Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-14 / 267. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 14. események sorokban BELGRAD Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök négynapos jugoszláviai hivatalos, baráti látogatásának befejeztével pénteken délelőtt elutazott Belgrádból. Robert Mugabe a két ország együttműködésének fejlesztéséről és időszerű nemzetközi — főként afrikai — kérdésekről, valamint az el nem kötelezett mozgalom helyzetéről, feladatairól tárgyalt Belgrádban. _______________ A DD1SZ ABEBA________• A szuverén afrikai államok függetlenségét fenyegető akciónak nevezte, és elítélte csütörtöki nyilatkozatában Feleke Gedle Giorgisz etiópiai külügyminiszter •a ma kezdődő „Bright Star” nevű amerikai hadgyakorlatokat. Rámutatott: az amerikai fegyverszállítások a provokatív hadgyakorlatokkal együtt az imperializmus globális stratégiájának szerves részei képezik. E stratégia az amerikai diktátumot elutasító népek és felszabadító mozgalmak ellen irányul. ______________ H OUSTON_________________ E gy fedélzeti áramfejlesztő meghibásodása miatt előreláthatólag felére rövidül a Columbia űi repülőgép második útja — közölték csütörtökön a houstoni földi irányítóközpohtban. A generátor közvetlenül az űrkomp felbocsátása után felmondta a szolgálatot, s a repülés „szabályai” értelmében a három hasonló készülék egyikének meghibásodása esetén .az utazást minimális időre: 54 órára kell korlátozni. Ez annyit jelent, hogy a Columbiának a tervezett keddi érkezés helyett már ma délután le kellene szállnia a kaliforniai Edwards-légi- támaszponton. (MTI) LONDON ____________________ A z Egyesült-Államok egyre keményebb fellépése Nyugat-Euró- pával szemben, válsággal fenyeget, és ennek London közvetítésével kellene elejét venni — jelentette ki csütörtökön Gaston Thorn, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke egy londoni vitaesten. A- nézeteltérések részben katonai, részben gazdasági természetűek — mutatott rá. Az EGK és Washington közötti válság kirobbanásának elkerülésére magas szintű, pplitikgi tárgyalásokat terveznek Brüsszelt ben. (MTI) NEW YORK _________________ Szí vpanaszok gyanújával csütörtökön kórházba szállították Jeane Kirkpatrickot, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetét. PEKING____________________ A Hongkong és Kína közötti csempészkereskedelem elleni küzdelemben a kínai vámosok 800 hajót .tartóztattak fel tavasz óta — jelenti az Űj Kína hírügynökség. 150 személyt — közöttük 20 hongkongit — helyeztek vád alá, és közel 50 millió dollár értékű árut foglaltak le. Az üzleteket' többnyire a kínai partoknál, a tengeren bonyolították le. Arany- és ezüsttárgyak, régiségek és kínai gyógyszerek cseréltek gazdát rádiók, és kazettás magnetofonok ellenében. Willy Brandt elutazott Budapestről Pénteken elutazott Budapestről Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Inter náción álé elnöke, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására tett látogatást Magyarországon. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára széles körű véleménycserét folytatott Willy Brandttal. A nyugatnémet politikus találkozott Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnök- helyettesével. Kerekasztal-beszélgetést folytatott nemzetközi kérdésekkel foglalkozó párt-, állami és tudományos intézetek vezető munkatársaival. Részt vett és felszólalt a Fejlesztési Intézetek Európai Társaságának Budapestre összehívott tudományos konferenciáján. • Willy Brandtot a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Bognálr József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója búcsúztatta Jelen volt Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Dr. Faluvégi Lajos Berlinben tárgyal • Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke (jobbról) Berlinben megbeszélést folytat dr. Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével. A sztrájkok akadályozzák a nemzeti egységfront létrehozását Két héttel a szejm sztrájkellenes felhívása után Lengyelország számos körzetében tovább tartanak a helyi „Szolidaritás”- szervezetek által a legkülönfélébb címszavak alatt meghirdetett sztrájkok, „tiltakozó” akciók. A Szolidaritás országos bizottságának elnöke Lech Walesa maga mondta el csütörtökön Wroc- lawban, hogy pillanatnyilag az országos bizottsága is a sztrájkok sebb-nagyobb helyi konfliktusok. Mint emlékezetes, a Szolidaritás országos bizottsága is a sztrájkok beszüntetésére szólította fel két héttel ezelőtt a regionális és üzemi szervezeteket, ezek azonban a jelek szerint most már senkire sem hallgatnak. Mint Varsóban rámutatnak, ezt annál is inkább tehetik, mivel a Szolidaritás országos vezetőségén belül is szép számmal vannak olyanok, akik néni i értettek,. és nem értenek Az egyiptomi katonai ügyészség halálbüntetést kért arra a huszonnégy személyre, akit a Szádat elnök elleni merénylet ügyében perbe fogtak. A vádiratot és a vádlottak nevét csütörtökön hozták nyilvánosságra Kairóban. A korábbi előrejelzésekkel ellentétben a jövő szombaton kezdődő bírósági tárgyaláson- a vádlottak padján ül majd. nem csak a egyet a sztrájkok beszüntetésével. „Kezd kihunyni a remény, amely a múlt héten csillant fel, amikor Wojciech Jaruzelski találkozott Józef Glemppel és Lech Walesával, és komoly lehetőségként felmerült a nemzeti egyetértés frontjának létrehozása” — hangsúlyozta a .varsói televízió kommentárja, amelyet pénteken teljes terjedelemben közölt a hadsereg lapja, a Zolnierz Wol- nosci is. A kommentár rámutatott, hogy amint egy helyen megszűnik a konfliktus, tucatnyi más körzetben újabbak kezdődnek, s „oda jutottunk, hogy ma már gyakorlatilag mindenki saját kénye-kedve szerint sztrájkol, amikor és amiért csak akar”. Az, ami az országban folyik, „már nem a kormány és a Szolidaritás közti vita, hanem v nemzeti tragédia” — hangsúlyozta á1 kommentár. (MTI).' i > i gyilkosságot végrehajtó négytagú kommandó, de a mögöttük álló nagy létszámú mozgalom további húsz tagja is. Az október 6-i elnökgyilkosság óta a hatóságok 750 személy letartóztatását jelentették be. Valamennyiüket azzal vádolják, hogy az „iráni mintájú forradalom importálását” tervező mozgalom vezetői, illetve tagjai. ■ Magyar—nicaraguai tárgyalások A Nicaraguában1 tartózkodó Púja Frigyes magyar külügyminiszter csütörtökön megkoszorúzta Carlos Fonseca Amadórnak, a sandinista népi forradalom' vezérének managuai emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Miguel d’Escoto Brockmann nicaraguai külügyminiszter. Ezt követően Púja Frigyes látogatást tett két managuai textilgyárban. A magyar—nicaraguai hivatalos tárgyalások helyi idő szerint csütörtök délben kezdődtek a kor- mánypalotában. Púja Frigyest a nicaraguai kormányzó tanács három tagja, Daniel Ortega, Rafael Cordova Rivas és Sergio Ramirez fogadta. A szívélyes légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak a nemzetközi élet Számos fontos kérdéséről, különös, tekintettel a feszült közép-amerikai helyzetre. Púja Frigyes csütörtökön este találkozott a managuai magyar kolónia tagjaival. (MTI) Népi mozgósítás Kubában az USA fenyegetései ellen Kuba egész lakossága erélyesen juttatja kifejezésre akaratát a nemzeti szuverenitás megvédésére. A megmozdulások részvevői elutasítják a Reagan-kormány fenyegetéseit Kuba, Nicaragua és Salvador ellen, helyeslik és támogatásukról biztosítják Fidel Castro elnöknek a CDR, a forradalom védelmére alakult bizottságok I. kongresszusán mondott beszédét. Megfigyelők felhívják a figyelmet rá: a Kuba-ellenes amerikai tervek között szerepel az az elgondolás, hogy' a fenyegetés állandósulásával zavarják meg az ország mindennapi életét, s vonjanak el egyre több embert a termelőmunkától. A kubai vezetés világosan látja ertnek a manővernek a céljait. A napirenden levő tüntetéseket a munkaidőn kívüli órákban tartják és a kihívásokra adott egyik legfontosabb jelszó a következő: „Termelés és védelem”. A kubaiaknak —’ hangoztatták hivatalos havannai körökben — minden eshetőségre fel kell készülniök, hiszen az észak- amerikai fenyegetések az utóbbi napokban szélsőséges formákat öltöttek. Az ügyész halálbüntetést kér a Szadat elleni merénylet elkövetőire Magyar — osztrák kapcsolatok Császár Tibor, az MTI munkatársa írja: Magyarország és Ausztria kapcsolatai az utóbbi évtizedekben egyenletesen, jól fejlődtek, s e kedvező — mindkét nép érdekeinek megfelelő — folyamat az elmúlt esztendőkben, a feszültebbé vált nemzetközi légkör hatására sem torpant meg: államközi kapcsolatainkat, a gazdasági, a kulturális együttműködést egy-' aránt a megalapozottság, az állandóság jellemzi. Miként a két ország vezető politikusai több ízben megfogalmazták: államaink viszonya a békés egymás mellett élés jó példája. Ausztria — semlegeáségi politikája alapján — nemzetközi tevékenysége során arra törekszik, hogy a kelet—nyugati viszonyban az „összekötő kapocs” szerepét töltse be. Megmutatkozott ez abban, hogy az osztrák kormány a helsinki folyamat egyik aktív támogatója volt, s jelenleg is az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd fenntartása és elmélyítése mellett foglal állást. Nagy figyelemmel kíséri a bécsi közép-európai fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat, s aktívan - részt vesz a madridi találkozón, tevékenységével a konferencia eredményes befejezését, megfelelő záródokumentum elfogadását szolgálva. Osztrák hivatalos körök egyébként több ízben bírálták a Rea- gan-kormányzat — kontinensünk békéjét is fenyegető — politikáját, s Bruno Kreisky szövetségi kancellár éppen a napokban egy megnyilatkozásában utalt a neutronbomba gyártására vonatkozó amerikai döntés veszélyére is. A több alapvető nemzetközi kérdésben -hasonló magyar, illetve osztrák álláspont kifejezésre jutott a két ország magas szintű vezetőinek megbeszélésein is. Rendszeressé váltak e találkozók, politikai konzultációk: Kádár János 1976 végén látogatott Ausztriába, az osztrák államfő egy évvel később volt hazánk- vendége, s e látogatást Losonczi Pál 1979- beh viszonozta. Jól szolgálják a kapcsolatok továbbfejlesztését az időről időre megismétlődő kormányfői tárgyalások, munka- jellegű találkozók is; Lázár György legutóbb tavaly áprilisban járt nem hivatalos látogatáson a szomszédos országban. Idén a magyar külügyminiszter, továbbá a belügyi, a honvédelmi, az építésügyi és városfejlesztési valamint a művelődési- tárca ve* zetője találkozott osztrák partnerével. Az államközi kapcsolatokat számos területen kétoldalú megállapodások szabályozzák, így például az utóbbi években született konzuli, valamint a kulturális és tudományos együttműködésre, a vízumkényszer megszüntetésére vonatkozó egyezmény és az idegenforgalmi szerződés. Magyarország és Ausztria szoros és folyamatosan fejlődő gazdasági kapcsolatainak alapvető meghatározója a kölcsönös érdekeltség, emellett a földrajzi közelség, és az e területen meglévő hagyományok is- kedvező feltételeket teremtenek az együttműködéshez. A két Qrszág kereskedelmi forgalma 1976—1980 között csaknem a kétszeresére növekedett, s tavaly mintegy 830 millió dollár értékű volt. Az export és az import egyenlege azonban a magyar fél számára kedvezőtlenül alakult az elmúlt években. Bár az utóbbi két esztendőben a magyar kivitel erőteljes növelése javított a passzív külkereskedelmi mérlegen, a szállítások értéke továbbra is kiegyensúlyozatlan. Exportunk összetétele is korszerűsítésre szorul: az osztrák partnerekhez szállított áruknak még mindig jelentős része további feldolgozásra kerülő termék. A magyar vállalatokra is sok tennivaló hárul tehát abban, hogy az igényes ausztriai piacon a nagy nemzetközi konkurrencia közepette is helytállni képes cikkekkel jelenjenek meg, ám az áruforgalom további növelését, szerkezetének megváltoztatását osztrák részről is nehezítik bizonyos vámhátrányok, kereskedelempolitikai megkötések. ’ Több mint száz kooperációs megállapodás van érvényben magyar és osztrák cégek között, főként a gépiparban és a vegyiparban alakultak ki a gazdasági kapcsolatok e fejletteb fórmái, s a kedvező tapasztalatok alapján jelenleg is folynak tárgyalások újabb szerződésekről. Lendületet adott e tevékenységnek az idén ősszel Bécsben megrendezett — a hazai gazdaságról átfogó képet nyújtó — magyar hét is. Két itthoni nagyberuházás — a Kaposvári Húskombinát és a Sza. badegyházi Cukorgyár — megvalósításában osztrák vállalatok is részt vettek. Az Ausztriától - felvett jelentős idegenforgalmi fejlesztési 1 hitel segítségével ugyancsak a szomszédos ország építői vállaltak feladatot szállodahálózatunk korszerűsítésében: a négy új fővárosi létesítmény közül éppen a közeli napokban adják át az elsőt, a Duna-parti Fórum Szállodát. A vízumkényszer megszűnése óta egyébként tovább bővült az addig is élénk idegen- forgalom, évente csaknem egy- millióan látogatnak hazánkba, s folyamatosan gyarapszik az Ausztriát fölkereső magyar turisták száma is. Sokszínű, kiterjedt kulturális kapcsolatainknak államközi egyezmény, s az ezen alapuló kétéves munkaterv ad megfelelő ke- , retet. A Bécsi Magyar Intézet ; évi 35—40 nagyobb rendezvényen — képzőművészeti kiállításokon, könyvbemutatókon, művészeti előadásokon — igyekszik változatos képet nyújtani a magyar kultúra hagyományairól, s az új szellemi értékekről. Miként művészeti életünk kiemelkedő képviselőit jól ismeri az osztrák kö- 1 zönség, úgy az ausztriai előadók is gyakori, szívesen látott vendégei a hazai pódiumoknak, hangversenytermeknek. Idén nyáron például a Győri Balett aratott nagy sikert Ausztriában, s tervezik a kortárs magyar lírát bemutató antológia megjelentetését. (MTI). MADRID_____________________ Á spanyol közvéleményt meglepte a kormány csütörtök esti szűkszavú közleménye, amely a leghatározottabban cáfolta a híreszteléseket, hogy állítólag puccs készül az országban. A közlemény leszögezte: a legteljesebb rend uralkodik egész Spanyolországban. A puccshíresztelések annak nyomán terjedtek el, hogy több napilapban is hirdetmény jelent meg a „csütörtök este tartandó tűzijátékról” és egy ugyanakkor tartandó ■ nagy „madridi összejövetelről". Bomlófélben az amerikai kormány? David Stockman, a Reagan-kormány költségvetési igazgatója csütörtökön este felindultan közölte a Fehér Házhoz akkreditált tudósítókkal: felajánlotta lemondását Reagan elnöknek, aki azonban felkérte, hogy maradjon hivatalában. Az eset előzménye az, hogy Stockman az Atlantic Monthly című folyóirat decemberi számának adott nyilatkozatában tudtul adta: maga sem hisz ’ a Reagan-kormány gazdaságpolitikájában. A kormány „csapatmunkájával” mind több baj van, de Reagan gl- nök láthatólag szeretné elkerülni, hogy meginduljon a bomlási folyamat. A „Stockman-ügy” nem az/egyetlen ilyen vitás kérdés. Az új kormányzat első tíz hónapjában még négy további politikus sorsa vált bizonytalanná — kívánt lemondani, vagy fölmerült a lehetőség, hogy meneszthetik: Alexander Haig külügyminiszter, Richard Allen nemzetbiztonsági tanácsadó, William Casey, a CIA igazgatója, és James Watt belügyminiszter. Bosszúállók (4.) Kolompár Klára vallomásából: — Miután az Erzsi megkapta a kenőcsöt, Miklós megkérdezte tőle, hogy éhes-e, de Erzsi nem mondott rá semmit. Ekkor én megfogtam az Erzsi kezét, bevezettem á konyhába. Ott Miklós adott neki egy darab kenyeret, de de nem mondta, hogy miért adja. Elvette a kenyeret, de nem evett belőle, hanem ki akart menni a konyhából, de mi nem engedtük ki. Nekem a Miklós nem beszélt arról, hogy megöljük a lányt, csak két kézzel mutatta, hogy kapjam el az Erzsi torkát. Ekkor arra gondoltam, hogy azért mutatja, hogy öljük- meg az Erzsit, mert az ő apja fojtotta meg a mi anyánkat. Ebből a vallomásrészletből világossá válik, hogy Kolompár .Klára előre tudott Miklós szándékáról. Ellenkező esetben ugyanis miért vezette volna be a konyhába* miért nem engedték el, amikor az menni akart? Kolompár Klára vallomásában ugyanis a bátyja csak ezek után mutatta neki, hogy .kapja el a Kupak torkát. Kolompár Miklós vallomásából: — Klári el is kapta a Kupak torkát két kézzel. Szorította és lehúzta a földre, kiabált nekem, hogy menjek segíteni. Miután lehúzta a konyha földjére, ő a kezét fogta és én ragadtam meg a torkát. Ekkor az Erzsi a hátán feküdt. Judit még semmit nem csinált, de ott volt ő is a konyhában. Hármójuk közül — mint említettük — csak Klára nem volt szellemi fogyatékos. O volt tehát egyedül képes arra, hogy átgondolja mit fog vallani. Természetesen • ez az átgondolás csupán felszínes lehetett, hiszen apró részletekre, szavakra, mozdulatokra, helyzetekre már nem volt j képes a tényéktől eltérő válaszokat adni, összekuszálta a dolgokat. A1 rutinos bírót, a tapasztalt ügyészt nem tudta félrevezetni. Annyit tudott, hogy ő 16 éves és nem büntethetik olyan súlyosan, mint a bátyját. Talán attól is tartott, hogy Miklóst halálra is ítélhetik, felakasztják. A maga primitív módján próbálta tehát átrendezni a dolgokat, magára vállalni sok mindent, hogy Miklóst mentse. Ezért mondta azt is, hogy neki Miklós nem mondta, csak mutatta, hogy kapja el a kislány torkát. Bátyjával ellentétben o így vall: — Miután Miklósi mutatta, hogy fogjam meg a Kupak torkát, én meg is fogtam, két kézzel szorítottam. Ekkor már kimentünk a konyhából a gangra, Kupakot leültettem egy zsákra, ami félig volt darával, Továbbra is fojtogattam az Erzsit. Miklós ezalatt állt a gangon és nem csinált semmit. Judit is csak állt,' Kolompár Erzsébet közben mondta nekem, i hogy engedjem el. A fojtogatás alatt ugyanis néha levegőhöz jutott és ilyenkor mondta, hogy engedjem el. Sírt és közben azt kiabálta, hogy jaj mamám. A zsákról lehúztuk a gang betonjára ési hanyatt fektettük. Ekkor is én! fogtam a nyakát és két kézzel szorítottam. Ekkor is sírt. Két kezét Miklós fogta, a két lábát pedig Judit szorította le. Juditnak én mondtam, hogy fogja meg a lábát, mert rúgkapál. Azt sem mondtam neki, hogy miért bántjuk. Kolompár Judit vallomásából: — Amikor Klári kezdte fojtogatni a kislányt, azt mondta nekem, megöljük, mert az ő apja ölte meg az ő anyjukat. Ügyészi kérdésre Kolompár Judit. a következőt válaszolta: —■ Fojtogatás közben én sajnáltam Kolompár Erzsit, sírtam is. Féltem Miklóstól és Kláritól, azért nem mertem elmenni arról a helyről. Amikor még a fáskamrában volt a kislány, de még nem halt meg, akkor engem a Miklós pofon ütött, mert azt mondtam, hogy kimondom a többi gyere-. keknek, amit csinálnak. Most is félek Miklóstól... Kolompár Miklós vallomásából: — 'Miközben fojtogattam az Erzsit, az oldala mellett térdeltem a földön, Klári pedig a fejénél ült és fogta mindkét kezét, hogy ne tudjon .kapálózni... Amikor én fojtogattam az Erzsjit, még akkor is kapálózott, rugdalózotft, mert nem fogta senki a lábát. Amikor szorítottam a nyakát, sírt. Fuldokló volt a sírása, de én ezzel nem 'törődtem, hanem tovább szorítottam a nyakát. Fojtogatás közben néhány percre elengedtem a torkát, Klári is elengedte a kezét. Közben, a Kupak fel is állt, szabadulni akart tőlünk, azt kiabálta, hogy jaj, mamám. Akkor 'én megint elkaptam a torkát, Klári ismét lefogta a kezét, lehúztuk a betonra. Klári szólt Juditnak, hogy fogja meg a lábát. Judit le is szorította a lábál Még kint a gangon és fejkendővel bekötöttem a Kupak száját, hogy ne kapjon levegőt, de a kendőt letépte, amit azután már nem is kötöttem vissza. Kolompár Klára vallomásából: — A gang betonján csak pár percig feküdt az Erzsi, aztán megfogtuk és bevittük a gangról nyíló szobába, ahol mi szoktunk aludni. Ráfektettük az egyik ágyra. Itt Miklós szorította a nyakál ő fojtogatta. Amikor az, ágyon a Miklós fojtogatta, a Kupak elkezdett hányni. Lehúztuk a földre, ‘hogy ne az ágyra hányjon. A földön én fojtogattam, de még mindig tudott beszélni. Már nem hányt, de sírt és könyörgött, hogy engedjük el. Ekkor már körülbelül öt perce fojtogattuk a szobában. Kolompár Miklós vallomásából: — A szobában a földön jó pár percig fojtogattam az Erzsit. Ezután már olyan rossz állapotba került, hogy nem bírt felállni. A két lány megfogta és kivitte az udvarra, az ottani W. C.-be akar• ták beledobni. Ekkor még élt az Erzsi. Sírt akkor is, amikor elengedtem a torkát. Kiabált, de már nem emlékszem, hogy mit mondott. Ügy rémlik, hogy az anyját kiabálta. Amikor kivitték, nem bírták beledobni az árnyékszékbe. Kiabált nekem a Klári, hogy menjek segíteni. Oda is mentem, de-hárman Sem fürtűk beledobni, mert nem fért bele.' Ekkor már nem tudott magáról. Lélegzett, de nem szólt semmit. Kolompár Klára vallomásából: — Bele akartuk dobni az Erzsit az árnyékszékibe, de ''néha, tudtuk, mert még kapálózott, sírt és könyörgő hangon mondta, hogy engedjük él. De mi nem engedtük el. Azt mondtuk neki, azért nem engedjük el, mert meg akarjuk ölni. A W. C.-ből-hárman bevittük a fáskamrába. Ott rossz ruhák vbltak, amiket már nem használtunk. Erre. fektettük és tovább fojtogattuk. A Miklós két kézzel szorította a torkát, de nem sokáig, mert kiment a fáskamrából. Azt mondta, hányni kell néki. Az udvaron hányt is. Azt nem tudom megmondani, hogy mitől kellett neki hányni. Kolompár Miklós: — A fáskamrából azért kellett kimennem, mert felkavarodott a gyomrom. Kolompár Judit vallomásából: ? — Mikor Miklós kiment az udvarra, Klári a fáskamrában fojtogatta a kislányt. A kezével azonban már nem tudta tovább, mért elfáradt, és akkor egy törött tetőcserepet vett a kezébe és azt nyomta a kislány torkára. De egyedül nem bírta fogni a cserepet. En nem akartam odamenni, de Klári azt mondta, hogy gyere ide és segíts te is. Ekkor odamentem é? az egyik végét én fogtam a cserépnek és így nyomtuk élével .lefelé az Erzsi torkának. Nem tudom hány percig nyomtuk a cserepet, de utána meghalt a Kupak. Klári állapította meg, hogy meghalt. Ezután én kimentem a kamrából, Klári pedig egy dunnával letakarta a kislányt. Egy rossz dunna volt a kamrában, azzal takarta le. Kolompár Miklós vallomásából: — Pár perc múlva visszamenteni a" fáskamrába, akkor az Erzsi már halott volt. A kamrában volt egy használaton kívüli dunna és pokróc. Mondtam a Klárinak és a Juditnak, hogy takarják le Erzsit. Le is takarták a dunnával... ' j G. S. (Folytatjuk.)