Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

A Tisza menti emberek közül máig is sokan emlékeznek a sze­szélyes folyó meglepetésszerű ára­dásaira, gyorsan levonuló árhul­lámaira. Olyan hosszan tartó magas vízállást, ami december végén, január elején most bekö­szöntött. legutoljára az 1940-es évek elején észleltek. A fővédvo­nal mögötti területeket közvetle­nül nem fenyegette a Tisza 1982. január eleji árhulláma, a tisza- bögi, 'tiszaalpár—bokrosi nyári gátak által védett területeken azonban elég nehéz helyzet ala­kult ki. A tavalyi áradáskor az alpári nyári gátat ugyanis felrobbantot­ták, hogy a több ezer hektáros vésztározóba engedjék a Tiszaal- pártól délre fekvő településeket fenyegető vizet. Kellő anyagi esz­közök híján, a tnegsérült szaka­szokat az érdekelt szövetkezetek és a Tiszakunsági Vízgazdálkodá­si Társulat körtöltéssel igyekeztek megvédeni. A teljes helyreállítás­ra a folyó korai átadása miatt azonban nem jutott már idő. összefogtak az érdekelt szövet­kezetek. mind a három megyé­ből. A vízügyi társulat szakembe­reinek. közöttük Kádár Mihály gátőrnek a szakmai irányításával szinte éjt. napot eggyétéve dolgoz­tak a tiszaalpári Búzakalász és a Tiszatáj, a bokrosi Kossuth, a lakiteleki Szikra, a csépai Tisza mente Tsz tagjai a földgépekkel. Sikerült a gatat úgy megerősíte­niük, hogy nemcsak az előzete­41 A zajló Tiszán, a jégtáblák között óvatosan halad a Közép-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság ellenőrző csoportja. sen várt 640 centiméteres vizet fogta fel, hanem a hosszan tartó 664 centis árhullámot is. A folyó apad, de a vízügyi szakemberek szerint, a víz szint­je még huzamosabb ideig a ja­nuári átlagos magasság fölött marad. A tiszaalpári nyári gát mögötti több mint négyezer hek­tár értékes mezőgazdasági terü­letet, ahol kedvező időben hek­táronként 12 tonna kukorica és kiváló minőségű széna terem, et­A háttéripar Kis- és nagyüzemek széles köre tölt be háttéripari szere­pet Bács-Kiskun megyében. Ez a pozíció nem jelent feltétle­nül alárendeltségi viszonyt a késztermékeket kibocsájtó nagyvállalatokkal, gyárakkal, szövetkezetekkel szemben. A Szerszámgépipari Művek kecs­keméti gyára például a nagy- vállalaton belüli kooperáció­ban az igen nagy termelési ér­téket képviselő golyósorsókat készíti a társüzemek által gyártott'fémmegmunkáló gé­pekhez. Ugyanakkor a jármű­programon belül az IKARUS és a RÁBA Művek megren­delésére fékszerelvényeket szállít. Világszerte így van ez, a korszerű ipar ma már nem nélkülözheti a vállalatok kö­zötti ésszerű munkamegosztást. Egy-egy amerikai konszern a kis vállalatok százaival tart fenn termelési kapcsolatot, a Volkswagen termékeinek mint­egy fele készül kooperációban. A már említett IKARUS-nak több, mint kétszáz vállalat szállít alkatrészeket. Sőt, az alkatrészek, részegységek gyár­tásában való együttműködés ma már nemzetközivé széle­sedett, s ilyen példákat akár Bács-Kiskun megyéből is szép számmal említhetünk. Többek között az MMG Automatika Művek kecskeméti gyára a szovjet Lada gépkocsikhoz ké­szít évente 400 ezer műszer­falat. Kialakult a megye üzemei között is egyfajta együttmű­ködés. Nem a nagyobb üze­mekre jellemző ez, inkább az ipari szövetkezetek, tsz-mel- léküzemágak voltak hajlamo­sak az ilyen kapcsolatok ki­építésére. A császártöltési Ve­gyesipari Szövetkezet például az MMG, az 1GV és a BRG kecskeméti gyárai részére sze­rel részegységeket. A lakite­leki Szikra Tsz gumi- és mű­anyag-melléküzemága a Kecs­keméti Zománc- és Kádgyár részére készít a homokkeve- rökhöz gumibéléseket, más nagyüzemeknek különböző gu­mi- és műanyag-alkatrésze­ket. Sok példát lehetne sorolni a megye — elsősorban kisebb — üzemeinek háttéripari tevé­kenységéről, mégsincs minden rendben ezen a területen. Elő­ször is azért, mert a végter­mékeket gyártó vállalatok — félve a pontatlan szállítástól, a gyenge minőségtől — még mindig a teljes termelési ver­tikumra törekednek. A kisebb vállalatok pedig nincsenek eléggé érdekeltté téve a ter­melési folyamatban, a még meglévő kötöttségek miatt csak ritkán részesülnek műszaki­fejlesztési támogatásban, s ugyanez a helyzet, ha a nagy- vállalat termékszerkezetet vált. A gazdasági élet azt köve­teli, hogy ezek az ellentmon­dások feloldódjanakí Manap­ság fontos tényezője az ipari fejlődésnek a vállalatok kö­zötti munkamegosztás. Ehhez azonban szemléletbeni váltó­tól orz árhullámtól példás össze­fogással meg tudták védelmezni a környező mezőgazdasági szö­vetkezetek. A Tisza azonban még tartogat meglepetést 1982-ben is. A tartós együttműködésre, az anyagi és a szellemi erőforrások egyesítésére változatlanul szükség van. Az or­szág számít arra a terményre, ami a folyó menti öntéstalajokon szá­zadok óta megterem. K. A. zásra is szükség van> Bács- Kiskunban is találunk artra példát, hogy tőkés nyugati cég gépet, anyagot, gyártási tech­nológiát is hozott együttmű­ködő partnerének. Ha ez meg­éri a tőkés cégeknek, nyilván hasznos lenne a megyebeli vállalatoknak is. Természetesen nem találha­tó merev elzárkózás ilyenfajta termelési kapcsolat elöl Bács- Kiskun nagyobb üzemei ré­széről. Több esetet említhet­nénk arról, hogyan segítettek tsz-melléküzemágak létreho­zásában gépek kihelyezésével, s a Rendelkezésre álló szabad munkaerő kiképzésével. Egyébként csak az utóbbi időben derült ki, hogy a me­gyében a tsz-melléküzemágak „hálózata" milyen jelentős bá­zisa a háttériparnak. Mint a felmérésekből kitűnt, 5,5 mil­liárd forint értékű termelési értéket produkál évente. Még­is idézőjelbe került a hálózat szó, mert azt még mindig nem tudni, hogy milyen terméke­ket és mennyit tudnak előállí­tani. Jó lenne ezzel is tisztába kerülni egy újabb vizsgálódás útján, mert addig a nagyüze­mek sem találhatnak rövid úton a megfelelő partnerre bennük. A háttéripar rövidesen a kisvállalkozások révén is szé­lesebb bázisra helyezkedik. A végtermékeket előállító üze­mek sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy kis sorozatban kell előállítaniok alkatrésze­ket, részegységeket, amelyek gyártása számukra vesztesé­ges. Ugyanez viszont egy kis­vállalkozásnak . jövedelmező. Ezért is érdemes a nagyválla­latoknak figyelemmel kisérni az ilyen vállalkozások létre­jöttét és együttműködést ki­építeni velük. X. O. A Himnusz befejező akkordjait 1 követően Sipos János, a megyei tanács járási hivatalának elnöke köszöntötte az elnökség tagjait, , a részvevőiket, és felolvasta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a mun- kásőrökhöz intézett levelét, majd dr. Szabó Miklós, a városi-járá­si pártbizottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet. Elöljáróban köszöntötte a 25 éves fennállását ünneplő Mun­kásőrséget, majd emlékeztetett a testület megalakulásának idősza­kára. Kiskunhalason a Munkás­őrség 1957 februárjában szerve­ződött a baromfifeldolgozó válla­latnál és a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezetben. A munkáshatalom védelmére első­ként fegyvert fogott munkásőrök között ott voltak a helyi mun­kásmozgalom harcosai: Rabi Má­tyás. Buvári István és Korda An­tal. Fegyvert fogott Ország Sugár Benő és Sánta Imre is. Velük együtt idősek és fiatalok, mun­kások és parasztok, értelmiségiek jelentkeztek a munkáshatalom védelmére. Május elsején már fegyelmezett rendben vonultak fel a munkásőrök. Az elmúlt két és fél évtizedben a munkásőrök tevékenyen közre­működtek a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek szervezésében, keményen dolgoztak a munkahe­lyeken, társadalmi munkát vé­geztek a faluban és városban, ve­rejtékeztek erdőtűz megfékezé­sén, vért adtak, történelmi em­lékhelyet építettek, s védték a néphatalmat. A városi-járási pártbizottság első titkára a város és a járás gazdaságpolitikai fejlődéséről, a lakásépítésről, kommunális ellá­tottságáról szólt, majd arról a pártmegbízatásról beszélt, ame­lyet a. munkásőrök teljesítenek. Ez — hangsúlyozta — olyan tár­sadalmi munka, amely kemény fegyelmet, céltudatosságot, napra­kész ismereteket, szellemi és fi­zikai felkészültséget követel meg. Ebben a közösségben a szó nemes értelmében kovácsolódik a szocia­lista ember típusa, alakulnak ki a legszebb emberi jellemvonások. Az esküt tevő munkásőrökhöz szólt ezután, majd a végrehajtó bizottság nevében elismerését és köszönetét fejezte ki az elmúlt évben végzett munkáért. Dr. Korom Mihály kért szót ezután. Elöljáróban kijelentette: — Megtiszteltetés számomra, hogy képviselhetem ezen az egység­gyűlésen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát. Emlékeztetett ezt követően a Munkásőrség megalakításának körülményeire, köszöntötte az alapító és a tényleges állomány­ban lévő munkásőröket. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága megbízásából szeretném ezen az ünnepségen átnyújtani a Brinkus Lajos munkásőregység- nek a Vörös Csillag Érdemren­det. Miivel érdemelte ki ez az egység ezt‘a magas kitüntetést? A 25 év alajf a zászlóaljban ma­gasszintű politikai nevelő- és ki­képzőmunka folyt, amelynek el­ismeréséül hétszer nyerte el , a megye legjobb egysége kitüntető címet, hatszor kapott a szocia­lista versenyben elismerő okleve­let. A zászlóalj a párttaggá ne­velés jó’ bázisává vált. A pártta­gok aránya tartósan 78—80 szá­zalékos. A zászlóalj munkásőrei részt ‘vesznek az úttörő, az ifjú­gárdisták honvédelmi nevelésé­ben, 90 munkásőr tagja a válasz­tott páKtszerveknek, egyéb társa­dalmi szervezetben 71-en dolgoz­nak. Az egység munkásőrei közül 33-an szocialista brigádvezetök, kitűnő kapcsolatot tartanak a társ-fegyveres testületekkel. Dr. Korom Mihály hangsúlyozta: — Az elmúlt negyedszázad alatt sokat változott, fejlődött szocialista hazánk. Leraktuk a szocializmus alapjait, s ma már a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt' po­litikája az eltelt két és fél évti­zed alatt jól vizsgázott az élet gyakorlati próbáján. Politikánk a dolgozó milliók érdekeit kifeje­ző nyílt, őszinte, marxista—leni­nista politika. ' — További eredményeink el­éréséhez, országépítő terveink megvalósításához elengedhetet­len a jövőben is p-iinden becsüle­tes állampolgár cselekvő közre­működése, amely a szocialista demokrácia kereteiben teljesedik ki. Valljuk és érvényesítjük: a nehezebb külső és belső feltéte­lek mellett sem lehet háttérbe szorítani a demokráciát; az nem konjunkturális eszköz, hanem szocialista rendszerünk lényegi vonása. Az állampolgár a szocia­lista államnak nem alattvalója, hanem gazdája, tulajdonosa, nem pusztán munkavállaló, hanem ér­ző, felelős, gondolkodó és cselek­vő ember. Az élet igazolja: csak abban az üzemben, szövetkezet­ben, intézményben mennek rend­ben az ügyek, ott jó a közhangu­lat, ott vannak tartós eredmé­nyek, ahol a vezetők és a veze­tettek összeforrott közösséget al­kotnak, ahol mindenki a saját felelős munkájával járul hozzá a kitűzött feladatok végrehajtá­sához. A gondolkodás, a jobbat- akarás azonban nem a párttagok, vagy a vezetők privilégiuma, ha­nem mindannyiunk közös Ugye. Az új társadalom valamennyiünk számára és keze munkájával épül és csakis így épülhet. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára végezetül szólt ar­ról: az elmúlt 25 esztendőben el­ért eredményeinket az tette lehe­tővé, hogy a hatalom megszilár­dult, s ebben jelentős szerepe van a Munkásőrségnek is. A tes­tület alapvető politikai hivatása változatlan maradt: óvja, erősíti a nép hatalmát, a Magyar Nép- köztársaság más fegyveres erőivel és testületéivel együtt biztos ol- talmazója szocialista vívmá­nyainknak. Eredményeink másik megalapozója a párt szilárd elvj politikája, s egysége. A párt és a tömegek közötti kapcsolatot jól szolgálja szövetségi politikánk, a szilárd szocialista nemzeti egy­ség. Ez biztosítja a tömegek ak­(Folytalás a 2. oldalon.) (Tóth Sándor felvételei) • Dr. Korom Mihály feltüzi az Elnöki Tanács ki­tüntetését a csapatzászlóra. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf, 14. szám Ara: 1,40 Ft 1982. január 17. vasárnap Zbigniew Madej Magyarországon Zbigniew Madej, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök­helyettese, az állami tervbizott­ság elnöke, január 15-én és 16-án Budapesten megbeszéléseket foly­tatott Marjai Józseffel, a kormány elnökhelyettesével a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról, az árucsere-forgalom időszerű kérdéseiről, a gazdasági együtt­működés fejlesztésével összefüg­gő közös feladatokról. Zbigniew Madejt fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke. (MTI) Művelődés, irodalom, művészet S. oldal A labdarúgó-VB sorsolása 7. oldal NEGYVEN ÉVE VOLT ILYEN MAGAS A JANUÁRI VÍZÁLLÁS Szövetkezeti összefogással megvédték a tiszaalpári nyári gátat Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg a mun­kásosztály új osztályszervezete, a Munkás­őrség. A negyedszázados évforduló jegyében nagyszabású, impozáns ünnepségre került sor szombaton délelőtt Kiskunhalason, a FÉMMUNKÁS Vállalat új üzemcsarnoká­ban. Több mint ezerötszáz munkásőr, csa­ládtagok, párt- és állami vezetők, a fegyve­res testületek képviselői voltak tanúi a Brinkus Lajos nevét viselő munkásőr-zász- lóalj magas kitüntetésének, az éves munka értékelésének. A díszjel elhangzása után Gál Mihály zászlóaljparancsnok jelentett dr. Korom Mi­hálynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának. Az elnökségben helyet foglalt Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Gáti Jó­zsef, a Munkásőrség országos parancsnoká­nak helyettese, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Cserháti László, a Munkásőrség megyei parancsnoka, alapító munkásőrök, a társfegyveres testületek kép­viselői, a községi és üzemi pártbizottságok, pártszervek képviselői. Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki a kiskunhalasi munkásőr-zászlóaljat Dr. Korom Mihály felszólalása az egységgyülésen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents