Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA _______________ XXXVI. évf. 283. szám „ÁtS! 1,40 Ft IQS'!, december 3. csütörtök Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun_ káspárt Központi Bizottságá­nak ülését december 3-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdé­sekről ' szóló 'tájékoztató, va­lamint az 1982. évi népgaz­dasági terv és állami költ­ségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását ja­vasolja a Központi Bizott­ságnak. TÉLAPÓ UTÁN KARÁCSONY, SZILVESZTER Az élelmiszer-kereskedelem az ünnepek előtt Télapó nem 'késlekedett meg­rázni a szakállát. A Miklós-nap- pal véget érő héten az üzletek kirakatai is a télre emlékeztet­nek. ami kicsiknek és nagyoknak egyúttal az .ünnepi ajándékozás közeledtét jelzi. A Bács-Kiskun megyei Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalatnál több jó hírt hallottunk ezzel kapcsolatban. Amit elsőként és szívesen adunk közre: az egy év­vel ezelőttinél jobb a csokoládé­figura-ellátás. A 110 mázsa Tél­apó-figura a BÉK boltjaiban fe­dezi a szükségletet. Ezenkívül a hét vagon szaloncukor, a mintegy hetven mázsa kisebb, karácsdny- fára akasztható édességdísz, s a közeli napokban várható 15 ezer fenyő része az élelmiszer-keres­kedelmi vállalat decemberi fel-- készülékének. Egyetlen gond csu­pán, hogy a déligyümölcs-szállít- mányok később, röviddel kará­csony előtt érkeznek meg. Jelen­leg grapfruit, citrom és hazai al­ma található az üzletekben. A Télapó-ünnepet követő több mint 'három hét már jóval na­gyobb erőpróba élé állítja a ke­reskedelem dolgozóit. A BÉK üz­leteiben száz mázsa mákkal, öt­ven mázsa dióbéllel, kész beigli- -vel, jelentős mennyiségű sava­nyúkáposztával, félkilós csoma­golású ecetes uborkával, papri­kával, tortakarikával, fagylalt­porral, s ezek mellett, alapvető cikkéből is bőséges, kiegyensú­lyozott kínálattal várják a vevő­ket. Ebben a hónapban előrelát­hatólag 150 millió forint értékű árut adnak el. Változás, hogy az élelmiszer- boltokban pár hónapja kaphatók azok az egyszerű csomagolású, színes, címke nélküli konzervek, amelyeknek az oldalán egy kis, fehér papírra nyomtatott felirat jelzi az árat, s a jellemzőbb tu­lajdonságokat. Ezeket a — keres­kedelmi szóhasználattal élve — „fehér termékeket” abból a meg­fontolásból adják olcsóbban, hogy egy üveg dzsemnél, egy üveg ece­tes paprikánál, vagy egy doboz tésztánál a fogyasztó előnyöseb­ben ■ jár, ha változatlan beltartal- mi értékű élelmiszert olcsóbban, de kevésbé mutatós címkével vá­sárol. Egy 400 grammos csípős, ecetes paprika esetében (az üve­gen kismalacos persely látható, egy belecsúszó egyforintossal) a megtakarítás például 6 forint. Azaz, ennyivel kerül kevesebbe, mintha nagy, színes címkéjű üvegben hozták volna forgalom­ba. Változás a múlt évhez képest az is, hogy az idén a BÉK üzle­teiben a 80 ezer üveg szilvesz­teri pezsgő között több lesz a — jonatán-, barack-, muskotály-, meggyízű — gyümölcspezsgő. Bár nem tartozik ^ szorosabb értelemben vett karácsonyi ja­vak közé, az élelmiszerek mellett a háztartási vegyiáru-kínálat — a citrom-, narancs- és gyöngy­virágillatú szappanoktól kezdve az illatos jugoszláv mosóporig, a többféle haj mosó- és fürdpsam- ponig, s a borotválkozási szere­kig — nem véletlenül késztette a BÉK igazgatóhelyettesét arra a következtetésre, hogy „Jó remény­nyel (megalapozottan) nézünk az 1981. évi karácsonyi forgalom elé". K—I Csúszósak, latyakosak az utak Szerdán reggelre beköszöntött az igazi tél, ugyanis már a kora hajnali óráktól a megye egész területén egész nap havazott, A leesett hóréteg vastagsága 10—20 centiméter között váltakozik. A gyenge, nyugat—északnyugati szél mellett a hőmérséklet 0 és 1 Cel­sius-fok között volt. Közepes lá­tótávolság mellett közlekedhettek 3 járművek. A főutak gyengén, míg a mellékutak erősen latya­kosak, hókásásak, helyenként sí­kosak. A megye útvonalain 9 sószóró és 45 hóeke dolgozott. A Volán járatai — a távolsági útvonalakon — néhány perces késéssel érkeztek meg, míg a he­lyi tömegközlekedési eszközök­nél fennakadás nem volt, ám a latyakos úttest igencsak pró­bára tette az autóbuszvezetőket. A vasúti közlekedésben a hóesés még nem okozott gondokat. En­nél sajnos, sokkal nagyobb ne­hézséget jelent a közterületek — járdák, gyalogátkelőhelyek, autó­busz-megállóhelyek — tisztítása A megyeszékhelyen nemcsak a magánházak előtt, de még a köz- intézményekhez vezető utakon sem tisztították el a sokszor bo­káig érő havat. Évek óta gondot jelent ez, ám a megoldás még mindig várat magára. Ez az első igazán havas nap, amelyet még sokkal nagyobb hóesés is követ­het. Jó lenne, ha a magánházak, illetve a közterületi járdák tisz­títására az illetékesek nemcsak felkészülnének, hanem tennének is valamit megyeszerte. A megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedési alosztálya a kö­vetkezőkre ' hívja fel a gépjár­művezetők figyelmét: A nedves, síkos utakon az útviszonyoknak megfelelő sebességgel közleked­jenek; ha módjuk van rá, ke- , rüljék el a hirtelen fékezést. Közút—vasúi kereszteződések, gyalogátkelőhelyek, alul- és fe­lüljárók előtt csökkentsék sebes­ségüket, legyenek türelmesek a gyalogosokkal szemben, hogy biz­tonságosan meg tudjanak állni. G. G. Felkészült 3. leire a megye építőipara • A télen is folyik majd Kecskeméten az árpádvárosi iskola tantermi szárnyának szerkezetszerelése. (Straszer András felvétele) A korán beköszöntő tél nem érte váratlanul Bács-Kdskun me­gye építőiparát. Október végére már minden olyan építkezésen ott voltak a tóliesítéshez szüksé­ges anyagok — nádpalló, íólia, ponyva, fagyáspótló, kötésgyorsí­tó szerek stb. —, amelyek a zord időiben is lehetővé teszik a folya­matos munkát. Az épülő lakótele­pi házakat, intézményeket rá­kapcsolták a fűtőművekre, má­sutt a különböző hőlégfúvó 'be­rendezéseket helyezték üzemképes állapotba. — Töibb mint hatvan építkezé­siünkön folytatjuk a munkát a télen — tájékoztatott Borsányi Iván, a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat termelési osztá­lyának vezetője. A hideg hóna­pokban is épülő — a jövő évben átadásra kerülő — lakások szá­ma meghaladja az ezret, s több­ségükben távfűtés mellett már a belső szerelőipari muhkát vég­zik. Ezek jó része Kecskeméten, az Árpádvárosban, a Széchenyivá- rosban, a Hunyadivárosban, vala­mint Baján, Kiskunfélegyházán, Kalocsán, Kiskunhalason készül, de építünk lakásokat Nagykőrö­sön, Cegléden és Csepelen is. Igen nagy erővel dolgozunk Kecskeméten az árpádvárosi 24 tantermes iskola kivitelezésén, amelyet a jövő év szeptemberé­re — a tanévkezdésre szándéko­zunk átadni rendeltetésének. Je­lenleg a tantermi rész szerkezet­szerelése folyik. Ugyancsak az Árpádvárosiban téliesítettük a hő­központ építését, amelyet feb­ruár végére fejezünk be. Rövide­sen bekötjük a távfűtést az épülő SZMT-székházba is. Téliesített munkahelyünk lesz többek között a kecskeméti fő­posta régi épületének átalakítása, a Centrum Áruház, s befejezés előtt áll a mentőállomás. Folya­matosan halad a munka Baján a hűtőház újabb 10 ezer tonnás tá­rolótérrel való bővítése, s ugyan­itt a mirelitüzem építése. A me­gyén kívüli létesítmények közül a csepeli 24 tantermes iskola, a Szolnoki Papírgyár új üzemi épü­lete, s a ceglédi sportcsarnok szer­kezetépítését említem meg — mondotta Borsányi Iván. — Valamennyi dolgozónknak bőségesen lesz munkája a téli hó­napokban — mondotta Zima Ti­bor, a