Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! W-l&ißPAZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 268. szám Ár»: 1,40 Ft 1981. november 15. vasárnap A DÍVSZ nyilatkozata Az amerikai imperializmus agresszív körei újabb rágalomhadjáratot indítottak a kubai forradalom ellen; s erre. az ürügyet ezúttal a kubai katonai tanácsadók állítólagos Salvador! jelenléte szolgáltatja — hangoztatja a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodájának szombaton közzétett nyilatkozata. Ez a rágalom része annak az, amerikai politikának, hogy nyomást gyakoroljanak a latin-amerikai népekre, illetve beavatkozzanak Kuba és Nicaragua bel- ügyeibe. A - helyzetet súlyosbítja — hangsúlyozza egyebek között a nyilatkozat —, hogy a kampányt az amerikai imperialisták katonai jellegű intézkedései kísérik, amelyek Kuba elleni provokációk formájában jelentkeznek. A DÍVSZ felhivja a világ ifjúságát, baráti és tagszervezeteit, hogy minden eszközzel fejezzék ki szolidaritásukat a kubai forradalommal, Kuba népével és ifjúságával. (MTI) Városi-járási pártértekezlet Kiskőrösön Tegnap reggel Kiskőrösön kü- lön-külön pártértekezletre gyűltek egybe a Magyar Szocialista Munkáspárt városi és járási pártszerveinek küldöttei. 'Mindkét tanácskozás résztvevői beszámolót hallgattak meg az 1980. évi pártértekezlet óta végzett munkáról. Ezután a városi és járási küldöttek a Petőfi Sándor Művelődési .Központban együttesen tanácskoztak, hogy megválasszák a városi-járási pártbizottságot. A pártértekezleten részt vett és felszólalt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. A jelölő bizottság javaslatának előterjesztése után került sor a városi-járási pártbizottság megválasztására. A városi-járási bizottság első ülésén megválasztotta a végrehajtó bizottságot, a pártbizottság titkárait, a fegyelmi bizottság elnökét és tagjait, valamint a munkabizottságok elnökeit és tagjait. Az MSZMP kiskőrösi VárosiJárási Bizottságának első titkára dr. Ivanics Lajos, titkára Ádám Károlyné és Lukács Lajosné dr. lett. A pártértekezleten részt vett Hegedűs István, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Filius István, a megyei pártbizottság vb-tagja, a Kertészeti Egyetem kecskeméti kertészeti karának igazgatója. GYARAPODOTT A SZARVASMARHA- ÉS A SERTÉSÁLLOMÁNY A tervteljesítés biztos alapja az állattenyésztés • A nagyüzemi gabona- és kukoricatermesztés adja a takarmány- alapot a gabonaipar tápgyártásához is. Szűkebb hazánkat országunk legnagyobb szőlő-,, gyümölcs- és zöldségtermesztő megyéjeként ismerik. Bács-Kiskun mezőgazda- >sága azonban a gabonatermesztésben, az állattenyésztésben is számottevő szerepet tölt be. A megye négy állattenyésztési ágazata megközelítőleg kétmillió ember számára elegendő húst termel évente. Tavaly 100 ezer tonna sertést, 23 ezer .tonna vágómarhát, 40 500 tonna baromfit, 5 és fél ezer tonna vágójuhot vásárolt a megyében a kereskedelem és a feldolgozóipar. Az .állati termék értékesítésének aránya az utóbbi esztendőkben elérte a mezőgazdasági össztermék 50 százalékát. Ha ez az arány általánosságban 43—45 százalék körül van, akkor a szakemberek szerint, abban a megyében az állattenyésztés színvonala már kielégítő. Emögött természetesen az állami és szövetkezeti' gazdaságok . egyre növekvő kalászosgabona- és kukoricatermesztése adja a biztonságos takarmányalapot a nagyüzemek, valamint a kisgazdaságok állattartása számára. Közreműködik ebben a gabonaipar, amely a nagyüzemek abraktakarmány- értékesítéséből szerzi be készleteit a tápgyártásihoz. Amikor Bács-Kiskun mezőgazdaságának VI. ötéves tervét kidolgozták, az állattenyésztés eddig kialakult magas termelési szintjének állandósítását, a lehetőségek szerint, bizonyos fokú emelését vették1 figyelembe a szakemberek. A szarvasmarhatartásban — a terv szerint — változatlanul folytatódik a korábban elkezdett tenyésztési és szakosítási munka, az állami gazdasági és szövetkezeti közös állomány további gyarapítása. A kisgazdaságokban — a különböző okok miatt — bekövetkező szarvasmarhaállomány-csökke- nés ily módon ellensúlyozható. A sertéságazatban a program szerint úgyszintén a nagyüzemi állomány, gyarapítása várható, és fontos feladat a háztáji és kisgazdaságok sertéstenyésztő-, -hizlaló tevékenységének előmozdítása. ; A megyei mezőgazdasági szak- igazgatás a közelmúltban nyilvánosságra hozta az 1981. három- negyedévi állatszámlálás adatait. Eszerint a szarvasmarha-állomány a múlt évhez képest két és fél százalékkal emelkedett. A sertésállomány is hasonló arányban gyarapodott, és újból egymillió fölé emelkedett. A kistermelők sertéstartási kedvét tavaly a bonyolult szerződési rendszer, a tápellátás zavara . befolyásolta, hozzájárult ehhez a vágósertések átvételi súlyhatárának a leszállítása is. Év közben azonban megfelelő intézkedés történt. Egyszerűsítették a szerződési feltételeket, alkalmasabb átvételi súlyhatárt állapítottak meg. A táptakarmányok magasabb ára viszont megmaradt. Ez befolyásolta az ágazat jövedelmezőségét, de. nem vette el az állattartók termelési kedvét. Ezt a tényt úgy tükrözik a számok, hogy csökkent ugyan a kisgazdaságok sertésállománya, de a kocáké 8,5 százalékkal gyarapodott, ami a tenyésztőmunka fellendülését mozdítja elő. Egy-egy ágazat eredményességét sok tényező befolyásolja. A húshasznú szarvasmarhatartásban nyilván nem a tejhozam, hanem a borjúszaporulat, a felnevelt utódok száma a döntő.. Az Izsáki Állami Gazdaságban az 1970-es évek elején kezdték el a természetes és mesterséges gyep hasznosítását a helyi külterjes viszonyokra alkalmas szarvasmarhafajta tenyésztésbe állításával. Öntözési lehetőség nincs, az éghajlat elég zord, a gyep fűtermése azonban megifelelő módszerekkel mégis növelhető, és szükség szerint melléktermékkel pótolható. Az Izsáki Állami Gazdaságban az Állattenyésztési Kutató Intézettel közösen kidolgozott program szerint kezdték meg a húshasznú szarvasmarha tartását. Izsákon öt év alatt a rétek, legelők fűtermését megkétszerezték. A szántóföldi növények mellék- termékével, cukorrépa-koronával, takarmányszalmával, felaprított kukoricaszárral szükség szerint kiegészítették. Az évi szaporulat igen jelentős, az idén például 751 borjú jött a világra, s abból egy kivételével mindet felnevelték. Az Izsáki Állami Gazdaság a szakigazgatási szervek értékelése szerint évek óta az első három szarvasmarhatartó nagyüzem között van a bor- júszap.arulat tekintetében, és jelentős nyeresége képződik a húshasznú szarvasmarhatartásban. A megye eredményei így tükröződnek egy gazdaságban. K. A. • Egész éven át legeltetnek az Izsáki Állami Gazdaságban. MEGKEZDŐDÖTT A A fogyasztási szövetkezetek hozzájárultak a lakosság életszínvonalának növeléséhez Szombaton az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa, amelyen 3,3 millió tag és 180 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében 650 küldött tanácskozik. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, és a kormány több tagja. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Szlamenicky István a bevezetőben hangsúlyozta: a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődtek. A párt és a kormány gazdaságpolitikájával összhangban, eredményesen járultak hozzá a lakosság életszínvonalának növeléséhez, a külgazdasági egyensúly javításához és a korábbinál többet tettek az árutermelés bővítéséért, a szolgáltatások korszerűsítéséért. Fejlődésük lendülete a szigorúbb közgadasági feltételek mellett sein tört meg, a szövetkezetek, vállalataik és társulásaik egyre többet vállalnak magukra a magyar gazdasági élet terheinek viseléséből. A szövetkezetek a fogyasztókat ma már a korábbinál sokoldalúbban szolgálják. Az eredményeket a milliárdokban mérhető teljesítmények és apró figyelmességek együttesen fémjelzik. Az elmúlt öt évben a legnagyobb mértékben a szövetkezeti kereskedelem fejlődött. Az áfészék és a szövetkezeti vállalatok kettős kereskedelempolitikai feladatot oldottak meg; biztosították, hogy elegendő napicikk legyen minden településen, s 'ezzel egyidőben a tartós javak választékos kínálatát is megteremtették az ellátási centrumokban; a nagyközségekben és a városokban. Ez az ésszerű szakosodás szabta meg a hálózatfejlesztést is, amely összességében a tervezettnek megfelelően alakult. Az elmúlt öt évben a szocialista kiskereskedelemben megvalósult hálózatbővülésnek csaknem felét a fogyasztási szövetkezeti szervek realizálták. Elsődleges feladatuk vök az alapellátó há-- lózat bővítése v kétszázöt ABC- áruházat és kisáruházat, valamint közel 600 jól felszerelt élelmiszer- boltot adtak át. A kiszolgálási formát is korszerűsítették. A vendéglátóiparban a meglévő üzletek korszerűsítése volt előtérben, emellett azonban több mint 500 új éttermet és vendéglőt is nyitottak. A lakáságazatba tartozó szövetkezeteknek ma már több-mint félmillió tagja van. A kezelésükben lévő lakások száma az ország többszintes épületekben lévő lakásállományának csaknem negyedét adja, a lakásvagyon értéke pedig meghaladja a-65 milliárd forintot. A szövetkezetek öt (Folytatás a 3. oldalon.) R89HHBHEB ' Versenyezünk a világgal. Éles, kemény feltételek közepette méretik meg ipari kultúránk nap mint nap. örülünk a sikereknek, és elemezgetjük a fiaskókat. Am a meg nem kötött üzleteket, amikor valami oknál fogva termékünk értékesítése szóba sem jöhet, vajon ki kéri számon? Mindez furcsa adatok hallatán jutott eszembe. Hallottam például arról a 'hazai villany- mozdonyról, amely tizenöt tonnával (!) súlyosabb, mint a szomszédunkban - gyártott. Számtalan példa igazolja: az indokoltnál nehezebbek jó néhány iparágban gyártott termékeink. Ami — túl a pazarláson — nemegyszer azzal jár, hogy a külpiacon eladhatatlanná válik a honi portéka. A Dl GÉP Vállalat a közelmúltban vette a bátorságot az' önvizsgálathoz. Kiszámolták, hogy a nem szabványos, kovácsolt alkatrészeken mennyi volt a „súlyfelesleg" az év során. összesen több mint 270 tonnányit. állapítottak meg, ami önmagában is sok millió forint veszteséget jelent. Arról nem is szólva, amit költségben, munkában a többletanyag leforgácsolása során elvesztegettek. Miért súlyosak a magyar öntvények, alkatrészek, áltálában a hazai termékek? Képtelenség egyetlen okra visszavezetni mindent. Nézzük a gyártók oldaláról: nyereség- érdekeltségük arra ösztönzi őket, hogy az eladott öntvény, vagy kovácsolt alkatrész minél súlyosabb legyen, hiszen Helyenként ésszerűtlen szabványok, idejétmúlt előírások is lassítják a kedvező változást. A gázpalackoknak például minimum három milliméteres falvastagsággal kell készülniük. Egy vizsgálat igazolta, hogy biztonsági szempontból is elegendő lenne a 2,1 milliméteres falvastagság. Ezzel palackonként 76 dekagramm értékes anyagot lehetne megtakarítani. Vagy említhetnénk a bőripari szabványokat, melyeknek indokolatlan szigora gátolja a gazdaságos anyagfelhasználást. Az utóbbi időben néhány vállalatnál kedvező jelek mutatkoznak. Ahol nem a villanyoltásra és kampányszerű takarékossági hónapokra korlátozzák az ésszerű anyagtakarékosság ügyét. Az alumínium- iparban például átfogóan vizsgálják a különféle profilok falvastagságát, és ahol lehet, a. „magyar ezüstöt" a célnak megfelelő1 ötvözetekkel helyettesítik. Az Ipari Minisztérium szakmai irányításával a közelmúltban szakáganként munkacsoportok alakultak, melyek végre a feldolgozóipar oldaláról közelítenek a kérdéshez. Első lépésként azokat a területeket térképezik fel, ahol minimális ráfordítással, jobbára szervezéssel jelentős megtakarítást lehet elérni. Azzal például, hogy a szovjet importpapirt Záhonynál újabban nem rakják át más vagonokba, hanem tengelyváltással azonnal a papírgyárba küldik, sok ezer tonna veszteséget kerülnek el. A további teendők korántsem szorítkozhatnak eseti ,kezelésre”. Átfogó program kell, és jól képzett szakemberek. Az iparban az összes költségek 65—70 százaléka anyagköltség. Nagy tehát a tét. G. L F. \ \ ■■■■■■■■ a nnál többet fizetnek érte a vevők. A lemezek esetében például a névleges méretet a legritkább esetben sikerül a gyártóknak tartani. Az viszont enyhén szólva -furcsa, hogy a megengedett határok között általában fölfelé térnek el a kívánt mérettől. A megrendelő pedig gyakran kiszolgáltatott. A sokat emlegetett háttéripar -i- ki ne tudná — többnyire monopólhelyzetben van. Mielőtt azonban pálcát törnénk felettük, és harcosan a nehéz helyzetben levő végtermék- gyártók oldalára állnánk, érdemes megvizsgálni, vajon ők érdekeltek-e a kevésbé súlyos termék gyártásában? Egyáltalán: valódi érdekeik szerint dolgoznak-e? Maradjunk a lemezhengerlésnél. A vásárláskor a megrendelőt a lemez felülete érdekli, és nem a súlya. A többlet hátrányait csak akkor érzi igazán, amikor árujával megjelenik a világpiacom, és kiderül, hogy nem tudja eladni senkinek, s ha mégis, közel sem annyiért, hogy kifizetődjön. A költség- érzékenység, a termelés élőké-- szításét is átható kereskedelmi szemlélet egyelőre még sok helyütt tanácskozások előadói beszédének látványos fordulata csupán. Azt, hogy mennyire így van, egyetlen adat is illusztrálja. A gépiparban egy esztendő alatt 500 ezer tonna acélt munkáltak meg. Ebből 170 ezer torma forgácsként ment veszendőbe! Az anyagtakarékosságot, nem lehet pusztán adminisztratív módon kötelezővé tenni. Szlamenicky István beszámolója
