Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-17 / 14. szám
1982. január 17. • PETŐFI NÉPE • 3 MADARAS, TATAHÁZA, FELSŐSZENTIVAN, CSÁVOLY Biztató fejlődés a bajai járás községeiben A tavalyi gyarapodás után jól kezdték az idei esztendőt a bajai járás községei. Az előrehaladás nem egy esetben annak köszönhető, hogy jól hasznosítják a helyi erőforrásokat — mind nagyobb szerepe van az önerőnek. A ihatár .menti Madarason 1981 - ben három kilométer belterületi utat építették, 30 közterületi higanylámpát állítottak föl, s megoldották — teljes mértékben — a villany- és az ivóvízellátást. Három év alatt megháromszorozódott azoknak a házaknak a száma, amelyekben már vezetékes víz és fürdőszoba van. Jelenleg 1100 ilyen, a városiákéhoz hasonlóan korszerű lakás található a négyezer lakosú településen. A családokról, a gyermekekről való gondoskodás szintén figyelmet érdemel. A bölcsődétől az iskoláig a gyerméfcintézmények hálózata olyan, hogy tíz évig megfelel az igényeknek, öt óvodai csoportban tartanak foglalkozást, és húsz bölcsődést gondoznak. A törődés a fiatalokkal ennél is sokrétűbb. Mint Krizsák Károly tanácselnöktől megtudtuk, felfigyeltek rá, hogy az alsós általános iskolai tanulók .közül sokan hordanak szemüveget, mivel a tanterem-világítás gyenge, elavult. Akkor elhatározták, hogy korszerű világítótestekkel javítják a fényerőt a háromszázhúsz általános iskolás számára. Ez részben megtörtént, illetve a folytatás — tíz |anterem világításának a korszerűsítésével — a mostani időszak feladata. A madaras! összefogás kitűnő példája, -hogy a Béke Termelőszövetkezet évente negyedmillió forinttal járul hozzá a községfejlesztéshez. Az olyan kisközösségi vállalkozások pedig, amelyek során 1981-ben 280 ezer forint értékű társadalmi munkával utat, buszvárót és egy utcai átjárót készítettek Müller István és Gál József tanácstagok kezdeményezésére, az idén is hasznosan szolgálhatják Madaras fejlődését. A 600 iméter út, az 50Q négyzetméter járda és a parkolóhely idei létesítése az üzletközpont mellett, jól érzékelteti: a községépítés nehezén már túl vannak! * Tataházán a tanács és a népfront csütörtökön falugyűlésen adott számot a település helyzetéről. 141 A községben ezerhétszázöbven- négyen laknak. A' kereskedelem mellett a legfontosabb, az egészségügyi ellátás is kielégítő. Az egészságházat tavaly felújították, az idén pedig az orvosi rendelő és lakás kerül sorra. .A fogkezelést helyben megoldják. Heti két alkalommal dr. Száll Imre bácsalmási fogorvos százhúsz felnőttnek és egy-egy pltalános iskolai osztály tanulóinak a fogát vizsgálja és gyógykezeli.’ Áz ez évi fejlesztésre 325 ezer forintot terveztek. Befejezik a járdaépítést, amelyhez Í80 ezer forintért a sóder és a zúzalékkő egy részét még a múlt ősszel megvette a községi tanács. A kivitelező a tsz építőbrigádja lesz. A falugyűlésen a lakosok választ kaptak közérdekű- javaslataikra. A 600 méteres utat, ámely két utca kikövezését és ezzel a közlekedés javulását eredményezné, mór eddig is számos tanácstagi beszámolón kérték. A lakosok ehhez a munkához 1000 forintot ajánlottak föl személyenként. * „Nem tudjuk, mi az, hogy nincs hús!" Nem dicsekvés, megszokott napi valóság, amivel Felsőszent-' ivánon Bedzsula Péter vb-titkár a jó élelmiszer-ellátást jellemezte. A húshoz természetesen még sok minden tartozik: az . áfész ABC-jének kétmilliós raktárkészlete, a tsz csemege- és kenyér- boltja, ahová nemcsak Kémről és Csávolyról, de Bajáról is eljönnek vásárolni. Csupán kenyérből naponta 22 mázsát vesznek!-A felsőszentiváni takarékbetétállomány 46 millió forint. E, jó anyagi viszonyok közepette, amelyben meghatározó szerepe van a szövetkezeti és a háztáji gazdálkodásnak, a településfejlesztéssel is jól haladnak. Az alapvető szükségleteket kielégítve, minőségileg más, a környezetszépítésben jelentős feladatok megvalósításán dolgoznak. Miután a községben nyolcvanhat, 200— 400 öles parcellát kisművelésre kiméritek, és megkezdték a szerződésikötést a háztáji és kisegítő gazdaságokkal cseresznye-, fűszer- és paradicsompaprika termesztésére, a település lakói folytatják jó hagyományukat. Tovább javítják a környezetüket. Háromezer rózsatövet és 300 meggyfát ültetnek el tavaszig, bővítve a község 40 ezer négyzetméter zöldterületét. Az ígéretes fejlődés kedvező előfeltétele a közművelődésnek. A községben huszonnégy TIT-tag tevékenykedik. Az idén 120 ismeretterjesztő előadást tartanak. * Csávoly nagy ötéves tervi feladata — egy tornaterem építése. Erre megy az egész fejlesztési alap, plusz . .. A 8 millió forint költség jó részét közös erőből teremtik elő. A tanácsi vezetők, Pálfia Mihály elnök és Szeile György vb-titkár, készséges támogatókra találtak. Bajának, mint munkát adó városnak is szerepe lesz abban, hogy Csávolynak olyan favázas tornaterme legyen, mint amilyen a vaskúti. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát, amely száztíz csávolyi munkavállalót foglalkoztat, 2 millió forintot pótol a költségekhez. (A város és a falu kapcsolatának egy másik sajátossága, hogy negyvenöt Baja környéki fiatal — szüleik a kombinát dolgozói — hétközben a csávolyi kollégiumban tanul és kap ellátást.) A tornateremért még sokan „letesznek” kisebb-nagyobb pénzt. A Bajai Vegyes Építőiipari Ktsz 350 ezer, a község Egyesülés Termelőszövetkezete egymillió forintot, míg a munkaképes, aktív kereső helybeliek mindegyike három napi keresetét adja a közös célért, a tornaterem építéséért. K—1 „A történelmi igazság teljes érvényesítéséért” Beszélgetés Ispánovits Mártonnal, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének főtitkárával Mi tette szükségessé a Magyar Partizán Szövetség átalakítását? Kik lehetnek a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége tagjai. Milyen szervezeti keretekben dolgoznak céljaikért? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatták az új szervezet megalakítását tudató tévéhíradó nézőit. Noha napilapjaink részletesen ismertették a Parlament Vadásztermében január 9-én elhangzott beszédeket, közölték a felhívást, mégis úgy gondoltuk, hogy Ispánovits Márton, a Bács-Kiskun megyei MÉSZÖV elnöke, az új tömörülés főtitkára a személyes élmény többletével további részletekről tájékoztathatja olvasóinkat. Tavaly novembertől részt vett az előkészítő megbeszéléseken. Közben munka’helyéri’az év végi mérlegre, a legutóbbi napokban r égi tisztségének az átadására készült. Féltem: időhiány miatt kénytelen lesz visszautasítani kérésünket. — Mi tagadás, nehéz volt most kiszakítani ezt az órát — mondta derűsen kétségeim előadása és a magnó bekapcsolása után. — Éppen holnapi küldöttgyűlésünk beszámolóját néztem át. Hála a megyében kialakult nagyszerű gazdaságpolitikai háttérnek, a szövetkezeti mozgalombán dolgozó szakembereknek, W eredményekről számolhatok be. Mivel eddigi szoros kapcsolatom megszűnik Bács-Kiskunnal, legalább a Petőfi Népe hasábjain elköszönhetek azoktól az elvtársaimtól, ismerőseimtől, akikkel szinte hetente találkoztam. — Tudtommal csaknem két évtizedig dolgozott a szövetkezeti, másfelet párt-, illetve, tanácsi apparátusban. — Így igaz. Közben az ötvenes évek végén a MÉK igazgatóhelyettese is voltam. Felvásárlóként kezdtem Csávolyon 1948-ban. Hamarosan áfész-vezető lettem a kiskunhalasi járásban. 1962-bén választottak meg Kiskunfélegyházán a járási pártbizottság titkárának. Itt ismerkedtem meg alaposabban a közigazgatással később, mint a járási tanács elnöke. 1968-tól a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkáraként hasznosíthattam mozgalmi tapasztalataimat. Amikor 1975-ben a MÉSZÖV elnöke lettem, azt hittem, innen megyek nyugdíjba. Gondolom: a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségéről kellene beszélgetnünk. 1956 tavaszától tagja voltam jogelődjének. Meggyőződhettem arról, hogy betöltötte feladatát a Magyar Partizán Szövetség. Kezdetben az országos találkozók, később a megyei összejövetelek bizonyultak a legsikeresebb rendezvényeknek. Sokféle bevált módszert örököltünk a jól működő szervezettől. Az. utóbbi évtizedben mutatkozó igények teljesülnek- a név-, formai és tartalmi változásokkal. Több megbecsülést, még több cselekvési teret kapnak a polgári ellenállás hősei, az antifasisizta mozgalmak fegyvertelen harcosai. Köztudott, hogy a partizánszövetségbe csak azokat vették föl, akik maguk is harcoltak puskával, géppisztollyal. Véleményünk, A jelenleginél évente egymilliókétszázezer négyzetméterrel több szállítókonténer, takaróponyva, tároló és — akár mosodák, sport- csarnokok beborítására alkalmas — sátorépítmény készül annak a fejlesztésnek az eredményeként, amelyhez az idén kezdtek a győri Graboplast Pamutszövő és. Műbőrgyárban. A fejlesztéssel kapcsolatos döntést körültekintő piaci felmérés előzte meg a termékek iránti kereslet várható változásáról. Eszerint a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem több, úgynevezett konfekcionált műszaki A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbjének aulájában elkészült az ország legnagyobb méretű, színes ólomüveg ablaka, me. lyet Hincz Gyula Kossuth- és Munkácsy-díjas kiváló művész tervezett. A 7y,21 méter nagyságú alkotásra korábban többfordulós pályázatot írtak ki. Hincz Gyula győztes műve a hely szelleméhez igazodva a mikrobiológia, a sejtek különös világának sajátos s a párt- és állami" vezetőtestületek állásfoglalásai szerint joggal tarthatja magát ellenállónak az is, aki szóval, tollal, búvólakással segítette a küzdőket. Miért vonnánk meg az elismerést olyan, antifasiszta vagy partizániskolát végzett egykori hadifogolytól, akit csak a háború befejeződése akadályozott meg abban, hogy önként vállalt feladatának megfelelően harcoljon a népek felszabadításáért. A történelmi igazság teljes érvényesítéséért, vagyis annak a fölfogásnak az elfogadtatásáért dolgozunk, hogy a magyar nép nem volt fasiszta. Nem mi találtuk ki a faji gondolat őrültségeit; uralkodó osztályunkat fertőzték meg — mint a költő írta -— az ordas eszmék. — Évek óta beszélünk, írunk magyarságtudatunk fogyatékosságairól, a korábbi torz és túlzó egyoldalú elmarasztalás káros következményeiről. Miért éppen most döntöttek a történelmi helyretevés egyik megnyilvánulásaként az új szervezet létrehozásáról? — Most döbbentünk rá elmulasztott tennivalóinkra^ Összefogást sürgetnek a megnehezült idők is. Több országban újra jelentkezik a fasiszta veszély. Résen kell lennünk, noha erejük pillanatnyilag nem számottevő. Fenyeget a harmadik világháború veszélye is. Szeretnénk fölhasználni, tovább szélesíteni a volt partizánszövetség széles körű külföldi kapcsolatait. — A „miért" ismeretében a „hogyanról” szeretnék hallani. Milyen feladatokat tűzött maga elé a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége? — Szeretnénk a tagságot kibővíteni, mint említettem. Az imént járt itt valaki, aki a felvételi feltételről érdeklődött. „Ügy érzem, itt. a helyem” — így indokolta szándékát. Szép ez, de természetesen be kell tartani bizonyos formaságokat. A jelentkező egy kérdőívet kap, amelyen föl kell tüntetnie: mit, hol tett, miként bizonyíthatók a kérdőívre írt válaszai. Minden egyes kérelmet külön-külön megvizsgálunk, mert csak azoknak van helye soraink— árut igényel a következő években; ez indokolja a termelés bővítését. A Nemzeti Banktól csaknem hatvanegymillió-kétszázötven- ezer forintot kapott a Graboplast, s további hétmillió forintot a saját fejlesztési alapból költ új gépek vásárlására. A fertőszent- miklósi üzemben tíz szövőgépet állítanak munkába, a győri konfekcióüzemben pedig félautomata szabászgépet és több hegesztőberendezést. A fejlesztés nyomán a konfekcióüzem jelenlegi kapacitása megháromszorozódik. művészi eszközökkel való megfogalmazása. A kisléptékű győztes terv alapján a művész 1979. januárjára készítette el az 1:1 arányú kartont, melynek alapján — a képző- és iparművészeti lektorátus közreműködésével — az országos szakipari vállalat munkatársai megkezdték a 147 négyzet- méteres mű kivitelezését. A munkához külföldi speciális üveget használtak és a kivitelezést maga a művész irányította. ben, akik az elmúlt évtizedekben is kapcsolatot tartottak a munkásmozgalommal, azóta is bizonyították hovatartozásukat. Még mindig sok tisztázásra váró történelmi kérdés várja avatott kutatóját, még a levéltári források nagy részét sem dolgozták föl. A már megalakított történelmi kutatóbizottság szövetségen kívüliekkel együtt dolgozik ellenállási hagyományaink teljes, tudományos igényű föltárásán és népszerűsítésén. Számítunk arra, hogy íróink is újabb alkotásokban idézik föl a megismert tényanyag alapján az antifasiszta küzdelmeket. Arról sem hallgathatok, hogy 55 éves fejjel a legfiatalabbak közé tartozom. Harminchét év telt el. a II világháború óta! össze kell gyűjteni a személyes visszaemlékezéseket, amíg lehet. — Bizonyára értékesek a főtitkár emlékei is, hiszen köztudott, hogy hónapokig harcolt a nácik ellen. — Csávolyon éltem hároméves koromtól. A politikához keveset konyítottam. Csak azt láttam, hogy uradalmi cseléd szüleirh mennyit küszködtek, mennyit szenvedtek, és mégsem jutottak semmire. Éreztem: valami nincs rendben, így inkább ösztönös osztálytudattal teljesítettem a Baján internált vajdaságiak kérését: vigyem el életjelleveleiket délre, a jugoszláv partizánok működési területére. Amikor 1944 őszén a felszabadító szovjet csapatok után Tito egységei jöttek Csávolyra, megkeresett egy számomra ismeretlen harcos. Tudta a nevemet — feltehetően hallhatott korábbi küldetésemről — és az ő biztatására jelentkeztem az egyik, akkor a Vajdaságban tevékenykedő osztagnál. A leventében megtanultam a tűzfegyverek kezelését, így hamar bevetettek golyószórósként. Előbb Bezdán térségében, majd Szlavóniában harcoltam. Később újra a Liuna—Tisza közére vezényelték egységünket. Egy súlyos ütközetben előttem robbant egy aknalövedék. Lőszeresem azonnal meghalt, én nehezen, hosszú kórházi kezelésnek köszönhetően maradtam életben. Apránként szedegették ki belőlem a repesze- ket. Jobb kezemet ma is nehezen mozdíthatom. — Talán még annyit — és ez személyes sorsomnál fontosabb —; új beosztásomban is szívesen foglalkozom választóim ügyeivel. Természetesen Pestről nehezebb a kapcsolattartás, de rajtam nem múlik a további együttműködés. Az országos bizottságban két Bács-Kiskun megyei is dolgozik: Zegnál Márk, Gara tanácselnöke, és dr. Glied Károly,. a megyei tanács nyugalmazott elnökhelyettese. Ök is tájékoztatnak időnként Bács-Kiskunról, ahol igazán megbecsültek — itteni működésem alatt kaptam meg a Szocialista Magyarországért Érdemrendet is —, ahol felelős posztokon szolgálhattam, amiért fiatalon inkább érzésből, mint tudományosan igazolt törvényszerűségek fölismeréséből harcoltam. Heltai Nándor Tízmillió oltvány a Mátraaljáról A mátraaljai történelfni borvidéken megkezdték a nagy téli munkát, a szőlőoltványok készítését. Az e foglalatosságot hagyományosan űző termelőszövetkezetekben az idén mintegy tízmillió vadalanyt párosítanak nemesvesszővel. A legnagyobb szerepet ebben a — több száz embernek elfoglaltságot adó — munkában a nagyrédei Szőlőskert, az az abasári Rákóczi, valamint a markazi Mátravölgye Tsz vállalja. A Mátraalján készülő oltványok eljutnak az ország minden tájára és külországba is. A gazdaságok továbbra, is telepítik a közkedvelt hárslevelűt, a jövőben is jelentős területen termelik a leánykát, de újabb táblák telepítését nem szorgalmazzák, mível a meglevő ültetvények elegendő bort adnak: annyit, amennyi elfogy a piacon. , Egyre keresetebb külföldön is az egri történelmi borvidék híressége, a bikavé/, ezért mind nagyobb táblákon telepítenek kékszőlő-fajtákat, s ehhez az idén minden korábbi évnél nagyobb mennyiségű oltványt készítenek a Mátraalján. Fejlesztés a Graboplastban Egyedülálló művészeti alkotás a SOTE-n i ZÚZMARAi (Pásztor Zoltán felvételei)
