Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-27 / 302. szám

1981. december 28. • PETŐFI NEPE • 3 ÜZEMEK, BRIGÁDOK A VÁROSIASODÁSÉRT TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Az együttes cselekvés kipróbált módjai Kunszentmiklóson • Folyamatosan halad a gázvezeték építése. Nagy alakú boríték. Benne le­vél: „Meghívjuk önt a vezetők koordinációs értekezletére.” Csa­tolva a beszámoló az 1981. év\ vállalati befizetésekről és az ei. végzett társadalmi munkákról. Kunszentmiklós városiasodó ar­culatán kitörölhetetlenül ott van a vállalatok, üzemek, brigádoki kézjegye. A közelmúlt jelentős beruházásai: a kétezer adagos konyha, a 100 személyes- óvoda, a szennyvíz-gerincvezeték az erők és pénzeszközök koncentrá­lása nélkül aligha valósulhattak volna meg. Bognár László, a nagyközségi tanács elnöke céltudatos vezető hírében áll. Ha Mózes Ernővel, a pártbizottság titkárával felkere­kednek, hogy sorra járják a köz. ségbeli üzemeket, ritkán távoz­nak „üres kézzel”. — Az érdekeink közösek — ál­lítja a tanácselnök. — Kunszent­miklós fejlődésének az ipartele­pek létrejötte, majd megizmoso­dása adta meg az első igazán je­lentős lökést. Településfejleszté­si célkitűzéseink megvalósítása során a jövőben sem mondha­tunk le a vállalatok segítségéről. Ez a legteljesebb összhangban áll azzal, miszerint az üzemeknek is érdekük, hogy munkásaik jó kö­rülmények között lakjanak, élje­nek, vásároljanak, művelődjenek Kunszentmiklóson. Vagyis, hogy jól érezzék magukat és ne vá­gyódjanak innen el, Az- érdekeket nem mindig könnyű egyeztetni. Kunszentmik­lóson jó módszert alakítottak ki erre. A már említett vezetői koor­dinációs értekezletről van szó, amely a szocialista brigádveze­tők időnkénti tanácskozásai és a községi vezetők üzemlátogatásai mellett a közösen gondolkodás és összefogás legjelentősebb fóru­mává vált a nagyközségben. Eze­ken a megbeszéléseken mód nyí­lik a célok részletes és konkrét megismerésére, és mindkét fél — a tanács és a vállalatok is — előadhatja igényeit és előterjeszt­heti vállalásait. Természetesen ilyenkor, amint történt az a közel­múltban is, az elvégzett munkát, a megoldott feladatokat is szám­ba veszik. Az idei év végéhez közeledve érdemes szemügyre venni mihez A járultak hozzá, miben segítettek . a vállalatok, a brigádok. A „Két napot Kunszentmiklósért” -akció­ban összesen 27 vállalat, intéz­mény dolgozói vettek részt. A nagyközségi tanács fejlesztési alapját ilyen módon gyarapító összeg 1981-ben meghaladta a fél­millió forintot. Különösen a TE- MAFORG Vállalat és az Egyetér­tés Tsz jeleskedett: e két közös­ség tagjai 260 ezer forinttal járul­tak hozzá a településfejlesztési célók megvalósításához. A további vállalati befizetések konkrét célra történtek. így a községi tűzoltóság fenntartásá­hoz összesen 330 ezer forinttal, a sport- és kulturális kiadások­hoz 290 ezerrel, a bükkszéki ifjú­sági tábor felépítéséhez 80 ezer forinttal járultak hozzá ^z üze. mek és intézmények. Jelentős az elvégzett társadal­mi munka értéke is. Különösen fontos a brigádok karbantartó, állagmegóvó tevékenysége, mert erre a tanácsnak sem pénze, sem kapacitása nihcs elegendő. Az óvodák és iskolák meszelése és tapétázása, a játszóterek, sport­pályák karbantartása, a piac tetőszerkezetének felújítása mind­mind olyan feladat volt, amelyet az Akkumulátor gyáregység, a TEMAFORG-üzem, a Sütőipari Vállalat, a ktsz, az áfész, a Vo­lán és hadd ne soroljuk tovább, hogy még hány, meg hány üzem, intézmény dolgozóinak önzetlen közreműködése nélkül 1981-ben lehetetlen lett volna megoldani. De kevesebb lenne a szilárd bur­kolatú út is az Egyetértés Tsz, és a betonjárda a BÁCSÉPSZER se­gítsége nélkül. Csupán a három, végre igazán jó kivitelű, tartós­nak ígérkező autóbuszváró. száz­ezrekbe került volna, ha nem a VÁV-ban készül, s nem csupán anyagi értéket képvisel a Vízmű Vállalat, a költségvetési üzem és mások által rendbehozott Diósze­gi-emlékház. Ám a nagyközségi tanács elnö­két ezekben a napokban már egy­re inkább a jövő évi tennivalók foglalkoztatják. Ügy tűnik, moz­galmas év elé néz Kunszentmik­lós. — Több fontos beruházás kez­dete lesz a jövő esztendő — mondja Bognár László tanácsel­nök. — Ami már folyik: a gázve­zeték bővítése. Hogy erre gon­dolhattunk, azt egyrészt a VÁV rekonstrukciója tette lehetővé, melynek révén megépült az új acélszerkezeti üzemhez csatlako. zó gerincvezeték, másrészt a fe­lettes szervek azon döntése, mely szerint Kunszentmiklós közin­tézményei és a lakások egy része a gázfogyasztásba bekapcsolha­tó. A VÁV-gyáregységet ellátó fő­vezeték már úgy épült, hogy ar­ról 116 'lakás becsatlakoztatható. Több mint húsznak a bekötése már meg is történt. A következő lépés az elosztóhálózat további bő­vítése, amely munka ha az idő­járás engedi, ezekben a napok­ban is folyik. — A hálózat bővítése két ütem­ben valósul meg. Az első egy ki­lométeres szakasz még ebben az évben megépül, a következő, a Petőfi-lakótelepig húzódó 800 mé­teres vezeték pedig 1983 tavaszá­ra lesz készen. A két és fél milliós költséget a DÉGÁZ, a tanács és a nagyközsé­gi üzentek, intézmények közösen vállalják. Az áfész például, amely­nek konyhája, étterme lesz gáz­üzemű, százezer forinttal járul hozzá az alapvezeték megépítésé­hez. A harmadik program, amely­nek jelenleg a gazdaságossági számításai készülnek, az Egyetér­tés Termelőszövetkezet tömpöri terményszárítójába viszi majd el - a Tavasz és Kecskeméti utcákat érintve a gázt. A termelőszövet­kezet az olajfűtés megszüntetése érdekében egymillió forintot ál­doz gázvezeték építésére. A nagyközségi tanács elnöke el­mondta, hogy 1982-ben megkez. dődik Kunszentmiklóson a ne­velési központ, a négy alapellá­tásos orvosi rendelő, az áfész-ipar. cikkáruház, a DÉMÁSZ-székház, egy központi OTP-lakóépület és 33 tanácsi célcsoportos lakás ki­vitelezése. Mindezek a létesítmé­nyek tanácsi és vállalati források­ból, az erők és eszközök összpon­tosításával épülnek fel a nagy­községben. Sitkéi Béla A Krimszkaja Pravda írja Hős város 1941. november végéig a fasisz­ta német' csapatok elfoglalták a Szovjetunió európai területének jelentős részét. A megszállt terü­leteken kibontakozott a hősi el­lenállás. A hosszú — kétszázöt­ven napig tartó — küzdelemben Szevasztopol példát mutatott. Krími testvérlapunk részletesen foglalkozik a város negyven év­vel ezelőtti, tragikus történelmé­vel, külön rovatban naponta em­lékezteti olvasóit a legfontosabb eseményekre. Az ország minden részéből jön­nek az egykori harcosok, barátok az elesettek hozzátartozói, hogy leróják kegyeletüket, emlékezze­nek és emlékeztessenek. A szem­tanúk iskolákban, üzemekben ta­lálkoznak a fiatalokkal. Korabeli dokumentumokból rendezett ki­állítások ismertetnek meg a hős város védőinek pédamutató helyt­állásával. Poémák gitáron Pablo Picasso századik szüle­tésnapjára emlékeztek a Szimfe- ropoli Művészeti Múzeumban. Az intézmény képviseletében R. Po- dufalij méltatta Picasso mun­kásságát, majd a Gorkij Drámai Színház egyik rendezője, B. Mar­tinon a festő» művészeti öröksé­gének mai hatásáról beszélt. A befejező programban három olyan poéma hangzott el gitáron, amelyeket Picasso egy-egy alko­tása ihletett. Vándorló kiállítás Krasznoperekopszka Krím-te­rület északi részén található, 1982-ben ünnepli* fennállásának ötvenedik évfordulóját. A város, vezetősége elhatározta, hogy ösz- szegyűjti mindazokat a dokumen­tumokat, amelyek- a fejlődésről tanúskodnak. Szívesen segítettek a városlakók is, felajánlva a birtokukban le­vő, jelentős eseményeket, meg­örökítő fotókat. A gyűjteményből vándorkiállítást rendeztek. Ezt a település különböző pontjain üze­mekben, művelődési házakban láthatják .az érdeklődők. A tengerben kutatnak Eredményesen működik az a bolgár—szovjet geológiai kutató- csoport, amelynek célja, hogy ta­nulmányozza a tenger alatti völgykatlanok szerkezetét. Az öt­éves együttműködés első szaka­sza lezárult. A geológusok feltár­ták a kőolaj és- földgázlelöhelye- kei. Bulgária fekete-tengeri part­jainál megkezdődhet a fontos energia kitermelése. Űttörősikerek A Szimferopoli Űttöröházban négyezer gyermek találja meg az iskolán kívüli szórakozás és mű­velődés lehetőségeit. Számos szak­kör, klub és szakosztály műkö­dik, közülük mindenki kedve és tehetsége szerint választhat. Si­kerrel is dicsekedhetnek. A tíz­éves jubileumát ünneplő fiúkó­rus a nyáron részt vett az észt­országi Tartu városában megren­dezett országos találkozón. Mű­vészi telejesítményüket elisme­résben részesítették. Az ifjú rd- diótechnikusok modelljei pedig egy moszkvai kiállításon arattak sikert. Eredményesen dolgoznak a kü­lönböző szakosztályok is: elsődle­ges feladatuk az utánpótlás fel­készítése. Ízelítő a tanulóknak Tizennyolc éve igyekszik meg­könnyíteni a pályaválasztást a szimferopoli egyetem pedagógiai tanszéke. A fizikai—matematikai, kémiai—biológiai, technikai és mezőgazdasági tudományok alap­jainak megismertetése, s a diá­kok képességeinek fejlesztése jól segíti a pályaorientációt. A világűr és a tenger kutatásá­ról szóló hírek színesek, romanti­kusak és fiaintáziadúsak, a mező- gazdaságban/ elért eredménye­ket viszont rendszerint a száraz adatok igazolják: nem sokat mon­danak a városi gyerekeknek. Ízelí­tőt kell tehát kapniuk a terme­lésből. Ezért a Szimferopol kör­nyékén levő téeszekben szakem­berek irányításával végzik a ta­nulók a mezőgazdasági tenniva­lók alapműveleteit, és folyamato­san mérik áz elért eredményeket. Garzonház Feodoszijában A városi Komszomol-bizottság kezdeményezésére 235 lakásos garzonház építését kezdték mega feodoszijai fiatalok. A fél évvel ezelőtti felhívás társadalmi mun­kára sízólította fel a pálykezdő szakembereket. Az összefogás eddigi eredmé­nye: elkészült az első — a kecs­kemétihez hasonló — kilencven lakás, ahová a napokban költöz­nek be az ifjú házasok. Győri Ilona Újjászülető kőszobrok A Képzőművészeti Kivite­lező Vállalat kőszobrászai újra faragják a műemlékek, a középületek megrongáló­dott, tönkrement szobrait. A képzőművészet „utcai” alko­tásai áz időjárásnak jobban ellenálló süttői mészkőből készülnek. A képen: Ez a szobor Budapesten a Feren­ces templomot díszíti majd. (MTI-fotó: KS) TÚL A MEGYEHATÁRON: A szegedi Fekete-ház • A szegedi Fekete-ház. • Juhász Gyula kézírásos feljegyzése ' a szegedi Nemzeti Tanács elnökéhez. Mi történt antenna-ügyben? Kecskeméten távolról sem nevezhető tökéletesnek a televízió-vételi lehető­ség. Közöltünk már erről több cikket, olvasói levelet, sőt egyik írásunkban arról is szóltunk, milyen terveket sző a Kecskeméti Ingatlankezelő és Táv­fűtő Vállalat a nagyközösségi antennarendszer kiépítéséről. Szili István, a vállalat főmérnöke ismertette a módszer előnyeit, s elmondta, hogy a GELKA-val kötött megállapodás alapján még az idén elkészül az első, a len in városi antenna, s folyamatosan kidolgozzák a terveket a többi város­részre is.' Néhány napja újabb megbeszélésre került sor az érdekelt szervek között.- A tárgyalások eredményéről újra a főmérnököt kérdeztük. Akik Szeged belvárosában sé­tálgatnak, előbb-utóbb minden­képpen megpillantják -az úgyne­vezett Fekete-házat, amely fator-: nvaival, bástyás homlokzatával, csúcsíves ablakú 'sarokerkélyé­vel akár valami angol vidéki kis-" város főterének ékessége 'is len­ne. Ami küllemének stílusát ille'- ti. az valóbn „angolos”: tervezője, Gerster Károly (1819—1867) á brit gótika jellegzetes elemeit ötvöz­te egybe, amikor a város jómódú vaskereskedőjének, Mayer Ferdi- nándnak (1813—1903) megrende­lésébe elkészítette az épület' ter­veit. Ám ami az efféle építmé­nyek kötelező vénségét illeti, e vonatkozásban már sántít a ha­sonlat, mert a szegedi Fekete-ház „csak” százhuszonnégy esztendős, lévén elkészültének ideje 1857. De ha nem is több évszázada állanak a falai, azért így is igen sok olyan esemény zajlott Te kö­zöttük, mely, mondhatni, megha­tározta a Tisza-parti város éle­tét. Á még éppen csak elkészült épületben talált otthonra a hala­dó gondolkodású polgárokat tö­mörítő Városi Kaszinó. Ez az egylet ugyan még 1829-ben ala­kult, dé a szabadságharcot köve­tően betiltották, és csak az 1850-es évek végén újíthatta fel működését. Ot hosszú éven át, 1860 és 1865 között szövögettek terveket, cseréltek eszmét a Fe­kete-házban a kaszinó lelkes tag­jai, akik egyebek között a sze­gedi Dugonics-szobor felállítá­sáért is kiérdemlik az utókor háláját. A kaszinó aztán kiköltözött on­nan, s a szürke külsejéről feke­tének eliievezett épületben egy ideig csak az-építtető Mayer csa­//.,'í , ■’ .. - A«.. —á — - - ­'Zál. ■ p§ óA Sör IU •< .-A­*.y" gill * "* y '«kit * y ■ .*; > m • : «-x A— j|| *<V.í ,/r I gjgg SÉ 1§ v ■ K&i g|| niArA **•' ** tiff:! c * cA. Á-% SÍ UltlÉ 1 Ijjjl Iád tagjai laktak. Közöttük az alföldi festészet kiválósága, Endre Béla (1870—1928), aki ott is szü­letett, és később is szívesen járt vissza abba a sokáig csoda szám­ba menő angolos hangulatú kis palotába. Hogy ez a remek piktor kilenc­éves kisfiú korában éppen a szü­lőházában tartózkodott-e, nem tudni, ám ha netán ott volt, ak­kor, annyi más szegedivel ellen­tétben biztonságban érezhette ma­gát, mert az 1879'-es nagy tiszai árvíznek ez az erőteljes épít­mény ellent tudott állni. Egyike volt annak az alig háromszáz háznak, amely a város hatezer­nyi lakóépületből éppen maradt.- Lévén a fiatornyok alatti he­lyiségeknek — a kaszinó jóvoltá­ból — némi közéleti múltja, az első világháború végén ug^an hova költözhetett volna a mun- kásptthon, mint oda. Amikor pe­dig felforrósodott a politikai lég­kör, a Fekete-ház a társadalmi változások szükségességét hirdető szegediek találkozóhelye lett. Ju. hász Gyula szavával egy afféle „szegedi Pilvax”, ahol rajta kívül Móra Ferenc és dr. Hollós Jó­zsef, a híres ügyvéd is szinte na­ponta megfordult. Mindezek után mondani sem kell, hogy 1918. október 22-én eb­ben a szürke-fekete épületben alakult meg a Nemzeti Tanács. S nemcsak ott nyilvánították ki e forradalmi szerv megalakulását, de a későbbiekben szintén ott került .sor az ülésezésekre is. Ezek jegyzőkönyveit nem kisebb valaki vetette papírra, mint Ju­hász GyUla. Á Tanácsköztársaság leverése után a Fekete-ház ismét lakó­épületté csendesedett. Az egykor jelszavaktól hangos termeit, szo­báit héhány család lakta. így volt ez egészen a közel­múltig, amikor — dicséretére a városnak — ismét közhasznú ren­deltetést kapott: a Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztálya fog­lalta el. Oda kerültek a históriai iratok, ott formálódtak i a kuta­tószobák, és ott nyílt meg egy munkásmozglmi kiállíás 1979. ok­tóber 11-én. Ez a tárlat immár tárgyakkal, nyomtatványokkal és sok-sok képpel idézi fel azt az időt, amelynek során Szeged munkássága öntudatra ébredt, és mégalakította különféle szerve­zeteit. Egyelőre még csak a földszinti termek fogadják a látogatókat, de a tervek szerint később em­lékszobák is nyílnak, valamint olyan újabb kiállítások, amelyek a múzeum történeti gyűjtemé­nyének különleges darabjait tár­ják az érdeklődők elé. Hogy mást ne említsünk, Szegeden ritka érté­kes pénzeket és érméket őriznek; ezek együttese a harmadik leg­féltettebb ilyen kollekció az egész országban ... A. L. Az első, s tulajdonképpen egyet­len biztató hír, hogy a 460 ezer forintos antenna megérkezett, s rákapcsolva a Leninvárosban már kiépített hálózatra, a városrész­ben* egy héten belül jó minőség­ben vehető lesz a Magyar Tele­vízió 1-es és 2-es, valamint .a ju­goszláv tévé műsora, és a rádió URH.adása. Előrehaladás helyett azonban visszalépés van a város többi ré­szébe tervezett antennák ügyében. A Széchenyivárosban eredeti­leg három antenna épült volna. Az új berendezés — amely három' kilométer hatósugarú — egyma­ga is el tudná látni ezt a terüle­tet. Igaz, ehhez az szükséges, hogy a kábeleket a föld alatt ve­zessék. A modern erősítő akkor len­ne gazdaságos, ha az egész vá­rosrészt kiszolgálná — nemcsak a szétszórtan elhelyezkedő taná­csi lakásokat. Mindez viszont nem* képzelhető el nagy arányú, pénz- és élőmunkaigényes vezetéképí­tés'nélkül, ugyanis a kábelt min­den lépcsőházhoz el kell juttat­ni. A munka úgy oldható meg legolcsóbban — mondhatni ez á legkézenfekvőbb módszer —, hogy az IKTV a kábelt elhelyezné a posta által lefektetett' 6 vagy 9 védőcső egyikében. A széchenyivárosihoz hasonló a helyzet az Árpádvárosban, ahol a beruházás során — noha az IKTV kérte — nem helyeztek el a földbe a tévé-kábel számára védővezetéket, s az új házakra még ma is az egyedi antennákat terveztetik.­Az általános megoldás az lenne — az Ingatlankezelő Vállalat és a GELKA szakemberei szerint —, hogy már a beruházás kezde­tekor eldöntsék a nagyközösségi antennarendszer kialakítását, és a gáz, a víz, távfűtés vagy szenny­vízvezetékek mellett kiépítsenek még egyet. Ezt teszik Székesfe­hérvárott és Zalaegerszegen. Azokon a sűrűn lakott helye­ken, ahol a nagyközösségi anten­narendszer alkalmazása kifize­tődő lehet utólag is, ott meg kell szüntetni az egyedi tetőantenná­kat. Amelyek, például Kecskemé­ten, egyébként sem biztosítják a tökéletes műsorvételt: Dunaúj­városban ez utóbbi módszert vá­lasztották. Amióta az említett három vá­rosban vezetékeken érkezik a jel a nagyközösségi antennáktól a vevőkészülékekhez’ azóta meg­szűntek a panaszok, a lakosság több hazai és külföldi tévéműsor között válogathat. Az elkészült rendszer alkalmas arra is, hogy a későbbiek során saját helyi adást továbbítson, megoldható a műholdas adás vétele, vagy akár a távfűtés visszajelzése. Bár az ingatlankezelő vállalat keresi a kapcsolatot a Szegedi Postaigazgatósággal, Kecskemé­ten/ mégis nehéznek látszik az előrelépés. Ennek ellenére az IKTV dolgozik az Arany János utcai és a Rákóczi úti tömbanten- na-tervein. De azokon a helyeken, ahol a nagyközösségi antenna igazán je­lentős javulást eredményezne — egyenlőre patthelyzet van. S mindaddig, amíg nem sike­rül kimozdulni, marad a gyenge, esetenként' .zhetetlen vételi lehetőség. v. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents