Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-22 / 299. szám
' 4 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 22. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Takarékoskodni kell a kőolajjal Az egész világon harc folyik a lehető legteljesebb tüzelőanyag-takarékosságért, minden egyes tonna kőolaj ésszerű feldolgozásáért. A harcban a KGST-tagországok megbízható szövetségese a tudományos-műszaki haladás. A Szovjetunió a folyó ötéves tervidőszakban gyors ütemben fejleszteni kívánja a kőolaj magas szintű feldolgozását., így lehetővé válik, hogy a fekete arany termelésének ugrásszerű növelése nélkül az alapanyagból nagyobb mennyiségű értékes terméket kapjon. Hogy mi ennek az oka? Korábban a termelők elsősorban az elsődleges, azaz a kőolaj nem magas szintű feldolgozására törekedtek. Közismert, hogy a kőolaj-feldolgozás során elég nagy mennyiségű pakura keletkezik. A hőerőművek tüzelőanyagaként hányada folyamatosan nő, ma viszonylag magas értéket értek el, mintegy harminc százalékra tehető. A bonyolult és munkaigényes technológia, valamint a kőolaj, viszonylagos olcsósága nem ösztönözte abban az időszakban az alapos feldolgozást. Ma azonban, amikor ezt az értékes nyersanyagot egyre nagyobb ráfordításokkal lehet csak kitermelni, a, korszerű technika és technológia pedig lehetővé teszi a kőolaj jóval magasabb szintű feldolgozását, megváltozott a helyzet. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban is minőségi változásra kerül sor a kőolaj-feldolgozásban. A legújabb technológia alapján olyan berendezéseket fejlesztenek ki, anvelyek lényegesen növelik a nagy oktánszámú benzin, a Diesel-üzemanyag és az aromatikus szénhidrogének termelését. Egyes berendezésfajtákat több mint húsz vállalat is gyárt, például olyan nagy ipari egyesülések, mint a Volgogradnyeftyemasl és az Uralhimmas Szverdlovszk- ban. Ez az átszervezés kevesebb időt és erőt igényel, ha a kőolaj- probléma megoldásába bekapcsolódnak az érdekelt KGST-tagor- szágok. Éppen ezért a KGST keretében sokoldalú specializációs és kooperációs megállapodást Írtak alá a kőolaj Tnásodlagos feldolgozását szolgáló bérendezések gyártásáról. A megállapodás aláírói — Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia — ellátják majd egymást, a szükséges gépekkel. E gépek segítségével közel 1,5-szer lehet növelni a kőolaj-feldolgozás fokát a pakura hatékonyabb hasznosítása révén. A szakemberek számításai szerint ez újabb 60 millió tonna benzinnel, Diesel-fűtőanyaggal, cseppfolyósított gázzal lesz egyenlő, tehát olyan anyagokat kapunk, amelyeket fehér termékeknek nevezünk. A hőerőműveket pakura helyett kis ka- lóriájú szénnel fogják fűteni. Ez-1 zel egyidejűleg a KGST-országok széles körű atomerőmű-építési programot valósítanak meg. A krakkolás sikerét bizonyítja az NDK példája. Ismeretes, hogy az NDK évente 19 millió tonna szovjet kőolajat importál, amely az ország minden sarkába eljut. A kőolajvegyészeti folyamatok során a nyersanyagból műanyag szál, különböző motorhajtóanyag lesz. Ez az állam, amely gyakorlatilag nem rendelkezik kőolajjal, különösen súlyt helyez minden egyes gramm kőolaj körültekintő felhasználására, s e célokra lényeges eszközöket biztosít. Hosszas kísérletek után most épül egy nagy, szintetikus takarmányfehérje-termesztő ipari berendezés. A KGST-megállapodásnak kettős jellege vaii. Egyrészt előirányozza a kőolaj-feldolgozó technológiai sorok programjainak együttes kidolgozását, másrészt tervbe veszi a komplett technológiai berendezések gyártásának kooperációját a testvéri országok között. 1990-ig a kölcsönös szállítások közel 80 komplett berendezésre terjednek ki. A folyó ötéves tervidőszakban Lengyelország, Románia és Csehszlovákia léghűtéses készülékeket, különböző kőolajipari készülékeket, több speciális berendezést, például hidrogéntermelő berendezést szállít a Szovjetunióba. Az NDK már küld Parex típusú berendezéseket, amelyeknek rendkívül jók a gazdasági mutatóik, s nem maradnak el a világ- színvonaltól. A Parex segítségével tisztított paraffint kapunk, amely a takarmányfehérje és a mosószerek alapanyaga, valamint a kis hőmérsékleten is használható Diesel-üzemanyaghoz jutunk. Ugyanakkor a KGST-országok szovjet berendezéseket kapnak a kőolaj másodlagos feldolgozásához. Mindez a nyolcvanas évek jelszavát szolgálja: minden tonna nyersanyagból maximális meny- nyiségű készterméket gyártsunk. (APN—MTI) B. B. A fejlődő országok és a KGST A fejlődő országokban a KGST- tagországok műszaki közreműködésével 4658 iparvállalat és más létesítmény épült, épül vagy fog épülni. Ezek közül 3157 már üzemel.‘Jelenleg a működő vállalatok évente mintegy 30 millió tonna acélt, 60 millió tonna kőolajat és 30 milliárd köbméter földgázt, valamint több mint 30 millió ton- pa kőolajterméket adnak. Az üzembe.helyezett villamos erőmű, vek kapacitása 16 millió kilówatt Az állami ipar és energiaipar megszervezésére jut a segítség több 70 százaléka. Az együttműködés fontos szférájává vált a mezőgazdaság, egyebek között a talajjavítás és az ön. töző létesítmények építése, a mezőgazdasági munkák gépesítése, az agrártermékeket feldolgozó vállalatok létesítése, az infra, struktúra kiépítése, oktatási központok létesítése, valamint geológiai munkák elvégzése. A gazdaság sok területén a segítségnyújtást az* kíséri, hogy a fiatal államok korszerű technológiát, műszaki dokumentációt, tapasztalatokat is szereznek. •>»»»»»: iVAV*V*V*WtV»'| Az ötnapos munkahét előkészületei a közlekedésben A megyei szállítási bizottság titkárának nyilatkozata A személy- és áruszállítás amúgy is jelentősen megnövekedett feladatai tovább bővülnek, nagyobb szervezést kívánnak az ötnapos munkahét bevezetésével. Az átállás, annak előkészületei, az esetlegesen jelentkező gondok ügyében kerestük fel Rigó Istvánt, a megyei szállítási bizottság titkárát, s arra kértük, foglalja össze az eddigi tapasztalatokat, jelölje meg a nehézségeket.- KÉRDÉS: Hogyan készítették elő az ötnapos munkahétre való áttérést a vállalatokkal? VÁLASZ: — A megyei tanács munkaügyi osztályának vezetésével megyei hatáskörű együttműködési bizottság jött' létre még az év közepén. Ennek ailapvető féladata az volt, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatosan a vállalatok által kidolgozott programokat megvizsgálja, s a felmerülő problémákat egyeztesse. A bizottság valameny. ny! üzemtől bekérte a létszámadatokat és az ötnapos munkahét bevezetése utáni tervezett munkarenddel összefüggő elképzeléseket. Az ötnapos munkahét bevezetését január 1-től tervező vállalatoknak ez év október 1-ig kellett elkészíteni a programot. Sajnos, az a tapasztalat, hogy több üzem ezt néni készítette el, sót november végén a Szakszer- ve zetek Megyei Tanácsa elnökségi üléséh a bizottság vezetője arról adott számot, hogy még mindig akadnak vállalatok, amelyek e kötelezettségnek nem tettek eleget. — A megyei szállítási bizottság júniusban felhívta a fuva- roztatókat és fuvarozókat az áttérés közlekedési feltételeinek, igényeinek körültekintő mérlegelésére, a MÁV-val és a Volánnal egyeztetett tervek készítésére, a személy- és áruszállítás zavartalansága s a lehetősé, gek szerinti további javítása érdekében. KÉRDÉS: A személyszállítás, ezen belül a tömegközlekedés, hogyan készül az új feladatokra? VÁLASZ: — A megyei szállítási bizottság és a megyei tanács áital irányított együttműködési bizottság a helyi tanácsok igen aktív és hatékony közreműködésének eredményeként a személy- szállításban, ezen belül elsősorban a helyi tömegközlekedésben alapvető nehézségek nincsenek. Az természetes, hogy a személyszállítással összefüggő ‘ igények kielégítésénél elsősorban a legnagyobb vállalatok tervezett munkaidejét kell figyelembe venni, s ezekhez kell igazodniok a kisebb termelő egységeknek. A helyi tömegközlekedésben Baja, Kalocsa, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, .Kecskemét városokban kellett kisebb mértékű menetrend-módosítást végrehajtani, az illetékes tanácsokkal és a Volán vállalattal egyetértésben. A helyközi járatok esetében ugyancsak kisebb módosítás történt Kinkunhalason, Kalocsán és Kiskunfélegyházán, valatnint e városok vonzáskörzetében. Ezek a módosítások január 3-tól lépnek életbe, s ezekről már jelent meg közlemény. Az ötnapos munkahét bevezetésekor az intézmények többsége 7.30 órás munkakezdésre tér át. A terv. be vett, ötnapos tanítással ösz- szefüggésben éppen ezért 'szükség lenne a zsúfoltság elkerülése érdekében, hogy a tanítás kezdete ne változzon, reggel 8 órakor kezdődjék. KÉRDÉS: Az áruszállításban ugyanilyen biztató a helyzet? VÁLASZ: — Az ötnapos munkahét bevezetésével összefüggésben sajnos nem tekinthető ilyen biztatónak az áruszállítás helyzete. A vállalatok által elkészített programok jelentős részénél az árukiadásra, illetve fogadásra tett nyilatkozatok nem megnyug. tatóak. Kevés kivételtől eltekintve nem tervezik a napi árúkiadási, és -fogadási idő növelését. Ez többlet-szállítóeszköz igénybevételét eredményezi és jelentkezik is az erre- irányuló törekvés. Mondanom sem kell, hogy ez a népgazdasági érdekkel ellentétes, és ennek nem is lehet helyt adni. A vasútállomási «szállítmányozásnál iparvágánnyal nem rendelkező, egy-két nagy forgalmat lebonyolító vállalat folyamatos árufogadást biztosít, a kisebb forgalmat igénylő vállalatoknál az éjszakai, illetve a szombat-vasárnapi árufogadást nem kívánják végrehajtani, vagy csak előzetes értesítés alapján biztosítják ennek lehetőségét. Ebből áz következik, hogy inkább vállalják az esetleges MÁV-bírság megfizetését. Ez a helyzet' mind a vasúti, mind a közúti fuvarkapacitás látszólagos hiányát eredményezheti, a vasúti kocsik indokolatlan állásidejét növeli. KÉRDÉS: Mi a megoldás, mit kellene tenni a vállalatoknak? VÁLASZ: — A fuvaroztató vállalatoknak a szállítási feladatok jobb megszervezésével, az indokolatlan várakozási, állásidők csökkentésével a napi árüfogadá- si és kiadási idő növelésével kellene törekedniök a szállítási igények kielégítésére. Ne éljenek a többletvagon- vagy gépjárműigénnyel. A Minisztertanács határozatának megfelelően a fuvaroztatók és a fuvarozó vállalatok szorosabb együttműködéssel, kölcsönösen keressék a gondok, nehézségek megoldását. Feltétlenül indokoltnak tartom, hogy az ötnapos munkahét bevezetését követően rövid idő elteltével a megyei szállítási bizottság áttekintse mind a személy-, mind az áiüszállítás helyzetét annak érdekében, hogy az esetleges szükségessé váló intézkedéseket mielőbb megtehesse. Gémes Gábor Rönkfaosztályozó • Nagy teljesítményű rönk” faosztályozó és manipuláló berendezés kezdte meg működését Lentiben, a ZEFAG 18. számú fa- feldolgozó üzemében. A korszerű, automata vezérlésű berendezés — a nehéz fizikái munkát he. Iyeltesítve V- évi 80 ezer köb. méter rönk. fa 40-féle osztályozását te. szí lehetővé. (MTI-fotó — Kiss Ferenc felvétele — KS) Sok vagy kevés? Egy ipari szövetkezetnek jelentős exporttétele teljesítéséhez szüksége van bizonyos mennyise- gű rézre. Csakhogy -a legkisebb rendelhető mennyiség évi rézszükségletük háromszorosa. így aztán — ha csak a különféle börzéken nem járnak szerencsével — kénytelenek három esztendei termeléshez szükséges rezet rendelni, és ez nemcsak a raktározásban, hanem a kamatterhek miatt a pénzügyi gazdálkodásban is gondot okoz. Felemás készletgazdálkodás Az említett szövetkezet példája nem egyedi. Hasonló beszerzési gondokra az ország valamennyi gazdasági vezetője, anyagbeszerzője tucatnyi példát mondhatna. És miközben mindenki beszerzési flehézségekről beszél, nem tagadja: raktáraiban nem csupán a folyamatos termeléshez szükséges mennyiséget tárolja bizo- nvos alapanyagokból, alkatrészekből és félkésztermékekből, hanem ennek többszörösét. A be- spájzolás indokolt mondják hiszen hiány van a szóban forgó termékből, s ki tudja, mikor jutunk hozzá legközelebb. így fordulhat elő, hogy gyakran épp hiánycikkekkel vannak tele a raktárak. Felemás a készletgazdálkodás he'yzéte. Igaz, a készletnövekedés üteme az utóbbi időben mérséklődött, de még mindig tekintélyes összegeket kötnek le a raktárakban tárolt értékek. Tavaly például 519 milliard forintot. Az összeg .nagyságát érzékeltet^ ha az évi nemzeti jövedelemmel hasonlítjuk össze, ami tavaly 584 milliárd forint volt. Sok vagy kevés a készlet? Ha a számokat vesszük alapul, jogos a kijelentés: bőviben vagyunk a felhalmozott anyagoknak. Aru- kapcsolásos, hálapénzes beszerzésekről halva viszont az az érzésünk: talán mégis kevesebb anvag és alkatrész fekszik a raktárakban, mint kellene. Még inkább ez a véleményünk, amikor azt halljuk, hogy némelyik cégnél — alkatrészek híján — 4—» régi berendezésből ütnek össze egy „újat”. Egy kísérlet tanulságai A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztályának anyaggazdálkodással foglalkozó vándorgyűlésén nemrégiben elmondták: a Metallogiobus, a színesfém termelőeszközzel kereskedő vállalat vezetői szokatlan ajánlatot postáztak 400 ügyfelüknek. Elképzelésük lényege: a korábbi feltételektől eltérően napra hétre, dekádra vállalják a szállítást! A felhasználók reakciója megdöbbentő volt. A kedvező ajánlatra mindössze 40 válasz érkezett, és végül összesen négyen (!!!) kérték az ütemes szállítást. .„ . . , . Az ajánlat jó lehetőséget kínált a raktári készletek apasztására. Hogy miért nem éltek vele? Ezúttal ne gazdasági motivációkat, érdekeket keressünk. A felhasználók megszokták (és a legtöbb helyen jelenleg is ezek az állapotok a jellemzőek), hogy a hazai piacot az eladók uralma jellemzi. Sokan, a többség még akkor, sem tud váltani, ha legalább részlegesen megváltoznak az erőviszonyok, és az eladók erőfölényét a vevők kedvezőbb pozíciója váltja fel. Ezt — ugyancsak az említett tanácskozáson — egy szemléletes hasonlattal jellemezték. Az állatkísérletek szerint. ha egy oroszlánkölyköt ősz- szezárnak egy hatalmas vérebbel, az oroszlán akkor is fél a kutyától, ha már megnőtt, megerősödött. Lehet, hogy a szállító sem olyan erős ''már a veyőhöz képest? Ezt nehéz lenne kísérleti úton bizonyítani. Legalábbis a termelők zöme nem vállalkozik a kísérletre, mint ahogy a Metallogiobus példája is bizonyítja. A termelővállalatok feladata ugyanis a folyamatos termelés, s többségük némi készletmérséklés ''érdekében nemigen r vállalja az ’ átmeneti'’ lééllásók; az ütemtelén szállítások ódiumát. Kezdeményezések, intézkedések A telített raktárakban persze nemcsak hasznos anyagok és alkatrészek várják, hogy feldolgozzák ' őket, olyanok is akadnak, amelyek a vállalat, sőt az egész gazdaság szempontjából elavultak. A szakértők szerint az elfekvő készletek hányadának pontos meghatározása lehetetlen; az összes készletek 10—15 százalékára becsülhetők. De ami felesleges az egyik helyen, az másutt hiánycikk lehet, El kell hát cserélni, el kell adpi — ezt szorgalmazzák az événte többször megrendezett-börzék. Ezek a börzék azonban — minden törekvés ellenére — nélkülözik a megfelelő szakosítást, nem eléggé áttekinthetőek, így aztán nehezen talál egymásra eladó és vevő. A készletek (és az elfekvő készletek) duzzadását fokozza, hogy az importigényt néha 180—360— 600.nappal előre kell bejelenteni. Sok esetben nehéz előre látni, hogy egyik-másik anyagból mekkora mennyiségre lesz szükség. Az is előfordulhat, hogy amikor megérkezik «a megrendelt alkatrész, már lefutott a késztermék, mert a vevők nem keresik többé. A készletgazdálkodás a' különböző intézkedések, kezdeményezések» ellenére régóta kényes pontja gazdálkodásunknak. _Hiá- ba állapították meg az illetékesek, hogy fokozni kell a felesleges készletek csökkentését, és KGST-n belüli cseréjüket. Gazdasági eszközökkel kell kényszeríteni a vállalatokat, hogy tartsák és tartassák be szállítóikkal is szerződéseiket. S a. készletek nagyobb hányadát a termelőeszköz-kereskedelemben kell felhalmozni, s csak kisebbet a felhasználóknál. M. P. Ezüstmentes fényérzékeny vegyületek A drága ezüstsón kívül más fényérzékeny vegyületek is felhasználhatók a fotográfiai gyakorlatban. Ez a 13 évvel etelőtt még forradalminak számító megállapítás Jordan Malinovszki bolgár tudóstól származik. A Dimitrov-díjas tudós jelenleg egy akadémiai kutatóintézetet: a fotóeljárások központi laboratóriumát vezeti. A laboratórium nevének kezdőbetűiből összeállított rövidítéssel Clafop-jelenség-■ nek nevezik a Malinovszki és munkatársai által kidolgozott ezüstmentes fotóeljárást, amelyet több iparilag fejlett országban — így például az NSZK-ban, Olaszországban, Nagy-Britanniá ban, Franciaországban ás az USA-ban — szabadalmaztattak már. Jelenleg a Malinovszki profesz- szor vezette központi laboratóriumban az ezüstmentes vegyüle- tekből előállított fotogén rétegek újabb alkalmazási lehetőségeit vizsgálják. Céljuk: még több sokoldalúan hasznosítható fotóalapanyag kikísérletezése (BUDA- PRESS—SOFIAPRESS) Ne az időjáráson *múljon! Egy gyümölcstermesztő szocialista-brigád vezetője még a tavasszal panaszolta: az időjárás miatt nem tudták teljesíteni felajánlásukat, s ezért nem kaphatták meg a szerintük megérdemelt aranyfoko- zatot. Igazságtalannak érezték, hogy a munkaverseny-mozga- lom értékelésénél emiatt szenvedtek hátrányt, hiszen a vállalt két vagon export minőségű gyümölcsöt azért nem tudták leszedni, mert a fagy, az aszály Összesen nem hagyott annyit a fákon. Ám — érveltek a brigádtagok —, ha már így történt, akkor az előző évben miért nem jutalmazták meg őket a túlteljesítésért, akkor miért vették figyelembe a különösen kedvező időjárást? Több, munkaversenyben „jártas” személlyel • beszéltem erről a gazdaságban. Sajnálkoztak, mert ez a brigád szerintük is megérdemelte' Vplna a maga, sabb fokozatot, hiszen a 111 válóban csak 'bájtokJhiúlő''— egyéb vállalásaikat jelentősen túlteljesítették. ■ „ A fenti példa remélem egyedi, hiszen azt sejteti, a szocialista brigádmozgalom felelősei. segítői ebben a gazdaságban nem állnak a helyzet magaslatán. Eleve nem lett volrta szabad megengedniük, hogy a brigád olyan konkrét felajánlást tegyen, amiről a mezőgazdasági, szakembereknek tudniuk kell, hogy abba az időjárás is beleszólhat. Utólag — amikor már értékeltek — mondták ugyan, hogy a brigádnak mást kellett volna vállalnia, vagy menetközben módosítani, de hol voltak ők „menet közben”, a vállalások folyamatos, rendszeres értékelésénél?! És lehetséges-e, hogy a brigád termelésre, irányuló felajánlása csupán ez volt? Két vagon export minőségű gyümölcs? Hiszen ennek a komplex gyümölcstermesztő szocialista brigádnak — akár van termés, akár nincs, a jövő évi terméseredmény érdekében — a földet meg kell művelni, a gyümölcsöst metszeni, permetezni, gondozni. Megnézte-e valaki, ezt hogyan ■ teljesítették? Időben végezték-e? Mekkora ráfordítással? Az idei szocialista munka- verseny díjainak odaítéléséig pár hónap még hátravan, az értékelés és a jövő évi vállalások meghatározása azonban mostanában történik. A mun- kaverseny-szabályzat sok döntési lehetőséget utal a munkahely hatáskörébe. Élni kell vele. s különösen igaz ez a mezőgazdasági üzemekre. Elgon d ol k odt a t.ó ugyan is, hogy még azoknál a gazda■ Ságoknál is, amelyekben a mezőgazdasági alaptevékenység jövedelmezősége meghaladja az országos átlagot, ott is rendszeresen a karbantartók, melléküzemágakban dol, gozók, Vagy a műszaki gárda brigádjai szerzik meg az első helyet. Kevés az élenjáró növény-, zöldség-, gyümölcstermesztő szocialista brigád. Igaz, az előbbiek az ipari ágazatok nagyobb hagyományaira támaszkodhatnak; igaz, a kedvezőbb munkaidő-beosztás, a szorosabb együttlét is oka előnyüknek. De talán az is, hogy nem mindenütt tudnak a mezőgazdasági . alaptevékenységben dolgozó szocialista brigádok számára olyan célokat kitűzni, ami kevésbé az időjáráson, inkább rajtuk múlik! K. K.
