Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
1981. december 20. • PETŐFI NÉPE • 3 A népgazdaság 1981. évi fejlődése, az 1982. (Folytatás az 1. oldalról.) lyeH képesek gyorsan növelni a nem rubelelszámolású kivitelt, vagy hatékonyan helyettesíteni a behozatalt. Ezt a szabályzórendszer módosításai és a gazdaság- szervező intézkedések is segítik. A termelés akkor növekedhet jobban a tervezettnél, ha az importigényesség a tervben számítottnál jobban csökken^ s ha a gazdaságos kivitel gyorsabban riő. A termelés, és a' kivitel növelése < a gazdálkodás hatásfokának erőteljes javítását kívánja meg. Meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését, műszaki színvonalának emelését, a termékek minőségének és versenyképességének, javítását. Fokozni kell a külpiacokon gazdaságosan értékesíthető és a belföldi kínálatot javító termékek előállítását. , Az 'eddiginél nagyobb eredményeket kell elérni a háttéripar, az alkatrész- és részegységgyártás fejlesztésében. Számottevően növelhi kell a korszerű, alacsony energia- és anyagigényes termékek gyártását, elősegítve az anyag- és energia-^ takarékosság megvalósítását. Szó-' rosabbá kell tenni a vállalatók közötti'együttműködést, meg kell erősíteni a szállítási fegyelmet. Korszerűsíteni szükséges az ipari szervezetet, a vállalatok belső felépítését, irányítását, növelni kell a vezetés színvonalát. A terv előírja, hogy minden területen meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási program megvalósítását, gyakorlati eredményeket kell elérni a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló progv ram > végrehajtásában. Ki kell dolgozni továbbá a takarékosabb anyaggazdálkodást segítő programot, s meg kell kezdeni e program megvalósítását. A terv -azzal számol, hogy a felsorolt feladatok végrehajtásától és a gazdálkodás eredményességétől függően tovább differenciálódik a vállalatok fejlődése és gazdasági, pénzügyi helyzete. A nehéz helyzetbe kerülő, veszteségessé vagy alaphiányossá váló gazdálkodó szervezeteknek meg kell tenniük a tevékenységük gazdaságossá tételéhez szükséges intézkedéseket. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken. A termelés növekédesét a munka termelékenységének növekedése' alapozza meg. A népgazdaság összes energiafelhasználása nem, vagy csak kismértékben növekedhet. ■ Minden területen fontos feladat az ener- • giagazdálkodási program végrehajtásának meggyorsítása. Az ésszerű energiafelhasználást se- . gítő szervezési, beruházási és műszaki fejlesztési, technológiai intézkedéseket az illetékes szervek kidolgozták, anyagi fedezetüket a terv tartalmazza. Az energia- forrásoknál csaknem 50 százalékra nő a hazai termelés aránya, a szénhidrogének részesedése az összes energiafelhasználásból valamelyest csökken.- A kohászat termelése —> a belföldi értékesítés emelkedése mellett is — módot ad a kivitel bővítésére. A gépipari termékek belföldi értékesítése alig, kivitelük dinamikusan fokozható. Folytatódik a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtása, és beindul az elektronikai alkatrészek és részegységeik . fejlesztésének és gyártásának központi fejlesztési programja. A gépipar átlagát meghaladóan fejlődik a híradás-, a vákuumtechnikai- és a műszeripar. A gépipari termékek közül az. átlagosnál gyorsabban növekszik ,a számjegyvezérlésű szerszámgépek, a korszerű villamos berendezések és készülékek, valamint a műszeripari termékek termelése. A vegyiparban csökken a kőolajfeldolgozás, de az egyéb vegyipari ágazatok növelik termelésüket. A szerkezetváltozás fő irányát és ütemét továbbra is a folyamatban lévő központi fejlesztési programok határozzák meg; a petrolkémiai központi fejlesztési program alapján tovább nő a műanyag-feldolgozás; a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás központi fejlesztési programja alapján a kivitel bővül erőteljesen. A könnyűipari ágazatok termelése a kereslet és a gazdaságosság függvényében differenciálódik. Az építőiparnak és a lakosságnak az építőanyagipari termékek iránti kereslete mérsékelt termelésnövekedés mellett is kielégíthető. Az élelmiszeriparban — az exportérdekek figyelembevételével — az átlagosnál jobban fokozódhat a húsipar, a cukoripar és a növényolajipar termelése. A beruházásokon elvégzendő építési feladat tovább csökken, a fenntartási és felújítási tevékenység bővül. Számottevően nő a külföldön; végzett építés értéke. Az építőipar ár-, bér- és szervezeti rendszerének módosítása elősegíti, hogy erősödjön az építőipari szervezetek vállalkozási készsége, s kialakuljanak a verseny feltételei. A munkaerő az építőiparban tovább csökken. Ezt a termelékenység növelésének kell ellensúlyoznia. A mezőgazdasági termékek termelésén belül — átlagos időjárás mellett — a növénytermesztés gyorsabban, az állattenyésztés lassabban emelkedik. Tovább bővül a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége. A gabonatermesztés biztonságos megalapozása végett nő a vetésterület. Kalászosokból az ez évinél jobb, kukoricából hasonló átlagtermés érhető el. Olajos növényekből az ideinél kisebb földterületről is betakarítható a belföldi ellátásra és kivitelre szükséges mennyiség. A cukorrépa vetésterülete az ez évihez hasonló lesz. A zöldségtermesztést a kereslethez jobban igazodó összetételben kell .növelni. Az ideivel azonos termőterületről nagyobb bortermésre lehet számítani. A húshasznú állomány fejlesztésével a vágómarha-termelés növekedik, s valamelyest nagyobb lesz a tejtermelés is. A meglévő állomány lehetővé teszi a vágósertés-termelés növelését. Az állattenyésztés takarmányszükségleté zavartalanul kielégíthető. A mezőgazdaságban is alapvető feladat a termelés hatékonyságának javítása, az eszközök jobb felhasználása. Ezt az energiatakarékosság érdekében tett és egyéb intézkedések is ösztönözni fogják. A jó élelmiszer-ellátás fenntartása mellett a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek kivitele — főképp az idei kedvezőt- leri búzatermés miatt — előreláthatólag csak szerény mértékben növelhető. . Az áruszállítási és a személyszállítási teljesítmények — a szállítási szükségletek és feladatok összetételéből következően — mérsékelten emelkednek,' a szállítási szükségletek kielégíthetők. A lakosság tulajdonában lévő személygépkocsi-állomány tovább gyarapodik, s eléri az egy- millió-száznegyvenezer darabot. Az autópálya-hálózat Bicske és Tatabánya között új szakasszal bővül. Az előző évihez hasonló ütemben folytatódik az utak burkolatának megerősítése és felújítása. A belföldi termelői árszínvonal — a várható külkereskedelmi áralakulást is figyelembe véve — az iparban 4—4,5 százalékkal emelkedik. A növekedés részben ak. 1981. évi — főként energetikai — árváltozásokból adódik. Az építőipari árszínvonal mintegy 4 százalékkal nő. A többi népgazdasági ágban mérsékelt árváltozás várható. Foglalkoztatottság, munkaerőhelyzet, a lakosság jövedelme és fogyasztása A népgazdaságban foglalkoztatottak száma előreláthatóan tovább csökken. A munkaerő ágazati szerkezetének átrendeződése az előző évekéhez hasonlóan folytatódik: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a mezőgazdaságban és a termelő szolgáltatásokban gyakorlatilag nem változik, a nem termelő ágazatokban kissé emelkedik. A munkaerő iránti kereslet valószínűleg tovább mérséklődik. A szabályozórendszer módosítása, az egyéb intézkedések és a szigorúbb gazdasági környezet hatására a vállalati munkaerő-gazdálkodás tovább javul, a termelés szükségleteihez jobban alkalmazkodik. Gazdaságszervező intézkedések is segítik majd, hogy a nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő felszabaduljon, s a fejlődni képes területekre áramoljon át. A jövő év első felében — az oktatási intézmények, a mezőgazdaság, valamint néhány más hely kivételével — át kell térni az ötnapos munkahétre. Ezt általában önerőből kell végrehajtani. Az áttérés miatt a gazdálkodó egységek pénzügyi, gazdasági helyzete nem romolhat, a* dolgozók keresete nem csökkenhet. Az egészségügyi és a művelődési ágazat a szükséges többletlétszám fedezetére támogatásban részesül. A terv előirányozza, hogy a lakosság életszínvonalát jellemző fő mutatók az 1981—82. évye együttesen a VI. ötéves tervben előirányzottnak megfelelően alakuljanak. A munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4—5 százalékkal nő. Követelmény, hogy a vállalatok bérgazdálkodása jobban fejezze ki az egyéni teljesítményeket. A’ fogyasztói árszínvonal körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez legnagyobbrészt az 1981. évi központi árintézkedésekből és a vállalati hatáskörben megvalósuló jövő évi árváltozásokból adódik. A társadalmi juttatásokat fedező kiadások az ez évinél mérsékeltebben növekednek. A terv előírja, hogy meg kell őrizni a kétezer forinton aluli nyugdíjak reálértékét, s emelni kell az ösztöndíjakat. A kiskereskedelmi forgalom mennyiségileg kismértékben bővül. Fontos követelmény, hogy az áruellátás elért színvonalát fenn kell tartani. A kiskereskedelemben tovább terjednek az új üzemelési formák. A lakosság infrastrukturális ellátottsága szerény mértékben tovább fejlődik. A tanácsok az 1982. évi terveiket úgy alakítják ki, hogy a VI. ötéves terv kiemelt céljai megvalósíthatók legyenek. A lakásellátottság további javítására 77 ezer új lakás épül, ebből 19—20 ezer lesz állami lakás. A tanácsok tovább korszerűsítik a lakáselosztást és a lakásgazdálkodást, nagyobb hangsúly! kap az igények lépcsőzetes kielégítése, a szervezett lakáscsere. A terv 19—20 ezer állami lakás felújítását és mintegy 10 ezernek a korszerűsítését irányozza elő. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1200 új gyógyintézeti ágy létesül. Elkészül majdnem 3000 új bölcsődei és-8000— 9000 új óvodai hely. Tovább növekszik az óvodában elhelyezettek aránya, a zsúfoltság számottevően csökken. Az általános iskolai hálózat fejlesztésére 1200— 1300 általános iskolái osztálytérem létesül. Az általános iskolát végzetteknek mintegy 92 százaléka tanul tovább a középfokú évi terv Népszabadság-emlékplakettek Hangulatos ünnepségen kő. szöntötték tegnap Bács-Kis- kun legeredményesebb Népszabadságterjesztőit. Ka. tanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára szólt elismerő szavakkal a pártsajtó terjesztésében kitűnt elvtársakról, majd átadta nekj,k a Népszabadság- emlékplaket- tet. Kimagasló munkája eredményeként Angyal Bálintné, a ti- szakécskei postahivatal hírlapfelelőse, Tóth Sándor, a tiszakécs- kei pártbizottság titkára, Nin. csics Sándor, a Kismotor és Gépgyár bajai gyára pártbizottságának titkára, Schindler János, a keceli postahivatal vezetője, és • Angyal Bálintné átveszi a dór felvétele) plakettet. (Tóth Sán^ Sólyom Ferenc, a Bács megyei Lapkiadó Vállalat főelőadója kapta meg a díszes plakettet. A ki- tüntetteknek Preiszinger András, kiadóhivatalunk igazgatója is gratulált. Népesedés és a jövőnk oktatás különféle intézményeiben. A felsőfokú oktatási intézményekbe felvehető hallgatók száma valamelyest csökken. Beruházások Az 1982. évi terv — az egyensúlyi követelmények miatt — a beruházások további csökkentését irányozza elő. Nagyobb mértékben mérséklődnek az állami, és kisebb mértékben a vállalati beruházások. Az energiamegtakarítást és az energiatermelést szol-, gáló beruházások növekednek. A folyamatban levő nagyberuházások közül az év során befejeződik a Bitó -II. bauxitbánya építésé, á Halimba III. bauxitbánya bővítése, a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztése, a Csepeli Csőgyár szinten tartó beruházása; a budapesti szemétégetőmű és a szekszárdi húskombinát építése. A később befejeződő nagyberuházások közül részleges üzembe helyezés történik a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzemekben, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek acélműveiben, a szolnoki papírgyárban és az Ár- pád-híd szélesítésénél. Az év folyamán fontos állomásához érkezik a paksi atomerőmű kivitelezése: az I. számú blokk áramot ad az országos hálózatba. Meg- ' kezdődik három nagyberuházás: a mecseki kokszolhatószén-terme- lés fejlesztése, fenyőfői bauxitbányának és a Dunai Vasmű kokszolóművének az építése. A kisebb állami beruházások körében az eszközöket elsősorban a kiemelt társadalompolitikai célokkal (a lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó létesítményekkel, az egészségüggyel, az általános iskolai- oktatással) ösz- szefüggő fejlesztésekre kell fordítani. Nagyobb arányú építési munkákkal járó új beruházások csak kivételes esetben kezdhetők. A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak tervszerű szabályozása érdekében módosultak egyes gazdasági szabályozók. Emelkedik a konvertálható exportárualapok bővítését, a drága behozatal gazdaságos helyettesítését, az energiafelhasználás ész- szerűsítését. a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását segítő fejlesztésekre adható hitel és támogatás aránya. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi áruforga- lóm az ez évinél dinamikusabban bővül. Elsősorban a kivitel emelkedése haladja meg az 1981. évit; ezt főképp az ipari termékek gazdaságos kivitelének gyors növelésével kell elérni. A behozatal csak csekély mértékben növekedhet. Ennek érdekében az energia- és anyagfelhasználásban az ésszerű takarékosság fokozására, s a drága importnak a gazdaságos hazai termeléssel történő helyettesítésére kell törekedni. A külkereskedelmi hiány tovább mérséklődik. * A Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági terv jóváhagyása keretében határozatot hozott a terv végrehajtását szolgáló intézkedésekről is. Ezek célja, hogy fokozódjon a gazdálkodás hatékonysága, javuljanak a dinamikus növekedésre képes vállalatok és szövetkezetek fejlődésének lehetőségei, erősödjön a népgazdasági és a vállalati jövedelemképződés közötti összhang, tervszé- rűen alakuljon a felhalmozási és a fogyasztási vásárlóerő, megvalósuljanak a külgazdasági célok. A Minisztertanács felkéri a vállalatok és a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények dolgozóit, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint járuljanak hozzá az 1982. évi népgazdasági terv céljainak maradéktalan megvalósulásához. (MTI) ÉLÉNK VITA folyik a népesedés helyzetéről az Elet és Irodalom hasábjain. Aki nyomon követi a vitát, bizony joggal nekikeseredhet a népesedés hazai állapota miatt. Kiváló szakemberek és laikusok egyaránt riadót fújnak, s nem lehet tagadni, hogy igazuk van. Bár hallottam már olyan hangot is, hogy minek erről annyit beszélni, amikor jelenleg is túlzsúfoltak az általános iskolák, vagyis úgy vagyunk ezzel is, mint az alma- vagy barackterméssel, hogy amikor sok van belőle, nem tudunk mit kezdeni vele. Mi tagadás, bajban lennénk hirtelen, ha a mostani iskolai ■ létszám állandósulna, mert ilyen ütemű tanteremépítésre nincs felkészülve a társadalom. Erősen megkésve és a hiányokat alkalmi megoldásokkal pótolva igyekszünk levezetni a demográfiai hullám okozta felduzzadt létl szám gondjait és nehézségeit, többkevesebb sikerrel. Mint a hirtelen leesett hó, ami megbénítja a közlekedést, olyan váratlanul ^ért bennünket a mostani helyzet, pedig a természet játékával ellentétben ezt szinte tizedes pontosságig ki lehetett számolni előre, pusztán a születésszám alapján. Emberi gyarlóság, vagy csupán gazdasági helyzetünk átka, szegénysége okozta mindazt, amiről most beszélünk, teljesen mindegy ma már. Nem a visszafelé pillant- gatás, hanem az előretekintés az, ami hasznos lehet számunkra. Most már csak arra kell ügyelni, de nagyón, hogy ez á létszám nehogy a szakmunkásképző és középiskolák szintjén okozzon újabb nehézséget az értük felelő emberek számára. AZ IS NAGY HIBA lenne, ha ez a korcsoport abban a tudatban élne majd, hogy amíg felnő, szinte terhére van a társadalomnak, mert lám, milyen gondokat okoz évről évre. A terhekért egyáltalán nem ők a felelősek. Bár ilyen, vagy ezt megközelítő létszámmal jönnének az utánuk következő korcsoportok is! Sajnos nem ez a helyzet. Több alkalommal hírt adtunk már a népesedés alakulásáról, de ezekben a cikkekben inkább csak a lényeg felsorolásáig jutottunk el. Nem valószínű, hogy szoros összefüggés lenne például a személygépkocsik számának növekedése és a csecsemők csökkenést mutató születési/ adatai között,-de talán mégis hasznos volt felhívni a figyelmet egy jelenségre, amikor azt írtuk: Több a kocsi, mint a kicsi. S ez a jelenség nem más, mint az életszínvonal növekedésével — nemcsak nálunk, de más országokban is — együttjáró lélekszámcsökke- nés, tehát a kétirányú folyamat között azért mégis van kapcsolat, ha néha közvetett is. A FALVAK elöregedése szinte megállíthatatlan folyamatnak, tűnik, mivel a statisztika szerint is, például megyénkben az 1980-as évben a községekben több mint ezerkétszáz fővel kevesebben születtek, mint ahányan eltávoztak az élők sorából. Egyes községekben, járásokban még kirívóbb az aránytalanság. A bajái járásban a 21 községben 705-en gyarapították a lélekszámot egy év alatt, s ezren felül volt az elhunytak száma. A nöVekedés csak két községben volt nagyobb — összesen kilenc fővel —, a többiben fogyott a lakosság. De nem volt jobb a helyzet a kalocsai vagy a kiskőrösi és a kiskunhalasi járásban sem. Mindez azonban még mindig csak a tények felsorolása, s az okok ‘ elemzése sokkal nagyobb felkészültséget, alaposabb vizsgálatot igényelne. Annyi megállapítható, — mi is csatlakozhatunk az irodalmi lap vitájához — nálunk sem jobb a helyzet, mint országosan. Sőt, egyes területeken kifejezetten kedvezőtlen tünetek vannak. Ha ez a folyamat nem áll meg, előreveti az árnyékát a munkaképes lakosság állandó csökkenése, az egyre nagyobb elöregedés. Ma még eléggé derűsen és tréfálkozva szoktunk beszélni a népesedési elmaradottságunkról, de a társadalompolitikusok, szociográfusok, demográfiai szakemberek csöppet sem ‘ jökedvűek. Mintha a laikusok, vagyis a lakosság széles néprétegeinek ébresztgetése lenne soron, pedig valószínű, hogy itt sokkal többről van szó, mint a tudati elmaradásról. AZ EGESZ népesedési politika új módon való átgondolása, a szükséges családtámogatások egész rendszerének erősítése, esetleg felülvizsgálata, az ifjúság családalapító rétegeinek hathatósabb támogatása, a pályakezdők gondjainak erőteljesebb megoldása és még számos más hasonló intézkedés hozhat csak kedvező változást. Mert változásra szükség van, a jövőnkről van szó. T. P. Parlamenti jegyzet Délelőtt 10 órára — amikor az'elnöki csengő megszólalt — mór csaknem minden képviselő a helyén ült az Országház üléstermében. Pedig a hideg, havas, szeles időben nem volt könnyű eljutni az ország különböző részéből a fővárosba. Mégis, mire Hetényi István pénzügyminiszter elkezdte expozéját, megteltek a széksorok. A képviselők nagy figyelemmel hallgatták a költségvetési beszámolót, amelynek végrehajtása a jövő esztendőre sem ígért könnyebb feladatot. Sőt hangsúlyozta, hogy 1982-ben még takarékosabban kell élnünk, még jobban kell dolgoznunk, ésszerűbben gazdálkodnunk, ha meg akarjuk őrizni elért eredményeinket. A képviselők megnyugvással vették tudomásul, hogy az 1981. évi erőfesziiésék nyomán a külgazdasági egyensúlyi helyzet a tervhez közelállóan alakul, az életszínvonal pedig kismértékben még, emelkedik is. Elbizakodottságra mégsincs okunk, mert jövőre tovább nehezednek a nemzetközi gazdasági körülmények. A Ház tagjai — közöttük megyénk országgyűlési képviselői is — ezekről a kérdésekről beszélgettek a Parlament folyosóján. • Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- tudományi Intézetének tudományos tanácsadója szerint most nagyon is figyelembe kell venni a realitásokat. Mint mondotta: szűk esztendőkben visszafogottabban kell gazdálkodni, mégis dinamikusán cselekedni. Kedvezőtlen körülmények között is készen állni arra, hogy erőteljesebben fejleszthessük a népgazdaságot, ha veget' ért a nehéz időszak. Most az a legfontosabb, hogy az exportképes termékek termelését bővítsük, minőségét javítsuk. Ezen belül az is lényeges, hogy a szellemi termékek exportja is növekedjen. Az importot kiváltó áru gyártására való törekvésnek viszont akkor van létjogosultsága, ha ez gazdaságos belföldi termeléssel oldható, meg. Megyénk országgyűlési képviselője arra is kitért, hogy a piaci helyzet gyakori változásaira gyorsabban kell reagálni a vállalatok vezetőinek. Annál is,inkább, mert a külkereskedelem vonalán eladatlan készletek is felgyülemlettek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a belső piac ellátása is fontos politikai kérdés, ezért ennek ellátását sem hanyagolhatják el a vállalatok, gazdaságok. — Az adott gazdasági körülmények között — mondotta Herényi 1József, a BÁCSTERV főépítésze — az előterjesztett jövő évi nép- gazdasági terv igen megalapozottnak tekinthető. A magam részéről hangsúlyozni szeretném az ország épületvagyonának megóvását. Igaz, létrehoztunk egy korszerű eszközökkel ellátott építőipart, amely modern, új létesítmények kivitelezésére alkalmas. Az épületek felújítása, karbantartása azonban egészen más jellegű munkát igényel. Sajnos, közben visszafejlesztettük a hagyományos építő tevékenységet. Most ezt a szakmát is fel kell újítani. Ahogyan, az olajárak emelkedésével rehabilitálták a szénbányászatot, úgy szükség van az építőipar ezen ágának is újbóli kifejlesztésére. Ehhez új szemléletet kell kialakítani, hogy a vállalatok saját erejükből elkezdjék ezt a folyamatot. Hogy ismét képezzenek olyan szakmunkásokat, akik felújítást, karbantartást tudnak végezni, az építőipar beszerezze az ehhez szükséges speciális gépparkot, sőt az építőanyagipar is igazodjon az ilyen jellegű igényekhez. Olyan építőipari részlegekre van szükség — erre Bács-Kiskun megyében már van példa — amelyek idejében elvégzik a kis hibák kijavítását is, mert ha nagyon leromlik az épület állaga, akkor sokkal többe kerül a karbantartás. Vagyis amit felépítettünk, azt képesek is legyünk megóvni. — Csatlakozom Boza József megyei képviselőtársam felszólalásához, aki kifejtette, hogy a mezőgazdasági eredményeket nagymértékben befolyásolja az időjárás is — hangsúlyozta dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója. — Amellett azonban, hogy a kedvező időjárásban reménykedünk, magunknak is keresnünk kell a lehetőségeket a gazdálkodás további javítására. Ilyen lehetőség például a takarékosság. Energiamegtakarítást érhetünk el, ha az olajjal működő szárítóberendezések helyett a kukoricánál a nedvesen zúzva tárolást alkalmazzuk. A gépjárműparkot is fokozatosan le kell cserélnünk kevesebb üzemanyagot fogyasztó járniű- vekre. Helyes, ha az állóeszközfejlesztésnél az olcsóbban, gazdaságosabban üzemeltethető berendezések vásárlására törekszünk. A bérek növekedése is befolyásolja a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát. Ezt úgy ellensúlyozhatjuk, hogy növeljük az élőmunka hatékonyságát, s csökkentjük az improduktív munkát. A mezőgazdaságban nemcsak kedvezőtlen adottságú szövetkezetek, haném kedvezőtlen adottságú ágazatok is vannak. Ilyen például a kertészet. Arra kell törekedni, hogy ezeket a nyereségesebb ágazatok ellensúlyozni tudják. Emellett igen fontos a minőség, vagyis hogy minél magasabb értékű árut" termeljünk. Nem könnyű feladat, hiszen a különböző eszközök árainak emelkedése befolyásolja a mező- gazdaság termelési költségeit. A jövő évi népgazdasági tervek mégis arra köteleznek bennünket, hogy állandóan keressük a lehetőséget “"zdálkodás javítására. N. O.
