Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

1981. november 13. • PETŐFI NEPE • 5

Művészeti nevelés a KISZ-ben

ÚTTÖRŐÉLET

Beszélgetés a kulturális nevelőmunkáról

A közművelődési párthatározat óta sok szó esett a legkülönbözőbb fórumokon a művészetek emberformáló, személyiséggazdagító hatásáról, és ennek kapcsán az ifjúság nevetéséről. Két-három éve az ifjúsági mozgalomban is egyre nagyobb gondot fordítanak az iskolán kívüli kulturális nevelőmunkára, a különböző művelődési akciókon belül pedig a művészeti nevelésre. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága irányító-, szervezőmunkája eredményeként nálunk is több ezer fiatalt sikerült bevonni a Művészet és ifjúság akcióba. Megyénk művelődési intézményei és az itt élő fiatal alkotók segítségével igyekeznek kialakítani a nevelés új módszereit, formáit. Az elmúlt évek ilyen jellegű tevékenységéről és a közeljövő feladatairól beszélgettünk Mészáros Istvánnal, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatársával.

• Képek az elmúlt évek KISZ által szervezett lessikeresebb kulturális rendezvényeiről: egy kecskeméti könyvárverésről és kőnyvdiszkóról, valamint egy rendhagyó irodalomóráról.

— Az ifjúsági mozgalom művészeti nevelőtevékenysége beleillik egy nagyobb, országos közművelődési koncepcióba. A KISZ is lényegében az ott megfogalmazott célokat szolgálja, a maga mozgalmi eszközeivel. Mindemellett szükséges hangsúlyozni, hogy a KISZ nem végez önálló művészeti nevelést. Egyéb célok és feladatok mellett' a közösségi művelődést is szolgálja, de a kulturális intézményekkel és más szervekkel karöltve.

— Bács-Kiskun megj/ében mit tett a KISZ a fiatalok művészeti neveléséért?

— A hat művészeti ágon belül különböző formákkal próbálkoztunk. Kezdjük talán a legutóbbi sikeresnek mondható akciókkal, a Film és ifjúsággal. Több mint négyezer bérletet adtunk el ebből az alkalomból a filmművészet jeles alkotásaira. A vetélkedőn pedig körülbelül kétezer fiatal vett részt. Eddig még ez az akciónk vonzotta a legszélesebb rétegeket. Bizonyítja, hogy a vetélkedő megyei helyezettjei között nem csupán értelmiségi alapszervezet található. Jól sikerültek az elmúlt években a Bács-Kiskun megyei kezdeményezésként intiult Könyv és ifjúság akció rendezvényei. Könyvnapokat, könyvbálokat, író-olvasó találkozókat tartottunk megyeszerte. 1972 óta szervezzük rendszeresen az olvasótáborokat. Kezdetben szakmunkás- képzős fiatalok részvételével, majd idén nyáron először az úgynevezett komplex művészeti tábor keretében, szakközépiskolásokkal is.

— Milyen tapasztalatokkal zárult ez a művészeti tábor?

— Első ízben szérveztünk olyan ifjúsági tábort, ahol valamennyi1 művészeti ág képviselői jelen voltak, szekcióvezetőként. A fiatalok ez alatt a két hét alatt abban a szekcióban működtek, dolgoztak, amelyik a legjobban érdekelte őket. Ugyanakkor ez nem jelentett egy szigorú elzárkózást. Szinte mindegyik diák részt vehetett valamilyen más művészeti szekció rendezvényein, munkájában. A kitűzött célt elértük. A

tábor a jelenlegi gyakorlatával az iskolai munka megfelelő kiegészítőjének bizonyult, s bizonyos hiányokat is pótolt. A szakmunkásképzőkben például alig kapnak a tanulók valamiféle művészeti nevelést. Most talán sikerült elindítani ezeknél a fiataloknál egy olyan folyamatot, amely az érdeklődés felkeltésén keresztül kialakított egy jobb viszonyt, kapcsolatot a művészetekkel, és egy önművelésre, önmegismerésre hajló, cselekvőbb magatartást. Jövőre azt szeretnénk elérni, hogy az iskolák állami és mozgalmi vezetői a gyerekek valóságos igényeit a mostaninál jobban is-, merjék fel, és a diákokat megfelelően orientálják a tábori munkára. Részünkről talán az előzetes szervezést kell még jobban, tudatosabban végezni.

— Milyen a kapcsolat a Bács- Kiskun megyei fiatal alkotókkal?

— Meggyőződéssel állítom, hogy az ifjúság művelődésének ügyében a fiatal művészek többsége segítőtárs, szövetséges. Velük együtt próbálkozunk új formák, módszerek kialakításával, miként ez történt a nyári bajai táborban. A művészeti nevelést legsikeresebben az ő bevonásukkal tudjuk megvalósítani, hiszen a tizenévesekhez korban ők állnak a legközelebb. Persze kölcsönösségi alapon a KISZ is kínál valamit a fiatal alkotóknak. Például segít a társadalmi-művészi elismertetésükben. Szeretnénk elérni, hogy a Bács-Kiskun megyei Fiatal Alkotók-Köre kollektív művészeti műhelyként mutatkozzon be az ország különböző pontjain.

— Milyen tervek, konkrét feladatok megvalósítása előtt állnak?

— A fiatalok szabad idejének növekedésével egyre több munkánk lesz, de .nemcsak nekünk, hasonlóképpen a művelődési és oktatási intézményeknek. Ügy hiszem, közös célunk az, hogy az ifjúság tizenéves korosztályával is megismertessük, megszerettessük a művészeteket, mint fontos emberformáló eszközt, az önmegvalósítás egyik útját. A művészetek „aprópénzre váltásával”, a lehető legjobb értelemben, az amatőr művészetek felé szeretnénk orientálni a fiatalokat. Ez is egyfajta lehetőség. A konkrét feladatok közül csupán néhányat

említenék. Mindenképpen jobb kapcsolatot szeretnénk kialakítani a Katona József Színházzal, egy színházértő-szerető közönség megteremtéséért, kineveléséért. Felajánlások, kezdeményezések persze már történtek. Szeretné a KISZ felkarolni bizonyos mértékig a táncművészet ügyét is. Gondolok itt a nosztalgiahullám nyomán mostanában egyre-másra alakuló társastáncklubokra. A megye öt városában és több nagyközségében az elmúlt hetekben megkezdődtek a társastánctanfolyamok. Ügy gondolom, a részt-, vevők idővel klubot alakíthatnának, a legtehetségesebbek pedig amatőr művészeti csoportként működhetnének! Az elkövetkező év kulturális nevelőmunkájának középpontjában a. zeneművészéttel, a zenepedagógiával való foglalkozás áll. Segédkezünk például megyeszerte a Kodály-centená- rium méltó megünneplésében és feladattervet készítettünk mindennapos généi nevelési feladatok megvalósítására. Határozott elképzeléseink vannak például a zenei ismeretterjesztés támogatására, a nevelőotthonokban, kollégiumokban ... P. E.

MEGÖRÖKÍTETT pillanatok Régi fényképek Kecskemétről

• Nyomtatás a XIX .század végén. (A reprodukciókat Szabó Zoltán készítette.)

A kecskeméti Katona József Múzeum fényképgyűjteményének jelentős darabja az az album, amely még a két világháború közötti időszakból maradt fenn. Csaknem kétszáz olyan fényképet tartalmaz, amelyek a múlt század hatvanas évei és az 192Ö-as évék között készültek.

A legkorábbi felvételek a város olyan egyéniségeit örökítették még az utókor számára, mint Parragh Gedeon fizikus, gimnáziumi tanár, Szeless József országgyűlési képviselő, Ferenczy Gergely, Csabai Imre tanár, Domián István orvos. Helyet kapott az albumban néhány előkelő család hölgytagja is.

.Az 1862/63-as tanévben készült csoportkép a református gimnázium tanári karáról. 1864-ben állt fényképezőgép elé a református tűzoltócsapat.

A városrészleteket, fontosabb középületeket megörökítő képeken követhetjük a századforduló körüli időszak kiemelkedő városrendezési munkáit.

Rég elmúlt hétköznapokat idéznek fel •a képeken látható egykori üzletsorok, a hangulatos utcai lámpák, a Beretvás-szálló szomszédságában álldogáló lovas kocsik, a járókelők és a piaci sókadalmak. Múlt századi búcsú, úrnapi körmenet egy-egy elkapott' pillanata is megőrződött számunkra. Néhány fénykép a kecskeméti malmokról és a hajdani vásárokról tanúskodik. Néprajzi szempontból különösen érdekesek a mezőgazdasági munkáról — aratás, nyomtatás, szőlő- művelés —, a mesterségekről (például szűcs, kovács) és a pásztói életről készült felvételek.

Több kép van a gyűjteményben a cigányvárosról, af 1901-ben• A Szeless család két tagja az 1860-as években.

megrendezett ipari és mezőgazda- sági kiállításról, az 1909. évi országos dalosversenyről, valamint az 1911-es kecskeméti földren- gésrőll.

Az elmúlt években a különböző hagyatékokkal (például Szabó Kálmán, Tóth László, Vágó Béla, Buday Dezső) kerültek fényképek a múzeum új- és legú-jabbkori történeti gyűjteményébe. A két világháború közötti időszakban készítette kecskeméti felvételeit Bajtay Ferenc. Üveglemez-ne- gatívjait néhány év óta a múzeum őrzi. (A tavalyi Kecskeméti városképek cimy kiállításon (több képét is láthatta a közönség.)

A régi fényképek felkutatására megőrzésére az utóbbi egykét évben a korábbinál nagyobb

figyelmet fordítottunk. Családi képekkel, albumokkal, különböző témájú fotókkal gyarapodott gyűjteményünk. A legújabb szerzemények között még az 1870-es években készült fotográfiák is akadnak.

A képek számottevő része a Fantó-műhelyből származik. Tudomásunk van olyan fotósok működéséről is, akiknek a középületek, városrészletek, különböző nevezetességek mellett a népélet, a tanyavilág megörökítését is köszönhetjük. . Kerny István postatiszt a századforduló után több mint két évtizeden át fényképezőgéppel járta Cegléd és Kiskunfélegyháza közötti szolgálati területét. Lőcsei Árpád, aki a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara megbízásából állított össze albumot, 1927 körül

Kecskeméten és környékén í is dolgozott.

A régi fényképek gyűjtése továbbra is fontos feladat. Város- történeti, életmód- és művelődés- történeti szempontból mással nem helyettesíthető, hiteles források. Némelyik a művészettörténészek számára is érdekes lehet. alkalmat nyújt a korai fényképészet és a festészet kapcsolatának vizsgálatára.

(Itt jegyezzük meg, hogy nagyon érdekes felvételeket kaptunk 'olvasóinktól eddig is. Különösen érdekesek a bajai Németh Gyulától, a kiskunfélegyházi dr. Kastner Jánostól érkezett . dokumentum értékű képek. Várjuk a továbbiakat. Szerk.)

Székelyné Körösi Ilona muzeológus

Piros vonat az iskolánál

Csípősre fordult az idő, gyérülnek a levelek a fákon, bokrokon. A Helvécia-íeketeerdei iskola tövében álló piros vasúti kocsit igy még inkább észreveheti minden arrajáró.

— Egy esztendeje kaptuk ezt a nagyszerű ajándékot, a MÁV Vezérigazgatóságtól, és berendeztük, hogy az itt tanuló gyerekeknek legyen úttörőszobájuk — mondja az iskolában tevékenykedő Kilián György úttörőcsapat vezetője Probojácz Miklósné.

— Kinek jutott eszébe, hogy éppen egy "vasúti kocsit vegyenek használatba?

— Csapatunk számos pártoló tagja és patronálója között községünk állomásfőnöke, Kovács András is ott van. Tőle kértünk segítséget, és úgy emlékszem, az ötlet is tőle származott. A csaknem Harminc méter hosszú vasúti kocsi ideszállításában, rögzítésében, rendbehozatalában pedig igazán sokan vettek részt! Egy kicsit jelképezte is ez az összefogás egész munkánkat, azt, hogy senkit sem biztattunk, önként, örömmel jött mindenki...

— Most mire használják a vonatot?

— Három helyiségre osztottuk. Az elsőben őrsi és rajfoglalkozásokat, korrepetálásokat, sőt esetenként különféle órákat tartunk. A másodikban meghagytuk a padokat, ez tehát öltöző, á harmadik pedig a könyvtárunk, olvasószobánk.

(Az első szobában javában melegít az olajkályha, délután itt tart foglalkozást az. egyik kisdobosraj. A tisztaságra valameny- nyien ügyelnek, az esztendős használat nyomát alig látni.) '

— A csapat két kitüntetést kapott, 1972-ben a Kiváló Űttörő- munkáért, majd 1976-ban a legnagyobbat,, a KISZ KB Vörös Selyemzászlaját nyerték el. Az elért eredményeket jegyzőkönyvek rögzítették, vizsgálatok igazolták. Arra lennék kíváncsi, hogy a csapatvezető néhány esztendő távolságból, hogyan látja, mivel érdemelték ki ezeket az elismeréseket?

— Az eredményeinkről statisztikai adatok, grafikonok is tanúskodnak. Visszatekintve, vágy akár ezeket az éveket figyelembe véve úgy látom, nálunk a kollektív vezetés jobb az átlagosnál. A rajvezetőkkel nagyszerűen ösz- szedolgozunk, a hozzánk érkező fiatalok is felveszik a mi ritmusunkat. Igazgatónk, Gorái Zoltánná a legteljesebben megérti törekvéseinket, támogatja munkánkat. Azt hiszem legjobban úgy érzékeltethetem a légkört,

hogy valamennyien innen akar- runk nyugdíjba menni.

— A rajvezetőkön kívül ki támogatja a csapatvezető munkáját?

— Az ifivezetők. Jelenleg huszonheten vannak!

— A csapat létszámához képest ez meglehetősen sok, hiszen kétszáz kisdobos és úttörő tartozik ide. Miért vannak ennyien?

— A nyolcadik osztály befejezése után nem fejezik be az úttörőéletet. Amikor KISZ-tagok lesznek, ezt a megbízatást kérik. Jönnek, akik szakmunkásképzőbe, középiskolába járnak, és azok is, akik dolgoznak. Örömmel fogadjuk őket! Munkájukért KISZ- alapszervezetük vezetőségének

köszönetét is mondunk, és elismerésnek vesszük, hogy például a kecskeméti Berkes Ferenc Szak- középiskolában ifivezetőinket

megdicsérik munkavégzésükért!

— Milyen kapcsolatai vannak a csapatnak a községben dolgozókkal, a szülőkkel, a szocialista brigádokkal?

— Azzal kell kezdenem, hogy a szülői munkaközösséggel Ma- kány Józsefné kolléganőm tartja a kapcsolatot. Hihetetlenül sokat segítenek! Ünnepségeink, farsangjaink, táborozásaink, és a különféle karbantartási munkák elvégzését főleg ők vállalják. Sokat jelent a helyi állami gazdaság Hámán Kató KlSZ-alapszer- vezete, — ők valóban a mi vörös- nyakkendőseink nagyobb testvérei ... Hogy csak a legutóbbi segítséget említsem, ők füvesítették napközi otthonunk környékét, és persze, az állami gazdaságból kapjuk az ízletes ebédet is.

— De iskolatejjel már nincs idejük foglalkozni?

— Természetesen van! Naponta kapjuk a poharas tejet és a kiflit Kecskemétről. Ügy hallottam, bennünket emlegetnek a Tejipari Vállalatnál azok között, ahol sikerült az akciót megvalósítani.

— Ilyen hőfokon mozgalmi életet élni csak igazán jó kollektívában lehet, és ebben az iskolában ez adott. A csapat vezetője, aki fizikát és testnevelést tanít, ellátja családját, lemondott valamiről a mozgalom javára?

— Tizenöt évig voltam aktív sportoló, válogatott kosárlabdázó. Amikor csapatvezető lettem választanom kellett, én a testnevelés tanítását és a mozgalmi munkát választottam. A - munkámban most is annyi örömet, élményt találok, mint amikor megbízott csapatvezetőként munkához fogtam. Selmeci Katalin

REJTVÉNYFEJTŐKNEK

Az elmúlt héten közölt hely- történeti vetélkedő kérdéseire meglehetősen sok megfejtést kaptunk, de sajnos elég kevés jót. (Darvas József nem tanított Kecskeméten,1 a bajai Déry-kert nem Déryné Széppataki Róza nevét viseli, és Tomory Pál nem volt kortársa Petőfi Sándornak.)

A jó megfejtéseket beküldők láthatóan sokat búvárkodtak a könyvtárakban, kérdezgették tanáraikat, szüleiket. Így helyes, ez a felkészülés lehetséges útja!

Íme, a jó válaszok: Buday Dezső, a kecskeméti jogakadémia tanára volt — 1919-es mártír; Darvas József író, tanulmányait a kiskunfélegyházi tanítóképzőben végezte; Déry Frigyes műgyűjtő volt, Baján park őrzi nevét; Tomory Pál kalocsai érsek, a mohácsi csata egyik vezéreként esett el; Szilády Áron nyelvtudós, a halasi gimnázium viseli nevét; Ligeti Károly kiskőrösi születésű internacionalista.

A legkorábbi cseresznye Ke- lebián érik, laskagombát Boro- tán termesztenek — elfogadtuk Lajosmizsét is —, a napraforgó nagyüzemi termesztése Bácsalmáson van, komlót pedig a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, Sü- kösdön telepítettek, és szednek minden esztendőben.

Könyvjutalmat nyert: A kiskőrösi Ligeti Károly úttörőcsapat riporter őrse — hatan —, Gáspár Rita (kisdobos!) — és Debreceni Zoltán, Tass; Űjvári László és Ittzés Tamás Kecskemét. Nyereményeiket postáztuk.

Ezen a héten helytörténeti totót közlünk, és arra Kérünk benneteket, hogy csak a helyes számsort küldjétek be megfejtésként, november 20-ig, levelezőlapon, szerkesztőségünk címére. (Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét 6001, Pf. 76) A címoldalra írjátok rá: Űttörörejtvény. A helyes megfejtők között most is tíz könyvet sorsolunk ki, valamennyi megfejtést megőrzünk, hogy a téli szünet • idején sorra kerülő vetélkedőre meghívót küld- hessünk címükre.

íme, a kérdések:

1. Melyik évből származik az első írásos emlék Halas-ól? 1366—1; 1394—2; 1401—x.

2. Á kiskőrösi járás három felsorolt községe közül melyik a legnagyobb létszámú? Császár- töltés — 1; Akasztó — 2; Kecel — x.

3. Ki volt Garibaldi tábornoka? Türr István — 1; Mészáros Lázár — 2; Tóth Kálmán — x.

4. Ki alkotta a kecskeméti színház közelében felállított Katona- szobrot? Imre Gábor — 1; Vígh Tamás — 2; Pálfy Gusztáv — x.

• 5. Milyen nevezetes úttörőlétesítmény . található Tompán? Üttörővasút — 1; Úttörőház —2; Üttörőuszoda — x.

6. Megyénk melyik állami gazdaságában készítik ■ a traubiszó- dát? bajai — 1; kalocsai — 2;

kunbajai — x.

1 kérdés:

Milyen fantázianevet viselnek a Halasi Kötöttárugyár termékei? Marcella — 1; Daniella — 2; Lionella — x.

Brecht-felújítások

Az idei évben 12 Brecht-dráma felújítását tervezik a Berliner Ensemble, a Berliner Volksbühne és más NDK-beli színházak vezetői. Berlinben újra bemutatják a Koldusoperát, a Happy endet, valamint a Turandot, avagy a fehérneműsök kongresz- szusa című színművet. Karl-Marx-Stadtban színre viszik a Kurázsi mamát, Greifswaldban színre kerül a A házitanitő, Des- sauban pedig a Menekült — párbeszédek.