Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. december 18. Üjabb intézkedések ,a lengyel helyzet normalizálására A szükségállapot körülményeit természetesen nem könnyű elviselni, dé miután az emberek meg vannak győződve arról, hogy ez az állapot végeredményben a kívánt nyugalomhoz fog vezetni, elviselik a nehézségeket és örömmel üdvözölnek minden olyan hírt, amely a helyzet normalizálódásáról szól. — írja a lengyel hírügynökség. Kádár János Moszkvában Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa meghívására — Leonyid Brezsnyevnek, az. SZKP KB fő­titkárának, a Szovjetunió Legfel, sőbb Tanácsa Elnöksége elnöké, nek 75. születésnapja alkalmá­ból — csütörtökön Moszkvába ér­kezett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára. Fogadására a szovjet főváros Kijevi pályaudvarán megjelent Arvid Pelse. az SZKP KB PB tagja, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára, valamint az SZKP KB több veze­tő munkatársa. Jelen volt Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. események sorokban BUDAPEST_________ _________ L ázár-, György, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsának elnöke, és Apró Antal, .az or­szággyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta ^Robert Beau- jontj Svájc rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. GENF ____________________ Csütörtökön Genfben teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folytatott tárgya-: jósok keretében. A következő ülést 19821 január 12-re tűzték ki. BONN _______________________ . Bohuslav Chnoupek csehszlo­vák külügyminiszter csütörtökön kétnapos NSZK-beli látogatásra Bonnba érkezett. Hafts-Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszterrel ;a kétoldalú kapcso­latok témakörén kívül megvitat­ja' a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit is. Chnoupeket fogadó­ja Helmut Schmidt kancellár. Persze nem mindenkinek illik a terveibe a lakosság józan ön­mérséklete és a szükségállapotot rögzítő dokumentumok betűjéhez való ragasz'kodásá. Varsóban és a fővároson kívül az utcákon, a gyárakban veszélyes zavarkeltők hideg fejjel mesterkednek azon, hogy az embereket az utcára erő­dítsék, mégpedig a 11 évvel ez­előtti tenger-melléki események évfordulójának ürügyével. A szükségállapotot meghirdető dekrétum egyértelműen ’leszögezi: bármiféle célú gyűlés és- össze­jövetel szervezéséhez szükséges az illetékes állami hatóság ide­jében kért és megadott engedé­lye. ­Így óriási felelősséget vállalnak magukra azok, akik á szükség­állapot törvényének megsértésére igyekeznek rábeszélni az embe­reket. Végül is kikre számítanak? A fiatal és tapasztalatlan embe­rekre, azokra, akiket még meg lehet téveszteni álhazafias jelsza­vakkal. És természetesen azokra, akiket élvakított a gyűlölet. Csütörtökön délben a varsói városközpont nyugodt képet mu­tatott. Emlékezetes, hogy erre a napra hirdette meg egy -héttel ezelőtt a „Szolidaritás” azt a nagyszabású tiltakozó akciót, amelynek résztvevői az 1970. évi decemberi események évfordulója alkalmából szooialistaallenes jel­szavakkal vonultak volna fel. A nemzeti megmentés katonai tanácsa — mint ismeretes — rendeletileg tiltott be minden­fajta gyülekezést és egyéb-nyil­vános töme'gmegmozdulást. A ha­tóságok szerdán a rádió és a tele­vízió útján többször is emlékez­tették a lakosságot arra, hogy szükség esetén érvényt szereznek a közzétett rendeleteknek. Á lengyel fővárosban) — főkép­pen az egyetem környékén — harckocsik és páncélozott- jármű­vek cirkálnak. Egyes városré­szekbe a gépkocsival való behaj­tást csak különleges engedéllyel rendelkezők számára teszik lehe­tővé. A járőrök udvariasan, de határozottan igazoltatják a járó­kelőket és a gépkocsik utasait. Varsó utcáin szerdán délután megjelentek a fehér-piros karsza­lagot viselő, önkéntes munkás- milicista járőrök. A lengyel fő­város ipari üzemeinek rrt-unkásai a katonai és rendőrjárőrökkel együtt ügyelnek á közrend . be­tartására. A varsóiak sok helyütt forró teává! és élelemmel kínál­ják a mínusz tizenkét fokos hi­degben járőröző osztagok tagjait. Az államtanácsnak a szükség- állapot bevezetését elrendelő, de­cember 13-án elfogadott dekrétu­ma alapján internálták a „Szo­lidaritás”, , valamint az illegális államellenes szervezetek szélső­séges vezetőinek csoportját — je­lentette csütörtökön a PAP hír- ügynökség. A nyilvánosságra hozott első, 57 nevet tartalmazó listán a töb­bi között ott találhatók a „Szoli­daritás” országos bizottságának tagjai: Andrzej Gwdazda, Marian Jurczyk, Karol Modzelewski, Grzegorz Pal'ka, valamint . Ta- deusz Mazowiecki, a „Szolidari­tás” hetilapjának főszerkesztője, és az országos bizottság szakér­tői: Ryszard Bugaj és Bronislaw Geremek. A „Szolidaritás” | regionális szervezeteinek 13 elnöke és egyéb tisztségviselői közül a névsor Jan Rulewskit, a „Szolidaritás” byd- goszczi regionális szerkezetének elnökét, illetve ' Janusz Onyskde- wiczet, a „Szolidaritás” varsói szervezetének sajtószóvivőjét em­líti. A „független i Lengyelország konföderációjának” vezetői, va­lamint a KŐÉ 14 tagja, köztük Jacek Kuron és Adam Michonik is a listán szerepel. A jegyzéken feltüntetett további személyek a többi illegális szervezet vezetői. A lengyel főügyészség közleménye A lengyel főügyészség sajtókér­désekkel foglalkozó; osztálya kép­viselőjének tájékoztatása alapján a PAP hírügynökség csütörtökön arról számolt be, hogy a Lengyel Népköztársaság ügyészségének helyi szervei folytatják a szük­ségállapot elrendelését bejelentő ' dekrétum megsértésével ■ kapcso­latos vizsgálatokat. A lódzi vajdasági bíróság rend­kívüli sürgősséggel vádat emelt Andrzej Slowik, a „Szolidaritás” regionális szervezete elnökének, és helyettesének ügyében. Mind­kettőjüket azzal vádolják, hogy tiltakozó akciót szerveztek és va­lósítottak meg azzal a céllal, hogy sztrájkbizottságokat alakítsanak, és általános sztrájkot szervezze­nek. Dombrowa-Górnicza város ügyészsége ugyancsak rendkívüli sürgősséggel eljárást indított a „Katowice” kohóműben működő „Szolidaritás” tagjainak egy cso­portja ellen. A csoport tagjai a „Szolidaritóá” különkiadásában a LEMP tagjainak meggyilkolására, valamint sztrájkra és a szükség- állapotot elrendelő dekrétum élet­belépéséből adódó döntésekkel való szembeszegülésre szólították fel a kombinát dolgozóit. NYUGAT-EURÓPA Tizenegymillió munkanélküli Nyugat-Éurópában jelenleg ti­zenegymillió munkanélkülit tar­tanak számon, s az előzetes becs­lések 1985-re tizenötmillió állás­keresőt jósolnak az itteni orszá­gokban. Csak az Európai Gazda­sági Közösség tíz tagállamában a tél küszöbén több mint kilenc­millió a munkanélküliek száma. A gondokat fokozza, hogy az állástalanság időtartama is hosz- szabbodik, a munkakeresők 50 százalékának több mint hat hó­napja. 25 százalékuknak pedig már legalább egy éve nincs munkája. Az NSZK-ban is, ahol a ’munkanélküliség néhány éve még elképzelhetetlen volt, októ­berben 1,3 milliót tartottak nyil­ván, és Graf Lambsdorff gazda­sági miniszter szerint ez a szám január—februárra kétmillióra is emelkedhet. Különösen a fiatalokat érinti súlyosan a munkanélküliség. A francia munkanélküliek 40 száza­léka 25 éven aluli, az olaszoknál 60 százalék a fiatal. Esther Boy- lan, a genfi Nemzetközi Munka­ügyi Hivatal képviselője mondta: „A fiatalok legtöbbje nem ismeri a válság okait, s így saját balsor­sáért, azért, hogy nem talál mun­kát, önmagát teszi felelőssé”. A fiatalok munkanélkülisége, elke­seredettsége olyan kitörésekre ve­zet, mint az emlékezetes nyári angliai zavargások, amelyek sú­lyos gondokat okoztak a londoni kormánynak. • A munkanélküli segélyek csak ideig-óráig és az egyes országok­ban különböző mértékben, ellen­súlyozzák a kereset kiesését. Nagy-Britanniában \ például 25 százalékkal kisebb a segély, mint az NSZK-ban és Belgiumban, ám Thatcher asszony kormánya még ezt is csökkenteni kívánja. A munkanélküliség egyre nö­vekvő politikai gondot jelent az érintett országokban. Az embe­rek a kormányokat teszik fele­lőssé a növekvő bajokért. Ezt mutatja a munkanélküliség által legjobban sújtott Belgium példá­ja (a keresőképes lakosság 12,8 százalékának nincs munkája), ahol szinte állandósult a kor­mányválság. Súlyosbítja a hely­zetet a gazdasági válság. Nyugat- Európában 1976 óta csak a textil­iparban 8,8 millió munkahelyet kellett felszámolni. A gépipar-, ban 2,5 millióval, a jármű- és hajóiparban 6,3 millióval, a fém­iparban 8,2 millióval csökkent a foglalkoztatottak száma. Az autó­iparban minden ötödik munka­hely forog veszélyben. A nyugati közgazdászok a vál­ságot és az ezzel előállott munka- nélküliséget a többi között a. kö­vetkező okokkal magyarázzák: 1. A kétszer, 1973-ban és 1979- ben bekövetkezett olajárrobbanás és energiaválság, amely arányta­lanul megdrágította a termelést, és' nagyarányú struktúraváltást tett szükségessé. 2. A bérfeszültség a fejlett tő­kés- és a fejlődő államok között. Az alacsony munkabér számos tőkést arra késztetett, hogy vál­lalatit azokba az országokba he­lyezze át, ahol olcsóbb a munka­erő. • Egyre nőnek a sorok a munkaközvetítő hivatalok előtt. Képünk a dortmundi (NSZK) munkaközvetítő váróhelyiségében készült. Itt ha. vonta több mint négyezerrel nő a munkát keresők tábora. •w&m. ___________ S MNtE* IX"*' AAAéá iAAÉA ÉMM é I'OSSMtfTAMUfNMMi UtÉt Aáááé MÉM MŰÉ MÉM ímubTTTTT TiTn mim TT turnét mm TV . ___ i o.« • Munkanélküliség a nyugat-eu­rópai országokban 1981 szeptem­berében abszolút számokban és keresőképes lakosság százaléká­ban. 3. A fokozódó protekcionizmus, amely útját állja a világkereske­delem fejlődésének. 4. A devizaárfolyamok szabad­dá tétele, az átváltási árfolyamok ingadozása bizonytalanná tette az exportüzleteket., 5. Az infláció növeli a vállal­kozások bizonytalanságát és be­folyásolja a beruházási tevékeny­séget. Ugyanígy hatnak a magas 'kamatok, mert nehezítik a hitel- felvételekét. 6. A 60-as évek demográfiái robbanása a 80-as években.hat. A statisztikusok szerint, az elkö­vetkező időszakbaii csak a Közös Piac országaiban évente 5—800 ezer új munkaerő elhelyezéséről kéne gondoskodni. A Közös Piac kormányainak célja: 1985-re. átlagosan három százalékra csökkenteni a munka­nélküliséget, kivihetetlennek lát­szik. Ehhez ugyanis a gazdasá­gok évi hétszázalékos növeke­dése lenne szükségés, miközben 1981-ben az NSZK-ban, Nagy- Britanniában, Franciaországban és Olaszországban mindössze 0,5 százalékos volt a gazdasági nö­vekedés, s a kilátások jövőre sem jobbak. Gáti István FNááAAÉ AAÉM KttSUffi innen MÁM ÉÉÉM LANOt «ÉÉÉ* "ysQb «AMA* nun cum mtá ma NAPI KOMMENTÁR Szünet előtt Madridban Ma ismét plenáris ülést tarta­nak Madridban. Immár több minit egy esztendeje tanácskoz­nak a spanyol, fővárosban a hel­sinki alapokmányt aláírt har­mincöt állam képviselői, & nyil­vánvaló: a többszörösen meg­hosszabbított határidőt nehezen lehet betartani.. Most a fő feladat a tanácsko­zás záróokmányának megszöve­gezése lenne. A madridi tanács­kozás munkamódszere a kon­szenzus, azaz a dokumentumba csak olyan megállapítások kerül­hetnek, amelyekkel minden egyes résztvevő egyetért. Az első „helT sinki utótanácskozás”, amelyet Belgrádbam tartottak, végül is csak egy igen rövid zárónyilat­kozattal fejeződött be, s az ott tanácskozó diplomaták munkájá­nak fő eredménye a tárgyalások •fenntartása volt. Azt a célt, hogy a Helsinkiben megkezdett euró­pai enylhülési folyamatot más szférákra, mindenekelőtt katonai területre is. kiterjesszék, akkor ott nem tudták elérni. Ezért is szorgalmazták a szocialista or­szágok, hogy Madridiban töreked­jenek ennek a fontos kérdésnek a megvitatására, s lehetőség sze- • rin.t hozzanak határozatot az összeurópai leszerelési értekezlet összehívásáról. Ez a tanácskozás lenne hivatott megvitatni a kü­lönböző bizalomerősítő intézke­dések kiterjesztését, s megterem­teni az európai katonai enyhülés előmozdításának feltételeit. Az ugyanakkor nyilvánvaló volt, hogy Madrid nem veheti át más leszerelési fórumok munkáját, nem helyettesítheti a szovjet— amerikai SALT-megbeszéiéseket vagy a Bécsben folyó közép-euró­pai fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokat. A szocialista közösség tagálla­mai természetesen nem szorít­koztak a katonai témakörre, több olyan javaslattal álltak elő Mad­ridban, amelyek általában elő­mozdíthatják a kontinens orszá­gainak sokoldalú együttműködé­sét. Álláspontjuk nagymértékben rugalmas, kompromisszumokra törekvő volt a kezdettől fogva. Hogy mostanáig ennek ellenére nem értek el eredményt, annak egyes egyedül az Egyesült Álla­mok és szövetségesei obstrukciós politikája az oka. Ismét megpró­bálták felmelegíteni például az emberi jogok állítólagos kelet­európai megsértésének, ügyét — Madridot propagandakampá­nyuk eszközévé akarták tenni. A leszerelési értekezlet összehí­vását pedig a Nyugat csak úgy akarta elfogadni, hogy az eleve biztonsági előnyökhöz juttassa az atlanti szövetséget... Ezek után érthetőek a záróok­mány megszövegezésének nehéz­ségei. Jó jel a semleges és el nem kötelezett országok újabb kezdeményezése. Ezt a szerdai ülésen á résztvevők jelentős ré­sze kedvezően értékelte. Iljicsov szovjet külügyminiszter -helyet­tes, delegációvezető kijelentette: küldöttsége hajlandó a dokumen­tumot tárgyalási alapnak elfo­gadni, annak ellenére, hogy a semlegesek záróokmány-terve­zetének számos hiányossága van. A nézetek közelítése tehát to­vábbra is nehéz feladat. Ezért valószínűnek látszik, hogy most Madridban viszonylag hosszabb szünet következik. Ez alatt a diplomaták kipihenhetik a hosz- szú tárgyalások fáradalmait, s kormányaikkal egyeztetik a vég­leges záróokmányra vonatkozó el­képzeléseket. Miklós Gábor Szíria arab összefogást kér az izraeli tervek meghiúsítására Böcz Sándor, az MTI tudósító­ja jelenti: Damaszkuszban csütörtökön hivatalosan bejelentették, hogy a szíriai kormány az arab orszá­gok rendkívüli külügyminiszteri értekezletének sürgős összehívá­sát1 kérte a Golan-fennsík izraeli óinhéktá'lása nyomán előállt hely­zet, a szükséges válaszintézkedé­sek tanulmányozása‘végett. Hafez Asszad szíriai elnök több arab vezetőivel, lépett érintkezés­be az egységes arab álláspont kialakítására, az’ arab szolidari­tás erősítése végett — jelentette be Abdel Halim Khaddam kül­ügyminiszter, a szíriai parlament szerda esti, rendkívüli ülésén. Hozzáfűzte: .Izraelt az arabok megosztottsága' és a stratégiai egyensúly hiánya bátorította fel a Golan-fennsík bekebelezésére. A Golan-fennsíkot további arab terülétek annektálása követi. A mostani lépés csupán része az expanziós ólom, a Nílustól az Eufráteszig terjedő Izrael meg­valósítását célzó stratégiának. Khaddam közölte, hogy a szí­riai vezetés megtette a helyzet által megkövetelt intézkedéseket, és fenntartja magának a jogot a megfelelőnek ítélt kezdeménye­zésre. A Szíriának és a palesztin ellenállási mozgalomnak nyújtott szóbeli támogatóst a tettek nyel­vére kell lefordítani — folytatta. — Minden szükséges eszközt Szí­ria rendelkezésére kell bocsátani ereje növeléséhez. A Golan-fennsíkon folytatódott, az izraeli annexió ellen tiltakozó szíriai lakosság általános- sztrájk­ja. Csütörtökön második napja tartottak zárva az üzletek, az is­kolák, a szolgáltató intézmények. A fennsíkon élő arab dolgozók nem jelentek meg izraeli mun­kahelyükön. A teljes munkabe­szüntetéssel párhuzamosan az egyik druz település fiataljai tüntetésen tiltakoztak az önké­nyes izraeli* lépés ellen. Az ENSZ-közgyűlés 36. ülés­szaka Szerdán egész sor határo­zatban ítélte el Izraelt település- politikája és annexiós törekvései miatt. A legutóbb bekebelezett Golan- fennsíkról született határozat — amelyet 141 szavazattal fogadtak el az egyetlen izraeli szavazat ellenében — elítéli Tel-Avivot, semmisnek és elfogadhatatlannak minősíti Izrael döntését, és az 1949. augusztus 12-én kelt, a pol­gári személyek háborús időben történő védelméről szóló genfi konvenció megsértésével vádolja. A közgyűlés egy másik határo­zatában elítélte az Egyesült Ál­lamokat, amiért az Izrael kérésé­re kiadott Tel-Avivnak egy ál­lítólagos palesztinai terroristáit. A dokumentum követeli az illető azonnali szabadon bocsátását. Végezetül a közgyűlés 68 sza­vazattal 22 ellenében és 53 tartóz­kodás mellett határozatot foga­dott el, amely felszólítja a Sal­vadorban szembenálló feleket, hogy tárgyalás útján keressenek békés megoldást, szüntessék be a terrort, és szervezzenek szabad választásokat. Kinevezték az új belga kormányt Csütörtökön kineveztek az új belga kormányt, arhejynek tagjai azonnal le is tiették a hivatali es­küt. A 15 tagú kabinetet Wilfried Martens flamand keresztényszo­cialista politikus vezeti. A kor­mányfőn kívül a keresztényszo- cialista párt (PSC) flamand szár­nya, a keresztény néppárt (CVP) 4, a flamand liberálisok 3,. a val­lon liberálisok 4 és a vallon ke­resztényszocialisták 3 helyet kaptak a kormányban, amelyben a pártvezetők is helyet foglalnak miniszterelnök-helyettesi . rang­ban. A külügyminiszter Leo Tindé- mans, pénzügyminiszter és • kül­kereskedelmi miniszter a flá- mapd liberális Willy de Clercq, gazdasági miniszter a volt kor­mányfő, Mark Eyskens, hadügy­miniszter pedig Freddy Vreven. 'Ez az ötödik Martens-kormány. A kormányfő — 45 éves jogász és a CVP volt elnöke — 1979* től ez év tavaszáig négy egymást követő balközép kormány élén állt már. Martens pénteken mutatkozik be a parlamentben programbe­szédével, a kormányfő nagy vo­nalakban azonban már vázolta a készülő programot, amely ke­mény jobboldali gazdaságpoliti­kát ígér. SZILVESZTEREZZEN NÁLUNK — Az óév búcsúztatásához biztosítunk Önnek: ízletes ételeket, zamatos italokat, hangulatos zenét, kellemes környezetet, udvarias kiszolgálást TOMBOLA — NYEREMÉNYEK — VIDÁMSÁG! Asztalfoglalás az _ SZILVESZTEREZZEN NÁLUNI Várja kedves szórakozni yágyó vendégeinket Kiskunfélegyházán a KISKUNSÁG ÉTTEREM, Petőfi tér 1. HALÁSZCSÁRDA, Petőfi tér 2. VIRÁG ESZPRESSZÓ, Zrínyi u. 11. Kiskunhalason az ALFÖLDI ÉTTEREM, Lenin tér 6. HALASI CSÁRDA, Szász K. u. 5. üzletvezetőnél! Jó szórakozást és boldog új évet kíván a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents