Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-13 / 266. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 13. A KUKORICA JELENE ÉS JÖVŐJE Több termés a rendszerekben A szántóföldi növények közül Magyarországon a kukoricának a legnagyobb a vetésterülete. Az 1978. évi termés alapján hazánk a hatodik, az egy személyre számított mennyiség szerint a második helyen állt a világon. Azóta az ágazat itthon és határaln- kon tód tovább fejlődött. Itthon kibontakozóban a tíztonnás mozgalom, amelynek célja a hektáronként tlztonnás, vagy ennél magasabb kukoricatermés elérése. Mindezekből következik-, hogy a hazai kukoricatermesztés elég kedvezőnek Ítélhető. Tennivaló azonban akad még bőségesen. Bács-Kiskun megyében is a kukorica vetésterülete a legjelentősebb a szántóföldön termesztett hövények közül. Az 1930-as évtizedben 128 ezer hektáros kuko- ricaterületet tartottak nyilván. Ez a szám az 1950-es években emelkedett, majd a következő évtizedben süllyedt. , Az 1970-es évek elején — a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai céljának mindenekelőtt a hústermelés fokozásának érdekében — Bács-Kiskun gazdaságai ismét növelték e fő abraktakarmánynövény vetésterületét. Pár évvel később, 1976-1980 között újból az ellenkező irányú folyamatnak .lehettünk tanúi Ennek tanulságait igyekeztek megszívlelni a hektáronként tíztonnás, vagy ennél is magasabb kukoricatermésre törekvő gazdaságok Kalocsán, Bátyán, Dunapatajon, Baján és másutt a megyében. Az új termelési eljárások, az iparszerű módszerek kialakulása, elterjedése folytán a kukorica egyre inkább a nagyüzemek növénye lett. 1976-1980 között a megyében ennek a takarmánynövénynek már a kétharmadát nagyüzemi technológiával termesztették. Az iparszerű eljárások, az új módszerek felkutatásával, kidolgozásával. széles körű bevezetésével pedig a termelési rendszerek az ágazat számára nélkülözhetetlen fejlesztés hajtóerejét alapozták meg. Ezt bizonyltja többek között az is, hogy az 1970-es évek második felére, Bács-Kiskun mezőgazdasági szövetkezeteiben 40 százalékkal nőtt a termelési rendszerek érdekeltségi területe. A megyei kukorica-vetésterület 68 százalékán valamelyik rendszernek a technológiája alapján művelték e fő abraktakarmány- novényt, és erről a területről származott a termésnek 77 százaléka. A vetésterületi (arányt már az V. ötéves terv idején meghaladó mennyiségű kukorica igazolta az iparszerű eljárás minden korábbi módszernél jobb hatásfokát, magasabb hatékonyságát. A termelési. rendszerek hatására kedvezőbbé vált a termelékenység is. A statisztikai hivatal vizsgálataiba 1975—1979. évek között bevont gazdaságok sorában, a rendszerekhez tartozóknál 41 százalékkal termett több kukorica, mint a rendszeren kívülieknél. Mindemellett az egyes szövetkezetek között a terméshozam-különbségek sem voltak annyira eltérőek. Az iparszerű eljárást alkalmazó, a termelési rendszerekhez csatlakozott 61 mezőgazdasági szövetkezet kukoricatermesztési sikereit korántsem csorbítja az a körülmény, hogy általában a kedvezőbb talajadottságú gazdaságok lettek a rendszerek partnerei. Egyik-másik termelési rendszer viszont éppen a kívül- maradt, szerény adottságú szövetkezetek kukoricaágazatát igyekszik — a közös érdekű együttműködés alapján — megfelelő színvonalra emelni. Tény, hogy a rendszerszerű termelés az egyes ágazatok, közöttük a kukoricatermesztés összpontosításával járt együtt, és az ésszerű szakosodást mozdította elő. A termelési rendszerek első évtizedére a szervezeti formák kialakulása, az útkeresés, majd a megszilárdítás volt a jellemző. A következő években a kutatás és fejlesztés válik szükségszerűvé, az eddigi adaptáció, az eljárások egyszerű átvétele, átültetése helyett. Ily módon érvényesülhetnek a termelési rendszerekben is a gazdálkodás jövedelmezőségének szempontjai. dr. Nagy Lajosné, a KSH közgazdászcsoportvezetője . biztos helyre, magtárba 0 Sokoldalúan hasznosítható a kukorica. Minden szem termést megbecsülnek, gyűjtenek a kunszállást Alkotmány Tsz tagjai. (Méhes! Éva felvétele) TÚL A MEGYEHATÁRON Csanyteleki tapasztalatok alapján fejlesztik Bács-Kiskun halászatát Fénymásológépek Az Trodagépipari és Finomme- * chanikai Vállalat kiskőrösi gyárában az év elején megkezdték egy új termék — a BA 130 típusú fénymásológép — alkatrészeinek gyártását— A jól szervezett munka nyomán a program szerint szeptemberben hozzáláthattak a részegységek szereléséhez, majd a késztermék előállításához. Napjainkban hagyja el a gyárat az első tíz gép, ezeket az év végéig még 140 követi. Az új termék iránti igényt mi sem. bizonyítja jobban, mint az, hogy a jövő évre már 700 fénymásoló gyártására van megrendelésük. Képünkön Farkas Sándor, a szereidé csoportvezetője (jobbról) és Frei János elektroműszerész az egyik gép próbajáratását végzi. Opauszky László felvétele A halastavak lehalászásának nehéz fizikai munkáját szüntette meg csanyteleki tógazdaságában a szegedi Tisza Htsz. A tavakból lényegében kézi munka igénybevétele nélkül jut a hal a válogató asztalra. Ennek a rendszernek a megismerésére és a technológiának elsajátítására szervezett tapasztalatcserét a Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága, valamint a szomszédos, megye mezőgazdasági szakigazgató- • sa. Csanyteleken a Bács-Kiskun megyei szakemberküldöttség, közöttük a nagybaracskai Haladás, a rémi Dózsa, a hartai Lenin, az uszódi Egyetértés, a'duna- pataji Űj Elet, a tassi Dózsa, a szabadszállási Lenin, a szakmári Petőfi Tsz, a bajai Új Élet Halászati Szövetkezet, a Kalocsai Állami Gazdaság és a tógazdasági tervezést is folytató AGRO- BER kirendeltség képviselői tájér kozódtak a tógazdaság létesítésének körülményeiről, üzemeltetéséről, lehalászási technológiájáról. A csanyteleki tógazdaság 225 hektár kiterjedésű, több : tóból, égy közös külső halágyból és teleltetőkből áll. A féltöltéséhez szükséges vizet a Tiszából szerzik, amely lecsapoláskor a Don- gér-csatornán keresztül jut visz- szn a folyóba. A halastavak üzemeltetése sok kultúrás halkihelyezéssel történt, amelyben a .ponty aránya 70, a növényevő halaké pedig 30 százalék volt. Elenyésző mennyiségben ragadozó halként harcsát telepítettek a tóba. Etetésre a tógazdaságoknál szokásos takarmányokat használták föl, tápot csupán az egynyaras ..pontyok etetésénél alkalmaztak! A halastó úgynevezett szöktetéses rendszerű, vagyis valamennyi tóegység vize külön- külön lecsapolható a külső halágyba. A tapasztalatcsere alkalmával éppen egy 103 hektáros tavat halásztak le, úgy, hogy a vizet a halakkal együtt a lecsapolón keresztül fokozatosan vezették át á külső halágyba. Rekeszháló terelte továÖb a halakat az elszűkitett garat felé, amelynek végén 8 méter mély aknába jutottak. Itt nagy teljesítményű szivattyút he- jeztek el, amelynek alsó végébe légkompresszorral levegőt • fúvat- nak. A nagynyomású levegő hatására a szivattyún keresztül a hallal együtt áramlik a víz a fogadóhelyre, ahonnan a halat végtelen csigasor továbbítja a válogató asztalra. A szivattyú és a csigasor műszaki megoldása olyan, (hogy A halak az „utaztatási közben” semmi sérülést nem szenvednek. A válogató asztalon fajok szerint osztályozzák, majd a csúszdán keresztül a gépkocsikon elhelyezett • szállító edényekbe továbbítják a halakat értékesítésre, vagy tovább teleltetésre. A ■ helyszíni bemutatón Pelle László szegedi halászati tsz-el- nök, és a Csongrád megyei Tanács halászati felügyelőjének, Móricz Miklósnak -tájékoztatója alapján ismerhették meg a csanyteleki módszert a látogatók. A tapasztalatcsere betöltötte célját, hiszen a VI. ötéves tervben nagyobb arányú tógazdasági fejlesztés ' történik Bács-Kiskun j megyében, és a szomszédos közigazgatási terület tapasztalatait nálunk is jól lehet hasznosítani. A. G. HÁZUNK TÁJA :: Tél előtt a kiskertekben Idáig kegyes volt hozzánk az időjárás, megtartottá május, júniusban szerzett kéthetes előnyét. Nemcsak a kiskertekben, hanem a nagyüzemi gazdaságokban is betakarították már a termés nagy részét. A gyümölcsösben hozzákezdhetünk a ribiszke szaporításához. Ajánlatos a lemetszett vessző középső részét felhasználni ehhez. Jó tudni, hogy csak az a vessző ered meg, amelyet eredeti helyzetben, talpúkkal lefelé duggatunk a talajba. A dugványok legalább 5—6 rügyesek legyenek. Igyekezzünk mielőbb befejezni a gyümölcsfák ültetését. Az a csemete, amelyik még a fagyok előtt végső helyére kerjül, biztosabban megered. iMost végezhetjük a korosabb fák fiatalítását is. Ügyeljünk arra, hogy a vastagabb ágakat úgy vágjuk, hogy azok ne hasadjanak be. Előbb mindig alulról fűrészeljünk néhány centimétert, majd azután folytassuk a műveletet felülről. A sebeket gélszerű bevonni cellciddel. y IFontos teendő most a gyümölcsösben a talaj alapos átforgatása. A laza homok két-három évenként szerves trágyát is igé* nyel. A szőlőben, ha telepítünk, csak egészséges szaporítóanyagot ültessünk el. A csemegeszőlők közül jó eredményeket adhat a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője, a Pannónia kincse, valamint a nagybogyójú Cardinal. Nem baj, ha tudjuk, hogy a Za- lagyöngye fajta peronoszpórára nem érzékeny. A borszőlők közül előténbe kerülhet a szeptember közepén érő Ottonel muskotály, a piros Tramini vagy az Ezerfürtű. Ezek a borszőlők jól tűrik a fagyot is. A későn érő fajták közül megbízható és jó minőséget ad az Olaszrizling. Mostanában a vörösbor-szőlők közül a Pinot noir, a Merlot és a Kékfrankos a sláger. Nem árt, ha, néhány tő Bíborkadarkát és Kármint is ültetünk, mert' ezek mustja kiváló színezőanyag. A pincésgazdák már megkezdhetik a bor első fejtését. Annak helyes. időpontját a borseprő jellege és a bor kémiai összetétele, annak alkohol-, sav- és cukor- tartalma határozza meg. Ha rothadt szemeket is préseltünk az őszön, akkor az ebből származó borokat célszerű erjedés után 'a bor öntisztulásának bevárása nélkül, azonnal lefejteni. Igaz, az egészséges seprő ízben, zamatban gazdagítja a bort. 0 Házunk tájának ékessége lehet a galamb. (Straszer András felvétele) Mielőtt az első fejtést megkezdenénk, nem baj, ha megvizsgáljuk-.borunkat. Ha egy palackot félig töltünk borral, azt nem dugjuk be, két-három napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, megfigyelhetjük, hogy az egészséges bor szépen tisztul, színe nem változik. A hibásan erjedt, vagy törésre hajlamos bor a levegő hatására még zavarosabb lesz a fehér üvegben, s megjelenik a bor felső részén egy barna gyűrű, amely aztán lassan megvastagszik, a nedű törötté válik, íze kellemetlen lesz. Az egészséges újborokat részesítsük alapkénezésben. Száz literenként egy dekagramm kristályos borként adjunk hozzá. Ha törésre hajlamos a borunk, akkor ellenszerként kéndioxidot használjunk. Az ilyen bort minőségre való tekintet nélkül meg kell kénezni. Sz. P. M. Teljesíti idei tervét a kiskőrösi ipari szövetkezet déseink meghozzák az eredményt és teljesíteni. tudjuk 199 millió forintos árbevételi tervünket. Előzetes becsléseink alapján a nyereségünk is magasabb lesz a tervezett 13,4 millió forintnál, várhatóan elérjük a 15 milliót. Szolgáltató részlegeink munkájával tudomásunk szerint a lakosság elégedett. Rengeteg munkája van a vegytisztító részlegnek, egyre nagyobb a forgalmuk a tv- és rádiószerelőknek, de az autójavítók sem unatkoznak. A hét szakma dolgozói az év végéig mintegy 19,5 millió forinttal járulnak- hozzá árbevételi tervünk teljesítéséhez. Változatlanul nagy a kereslet a különböző gyártmányaink iránt. Faipari gépeihk közül az idén továbbfejlesztettük, korszerűsítettük az SZF 800-as szalagfűrészt. Az új szabványnak megfelelő MO 4 elnevezésű változatból az idén 280-at gyártunk és felszereljük elszívóberendezéssel is. Ugyancsak korszerűsítettük a 600-as típust és ebből az idén negyvenet Nigériába és néhány közel-keleti államba- szállítunk. Igen jó munkát végeznék az asztalosok, 7. milliós tervüket várhatóan 9;5 millió forintrá teljesítik. A fővárosi Kárpitosipari Szövetkezet részére bútorvázakat- gyártanak a többi között. Keresett termékük a két változatban készülő konyhai ülőke, ebben az év végéig 25 ezer hagyja el a műhelyet. Bukósisaküzemünk terméked is keresettek, úgy bel-, mint külföldön. December végéig 7 ezer motoros-bukósisak kerül tőkés államokba, 3 ezer 200-at pedig az NDK részére gyártunk. Ebből a tei mékünkből 50 ezer kerül, a hazai boltokba. A munkavédelmi, sisakokból az idén 35 ezret gyártunk, s jövőre megkezdjük a bányászok részére egy új. típus készítését is. Árutermelés vonatkozásában' talán' a legnagyobb fejlődést a festékgyártó üzemünk érte el. Tavaly kezdtük meg az FD 11 nevű belső diszperziós falfesték készítését, s az idén 250 tonnát kell átadnunk a megrendelőknek. Már megkötöttük a jövő évi szerződést, és ennek értelmében 1000 tonna festéket kell gyártanunk. Szövetkezetünk többi részlege, — ha olykor nehezen is küzdött meg a gondokkal — sikeresen fejezi be az esztendőt, így megfelelően felkészülve láthatunk hozzá 1982. évi termelési feladataink megvalósításához. O. L. Wr + A kiskőrösi Vegyes és Építőipari Szövetkezet múlt évi eredmé-. nyei alapján megérdemelten kapta a tavasszal a kiváló pímet, az utóbbi öt év alatt immár harmadszor. Vajon, hogyan alakultak az idei év tervei, a jövő év tavaszán számíthat-e a kollektíva újabb elismerésre? Varga József, a szövetkezet termelési osztályának vezetője kissé korainak tartja a kérdést.... — Sok gonddal, problémával küzdöttünk az idén — mondta — Ezek között a legnagyobb a létszámhiány. Jelenleg légalább negyven új dolgozónak tudnánk elfogadható kereseti lehetőséget nyújtani. Ennek ellenére bízunk abban, hogy a megfelelő intézke• Szentgyörgyi János villahyszérelő az MO 4 jelű korszerű szalagfűrész elektromos szereléséi végzi. 3
