Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

1981. december 9. 9 PETŐFI NÉPE Eredményesen segíti a tanácsi gazdálkodást az Országos Takarékpénztár A szocialista gazdaságra jellemző áru- és pénzviszonyok között a lakosság életszínvonalát meghatározó folyamatok és gazdasági ese­mények jelentős része a bankszervek közvetítésével zajlik. Az élet­körülmények — a lakosság ellátása, közösségi szolgáltatások stb. — alakulásáért pedig működési területükön a tanácsok felelősek. Gaz­dálkodásuktól nagyban függ a község, város, megye fejlődése. A ta­nácsok pénzeszközeikből oktatási, egészségügyi létesítményeket tar­tanak fenn, lakásokat, közintézményeket építtetnek. Ezt a pénzt az Országos Takarékpénztár kezeli, a tanácsok megbízása alapján fo­gadja a számlákra érkező befizetéseket, teljesíti a tanácsokat terhelő kifizetéseket. Az OTP mint a lakosság és a tanácsok bankja, széles körű kommunális tevékenységet folytat, elősegíti az életkörülmények javítását. A tanácsi feladatoknak az átszervezett Beruházási Banktól és az MNB-tői való . átvétele óta tíz év élt el. Érdemes visszatekin­teni, hogyan alakult azóta a tanácsok és az OTP kapcsolata, közös tevékenysége. ■ A takarékpénztár fe mint a bankok általában — pénzügyi szolgál­tatásokat nyújt ügyfeleinek. Bács-Kiskun megyében kiemelkedően magas a lakosság betétállománya, közismert a sokcélú hitellehetőség igénybevétele is. A ,.lakossági bank” funkció jelentőségét nem ki­sebbíti azonban az a tény, hogy a tanácsok megbízása alapján mint „kommunális bank” az OTP lényegesen magasabb összeget (1980-ban 4,1 milliárd, 1981-ben 4,4 milliárd forintot) kezel. A tanácsok pénzéből... A tanácsok költségvetési és fpjlesztési számlálnak kezelése az OTP- egyik kiemelt feladata, amit az eltelt tíz évben egyre korszerűbben, hozzáértő munka­társakkal és gépek segítségével végez.. A megyei igazgatóság és a városokban, nagyközségekben működő 18 számlavezetőhely azonban nem egyszerűen elosztja az állami pénzeszközöket, 'ha­nem gazdálkodnia, sőt a tanácsok szabályos gazdálkodására ügyel­nie is kell. A fejlesztési és költ­ségvetési’ gazdálkodásra vonatko­zó előírásokat szigorúan be kell tartani még akkor, is, ha ezek sok esetben nem eléggé rugalmasak, nem követik elég gyorsan a gaz­dasági élet változó igényeit. Bács- Kiskun megyében az OTP szer­vei és dolgozói jelentős segítség get adnak ahhoz1, hogy a gazdál­kodás pénzügyileg megalapozott legyen. Az együttműködés tíz éve alatt fegyelmezett gazdálkodás alakult ki. Ugyanakkor — többek között a tervezettnél lassabban épülő lé­tesítmények miatt — keletkeztek átmenetileg felhasználatlan pénz­eszközök is, Ezek indokolatlan lekötöttségének feloldása mindig a közös tanácsi és banki intézke­dést igényelt. Rendszerint lehető­séget találtak arra, hogy sürgő­sebb célra költhesse a tanács az Országos Takarékpénztárnál ke­zelt pénzét. Ennek megkönnyíté­sére a jövő évtől kezdve olyan szabályok bevezetését tervezi az OTP, amelyek a rugalmasabb pénzfelhasználást eleve lehetővé teszik, ugyanakkor a biztonságos gazdálkodásnak is megmaradnak a garanciái. ... és OTP-hitelből Bács-Kiskun megye kommuná­lis ellátása csak a felszabadulást követően, indult fejlődésnek. Az összkomfortos lakások, korszerű közintézmények működéséhez, színvonalas városüzemeláshez Szükséges létesítmények jelentős része épült fel hitelből. Az OTP tehát nemcsak kezeli a tanácsok ‘ pénzét, hanem — ha szükséges — kölcsönökkel ki is egészíti azt. A segítségre.igen nagy szükség' volt és van jelenleg is. A fejlő­dést ugyanis a gyenge kommu­nális ellátottság gátolja. A víz­müvek, vezetékek és csatornák építésére pedig éppen olyan idő­szakokban volt szükség, amikor a tanácsok pénze más feladatokra — például állami lakásépítésre — volt lekötve. A lakótelepek igen költséges alapközműveit a váro­si tanácsok több esetben nagy összegű hitelből (tíz év alatt ösz- szesen 380 millió forint) építet- . ték, a.hitelt pedig'ai később kép­ződő fejlesztési forrásaikból tör­lesztették. A hitelek- után fizetendő kama­tok miatt a tanácsi szakemberek körében állandósult a vita: „Sa­ját forrás vagy hitel?” Bács-Kis- kun megyében ezt a vitát eldön­tötte áz elmúlt tíz év tapasztala­ta. Hitel nélkül lassúbb lett vol­na a fejlődés — nemcsak a köz­műellátásban — hanem a köz- 'művekkel ellátandó többi 'ága­zatban is. Méltatásul úgy is fo­galmazhatjuk: a kommunális hi­tel életszínvonalátI ■ befolyásoló tényező lett. Közös lakótelepeken Az OTP lakásépítésben betöl­tött szerepe társadalmi jelentősé­gű. Bács-Kiskun megyében tíz év alatt összesen 30 ezer 868 la,- kás épült hitel igénybevételével, A lakásgazdálkodás legfőbb fele­lősei a tanácsok. Az együttmű­ködésnek tehát, igen fontos terü­lete a lakásépítés. A telekkijelö­lésben, engedélyezésben a tanács minden lakásépítésnek közremű­ködője, az OTP-vel való kapcso­latban 1 azonban ennél sokkal többről van szó. A. megye hat városában és há­rom nagyközségében jelenleg tíz lakótelep épül. Állami lakások és telepszerű, társasházi lakások kö­zös területen valósulnak meg. Természetesen közösen kell vi­selni az előkészítés, közművesítés költségeit is. Ezt a lakásépítési formát állami erőből is támogat­ják a tánácsok, a kiszolgáló' léte­sítmények (gyermekintézmények, közművek stb.) OTP-lákás'okra jutó költségeinek nagyobb részét is kifizették az'eltelt tíz évben. Sikeres az együttműködés a kö­zös területfelhas.ználásban, a la­kások vevőinek kijelölésében. Az Országos Takarékpénztár egyik legnagyobb üzletága — a megyei lakásépítés finanszírozása — az egész megye fejlődését, a ' lakás- program megvalósítását • segíti elő. Néhány helyen (Kecskemé­ten, Tiszakécskén) az OTP önál­ló kis lakótelepek építését is ter­vezi saját beruházásban. Mindemellett a- lakótelepi ál­lami lakások építését is segíti az OTP. Meghitelezi á tanácsi érté- kesítésű szövetkezeti lakások költségeit (tíz év alatt 2300 ilyen lakás épült), együttműködik a városi tanácsokkal a finanszíro­zásban. Fellendülőben van az együtt­működés a telekgazdálkodásban is., A sajáterős családi és sorhá­zak építésére alkalmas területe­ket a tanács és a pénzintézet kö­zösen tárja fel. Az OTP saját pénzeszközeiből fedezi a kisajátí­tási, felmérési, előkészítési, ter­vezési, közművesítési költségeket. A lakásépítésben csökken az ál­lami- erő arányá, ezért a szerve­zett telekkiálakí fástól igen so­kat várunk. Körültekintő számí­tások alapján kell előkészíteni a kijelölt területeket úgy, hogy az építtetők elviselhető áron jut­hassanak telekhez. E célból az OTP máris megállapodásokat kö­tött a városi és a-nagyközségi ta­nácsokkal. A tapasztalatok sze­rint — ha a kijelölt terület nem túl nagy, és az alapközművek el­érhető távolságra yannak — a közösen szervezetit telekkialakí­tás beváltja a hozzá fűzött re­ményeket. Külön hangsúlyt helyez az OTP a fiatalok lakáshoz juttatására úgy, hogy az anyagi terhek foko­zatosan jelentkezzenek. A Kecs- kemét-széchenyivárosi ifjúsági garzonházból kiköltözők mind­egyike megkapta, illetve megkap­ja a család nagyságának megfe­lelő OTP-lakást. A VI. ötéves tervidőszakban már a takarék- pénztár is épít garzonlakásokat. Akkor, amikor a garzonházból nágyobb OTP-lakásba költözhet a család, a garzonlakás vételárát és törlesztését beszámítják an­nak vételárába. így kívánják el­érni, hogy ne egyszerre kelljen a fiataloknak az OTP-lakás jelen­tős előtörlesztését készpénzben kifizetni. Együtt a tanácsokkal A tanácsok gazdálkodásáról nem lehet reális képet alkotni pénzügyeik ismerete nélkül. Az OTP — azáltal, hogy gyakorlati­lag az. összes tanácsi pénzt kezeli — mindig biztos információs for­rás. A rendszeresen — havonta, negyedévenként, évente — ki­adott tájékoztató és statisztikai jelentés a tanácsi tisztségviselők és szakemberek kezében fontos munkaeszköz. A takarékpénz­tár átfogó értékeléseit a tanácsi pénzgazdálkodás elemzésénél is felhasználjuk. Rendszeresen ka­punk adatokat az OTP elektro­nikus adatfeldolgozó központjá­tól is. A lakosság javát szolgáló gyü­mölcsöző együttműködés termé­szetesen nem alakulhatott volna ki a tanácsok és az OTP vezetői, dolgozói közötti jó kapcsolat nél­kül. Az OTP vezérigazgatója és a megye párt- és tanácsi vezetői évente közös megbeszélésen egyeznek meg a feladatokról, el­sősorban a hitelnyújtás és a la­kásépítés aktuális teendőiről. Bács-Kiskun megye tanácsa az ország többi területéhez képest a legnagyobb összegű hitelt veszik igénybe, aminek körültekintő en­gedélyezése és felhasználása gyakran igényel közös munkát. Az OTP megyei igazgatóságával és a helyi fiókokkal a napi mun­kában, a gazdálkodás egyes mű­veleteiben dolgoznak együtt a ta­nácsok, közmegelégedésre. A fejlesztési feladatokra, a ta­nácsi intézmények fenntartására rendelkezésre álló állami pénz­eszközökkel a jövőben az eddigi­nél^ jobban kell takarékoskod­nunk. A kisebb összegű beruházá­si összegek céloknak megfelelő felhasználása az összes érintet­tektől — így az OTP szerveitől is — nagyobb figyelmet igényel. A növekedés korlátozott feltételei között tehát az OTP ellenőrző szerepének is erősödnie kell. A tanácsi fejlesztés- segítésé­nek új módszereivel is kísérlete­zik megyénkben az OTP. A bajai szennyvízcsatorna-építés pénz­ügyi fedezetének kiegészítésére kommunális kötvényt bocsátot­tak ki. A kötvényre elhelyezett lakossági betétek összegéből ter­ven felüli hitelt kap a városi ta­nács a kijelölt csatornaszakaszok építésére. A kapcsolatokban az sem közömbös, hogy az OTP ve­zérigazgatója a VI. ötéves terv­időszakban több mint 140 millió forjnt közműfejlesztési hitelt en­gedélyezett a városi és nagyköz­ségi tanácsoknak. A tanácsok és az OTP szerte­ágazó közös tevékenységét még hosszasan lehetne ismertetni. Mindebből az állapítható meg, hogy a megye VI. ötéves tervé­nek végrehajtásában az Országos Takarékpénztár helyi fiókjai a tanácsoknak fontos partnerei. Szakolczai Pál a megyei tanács vb tervosztályának vezetője Megjelentek az Taggyűlés Hercegszántón Havas-latvakos, szeles, kellemetlen téli este. Alig van em­ber a hercegszántói utcákon. A házak ablakain át fel-felvil­lanó fények jelzik csak az ébrenlétet, az életet. Süvít a szél, ránk nehezecjik a borongós sötétség. De minderről nem gon­dolkoznak a jelenlevők a jelek szerint, itt a presszó tágas termének az asztalai körül. Hallgatják a pártalapszervezetek tagjai az összevont beszámoló taggyűlés beszámolóját. Leg­alább százhúszan lehetnek, s az érdeklődésük jól látható. Gyurity József titkár beszél. Azzal kezdi, hogy a község há­rom alapszervezetének összesen százötvenöt tagja van. Ezek kö­zül a legnépesebb a tsz alapszer­vezete; ebben csaknem százan vannak. A községi — területi — szervezeten kívül a pedagógus pártszervezet is hallatja a hang- -ját a dolgos hétköznapok alatt. A titkár ezután elmondja, hogy a pártvezetőség a beszámolási időszakban mindenkor igyekezett figyelemmel kísérni az egész köz­ség életét. Jónak mondhatni — hangsúlyozza —. hogy a pártve­zetőség és a községi tanács, va­lamint a tömegszervezetek és a gazdasági vezetők között 'jó a kapcsolat. A párt vezető szerepe folyamatosan érvényesült a párt­megbízatások végrehajtásán ke­resztül is. Miközben az eredményeket ki­emeli, a titkár megemlít néhány fogyatékosságot is. A különféle rendezvényeken, ünnepi megem­lékezéseken nem kielégítő az ak­tivitás, a részvételi arány, a se­gítő szándék. Olykor akadozik a pártmegbízatások teljesítése. A taggyűlésekről időnként a meg­engedettnél többen távolmarad­nak. Bizony több esetben előfor­dult, hogy egy-egv alapszervezet­ben nem határozatképes a taggyű­lés. Az is kifogásolható, hogy egyesek nem szívesen fogadják a jogos bírálatokat, s ezzel gyengí­tik a pártegységet. A feladatok felsorolásában nagy helyet kap a beszámolójában az ideológiai munka javításának a kérdése, valamint a pártépités, a tagfelvétel is. S részletesen szól a párttitkár a község gazdasági eredményeiről, s gondjairól. A hozzászólások közül több szempontból is figyelmet érde­mel Szurcsik István tsz-elnök fel­szólalása. Azzal kezdi, hogy erő­síteni kell a falu önmegtartó ere­jét. Ennek érdekében fontos a jó munkaalkalmak megteremtése, az iskolai és közművelődési mun­ka javítása, a megfelelő szórako­zási és sportolási lehetőségek megteremtése. Csakis így érhető el, hogy az emberek — főként a fiatalok — ne kívánkozzanak el a községből. Az elnök mindezek érdekében összefogásra szólítja fel,a falu kommunistáit. Ezeket a szavakat jól láthatóan egyetér­tő- látogatások kísérik. .A megyei pártbizottság jókí­vánságait, üdvözletét tolmácsolja felszólalásakor dr. Major Imre. Hangoztatja a pártegység fontos­ságát. A beszámolóval összhang­ban sürgeti az ideológiai munka erősítését, majd a helyi adottsá­gokhoz, körülményekhez igazod­va beszél -egyházDolitikánk he­lyes értelmezéséről. Miközben el­ismerő szavakkal említi a her- cegszántóiak gazdasági eredmé­nyeit. egyben arra biztatja a párt­tagokat. hogy ne feledkezzenek meg a kulturális élet gazdagítá­sáról sem. Ilyen tekintetben jó­nak tartja a Szurcsik János-mű- terem kialakítását. A falu szü­löttje méltán kiérdemelte ezt. És a község művelődni vágyó közön­sége is. □ □ D Halad, az idő, jócskán benne va­gyunk az estében, ám az érdeklő­dés a jelek szerint egyáltalán nem j csökken. (Bizonyára senki­nek sem - jut eszébe, hogy kint még rosszabbra fordul az idő.) Sőt a figyelem mintha még fo­kozódna, amikor Krascsenics Jó­zsef, a városi-járási pártbizottság munkatársa a délszláv lakosságú Hercegszántó nemzetiségi politÍT káját dicséri. Ez a tény is a pozi­tív változást, a fejlődést mutatja. Miután elfogadják a beszámo­lót és a határozati javaslatot, majd kiegészítik titkos szavazás­sal a vezetőséget, kedves jelenet következik. Átadják a megyei pártbizottság „Kiváló pártmun­káért” elismerő oklevelét Valjcai Józsefnek, a pártvezetőség tag­jának nagy tetszésnyilvánítás kö­zepette. ' A taggyűlésnek vége. Jó látni, hogy nem rohannak el az embe­rek. Csoportokba verődve beszél­getnek, csendesen vitatkoznak, nevetgélnek. Kellemes, felszaba­dult a hangulat. Én Ribányi Pál gépkocsivezetővel beszélgetek, aki — mint megtudom, harmincegy esztendős és már nyolc éve párt­tag. Ezt mondja: — Az ilyen összevont taggyűr lésen ■ lehetetlen minden fontos dolgot megbeszélni. Arra valók az alapszervezetí rendezvények. Ilyenkor, mint ma is történt, át­fogó képet kap a tagság a falu életéről. — Ha hozzászólt volna, mit tartott volna fontosnak elmonda­ni? — Hogy a falu ifjúságát jobban kellene nevelni, összefogni, moz­gósítani. Megfelelő vezetőket kellene találni végre. n □ □ Hercegszántó a jugoszláv ha­tárnál fekszik. Kecskemétig — éjfélig — van időm eltűnődni a látottakon, hallottakon. Feleleve­nítem magamban a tagok fegyel­mezett magatartását, rokonszen­ves érdeklődését. S' a ’ taggyűlés után felszabadult jókedvet, de­rűt. Jó volt látni, hogy vezető és beosztott, idős és fiatal milyen szoros kötelékben megfér együtt. Arra gondolok, vajon ez a mai este: mindaz, ami elhangzott, mennyit lendítvagy lendít-e — a csinos, rokonszenves falu életén? A szorgos-dolgos herceg- szántói emberek elkövetkező hó­napjain, évein? És felvetődik bennem kérdésként az is; igazán nem lehetett volna megszervezni — a kellemetlen időjárás ellené­re is — a külterületen élő idő­sebb párttagok be- és kiszállítá­sát? V. M. SZÓT KÉRT — ES SZOT KAPOTT Életkörülmények a Műkertvárosban — Lakóhelyemen, a kecs­keméti Műkertvárosban, a fél éve megnyitott gyógy­szertárral teljes az egész­ségügyi ellátás. Ezt nagy eredménynek tartom! A legtöbbet a családos anyák beszélhetnének erről, akik, a gyermekek, vagy a fel­nőttek körzeti rendelőjé­ből kijövet, receptjeiket szinte pár lépésnyire be­válthatják, anélkül, hogy a városba — ar megyeszék­hely központjába — kelle­ne utazniuk. Néhány gyógyszer, - igaz nem kapható állandóan de ezen tudunk 'segíteni, adott esetben más, úgyne­vezett helyettesítő orvos­ságot adunk betegeinknek. Természetesen azt szeret­nénk, ha a fontosabb kül­földi gyógyszereket lehe­tőleg mindegyik gyógy­szertár árusítaná. Teljes egészségügyi el­látásról beszéltem, ami persze nem jelenti azt, hogy javítaniva­ló már nincs. Arra gondolok,- hogy ha a gyermekorvosi helyet­tesítést helyben meg lehetne ol­dani ... Hadd mondjam el a műkert­városiak fő gondját: az autóbu­szokon reggel, 7—8 óra között, el­képesztő a zsúfoltság. Ekkor ha­lad keresztül talán a legtöbb vo­nat a Vádaskert előtti vasút—köz­út kereszteződésében. Tudom, hogy erről sem a MÁV, sem a Volán nem tehet, valami meg­oldást mégiscsak kellene találni. Ebben a csúcsforgalmi időben ugyanis nem ritka, - ha sokan le­maradnak két-három buszról, s ezért késve érnek: be a munka-, helyükre. Milyen nálunk a szolgáltatás és a kereskedelmi ellátás? Akiket a gyógyszertárban nap mint nap kiszolgálok, el- mondják, nem tudják, igazából mire való a Park bisztró. Ahe­lyett, hogy a környék lakosságát ellátná olcsóbb, előfizetéses ebéd­del, ételválasztéka elég egyhan­gú, éttermi ára pedig magas. Ha így „halad”, talponállóvá, ital­bolttá válik. Annak pedig mi haszna?... Hiányolunk azonban egy olyan átfogó irányítást, amely lehető­vé tenné, hogy a különböző ér­dekek ne ütközzenek oly gyak­ran. így nem fordulna elő, hogy a fáknak a közművekre való rá- telepitásével — több helyen a gázvezetékek fölé telepítettek csemetéket — a környezetvéde­lem nem annyira sikeres, mint amilyen lehetne. ■A Műkert zöldállománya az elmúlt évtizedekben erősen meg­fogyatkozott. Jó dolog, hogy ezt egyre többen nem nézik tétlenül. Az újabb facsemete- és cserjeül­tetések biztatóak. Arra viszont hogy a Műkertváros egyetlen játszótere, a Művésztelep mellett, mindössze négy mászókából áll, s hogy az itt lakók szívesen hasz­nálnának olyan sportlétesítmé­nyeket, mint amilyenek a Széche- nyivárosban már megtalálhatók, érdemes felfigyelni. Kedvünk szerint pihenhetnénk sportolhat­nánk, vagy játszhatnánk a gyer­mekeinkkel mi is, ha a Műker­tet sikerülne jó szabadidőpark- teá fejleszteni. Addig azonban, amíg kismotorok húznak és zúg­nak el a zöldben váratlanul és kiszámíthatatlanul, erre nem le­hetnek reményeink. Ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága Kedden a Parlamentben Pap Jánosnak, a bizottság elnökének vezetésével ülést tartott az or­szággyűlés honvédelmi bizottsá­ga. A képviselők Kovács Pál al­tábornagy, honvédelmi miniszter- helyettes és Pár Antal rendőr' vezérőrnagy, belügyminiszter-he­lyettes előterjesztésében megvi­tatták és elfogadták a Honvé­delmi Minisztérium és a Belügy­minisztérium 1982. évi költség­vetés-tervezetét. (MTI) Karácsonyi és szilveszteri programok Karácsonyi autóbuszos társas- utazásokra invitál a COOPTOU- RIST: a jelentkezők december 24—26-ig körutat tehetnek a Nyu- gat-Dunántúlon személyenként 1230 forintért; december 25— 26-án a Zemplénben tölthetik a karácsonyt 805 forintos költség­gel, vagy Szombathely, Bük és Kőszeg nevezetességeivel ismer­kedhetnek meg 850 forint rész­vételi díj ellenében. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szilveszteri prog­ramokat szervez december 30. és január 2. között az őrségben, felpanziós ellátással 1363 forin­tért, valamint. Fertődobozon fél­panziós ellátással 1355 forintért. Segít az Útközben A rádió népszerű Űtközben- sorozata december 11-én, pénte­ken ismét a hétvégi program ki­alakítását kívánjá segíteni. A 30 perces útrabocsátó műsor orszá­gos áttekintést ad a szombat— vasárnapi szabad idő hasznos el­töltéséhez, ajánlatokkal szolgál országjáróknak és a szomszédos országokba utazóknak, egyaránt. Az adás a Petöfi-adón 17 órakor kezdődik. Egy-két szót a környezetünk­ről is. A társadalmi munkának — főként a járdaépítésben és a fásításban — már van látszata. Elmondta: Szabó Imréné, mű­kertvárosi gyógyszerész a nép­front legutóbbi fórumán. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents