Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

( i • PETŐFI NÉPE • 1982. január 17. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: A NATO rendkívüli tanácsülése beavatkozó jellegű, len­gyel- és szovjetellenes határozatokat fogad el Brüsszelben. — Tüntetés Ghánában az új vezetés támogatására. — Az Olasz Kommunista Párt KB ülése. KEDD: Haig amerikai külügyminiszter Egyiptomot, majd Izraelt ke­resi fel a palasztin autonómia tárgyalások ügyében. — Wa­shington és Peking nézeteltérései a tajvani fegyverszállítások ügyében. SZERDA: Szovjet—lengyel külügyminiszteri tárgyalások Moszkvá­ban. — Váratlan francia^-nyugatnémet villámcsúcs. — Párt­értekezlet Hanoiban. CSÜTÖRTÖK: Külügyminiszterünk, Púja Frigyes Londonban folytat megbeszéléseket,, majd az izlandi fővárosba utazik. Tanács­kozások Namíbiáról. — Zsivkov Bukarestben. — Reagan ta­lálkozik az új ENSZ-főtitkárral. PÉNTEK: Khaddam Szíriái külügyminiszter Gromikóval tárgyal a szovjet fővárosban. — A Biztonsági Tanács elhalasztja a sza­vazást a Golan-vitábán. összehívjál? a lengyel szejm ülését, a konszolidáció újabb jelei. — Folytatódtak a tárgyalások Genfben az európai nukleáris fegyverzetről. SZOMBAT: Összeütközések Guatemalában és Salvadorban. — Elő­készületek a finn elnökválasztásra. A hét három kérdése: Milyen a visszhangja a NATO rendkívüli tanácsülése beavatkozó jellegű határozatainak? Varsóban ismét játszanak a színházak és a mozik, nyitáshoz készülődnek az egyetemek, s a hónap végére összehívták a szejm ülésszakát. Az élet normalizáló­dásának fontos mutatója a napi szénjelentés is. Az idei esztendő első két hetében sikerült, vi­szonylagos eredményeként, elérni az 1978-as szintet. Ha ezt tartani képesek — az égési: évre kivetít­ve — csaknem húszmillió tonnás többletet, exportálva mintegy 1,6—1,8 milliárd dollárt jelentene. Természetesen a helyzet válto­zatlanul nem könnyű, és sok a gond. Növekszik a nyugati pénz­intézetek nyomása a 28,5 milliárd dollárt kitevő lengyel adósságok ügyében; energia- és alkatrész^ hiány akadályozza a munkát; a szükségállapot sok mindenben korlátokat szab; vita folyik a ho­gyan továbbról; s meg kell küz­deni a haragvó elemekkel, a je­ges árral is. (Amely éppen Rloc- kot, a kőolajvezeték fontos állo­mását fenyegeti.) Lengyelország barátai, az euró­pai béke hívei, de szélesebben véve a józan megfontolások és a reálpolitika követői elégedet­ten nyugtázhatják a kibontako­zás sokasodó jeleit. Nem így a NATO-körök: azok, akik remé­nyeiket az anarchiába és Len­gyelország teljes állami szétesé­sébe vetették, dühödten és érzé­kenyen szisszennek fel. Akik nem győztek a „külső beavatkozástól” óvni,' a lengyel megoldás láttán mcst maguk nyúlnak a beavat­kozás eszközeihez. A brüsszeli rendkívüli atlanti tanácsülésen tizenhat pontos lengyel- és szov­jetellenes intézkedéssorozatot fogadtak el. Nem egységesen: Görögország hivatalosan is elha­tárolta magát több ponttól, má­sok nem emeltek szót Washing­ton szankciói" ellen, de maguk nem kívánják követni azokat. Az ellentétekre vallott a hirtelen összehívott francia;—NSZK vil- lúmcsúcs is, amelynek során Bonn keleti politikájának lényegbeli folytatását helyezte kilátásba. A NATO-határozatok minden­képpen fokozták a feszültséget, és rontották a légkört. Ezért ré­szesültek határozott visszautasí­tásban a moszkvai szovjet—len­gyel külügyminiszteri találkozón, de hasonló véleményt hangozta­tott kontinensünk sok' vezető po­litikusa, Keleten és Nyugaton egyaránt. Az atlanti beavatkozási törekvéseket el kell vetni a len­gyel nép és egész Európa érde­kében — ugyanakkor nyilvánva­ló, hogy az amerikai sajtó által is „tűszúrásokként” jellemzett szankciók nehezíthetik a helyzetet bizonyos területeken, de valami­féle átütő sikerben Washington sem bízhat. (Ugyancsak az ame­rikai sajtó hajlik annak megálla­pítására, hogy az egyoldalúan tá­jékozódó amerikaiakat valóságos sokként érte a lengyel megol­dás: az elnök és jröre a „hatá­rozottsággal” a bírálatokat is le akarja szerelni, s eleve kordában szeretné tartani szövetségeseit.) A szocialista közösség, a be­avatkozás elutasításával egyidő- ben, változatlanul kész az éssze­rű párbeszédre. A héten Genfben folytatódtak a szovjet—amérikai tárgyalások, s remélhetően sor kerül a tíz nap múlva esedékes szovjet—amerikai külügyminis? téri találkozóra is. A kelet—nyu­• Moszkvában tárgyalt a Szíriái külügyminiszter. A képen: Abdel Halim Khaddam, miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter ven­déglátója, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter társaságában. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) / gáti kapcsolatrendszer fenntartá­sában, a maga lehetőségeihez és eszközeihez képest, hazánk is sze­repet vállal: a magyar külügymi­niszter a héten két európai NA- TO-tagállam fővárosában, v Lon­donban és Reykjavikban tett lá­togatást, az érthető viták mellett a közös érdekű, kölcsönösen elő­nyös érintkezési pontokat ku- talva. , Mi a jelentősége a finn elektorválasztásoknak? Ahány ház, annyi szokás: ha a finn elektorválasztások jelentősé­gével foglalkozunk, először is tisztázzuk, miről döntenek ma és holnap a sok ezer tó országában? A tét a köztársasági elnök sze­mélye és a soronkívüli választást Kekkonen betegsége, az aktív munkából való tartós kiesése kö­vetelte meg. Az államfői tisztség azért olyan jelentős Finnország­ban, mert az alkotmány szerint az elnök a külpolitika meghatá­rozója, s éppen Kekkonen adott rá példát, hogy ez kisugárzik a határokan túlra is, jótékony ha­tást gyakorolhat egész földré­szünkre. Az elnököt azonban nem köz­vetlenül választják, hanem 301 elektort jelölnek ki. Ezek az elektorok valamelyik jelölt támo­gatásának programjával lépnek fel, de a későbbiek során nem kötelesek mindvégig erre a sze­mélyre szavazni. Gyakorlatilag ez úgy fest, hogy a január 26-i első fordulóban tucatnyi jelölt in­dul, ha senki nem szerez több­séget, vagyis 151 elektor! szava­zatot, akkor a második forduló­ban hasonló a felállás. A harma­dik szavazási szakaszban azon­ban már csak a két vezető jelölt méri össze erejét, s ha ismét nincs döntés, (előfordulhat töme­ges tartózkodás is), esetleg új,' addig kívülálló jelöltek is nevez­hetők. A bonyolult folyamatot azért kellett röviden összegezni, mert így. világos, hogy a számos jelöltből a szociáldemokrata Koi- visto, valamint a centrumpárti Virolainen látszik legesélyesebb­nek, de nem zárják ki, patthely­zet esetén, a szintén centrum­párti Karjalainen bevonását sem. Valamennyi komplyabb jelölt az eddigi külpolitika fenntartása, , a szovjet—finn jószomszédi kap­csolatok megőrzése mellett száll síkra: e kereten belül különböző személyek jelenthetnek kisebb árnyalati különbségeket. Mi történt a héten a közel-keleti válsággal kapcsolatosan? Időnyerésre játszott a Közel- Keleten a héten az amerikai dip­lomácia. Ezzel némi haladékot nyert ugyan, de a valódi megol­dásokhoz változatlanul nem ke­rült közelebb/ Haig külügyminisz­ter Izraelben és Egyiptomban járt a palésztinai autonómiatárgya- lásck ügyében, de csupán azt érte el, hogy a megbeszélések nem szakadtak meg, s a hónap végén újra a térségbe utazik majd. E tárgyalásokon eleve gazda nélküli számítás folyik, hiszen a palesz­tineket nem vonták be a palesz­tinvitába, csakhogy a különben illetéktelenek sem tudnak ma­guk között megegyezésre jutni. Kairó számára nagy felelősséget és tehertételt jelentene, ha a „pa- laszetinok nevében” bármibe be­leegyezne, s a jelek szerint ezt a mai vezetés jobban érzi Szadat- nál. A Biztonsági Tanács Golan-vi- tájában a most kezdődő hétre te­vődött át a szavazás. Egy jordá- niai javaslat szerepel napiren­den, de Washington ezt sem fo­gadná el, s a jelenlegi formájá­ban megvétózná. Nyilván ezt el­kerülendő, törekedtek a halasz­tásra. Előbb-utóbb azonban még­is véleményt kell nyilvánítani, különösén annak fényében, hogy Damaszkusz jelentős politikai tá­mogatást kapd® Khaddam moszkvai útja során. A Golan izraeli bekebelezése hozzájárulhat ahhoz is, hogy folytatódjék a fel­függesztett arab csúcsértekezlet, hiszen általában felélénkítette az arab politikát. Washington ké­nyelmetlen dilemmával küzd: Iz­raellel szemben Is, a középtől jobbra álló arab országokkal is, meg akarná őrizni kapcsolatait, de hát saját magát hozta lehetet­len helyezetbe .. . Réti Ervin Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki a kiskunhalasi munkásőr-zászlóaljat Folytatás az 1. oldalról.) tív cselekvő támogatását, közre­működését e politika gyakorlati megvalósításában. Sikereink to­vábbi záloga hűségünk a szövet­ségi rendszerünkhöz, a magyar— szovjet testvéri barátság szünte­len erősítése, szorosabbá fűzése. Ez az alapja további fejlődésünk­nek is. így tudjuk erősíteni tár­sadalmunk szocialista vonásait, fejleszteni gazdaságunkat, meg­őrizni életszínvonalunkat, javíta­ni életkörülményeinket. Ehhez hívunk a jövőben is minden be­csületes állampolgárt, hogy si­kerre vigyük a XII. kongresszus határozataiban megfogalmazott feladatokat. A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának kitüntetését dr. Korom Mihály tűzte a csapat- zászlóra, amelyet az -egység há­romszoros hajrával köszöntött. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára után dr. Fehér Gé­za rendőr ezredes a fegyveres testületek nevében. Katona István, a Kiskunhalasi Állajni Gazadaság igazgatója a bázisgazdaságok ne­vében, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet magasabb egy­ség képviseletében Zolotov Leo- nyid Szergejevics gárdaezredes köszöntötte a munkásőregységet, majd az úttörők és a KISZ-esek üdvözölték a kitüntetett zászlóal­jat. Ezután dr. Korom Mihály és Gáti József a kiképzésben és a • Az úttörők nevében Lakos Gábor köszönti az egységgyűlés résztvevőit. feladatuk ellátásában kiváló mun­kát végzett munkásőröknek ki­tüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta: Kollár Károly, ezüst fokozatát ifj. Adám Sándor és Fisbhof József, bronz fokoza­tát Várnai Istvfln. A munkásőri pártmegbízatást hosszabb időn át kiemelkedően teljesítő munkás­őröknek Romány Pál és Gáti Jó­zsef adta át a Jubileumi Emlék- jelvényt ás a 25 éves Szolgálati Érdemérmet. Jubileumi Emlék­jelvény elismerésben részesült: Szabó I. Károly, Bozó István, Hor­váth Ferenc, Pelikán Mihály, La- czi Imre, Viszmeg Antal, Soós Gábor, Konkoly Péter, Laki Jó­zsef, Fehér László, Poór János, Budai István, Réz György, Nagy László, Körösi Mihály, Gál Mi­hály, Urlich Ferenc, Ország S. Benő, Kassai Béla, Szalma István, Gilicze József, Király János, Tallér Ferenc, Törköly János, dr. Matos László, Körmendi Géza, Gál József és Tóth Ferenc. Az alapító munkásőrök nevé­ben Fehér László szólalt fel, majd az előképzős munkásőrök tettek esküt. Megható pillanat volt, ami­kor Szabó I. Károly átadta fegy­verét Gál József munkásőrnek, akinek édesapja a zászlóalj alapí­tó munkásőre. A Vörös Csillag Érdemrend­del kitüntetett Brinkus Lajos munkásőr-zászlóalj egységgyűlése az Internacionálé hangjaival ért véget. G. G. • Az előképzős munkásőrök eskütétele. A lengyel külügyminiszter tájékoztatója a LEMP Központi Bizottságában VARSÓ A Nyugat, főként a NATO azért érdeklődik olyan élénken a len­gyel helyzet iránt, mert a len­gyelországi válság elnyújtására törekszik, igy akarja ugyanis „bebizonyítani” a szocializmus állítólagos megreformálhatatlan- ságát. Ugyanezek a körök a len­gyel események ürügyén a nem­zetközi helyzet élezésére, a kelet —nyugati kapcsolatok bonyolítá­sára, szovjetellenes, kommunist i- ellenes kampányra, valamint a gazdasági együttműködés leblok- kolására törekednek. Mindez Nyugaton, és főként az Egyesült Államokban egyben ürügy a fegy­verkezési hajsza fokozására is. Ezt hangsúlyozta a többi között a LEMP KB munkatársaival va­ló találkozóján Józef Czyrek, a politikai bizottság tagja, a KB titkára, külügyminiszter. A ta­lálkozón, amelyről a Trybuna Ludu számolt be szombaton, Czy­rek azt is megállapította: van­nak ugyan Nyugaton olyan rea­lista megnyilatkozások, amelyek a Lengyelország körüli feszültség fokozása ellen foglalnak állást, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy más nyugati erők egészen a jaltai és a potsdami megállapodásokban rögzített bé­kerendszer megkérdőjelezéséig jutnak el, s ez nemcsak Lengyel- ország alapvető érdekeit fenyege­ti, hanem az európai stabilitást és egyensúlyt is. Czyrek hangsúlyozta, hogy a lengyel politikában alapvető je­lentőségű az országnak a Szovjet­unióval és a többi szocialista or­szággal való szövetsége. A szocia­lista országok — mondotta a kül­ügyminiszter — teljes mértékben támogatják a Nemzeti Megmen­tés Katonai Tanácsának intézke­déseit. Józef Czyrek tájékoztatta a LEMP KB lektorait azokról a le­velekről, amelyekben Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok a lengyelországi eseményekről és a Nemzeti Megmentés Katonai Ta­nácsának céljairól informálta a világ számos állam- és kormány­főjét. BUKAREST Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök-helyettes, aki csü­törtökön érkezett Bukarestbe, tárgyalásokat folytatott Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárá­val, román államfővel, akinek átadta Wojciech Jaruzelski mi­niszterelnök, a Nemzeti Megmen­tés Katonai Tanácsa elnökének üzenetét. Rakowski a belső helyzetről adott tájékoztatáson kivül gazda­sági kérdésekről is folytatott megbeszéléseket Bukarestben. Cornel Burtica külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együtt­működési miniszterrel megvizs­gálta a kétoldalú gazdasági kap­csolatok és kereskedelmi cserék alakulását. (MTI) Ma kezdődik Finnországban az elnökválasztás Ma kezdődik Finnországban az idő. előtt kiírt elnökválasztás. Az új szavazás azért vált szükséges­sé, mert a köztársasági elnök funkcióját 25 éven át megszakí­tás nélkül betöltő Urho Kaleva Kekkonen — egészségi állapotá­nak megromlása miatt — a, múlt év őszén bejelentette visszavo­nulását. Az előzetes felmérések a 8 je­lölt közül Mauno Koivistót, az elnöki teendőkkel megbízott kor­mányfőt tartják a legesélyesebb­nek. Az esemény iránti érdeklődés túlnő Finnország határain. Kek- konennek, az aktívan semleges finn politika világszerte tisztelt képviselőjének öröksége nagy fel­adatokat ró utódjára. A Kekkonen-örökségért ver­sengő jelöltek hivatalos nyilat­kozataikban valamennyien hitet tettek a Finnország aktív, béke- szerető semlegességi politikájá­nak alapját jelentő Paasikivii— Kekkonen-vonal folytatása mel­lett. A viszonylag rövid választási harc időszakában a jelöltek is­mételten megígérték annak a sokoldalú és egyenjogú kapcso­latnak a fejlesztését, amely Finn­országot a Szovjetunióval köti össze. Hangsúlyozták, hogy szá­mukra — megválasztásuk esetén — változatlan alap marad az 1948-ban aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés a Szovjetunió­val. A pártok belső és egymás kö­zötti vitái mindenesetre a hát­térben meghúzódó politikai ellen­téteket is érzékeltetnek. A szociáldemokrata Mauno Koivisto kétségkívül a legtekinté­lyesebb, legnépszerűbb az indu­lók közül. Tekintélyének legszi­lárdabb politikai alapja az, hogy a (finn történelemben már szin­te hagyományos évenkénti) kor­mányválságok folyamata Koivis­to 1979-es kormányalakítása óta megszakadt. Sokan az ő szemé­lyes képességeivel magyarázzák, hogy a koalíción belüli viták el­lenére, sikerült működőképesen fenntartani három éven át a kormányt. A polgári Centrumpárt jelölt­je Johannes Virolainen, a parla­ment elnöke — egyben az indulók között az egyetlen olyan, akinek jelentős nemzetközi tapasztalatai vannak. Virolainen volt már mi­niszterelnök, több miniszteri tár­ca mellett a külügyminiszteri poszt tulajdonosa is, éveken ke­resztül állt a Centrumpánt élén. (E párt elődjének, az Agrárpárt­nak volt egykor Kekkonen is tagja.) Kommunista szavazóikat is ma­ga mögött tudhat elnökjelöltként Kalevi Kivistö, a Finn Népi De­mokratikus Szövetség elnöke, a jelenlegi kormány oktatási mi­nisztere. Kivis.tö párton kívüli po­litikus,. de jelölését tárhogatta az FNDSZ párton kívüli vezetőségi tagjai mellett a szövetség veze­tő erejének, a Finn Kommunista Pártnak a többsége is. Támogatá­sa ugyanakkor várhatóan cseké­lyebb lesz a lehetségesnél; ennek oka az, hogy az FNDSZ jelöltje körüli vita ismét felszínre hozta a Finn Kommunista Párt belső megosztottságát. A legnagyöhb polgári párt, a konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt Harri Holkerit, a finn bank igazgatóját, volt pártelnököt je­lölte. A választás bizonytalanságát növeli a kétlépcsős választási rendszer is. Vasárnap és hétfőn a mintegy 3,9 millió szavazó köz­vetlenül választja meg azt a 301 elektort, aki január 26-án dönt arról, ki lesz Finnország új elnö­ke. Az elektort testület vitája nyílttá válhat, hiszen az elekto­roknak jogukban áll menet köz­ben másra adni voksukat. Előfordulhat, hogy a kis pártok szavazatai, illetve a jelöltek kö­zötti ismétlődő szavazategyenlő­ség olyan helyzetet teremt, amely­ben új jelölt keresése válik szük­ségessé. Éppen e sajátos lehetőség miatt vélik úgy helyszíni elemzők, hogy Koivisto 50 százalékosnál nagyobb népszerűsége dacára befuthat vé­gül más jelölt. Az előzetes sajtóvisszhangok, állásfoglalások alapján biztosra csupán az vehető, hogy az elek­torválasztás után kemény politi­kai alkudozás indul meg a pártok között, nem pusztán az elnök sze­mélyével kapcsolatos követelmé­nyekről, kompromisszumos lehe­tőségekről, hanem a jövő kor­mányáról is. Bárhogy alakuljo.n az elnökvá­lasztás, a hagyományoknak meg­felelően Mauno Koivisto be fogja nyújtani lemondását. így január 26. után nemcsak új elnöke lesz Finnországnak, nem sokkal ké­sőbb új kormánya is. Bartók-emlékérem és diploma amerikai művészeknek WASHINGTON Pénteken, a washingtoni ma­gyar nagykövetségen bensőséges ünnepség keretében neves ame­rikai művészeknek és zenetudó­soknak átadták a centenáriumi Bartók Béla-emlékérmet és dip­lomát. A Bartók-életmű egyesült ál­lamokbeli népszerűsitéséért, szerzeményeinek magas színvona­lú tolmácsolásáért, a centenáriu­mi megemlékezésekhez való hoz­zájárulásáért emlékplakettet és diplomát kapott Elliot Antokoletz egyetemi tanár, Balogh Ernő elő­adóművész és zenepedagógus, Benny Goodman klarinétművész, Böszörményi-Nagv Béla egyetemi tanár, Koromzay Dénes egyetemi tanár, Robert Mann hegedűmű­vész, Ormándy Jenő karnagy, Sándor György hegedűművész, Isaac Stern hegedűművész, Hal­sey Stevens zeneszerző, Benjamin Suchoff, a New York-i Bartók-ar- chívum igazgatója és John Vinton zenetudós. Az érmeket és diplo­mákat Petrán János nagykövet adta át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents