Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-27 / 302. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 28. HETI VÍLÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Leonyid Brezsnyev interjút adott az NBC amerikai tévétársa. Ságnak. — Szaud-Arábia és Bahrein biztonsági szerződést kötött. KEDD: Eagleburger amerikai külügyi államtitkár Brüsszelben a NA* TO-főtitkárral a Lengyelország elleni intézkedésekről tárgyalt — Asszad sziriai elnök Híjadban Khaled királlyal és Fahd trónörökös­sel folytatott eszmecserét a Golan-fennsik izraeli annexiójáról. — Beiktatták Galtieri altábornagyot, Argentína új elnökét." SZERDA: A közös piaci országok úgy döntöttek, hogy nem állítják le a lengyelországi élelmiszer-szállítmányokat. — Asszad sziriai elnök Kuvaitba érkezett. CSÜTÖRTÖK: Karácsony éjszakájára feloldották a kijárási tilalmat Lengyelországban. — Pravda-cikk a nyugati titkosszolgálatok len­gyelországi aknamunkájáról. — Ziaul Hak pakisztáni elnök az af­gán kérdésről nyilatkozott. PÉNTEK: Jaruzelski tábornok a karácsonyi beszédében szólt a lengyel- országi helyzetről. — A japán miniszterelnök közölte, országa nem csatlakozik az USA iengyeleilenes intézkedéseihez. — Asszad az Arab Emirátusok Szövetségében tárgyalt. ­SZOMBAT: Enyhítették Lengyelországban a szükségállapot egyes in- tézkedésein. — Asszad Jemenben folytatta körútját. A hét három kérdése: Tud-e nyomást gyakorolni szövetségeseire az USA a I .engyelországgal szembeni közös politika kialakításában ? . Az Egyesült Államok vezető T(örei a Lengyelországban kiala­kult válságos helyzetet már rég- óta igyekeztek felhasználni a nemzetközi légkör feszültebbé té­telére, s ezzel a fegyverkezési hajsza igazolására. Ennek meg­felelően a szükségállapot kihirde­tése óta valóságos „eszkalációt” hajtottak végre a Lengyelország elleni Intézkedések meghirdetésé­ben Ml több, megpróbálták szö­vetségeseiket Is rávenni hasonló lépésekre. A külügyminisztérium „utazó államtitkára'’, Eaglebuer- per Rómától Párizsig — a brüsz- szeil NATO központon át — min­denütt felszólította a NATO-part-' net eket, hogy szüntessék meg a Varsónak szánt élelmiszerszállí­tást, s állítsák le a hitelnyújtást Illetve a magánbankok adta hitel állami szavatolását, is. A jelek szerint — Nagv-Brltan- nia kivételével — a nyugat-euró­pai országok kitértek az amerikai követelések teljesítése elől. Egy- re-másra közölték, hogy leszál­lítják Lengyelországnak a lekö­tött élelmiszermennyiséget, s a hitelpolitikában sem helyezked­nek teljesen elutasító magatar­tásra. Persze, túlzás lenne azt ál­lítani, hogy minden simán megy: a nyugat-európai magánbankok zürichi tanácskozásán nem tud­tak megegyezésre jutni a Len­gyelországnak adandó újabb köl­csön dolgában, _ amely tulajdon­képpen ahhoz kellene, hogy Len­gyelország törleszthesse eddigi adósságának kamatait. Ez pedig előfeltétele lenife annak, hogy a varsói tartozásokat átütemezzék, magyarán: Lengyelország haladé­kot kapjon. Az amerikai „keménység” egyik magyarázata persze az, hogy az USA bankjai aránylag kis össze­gekkel szerepelnek Lengyelor­szág hitelezői között. A hitel­nyújtók főként nyugat-európai államok és bankok, ezért is van az, hogy ők másként nézik a lengyelországi eseményeket, mint az Atlanti-óceán túlpartján le­vők. • Olaszországban teljes erővel folyik a nyomozás a Vörös brigádok által elrabolt James Dozier amerikai tábornok nyomán. A képen: Ve­ronában a carablnierlek készültsége nyomoz az emberrablók után. • Bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, román és szovjet szakembe­rek vettek részt a „Vertikal—10" jelzésű geofizikai rakéta tudományos berendezéseinek elkészítésében. A rakétát hétfőn bocsátották fel a Szovjetunió ^európai területéről. • Lázár György miniszterelnök hétfőn fogadta Zvigniew Madej len­gyel miniszterelnök-helyettest. • Bejrútban megtalálták Irak libanoni nagykövetének holttestét a de-' cember 15-én felrobbantott nagykövetség romjai'alatt. Mi indította Asszad sziriai államfőt arra, hogy végigjárja az Arab-félsziget országait? Az Arab-félsziget országai az utóbbi években nemcsak gazda­sági, hanem politikai szempont­ból is megnövekedett jelentőség­re tettek szert. Az itt található, igen gazdag országoknak mind nagyobb a befolyása, már csak azért is, mert — ha akarják — bőkezűen tudják támogatni a szegényebb arab államokat. Az olajibevételekiből messzemenő pénzügyi segítséget adhatnak. Szaúd-Arábia a leggazdagabb a térségben: a ríjad! monarchia jut­tat is úgyszólván minden se­gélykérőnek, néha függetlenül a politikai, ideológiai ellentétektől is. Megjegyzendő, hogy Szaúd- Arábiától Kuvaitig ezek az or­szágok az ipari fejlődés mellett egyre több fegyvert is beszerez­nek. Nemrég az emlékezetes amerikai—szaúd-arábiai 8 és fél, milliárd dolláros fegyverüzlet vonta magára a világ figyelmét. Izrael szélsőséges politikusai sokszor igyekeznek e helyzetet országuk fenyegetettségének bizo­nyítására felhasználni. A héten Husszein jordániai király egy nyilatkozatában viszont arra utalt, hogy Izrael felfegyverzett- sége olyan szintű, hogy akár fél évig is képes lenne háborút foly­tatni minden külső segítség nél­kül. Ugyanakkor Husszein sze­rint az arab országok sohasem voltak annyira megosztottak, mint napjainkban. Asszad sziriai elnök az Arab- félsziget államaiban folytatott tárgyalásaival az arab világ egy­ségét is igyekszik helyreállítani, A szír államfő kőrútjának egyik fontos célja, hogy a Golan-fenn- sík bekebelezése elleni tiltako­zásra próbálja mozgósítani az arab államokat, beleértve a nyu­gatbarát, „mérsékelt” rendszere­ket, a szaúd-arábiai típusú mo­narchiákat. Szó van egy újabb arab csúcstalálkozó megszerve- zésécől. Igaz, a marokkói Fez­ben legutóbb megrendezett arab állam- és_ kormányfői értekezlet kudarca sokakat visszatart attól, hogy rövid időn belül ismét a legmagasabb szinten találkozza­nak. Igazán imperialista-ellenes akciónak minősíthető-e, hogy a „Vörös brigádok” elraboltak egy amerikai NATO-tábornokit? Olaszországban (és Amerikában is) a közvélemény rendkívüli ér­deklődéssel, nagy izgalommal kí­séri James Lee Dozier amerikai tábornok elrablásának ügyét, A ■tettesek — ha hinni lehet a ti­tokzatos telefonjelentéseknek — a „Vörös brigádok” tagjai közül kerültek ki. Vagyis ugyanaz a terrorista csoport hallat most magáról, amely annak idején Mo- ro Volt olasz miniszterelenököt tartotta fogva 54 napon át, hogy a végén csak a holttestét adja ki. Most újra kezdődhet a vita, kit szolgál a „Vörös 'brigádok” állítólagos imperialista-efllenes- sége, szembenállása a tőkés rend­del? Az olcsó, primitív és dema­góg magatartás a valóságban le­járatja az antidmperialista fron­tot, a politikával nem foglalkozó olasz kispolgárt pedig csak meg­riasztja a „vörös” terroriamus, és ,ya rend, a törvény” jelszavával fellépő tőkés 'politikai pártok tá­borába sodorja.... Átlátszó propagandafogással próbálták egyesek még az arabok nyakába is varrni a felelősséget: az olasz távirati irodának a bej­rúti irodájába telefonált valaki arábul, mondván, hogy Dozier: tábornokot kivégezték ... Hogy hol, ki, miért, mikor, hogyan — arról nem esett szó. A lényeg az volt, hogy el lehessen hitetni: íme szélsőséges arabok is ott vannak a „Vörös brigádók” soraiban. Alhatnak a sakálok? Televíziónk karácsonyi műsorában sokan megnéz­hették azt a politikai kri­mit, amelynek cselekménye — egy de Gaulle elleni me­rénylet szervezése — 1963- ban játszódott, egy .évvel Algéria függetlenségének elismerése után. A „sakál” az OAS megbízásából tört a tábornok-elnök életére, mert de Gaulle — amint az „ultrák” mondták — „ki­árusította” Algériát, a ko­rábban francia megyének mondott észak-afrikai or­szágot. A majd két évtized sír­ba vitte már a legendás tá­bornokot, s az OAS sincs többé. De a kegyetlen al­gériai háború emléke néha még beárnyékolja Francia- ország és a Földközi-tenger ■ túlsó partján elterülő arab ország kapcsolatait. Nem­rég Mitterrand algíri útja segített eloszlatni a politi­kai—társadalmi „felhők” egy részét, de azért maradt néhány probléma. Például, hogy a Franciaországban dolgozó 800 000 algériait ne tekintsék alacsonyabbren- dűnek, hogy az algériai földgázért méltányos árat fizessenek, s hogy Algéria visszakaphassa elhurcolt le­véltári anyagát. Mert ami. ’ kor távoztak a franciák, magukkal vittek minden dokumentumot. A héten r hosszú huzavona után kompromisszumos megálla­podás jött létre Párizs és Algír között a földgáz árát , illetően. Az Aix-Enproven- ce városában őrzött levél­tári anyag ózonban sok 'kompromittáló adatot tar­talmazhat az „ultrák” vi­selt dolgairól.'Ha Francia- országban pihennek azok a dokumentumok, az egykori OAS-tagok is nyugodtab- ban alhatnak... Nyugodt karácsony Lengyelországban Zsebesi Zsolt, az MTI tudósító­ja jelenti: Lengyelországban nyugalom­ban teltek el a karácsonyi ünne­pek. A szokásosnál^ szerényebb körülmények között, de a hagyo­mányoknak megfelelően ünne­peltek az .ország minden részé­ben. December 24-én több mint egy heti okkupácdós sztrájk után va­lamennyi bányász a felszínre ér­kezett a sziléziai Ziemowit-bá- nyából, A szomszédos Piast bá­nyából szombaton újabb hetven­hat bányásznak sikerült kijutnia, itt azonban még mindig ezer egyszázhuszonegyen tartózkodnak a mélyben. A felszínre érkezet­tek elmondták, hogy társaikat egy kisebb szélsőségei csoport tartja lent fenyegetésekkel, lé­lektani -terrort alkalmazva. Nem engedik, hogy a bányászok tele­fonon érintkezzenek hozzátarto­zóikkal, és néhány nappal ezelőtt felrobbantották a bánya második kijáratát. A legfrissebb hírek sze­rint lehetséges,- hogy a bánya igazgatóságának erőfeszítései eredményre ■ vezetnek, sikerül meggyőzni a sztrájkolókát, s azok még újév előtt' visszatérhetnek családjaikhoz. A lent tartózkodó­kat ellátták élelmiszerrel és ru­haneművel. Katowicében' a Hu­ta Katowice kohóban még az ün­nepek előtt helyreállt a rend. Az ünnepek alatt mindenütt fennakadás nélkül működtek az elektromos művek. A nagyobb városokban nem volt kimaradás a távfűtésben. Mintegy hatvan­ezer élelmiszeripari dolgozó, ka­rácsonykor is rendes munkarend ■szerint dolgozott-. Újból fenn­akadások vannak azonban a köz­úti és a vasúti közlekedésben a szombaton kezdődött nagy hava­zások miatt. Wojcieoh Jaruzelski hadsereg­tábornok csütörtökön Varsóban látogatást tett a város számos pbntján ellenőrző feladatot ellá­tó katonáknál. A nemzeti meg­mentés katonai tanácsa nevében köszönetét nyilvánította becsüle­tes, áldozatkész helytállásukért. Jaruzelski ugyancsak csütörtökön beszédet mondóit a -lengyel rá­dióban. Ebben kijelentette, hogy a szükségállapot rendelkezései egy órával sem maradnak tovább érvényben, mint ameddig az fel-, tétlenül szükséges. Rámutétjott,:,, úgy tűnik, bizonyos köröknek az" az érdekük, hogy Lengyelország zűrzavarban, eladósodva éljen, „Európa beteg embere legyen.”v A PAP lengyel hírügynökség kommentárban foglalkozott azok­kal a kijelentésekkel, amelyeket Ronald Reagan, az Egyesült Ál­lamok elnöke Lengyelországgal kapcsolatban tett hagyományos karácsonyi beszédében. A hír- ügynökség Lengyelország bel- ügyeibe való példátlan beavat­kozásnak minősíti Reagan beszé­dét. Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornok, a nemzeti megmentés katonai tanácsának elnöke csütör­tök este rádióbeszédet intézett Lengyelország népéhez. Bevezetőben kijelentette: tuda­tában van annak, frogy a szük­ségállapot előírásai bonyolultabbá tették a hétköznapi életet, de em­lékeztetett: sokszor előfordult már a lengyel történelemben, amikor nem a jó és a rossz, hanem a rossz és a még rosszabb.között kellett választani,, s meggyőződé­sét fejezte ki, Kp'gy a jövő igazsá­gosan fogja megítélni a most ho­zott döntést. „Az utolsó pillanatig nem adtuk fel a reményt, hogy a rendkívüli intézkedések elkerülhetetlenné válhatnak. Számtalan erőfeszítést tettünk a nemzeti megegyezés ér­dekében és azért, hogy a szüksé­ges reformokat törvényhozási el­járásokkal valósítsuk meg. Senki­nek sincs joga azzal vádolni a kormányt, hogy a konfrontációra törekedett volna. Hittem abban, hogy megtaláljuk a veszélyes vál­ság kompromisszumos megoldásá­hoz vezető utat” — mondotta Ja­ruzelski. „A megegyezéshez azonban va­lamennyi fél jószándékára vari szükség — ez pedig hiányzott. De­cember 13-án már nem volt más választás. Mindenki lelkiismerete szerint válaszoljon arra kérdésre, vajon merre tartott Lengyelor­szág? Meddig maradhatott volna a felszínen sztrájkoktól ziláltan, feszültségektől terhesen, a mester­ségesen szított gyűlölet légköré­ben?” — folytatta. „Határozottan kijelentem, ha­zugságok a tucatnyi vagy több száz áldozatról szóló jelentésekés azok a beszámolók, amelyek sze­rint a több ezer letartóztatottat a hidegben szabad ég alatt tartanák, ütlegelik és kínozzák őket. Len­gyelországban az igazságot nerp lehet eltitkolni és az előbb-utóbb az egész világ tudomására jut” — szögezte le a lengyel kormányfő, majd így folytatta: „Az állam széthullásának folyamata megállt, az anarchiát megfékeztük. Javul ■a közbiztonság, az ország ellenállt a kemény tél első támadásának. A konfrontáció elhárításával Len­gvp] orszá** föl’il olvw'iU o- Cl tro_ szély, amelynek súlyosságát, való­di mértékét egyelőre még nem tudták általánosan felmérni”. „Amíg arra szükség van, meg­követeljük a szükségállapot .szi­gorú betartását. Kijelentem ugyanakkor, hogy a szükségálla­pot egyetlen órával sem marad to­vább hatályban, mint arra szük­ség van. Minél előbb talajukat vesztik a konspirációs tevékeny­ség szervezői, az ellenséges ügy képviselői, annál előbb helyreáll a béke és a nyugalom és feloldható lesz a szükségállapot.” „Lengyelország előtt az egyetlen út az egész társadalom összefogá­sa, a közös erőfeszítések, a szo­cialista demokrácia elmélyítésé­nek útja. Senkinek sincs szándé­kában visszavonni a megújulás alapvető pontjait. A megtorlásba számlák kiegyenlítése idegen tő­lünk. A szocialista Lengyelorszag- báfi 'ném1 lesz katonai -' diktatúrav de nem lehet lerombolni az.áUár; mot, és nincs hely a konfrontáció ügynökeinek. Rövidesen a társa­dalom elé terjesztjük javaslatain­kat. Ezek a munkásosztály, a pa­rasztság, a dolgozó nép alapvető szocialista vívmányainak megszi1* lárdítására irányulnak, beleértve azoknak ä kedvező változásoknak a fenntartását és elmélyítését is, amelyek az utóbbi egy évben je,- lentkeztek közéletünkben.” „Társadalmi, politikai rendsze­rünkben Tielyük van az önigazgató és valóban független szakszerve­zeteknek, azoknak, amelyek nem függnek az állami munkáltatók­tól, de nem függnek a . politikai kalandorok felelőtlen manipulá­ciójától és terrorjától sem. Helye van a munkásönigazgatásnak is. A társadalmi, a' tudományos és a kulturális életben a formák válto­zatossága nem összeegyeztethetet­len a hatóságok szándékával.-Az alkotmány szavatolja a katolikus egyház jogát, hogy betöltse hiva­tását.- Ugyanez vonatkozik más felekezetekre is. Közéletünk szo­cialista struktúráinak rendbetéte­lét és korszerűsítését a századok alatt kialakult lengyel nemzeti hagyományok tisztelete kíséri. Ä lengyel munkásosztály évszázados története ugyancsak törekvéseink fontos forrása marad” — mondot­tá beszédében többek közt Jaru­zelski hadserégtábornok. Felemelik a gépjárművek biztosítási díját A január elsejével hatályba lé­pő /- pénzügyminiszteri rendelet értelmében az Állami Biztosító emeli a 1 kötelező gépjármű-fele­lősségbiztosítás évi díját. Á magán-autótulajdonosok évi 960 forintot, a közületi gépjármű­vek üzemben tartói és a külföl­diek 3200 forintot, a motorkerék­párosok 150 forintot fizetnek évente. Azok a mozgássérültek, akik az egészségügyi miniszter rendeleté alapján térítésmentes üzemanyag-utalványt kapnak, to­vábbra is mentesülnek a'díj fi­zetése alq|. A kártérítés rendsze­re továbbra is változatlan,^ ami azt jelenti, hogy a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítás a for­galmi engedély kiadásával egy­idejűleg automatikusan életbe lép, s a kárt okozó helyett az ál­lami biztosító fizéti a kártérítést. Nem változik a félévenkénti díjfizetés, s a díjigazoló lap hasz­nálata sem. A befizetéseket ezen­túl is a KPM vizsgabiztosai el­lenőrzik a gépjárművek idősza­kos felülvizsgálata alkalmával. A késedelmi pótlék és a befizetés módja ugyancsak változatlan. ■ Az OTP átutalási betétszámlával rendelkező ügyfeleknek nem kell külön kérniük az OTP-től az új díjak levonását, mert ebben az Állami Biztosító megállapodott az Országos Takarékpénztárral. Tar Jenő, az Állami Biztosító vezérigazgató-helyettese elmond­ta, hogy a kötelező gépjármű-fe­lelősségbiztosítás már jó néhány éve ném képes eltartani önma­gát; az évente kifizetett kártérí­tések összege jóval meghaladja — 1981-ben például 500 millió fo­rinttal — a befizetett díjak össze­gét. A kötelező gépjármú-felelős- ségbiztositás éVi 460 forintos dí­ja 22 éve — 1959 óta — változat­lan, noha közben jelentősen nö­vekedtek a gépkocsik belföldi árai, az alkatrészek értéke és a munkadíjak egyaránt. Mindez in- dpkolttá tette a biztosítási díj módosítását. (MTI) 4.

Next

/
Thumbnails
Contents