Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-22 / 299. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 22. A jövő évi költségvetésről tárgyalt a megyei tanács (Folytatás az F. oldalról) Az állami lakásépítés pénz­ügyi előirányzata tanácsi célcso­portos forrásból 10 millió forint­tal csökkent. Ennek ellenére a jövőre befejeződő tanácsi bérr­és tanácsi értékesítésű lakások száma nem változik. A megye lakótelepei 1982-ben a tervezett ütemben épülnek, a befejeződő lakások többségének szerkezetét már összeszerelték. A tanácsi célcsoportos lakásépítés mind- . össze 12 százaléka a jövő évi ösz- szes lakásnak, a lakótelepeken további 20 százalék — mintegy 780 darab lakás — épül egyéb állami szervek és az OTP beru­házásában. A lakótelepek előké­szítési . költségeinek egy részét szintén célcsoportos forrásokból fedezik a tanácsok. A későbbi építkezések előkészületei megtör­téntek, a jövő évben jelentős tervkészítési feladatokat is el kell végezni. A felsorolt lakótelepi építés alig.több mint 30 százaléka a jö­vőre elkészülő 4000 lakásnak. Feltétlenül fontos ezért a lakás­építés teljes köréről beszélni,’ hi­szen a tanácsok nemcsak az álla­mi lakásépítésért, hanem a sze­mélyi tulajdonú lakásépítés szer­vezett segítéséért is felelősek. Az utóbbi évek tapasztalata szerint a családi és sorházak összes költ­ségein belül emelkedik a telekár aránya. A tanácsoknak tehát a kiemelt lakótelepek terület-előkészítése mellett a sajáterős építkezésre alkalmas területeket is feladata kijelölni, s a lakosság részére fo­lyamatosan telekkínálatot nyúj­tani. A telekalakítás költségei­nek csökkentésére a legtöbb te­lepülésen vannak elképzelések. Ilyen például a géppel végzett tereprendezésen és az alapvető közműépítéseken túl a leendő la­kók társadalmi munkájának igénybevétele. Egy másik kezde- _ ményezés: a tanácsok és az OTP’ eddig több,mint 20 településen kötöttek megállapodást, amely­nek célja a családi házak és kor­szerű csoportos lakások építésére alkalmas telkek szervezett előké­szítése, közművesítése. Igen fon­tos, hogy a megállapodásoknak megfelelően a tanácsok használ­ják ki az OTP-vel való együtt-' működés előnyeit, vegyék igény­be a költségek megelőlegezését. Az egy telekre jutó költség kö­zös előkészítés esetén kevesebb, mintha egyenként kellene a tel­keket kialakítani. A városokban a .telekkel kap­csolatos költségek csökkentésé­nek járható útja az is, ha a te­lepülések belső — már közműve­sített — területein üresen álló telkeket veszik sorra, és indo­kolt esetben átadják egyedi tár­sasházépítőknek, vagy az OTP- nek saját beruházásra. A szaná­lást nem, vagy csak kis mérték­ben igénylő területeket minden településen meg kellene vizsgál­ni: alkalmasak-e lakásépítésre? Iskolai tantermek Ugyancsak kiemelt cél az álta­lános iskolai ellátás fejlesztése. Az első magas létszámú osztályo­kat 1980-ban és főleg 1981-ben még tudták fogadni I az általános iskolák. Ehhez azonban szükség­tantermeket is ki kellett jelölni, s valamelyest emelkedett a két műszakban használt tantermek aránya. Enyhítette a helyzetet, hogy az iskolaépítések és -bőví­tések szinte kivétel nélkül befe­jeződtek a tanév kezdetére. A feladat 1982-ben sem kisebb, hiszen az első osztályba kerülők száma még magasabb lesz. A községek döntő többségében nem olyan mértékű a növekedés, hogy túlzsúfoltságot okozna a legtöbb helyen nem is lesz szükség a ke- műszakos tanítás megszervezese- re A városokban — Kecskemét kivételével — lényegében hason­ló a helyzet, bár a váltva hasz­nált termek arányát növelni kell. Kecskeméten van tehát a legna­gyobb zsúfoltság, a jövő évi lét­számnövekedés is itt a legna­gyobb. Ha az előterjesztésben említett 24 tantermes iskola va­lóban elkészül a tanév elejére akkor az oktatás színvonalat is veszélyeztető elhelyezési gondok nem növekednek. A hátralevő nyolc hónapban ehhez rendkívü­li erőfeszítések kellenek a kivi­telezésben és az oktatás megszer­vezésében. , ,. Már most gondolnunk kell ar­ra, hogy a nagylétszámú korosz­tályok a következő tervidőszak­ban a középfokú oktatásiba ke­rülnek. Ezért a városi uj, vagy ezután épülő általános íróiakat alkalmassá kell tenni a középfo­kú oktatási feladatok ellátására. Ennek megfelelően kell tervezni is.- Külön említem az egészség­ügyi-szociális ágazat fejlesztésé­nek .fontosságát. Kórházainkban _ a felújításokkal összehangol­va a forrásokat is együttesen mérlegelve - nélkülözhetetlen járulékos létesítmények épülnek. K özéptávú tervünkkel összhang­ban folytatódnak a kórházi fej­lesztések. A járóbeteg-ellátas he­lyi feladataira a tanácsok ren­delkeznek a szükséges fedezettel. A kecskeméti új szakorvosi ren­delőintézet tervei 1982-ben elké­szülnek. Egyúttal meg kell tenni az előkészületeket a szociális ott­honi bővítések későbbi megvaló­sításához is. .. .. ... Az életszínvonal tényezői közül 1 a kereskedelem fejlesztési elő­irányzata a vállalati tervekben található, ezért nem szerepel az ['írásos előterjesztésben. A taná­csok — köztük a megyei tanács _ felelőssége azonban a terüle­ten élő lakosság ellátásának egé­szére kiterjed, ezért indokolt az áruellátásról is szólni. A keres­kedelmi forgalom megszerveze- se vállalati, szövetkezeti feladat, természetesen megfelelő tanácsi felügyelettel, illetve ellenőrzés­sel. Az 5 napos munkahétre való áttérés' éiért minden településen szoros tanácsi ,, koordinációval k ell, hogy történjen. Az áruellátás" — a lákosság hangulatára gyakorolt állandó hatása miatt — szigorúbb gazda­sági feltételek esetén sem eshet vissza. A választék bővítése, a ki- I szolgálás színvonalának javítá­sa, a forgalmazott áruk minőse­gének garantálása, az eddiginél fontosabb tennivaló. Vagyis nem a forgalom mennyiségi növelé­séről van elsősorban szó. » A felsorolt feladatok teljesíté­séhez a vállalatoknak és szövet­kezeteknek szükséges korszerűsí­teni,- bővíteni üzleteiket, kultu­ráltabbá tenni a vásárlás körül­ményeit. A folyamatban levő ke­reskedelmi beruházásokat ' ezért terv szerint kell megvalósítani. Az áfészeknek folytatniuk kell a nehezebben ellátható tanyák, és külterületi lakott helyek la­kóinak érdekében tett, sajátosan Rács-Kiskun megyei intézkedé­seiket. . , , A vendéglátás forgalmának to­vábbi fellendítéséhez a vendé­gek igényeihez alkalmazkodni képes' üzletekre van szükség, el­érhető árakkal, korszerű' ételkí­nálattal. Mind a bolti, -mind a vendéglátó kereskedelemben az eddiginél differenciáltabb feladat hárul a dolgozókra a Szerződé­ses üzemeltetés és az új szerve­zeti formák feltételei mellett: személyes jövedelmük döntő meghatározója a végzett munka ■lesz. A vállalati kezelésiben le­vő egységeknél ugyanezt a mód­szert kell követni ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, be­töltsék fontos ellátó szerepüket. Tervünk végrehajtásának szer­vezése a gazdálkodás és a szé­les körű koordináció szempont­jából a tanácsok feladata. A si­keres megvalósításhoz azonban az egész lakosság egyetértő tá­mogatása, — az azonnal meg nem oldható feladatok esetében pedig megértő türelme ; — szük­séges. Fontos továbbá a széles körp társadalmi aktivitás kibon­takoztatása, az egységes tanácsi, vállalati, lakossági törekvés a közös céiok elérésére. A beszámoló feletti vitában a megyei tanácstagok kecskeméti csoportja képviseletébén. Farkas Gábor szólalt fel, s a pénzügyi terv lakásépítésre vonatkozó ré­szét elemezte. Észrevételezte, hogy a célcsoportos lakásépítés­re fordítható összegek felhasz­nálási lehetősége túl merev sza­bályok közé van szorítva. Ezek a rendelkezések abból az időből származnak, amikor a telepszerű lakásépítés nagyobb hányada ál­lami, vagy államilag szervezett formában épült. Helyes lenne, ha a célcsoportos összegeknek ru­galmasabb felhasználásával a magánerős lakásépítést is lehet­ne segíteni, nagy lendületet nyer­ne ezáltal az önerős otthonterem­tési akció. Hasonló módon közelítette meg a felszólaló az épületállomány felújításával kapcsolatos problé­mákat is. Vannak épületek. — mondotta — amelyek felújítása többe kerül, mint helyette egy új építése. A pénzeszközök éssze­rű átcsoportosításával kellene megoldást találni az ilyen gon­dokra. Ugyanakkor igen fontos, feladat a— hangsúlyozta — nem­zeti épületvagyonunk állagának megóvásé, korszerűsítése. Losonczi István a megyei ta­nácstagok kiskunhalasi járási csoportja nevében annak a vé­leményének adott kifejezést, hogy a költségvetés és fejlesztési alap előirányzatai összhangban vannak a népgazdasági törekvé­sekkel. A gazdasági nehézségek ellenére is gondoskodik a meg­felelő egészségügyi ellátásról, az életszínvonal megőrzéséről, a kommunális szolgáltatások fedél­zetéről. Jó érzés azt is tapasztal­ni — mondotta —, hogy az isko­lai oktatásiban megteremti a nyu­godt, színvonalas tanítás feltéte­leit. A tervezet célul tűzi, hogy az a város, vagy község, ahol az életszínvonal eddig is magasabb volt, ott meg kell őrizni, ahol ala­csonyabb, ott törekedni maga­sabb szintre emelésére!' Szőkébb hazánkban, Rémen például a termelőszövetkezet eredménye­sebben gazdálkodott, s a lakosság jobban gyarapodott. Ez sokáig nem volt lehetséges Borotán. Ezért is, ■ lehetővé kell tenni; hogy a község megteremtse la­kosságot megtartó képességét. Ehhez fejleszteni kell az iskolát, művelődési házat létrehozni, szükség van üzemi konyhára, klubhelyiségre. A tsz és a helyi tanács közös Erőfeszítéséből megrendeltünk egy 8,5 millió forintba kerülő kultúrotthon ter­vét. A BÁCSTERV 11,2 millió forintba kerülő létesítményt ter­vezett. .Nekünk ez nem felel meg, s igényeljük a megállapodás sze­rinti tervet. Ám minden téren a lehetőségek figyelembevételét kö­veteli a gazdasági élet. Borota is • Wein träger Adolf átveszi a mű­vészeti dijat. csak így tud felzárkózni a fejlő­dő községek sorába. Felszólalt a vitában Sándor Béla, a megyei tanács építési osztályának vezetője is. A helyi kezdeményezések jelentőségére, a lakosság társadalmi munkájának fontosságára hívta fel a figyel­met, amellyel kiegészíthetők, bő­víthetők a fejlesztési alapok. Ezután Szakolczai Pál vála­szolt a vitaijain elhangzott kérdé­sekre. Dr. Gajdócsi István me­gyei tanácselnök, amikor szava­zásra tette fel az előterjesztést, hangsúlyozta: olyan tervről van szó, amit a megyei tanács a je­lenlegi gazdasági körülmények között büszkén vállalhat. Ezután a testület egyhangú határozattal hagyta jóvá az 1982. évi 3 milli­árd 271 millió forintos költségve­tést és a 948 millió forintos fej­lesztési tervet. A tanácsülés a továbbiakban elfogadta a végrehajtó bizottság 1981. évi tevékenységéről szóló beszámolót, a megyei tanács 1982. évi munkatervét, s a végrehajtó bizottság 1982. évi munkatervé- rőí szóló tájékoztatót, 1982. janu­ár 1-ével nagyközséggé nyilvá­nította Bácsbokod és Sükösd köz­ségeket. Jóváhagyta néhány te­rületrész átcsatolását más tele- S püléshez, így: Nemesnádudvartól Sükösdhöz .Szántópusztát, Szánk­tól Jászszentlászlőhoz Móricgá- tat, Szeremlétől Baja városhoz a szeremlei tanyák egy részét, Fok­tőtől Kalocsa városhoz a Meszesi Duna-partot. Dr. Gajdócsi István ezt köve­tően átadta a .megyei tanács ál­tal alapított művészeti díjakat Probstner Jánosnak, a Kecske­méti Kerámia Stúdió vezetőjé­nek, dr. Szekér Endre tanárnak, a Forrás főszerkesztő-helyettesé-' nek és Weintrager Adolf festő­művésznek. Végül interpellációkra került sor. Taba Lászlóné megyei ta­nácstag korábbi interpellációjára az 51. számú út dunapataji át­kelési szakaszán a Vöröshadsereg utca 13—21. szám alatti kapube­járók átalakítását a KFM Kecs­keméti Közúti Építő Vállalat 1981. december 1-re elvégezte. Ács Viktor megyei tanácstag a Szabadszállás—Kerekegyháza kö­zötti út helyreállítását, illetve szélesítését kétte. A KFM ’ Köz­úti Igazgatóság az út 10 kilomé­teres szakaszának szélesítését és felületi állagmegóvását 1982-ben, a további részét a VI. ötéves terv időszakában elvégzi. Űjabb interpellációt nyújtott be Trsztyimzki Pál megyei ta­nácstag ä bócsai és tázlári ház­táji gazdaság táptakanmány-ellá- tása ügyében. Ezt a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya ki­vizsgálja, s a legközelebbi ta­nácsülésen' válaszol az interpel­lációra. Ezzel a tanácsülés véget ért. N. O. GÖRÖGORSZÁG ÉS A NATO Kilátástalan követelések? Az atlanti blokk szokásos év végi „nagyhetét” a nemzetközi élet számos feszültsége ‘ ellenére egyetlen vitakérdés árnyékolta be igazán: Görögország helyzete. Kiderült, hogy még Spanyolor-’ szág felvételi kérelme sem füg­getlen ' Athén magatartásától, hi­szen Madrid belépése' csak úgy válhat érvényessé, ha azt minden tagállam törvényhozása (beleért­ve tehát Görögországot is) jóvá­hagyja. Minden jel arra mutat', hogy a NATO-nak 1982 első hó­napjaiban szembe kell néznie ezzel a kettős gonddal. A probléma magva a görög kérdés, ezen belül a görög—török viszony. Görögország 1974-ben vonult ki a NÁTO katonai szer­vezetéből, részben a katonai*jun- tának nyújtott amerikai támoga­tás miatt; részben pedig 1 azért, mert a NATO ölbe tett kézzel nézte Ciprus egy részének török megszállását. A visszatérésre 1980 végén került sor — igaz, a Hel­laszban levő amerikai támasz­pontok a kilépés és a visszatérés között is zavartalanul működtek. Az imponáló többséggel hata­lomra került, szociáldemokrata jellegű Papandreu-kormány a nemzeti érdekek védelme szem­pontjából is radikálisabban lép fel elődjénél. Papandreu (aki egyben hadügyminiszter is) je­lentős követeléseket hangoztatott a NATO-ülésen. Mindenekelőtt kijelentette: nem tartja elégsé­gesnek azokat a biztosítékokat, amelyeket az előző kormány a NATO katonai szervezetébe való, visszatérés fejében kapott. To­vábbi feltételei ■ a következők voltak: 1. A 24 ezer főnyi török csapat-kontingens 'azonnali visz- szavonása .Ciprusról. 2. A gö­rögországi amerikai támaszr Ti­tokról szóló, egyezmény felül­vizsgálása. 3'. A görög haderő kü­lön státusza, azaz békeidőben a hadsereg kizárólag az áthéni kor­mány ellenőrzése alá tartozna. 4. NATO-garanciák egy török támadás ellen. E követelések mö­gött Papandreu -. azon politikai értékelése' húzódott meg, hogy Görögország számára „nemzeti és katonai fenyegetést nem a Varsói Szerződés országai jelen­tenek, hanem Törökország” — tehát a NATO egy másik tagálla­ma. A görög követelések teljesítet­lennek tűnnek, noha elképzelhe­tőek bizonyos kozmetikai válto­zások az amerikai támaszpontok helyzetén és esetleg jóváhagyják a görög hadsereg kontrolljára vonatkozó igényt is. (Egyik kö­vetelés teljesítése sem befolyá­solná valójában a NATO straté­giai ütőképességét.) Meg kell azonban állapítani, hogy Papand­reu kemény fellépése mögött a tényleges görög pozíciók gyenge­sége rejlik. Közvetve ezt jelzi, hogy a NATO-ülésen hangozta­tott követelések eleve enyhébbek voltak a Papandreu-párt válasz­tási programjánál, amiben még az amerikai támaszpontok felszá­molásáról és — a NATO-tagság fenntartása mellett — a katonai szervezétből való kilépésről volt szó. A görög pozíciók gyengesé­ge elsősorban abból adódik, hogy (különösképpen az iráni fordulat óta) a NATO-vezetés Ankarát fontosabb és egyben ütőképesebb NATO-szövetségesnek ítéli, mint a görögöket. Törökország ugyan­is — különösképpen a jelenlegi katonai rendszer alatt — straté­giai helyzeténél fogva (közvetle­nül határos a Szovjetunióval és ellenőrzi a Fekete-tenger kijára­tát) az egész NATO egyik kulcs­országa. Ez mutatkozik meg abban, hogy a NATO lényegesen több katonai segélyt ad Törökország­nak, mint Görögországnak. A hi­vatalosan megállapított arány 10:7. Az amerikai érdekeltséget aláhúzta, hogy a decemberi brüsszeli NATO-ülésre utaztában Weinberger amerikai hadügymi­niszter meglátogatta Törökorszá­got és erőteljesen hangsúlyozta az Ankarának nyújtott1 amerikai támogatást. A londoni Economist szqrint: „Így érzékeltették a gö­rögökkel azt,. amit egyébként mindenki mindig is tudott. Ne­vezetesen azt, hogy ha a NATO-t választásra kényszerítik Görög­ös Törökország-között, akkor az utóbbit fogja választani.” Ügy tű­nik tehát, hogy követelései elleí nére a Papandreut-kormány stra­tégiai pozíciójában komoly gyen­geségek mutatkoznak, ezért leg­feljebb formális engedményekre számíthat Washingtontól és a NATO-tól. .. (—i — e) Magyar-lengyel gazdasági tárgyalások Zbigniew Madej, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a minisz­tertanács mellett működő terv- bizottság elnöke, hétfőn hivata­los megbeszéléseket folytatott Budapesten Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesé­vel, az Országos Tervhivatal el­nökével, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Zbigniew Madejt fogadta Lá­zár György, a Minisztertanács el­nöke és Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a ma­gyar—lengyel gazdasági és mű­szaki tudományos együttműködé­si bizottság magyar tagózatának elnöke is. A tárgyalásokon részt vett Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) Fokozatosan normalizálódik az élet Lengyelországban VARSÓ > A lengyel hírügynökség közlé­se szerint mára, keddre összehív­ták a szejm állandó bizottsá­gainak ülését. A gazdasági-terve­zési és pénzügyi, a vállalati mun­kásönkormányzati, törvényelő­készítő parlamenti bizottságok együttes ülésén első olvasásban áttekintik a társadalmi-gazdasági tervezésről, az állami statiszti­káról, az árképzésről, a külke­reskedelmi gyakorlatról, az álla­mi vállalatok pénzügyi gazdálko­dásáról, a szocialista szektor vál­lalatainak adózásáról, a bankjog­ról és a lengyel nemzeti bankról szóló, a kormány által beterjesz­tett törvényjavaslatokat. A szükségállapottal kapcsola­tos korlátozásokat annak mérté­kében csökkentik, ahogy a nyu­galom és a’ rend helyreáll az országban — mondotta Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvi­vője hétfő esti varsói sajtóérte­kezletén. Hangsúlyozta, hogy már eddig is számos enyhítés tör­tént, és az ünnepek előtt továb­biakat terveznek. Karácsony éj­szaka jelentősen rövidebb lesz a kijárási tilalom időtartama, egyes vajdaságokban pedig feloldják a helybéli utazás tilalmát. Megkez­dődött az internált személyek sza­badon bocsátása. Enyhítétték a benzinkorlátozást. Urban a jelenleg internáltak számát 5000 körül jelölte meg. El­mondotta, hogy Lengyelország két bányájában van még olkku- pációs Sztrájk. Urban szerint a bányában tartózkodó sztrájkollók számára megvan minden műsza­ki lehetőség ahhoz, hogy feljöj­jenek a mélyből. Mint elmon­dotta, a lent tartózkodókra szél­sőséges elemek fizikai nyomásit gyakorolnak a sztrájk folytatása érdekében. Kérdésekre válaszolva Urban kifejtette, hogy Lech Walesa, a „Szolidaritás” elnöke jelenleg Varsóban tartózkodik, többször tárgyalt a kormány ' tagjaival. Walesát felkereste az egyház kép­viselője is, valamint felesége és gyermekei. A híresztelésekkel el­lentétben Urban kifejtette, hogy az internáltak a börtönkörülmé- nyeknól jóval kedvezőbb feltéte­lek között vannak. Gorniczki kapitány, a lengyel kormányfő tanácsadója vissza­utasította azokat a híresztelése­ket, amelyek az AFP francia hír- ügynökség, valamint a BBC an­gol rádió és televíziós társaság anyagaiban látnak napvilágot, és hamis képben tüntetik fel a mai lengyel helyzetet. .A tanácsadó tiltakozott amiatt, hogy az ame­rikai külügyminisztérium szóvi­vője 54 halálos áldozatról beszél a lengyel eseményeket taglaló jelentésében, holott a lengyel kormány hivatalos anyagai Ilyen adatot nem tartalmaznak. (MTI) Izrael felmondta az Egyesült Államokkal kötött stratégiai megállapodást TEL AVIV, Az izraeli kormány vasárnapi ülésén felmondottnak nyilvánítot­ta az Egyesült Államokkal fiárom héttel ezelőtt megkötött straté­giai együttműködési megállapo­dást. Az izraeli kabinet ezzel Washington pénteki döntésére vá­laszolt, amelyet az amerikai kor­mány figyelmeztető válasznak szánt a Golan-fennsík bekebele­zésére vonatkozó izraeli parla­menti határozatra. Mint ismere­tes, az amerikai döntés a két or-, szág stratégiai megállapodásá­nak csupán egyes pontjait érin­tette. Az izraeli kormányszóvivő a kormányülést követően bejelen­tette: Izrael a washingtoni dön­tés nyomán érvénytelennek és semmisnek tekinti az Egyesült Államokkal kötött stratégiai együttműködési megállapodást. A szóvivő ismertette az újságírók­kal Begin miniszterelnök szokat­lanul kemény kijelentéseit, ame­lyeket Samuel Lewis amerikai nagykövetnek mondott a kabinet ülését megelőző 75 perces meg­beszélésük során. Begin kijelen­tette: ai izraeli parlament által jóváhagyott határozatot Tel Aviv soha nem fogja visszavon­ni. (MTI) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI Érvényben; 1981. december 22-től Devizanem Vételi Közén Eladási árfolyam 100 egységre. forintban Angol font 6497,03 6503,53 6510,03 Ausztrál dollár 3925,50 3929,43 3933,36 Belga frank 90,19 90,28- 90,37 Dán korona 469,03 469,50 469,97 Francia frank 599,99 600.59 601,19 Hollandi forint 1389,03 ­1390,42 1391,81 Japán yen (1000) 156,34 156,50 156,66 Kanadai dollár 2902.55 2905,46 2908.37 Kuvaiti dinár 12214.23 12226,46 12238,69 Norvég korona *598,18 598,78 599,38 NSZK-márka 1519,90 1521,42 1522,94 Olasz líra (1000) 28,47 28,50 28,53 Osztrák schilling 217,00 217,22 217,44 Portugál escudo 52,47 52,52 52,57 Spanyol peseta 35.38 35,42 ‘ 35,46 Svájci frank 1849,21 1851,06 1852,91 Svéd korona 620,54 621.16 621,78 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA-dollár 3439,53 3442,97 3446,41 ÁLLAMKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKON ALAPULÓ HIVATALOS ÁRFOLYAMOK változatlanul az 1981. október 20-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY É$ CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1981. december 22-tÖI Pénznem Vásárolható Vételi »/ Eladási legmagasabb árfolyam 100 egységre, bankjegycímletek forintban Angol font 50 6308,42 6698,64 Ausztrál dollár 50 3811,55 4047,31 Belga frank 5000 87,57 92,99 Dán korona 1Ó00 455,42 483,59 Finn korona 100 764,22 811,50 Francia frank 500 582,57 618,61 Görög drachma 500 53.43 56.73 Hollandi forint 1000 1348,71 1432,13 Japán yen, (1000) . 10000 151,81 161,20 Jugoszláv dinár 1000 76,00 . 80,10 Kanadai dollár 100 2818,30 2992,62 Kuvaiti dinár 10 11859,67 | 12593,25 Norvég korona 100 560,82 616,74 NSZK-márka 1000 1475,78 1567,06 Ólasz líra (1000) 50000 27,65 29,36 Osztrák schilling 1000 210,70 223,74 Portugál, escudo 5000 50,94 54.10 • Spanyol peseta s $00# 34,36 36,48 Svájci frank 1000 1795,53 1906,59 Svéd korona 100 602.53 , 639.79 Török líra. 1000 25,65 27,23 USA-dollár 100 3339,68 3546,26

Next

/
Thumbnails
Contents