertekből a vásárlók kosarába. Dr. Kovács Gábor a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ főigazgató-helyettese a permetezőszerek helyes felhasználásának alkalmazásáról ’ szólt. Nemcsak külföldön, hanem hazánkban is egyre nagyobb területen vezetik be a különféle szer- maradványok vizsgálatát. Az ellenőrzések megállapították ugyanis, hogy a kiskertekben dolgozók kevesebb figyelmet fordítanak arra; a permetezőszert mikor, hogyan és hol lehet felhasználni, milyen hosszú a várakozási idő, amikor már nem kell attól tartanunk, hogy mérgező anyag található a zöldségen vagy gyümölcsön. A Kertbarátok Országos Növényvédő Fórumával egyidőben a Bács-Kiskun megyei AGROKER Vállalat és a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás kiállítást is rendezett. Növényvédő szakmérnök tájékoztatja az érdeklődőket. Bemutatják az ágrá- kosodás, a gyökérgolyva jellegzetes tüneteit, s tájékoztatnak arról is, hogy miként kell védekezni a korábban oly sok kárt tett aknázómoly ellen. Harmadfokú jégvédelmi készültség a Dunán Az Országos Vízügyi Hivatali — amint azt lapunk egy héttel korábbi számában 'már közöltük — január 14-én elrendelte a dunai jégtörő flottilla készenléti szolgálatát. A győri vízügyi igazgatóságnál, a Fqlyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál levő jégtörőket még aznap útnak indították a gyülekezési helyükre, Bajára. A hajók azóta elfoglalták állomáshelyüket a folyó hazai és jugoszláviai szakaszán. A jég elleni védekezési munka súlypontja Baja. A vízügyi igazgatóság! tájékoztatása szerint a jég tor. lódásának, megállásának a veszélye ugyanis Dunaföldvár és a déli országhatár között a legnagyobb. A jégzajlás az előző hét óta még inkább erősödött, ezért vasárnap elrendelték a harmadfokú jégvédelmi készültséget a vízügyi szervek. A jugoszláv és a magyar szakaszon 13 hajó működik ezekben a napokban. Feladatuk, hogy mozgásban tartsák a víz felületén már 80—90 százalékos zajlásban levő jeget, s megakadályozzák a torlódását, megállását. A jég torlódása leszűkítheti, nagyrészt lezárhatja a víz útját a mederben, s visszaduzzasztva jeges árt okozhat. Erre volt már példa a Dunán negyedszázaddal ezelőtt.' • A Duna vízfelületének 80—90 százalékát takarják a 10—15 centiméter vastag jégtáblák. • A kisebb hajók a bajai téli kikötőben törik a jeget. ŰJ NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJTÁK Kecskeméti húsparadicsom Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács szerdán Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elnökletével ülést tartott. A testület az illetékes tudományos intézet és a szakbizottságok véleménye alapján 35 növény- és 22 állatfajta átminősítéséről; 38 növény- és 18 állatfajta minősítéséről, továbbá az időközben elavult 25 növény- és 17 állatfajta minősítésének visszavonásáról döntött. Korszerű gabona- és takarmánynövény-fajtákkal bővült a hazai választék. Állami minősítést kapott a jó termőképességű, korai érésű gk boglár, a középérésű marton vásári 10 ős2ibúza- fajta, valamint két martonvásá- ri minősítésű őszi árpa. A tavaszi árpa fajtaválaszték is kiegészült és több szárazborsó került fel a hivatalos listára. Közöttük két NDK-beli, egy holland és egy csehszlovák fajta van. Tizennégy új zöldségfajta sorsáról is döntött a tanács, örvendetes, hogy közülük tizenhárom hazai nemesítésű. Az egyik legfontosabb zöldségfajból, a zöldborsóból három különböző érési idejű és tulajdonságú fajta kapott állami minősítést. Két új csemege- papnika- és két újabb paradi- csomfajita is bővíti a választékot, közülük a kecskeméti nemesítésű az úgynevezett húsparadicsom első hazai képviselője s a házikerti termesztőknek szánják. A másik kecskeméti eredetű paradicsom gépi betakarításra kiváltképpen alkalmas. Igazi különlegesség a hógolyó fantázianevű téli sárgadinnye. Két francia eredetű húsmarha, a limousin és a oharolais nyert állami minősítést, továbbá egy tisztavérű arab lófajta. A minősített sertésfajták közé került a Hungahib—50, ez az iparszerű tartásra alkalmas sonkahibrid és egy önálló fajta, a magyar lapálysertés. Üj tyúkfajta a Tetra— 726-os mintájú 'húshibrid. A tanács a kedvező véleménynek megfelelő döntést hozott a francia lúdfajtáról, továbbá egy magyar nemesítésű pecsenyelúdról és a körös-menti hibridkacsáról, amelynek különösen jó a takarmány-felhasználása. (MTI)
