Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-30 / 304. szám
1981. december 39. • PETŐFI NEPE • 3 ÉV VÉGI DISKURZUS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKKEL ; Két ünnep között a hétköznapokról Ádám Imréné állatgondozó (bajai járás) — Elfogadták-e önt a körzetében? Hogyan érzi magát? — Elfogadtak, azt hiszem. Azok, akik a legjobban tiltakoztak annak idején, azok teljes mértékben. Nem .éreztetik a neheztelésüket, ők álltak át a leghamarabb. Akkor kidühöngték magukat, de már a következő héten lehiggadtak. Náluk valahogy nem belülről jött az ellenszenv. Talán — én ygy érzem legalábbis —, inkább egyes vezetők oldódnak lassabban. Akik ott fölszólaltak, utána sorra kérték az elnézést, hogy ezt sem tudják, azt sem tudták, nem voltak felvilágosítva .».. Hogy hogy érzem magam? Fáradtan. A nehézségeim ilyen „piti” dojgokból fakadnak, hogy nincs telefon, ha levelet kell írni, akkor szaladgálnom kell, hogy na, ki fogja nekem azt legépelni. Ha telefonálni akarok, haza kell jönnöm, átöltözni, bemenni a tanácsházára, nem biztos, hogy tudják kapcsolni, nem biztos, hogy ott van, akivel beszélnem kellene, meg állandóan ott alkalmatlankodni, szóval ez egy olyan rossz érzés... — Téesz-tag, fizikai munkát vé. géz három műszakban, két kisgyermek édesanyja, ráadásul tanul, középiskolába jár. Hogyan tud így időt szakítani a negyedik műszakra, a képviselői munkára? — Hát most magam ellen beszélek, az biztos, de ... sokszor úgy érzem, nem való fizikai munkásnak a képviselősködés. Lehet, a pestieknek könnyebb, mert ott a telefon minden utcasarkon, fölhívják egymást, segítséget kérnek egymástól, mi azonban itt a megyében húszán vagyunk és hát minden apró-cseprő ügyben nem kereshetjük meg egymást. Az utazás is ... Általában saját kocsival megyek, vagy busszal. Ha például Kecskemétre várnak tíz órára, akkor el kell indulnom hajnali négykor. Ott várakozom két órát, fagyoskodom, míg elkezdődik a tanácskozás. Szóval bonyolult a helyváltoztatás, kocsival meg ugye, nerti a legbiztonságosabb. Ügy érzem: eleget tudok tenni a megbízatásnak, de sokszorosan nehezebben, mint például egy függetlenített embernek. Amikor fogadónapon) van, jönnek öt-hatféle problémával-, telek, állattartás, bírósági ügyek, mindnek máshol kell utánajárni. — Hívják-e, igénylik-e a segít- i ségét, várják-e? — Hívnak. Mit mondjak? Hercegszántóra, Csátaljára, Madarasra talán a leggyakrabban. Viszont a szomszédos Vaskúton csak egyetlen egyszer jártam, itt a községben meg egyszerűen elfelejtenek. Ma először hívtak a tanács vb-ülésére. Megkérem majd az üzemek, intézmények vezetőit, mert ott lesznek, hogy legalább félévenként adjanak nekem tájékoztatót, hogy legalább a községen belüli dolgokat ismerjem, lássam. Kértem már ezt a tanácstól is, de nem kaptam meg. Ez egy kényes kérdés, de nem tudom < mindig azt felelni: semmi vész, minden rendben. Tudom, hogy nem fogom itt megváltani a világot, mégis megpróbálok minden tőlem telhetőt. — Megmarad-e jelenlegi beosztásában, állatgondozónak? — Igen, szeretnék. Már régen elmehettem volna, ha nem kedvelném annyira az állatokat. Ha mondjuk felkérnének, hogy üljek be az irodába, nem vállalnám el. Meg tudnám csinálni, de én kint az ólak környékén érzem jól magam. Brigádvezetőnek, üzemvezetőnek sem volnék jó, mert azt tartom, hogy minden ember szereti tudni, mit várnak tőle. Ellenkező esetben elhanyagolja a munkáját és el is megy a kedve tőle. Ha én főnök lennék és szigorúan megkövetelném, amit meg kell, akkor azt mondanák, hogy na, ez is megjátssza itt a fejét, pedig ő is közülünk való. Azt meg megint nem tudnám megtenni, hogy ne követeljem meg, hogy elnézzem a trehányságot. A kollégáim például már többször említették; ők nem engednék, hógy továbbra is ott, úgy értik, olyan körülmé■ nyék között dolgozzak. Az egyik képviselőtársam egy alkálommal megkérdezte: nekem mi a fonto-' sabb, a képviselői mandátum, vagy a munkahelyem» Mire 1 én - azt. válaszoltam: mind a kettőt egyformán jól kell, kellene ellátni — Az ön körzete nemzetiségiek lakta terület. Ön is kettős anyanyelvű. Vannak-e sajátos délszláv ügyei? — Nincsenek. Esetleg ... Hercegszántón van ez a körzetesített délszláv iskola, hozzá kollégium. Régebben egy megyei vezető megígérte, hogy lesz autóbusz, ami összeszedi a gyerekeket a környező községekből 'és elhozza . őket hét elején, hazaviszi hét végén. csak úgy érdemes tanulni, hogy mindjárt az első osztálytól, egész kicsi korban kezdve. Ez az autóbuszügy pedig csak húzódik. A járási hivatal adott egy kilenc- személyes mikrobuszt, viszont a gyerekek száma: 17. Kértem már megyei szinten is segítséget, azóta is a fejemhez vágják, hogy eny- nyit sem vagyok képes elintézni. Hát nem, »mért egy busz vásárlásához, fenntartásához százezrék kellenek. A helyi téesz éveken keresztül saját kocsival hordta a tanulókat. Vettek egy nagy buszt is, szívesen szállítanák őket azzal is, de nincs engedélyezett kilométerkeretük. Hát hogy lehet akkor támogatni a nemzetiségi nyelvtanulást? Sokkal többe kerülne, ha külön-külön oktatnák az iskolák- Az a baj. hogy nagyok a távolsá- ban. Pedig itt a déli részen anygok, átszállásokkal kell szegé- nyira kellenek a nyelvtudó'embenyeknek utazni. A nyelvet meg rek ... Dr. Várkonyi Imre prépost kanonok, az Actio Chatolica országos igazgatója (kecskeméti járás) — Bemutatná olvasóinknak az Actio Chatolicá-t? — Szeretném, ha tudnák: ez egy segítő intézménye a Magyar Katolikus Püspöki Karnak. Hogy miben segít? Olyan feladatok megoldásában, amikkel szemben a kar egymagában tehetetlen. De támogatja a katolikus egyházat bizonyos szociális kérdésekben is. Például évente tíz gyereket neveltet, bencés és piarista rendi gimnáziumokban: fizeti a tanítást, kollégiumi költségeket. Továbbj küldetése az Actio Chatolicá-nak, hogy . jó kapcsolatokat tartson fenn más országok katolikusaival és katolikus szervezeteivel. Ezért életre hívta a Magyar Katolikus Püspöki Kar külügyi bizottságát, melynek ügyvezető főtitkára vagyok. Igen gyümölcsöző az összeköttetésünk valamennyi keleteurópai és több nyugati országgal. Két dolgot tartunk rendkívül fon^j tosnak. Az egyik a nemzeti egység, ami számunkra nem jelszó, s aminek a megvalósításáért min-* den katolikus papnak dolgozni erkölcsi kötelessége. A másik, ami ebből következik: mindent elkövetünk a béke megvédéséért. Űgyszintán nem beszéddel, hanem a saját munkakörünkben történő legigazabb helytállással. sen fejlődött a szövetségi politika. Mit jelent ez‘? Azt, hogy mind a két oldalról elindultak egymás felé. Ez egy nagyon érdekes dolog. Egyrészt a párt- és állami vezetők nyitottak, másrészt a katolikus püspöki kar, s más előkelő papszemélyiségek. Na most ez tartós, folyamatos, immáron 31 éve. Mármint ez a készség a párbeszédre, a megegyezésre. Eredményei mindannyiunk szeme láttára jélentkezriek. Különösen 1964 óta, amikór részleges megállapodás jött- létre a Vatikán és a Magyar Népköztársaság kormánya között. Ebben a légkörben mi érezzük, hogy egyenlő jogú állampolgárok vagyunk más világnézetű emberekkel. És' ez a lényég. — Mikor találkozik legközelebb választóival? Hogyan kíván most a hasznukra lenni? — Kérem, a regi magyar parlamentarizmusból, ami összességében nem sokat ért, fennmaradt egy okos szokás, hogy tudniillik a képviselők nemcsak az ülésteremben szólalhatnak föl, hanem előterjeszthetnek kéréseket a folyosón is. Így aztán miniszterekj kel, államtitkárokkal, párttisztviselőkkel tudunk találkozni. És sokszor többet érnek ezek a pár perces megbeszélések. Mert nagy megértéssel, konkrét ígéretekkel, következményekkel járnak. Hogy példát is mondjak: az azóta elhunyt dr. Csanádi György -közle- lekedés- és postaügyi minisztert, akit személyesen is tiszteltem, megkértem egyszer a folyosón, hogy segítsen a kalocsa—kiskőrösi vasúti szárnyvonal közlekedésén. Az volt a baj, hogy a felújítása óriási összegbe került volna. A miniszter megvizsgálta mit lehet tenni, és úgy döntött; egy könnyű motorvonattal, nagyobb beruházás nélkül javítani tudnak a helyzeten. Azóta ezt a szerelvényt kis túlzással Várkonyi-ext pressznek hívják. A jövő év februárjában Jakab- szállásra megyek, ahol — mint hallom — veszedelmesen spórolós elképzelések vannak. Az iskolában például a gázolajtüzeléses kályhák helyett vissza akarják hozni a szeneseket. Az energiatakarékosságnak szerintem nem ez az útja. Hanem az. hogy a már meglevő korszerűt ne rontsuk el, hogy ne lépjünk vissza. Hát ebben akarok közbenjárni. Aztán nagyon komoly problémának tartom az ágasegyházi, fülöpházi, izsáki ivóvízhiányt. Bár ezzel kapcsolatban ki kell fejeznem rosz- szallásomat is, amiért annak idején elmulasztották a kedvező alkalmat. Mert mindig arra vártak, hogy majdcsak kinyílik a nagy közös pénztárca és nekik semmibe sem kerül. Jóllehet megfelelő módon és sok szelídséggel kaptak figyelmeztetést már akkor is, bőségesen ... — Hogyan befolyásolja képviselői munkájában papi hivatása, illetve beosztása? — Nyíltan kell erről beszélni. Beosztásom óriási segítséget jelent minden téren, mert hihetetlen sok emberrel kerülök szoros kontaktusba. És meg kell azt is mondani, hogy én csak egyféle embert ismerek: a jóakaratú embert. Tehát nem úgy választom szét őket, hogy ezek katolikusok, ezek protestánsok, ezek pedig nem hívők. Nem. Lelkemben folyton vísszacseng XXIII. János, pápa Pacem in tefris (Békét a földön) című enciklikája (körlevele), amiben így fogalmaz: törekednünk kell a békére, együttműködve minden jóakaratú emberrel. Képviselői tevékenységemmel én' a külpolitikát szolgálom. Miért? Mert a, nemzetköziség a népek .közötti kapocs és barátság nemes eszköze. Vannak belpolitikus képviselők és vannak külpolitikai orientációjúak. Nincsenek egymással ellentétben, sőt, mondhatnám, egymást kölcsönösen kiegészítik. Mindkettőre szükség van. Ez nem jelenti azt, hogy nem keresnek meg engem is hétköznapi ügyekkel. Megemlítek egy kedves jelenetet. Budán lakom, a XI. kerületben. Egy ízben csöngetnek a kertkapun, megyek ajtót nyitni, elém áll egy idősebb, hatván, év körüli nő és mondja a nevemet,' hogy engem .keres. Tessék, válaszolom, mire ő: legyen szíves, segítsen abban, hogy fogadjon Úszta Gyula altábornagy, ■ a Magyar Partizán Szövetség elnöke. Azt feleltem erre, hogy: drága asszonyom, én országgyűlégi képviselő és nem az ön képviselője vagyok. Dehogynem — vág a szavamba —, én mélyen vallásost életet élek, tehát ön,, mint lelkész, az én kép-, viselőm. No, hát vita helyett Türelmesen elmagyaráztam neki, hogyan juthat el Úszta Gyulához és kész, Megnyugodva távozott. — ön elkötelezett híve pártunk és kormányunk szövetségi politikájának. Miben látja a politika lényegét? — Hazánkban 1945-ben egy mérhetetlenül rossz politikai gyakorlat kezdődött az egyházpolitikában. Ennek vég$ a szembenállás lett. Hozzáteszem azonban: néfiány katolikus püspök már akkor is észrevette; hogy ez.,értei-' metlen és nem vezet sehová. Próbáltak is rajta változtatni, 1950- ig sikertelenül. Akkor a papságnak az a része, amelyik nem számított a helyzet gyors javulására, megalakította az- Országos Béketanács katolikus bizottságát. Ettől kezdve, a rövid ellenforradalI mi töréstől eltekintve, egyanleteTóth Ferencné üzemvezető (Kalocsa) — On Kalocsa küldötte a parlamentben, de a városhoz tartozik négy kisközség is. Milyen a kapcsolata az ott élőkkel? — Hozzám személyes problémákkal már nemigen fordulnak az emberek, inkább a kisebb-na- gyobb közösség érdekében keresnek meg. Tanácsüléseken, falugyűléseken találkozom velük, és a tanácsi apparátussal közösen enyhítünk az olyan gondokon, mint teszem azt közvilágítás, út-járda- kérdés, környezetvédelem. Ezeket általában mindig -sikerül elrendezni. A járási hivatalból is mindig jön valaki velem, és ők is maximálisan támogatnak. Bátyán, Foktőn, Úszódon és Duna- szentbenedeken fogadóórákat is. szoktam tártani. ’ Talán nem is tennék ilyen különbséget, hogy a város és a .Duna menti községek. Nekem egyformán kedves mindegyik, függetlenül attól, hogy hol élek. Nagyon tudok örülni annak, ha a községekben valami megvalósul, például Úszódon nemrég a táncegyüttes. Nem volt ugyan szükségük rám, mert talpra tudtak állni maguktól is, de akkor is ... — yan-e „kis” meg „nagy” képviselő? Nem érzi olykor formálisnak a szerepét? — Nem, ezt nem érzem. Mert ha hozzám eljönnek panasszal, vagy segítséget kérni, és én továbbítom a városi tanács vagy a járási hivatal felé, minden esetben különös figyelemmel kísérik az ügyet. Ez a tapasztalatom, és nemcsak itt, a megyénél is, mert azoknak is mindig tudomásukra jut az ilyesmi. Arra még nem kértek meg, hogy valami fonto■ sabb dologban képviseljem a város vagy a járás érdekeit. Gondolom azért nem, mert nélkülem is sikerült elintézni mindent, amit a gazdasági helyzet megenged. Nem azt mondom, hogy már elfogytak a bajok, hisz itt is nagyon hiányaik egy új • telefonközpont, a fürdő, a gáz'stb. Évente van, ugye,' egy /gazdasági' terv, csak azt tudják végrehajtani, ami aí>ba belefér. AZon fölül nagyon- nagyon kevés lehetőség van. Az, hogy most egy képviselő pénzt kérjen, szóval ezt' el sem tudom képzelni, amikor ismeretes milyen feszített gazdasági évek járnak mostanában. — Nem lehet mindig hálás do- Ióg a.z igények és a lehetőségek ütközési pontján állni... — Én szerencsés helyzetben vagyok, mert eddig még -mindig-sikerült. megértetni az emberekkel, . hogy ezt vagy azt nem lehet. A fürdő például nagyon régi prob- ■ léma Kalocsán. Mármint, hogy nincs strand. Több variáció elhangzott, mégsem sikerült, és nem is tudom... szóval egyelőre kilátásunk sincs rá.'Valahogy azért elcsendesedtek az emberek, annál is inkább, mivel errefelé is- sok a kocsi, közel a Duna, Szelíd, helyi járatokkal is megközelíthetők, úgy hogy meg tudják oldani a fürdést. Elfogadják végül is, hogy nem lehet. Hihetetlen felvilágosultak manapság a lakosok és hát megértik, tisztában vannak vele, hogy irreális igényeket nem lehet támasztani. Jogos igény per- sse akad, például Bátyán az óvoda. Még nincs meg rá a teljes összeg, évekig gyűjtögettek, hogy ’82-ben el tudják kezdeni az építést. Tehát tartalékoltak, társadalmi munkát szerveztek, még ‘ adakoztak iá ... — Hetedik éve képviselő. Mi az eddigi legnagyobb sikere? — Nem volt még olyan, hogy a főhatóságnál ’kellett volna eljárni valamilyen témában. Ha lett volna ilyen és sikerült volna elintézni, biztosan. az lett volna a legnagyobb sikerélményem. Őszintén mondom: .még a megyéhez sem kellett soha fordulnom. Pedig örültem volna neki... . | — Nincs önben keserűség emiatt? — Nézze, van egy ilyen alap- természetem, hogy óvatos vagyok. Ha úgy látom, hogy eleve megbuknék, inkább bele sem fogok. Bár attól sohasem riadnék visz- sza, hogy ha megkeresnek, továbbítsam az illetékeseknek a kérést. Keserűség meg miért volna bennem? Tiszteletben tartanak, megbecsülnek, jó a kapcsolatom a párt-, állami és társadalmi vezetőkkel. Hát úgy látszik, olyan probléma itt még nem vetődött .'fel, amihez a képviselő közbenjárására lett volna szükség. Kutasi Ferenc 9 Tél. (Tóth Sándor felvétele) Változások az autóbuszközlekedésben Az ötnapos munkahétre történő áttérés miatt a megyében a következő helyközi autóbuszjáratok menetrendjében az alábbi változásokat vezetik be január 3-tól, vasárnaptól. KECSKEMÉT—HETÉNYEGY- HÁZA autóbuszvonalon: a Kecskemétről 12.30 órakor és Miklós- telepről 12.50 órakor induló járatot 15 perccel később közlekedtetik. KECSKEMÉT—KISKUNHALAS—KELEBIA autóbuszvonalon: Kiskunhalasról 5.05 órakor és Kelebiáról 6.10 órakor induló járatot Kiskunhalas vasútállomás érintése nélkül közlekedtetik. Kelebia vá.-ról 6.10 órakor induló járatot 6.00 órakor indítjuk, és így a járat Kiskunhalasra 7.15 órára fog érkezni. KALOCSA—HARTA autóbusz- vonalon: Kalocsa autóbusz-állomásról 6.40 órakor induló járatot 5 perccel ■ korábban, Dunapa- tajról 7.10 órakor induló járatot 10 perccel korábban, Kalocsa autóbusz-állomásról 14.25 órakor induló járatot 15 perccel későbben, Dunapatajról 15.00 órakor induló járatot 5 perccel későbben fogják közlekedtetni. KALOCSA—CSÁSZÁRTÖLTÉS autóbuszvonalon: Kalocsa autóbusz-állomásról 14.25 órakor induló járatot 20 perccel később, a Császártöltésről 15.40 órakor induló járatot 5 perccel később fogják közlekedtetni. KALOCSA—HOMOKMÉGY— HOMOKMÉGY (Alsómégy) ráu- tóbuszvonalon: Kalocsa autóbusz- állomásról 6.40 órakor induló járatot 20 perccel korábban fogjuk közlekedtetni, és 'útvonalát Homokmégy, Alsómégyig meghosz- szabbítják. Hillyéről 7.10 órakor induló járatot Homökmégy, Alsó- mégyröl 6.35 órakor indítják, és így a járat a kalocsai járási hivatalhoz 7.10 órakor érkezik. Kalocsa vasútállomásról 14.20 órakor induló járatot 10 perccel későbben fogják közlekedtetni. KALOCSA—SZAKMAR—DU- NÁPATAJ autóbuszvonalon: Kaj- locsa autóbusz-állomásról 6.05 órakor induló járatot 30 perccel korábban, a kalocsai autóbusz- állomásról 14.25 órakor induló járatot 15 perccel később, Kalocsa autóbusz-állomásról 16.15 órakor induló járatot 20 perccel később, Kalocsa autóbusz-állomásról 16.40 órakor induló járatot 25 perccel korábban, Gombolyagról 6.45 órakor induló járatot 30 perccel korábban, Szelidi tóról 15.45 .órakor induló járatot 10 perccel később, Felsőerekről 17.20 órakor induló járatot 10 perccel később, Felsőerekről 17.25 órakor induló járatot 10 perccel később fogják közlekedtetni. KISKÖRÖS—SOLTS ZENTLM- RE—SOiLTSZENTIMRE—BÁRÓ- MAJOR autóbuszvonalon: ■ A Soltszentimréről 6.45 órakor Báróma Jorba közlekedő járatot 20 perccel korábban fogják közlekedtetni. Bárómajorból 7.00 jóra- kor induló járatot 25 perccel korábban, a Soltszentimréről 7.20 órakor Kiskőrösre induló járatot 30 perccel korábban indítják. BAJA—FÁJSZ—KALOCSA autóbuszvonalon : Fajszról 5.50 órakor induló jártot 10 perccel korábban, Kalocsa autóbusz-állomásról 6.30 órakor induló járatot 20 perccel korábban, Fajszról 7.00 órakor induló járatot 20 perccel korábban, Kalocsa vasútállomásról 7.35 órakor induló járatot 20 perccel korábban, Kalocsa autóbusz-állomásról 14.35 órakor induló járatöt 10 perccel később, Kalocsa autóbusz-állomásról 14.20 órakor induló járatot 20 perccel később, Bátyáról 14.35 órakor induló járatot 20 perccel később, Kalocsa autóbusz-állomásról 14.35 órakor induló járatot 10 perccel később, Fajszról 15.10 órakor induló i járatot 5 perccel később, Kalocsa autóbuszállomásról 16.00 órakor induló járatot 10-perccel később, Fajszról 16.30 órakor induló járatot 10 perccel később közlekedtetik. ■ (BAJA)—KALOCSA—ORDAS —DUNAPATAJ autóbuszvonalon: Kalocsa autóbusz-állomásról 5.50 órakor induló járatot 15 perccel korábban, Kalocsa autóbusz-állomásról 14.25 órakor induló járatot 10 perccel későbben, Kalocsa autóbusz-állomásról 14.30 órakor induló járatot 10 perccel később, Kalocsa autóbusz-állomásról 14.30 órakor Dunapatajra induló jára-j tot 10 perccel később, Dunapatajról 6.35 órakor induló járatot 15 perccel korábban, Ordasról 15.10 órakor induló járatot 5 perccel későbben fogják közlekedtetni. (BAJA)—FELSÖSZENTIVÁN— KISKUNHALAS—KELEBIA autóbuszvonalon : Kiskunhalasról 5.55 órakor Mélykútra induló járatot 30 perccel korábban indítják, így Mélykútról a járat visz- sza szintén 30 perccel korábban indul és Kiskunhalasra 7.10 órára érkezik. A BAJA—CSÁSZÁRTÖLTÉS autóbuszvonalat Császártöltés felsőig meghosszabbítják. KISKUNFÉLEGYHÁZA—BUGAC autóbuszvonalon: Kiskunfélegyházáról 16.00 órakor és Bugáéról 16.35 órakor induló járatok hétfőtől péntekig munkanapokon közlekednek. KISKUNFÉLEGYHÁZA— SZÁNK, Tázlár úti iskola autóbuszvonalon: Kiskunma jsáról 20.40 órakor és Kiskunfélegyházáról 22.25 órakor induló járatokat hétfőtől péntekig, munkanapokon közlekedtetik. (KISKUNFÉLEGYHÁZA—) J ÁSZSZENTL ÁSZLÓ—MÖRIC- GÁT—KISKUNHALAS autóbuszvonalon: Kiskunmajsáról 16.20 órakor és Kiskunhalasról 17.10 órakor induló járatokat hétfőtől péntekig, munkanapokon Kiskunhalas autóbusz-állomásról 6.25 órakor induló járatot 30 perccel korábban, Kiskunmajsáról 7.10 órakor induló járatot 40 perccel korábban indítják. KISKUNFÉLEGYHÁZA—PÁL- MONQSTORA—TÖMÖRKÉNY autóbuszvonalon: Kiskunfélegyháza autóbusz-állomásról 22.20 órakor induló járatok hétfőtől péntekig, munkanapokon közlekednek. KISKUNHALAS—SOLTVAD- KERT (Tázlár) autóbuszvonalon: Soltvadkertről 15.00 órakor induló járatot 10 perccel később fogják indítani. Kecskemét helyi közlekedésében a korábbi munkakezdés miatt új járatot indítanak hétfőtől- péntekig, munkanapokon, a 4-es számú -vonalon, a Hock János utcából 4.45 órakor, a 14-es számú vonalon a Széchenyi térről 5 őra- 1 kor, a 22-es számú vonalon a Széchenyivárosból 5 órakor. Későbbi munkabefejezés miatt új járat indul hétfőtől péntekig, munkanapokon, a 4-es számú vonalon a Hock János utcából 22.45 órakor, a 6-os számú vonalon a Széchenyivárosból 22.35 órakor, a 8-as számú vonalon a Hock János utcából 22.45 órakor, a 10-es számú vonalon a Széchenyi térről 22.45 órakor, továbbá a 7-es számú vonalon a Habselyem gyártól a jelenlegi 22 órakor induló járatot 22.15 órakor, a 16-os számú vonalon a jelenlegi 22.35-ös járatot 22.45 órakor, a 18-as számú vonalon a jelenlegi 22.30-as járatot 22.45 órakór, a 25-ös számú vonalon a jelenlegi 22.15-ös járatot 22.30-kor indítják. A 24-es vo- naloh a járatok hétfőtől péntekig munkanapokon közlekednek, és'a Széchenyivárosból 5.15, 6.05, 7.05, 13.35, 14.45. 15.45. 16.15, 22.15 órakor, a házgv rtól vissza pedig 5.30, 6.20, 7.2ü, 14.30, 15.00, 16.00. 16.30 és 22.35 órakor indulnak.