Bács-Kiskun megyei Épí­tési és Szerelőipari Vállalat fő­mérnöke. — “JcJThirrel szolgálha­tok a kecskeméti Üjkollégium fel­újításával kapcsolatben. Nem kell elbontanunk az annak idején bauxitbetonból készült födéme­ket, mert sikerült azokat egy új műszaki eljárással megerősíteni. Ezt a munkát ily módon 1982. április vége helyett még az idén be tudjuk fejezni. Jól fűtött munkahelyen végez­hetik munkájukat a megyei kór­ház Izsáki úti szülészeti pavilon­jában dolgozó szerelőink, mázo- lóink, festőink, burkolóink. Ily módon minden remény megvan arra, hogy a jövő év közepére visszaadhatjuk ezt a létesítményt az egészségügynek. Egyik legna­gyobb vállalkozásunk a 100 mil­lió forintos beruházással épülő Gyógypedagógiai Intézet. A télesí- tés során itt alkalmazzuk először az energiatakarékosság szempont­jából nagy jelentőségű vegyestü- zelésű hőlégfúvó berendezést. Ez­zel ugyanis minden építési hul­ladék elégethető. A Tabi Tsz ál­tal gyártott berendezés egyébként már jól bevált az új tiszaalpári műhelycsarnokunk fűtésénél. Jól halad a munka a téli hónapokban is az árpádvárosi bölcsőde építé­sénél, amely jövő szeptemberre készül el. Téliesített munkahelyeink van­nak még Kiskőrösön, ahol laká­sokat és tornatermet építünk, Kunszentmiklóson, ahol a Villa­mos ÁUlomásokat Szerelő Válla­lat új üzemi létesítményein a befejező munkákat végezzük. Ka­locsán a kórház rekonstrukcióján, és az I. István Gimnázium fel­újításán .dolgozunk. Egyébként ebben az iskolában is előnyre tet­tünk szert a lőtt beton alkalma­zásával, ami léhetővé tette, hogy az épület nagyobbik szárnya 1983 helyett már a jövő év szeptembe­rére elkészüljön. • Kuminka István, a Kiskunhala­si Építőipari Vállalat főmérnöke arról számolt be, hogy 12 építke­zésükön télen is dolgoznak. Meg­felelő fűtéssel és téliesítő anyagokkal látták el Kiskunfél­egyházán a tűzoltólaktanya, a vasúti diszpécserközpont, Kis­kunhalason az olajipari szociális épület, a MÁV kompresszorház, a KUNÉP szolgáltató központ, a kórházfelújítás, Kiskunmajsán a DÉMÁSZ-kirendeltség építkezé­sét. Az utóbbit májusiban adják át a megrendelőnek. Fagymentes időben 44 lakás, valamint a kis­kunhalasi motel és a kiskunfél­egyházi kórház konyha és étter­mi épületének alapozásán, vala­mint szerkezetszerelésén is dol­goznak. Idejében felkészült a télre a Bajai Építő- és Szerelőipari Vál­lalat is. Bőtkös Józsefivé műszaki igazgatóhelyettes telexen tájé­koztatta szerkesztőségünket arról, hogy több helyen — mint a III. Béla Gimnázium rekonstrukciójá­nál, a FÉKON Gyár szociális épü­letének, a kórház sebészeti pavi­lonjának felújításán — megfele­lően fűtött munkahelyek állnak dolgozóik rendelkezésére. Azokon az új épületeken pedig, ahol még nincs végleges fűtés, ott térelha­tároló szerkezetekkel lezárt helyi­ségekben olajfűtésű berendezé­sekkel biztosítják a munkavég­zéshez szükséges 'hőmérsékletet. N. O. Felmérések tanúsítják, hogy nem használjuk ki eléggé munkaidőnket. Még mindig nem, bár az utóbbi években jelentősen nőtt a termelékeny­ség, javult a szervezés, nem bocsátjuk meg oly könnyedén a lógást. Bosszankodunk az imitt-amott ácsorgók láttán, háborgunk, ha azt tapasztal­juk, hogy a munkaidőből jut bevásárlásra, ügyintézésre és egyébre, bár tudjuk: ez csak a felszín. Attól még nincs ki­használva a munkaidő, hogy mindenki a munkahelyén töl­ti el. A kérdés összetettebb, és nem csupán az egyén szorgal­mán múlik. Különben is: más statisztikákból kiolvashatjuk, hogy kontinensünkön a legse­rényebbek közé tartozunk. I Kevés országban dolgoznak annyit munkaidőn túl, mint éppen nálunk. Hol is? Példának okáért a háztáji­ban — az egész család. Azok is, akiket nagyüzemi munkás­ként tartanak nyilván. Műve­lünk kertet, s akinek a szak­mája engedi, vállal maszek­munkát engedéllyel vagy anél­kül. Megtanulunk tapétázni, szőnyeget ragasztani, zárat cserélni, I polcot eszkábálni. Már akinek van hozzá kéz­ügyessége. Ismerősöm egyma­I ® ga' ásta ki leendő háza alap­ját, kollégái segítettek beto­nozni. Nem tudná megfizetni a mestert és segédeit. Így ol­csóbb. A többletmunkának kettős _ haszna van. Az egyik — ezt Í azonnal érzékeljük — kiadá­saink csökkenése. A kertben termő gyümölcs-zöldség, a ka­lákában épülő ház, a „házila­gos” lakásfelújitfe és a többi, pénztárcánkat kíméli. Ugyan­akkor enyhíti mondjuk a szol­gáltatás gondjait, vagy az épí­tőiparét. És nem mellékesen, ami a plusz órák eredménye, terméke, az gyarapítja a nép­gazdaságot is, például ebből a többletből jut piacra a hús jelentős hányada. Ha máról holnapra csak a nyolc órát dolgoznánk végig, mindany- nyian megsínylenénk. Nincs róla számszerű kimu­tatásom, hogy a munkaidő után dolgozók kor szerint ho­gyan oszlanak meg. Azt azon­ban tapasztalatból tudom, hogy a többletjövedelem, a plusz gyarapodás jórészt a fiatalok előbbre jutását szolgálja. A családalapításnak, az önálló otthon megteremtésének költ­ségei emésztik föl a fáradozás nagy hányadát. Többnyire se­gítenek a szülők az építkezés­ben pénzzel is, s ha bírják, munkával is. Hajszoljuk magunkat. A fentiekben e hajszának a pozi­tívumait soroltam. Hadd te­gyem mindjárt hozzá, hogy az ötnapos munkahét általánossá válásával felszabaduló időből is munkával töltünk majd jó néhány órát. Holott pihené­sünkét, művelődésünket, szó­rakozásunkat növelhetnénk ál­tala. Elvileg. De ameddig pri­mőr szükségleteink megszerzé­se sarkall, addig aligha vá­lasztjuk a kellemest, a csak kellemest. A baj csak az, hogy eköz­ben pontosan tudjuk — vagy legalábbis tudnunk illene —, hogy azokra a szabad órákra is szükségünk lenne. Egyebek között azért, mert pihenés, re­generálódás nélkül gyorsabban kopik szervezetünk. Szerencsés esetben persze a munka, a másfajta munka „kikapcsol”. Szellemi tevékenység után fel- üdit a kertészkedés, a gépek közül kiszabaduló szakmunkás is jól érzi magát a hétvégitel­ken, szinte észre sem veszi, hogy megint csak dolgozik. De hát nem mindig ez törté­nik. Másrészt szükségünk van — lenne — a folytonos önműve­lésre. Nincs foglalkozás, ami abszolút változatlan. Követ-' nünk kell a szakma fejlődését. És a nem szakmai ismertekről sem állíthatja senki, hogy fe­leslegesek. Bevalljuk vagy sem, a. tényen nem változtat, kevesebb időnk Jut könyvre, színiházra, kiállításra, hang­versenyre. A hiány hátrányát nem érzékeljük azonnal. Nem olvastunk, nem láttunk valami fontosat? Kibírjuk. Megalku­szunk, fékezzük belső igényün­ket, elhalasztjuk kielégítését arra az időre, amikorra már megteremtettük a megfelelő körülményeket. Bárcsak ilyen egyszerű volna! Nem könnyű megszabni a józan határt, az anyagi javak­nak azt a mennyiségét és mi­nőségét, ami bizonyosan ele­gendő, s' aminek megszerzésé­vel beérjük, mondván: mos­tantól a művelődés, a szórako­zás következhet. S még valami nyugtalaníthat: egyáltalán mi­re is van meg a belső igé­nyünk? Mitől függ? Iskolai végzettségtől, alapműveltség­től, a családi szokásoktól, és így tovább. Kinek mi van meg ezekből és a fel nem sorolt tényezőkből? A munka utáni munka hasz­nosságát fölösleges tovább bi­zonygatnom. Könnyen belát­ható. De: míg tesszük dolgun­kat a család érdekében, ott­honunk érdekében, olykor ar­ra az ugyancsak egyéni és köz­érdekre is gondolunk, hogy nem mindegy, mennyivel gya­rapítjuk szellemi készletünket. Más — divatos kifejezéssel él­ve — nem mindegy, hogy mi­lyen minőségben éljük életün-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents