Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-18 / 296. szám
vvv X x a n a d Várható időjárás ma estig: átmeneIII 1.1/Vtileg csökkenő felhőzet, számottevő havazás nélkül. Délnyugat felől megnövekvő felhőzet, egyre több helyen újabb havazás. A többfelé erős északi szél éjszakára mérséklődik, majd délkeletire fordul. Többfelé hófúvás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 8, mínusz 13 fok között, főként északon, északkeleten mínusz 15 fok kö- rül. A legmagasabb, nappali hőmérsék let —2, —7 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 296. szám Ára: 1,40 Ft 1981. december 18. péntek Energiatakarékosság a vállalatoknál Az MSZMP Központi Bizottsága 1981. december 3-i ülésén értékelte az idei gazdasági építőmunka tapasztalatait, és ezzel kapcsolatosan egyebek között megállapította, hogy az energiafelhasználás nem haladja meg a múlt évit. A Központi Bizottság a jövő évi terv és állami költségvetés irányelveiről határozva leszögezte, hogy: „Gyorsítani kell az energiatakarékossági program végrehajtását. A tüzelőanyag- és energiafelhasználás az ez évit lehetőleg ne haladja meg. Az összes energiafelhasználásban valamelyest csökkenjen a szénhidrogének aránya. Elsősorban a kőolajtermékek helyettesítésére, fajlagos felhasználásuk csökkentésére kell erőfeszítéseket tenni.” Bác's-Kiskun megyében az egyik legjelentősebb energiafogyasztó a 9. számú Volán Vállalat. A te- hergépokcsik és autóbuszok sokasága csak igen nagy mennyiségű benzinnel és gázolajjal üzemeltethető. Mégis, ebben az esztendőben is, jelentős üzemanyag- ,mennyiséget takarítottak meg. — Ez a törekvés nem újkeletű nálunk — újságolta Friedrich József műszaki igazgatóhelyettes. — Évek óta következetesen igyekszünk a fajlagos fogyasztást leszorítani. A célt részben műszaki, részben forgalomszervezési intézkedésekkel érik el a Volánnál. A járművek fogyasztását rendszeresen bemérik, s a gépkocsivezetőket az üzemanyag-megtakarítás arányában premizálják. A legfontosabb szempont emellett az, hogy minden célra az arra leginkább megfelelő gépkocsit vegyék igénybe, a járművek jól ki legyenek használva, és az üresen megtett kilométerek a legminimálisabbra csökkenjenek. Ugyancsak' az energiatakarékosságot szolgálja a nagy benzinfogyasztású ZIL-tehergépkocsik éves futásteljesítményének korlátozása, illetve a kiöregedett ZIL-ek takarékosabb, gázolajüzemű járművekre való kicserélése. A műszaki igazgatóhelyettes beszámolt arról is, hogy vezetés- technikai oktatáson vesznek részt a nagy fogyasztású gépkocsik vezetői. A fogyasztásjelző műszerekkel falszerelt ZIÉ-gépkocsin a vezetők megtanulják, hogy a gáz- és fékpedál megfelelő kezelésével, ‘a sebességi fokozat jó megválasztásával jelentős üzemanyag-megtakarítás érhető el. Az éves szinten 800 mililiós termelési értéket produkáló vállalatnál az idén abszolút értékben 550, fajlagosan 890 tonna üzemanyagot takarítottk meg. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál ugyancsak egy sor eredményesen megvalósított elképzelést tartalmazott az idei energiatakarékossági feladatterv. Zima Tibor főmérnök véleménye szerint több vonatkozásban is sikerült előre lépni ezen a területen. Az egyik ilyen intézkedés a Szegedi úti irodaépület hagyományos villamos fűtésének a megszüntetése volt. Itt jelenleg szén- és olajtüzelésű kályhákat alkalmaznak, de nem mondtak le az olaj fűtés teljes kiiktatásáról és az energiatakarékos hőtárolós fűtőkészülékek üzembe állításáról sem. Ha a központi épületben még nem is, de a munkahelyek jó részén már megszüntették az olaj- fűtést. Jól bevált, ezért több helyen is beépítésre kerül majd a Tabi Tsz vegyestüzelésű hőlég- befúvó berendezése. Ebben a fűtőkészülékben az építkezések sorén keletkező valamennyi gyúlékony törmelék jó hatásfokkal elégethető. Ilyen hőlégbefúvóval fűtik már most 'a tiszaalpári lakatosüzemet, a kecskeméti gépjavítóműhelyt, és a Gyógypedagógiai Intézet téliesített építési területét. Fest Miklós, a BÁCSÉPSZER energetikusa elmondta, hogy csupán Tiszaalpáron 3450 forint értékű tüzelőolajat takarítanak meg e fűtési móddal naponta.' A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat házgyárában a panelérlelő gőzölő kádak hőszigetelésének megjavításával értek el jelentős energiamegtakarítást. Ezek a hatalmas kádak, amelyekben a betonpaneleket forró gőz adagolásával 8—10 óra alatt szilárdra érlelik, maguk is betonból vannak, így hőáteresztő képességük fokozott. Nagy Zoltán üzemvezető most arról tájékoztatott, hogy angol, szabadalom megvásárlásával a gőzölőkádakat 10 centiméter vastag PSB könnyűbeton-béléssel látták el, minek következtében 26 százalékkal csökkent a betonérlelésre felhasznált energia. Mivel mind a 30 darab medencét höszigetelték, az energiamegtakarítás értéke egy esztendő alatt 880—890 ezer forint. S. B. • Hat darab vegyestüzelésű hőlégbefúvót használnak BÁCSÉPSZER-nél. Számuk a jövőben emelkedik. jelenleg a «MA Vl>u‘ m • j r • r A jövő évi költségvetés vitajavai megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Az 1982. évi állami költségvetés megvitatásával csütörtökön 10 órakor megkezdte téli ülésszakának munkáját az országgyűlés; Az ülésteremben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá az emeleti páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd törvényhozásunk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták a téli ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről; 3. Interpelláció. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — He- tényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. Hetényi István expozéja Bevezetőben a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az 1982. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat a VI. ötéves tervben és a kormány programjában megfogalmazott célok valóravál- tását szolgálja. Előirányzatai összhangban vannak a népgazdaság 1982. évi tervével, amelynek irányelveit az MSZMP Központi Bizottsága nemrégiben hagyta jóvá. Az előirányzatok a jelenre épülnek, figyelembe veszik a jövő feltételeit és a VI. ötéves terv céljait. Realitás és a politikát alátámasztó célirányosság — ez volt a két fő szempont a javaslat ' kidolgozásakor. A jeléh' gazdasági folyamatait úgy summázhatjuk, hogy ez évben a két fő gazdaságpolitikai feladat megvalósítása a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának lényegében megfelelt: a külgazdasági egyensúly a tervezetthez közelállóan alakul, az életszínvonal pedig kismértékben emelkedik. Ezt becsülnünk kell, különösen, ha arra gondolunk, hogy a bonyolult nemzetközi és gazdasági körülmények miatt a vártnál is nehezebbek voltak munkánk feltételei. Az idei munka tapasztalatai Elbizakodottságra azonban a legkisebb okunk sem lehet. Különösebb vizsgáját nélkül is felismerhetők a gazdálkodás gyengéi. Ezek közül említést érdemel, hogy az ipar termelése ugyan idén ismét nőtt, de az értékesítés szerkezete és a termelés versenyképessége nem fejlődik elég dinamikusan. A mezőgazdasági termelés alig haladja meg a múlt évit, és elmarad a tervben számítottól. Ez főleg az időjárással függ össze. A külkereskedelem eredményei, a feltételezettnél nehezebb körülmények ellenére, összességükben kielégítőek. A KGST-országokba irányuló kivitelünk a behozatalnál nagyobb ütemben bővült, eleget tettünk exportkötelezettségeinknek. A tőkés világgazdaságban évek óta húzódó pangás mellett az ipari export csak lassan nőtt. egyes ágazatokban visszaesett, örvendetes viszont, hogy a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek kivitele dinamikusan bővül. Kedvező, hogy ebben a viszonylatban exportárainkat jobban növeltük, mint ahogyan behozatalunk drágult. Konvertibilis valutában folyó külkereskedelmünk alapjában kiegyensúlyozott, de külföldi adósságaink kamatai komoly terhet jelentenek. összességében a felhasználás ma is nagyobb az előállított jövedelemnél, bár ez a különbség lényegesen kisebb, mint néhány évvel ezelőtt volt. A megtermelt jövedelem és a felhasználás különbségének csökkentése a következő években is elkerülhetetlenül szükséges. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása mind a beruházás, mind a fogyasztás terén kissé nagyobb a tervezettnél. A lakosság fogyasztása — ösz- szehasonlító áron számítva — a tervezett 1,5 százalékkal szemben előreláthatólag 2—2,5 százalékkal emelkedik. A lakosság pénzjövedelme 7 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal a tervezett kereten belül, 4,5 százalékot alig meghaladóan nő, így az egy főre jutó reáljövedelem emelkedése közel 2 százalék. A lakosság, áruellátása megfelelő. Különösen fontos, hogy kiegyensúlyozott az élelmiszer-ellá' -i I i ü m tás. Az ipar javuló munkája mellett fokozatosan érezhető a kereskedelem és vendéglátás törekvése gazdálkodásának javítására, a lakosság jobb kiszolgálására. Az életkörülmények alakításában nagy szerepet játszó költségvetés a társadalmi kötelezettségeknek 1981-ben is eleget tesz, sőt — részben az 1980. évről áthúzódó beruházások üzembe lépése nyomán — az intézményhálózat a tervet meghaladóan bővül, az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások előirányzata meghaladja a tervezettet. Az egész költségvetésben gond viszont,' hogy — egyidejűleg — a nemzeti jövedelem növekménye a tervezettnél kisebb. A vállalatok nyereségének tömege is — bár összegében több, mint 10 százalékkal emelkedik — kissé elmarad a tervezettől. A költség- vetés hiánya az összes tényező együttes hatásaként néhány milliárd forinttal meg fogja haladni a tervezettet. A továbbiakban arról szólt á pénzügyminiszter, hogy az 1982. évi költségvetésnél változatlanul az ötéves tervben megfogalmazott két fő gazdaságpolitikai célt, a külgazdasági egyensúly javítását és az életszínvonal megőrzését tartjuk követendőnek. Legfontosabb feladat a versenyképesség, a kezdeményezőkészség növelése A költségvetés előirányzatai arra épülnek, hogy jövőre a nemzeti jövedelem emelkedése az 1982. évi terv előirányzata szerint, összehasonlító áron 1—1,5 százalékot ér el. A külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy a belföldi felhasználás kismértékben mérséklődjön. Ennek arányait az életszínvonal megőrzésére irányuló törekvésünk meghatározza. A lakosság fogyasztását 0,5 vagy 1 Százalékkal tudjuk növelni, a felhalmozás pedig 10—12 százalékkal csökkenni fog. Sokan talán keveslik, szükségtelen visszafogásnak minősítik a tervezett növekedési ütemet. Valójában a termelés, valamint a nemzeti jövedelem tervezett növekedése az elmúlt két év átlagánál nagyobb ütemű. De a lényeg »az, hogy a várható feltételekeit mérlegelve, ilyen mértékű növekedés látszik összeegyeztet- hetőnek az egyensúlyi követelményekkel. Ez a növekedés számol már egy sor meghozott és további intézkedés, erőfeszítés sikerével. Feltételezi, hogy az átlagos növekedés a jól gazdálkodók előretörése, a rosszabbak Visszaszorulása révén valósul meg. Annak, hogy szándékaink megvalósuljanak, nemcsak a gazdasági, de a társadalmi tényezők is fontos elemei. A társadalom értékítéletében nagyobb rangot és támogatást kell kapnia azoknak a kollektíváknak és vezetőknek, akik már eddig is eredményes munkát végeztek, hatásos kezdeményezéseket tesznek a termelés versenyképességének, az igények jobb kielégítésének érdekében. Hetényi István ezután a gazdasági fejlődés kulcskérdéseivel foglalkozott. Kiemelte: az első és legfontosabb feladat a verseny- képességet növelő, az igények jobb kielégítését szolgáló kezdeményezés és felelősség, az ilyen értelemben vett vállalkozókészség erősítése. E folyamat immár tradicionális eleme — mondta — a versenyképes export árualapokat létrehozó, a Magyar Nemzeti Banktól kedvezményes hitellel támogatott kapacitásbővítés. A termelés megújítása mindenki számára szükségszerű, aki piaci pozícióit tartani, vagy javítani akarja. Sokan felvetik, ha a gazdálkodóknál több pénz volna, köny- nyebben alkalmazkodnának a feltételekhez. Ebben van némi igazság. De nincs még messze az az idő, amikor sok vállalatnál volt — mai szemmel nézve — pénzbőség is. Néhány ma kihasználatlan kapacitás azt jelzi, hogy egyesek a pénz felhasználásakor nem a haladás követelményéhez, nem a vevők változó igényeihez igazodtak, és nem ritkán pazarló, ex- tenzív beruházásokat valósítottak meg. Még ma is van olyan építkezés, amelyet nyugodt szívvel minősíthetünk feleslegesnek, elhagyhatónak. A tanulság az, hogy pénzünket elsősorban a termelést — gyártmányban és technológiában egy-' aránt — megújító, úgynevezett innovatív fejlesztésekre fordítsuk. Ezt a fajta fejlesztést csak a vállalatok, szövetkezetek vezetői valósíthatják meg, de a jó gondolátok megvalósításának útját mi is hatásosan kívánjuk egyengetni. Ennek jelei többek között: az innovációs alap létrehozása, az újítási díjaknak a vállalatok szemszögéből kedvezőbb elszámolási feltételei, a fővállalkozások támogatása. Lehetőség nyílik a műszaki újdonságokat bevezető, úgynevezett fejlesztő vállalatok alapítására is, amelyek az innováción alapuló fejlesztés eredményéből közvetlenül és személyre szólóan is--érdekeltek lesznek. Arról is szólt a miniszter: a vállalati törvény ez évi módosításának egyik fő vonása ugyancsak az, hogy szélesedjék a vállalatok gazdálkodási lehetősége. Továbbra is közvetlenül vizsgáljuk — mondta — a legnagyobb vállalatokat, hogy méreteik, szervezeti felépítésük valóban á termelőerők és termelési viszonyok legkedvezőbb összhangját feje- zik-e ki. Elismerést érdemel, hogy egyre több vállalat gazdaságszervező munkájában, gazdasági stratégiájának alakításában már kifejezésre jut a rugalmas, az adott feltételekhez igazodó, hatékonyságra törő magatartás, a belső szervezet és érdekeltségi rendszer korszerűsítése, a fejlesztés, termelés és értékesítés egységes folyamattá szervezése. Annál inkább elégedetlennek kell lennünk azokkal szemben — akik — az ellenőrzés tanúsága szerint — alacsony jövedelmezőség, visszaesés vagy veszteséges voltuk ellenére nem törekednek tevékenységük megújítására, akiknek magatartására a „sült galamb” vá- rása a jellemző. Az államtól azonban „verebet” is csak a termelés korszerűsítéséhez lehet várni, azt is csak a saját erőfeszítés kiegészítéseként. Az említett intézkedések kiegészítői a szocialista szektorhoz kapcsolt és a magántermelők ösz- szefogására épülő kisvállalkozás fejlődését segítő új intézkedéseink. Az új vállalkozási formáktól azt várjuk, hogy ahol eddig a lakossági ellátás — vagy éppen a nagyvállalatok ellátása — hiányos vagy csak veszteséggel volt fenntartható, Jobban elégítsék ki a fogyasztói igényeket. A törvényes keretek között segítjük és bátorítjuk ezt a tevékenységet. Nem osztjuk azon gazdasági vezetők aggodalmát, hogy ezek -a kisebb vállalatok ártanak a szocialista építésnek. Elgondolkodtató, hogy milyen gazdálkodási színvonal lehet ott, ahol a kisüzem konk-urrenciájától is így félnek. Az állam őrködni fog azon, hogy ez a tevékenység is csak munkán alapuló, a teljesítménnyel arányos jövedelmeket nyújtson.' Az energiagazdálkodás javításáért A vállalkozó-, a kezdeményezőkészség után a másik kiemelt kérdés az energiagazdálkodás. Az energiatakarékosság sikerének döntő feltétele, hogy a vállalatok érezzék ennek szükségét. Ehhez hozzásegít, hogy ma a vállalatok költségei közt már megfelelő súllyal érvényesül az energiaköltség. A Minisztertanács cselekvésre késztető energiagazdálkodási programot hagyott jóvá, és 1981- re energiaracionalizálási célokra 1,2 milliárd forint állami támogatást irányzott elő. Az év folyamán a fokozatosan kibontakozó társadalmi aktivitás nyomán születtek már eredmények az- energia ésszerűbb felhasználásában. A takarékosság próbaköve természetesen mindig az ésszerűség. Mert, ha például' több fény kell az iskolákban, és ehhez ki kell cserélni a fényforrásokat — akkor erre a költségvetésből külön is áldozunk. Az 1982. évi népgazdasági terv a program mielőbbi, gyorsított megvalósításához már 2 milliárd forint támogatást biztosit erre a célra. Emellett a program átgondolt és szervezett gyorsítását szolgálja, hogy a csökkenő ossz- beruházás ellenére 1982-ben az energetikai beruházások összegét növeljük. Jelentős összeget fordítunk a szénbányák korszerűsítésére, az eocénbányák megvalósításának gyorsítására, a mecseki kokszolhatószén-termelés bővítését szolgáló beruházás megkezdésére. Kiemelkedő esemény lesz 1982-ben, hogy üzembe lép a paksi atomerőmű első blokkja. Intézkedéseink nyomán 1982-től a tervezettnél több minőségi szenet. brikettet és földgázt fogunk termelni. A racionális gazdálkodás mindenütt alapvető erkölcsi kötelesség Expozéját ezután így folytatta Hetényi István: (Folytatás a 3. oldalon.) *
