Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 6.

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

Szóltam a rendőrségnek...

Április 28-án a Petőfi Népe rövid tudósításban számolt be ar. ról az esetről, amely két nappal korábban történt Kiskuhhalason, a Polgár utca 22. számú ház előtt, az utcán. Ebből a tudósításból olvasóink megtudták, hogy az említett napon és helyen rendőri intézkedésre került sor néhány emberrel szemben, de azok nem engedelmeskedtek a rendőrök felszólításának, megtámadták a közrend védőit, verekedés alakult ki, s ennek következtében többen — közöttük a két intézkedő rendőr is — súlyos sérülést szenvedtek, sőt Patai Lajoá később a kórházban meghalt.

Mi történt az említett napon? Erre a kérdésre keresett választ a nyomozóhatóság, majd később a Kecskeméti Megyei Bíróság is, amely az ügyet tárgyalta, és a közeli napokban hozott ítéletet. A mindenre kiterjedő vizsgálat egy meglepő és felháborító bűn- cselekményre derített fényt.

Elvitték a háztetőt

Az események gyorsan peregtek. A rendőri intézkedésre okot adó cselekmény előzményei április 25-én kezdődtek, amikor Patai Károly (Kiskunhalas, Polgár u. 22.) háromszáz forintért megvásárolta Kolompár Jánosnak, a Hitrangos telep 62. szám alatti lakásán levő háztetőt: faanyagot, cserepet. A tetőt Patai rokonságának segítségével másnap, április 26-án délelőtt lebontotta, és lovas kocsival a lakására szállíttatta. Amikor a gerendákat, léceket, cserepeket a kocsira pakolták, akkor érkezett a helyszínre Kardos Sándorné, akit a városi tanács néhány nappal korábban, 1981. április 10-én Kolompár János és felesége részére ideiglenes gondnokként, három kiskorú gyerekük részére pedig gyámként kirendelt. Az. ideiglenes gondnok jogköre a személyi ügyek intézésére és a nevezettek vagyonának kezelésére is kiterjedt.

Nos, amikor Kardosné megjelent, s látta, mi történik, felhívta Patai Károly figyelmét, hogy ne vigye el az anyagot, mert azt Kolompár János nem jogosult eladni. Patai viszont kijelentette, hogy csak akkor hagyja ott az anyagot, ha visszakapja a pénzét. A pénzt azonban Kolompg- íék már elköltötték, így a visz- szaadásra nem kerülhetett sor. Kardosné. közölte Pataival és rokonságával, hogy szólni fog a rendőrségnek. A vevők azonban ezzel nem törődtek, s elszállították a háztetőt.:.

Kardos Sándorné valóban elment a rendőrségre, bejelentést tett, és kérte, szállíttassák visz- s;.a a háztetőt, hiszen így a Kolompár család lakóháza tönkremegy, s nyilvánvaló, hogy Patai Károly kihasználta az eladó szellemi gyöngeségét. A rendőrségtől az asszony Patai . Lajosnéhoz ment el — aki Patai Károly édesanyja —. s kérte, beszélje rá a fiát, hgy vigye vissza a háztetőt. De az idős asszony is ahhoz a feltételhez kötötte a visszaadást, ha megkapják a háromszáz forintot. Kardosné elmondta: a történtekről már értesítette a rendőrséget, és várja .a rendőrök érkezését.

Ököllel és késsel

Az eset napján, április 26-án Kuris János és Takács Sándor rendőrök gépkocsizó járőrszolgálatot teljesítettek Kiskunhalason. í URH-rádión kapták az utasítást arra, hogy menjenek a megadott címre, ahol Kardosné várja őket. Röviden elmondták nekik, hogy miről van szó, de Kardosné részletesen tájékoztatta a két rendőrt, akik nem sokkal déli tizenkét óra előtt érkeztek a helyszínre. Kuris János járőrvezető felszólította a Patai családot, hogy szállítsák vissza a háztető anyagát a tulajdonosnak. Ekkorra .azonban a kocsiból a lovat már kifogták, és az állatot az egyik Patai legelni vitte. A kocsit tehát két ember húzta a megfelelő helyre, hogy Kipakoljanak rá.

A rendőrök mondták Patai Lajosnak, Patai Vincének és Patai Antalnak, hogy pakolják vissza a cserepet és a fát a kocsira, mert vissza kell szállítani. A pénzt majd visszakapják. Patai Lajos azonban kijelentette, hogy nem viszik vissza, és egyre hangosabban, durvábban beszélt a rendőrökkel, hangoskodott, magyar és cigány nyelven biztatta a többieket az ellenállásra. Kuris János ekkor a gépkocsihoz akarta hívnj Patai Lajost, de az nem ment, hanem támadni kezdte a rendőrt, aki az ittás Patai' támadását először gázsprével, majd gumibottal próbálta elhárítani.

Ekkorra azonban már további három Patai kapcsolódott á rendőr elleni támadásba, sőt Patai Lajos a gumibptot akarta kicsavarni Kuris János kezéből, a többiek pedig ököllel támadtak

rá. Egy nagy erejű ütéstől Kuris János megszédült, és elesett. Fel akart állni, de Kolompár János visszalökte. Patai Lajos viszont kést vett elő, és azzal több esetben a földön támaszkodó rendőr felé csapott, sőt megszurta. A penge áthatolt a vastag, teli zubbonyon, pulóveren, ingen, atlétatrikón, és hosszú, meiy sebet ejtett Kuris János bal oldalán. Ezenkívül még három helyen kapott szúrást a rendőr. A szurkolásnál jelen voll es azzal egyetértett további négy ember^

Patai Vince, Patai Karoly, tai Antal és Patai János is. Sőt közülük ketten - a két utóbbi — felbuzdulva Patai Lajos tama dásán, nekirontottak Takacs Sándor rendőrnek, aki hátrált majd könnygázzal es gumibottal p bált védekezni, de ajmWo kicsavarták a kézéből. TaKacs Sándor is több kesszurast kapott a hátán, vállán, kezem de a szúrásokon kívül, azokkal szinte egy időben ököllel is vertek támadói. Szúrkálás közben Patai Vince cigány nyelven kiáltotta Patai Jánosnak, hogy hozza ide az ásót, mert most mar agyonveri a rendőrökét.

Ilyen szorongatott es eletve- szélyes helyzetben Kuris Janos sebekből vérezve és kissé kabul- tan — felállt, elővette a pisztolyát. Látta, hogy Takács Sándor életveszélben van. Patai Lajos azonban észre vette, hogy Kuris János felállt, nyitott kesével közeledett tehát a rendőr felé ocsmány szavakkal szidalmazta, s kijelentette: innen élve nem mentek el. Patai Lajos mindössze 4—5 lépésre volt Kuris Jánostól, amikor a rendőr döntött: lőni kell. Megcélozta tehat támadója combját, és meghúzta a ravaszt. Ebben a pillanatban Patai Lajos megugrott, és a lövedék a bal oldali hónaljban találta el. Harcképtelenné vált, a földre esett. A rendőrre támadok megrémültek, felhagytak Takacs Sándor bántalmazásával es elmenekültek.

Az ítélet

Amikor a lövés hatására a ve- I rekedésnek vége szakadt, a sérülteket kórházba szállították. Kuris Jánost, Takács Sándort, es természetesen Patai Lajost is megműtötték. Ez utóbbin ionban már nem tudtak segíteni, meghalt. A rendőrök sérülésének gyógytartama négy-négy hét volt.

A helyszínen összesen hét embert tartóztattak le, illetve vettek őrizetbe. A tárgyalás során nem volt könnyű helyzetben a büntetőtanács; hiszen a vádlottak és a tanúk mindenre úgy „emlékeztek”, hogy az általuk elmondottak kizárólag az elhunyt Patai Lajost terhelték, mintha kizárólag csak ő egyedül lett volna a helyszínen. A szálakat azonban végül is sikerült kibogozni és megszületett az ítélet: Patai Vince tízévi fegyházat kapott, s további hat eszendőre eltiltották a közügyek- tői. Patai Károly büntetése 11 év fegyház és hat év eltiltás. Patai Antal három évet kapott, es két évre tiltotta el a bíróság 9 közügyekől. A többiek Jrüntetese husszabb-rövidebb idejű szabadságvesztés, illetve javítóintézeti nevelés. Az ítélet még nem jog erős.

Ügy gondoljuk, nem árt nehány szót szólni, éppen az intézkedő rendőrök érdekében. Természetesen nem csupán az ügyben súlyosan megsérült két rendőrről van szó, hanem valameny- nviről. A közvélemény úgy .ítélt meg, hogy túlságosan megkötött az intézkedő rendőrök keze. Csak akkor vehetik elő fegyverüket, ha már közvetlen veszélyben van az életük. Csakhogy — erre is volt példa — nem egyszer mar késő. A kiskunhalasi ügyben is el lehetett volna kerülni a tragédiát, ha néhány perccel korábban fegyvert vesznek elő a rendőrök. Nem azért, hogy azonnal lőjenek, de hogy S határozottságot kilátásba helyezzék. G. S.

Megnyílt

az Ajándék Centrum

A KECSKEMÉTI PIACCSARNOKBAN, ahol ma a vietnami kosarakat, tálcákat, szőnyegeket 20fl/o engedménnyel árusítjuk

TECSKEMÉn

CrfCentrum Áruház

2288 I

Év vége Öregcsertőn

C zó szerint ^ véve is nehéz terepen gazdálkodik az öregcsertői Petőfi Termelő- szövetkezet. Talajainak jelentős része mélyfekvésű, gyakran károsítja a belvíz, ezer hektár legelőjéből csak 400 hektár a termő gyep, a többi szikes terület.

Lakatos István elnök:

— Az idén az őszi időjárás kedvezett a munkáknak. Ki is használtunk minden percet. Sikerült idejében végeznünk -aj vetéssel, már csak a tavasziak alá történő szántásiből van hátra néhány hektár. Két műszakiban dolgoztunk a gépekkel. A T—150-es szovjet erőgépek jelenleg is éjjel, nappal szántanak.

Búzából mi is többet vetettünk minit tavaly, 532 hektár helyettt 600 'hektárnyit. Érre ösztönzött bennünket a többlettermelési prémium, amelyet azok a mezőgazdasági üzemek vehetnek igénybe, amelyek a gabonatermelés meny- nyiségét a legutóbbi öt esztendő átlagos termelésének 10 százalékkal emelt mennyiségén túl is növelik. Kukoricából annyit szándékozunk vetni jövőre, mint az idén. Sajnos, az időjárás nálunk V is kiesést okozott, kevesebb búzánk termett a tervezettnél. Így is elértük a 4 tonnát hektáronként, a kukoricából 5,4 tonna volt az átlagtermés. A többi terménynél viszonylag jó termést takarítottunk be. Tavaszi árpából például 4 tonnát 1 hektáronként.

Sok segítséget kapunk a Bajai Kukoricatermesztési Rendszertől, amelynek tagja vagyunk. Az itt dolgozó szakemberek támogatása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kedvezőtlen időjárás és adottságok ellenére ilyen termést tudtunk elérni.

A termelőszövetkezet a növény- termesztésben jelentkező kieséseket részben az állattenyésztésből tudta pótolni.. Két ágazatot, a húsmarha-tenyésztést és a juhászaltot fejlesztik. Beléptek a TAURINA szarvasmarha-tenyésztési rendszerbe. A magyartarkát fran. cia húsmarhával keresztezik. Az olasz vevők keresik az öregcsertői hízott bikákat. Évente mintegy százat tudnak értékesíteni belföldre és exportra.

— Nagy legelőterületünk kihasználása érdekében fejlesztjük ezeket az ágazatokat, — magyarázza az elnök. — A húsmarhák az év legnagyobb részében a szabadban vannak. A kukoricaszárat is legeltetjük. Mint melléktermék, ily módon hasznosításra kerül a juhászaiban is.

A háztáji üzemágat is megszervezték. Innen hízott sertést vásárolnak fel évente mintegy 1900 darabot, öregcsertőn szinte minden háziban foglalkoznak sertés- tenyésztéssel.

A jövő esztendőben életbe lépő gazdasági szabályozók sok fejtörést okoztak már eddig is a termelőszövetkezet vezetőinek. A feltételek tovább szigorodnak. A közös gazdaságnak amúgyis számos gondja van a mélyfekvé- sű és szikes talajok miatit. A taglétszám a következőképpen alakul: 130 aktív dolgozójuk van és kétszer annyi nyugdíjasuk. Mindez azt is jelenti: gondoskodni kell az utánpótlásról, fiatal tagok felvételéről. Sokat költenek a gépesítésre is, hogy a hiányzó kézi munkaerőt pótolják. Olyan termelésszerkezetet terveznek, amely a gépek alkalmazását segíti elő.

— Foglalkozunk melléküzem- ágak létesítésével is — tájékoztat Lakatos István. — Bérmunkában a Keceli Vegyesipari Szövetkezetnek műanyagból készült logikai játékot akarunk gyártani. Harminc asszony és lány .már jelentkezett erre a munkára. Célunk, hogy fiatal tagokkal növeljük a szövetkezet létszámát, másrészt jövedelmezőbbé tegyük a gazdálkodást. Az asszonyoknak- lányoknak állandó .munkát tudunk biztosítani. Ha sikerül, további melléküzemágat létesítünk. Próbálkozunk tehát, miként tudnánk ellensúlyozni az egyre növekvő termelési költségeket, a nehezebb gazdasági feltételek okozta jövedelemkieséseket.

K. S.

9 A szahadtarlásos húsmarhatetepen a jószágok az év nagyobb részében legelőn vannak.

• A mélyfekvésií talajon, a tavasziak alá történő szántás utolsó fordulóit végzik.

nyomában

Egy elmaradt rekonstrukció

Még fülembe csengenek a Beszélgetés a megyei kiskunfélegyházi vágóhíd —

hivatalos nevén a Báes-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat — pártszervezetének beszámoló taggyűlésén elhangzott, nem túlzottan derűlátó felszólalások. Ezeknek szinte mindegyike az üzem hosszú évek óta ígérgetett rekonstrukciójával foglalkozott. Ezt a témát egyébként a beszámoló is több ponton érintette, úgymint műszaki intézkedésekre van szükség a nehéz fizikai munka csökkentésére, a munkakörülmények javítására. Emiatt fordulnak elő súrlódások, nézeteltérések a vágócsarnokban, a feldolgozó- üzemben. ' Ezért lépett ki sok jó szakmunkás, s a helyükbe lépő dolgozók gyakorlatlansága idézte elő, hogy a vállalat nem tudja maradéktalanul teljesíteni idei tervét.

AHV igazgatójával

tést és 14 ezer szarvasmarhát tud levágni s feldolgozni. Mindez azt : igazolja, hogy a “bajai új vágóhíd üzembehelyezése után is nagy szükség van a félegyházi húsüzem korszerűsítésére és bővítésére. '

— Ezek után van-e remény arra, fiogy belátható időn belül sor kerül a rekonstrukcióra Kiskunfélegyházán?

— Gyors változásra nem számíthatunk, Az Állatfeldolgozó és Húsipari Tröszt igazgatótanácsa ugyan határozatot fogadott el

• A kiskunfélegyházi vágóhíd feldolgozó üzemében szűk a hely, nehéz, kényelmetlen munkakörülmények között dolgoznak fel évente 100 ezer darab sertést. (Straszer András felvétele)

A felszólalók közül Szeri István így fogalmazott:

— Tizennyolc éve vagyok a vállalatnál, azóta várom, hogy jobb, korszerűbb körülmények között dolgozhassak. Sajnos, ezt már nem tudom kivárni, mert rövidesen elmegyek nyugdíjba. Ha nem történik változás, még több szakmunkás megy el a vállalattól.

Sipos Imréné munka- és bérügyi osztályvezető: Legnagyobb gondunk a munkaerő megtartása és az is marad, ha más vállalatokkal nem tudjuk felvenni a versenyt a munkakörülmények könnyítésére.

Csikós Béla termelési, műszaki igazgatóhelyettes: Jövőre már 20 millió forintot tudunk fordítani a forrázóüzem klimatizálására, a bőrfejtés gépesítésére, az elő- hűtp korszerűsítésére, a helyenként igen nehéz munkakörülmények javítására.

Mielőtt leültem Bíró Imrével, a vállalat igazgatójával’’ beszélgetni, végigjártam az üzemet, s láttam, hogy milyen hősi munkát végeznek ott korszerűtlen körülmények között, elavult eszközökkel. Az egykori vágóhidat egyáltalán nem fejlesztették olyan mértékben, mint ajnekkora termelési feladatokat hárítanak kollektívájára. .

— Hogyan állhatott elő ez az állapot, milyen okokra vezethető vissza, hogy elmaradt a vállalat fejlesztése? — kérdeztem áz igazgatótól.

— A kérdést mélyrehatóbban vizsgáivá — mondotta Bíró Imre —, figyelembe kell venni azt is, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb sertéstartó . megyéje, ahol? a vágósertések száma jelenleg már meghaladja az 1,2 milliót. A vágómarha-felvásárlás is Szabolcs megye után itt a legmagasabb, s ha a sertést, a szarvasmarhát és a megye növekvő juhállományát egybevetjük, Bács-Kiskun a hústermelésben abszolút első az országban.

Korábban, amikor a megyében csak a félegyházi vágóhíd létezett, Bács-Kiskun árysertéseinek

16—20 százalékát, árumarháinak 30—40 százalékát vágták le nálunk. Ezek az arányok tették időszerűvé a vágóállat-termelés és ' a njegyében való ’ feldolgozás összhangjának megteremtését, vagyis vállalatunk vágó- és feldolgozó kapacitásának növelését. Kaptunk is ígéreteket mind a

IV., mind az V. ötéves terv, során a félegyházi vágóhíd rekonstrukciójára/

Sajnálatos módon ez elmaradt. Igaz, hogy az ezzel kapcsolatos feszültség enyhítésére felépült Baján a Bácska Húsipari Közös Vállalkozás, amely évente 240 ezer sertés vágására és feldolgozására alkalmas. Szarvasmarhavágást azonban ott nem végeznek, s emiatt a feszültség nem enyhült. A mi vállalatunk például az idén 510 ezer sertést és 37 ezer szarvasmarhát vásárol fel, de ebből csak 100 ezer serarra vonatkozóan, hogy a félegyházi rekonstrukcióra szükség van. A fejlesztési alap képzése azonban icsak azt teszi lehetővé, hogy a VI. ötéves tervben elkészüljenek a tervdokumentációk, a kivitelezés a VII. ötéves tervre marad. Vállalatunk természetesen a tanulmánytervek elkészítésére már fel is kérte az AGROBER- ÉLITI kecskeméti kirendeltségét. Ez a terv - egyébként már az • ezredfordulóig meghatározza majd fejlesztési céljainkat.

A rekonstrukció a következő tervidőszakban is csak' szakaszosan — a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével — valósítható meg. Arra fogunk törekedni, hogy egy-egy részleget komplex módon kezdjünk el, és minél hamarabb be is fejezzünk. Azt .tervezzük, hogy. a VII. ötéves terv végére a sertésrészleg kapacitását a jelenlegi 100 ezerről 340 ezer

sertés vágására és feldolgozására,? a szar vasmarha-részlegétől 4 ezerről évi 37 ezer vágáS&rff'tHr'féldolgozására fejlesszük. Természetesen az energia, a hűtőtároló, szennyvízhálózat stb., s a járulékos és szociális létesítmények kiépítéséről, a jó munkakörülményekről sem feledkezünk meg.

A hús rendkívül fontos élelmiszer mind a lakosság ellátása, mind a külkereskedelem szempontjából. Ezért olyan korszerű, széles áruválasztékot és elsőrendű minőséget nyújtó üzem kifejlesztésére törekszünk, amelynek termékei minden piacon jól értékesíthetők. A rekonstrukcióval pedig vállalatunk exportja is jelentősen növekszik majd.

— Mint vállalatuk neve is jelzi, nemcsak feldolgozással, hanem felvásárlással is foglalkoznak, mégpedig — ahogyan mondta — nagy mennyiségben. Miután nem ezt a vágóhidat fejlesztették az utóbbi években, hová szállítanak élőállatot?

— A jövő évi felvásárlásunk nagyjából az elmúlt évi szinten alakul majd. összesen 516 ezer sertést, 35 ezer vágómarhát, 35 ezer juhot veszünk át. Levágunk és feldolgozunk 110 ezer sertést, 14 ezer szarvasmarhát és 20 ezer juhot. A számok azt igazolják, hogy a felvásárolt sertésnek alig 20 százalékát, a vágómarhának 35, a juhnak mintegy 60 százalékát dolgozzuk fed, a többit a társ- vállalatoknak' szállítjuk Budapestre, Pápára, Szekszárdra, Veszprémbe, Zalaegerszegre.

— A több százezer élőállat szállítása ilyen nagy távolságra meglehetősen költséges, nem is szólva ennek nagy energiaigényéről...

— Az élőállat-szállítás rendkívül gazdaságtalan. Egyrészt, mért súlyveszteséget szenved az állat, másrészt azért, mert egy-egy szállítójárműre sokkal kevesebb élőállat fér fel, mint feldolgozott állapotban lévő hús. Ugyanakkor a népgazdaság szempontjából nem közömbös, hogy mennyi energia — benzin, gázolaj — fogy el a felesleges Szállítások miatt. Ezt akkor lehet elkerülni, ha a feldolgozó üzem a termelőhely közelében épül és fejlődik. Márpedig Bács-Kiskun megye állatállománya az elkövetkező években tovább növekszik, ezért mindenképpen időszerű, és szükség van a kiskunfélegyházi vágóhíd rekonstrukciójára. Rövid távon pedig annyit mondhatok, hogy jövőre 20 millió forintot, s a további években is hasonló összegeket fordítunk a munkakörülmények javítására, a nehéz fizikai munkát megkönnyítő gépek, berendezések termelésbe állítására, a legsürgetőbb,, halaszthatatlan gondjaink megoldására — mondotta befejezésül Bíró Imre igazgató. Nagy Ottó