Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-14 / 267. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 267. szám Ára: 1,40 Ft 1981. november 14. szombat Ma összeül a SZÖVOSZ kongresszusa Szombaton a MÉMOSZ székházában megkezdi tanácskozását a Fogyasztási Szövetkezetek' IX. kongresszusa, amely ”3,3 millió tag és 180 ezer dolgozó képviseletében tanácskozik majd.- A kétnapos kongresszus 650 küldötte megvitatja az utóbbi öt év munkájának tapasztalatait, a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtásával kap- . csolatos eredményeket, és megjelöli a következő időszak feladatait. A kongresz. szuson megválasztják a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsát, annak elnökségét, valamint a SZÖVOSZ két bizottságát. Kádár János fogadta Alekszej Jepisevet Kádár János, az' MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Alekszej Jepisev hadseregtábornokot, az SZKP KB tagját, a Szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnökét, aki katonai delegáció élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserén részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bor. bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kárpáti Ferenc altábornagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szov" jetunió magyarországi nagykövete. A szovjet katonai delegáció pénteken elutazott hazánkból. * Ugyancsak tegnap fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KB székházában Len Murrayt, a Brit Szakszervezetek Szövetségének (TUC) főtitkárát, valamint a kíséretében hazánkban tartózkodó angol szakszer, vezeti vezetőket. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. EGYÜTTMŰKÖDÉS A FŐISKOLÁKKAL Űj termékek Dunavecséről-A dunavecsei Fémipari Vállalat fúró- és fűrészgépeket, kazánokat, garázskapukat gyárt közületek és a lakosság részére. Termékskálájuk Kara Mihály igazgató tájékoztatása szerint ma már olyan, ami megfelel a jelenlegi hazai, sőt — egyes típusok esetében — a külpiaci igényeknek is. Mindezt a gyártmányfejlesztés szorgalmazása tette lehetővé. • FO 20—G típusú fúrógépek átvétel előtti ellenőrzése. # KészUl a két tűzterű Duna-kazán. Amikor 5 évvel ezelőtt a fúrógépek gyártását a győri Finom- mechanikai Vállalattól átvették, a fejlett ipari országok azoknál a termékeknél már -jóval korszerűbb eszközöket küldtek piacra. A Fémipari Vállalat vezetői ezért haladéktalanul jobb megoldások után néztek. Erre lehetőséget a kecskeméti és a dunaújvárosi műszaki főiskolákkal való együtt, működés kialakítása és elmélyítése adott. Két esztendővel ezelőtt a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kifejlesztette az FO—20 fúrógéptípust, amely 20 milliméteres fúróátmérőig használható és hűtő-kenő egységgel is el van látva. Ebből a szerszámgépből 1981-ben már több mint száz darabot’ készítettek. Továbbfejlesztett változata, a gépi előtolással szerelt FO—20 G típus sorozatgyártása pedig éppen most kezdődik az üzemben. Folyamatban van továbbá a szerződéskötés a kecskeméti főiskolával az FO—32 jelzésű, 32 milliméteres fúróátmérőig alkalmazható géptípus kifejlesztésére. Ezt a fúrógépet a jövő évi tavaszi BNV-n tekinthetik meg a szakemberek. A Fémipari Vállalat másik fő terméke a keretes fűrészgép. A saját kifejlesztésű alaptípusból az idén 500 darabot gyártanak, amelynek fele exportra, Csehszlovákiába és a fejlődő országokba kerül. Az alaptípus továbbfejlesztett változata a KFD— 250-es. Ennek teljesítménye egy- harmaddal nagyobb,, energiafelvétele pedig ugyanennyivel kisebb az alaptípusénál. Még ennél is termelékenyebb az 1981. évi tavaszi BNV-n és a Brnói Vásáron sikerrel szerepelt KFD—400-as gép. Ennek prototípusát ugyancsak a GAMF készítette el, miközben a Dunaújvárosi Műszaki Főiskola létrehoz, ta az automatikus anyagadago- lóval ellátott KFD—250 A típust. A közismert DU—KA kazán továbbfejlesztése ugyancsak folyamatos. Megoldották, hogy- a fűtőkészülék olaj- és gáztüzelésre is alkalmas legyen, s kialakították a kazán hőszigetelő burkolatát. Ez külön is megvásárolható, és a régebbi kazánokra utólag is felszerelhető. A kereskedelem igé. nyelte, a Fémipari Vállalat pedig létrehozta a két tűzterű Duna- kazánt, ami óvodák, iskolák és intézmények fűtésére is alkalmas. Jelenleg 230 darabot készítenek belőle, s a GAMF mechanikai tanszéke most a gyártás termelékenyebbé tételén fáradozik. A Dunavecsei Fémipari Vállalatnál a jövő esztendőtől túlsúlyba kerül a gépgyártás, mintegy 80 millió forint értékben. A kazán két típusára máris 50 millió forintos megrendelést kaptak. A gyártmányfejlesztés eredményes. ' ségét e számok mellett több vásári díj is igazolja. S. B. A vizek minőségének védelméről A megyei vízvédelmi bizottság dr. Glied Károly elnökletével Baján tartotta ez évi ülését. Szerteágazó, valamennyiünket érintő témáról, a Víz minőségének védelméről tárgyalt. Megvitatta az elmúlt fél évtizedben elért eredményeket és a VI. ötéves tervidőszak alatt teendő intézkedéseket. • Maros János gépkezelő felnyitja a zsilipet, hogy leengedje az iszapot. (Méhesi Éva felvételei) A témáról részletes írásbeli beszámoló 'készült, amelyet a bizottság tagjai már előzőleg kézhez- kaptak. Ezt egészítette ki Katona Emil, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvézetője, aki Magyar- ország általános vízhelyzetéről adott képet. Elmondta, hogy a vízvédelmi beruházások közvetlenül nem szerepelnek az intézmények, vállalatok, üzemek költségvetésében de közvetve számos intézkedést tettek ennek érdekében. • Az OVH hosszas- munkával összesítette az V. ötéves tervidőszak alatt történt ilyen jellegű beruházásokat. Magyarországon 25 milliárd forintot költöttek az elmúlt fél évtizedben a víz tisztaságának a megóvására. Az előzetes felmérések szerint a VI. ötéves terv időszaka alatt 21 milli- árdot költenek. Szólt arról: folyóink szennyezettsége attól is függ, hogy ' a szomszédos országok milyen intézkedésekkel óvják tisztaságukat. Jó példaként említette Csehszlovákiát, ahol az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tettek a Duna és mellékfolyóinak védelmére. Nálunk még számos üzem szennyezi vizeinket. Hazánkban is keresni kell az olcsó és praktikus megoldásokat, annak érdekében, hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a folyókba. Most készülnek azok a, jogszabályok, amelyek fokozottabban érdekeltebbé teszik az üzemeket, intézményeket, vállalatokat abban, hogy ne csak ígérgessenek, hanem cselekedjenek is. Simor József a bizottság titkára aláhúzta az előzőleg írásban kiadott beszámoló fontosabb megállapításait. A víz minőségére utalva elmondta, hogy a szennyvizek természetes befogadói egyrészt az élő vízfolyások, másrészt a felszín alatti talajrétegek. A vízfolyások terhelhetősége fokozatosan csökken^ nagy folyóink vízminősége nem olyan, hogy azokba a szennyvizeket korlátozás nélkül bevezethetnék. Ezért az ezredfordulóig el kellene érni, hogy csatornába, élővízfolyásba csak megfelelően tisztított szennyvíz kerülhessen. Törekedjünk a felszíni vízfolyásokat érintő lokális szennyezés megszüntetésére. Érdemes szorgalmazni a tisztított szennyvízzel történő öntözést. Alapfeladat, hogy a főbb vízfolyásokban, a belső vízrendszerekben a jelenlegi minőséget fenntartsuk. Az írásbeli jelentés részletesen foglalkozik városonként és nagyközségenként a vízminőség védelmében megvalósított beruházásokkal és a további elképzelésekkel. A VI. ötéves terv. időszaka alatt az elképzelések szerint több mint félmilliárd forintot költenek szennyvíztisztításra és csatornázásra. A megyeszékhely — tekintettel az itteni gondokra — nagyobb figyelmet kap a beruházások során. A kecskeméti szennyvíztisztító-telep beruházására előirányzott 72 millió forintot felhasználták. A mechanikai tisztítótelep építését a VI. ötéves terv időszaka alatt befejezik. A város csatornahálózatának fejlesztésére 142 millió forintot költöttek. K. S. Az ötnapos munkahétről tárgyalt az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége tegnapi ülésén az ötnapos munkahét bevezetésének előkészítésével kapcsolatos tapasztalatokat vitatta meg. Az erről szóló jelentés szerint, — amelyet Tóth Imre, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, és Kovács Pál, az SZMT közgazdasági és szociálpolitikai osztályának vezetője terjesztett elő — Bács-Kiskun megyében 1982. január 1-én a gazdálkodó szervezetek 98 százaléka tér át az ötnapos munkahétre, ami 140 ezer dolgozót érint. A vállalatok döntő többsége garantálja, hogy a termelés visszaesése, s a keresetek csökkenése nélkül valósítja meg az új munkarendre való átállást. A kieső I munkaidőalap visszapótlását munkaszervezési intézkedésekkel, a munkafegyelem javításával vállalaton belüli munkaerő-átcsoportosításokkal, helyenként a munkateljesítmények növelésével oldják meg. A legtöbb helyen a heti ötnapos munkaidő utáni két szabadnap szombatra és vasárnapra esik. Változatos képet mutat azonban a napi munkaidőbeosztás. Helyenként például a hét első három munkanapján hosz- szabb, a két további napján pedig rövidebb a munkaidő. A szezonális munkahelyeken főidényben a napi 12 órás, utóidényben pedig a 4—6 órás munkarendet kívánják alkalmazni. Nagyobb gondot jelentett a legtöbb helyen a lépcsőzetes munkakezdés megszervezése. A Volán Vállalat képes és hajlandó biztosítani a szükséges buszjáratokat, de néhány vállalat még mindig nem közölte ezzel kapcsolatos döntését. Továbbra is problémát jelent az árufuvarozás zavartalan megoldása, mert a gazdálkodó szervezetek az új munkarendre ; kidolgozott programjaikban a hét végén érkező szállítmányok fogadására nem térnek ki. Az előkészítés során a dolgozók széles rétegeivel ismertették az új munkarendre yaló áttérést. A tapasztalatok szerint nem voltak eléggé lényegretörök ezek .a megbeszélések, mert a közvéleményben nem elsősorban a hét végi szabad idő megnövekedése talált visszhangra, hanem az, hogy meghosszabbodik a munkanap. A jelentés végül hangsúlyozta, hogy gondos tervezést igényel még a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok nyitvatartásának, ügyeleti rendszerének kidolgozása. Ehhez járulnak az olyan intézkedő^ sek, amelyek elősegítik a dolgozóié hét végi kulturális, sportolási lehetőségeinek bővítését, egészség- ügyi, kereskedelmi, s egyéb szolgáltatási ellátásának megoldását. Az elnökség a beszámoló feletti vitában megállapította: fontos tennivaló a munkában töltött napok hatékonyságának növelése. Ezt azonban csakis a vállalati belső tartalékok, a munkaszervezésben rejlő lehetőségek feltárásával, s a munkafegyelem javításával lehet elérni. N. O.
