Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

Az értelmes életért írta: Soltész István, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese Indokolt- szerénység vezérel bennünket, na a magyar sajtó napján nem önmagunkról, betű­ibillentyűkkel, | „ mikrofonokkal, monitorokkal dolgozó újságírók­ról és nyomdászokról1, rendezők­ről és szerkesztőkről, hangimérnö- kökrőí és vágókról 'beszélünk, ha­nem az ügyről, amit szolgálunk, és amelyre önkéntesen, nem for­málisan, ihanem szocialista kö­telességtudattal felesküdtünk. Ez az ügy a szocialista tájékoztatás ügye. Volt, amikor talán okkal ne­vezték az újságírót hazánkban is hivatalos dilettánsnak, író-kisipa­rosnak, ólomlángossütőnek, mert maga a politika volt megkérdője­lezhető. Ma már hitele van ha­zánkban' és külföldön a magyar szocialista tájékoztatásnak, mert hitele van pártunk és kormá­nyunk politikájának. Szakadat­lan erőfeszítéssel igyekszünk meg­szabadulni a szellemi konfekció- zástól, amely rossz és használha­tatlan sablonokkal, leegyszerűsítő, valóságidegen képletekkel pró­bálja megmutatni az egyáltalán nem egyszerű, formákba, dog­mákba nem szorítható életmoz­gást, Miért beszélünk szakadatlan küzdelemről1,^amikor tudjuk, hogy a jó politika helyes tájékoztatás­politikái elveket is vall: sehol és senkinél nem szívesség, hanem kötelesség a nyílt, az őszinte, a kellemetlen dolgokat sem megke­rülő informálás, a beavatás. Azért, mert furcsa, elfogadha­tatlan; de magyarázható módon még elég sokan'vannak olyanok, akik szívesebben és könnyebben fogadják el a kényelmesen hasz­nálható kész formulákat, sem­mint maguk is gondolkodásra kényszerüljenek. Jócskán akad­nak olyanok is, akik kőnél ke­ményebb anyagba, valami külön­leges acélba vésett tízparancsola­tokat követelnek a szocialista élet, a szocialista munka, maga­tartás fejlesztése érdekében a po­litikától, az újságírástól, a tájé­koztatástól is. Mintha az élet, a szocialista építés Olyan egyszerű volna, hogy idézetekkel, örökké­valónak minősített tételekkel mindent megmagyarázhatnánk, mindent megoldanánk. Pedig így semmit. Ha Lenin ma élne, sok mindent tenne, de egy dolgot aligha, ömagát sohasem idézné. Éppen ő tanít bennünket arra, és ebben mutat leginkább példát a leniniemus, hogy a marxizmus nem más, mint tudományos vá­lasz a kor új kérdéseire. Éppen Lenin emelte fel intőén a szavát: „A szocializmust nem szabad ün­nepi. színekkel festett szentkép­ként kezelni”. Népünk, pártunk éppen annak köszönheti az elmúlt huszonöt esztendő sikereit, hogy folyama­tosan visszatér ahhoz, amit lát­szólag már elvégzett, alaposan megbírálva a kísérletek gyenge­ségeit, gyatraságait. Alighanem legfőbb vívmányunk, hogy feltár­juk hibáinkat és nyíltan ibeszé- .lünk róla, mert tudjuk: így, csak így van esélyünk a hibák leküz­désére is. Nincs szégyellnivalónik. Nem azért nem dicsekszünk, hogy ez­zel pótoljuk vívmányainkat, or­szág-világ előtt nyilvánvaló sike­reinket. Megteremtettük a hont, ahol „nem sír a bánat”, ahol any- nyira a népé már az ország, a szocializmus, hogy „bárhová in­dul is, a cél felé halad”. Tisztel- iű.c ezeket a sikereket, de nem ragad cl bennünket olyan mámo- rító érzés, mi ;érint már tökélete­sek vagyunk. Nem képzeljük, hogy nincsenek új és nagyon nagy gondjaink, szorítóan nehéz feladataink. Nem hisszük, hogy könnyedén átszökíkenihetünk az új feszülrtséghalmokon és azt sem gondoljuk, hogy mi vagyunk a követendő csodamodell. Tudjuk — és ennek szellemében tájékoztatunk —, hogy az halad előre, akinek van képessége, ru­galmassága figyelembe venni a szüntelenül és nem mindig ked­vezően változó körülményeket, az eredményekből származó új igé­nyeket, a ma és a holnap reális lehetőségeit. Az tud érdemlege­sen tenni, aki nem fojtja el vá­gyait, nem felejt el ember mód­jára álmodni, de aki soha nem téveszti össze a valóságot áibránd-v jaival. A korrekciós lépésekre, az önkontrollra a hatalom megraga­dásakor és a szocialista építés minden szakaszában ugyanúgy szüksége van a társadalomnak, mint az embernek a természetes mozgásra. Nem felejtjük'el azt a történelmi tapasztalatot,, hogy a baj akkor kezdődik, ha megakad a szocialista építés reformok út­ján való önfejlődése. A tájékoztatás is abból indul ki, hogy a szocializmus történel­mi vitalitása az emberek töme­geiben, a szocializmusban egyen­rangú szövetségesek gondolkodó, vitatkozó és alkotóan cselekvő so­kasagában gyökerezik. Hogy a szocializmus igazi megtartója és fejlesztője az emberek jóra fo­gott ereje. Minél mélyrehatóbb a forradalmi átalakulás, minél ne­hezebb és szövevényesebb a fel­adat. annál több erőre,-annál na­gyobb demokráciára, tehát annál alaposabb, pontosabb és gyorsabb tájékoztatásra van szükség. De a tájékoztatás, a sajtó nem akar senki helyett gondolkodni. Korunk új kérdéseire együtt kell keresnünk a választ, a megoldá­son együtt kell töprengenünk, fá­radoznunk. A tájékoztaitás sürge­tő és nehéz feladata segíteni, in­formációkkal megalapozni, véle­ménycserével világosabbá tenni ezt a közös társadalmi gondolko­dást, az okos és egységes cselek­vés előfeltételét. Hisszük, hogy a sajtó is sókat segíthet abban, hogy az emberek jól érezzék magukat társadalmunkban, a szocializmus­ban — .beleértve a munkahelye­ket is — és ennek eredményeként készek legyenek gondolkodni, cselekedni. Közös 'boldogulásun­kért ne csak azt tegyék meg, amire kötelezik őket, hanem mind­azt, amire lehetőségük van. Jól itudja- minden újságíró, szerkesztő, tévé- és rádióriporter, nyomdász és hangtechnikus, új­ságkézbesítő és .tájékoztatási szer­vező, hogy a cikkek, műsorok önmagukban nem váltják meg a világot, de az élteti hivatástuda­tukat, hogy a hiteles, a jót pár­toló szocialista sajtó, az ember- központú tájékoztatás ki tudja tágítani az emberek életterét. És segítséget nyújthat ahhoz, hogy mindenki felkészültebbnek, egy kicsit erősebbnek is tudja magát napjaink próbatevő küzdelmei­ben. Így. mindannyiunk élete ér­dekesebbé, értelmesebbé válhat. Összhangban a politikai . “ ö , _ taggyűlés az és a gazdasági munka tpszisz-mi Épületkarbantartó és Szolgálta­tó Ipari Szövetkezet. Már a ne­ve is elárulja, hogy nagyon fon­tos, sokrétű, és egyáltalában nem könnyű feladatokat lát el ez , a közösség. A szövetkezet 1981. évi mintegy 220 milliós árbevételé­nek egyharmada építőipari és ipa­ri, további kétharmada pedig fenntartási, karbantartási és szol­gáltatási tevékenységből szárma­zik. • v Csupán az Ingatlankezelő Vál­lalat részére 10 millió -forint ér­tékben ígértek lakáskarbántar- tást, s ezt a vállalásukat túl is teljesítik az esztendő végéig. Ám az év vége már csak né­hány hétnyire van. Az értékelés, a számadás időszaka ez, nemcsak a gazdasági vezetők, hanem az üzemi pártalapszenvezetek szá­mára is. Ai ÉPSZISZ kommunis­tái bizakodva tekinthetnek a jö­vőbe, mert a beszámoló taggyű­lésen is bebizonyosodott: eredmé­nyes munkát végezitek 1981-ben, s ezzel megalapozták a VI. ötéves terv második esztendejét is. Példamutató módon iHaág Tibor párttitkár beszámo­lójából kitűnt, hogy a szövetkezet pártalapszeryezate továbbra Is legfontosabb feladatának tekinti a gazdasági munka segítését, a célkitűzések megvalósításának előmozdítását a politikai munka eszközeivel is. A pártalapszerve- zet irányító tevékéhysége miég nagyabb jelentőséggel bír a je­lenlegi nem könnyű gazdasági helyzetben. Ám nem elég a ve­zető szerep hangoztatása, szemé­lyes példamutatásra is szükség van. A szövetkezet kommunistái már sokszor bebizonyították, hogy képesek erre. A kötelezettség a jövőben is az, hogy minden párt­tag példamutató módon teljesítse a rá kirótt, feladatokat. — Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozatai szerint vér gezzük a, munkánkéit — hangsú­lyozta a párttitkár. — Elégedet­lenségre nincs okunk, de azért javítanivaló is akad. Így például többet kell majd tennünk a fia­tal dolgozók párttaggá nevelése, 1 párt politikai irányvonalának ér­vényesítése és a pártszervezet, valamint a dolgozók kapcsolatá­nak elmélyítése terén., Jelentős előrelépés A párttitkár beszámolója után Nusser Elemér, az ÉPSZISZ el­nöke emelkedett szólásra. A szö­vetkezet vezetője a gazdálkodás eredményeiről és a jövőbeni fel­adatokról számolt be a taggyűlés előtt. Az ÉPSZISZ a jól megvá­lasztott fejlesztési politika ered­ményeként az ötödik ötéves terv idején nagyot lépett előre. Külö­nösen jelentőssé vált a szövetke­zet fogyasztási és lakossági szol­gáltató tevékenysége. Csupán eb­ben az esztendőben 9,6 millió fo­rint értékben teljesítettek lakos­sági szolgáltatásokat. — Nagyon fontosnak tartjuk 'la­kásépítési szolgáltatási tevékeny­ségünket — mondja az elnök. — A magánerős, építkezések segítése Bács^Kiskunban, ahol a VI. öt­éves terv idejére tervezett húsz­ezer lakás négyötöde saját erőből fog felépülni, elsődleges társada­lompolitikai feladat. Hogy a kez­deményezésre másutt is felfigyel­tek, bizonyítja: amióta a saját erőből építkezők szolgáltató iro­dáját megnyitottuk, egymásnak adják a kilincset az ország min­den tájáról érkező érdeklődő küldöttségek. — Ne feledjük viszont — fi­gyelmeztetett rá Nusser Elemér —, hogy erőfeszítéseink csak úgy lehetnek eredményesek, ha célki­tűzéseink megvalósításáért becsü­letesen dolgozunk. Jövőre, nehe­zebb körülmények között, heti 42 órát dolgozva, a munkafegye­lem megszilárdítása és a munka­idő jobb kihasználása nélkül nem tudjuk teljesíteni feladatainkat. Politikai felelősséggel A kecskeméti városi párt-vég­rehajtóbizottság üdvözletét Gö- döllei István adta át az alapszer­vezet kommunistáinak. Elmondta, hogy a városi párt-végrehajtóbi­zottság nagyra értékeli az ÉP- SZISZ ■ pártszervezetének tevé­kenységét. Ügy vélik, hogy a pártszervezet nagy politikai fe­lelősséggel foglalkozik a szövet­kezet gazdasági helyzetével, ügyei­vel, s jelentős része van a lakos­sági szolgáltatási ágazat fejlesz­tésében, és a kislakás-építés tá­mogatásának megszervezésében is. — Színvonalasnak tartjuk a szervező, irányító munkát, köve­tésre méltónak a pártmunka it­teni módszereit, a bátor kezdemé­nyezőkészséget Ügy látjuk, sokat javult a pártszervezet politikai, gazdaságpolitikai tevékenysége, és maradéktalanul érvényesül a párt irányító szerepe. — Ám ajánlásaink is vannak az önök számára — folytatta Gö- döllei István. — Javasoljuk, tö­rekedjenek a párthatározatok még következetesebb végrehajtására, 'a pártépítő munka tudatosaibbá, az üzemi demokrácia fórumainak tartalmasabbá tételére. A csökkent munkaképességűekért Bakos Istvánná, idős Tarap- csik Sándor és mások felelősség­gel szólták a beszámolóban hal­lottakról, a szövetkezet és a párt- alapszervezet eredményeiről és gondjairól. Több hozzászóló is megemlítette a szövetkezet leg­újabb törekvését, mely szerint az új év első munkanapján a Beth­len körúton frissen kialakított műhelyben megkezdi működését a hulladékfeldolgozó szakcsoport. A Duna Cipőgyár és más üzemek által térítésmentesen juttatott bőnhuUádékibói csökkent munka- képességű emberek készítenek majd itt hasznos eszközöket, dísz­tárgyakat. — Segítünk nekik, amiben csak tudunk — ajánlotta fel Tarapcsik Sándor, a könyvkötészet részleg- vezetője. — Átadjuk a tapaszta­latainkat, hogy még szebben, lAég jobban dolgozhassanak. Nusser Elemér, á szövetkezet elnöke pedig így foglalt állást: — Ha elérjük, hogy ezek a fia­tal és idősebb emberek felis­merik, hogy ők is hasznos tagjai a társadalomnak, máris nagyon sokat tettünk. A taggyűlés végül javasolta az ÉPSZISZ KISZ-eseinek, hogy vál­laljanak védnökséget a kecskemé­ti úttörciház építése fölött. Sitkéi Béla 198L december. 6. • PETŐFI NÉPE • 3 > (fPásztor Zoltán felvitelei) A védjegye tulipán Félezer kalocsai asszony vette birtokba az év elején a FÉKON új üzemét. A tágas, vilá­gos épület több mint 70 millió forintba ke. rültí Akik itt dolgoznak, úgy érzik, megérte. A kényelmes üzemcsarnokokon kívül van ebédlő, fürdő, a folyosókon virág, a kisma­máknak külön varroda. Szeptember végéig közel százmillió forintért készítettek női blúzokat, férfiingeket, kül­földre és belföldre. Nemcsak a munkakörül­mények javultak, de a jobb szervezés nyo­mán nőttek a teljesítmények és 22 százalékkal nőtt a jövedelem is. *

Next

/
Thumbnails
Contents