Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 3. TUDOMÁNY—TECHNIKA Anyagmozgatás szállítószalaggal A gyáriparban, építőiparban, bányászatban, mezőgazdaságban egyre nagyobb problémát okoz a különböző anyagok mozgatása. Ömlesztett és darabáru mozgatására kiválóan bevált, hatékony eszköz a szállítószalag, amely jól használható tömeggyártó üzemekben a szerelés végzésére is. A szállítandó anyag minőségének megfelelő a szállítórendszer, anyaga és szerkezete; anyaga lehet textilheveder, gumiheveder textilbetéttel, acélheveder vagy sodronyheveder. Az utóbbiakat főleg meleg anyagok szállítva hűtésekor használják. A textilbetét a heveder teherhordó anyaga, amelyet gyakran még műszállal vagy acélhuzallal is erősítenek. A heveder gumi fedőrétegét néha bordásra vulkanizálják, így a szállított anyag nagyobb emelkedési szög esetén sem csúszik vissza. Szabályos szögletes anyagok, például csomagok szállítására és gyári szerelőszalagként sík hevedert használnak. Ömlesztett anyaghoz szinte kivétel nélkül vályúsított hevedert alkalmaznak, mert így sokkal nagyobb a rá rakható anyagmennyiség, mint a sík szalag esetében. A szállítószalag lényegében olyan folyamatos működésű szállítógép, amely az anyagot két forgódob között kifeszített, végtelenített hajlékony hevederrel szállítja. Az egyik forgódob a hajtódob, amely mozgatja a rajta átforduló hevedert, a másik a feszítődob, amellyel beállítható a kellő feszültség. A szállítószalag lehet vízszintes vagy 20 fokig ferdén emelkedő. Olykor vízszintes és ferde szakaszok váltogatják egymást, ekkor a heveder töréspontjain terelődobok vannak. A szállítószalagon az Anyagot a szállítás irányában mozgó felső szalagág szállítja, ezért azt sűrűn elhelyezett görgőkkel támasztják alá. A szállítószalag szállítóképessége a heveder szélességétől és sebességétől függ. Az üzemen belüli szállítószalag hossza 10 métertől néhány száz méterig terjedhet, és áthelyezhetők vagy helyhezkötöttek. Az üzemek közötti szállítószalag hossza több kilométer is lehet. Az anyag feladása történhet kézi lapátolással vagy valamilyen rakodógéppel, esetleg másik szállítószalagról vagy bunkerből adagolószerkezettel. Képünkön a bányából felérkező szén szállítószalagon folytatja útját. Kőmentes termőföld A köveknek a földekről való eltávolítása mindenütt szükségessé válik, ahol gyors és bonyolult agrotechnika segíti a mezőgazdasági munkát, ' hiszen a nagyobb méretű kövek komoly kárt tehetnek a drága gépekben. Mi történjék a kövekkel? Szitálják ki őket, s azután vigyék el a földekről, vagy törjék össze a helyszínen, s a törmeléket terítsék el? Mindkét eljárást kipróbálták, sőt kombinált felhasználásukat is megkísérelték. De sokáig minden próbálkozás sikertelennek bizonyult, elsősorban azért, mert a javasolt kőtelenítő gépek lassúak voltak, s legfeljebb a felszíni köveket távolították el. így, ha sikerült is a kőtelenítés, a legközelebbi szántásnál az ekevas újabb köveket hozott a felszínre, s kezdődhetett elölről az amúgy is időrabló munka. NDK-beli szakembereknek sikerült először olyan gépegyüttest összeállítaniuk, amellyel hosszú időre megoldható egy-egy földdarab biztonságos kőtelenítése. A géprendszer első egysége a kőforgató gép, amely a nagy és közepes méretű kövek „összegereblyézésére” szolgál. A harmadik gépegység á£- rostálja a hagy kövektől mar megtisztított termőréteget, és olyan földtömeget hagy maga után, amelyben már csak 2 fcm- nél kisebb méretű kövek vannak. E módon 20 hektárnyi szántóföldről akár 10 ezer tonnányit ki lehet „bányászni”,1 ami összezúzva gazdasági utak építésére kiválóan alkalmasnak mutatkozik. Képünkön az NDK-gyártmá- nyú kőrostáló gépegységet láthatjuk munka közben, amint egy szállítószalag segítségével a vele párhuzamosan haladó teherjárműre rakja át a köveket. A gép bogárhátszerűen hagyja maga mögött az átrostált, kőtelenitett földet. Hajózás légpárnán A légpárnás hajók mind fontosabb szerephez jutnak a vízi közlekedésben. Maguk alá fújt légpárnán siklanak a vízfelszínen, a tolóerőt pedig gázturbinás légcsavarok szolgáltatják számukra. A légpárna óriási előnye, hogy a hajó nemcsak ötméteres hullámokat „simít maga alá”, hanem a szárazföldön is akadálytalanul haladhat mocsaras vagy homokos vidékeken. S mindehhez csupán 0,03—0,05 atmoszférás nyomástöbbletet kell teremteniük a hajó légsűrítőinek, A hajó alatt körben egy különleges „gumiszoknya” fogja össze a levegőt, amelyből azért egy kevés folyamatosan elszökik. Ahhoz, hogy a befektetett energia ne nagy százalékban vesszen el, a tervezők a szivárgás csökkentésére törekszenek. A légpárna nagyságának és a hajó befogadóképességének összefüggéséből adódik, hogy a nagyobb járművek jóval gazdaságosabbak, mint a kicsik. A légpárnás hajók néhány évvel ezelőtt átvették az uralmat a La Manche-csatornán való átkelésben. Díjszabásuk egyezik a hajótarifával, de fele annyi idő, 40 perc alatt repítik át az utasokat Angliából Franciaországba, vágy vissza. Legújabban a képünkön látható hajókkal bonyolítják le a tetemes forgalmat. A 300 tonnás légpárnás jármű több mint 400 személyt és 60 személygépkocsit szállíthat egyszerre. A hajó felépítménye a víz fölött 3,3 méter magasan lebeg haladás közben, s így jelentős szélerősségű viharban is haladhat. A jármű sebessége valamelyest meghaladja az óránkénti 100 kilométert. „AZT AKARJUK, HOGY TÖBB LÁBON ÁLLJON A GYÁR” Az új vezetés uj céljai A gyár továbblépésének útja Csúri Márton szerint röviden így fogalmazható meg; A feldolgozott mennyiség növelése, a minőség javítása, a választék bővítése. A főmérnök azonban nem csupán a célt látja jól, ismertek szántára azok a módok is, amelyek révén a gyár közössége a kívánt eredményekhez el tud jutni. 0 A terítés és a szabás numerikusán kódolt gépeken történik. a Dunavecsei Konfekciógyárban 0 Készülnek a karácsonyi abroszok. (Strászer András felvételei) # A csomagolásnak ez a módja igen munka- és időigényes. — Egyik lehetőségünk a műszaki színvonal emelése — tájékoztat Csúri Márton. — Az aprólékos kézi munka kiiktatása, az automatizálás. A másik mód a velünk együttműködő partnerek számának növelése, a termelési kapcsolatok kiszélesítése. A Dunavecsei Konfekciógyár termékeinek felét külföldön vásárolják meg. Finnországba, Svédországba, az NSZK-ba, Ausztriába és Irakba szállít a gyár. A 320 milliós éves árbevétel ötven százaléka dollárelszá- molású exportból származik. — Ezeket a piacokat nemhogy elveszíteni nem szeretnénk, de bővíteni is kívánjuk — mondja a főmérnök. — Ehhez a mennyiségi és minőségi igények kielégítése mellett a választék bővítése is elengedhetetlenül szükséges. — Mit gyártanak jelenleg, s mit fognak ezután? — Most ágynemű-garnitúrákat, abroszokat és törülközőket készítünk. A tervünk az, hogy további lakástextíliák gyártásával bővítjük a termékskálát. Például komplett konyhai szettek összeállítását tervezzük a függönytől az asztalterítőn át a konyhai kötényig, de gyártani fogunk háló- zsá kokat, fürdőszoba-textíliákat, szebafüggönyöket is. — Tehát most, amikor a legtöbb helyen a profil. szűkítésére törekszenek, önök' Szélesíteni kí-f vánják a választékot: 'Nem"'váltható ennek olyan következménye, hogy majd egyik termékükből sem győzik a keresletet? — Azt akarjuk, "hogy több lábon álljon a gyár. Vagyis, ha az egyik termékünk iránt átmenetileg csökken is a kereslet, pótolja a kiesést a másik. A kérdés egyébként indokolt. Csakhogy mi nem..akarunk .mindent; egyszerre gyártani, -r^., nálunk készülő tex- tíliálcnák van egy bizonyos szezonális jellege. Az, ágynemű-garnitúrák például ilyenkor karácsony előtt a legkapósabbak, míg más háztartási textíliák iránt inkább tavasszal és nyáron fokozottabb az érdeklődés. Ám az új termékek felkutatása mellett változatlanul célunk’a jelenlegi profil választékának bővítése alapanyag, mintázat-és modelli vonatkozásában: egyaránt. A termelés felfuttatásában a legnagyobb tartalék, amire a gyár vezetősége számít: az automatizálás. Ez a folyamat már meg is kezdődött az üzemben. Amerre a műhelyekben jártunk, mindenütt NDK-beli, japán és nyugatnémet szabász- és varrógépek dolgoznak. A legkorszerűbb a szabászat; itt NC-vezérlésű gépekre Jut föl az anyag, amelyek azt kéz érintése nélkül vágják méretre. De az ágynemű gomblyukazásához és a gombok felvarrásához is célgépeket alkalmaznak. Előkészítés alatt áll jelenleg a hajtogatás és a csomagolás automatizálása. — Hárommillió forintért svéd hajtogató automatát vásárolunk — közli Csúri Márton. — Ezt a gépet egy általunk tervezett anyágmozgatási rendszer kezdőpontjára fogjuk felállítani, A haladatban kézi munka helyét a korábbi teljesítményt messze felülmúlva átveszi a gép. Ám a gépesítés mellett a gyárnak tevékenykedő kisüzemek, tsz-melléküzemágak foglalkoztatása is jövedelmező befektetés. — A termelőszövetkezet adja a munkaerőt és az épületet, mi pedig a gépet és a technológiát. Most folyik éppen legújabb partnerünk, a homokmégyi tsz asz- szonyainak, lányainak betanítása. — Ez enyhít ugyan a munkaerőgondjainkon — így a főmérnök —, de nem oldja meg azokat. Ezért a kunszentmiklósi szakmunkásképző intézettel együtt szakmunkástanfolyamot szervezünk a gyárban dolgozó felnőtt, betanított munkások részére. 1983 őszén pedig megkezdjük a nyolcadik osztályt elvégzett lányok oktatását is a fehérneműkészítő szakmára. A főmérnököt telefonhoz kérik. Budapest az egyes tételek készenléte iránt érdeklődik. — Holnap kezdjük szállítani! Meglesz! Határidőre1 kész!' — válaszolgat Csúri Márton- határozottan. Majd a kagylót a helyére téve felsóhajt; — Csak ne lenne olyan átkozottul magas nálunk a táppénzen levő lányok, asszonyok aránya! Sitkéi Béla Kun-Sebestyén Géza igazgató és Csúri Márton főmérnök mindössze fél éve állnak a Pamutnyomóipari Vállalat Dunavecsei Konfekciógyárának élén. Elképzeléseik, célkitűzéseik azonban már e rövid idő alatt kialakultak, s azok- megvalósításán fáradoznak a nap minden órájában. A nagyüzem és a kisgazdaságok kapcsolatai KISKUNSÁGI tapasztalatok A Kiskunságban az országos átlagnál jóval nagyobb szerepe van a kistermelésnek. A mezőgazdasági termékek mintegy harmadát állítják elő kisgazdaságok. A Kiskunságban ez az arány mintegy 50—70 százalék. Tavaly például két és fél milliárd forint értékű volt csak a nagyüzemek közvetítésével értékesített termék. További egymilliárd értékű az önellátásra és egyéb csatornákon értékesülő fogyasztási cikkek mennyisége. A téma fontosságára Való tekintettel a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége megvitatta a kistermelés helyzetét. Ez utóbbi egyébként már a területi szövetség szakbizottságai előtt volt, ameilyek alaposan megtárgyalták. Kényszerítő feltételek Mind az írásbeli jelentés, mind a vita utalt arra, hogy a körzetben a sajátos természeti viszonyok — mint a nagy számú tanya, a hozzájuk csatlakozó háztáji földek, a szőlő, gyümölcs, rét, legelő, nádas és erdők által szabdalt rendkívül szélsőséges, zömében gyenge minőségű és termelési értékű talajok — sok helyen nehezítik a gazdaságos nagyüzemi termelést. Ugyanakkor, ezeken a területeken lehetőség van a nagy gondosságot és kézi munkát igénylő kisgazdaságok tevékenységére. Ez egyben azt is eredményezte, hogy a kistermelés a rendelkezésre álló földterület 14,6 százalékán az egyébként dem, vagy ajig hasznosítható, szétszórt kisparcellás talajokon, főként az intenzív munkával előállítható termékekből csaknem annyi értéket termelt népgazdasági szükségletre — mint a nagyüzemek. Igaz, e nagy érték előállítása a közös gazdaságok segítése, a takarmányok, rét-legelők juttatása, gépi, értékesítési és egyéb szolgáltatások nélkül elképzelhetetlen lett volna. Ez a kistermelői tevékenység hozzájárul az üzemek munkaerejének megtartásához, a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban el-' érhető szerényebb jövedelem kiegészítéséhez. Megállapították azt is, hogy az összésségében igen jelentős háztáji kisárutermelői tevékenység színvonala, szervezettsége üzemenként jelentős eltérést mutat. A kiskunmajsai Jonathán 128, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag 116„ a keceli- Szőlőfürt 138 millió forint értékű terméket forgalmazott tavaly a háztájiból. Ugyanakkor más gazdaságokban 10—20 millió forint körül van ez az érték. A körzet 28 szövetkezetében szervezik önálló üzeihágként a háztáji tagi termelést. Jelenleg tíz szakcsoport működik a szövetkezeteken belül. Háztáji szakembert — mezőgazdászt — 48 közös gazdaságban foglalkoztatnak. A kisüzemi termelés szervezését az égész községre vonatkozóan 46 szövetkezet végzi. Huszonhat gazdaság pedig csupán saját tagjaik, alkalmazottaik kistermelésével foglalkozik. Többféle forma A- mezőgazdasági szövetkezetek kistermelést szervező szerepé jelenleg, több formában érvényesül. - Egyrészt megszervezik a háztáji üzemágat. Ezzel a módszerrel tudnak a leghatékonyabb segítséget adni kistermelőknek. Ez az üzemág szervesen beépül a szövetkezet gazdálkodásába. Szükséges, hogy a közös gazdaság tervének része legyen a háztáji üzemág termelésének megszervezése. Másik forma a szakszövetkezetekben a tagi termelési ágazat. Ez esetben a tagok kezelésében levő - területek termelésének szervezéséről van szó. Több szakszövetkezetben ágazatokat hoznak létre a tagi termelés segítésére. Szólnunk kell a szakcsoportokról, ezeket ott érdemes szervezni, ahol egy-egy ágazattal — többek között a libahizdalás, a tagok nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítése stb. — nagyobb számú gazda kíván foglalkozni, esetleg kívülállók is bekapcsolódnak szervezetten az "árutermelésbe. Sajátos ' forma az a megoldás, amikor a szövetkezeti tag, illetve családja a nagyüzem megbízásából, irányításával úgynevezett bedolgozói tevékenységet folytat. Ilyen példát sokat lehetne felsorolni, különösen az állattenyésztésben, amikor sertés, szarvas- marha, vagy házinyúl nevelésével foglalkozik a tag. Ésszerű munkamegosztás A nagyüzem és a kistermelők kapcsolatában kialakulóban van az ésszerű munkamegosztás. Többek között a zöldség-gyümölcs és szőlőtermelés egy része átkerül a kisgazdaságokba, amely felszabadítja a nagyüzemeket az ezzel összefüggő beruházási és. ültetvénytelepítési • terhek alól. A nagyüzem természetesen közreműködik a korszerűbb növény- és állatfajok juttatásában, a szaporító-, illetve tenyészanyag-ellá- tásban, a kertészkedőket pedig segíti a palántanevelésben, a talajmunkákban, a tápanyagvisszapótlásban, a növényvédelemben, segít az áruszállításban és így tovább. Egyértelműen megállapították, hogy a kistermelés ösztönzése, a nagyüzemek által történő szervezése hosszabb távra szóló elkötelezettséget jelent. A kisüzemi gazdálkodás további szinten tartása, illetve fejlesztése érdekében az érintettek személyi jövedelmük egy részét, ismét a termelésbe fektetik. Erre csak akkor lehet számítani, ha a , nagyüzem szervezetileg olyan feltételeket nyújt a; termeléshez, amely előségíti a kisgazdaságok munkáját. K. 8. Szőrmebundák a kalapgyárból . A magyar prémes kisállat- tenyésztés egyik jelentős felvevője és feldolgozója a Kalapgyár, ahol a szőrmekonfekciót nercből, nutriából1, rókából és egyéb állatok prémjéből készítik. Készül itt igényes alkalmi bunda, sportos, és szabadidő-szőrmekonfek- ció, női bunda, kalap és sapka. A gyár évente közel százezer darab szőrmeárut készít, amelynek ötven százaléka export. UFO-nak hitt lepkék Az UFO-észlelések közül néhányat vándorló rovartömegek okozhattak — vélik P. Callahan és R. W. Manhin rovarkutatók. Állításukat a fenyőara- szoló tömeges megjelenése és az adott területről . érkező UFO-beJelentések feltűnő egybeesésével bizonyítják. A jelenség okát laboratóriumban vizsgálva kimutatták, hogy a lepkék erős elektromos térben feltöltődnek és a mlkro-klsülések miatt fényleni látszanak. A sötét laboratóriumban már egy lepke fényét is jól lehet, látni több méter távolságból. Mivel a fenyőaraszoló igen nagy tömegekben vándorol — megfigyeltek már 100 km hosszú és 25 km széles rovarfelhőt is —, megfelelő meteorológiai körülmények között az állatok úgy feltöltődhetnek, hogy á felhő éjjel intenziven fénylik. A diffúz, gomolygó fénylést az okot nem Ismerő megfigyelők „természetesen” UFO-nak vélik és bejelentik. A két kutató most a régebbi bejelentéseket tanulmányozza (ezeket az USA Légügyi Hivatala Jegyzi fel), és így kíván adatokat szerezni a lepkék vándorlásáról.
