Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-18 / 296. szám
1981. december 18. • PETŐFI NÉPE • A jövő évi költségvetés vitájával megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) A költségvetés tervezésekor azzal számolhattunk, hogy folyó árakon a népgazdaság „jövedelme 1982-ben körülbelül 4,5 százalékkal emelkedik. A jövő éviben beruházásra kevesebbet' költjietünk, mint idén. Az állami beruházásokra folyósított kiadások job- - ban, a vállalati ráfordítások kevésbé fognak csak csökkenni. A lakosság pénzbevétele 6 százalékkal nő-, a fogyasztói árszínvonal pedig körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez lehetővé teszi. ' hogy a nemzeti jövedelemnek az ötéves tervben tervezettnél lassúbb növekedésé mellett kismértékben növekedjék tovább a lakosság reáljövedelme, és' megőrizzük *a reálbérek 1980. • évi színvonalát, Az átlagot meg- ' haladóan, körülbelül 7 százalékkal emelkednek a pénzbeni társadalmi juttatások. Jövőre már januártól érvényesül a nyugdíjak minimális emelkedésének 100 forintos alsó határa. Emeljük a felsőoktatási intézmények hallgatói számára nyújtható ösztöndíj ösz-‘ szegét; Kiterjedtebb lesz a kisiparosok ás kiskereskedők, társa-' dalombiztosítása. A költségvetési szervek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. Ez lehetőséget ad arra, hogy továbbra is megőrizzük társadalompolitikai vívmányainkat, és szerény mértékben tovább javítsuk az életkörülményeket. Mindez azonban csak akkor - lesz lehetséges, ha rendkívül takarékos gazdálkodást valósítunk még! A lakosságot szolgáló intézmé- • . nyék- nagyobb része tanácsi- intézmény. 1982-ben a tanácsok kereken 110 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ebből 75 milliárd forint, jut az intézmények működtetésére és a tanácsi vállalatok támogatására, 35 milliárd pedig új létesítmények építésére. Tovább nő a felújítások előirányzata. A tanácsok rendelkezésére álló előirányzat kereken 70 százaléka a kiemelt fejlesztések megvalósítását, illetve az alapellátást nyújtó intézmények fenntartását szolgálja. •Az életkörülmények javításában továbbra is nagy szerepe van a' kórházfejlésztésnek, az általános iskolai tanteremépítésnek, 1982-ben 1300 új általános iskolai • tanterem létesül! Az általános iskolák fejlesztését az .élet szorító gondjai meggyorsították. 1931 — 82-ben, két év alatt megvalósul az ötéves tanteremópítési előirányzatnak legalább a fele. Köszönetét kell mondani mindazoknak,, akik ezt megszervezték, megépítették. Kérjük, hogy továbbra is viseljék szívükön az általános iskolai oktatás ügyét — mondotta a minisízter, majd az egészségügyről szólt. 1982-ben mintegy 1200 új' kórházi ágy létesül. Jelentősebb fejlesztés valósul meg, többek között a szolnoki megyei kórházban. Folyamatosan gondoskodunk az ország védelmi erejének fenntartásáról, fejlesztéséről. Az e célra fordított kiadások mintegy 4 százalékkal nőnek. A gazdálkodás mai feltételei — hangsúlyozta Hetényi István — a közkiadásokban ésszerűbb, .takarékosabb gazdálkodást követelnek. A kormány nemrég erre vonatkozó feladatokat szabott meg a minisztériumok és tanácsok számára, ahol a végrehajtásra cselekvési programokat .dolgoztak ki. Ezekben az öntevékenység kiemelt szerepet kap. Keressük a gazdálkodási kötöttségek további enyhítésének, feloldásának, a bevételi érdekeltség erősítésének a lehetőségeit is. A már meglevő intézmények színvonalának megőrzése rendkí- \ ,vül fontos feladat, s ezért a költségvetési szervek a felújítási forrásokat — véleményünk szerint , — némi csoportosíthatják át új intézmények létesítésére. El kell kerülni a párhuzamos fejlesztéseket. Tovább kell haladni az intézmények'ésszerű Integrálásának útján, s meg kell ragadni ' minden értelmes lehetőséget egyes tevékenységek közös, célszerű ellátására. A takarékosságot úgy kell gyakorolni, hogy tudjuk: társadalmunkban ez néni keresztezheti társadalompolitikai céljainkat. De a racionális gazdálkodás ma mindenütt alapvető erkölcsi kötelesség még akkor is, ha tudjuk és hangsúlyozzuk, hogy az egyensúlyi politika fő kérdése a népgazdaság jövedelmének gyarapítása. Ami - a bevételeket illeti: a költségvetés bevételeire döntő hatást a vállalatok és szövetkezetek jövedelmének alakulása gyakorol. A vállalatok nyeresége 1982-ben előreláthatólag az idei szinten piarad. Ez persze át- • lag. A jól gazdálkodó vállalatok nyeresége bizonyára nőni fog, ja gyengébbek« csökken, és lehetnek olyanok is, amelyek komoly , gondba kerülnek. A Vállalatoknak alapjában saját erőfeszítésükkel kell úrrá lenni ezekén a problémákon. Csak így gazdagodhat az egész társadalom. A bevételeket és a kiadásokat összegezve 1982-re a költségvetés 491,5 milliárd forint bevételre tesz szert, ami az 1981. évit 4,4 százalékkal haladja meg, kiadásai ugyanakkor 506,5 milliárd fo- rintót, az ideinél 5,5 százalékkal többet jelentenek. A költségvetés tervezett hiánya tehát 15 milliárd forint. Éz a hiány az ideinél sajnos nagyobb. Növekedésének fő oka az, hogy miközben a külgazdasági egyensúly javítását a népgazdaság jövedelmének a korábbinál jóval lassúbb növekedése mellett lehet , megvalósítani; addig az életszínvonal stabilitása a költség- vetési kiadások növekedésének csak az előzőnél kisebb arányú lassítását teszi lehetővé. A hiány nem lebecsülendő, de fedezhető a' népgazdaságban tartósan lekötöjit vállalati források biztonságos átcsoportosítása útján. Azt tervezzük, hogy az Állami Biztosító, illetve a vállalatok kötelezően képzendő tarta- lékalápja növekményének, mint tartósan lekötött pénzforrásnak fedezete mellett erre alkalmas pénzintézetek állami kötvényeket jegyeznek, és ezzel fedezzük a költségvetés hiányát. Hangsúlyozni kell, hogy ez sem a lakosság, sem a vállalatok részére nem jelent semmiféle korlátozást'15'r- vi'd, meglevő pénzeszközeinek felhasználásában. A továbbiakban a pénzügyminiszter kifejtette: a jövő évi költségvetés akkor válhat reálissá, ha miként az elmúlt időszakban történt, 1982-ben is a fejlődést intézkedéssel is megalapozzuk. Program a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termelésének fellendítésére Az expozé következő részében a miniszter az idei intézkedések közül kiemelte, hogy áttekintettük a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek differenoiálódásá- nak alakulását. A differenciálódás — a természeti tényezők sajátos szerepe miatt —j a mező- gazdaságban összetettebb és más természetű, mint a népgazdaság egyéb ágazataiban. Azt tapasztaltuk —, mondta —, hogy a jó és közepes színvonalon gazdálkodó üzemek dinamikusan fejlődtek, a 'kedvezőtlenebb körülmények között gazdálkodók viszont lemaradtak a fejlődésben. Programot dolgoztunk ki — folytatta —. az alacsony hatékonyságú, kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termelésének , fellendítésére. Vita # A vitában tizenhatan szólaltak fel, köztük Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese is: — Gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjén — és természeti adottságaink adott — előrehaladásunknak a korábbinál is fontosabb feltételévé vált széles körű, növekvő és minőségileg is fejlődő bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztásba, a lehető legszélesebb gazdasági kapcsolatok kiépítése, a kölcsönösség alapján együttműködésre kész országokkal — mondotta..— Természetes közegünk, és minden ilyen jellegű tevékenységünk; alapja a szocialista integráció és ezen belül' együttmunkálkodás mindenekelőtt a Szovjetunióval, amely meghatározó tényező a ma és a jövő szempontjából is. A világ minden más részével erre az alapra támászkodva . folytatjuk gazdasági kapcsolataink fejlészté- sét. Az ország politikai és gazdasági stabilitása, teljesítőképessége, népünk jó közérzete pnnak a politikának köszönhető, amelyet már több mint negyed százada követ a Magyar Szocialista Munkáspárt és amely nemcsak idehaza, de határainkon kívül iS' tiszteletet f és elismerést vált ki. Különösen nagy nemzeti, politikai és gazdasági érték, hogy történelmünkben soha ilyen jó hírünk, tekintélyünk és megbecsülésünk nem volt, mint most. Biztatás számunkra mindeneké előtt szocialista barátaink, testvéreink megbecsülése ‘ és az irántunk táplált bizalom. Joggal állapíthatjuk meg, hogy olyan nagy erőfeszítésék, mint amilyeneket 1978. óta ez az ország, ez a gazdaság kifejtett a korábban megszokott kedvezőbb körülmények között rendkívül látványos számokat produkáltak A program számos konkrét intézkedést tartalmaz a beruházási támogatástól a szakember-ellátásig. Célúnk ezzel, hogy ezeket a gazdaságokat is nagyobb teljesítményre, jövedelemképzésre sarkalljuk. Pénzügyi intézkedéseink ezt szolgálják. Erre a teljesítményre nagy szükség van, mert jövőre a mezőgazdaságtól is sokat várunk. A kormány jövő évi feladatának mindenekelőtt a terv megvalósításának megszervezését, folyamatos, aktív figyelemmel kísérését, a gazdaságpolitika fő céljainak megvalósítását tekinti — hangsúlyozta Setényi István, majd kiemelt- néhány, várhatóan nagy jelentőségű, aktuális feladatot. A társadalom érdeklődésének középpontjában áll — mindenki tudja, hogy nem ok nélkül — a lakáskérdés. A lakásgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseket társadalmi vitákon értékelik, s jövőre egyik legnagyobb feladatunk lesz a kialakított, elvek és á társadalmi viták tapasztalatai alapján meghozni a szükséges állami intézkedéseket. Folytatjuk a gazdasági mechanizmus javítását. A mindenkor időszerű szabályozási és a szervezetfejlesztési munkán túl. 1982— ben konkrét lépéseket kívánunk tenni a vállalatirányítás terén. Az irányító szervezetek és a vállalatok kapcsolatában újítani kell több kérdésben. Meg kell szüntetni a már elavult kötöttségeket; indokolt érdemibb szerepet adni a felügyelő bizottságoknak. Mindez segíthet abban, hogy az irányítás rendszerén belül erősödjön az értelmes partnerkapcsolatok szerepe is. Megkülönböztetett \ figyelmet fogunk fordítani az életkörülmények javítását szolgáló feladatok megoldására, köztük az ötnapos munkahét zökkenőmentes, általános bevezetésére. Befejezésül a miniszter utalt arra: az utóbbi időiben sokszor mondjuk, hogy kihívással kell szembenéznünk, többet kell teljesítenünk már ahhoz is, hogy a már elért szinten maradhassunk. Ha pedig ennél többre vágyunk, magasabbra szeretnénk jutni, vállalnunk kell, hogy a nagyobb feladatra felkészülve, annak nagyságához igazítsuk erőfeszítéseinket. Azt szeretnénk — mondotta —, há ezt mindenki tudatosan vállalná, s mozgósítható energiáit nem a kihívás előli kitérésre, hanem a nagyobb teljesítményre való felkészülésre fordítaná. Ezt tükrözi a Magyar Nép- köztársaság 1982. évre összeállított költségvetése is — zárta expozéját Hetényi István és kérte az országgyűlést, hogy mindezeket mérlegelve vitassa meg és fogadja el a beterjesztett törvény- javaslatot. volna. Nem rajtunk múlik és nem rajtunk múlott, hogy ez most nem így van. Politikánk és politikai gyakorlatunk helyességét — beleértve gazdaságpolitikánknak a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített irányvonalat — az ország stabilitását, szocialista társadalmunk és gazdaságunk teljesítőképességét igazolták a tények és a‘ nagy megpróbáltatások mércéjével értékelték fel az elmúlt évek. Most nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a szocialista Magyarország minden összehasonlításban erősítette helyzetét, pozícióit, megbecsülését és hitelét az iránta érzett, tanúsított bizalmat, hanem saját magához- mérten is fejlődött, előrelépett. Mindezt olyan időszakban, amikor a külső feltételek számottevően romlottak, az igényibevehető források jelentősen mérséklődtek. Ezek a tények gazdaságpolitikánk helyességét igazolják. Igazolják ugyanakkor, hogy a Magyar ‘ Szocialista Munkáspárt megőrizte és erősítette a forradail- rhi erényét: az alapkérdések, a fő célok stabilitásának és változatlanságának megőrzése mellett a gyakorlatban rugalmasan alkalmazkodik a váltoizó feltételekhez, képes a megújulásra. A költségvetés 1982. évi tervünk ezt á gazdaságpolitikát, ezt a gyakorlatot folytatja és fejleszti tovább. Folytatjuk az egész társadalom és ezen belül mindenekelőtt a gazdaság ösztönzését, ha úgy tetszik: kényszerítését nagyobb teljesítmények elérésére. Folytatjuk az alkotó erők lehetőségeinek szélesítését, épnek érdekéim minden gát és korlát folyamatos és fokozatos felszabadítását. Folytatjuk társadalmunk és gazdaságunk szocialista jellegének erősítését a szocialista termelési viszonyokból adódó előnyök gyakorlatias, jobb kihasználását. A világon mindenki tudja, kik vagyunk és tudja, hogy mi ezek is maradunk. Szocialista ország, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagja, megbízható, szilárd szövetségese barátainknak, korrekt partnere mindenkinek a világon, aki velünk kapcsolatban áll és együttműködni kész. Ez mind a szocialista fejlődés kérdéseiben, mind a nemzetközi viszonyokban a helyünket és magatartásunkat meghatározó, megváltoztathatatlan elkötelezettség. A Minisztertanács elnökhelyettese beszédének befejező részében szólt a nemzetközi munka- megosztásban való fokozott és számunkra nélkülözhetetlen bekapcsolódásunk folyamatától, s mint mondotta:. alapkérdés számunkra a szocialista integráció erősítése, fejlesztése, ' a KGST- tagországokkad eddig kialakított együttműködés megszilárdítása és megőrzése. Mi mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a közös feladatokra a szocialista integrációban új, közös megoldásokat alakítsunk ki. Rövid távon az egymással szemben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése a követelmény, amiben egyébként a Magyar Népköztársaságnak nincs szégyenkeznivalója, mi kötelezettségeinket tisztességgel teljesítjük, ennek ma is, a jövőben is kiemelt fontosságot tulajdonítunk. A nem szocialista világgal gazdaságunk versenyképességének növelése alapvető feltétele a kapcsolatok fejlesztésének. Alapelvként alá kell húznunk, hogy gazdaságunk működtetésének mechanizmusa már most, továbbfejlesztése pedig még inkább lehetővé teszi, hogy a világon minden piacon, annak szabályai szerint versenyezzünk, helytálljunk, vállalva az ezzel járó kötelezettségeket. Ennek megfelelően meg kell követelnünk, és biztosítani kell érdekeink tiszteletben tartását, jogaink maradéktalan és csorbítatlan érvényesítését. Felszólalt a költségvetési vitában Boza József Bács-Kiskun megyei képviselő, az Állampusztai Célgazdaság igazgatója is. Kiemelte, hogy a jövő évi költségvetés jól számol az objektív valósággal és a lehetséges célok közül a leg- optimálisabbat tükrözi. Kifejtetté azt a véleményét, hogy mező- gazdaságunk képes lesz a jövőben is az évek átlagában 3 százalék körüli teljesítmény-növekedésre. Az éves átlagdkat azonban szélsőségek formálják: van év, amikor csökken; akad, amikor szinten marad, és volt esztendő, hogy 6—7 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelése. Ezzel nemcsak a gazdaságpolitikában kell számolni. Sőt: annak tervezői, irányítói ezt figyelembe is veszik, ám sokan nein gondolnak erre, és hajlamosak úgy Ítélkezni, hogy a nem megfelelő eredményeket csakis a mezőgazdaságban dolgozók rossz munkája okozza, elfelejtve például a szélsőséges időjárást, mint objektív nehézséget. Ez a földet szerető, ott dolgozó embereket mélyen és jogosan sérti. Mezőgazdaságunkat, annak fejlődését megbecsülés övezi — folytatta Boza József — és ez az elismerés helyes agrárpolitikánkat dicséri. Egyebek között azt, hogy ez a politika a háztáji gazdaságok fejlődését éppúgy támogatja, mint a hasznos tevékenységükkel a népgazdaság egészét segítő melléküzemágakat. A mezőgazdaság fejlődését nem utolsósorban olyan belső tartalékok feltárása segítette, mint például a háztáji gazdálkodás és a termelési, rendszerek elterjedése. Ám ezek a tartalékok kimerülőben vannak. Mivel a mezőgazdaság fejlődése népgazdaságunk szempontjából kiemelkedően fontos, további előrehaladásunk' érdekében a kormányzatnak a jelenlegi nehezebb körülmények között is keresnie kell a -mezőgazdaság fejlesztésének újabb módjait. Józanul gondolkodó emberek előtt világos, hogy a szocialista gazdaság fejlődése nem 'lehet mindig felfelé ívelő, hiszen azt a környező világ befolyásolja — hangsúlyozta. — Szemléletünknek épp^n ezért történelminek kell lennie, távlatokban kell vizsgálnia a jelenségeket. * ; Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Határozathozatal következett, s ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első rr)unkanapja befejeződött. Pénteken az országgyűlés a külügyminiszteri beszámoló meghallgatásával és megvitatásával folytatja munkáját. BUKÓSISAKOT GYÁRTANAK Kisüzem a tanyaközpontban Állami gazdaság és ipari szövetkezet együttműködésével V' iskőrös — Ökördi-puszta, ahol az állami gazdaságnak egyik kerületi központja és állat- tenyésztő telepé van, a várostól több kilométerre fekvő település. Az 1970-es évek közepén hatvan család élt ott, akik jórészt az állami gazdaságban találtak munkát. A kövesút, a villanyhálózat, az ivóvízszerzési lehetőség, viszonylag előnyös feltételeket teremtett az ott lakóknak a helyben maradásra. Azóta Ökördi- puszta hovatovább összeépül a közeli tanyaközponttal, Erdőtelekkel. A húshasznú marhatartásra áttért állami gazdaságnak Ökördi- pusztán megszűnt a tehenészete és tejfeldolgozója. Az elárvult épületekben kiegészítő ágazat- * ként, ipari üzemet rendezett be a kiskőrösi ipari szövetkezettel' együttműködve az állami gazdaság. A nagyüzem dolgozóinak hozzátartozói találtak otthonukhoz közeli elfoglaltságot. Huszonnégy leány és asszony dolgozik az ökördi kerületben működő, bukósisakgyártó részlegben. A nyersanyagot a járási székhely ipari szövetkezete szállítja, az állami gazdaság dolgozói, s hozzátartozóik a bukósisak alapozó festését, csiszolását, lakkozás előtti felületkezelését vég• A műanyag sisakra szórópisztollyal egyenletesen lehet az alapozófestéket rávinni. • Ha megszáradt a festék, a csiszolás következik. zik igen eredményesen. A szövetkezet elégedett a munkájuk minőségével. K. A. • Öten a huszonnégyből. (Méhesi Éva felvételei) Fényorgona a Skálának • A Szabolcs-Szatmár megyei sényöi Zöld Mező Mgtsz elektronikai melléküzemágában kilencvennégy nőt foglalkoztatnak a mezőgazdasági munkák befejeztével. Betanított munkásként jelfogósávokat szerelnek BHG-gyártmányú telefonközpontokhoz,, és megkezdték a fényorgona gyártását a Skála Áruház rendelésére. Ä fényorgona lemezjátszóhoz, magnetofonhoz és rádióhoz csatlakoztatható. A képen: az elkészült fényorgona műszeres vizsgálata. (MTI-fotó)
