Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 6. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Szóltam a rendőrségnek... Április 28-án a Petőfi Népe rövid tudósításban számolt be ar. ról az esetről, amely két nappal korábban történt Kiskuhhalason, a Polgár utca 22. számú ház előtt, az utcán. Ebből a tudósítás­ból olvasóink megtudták, hogy az említett napon és helyen rendőri intézkedésre került sor néhány emberrel szemben, de azok nem engedelmeskedtek a rendőrök felszólításának, megtá­madták a közrend védőit, vere­kedés alakult ki, s ennek kö­vetkeztében többen — közöttük a két intézkedő rendőr is — sú­lyos sérülést szenvedtek, sőt Pa­tai Lajoá később a kórházban meghalt. Mi történt az említett napon? Erre a kérdésre keresett választ a nyomozóhatóság, majd később a Kecskeméti Megyei Bíróság is, amely az ügyet tárgyalta, és a közeli napokban hozott ítéletet. A mindenre kiterjedő vizsgálat egy meglepő és felháborító bűn- cselekményre derített fényt. Elvitték a háztetőt Az események gyorsan pereg­tek. A rendőri intézkedésre okot adó cselekmény előzményei ápri­lis 25-én kezdődtek, amikor Pa­tai Károly (Kiskunhalas, Polgár u. 22.) háromszáz forintért meg­vásárolta Kolompár Jánosnak, a Hitrangos telep 62. szám alatti lakásán levő háztetőt: faanyagot, cserepet. A tetőt Patai rokonsá­gának segítségével másnap, áp­rilis 26-án délelőtt lebontotta, és lovas kocsival a lakására szál­líttatta. Amikor a gerendákat, léceket, cserepeket a kocsira pa­kolták, akkor érkezett a hely­színre Kardos Sándorné, akit a városi tanács néhány nappal ko­rábban, 1981. április 10-én Ko­lompár János és felesége részére ideiglenes gondnokként, három kiskorú gyerekük részére pedig gyámként kirendelt. Az. ideigle­nes gondnok jogköre a személyi ügyek intézésére és a nevezettek vagyonának kezelésére is kiter­jedt. Nos, amikor Kardosné megje­lent, s látta, mi történik, felhív­ta Patai Károly figyelmét, hogy ne vigye el az anyagot, mert azt Kolompár János nem jogosult eladni. Patai viszont kijelentette, hogy csak akkor hagyja ott az anyagot, ha visszakapja a pén­zét. A pénzt azonban Kolompg- íék már elköltötték, így a visz- szaadásra nem kerülhetett sor. Kardosné. közölte Pataival és ro­konságával, hogy szólni fog a rendőrségnek. A vevők azonban ezzel nem törődtek, s elszállítot­ták a háztetőt.:. Kardos Sándorné valóban el­ment a rendőrségre, bejelentést tett, és kérte, szállíttassák visz- s;.a a háztetőt, hiszen így a Ko­lompár család lakóháza tönkre­megy, s nyilvánvaló, hogy Patai Károly kihasználta az eladó szel­lemi gyöngeségét. A rendőrségtől az asszony Patai . Lajosnéhoz ment el — aki Patai Károly édesanyja —. s kérte, beszélje rá a fiát, hgy vigye vissza a háztetőt. De az idős asszony is ahhoz a feltételhez kötötte a visszaadást, ha megkapják a há­romszáz forintot. Kardosné el­mondta: a történtekről már ér­tesítette a rendőrséget, és várja .a rendőrök érkezését. Ököllel és késsel Az eset napján, április 26-án Kuris János és Takács Sándor rendőrök gépkocsizó járőrszolgá­latot teljesítettek Kiskunhalason. í URH-rádión kapták az utasítást arra, hogy menjenek a megadott címre, ahol Kardosné várja őket. Röviden elmondták nekik, hogy miről van szó, de Kardosné rész­letesen tájékoztatta a két rend­őrt, akik nem sokkal déli tizen­két óra előtt érkeztek a hely­színre. Kuris János járőrvezető felszólította a Patai családot, hogy szállítsák vissza a háztető anyagát a tulajdonosnak. Ekkor­ra .azonban a kocsiból a lovat már kifogták, és az állatot az egyik Patai legelni vitte. A ko­csit tehát két ember húzta a megfelelő helyre, hogy Kipakol­janak rá. A rendőrök mondták Patai La­josnak, Patai Vincének és Patai Antalnak, hogy pakolják vissza a cserepet és a fát a kocsira, mert vissza kell szállítani. A pénzt majd visszakapják. Patai Lajos azonban kijelentette, hogy nem viszik vissza, és egyre han­gosabban, durvábban beszélt a rendőrökkel, hangoskodott, ma­gyar és cigány nyelven biztatta a többieket az ellenállásra. Kuris János ekkor a gépkocsihoz akar­ta hívnj Patai Lajost, de az nem ment, hanem támadni kezdte a rendőrt, aki az ittás Patai' tá­madását először gázsprével, majd gumibottal próbálta elhárítani. Ekkorra azonban már további három Patai kapcsolódott á rend­őr elleni támadásba, sőt Patai Lajos a gumibptot akarta kicsa­varni Kuris János kezéből, a többiek pedig ököllel támadtak rá. Egy nagy erejű ütéstől Kuris János megszédült, és elesett. Fel akart állni, de Kolompár János visszalökte. Patai Lajos viszont kést vett elő, és azzal több eset­ben a földön támaszkodó rendőr felé csapott, sőt megszurta. A penge áthatolt a vastag, teli zub­bonyon, pulóveren, ingen, atléta­trikón, és hosszú, meiy sebet ejtett Kuris János bal oldalán. Ezenkívül még három helyen kapott szúrást a rendőr. A szur­kolásnál jelen voll es azzal egyetértett további négy ember^ Patai Vince, Patai Karoly, tai Antal és Patai János is. Sőt közülük ketten - a két utóbbi — felbuzdulva Patai Lajos tama dásán, nekirontottak Takacs Sán­dor rendőrnek, aki hátrált majd könnygázzal es gumibottal p bált védekezni, de ajmWo kicsavarták a kézéből. TaKacs Sándor is több kesszurast kapott a hátán, vállán, kezem de a szú­rásokon kívül, azokkal szinte egy időben ököllel is vertek tá­madói. Szúrkálás közben Patai Vince cigány nyelven kiáltotta Patai Jánosnak, hogy hozza ide az ásót, mert most mar agyon­veri a rendőrökét. Ilyen szorongatott es eletve- szélyes helyzetben Kuris Janos sebekből vérezve és kissé kabul- tan — felállt, elővette a piszto­lyát. Látta, hogy Takács Sán­dor életveszélben van. Patai La­jos azonban észre vette, hogy Kuris János felállt, nyitott ke­sével közeledett tehát a rendőr felé ocsmány szavakkal szidal­mazta, s kijelentette: innen él­ve nem mentek el. Patai Lajos mindössze 4—5 lépésre volt Kuris Jánostól, amikor a rendőr dön­tött: lőni kell. Megcélozta tehat támadója combját, és meghúzta a ravaszt. Ebben a pillanatban Patai Lajos megugrott, és a lö­vedék a bal oldali hónaljban ta­lálta el. Harcképtelenné vált, a földre esett. A rendőrre támadok megrémültek, felhagytak Takacs Sándor bántalmazásával es el­menekültek. Az ítélet Amikor a lövés hatására a ve- I rekedésnek vége szakadt, a sé­rülteket kórházba szállították. Kuris Jánost, Takács Sándort, es természetesen Patai Lajost is megműtötték. Ez utóbbin ion­ban már nem tudtak segíteni, meghalt. A rendőrök sérülésének gyógytartama négy-négy hét volt. A helyszínen összesen hét em­bert tartóztattak le, illetve vet­tek őrizetbe. A tárgyalás során nem volt könnyű helyzetben a büntetőtanács; hiszen a vádlottak és a tanúk mindenre úgy „emlé­keztek”, hogy az általuk elmondot­tak kizárólag az elhunyt Patai La­jost terhelték, mintha kizárólag csak ő egyedül lett volna a hely­színen. A szálakat azonban végül is sikerült kibogozni és megszüle­tett az ítélet: Patai Vince tízévi fegyházat kapott, s további hat eszendőre eltiltották a közügyek- tői. Patai Károly büntetése 11 év fegyház és hat év eltiltás. Pa­tai Antal három évet kapott, es két évre tiltotta el a bíróság 9 közügyekől. A többiek Jrüntetese husszabb-rövidebb idejű szabad­ságvesztés, illetve javítóintézeti nevelés. Az ítélet még nem jog erős. Ügy gondoljuk, nem árt ne­hány szót szólni, éppen az in­tézkedő rendőrök érdekében. Ter­mészetesen nem csupán az ügy­ben súlyosan megsérült két rend­őrről van szó, hanem valameny- nviről. A közvélemény úgy .ítélt meg, hogy túlságosan megkötött az intézkedő rendőrök keze. Csak akkor vehetik elő fegyverüket, ha már közvetlen veszélyben van az életük. Csakhogy — erre is volt példa — nem egyszer mar késő. A kiskunhalasi ügyben is el lehetett volna kerülni a tragédiát, ha néhány perccel korábban fegyvert vesznek elő a rendőrök. Nem azért, hogy azonnal lője­nek, de hogy S határozottságot kilátásba helyezzék. G. S. Megnyílt az Ajándék Centrum A KECSKEMÉTI PIACCSARNOKBAN, ahol ma a vietnami kosarakat, tálcákat, szőnyegeket 20fl/o engedménnyel árusítjuk TECSKEMÉn CrfCentrum Áruház 2288 I Év vége Öregcsertőn C zó szerint ^ véve is nehéz terepen gazdálkodik az öregcsertői Pe­tőfi Termelő- szövetkezet. Ta­lajainak jelentős része mélyfek­vésű, gyakran károsítja a belvíz, ezer hektár legelőjéből csak 400 hektár a termő gyep, a többi szi­kes terület. Lakatos István elnök: — Az idén az őszi időjárás ked­vezett a munkáknak. Ki is hasz­náltunk minden percet. Sikerült idejében végeznünk -aj vetéssel, már csak a tavasziak alá törté­nő szántásiből van hátra néhány hektár. Két műszakiban dolgoz­tunk a gépekkel. A T—150-es szovjet erőgépek jelenleg is éjjel, nappal szántanak. Búzából mi is többet vetettünk minit tavaly, 532 hektár helyettt 600 'hektárnyit. Érre ösztönzött bennünket a többlettermelési pré­mium, amelyet azok a mezőgaz­dasági üzemek vehetnek igénybe, amelyek a gabonatermelés meny- nyiségét a legutóbbi öt esztendő átlagos termelésének 10 százalék­kal emelt mennyiségén túl is növe­lik. Kukoricából annyit szándéko­zunk vetni jövőre, mint az idén. Sajnos, az időjárás nálunk V is kiesést okozott, kevesebb bú­zánk termett a tervezettnél. Így is elértük a 4 tonnát hektáron­ként, a kukoricából 5,4 tonna volt az átlagtermés. A többi ter­ménynél viszonylag jó termést takarítottunk be. Tavaszi árpá­ból például 4 tonnát 1 hektáron­ként. Sok segítséget kapunk a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer­től, amelynek tagja vagyunk. Az itt dolgozó szakemberek támoga­tása jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy a kedvezőtlen időjárás és adottságok ellenére ilyen ter­mést tudtunk elérni. A termelőszövetkezet a növény- termesztésben jelentkező kiesé­seket részben az állattenyésztés­ből tudta pótolni.. Két ágazatot, a húsmarha-tenyésztést és a ju­hászaltot fejlesztik. Beléptek a TAURINA szarvasmarha-te­nyésztési rend­szerbe. A ma­gyartarkát fran. cia húsmarhá­val keresztezik. Az olasz vevők keresik az öreg­csertői hízott bikákat. Évente mintegy százat tudnak értékesíte­ni belföldre és exportra. — Nagy legelőterületünk ki­használása érdekében fejlesztjük ezeket az ágazatokat, — magya­rázza az elnök. — A húsmarhák az év legnagyobb részében a sza­badban vannak. A kukoricaszárat is legeltetjük. Mint mellékter­mék, ily módon hasznosításra ke­rül a juhászaiban is. A háztáji üzemágat is megszer­vezték. Innen hízott sertést vá­sárolnak fel évente mintegy 1900 darabot, öregcsertőn szinte min­den háziban foglalkoznak sertés- tenyésztéssel. A jövő esztendőben életbe lé­pő gazdasági szabályozók sok fejtörést okoztak már eddig is a termelőszövetkezet vezetőinek. A feltételek tovább szigorodnak. A közös gazdaságnak amúgyis számos gondja van a mélyfekvé- sű és szikes talajok miatit. A tag­létszám a következőképpen ala­kul: 130 aktív dolgozójuk van és kétszer annyi nyugdíjasuk. Mindez azt is jelenti: gondoskod­ni kell az utánpótlásról, fiatal tagok felvételéről. Sokat költenek a gépesítésre is, hogy a hiányzó kézi munkaerőt pótolják. Olyan termelésszerkezetet terveznek, amely a gépek alkalmazását se­gíti elő. — Foglalkozunk melléküzem- ágak létesítésével is — tájékoz­tat Lakatos István. — Bérmun­kában a Keceli Vegyesipari Szö­vetkezetnek műanyagból készült logikai játékot akarunk gyártani. Harminc asszony és lány .már jelentkezett erre a munkára. Cé­lunk, hogy fiatal tagokkal növel­jük a szövetkezet létszámát, más­részt jövedelmezőbbé tegyük a gazdálkodást. Az asszonyoknak- lányoknak állandó .munkát tu­dunk biztosítani. Ha sikerül, to­vábbi melléküzemágat létesítünk. Próbálkozunk tehát, miként tud­nánk ellensúlyozni az egyre nö­vekvő termelési költségeket, a nehezebb gazdasági feltételek okozta jövedelemkieséseket. K. S. 9 A szahadtarlásos húsmarhatetepen a jószágok az év nagyobb részé­ben legelőn vannak. • A mélyfekvésií talajon, a tavasziak alá történő szántás utolsó fordulóit végzik. nyomában Egy elmaradt rekonstrukció Még fülembe csengenek a Beszélgetés a megyei kiskunfélegyházi vágóhíd — hivatalos nevén a Báes-Kiskun megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat — pártszervezetének beszámoló taggyűlésén elhangzott, nem túlzottan derűlátó felszólalások. Ezeknek szinte mindegyike az üzem hosszú évek óta ígérgetett re­konstrukciójával foglalkozott. Ezt a témát egyébként a be­számoló is több ponton érintette, úgymint műszaki intéz­kedésekre van szükség a nehéz fizikai munka csökkentésé­re, a munkakörülmények javítására. Emiatt fordulnak elő súrlódások, nézeteltérések a vágócsarnokban, a feldolgozó- üzemben. ' Ezért lépett ki sok jó szakmunkás, s a helyükbe lépő dolgozók gyakorlatlansága idézte elő, hogy a vállalat nem tudja maradéktalanul teljesíteni idei tervét. AHV igazgatójával tést és 14 ezer szarvasmarhát tud levágni s feldolgozni. Mindez azt : igazolja, hogy a “bajai új vágóhíd üzembehelyezése után is nagy szükség van a félegyházi hús­üzem korszerűsítésére és bővíté­sére. ' — Ezek után van-e remény ar­ra, fiogy belátható időn belül sor kerül a rekonstrukcióra Kiskun­félegyházán? — Gyors változásra nem szá­míthatunk, Az Állatfeldolgozó és Húsipari Tröszt igazgatótanácsa ugyan határozatot fogadott el • A kiskunfélegyházi vágóhíd feldolgozó üzemében szűk a hely, nehéz, kényelmetlen munkakörülmények között dolgoznak fel évente 100 ezer darab sertést. (Straszer András felvétele) A felszólalók közül Szeri Ist­ván így fogalmazott: — Tizennyolc éve vagyok a vállalatnál, azóta várom, hogy jobb, korszerűbb körülmények között dolgozhassak. Sajnos, ezt már nem tudom kivárni, mert rö­videsen elmegyek nyugdíjba. Ha nem történik változás, még több szakmunkás megy el a vállalat­tól. Sipos Imréné munka- és bér­ügyi osztályvezető: Legnagyobb gondunk a munkaerő megtartá­sa és az is marad, ha más vál­lalatokkal nem tudjuk felvenni a versenyt a munkakörülmények könnyítésére. Csikós Béla termelési, műszaki igazgatóhelyettes: Jövőre már 20 millió forintot tudunk fordítani a forrázóüzem klimatizálására, a bőrfejtés gépesítésére, az elő- hűtp korszerűsítésére, a helyen­ként igen nehéz munkakörülmé­nyek javítására. Mielőtt leültem Bíró Imrével, a vállalat igazgatójával’’ beszél­getni, végigjártam az üzemet, s láttam, hogy milyen hősi mun­kát végeznek ott korszerűtlen kö­rülmények között, elavult eszkö­zökkel. Az egykori vágóhidat egyáltalán nem fejlesztették olyan mértékben, mint ajnekkora ter­melési feladatokat hárítanak kol­lektívájára. . — Hogyan állhatott elő ez az állapot, milyen okokra vezethető vissza, hogy elmaradt a vállalat fejlesztése? — kérdeztem áz igaz­gatótól. — A kérdést mélyrehatóbban vizsgáivá — mondotta Bíró Imre —, figyelembe kell venni azt is, hogy Bács-Kiskun az ország leg­nagyobb sertéstartó . megyéje, ahol? a vágósertések száma jelen­leg már meghaladja az 1,2 mil­liót. A vágómarha-felvásárlás is Szabolcs megye után itt a leg­magasabb, s ha a sertést, a szarvasmarhát és a megye növek­vő juhállományát egybevetjük, Bács-Kiskun a hústermelésben abszolút első az országban. Korábban, amikor a megyében csak a félegyházi vágóhíd léte­zett, Bács-Kiskun árysertéseinek 16—20 százalékát, árumarháinak 30—40 százalékát vágták le ná­lunk. Ezek az arányok tették időszerűvé a vágóállat-termelés és ' a njegyében való ’ feldolgozás összhangjának megteremtését, vagyis vállalatunk vágó- és fel­dolgozó kapacitásának növelését. Kaptunk is ígéreteket mind a IV., mind az V. ötéves terv, során a félegyházi vágóhíd rekonstruk­ciójára/ Sajnálatos módon ez elmaradt. Igaz, hogy az ezzel kapcsolatos feszültség enyhítésére felépült Baján a Bácska Húsipari Közös Vállalkozás, amely évente 240 ezer sertés vágására és feldolgo­zására alkalmas. Szarvasmarha­vágást azonban ott nem végez­nek, s emiatt a feszültség nem enyhült. A mi vállalatunk pél­dául az idén 510 ezer sertést és 37 ezer szarvasmarhát vásárol fel, de ebből csak 100 ezer ser­arra vonatkozóan, hogy a félegy­házi rekonstrukcióra szükség van. A fejlesztési alap képzése azon­ban icsak azt teszi lehetővé, hogy a VI. ötéves tervben elkészülje­nek a tervdokumentációk, a kivi­telezés a VII. ötéves tervre ma­rad. Vállalatunk természetesen a tanulmánytervek elkészítésére már fel is kérte az AGROBER- ÉLITI kecskeméti kirendeltségét. Ez a terv - egyébként már az • ez­redfordulóig meghatározza majd fejlesztési céljainkat. A rekonstrukció a következő tervidőszakban is csak' szakaszo­san — a pénzügyi lehetőségek fi­gyelembevételével — valósítható meg. Arra fogunk törekedni, hogy egy-egy részleget komplex módon kezdjünk el, és minél ha­marabb be is fejezzünk. Azt .ter­vezzük, hogy. a VII. ötéves terv végére a sertésrészleg kapacitását a jelenlegi 100 ezerről 340 ezer sertés vágására és feldolgozására,? a szar vasmarha-részlegétől 4 ezer­ről évi 37 ezer vágáS&rff'tHr'fél­dolgozására fejlesszük. Természe­tesen az energia, a hűtőtároló, szennyvízhálózat stb., s a járulé­kos és szociális létesítmények ki­építéséről, a jó munkakörülmé­nyekről sem feledkezünk meg. A hús rendkívül fontos élelmi­szer mind a lakosság ellátása, mind a külkereskedelem szem­pontjából. Ezért olyan korszerű, széles áruválasztékot és elsőren­dű minőséget nyújtó üzem kifej­lesztésére törekszünk, amelynek termékei minden piacon jól ér­tékesíthetők. A rekonstrukcióval pedig vállalatunk exportja is je­lentősen növekszik majd. — Mint vállalatuk neve is jel­zi, nemcsak feldolgozással, hanem felvásárlással is foglalkoznak, mégpedig — ahogyan mondta — nagy mennyiségben. Miután nem ezt a vágóhidat fejlesztették az utóbbi években, hová szállítanak élőállatot? — A jövő évi felvásárlásunk nagyjából az elmúlt évi szinten alakul majd. összesen 516 ezer sertést, 35 ezer vágómarhát, 35 ezer juhot veszünk át. Levágunk és feldolgozunk 110 ezer sertést, 14 ezer szarvasmarhát és 20 ezer juhot. A számok azt igazolják, hogy a felvásárolt sertésnek alig 20 százalékát, a vágómarhának 35, a juhnak mintegy 60 százalé­kát dolgozzuk fed, a többit a társ- vállalatoknak' szállítjuk Buda­pestre, Pápára, Szekszárdra, Veszprémbe, Zalaegerszegre. — A több százezer élőállat szál­lítása ilyen nagy távolságra meg­lehetősen költséges, nem is szól­va ennek nagy energiaigényéről... — Az élőállat-szállítás rendkí­vül gazdaságtalan. Egyrészt, mért súlyveszteséget szenved az állat, másrészt azért, mert egy-egy szál­lítójárműre sokkal kevesebb élő­állat fér fel, mint feldolgozott ál­lapotban lévő hús. Ugyanakkor a népgazdaság szempontjából nem közömbös, hogy mennyi energia — benzin, gázolaj — fogy el a felesleges Szállítások miatt. Ezt akkor lehet elkerülni, ha a fel­dolgozó üzem a termelőhely kö­zelében épül és fejlődik. Már­pedig Bács-Kiskun megye állatál­lománya az elkövetkező években tovább növekszik, ezért minden­képpen időszerű, és szükség van a kiskunfélegyházi vágóhíd re­konstrukciójára. Rövid távon pe­dig annyit mondhatok, hogy jö­vőre 20 millió forintot, s a továb­bi években is hasonló összegeket fordítunk a munkakörülmények javítására, a nehéz fizikai mun­kát megkönnyítő gépek, berende­zések termelésbe állítására, a legsürgetőbb,, halaszthatatlan gondjaink megoldására — mon­dotta befejezésül Bíró Imre igaz­gató. Nagy Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents