Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-13 / 266. szám
1981. november 13. • PETŐFI NEPE • 3 A MEGYEI TANÁCS ELFOGADTA BÁCS-KISKUN VI. ÖTÉVES TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVÉT (Folytatás az 1. oldalról.) főbb jellemzői sommásan: nagyobb munka- és anyagi ráfordítással, több állami támogatással kevesebb termelést, a szükségesnél lassúbb szerkezetváltást és a nemzeti jövedelemhez kisebb hozzájárulást terveznek az elvártnál. Ezzel szemben a lehetségesnél nagyobb bérfejlesztéssel és központilag támogatott beruházással számolnak. Mindez magyarul azt jelenti, hogy e törekvések elismerése tovább rontaná a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Ez az országosan is jellemző tendencia arra enged következtetni, hogy több vállalati vezető még nem érti, vagy magára, üzemére nézve nem tartja érvényesnek a népgazdaság jelenlegi állapotából adódó követelményeket. Emellett elképzelhetők taktikai okokból is irreális tervek. Bármi legyen is az igazi ok, egyik sem fogadható el, ezért a reális lehetőségekhez igazodó új terveket kell készíteni ezeknél a vállalatoknál. Megyénkben a termelőtevékenységet kiszolgáló infrastruktúra öröklött elmaradásunk és az infrastruktúrát is magával hordozó állami nagyberuházások hiánya miatt, fejletlen, ami Bács- Kiskunt különösen hátrányosan érinti. Csak néhány példával sze. retném ezt érzékeltetni: Vasútállomásaink és a teherpályaudvarok nagy része korszerűtlen, nem képes megfelelően ellátni feladatát. Ezért hiányoljuk különösen a kecskeméti Alsó-pályaudvar a kiskunhalasi és a bajai vasútállomás évek óta húzódó korszerűsítését a vasút VI. ötéves tervéből. Fontos a vas- útvillamosítás és pályakorszerűsítés, de éppen ezek hatékonyságát, lehetőségeit csökkentik a kis befogadóképességű és csak lassú rakodásra alkalmas, korszerűtlen pályaudvarok. Megyénk közúthálózata a minőségét is tekintve az utolsók között van az országban. Hazánk egyik legforgalmasabb közút ja az E5-ÖS főútvonal , budapest— kecskeméti szakasza. A beruházási keretek nem teszik lehetővé, hogy a lassított ütemű M5 autópálya elérje a megye székhelyét 1985-ig. A beruházás folytatása mindenesetre biztató a későbbi évekre nézve. Szeretném megemlíteni, hogy a Bács-Kiskun megyei Tanács már több ötéves terv elkészítése során szorgalmazta, hogy a Duna mint transzkontinentális viziút, kapjon magyar részről is nagyobb szerepet a belföldi, de főleg a nemzetközi tömegméretű szállításokban. Telefonellátottságunk helyzete is nagyon gyenge. A kecskeméti új telefonközpont 10 ezer állomásra való bővítése itt megoldja a legégetőbb gondokat, de a többi városunkban marad — sőt fokozódik — a feszültség az ellátásban. Szükségesnek tartjuk a tervek és lehetőségek ismételt vizsgálatát, különösen a városainkban vállalt jelentős tanácsi közreműködést is figyelembe véve. A megye energiaellátását javítják az újabb gázbekötések, az ÁFOR kecskeméti elosztótelepének üzembe helyezése, valamint néhány — az üzemelés biztonságát szolgáló — villamos hálózatot fejlesztő beruházás. Változatlanul fontos követelmény minden energiafogyasztóval szemben az ésszerű takarékosság, a fajlagos energiafogyasztás csökkentése, szerkezetének és hatásfokának javítása. Ezután a megyei tanács elnöke a lakosságot ellátó infrastruktúra fejlesztéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy erre a tanácsok jóváhagyott tervekkel rendelkeznek, s megvalósításuk folyamatosan történik. A tanácsülés ez év június 10-én tárgyalta és hagyta jóvá a megye tanácsi gazdaságának VI. ötéves tervét. Ez fontos része a megye területfejlesztési tervének is. A tanácsi tervekről a testület akkor felelősen döntött, ezért az előadó most. csak három olyan* fejlesztési célt emelt ki, amelyek súlyuknál, jelentőségüknél fogva megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, s amelyek maradéktalan megvalósítására éppen ezért társadalmi programok készültek, illetve készülnek a közeljövőben. Lakás A VI. ötéves tervben —, mondotta a megyei tanácselnök — változatlanul legfőbb feladataink egyike a lakáshelyzet javítása. Az e célra fordítható tanácsi pénzforrások csökkenése miatt az eddiginél is szélesebb skálán kell kezdeményezni a megoldások formáit, ösztönözni a vállalkozási kedvet. Különösen a kombinál arányosabb teherviselés mellett fokozottan bevonni a saját erőt a lakásépítésbe. Erre a június 1-én életbe lépett jogszabályok adnak lehetőséget. Lényegesen több támogatást kell tehát adni a saját erőből építkezőknek. A folyamatos telekellátásról reális árak mellett minden tanácsnak kötelessége gondoskodni. A tervezés, az anyagellátás, a kivitelezés gondjait elsősorban az erre hivatott szervek oldják meg. Az építkezőknek a telektől az eszközök kölcsönzéséig, szinte a munka minden fázisában sokat segíthetnek a megye városaiban már működő és egyre több településen létesülő lakásépítési szolgálatok. öt év alatt 20 ezer lakás építését tervezzük, 85 százalékát magánerőből, állami támogatással kedvezményes hitellel segítve az építkezők nagy részét. Tíz különböző nagyságú lakótelepen 6320 lakás épül. 3320 lakást társasházban, s több mint 10 ezret pedig mint családi házat építenek fel. Az SZMT javaslatát is figyelembe véve 1000—1200 munkáslakás építését tervezzük a középtávú tervben. Növekszik az igény a korszerű,’ csoportos családi • házak iránt, ezeknek ajánlott típustervválasztékát bővíteni fogjuk, és az ilyen építkezésre alkalmas telkek számát növeljük. Szervezzük a kivitelezői kapacitás bővítését a szövetkezeti építőiparban is. A városba áramlás tervszerű mérséklését szolgálja, hogy 16 nagyközségben, illetve városkörnyéki községben nyújt a városival azonos kedvezmények mellett lakásépítési hitelt az OTP. Az itteni olcsóbb telekárak és közműköltségek minden bizonynyal vonzóvá teszik e településeket, főleg a családiház-építők számára, és különösen akkor, ha ezzel párhuzamosan képesek leszünk javítani a városok és kijelölt városkörnyéki községek között a közlekedést. Javítani kívánjuk a lakótelepeken élők közérzetét azzal, hogy szebb, változatosabb épületeket követelünk meg a házgyári elemekből. A jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani a lakótelepi létesítmények — óvoda, iskola, kereskedelmi és szol- gáltatóüzeletek stb. — építésére. A következő öt évben 1200 állami lakás felújítására, korszerűsítésére kerül sor. Az OTP továbbra is kedvezményes kölcsönnel segíti a szövetkezeti és saját lakások felújítását, korszerűsítését. Az új jogszabályok adta lehetőséggel élve szorgalmazzuk a családok változásaihoz igazodó lakáscseréket. Ehhez a tanácsok most első’ ízben külön pénzalappal rendelkeznek. Egészségügy A tanácsok számára kiemelt társadalmi program az egészség- ügyi alapellátás javítása. A korábbi évek erőltetett ütemű és a hiányok mérséklését célzó fejlesztése után meg kell szilárd!- - tani az elért eredményeket, mielőtt további mennyiségi célokat tűzhetünk magunk elé. A fekvőbeteg-ellátásban a jó közepes ellátottsági szintet értük el. Az új kórházakban — Kecskeméten és Kiskunhalason — az ellátás minőségi feltételei is jók. A többi kórházunkban azonban a felújítások és korszerűsítések elmaradása veszélyezteti a megfelelő betegellátást. Elavultak a kiszolgáló létesítmények — a konyhák, elhasználódtak a mosodák, a villamos vezetékek —, korszerűsítésük tehát tovább nem halasztható. A VI. ötéves tervben a rendelkezésre álló fejlesztési és felújítási forrásokat ezekre a' célokra kell fordítani. Ezért a megyei kórház áthúzódó műszaki kiszolgálólétesítményeinek befejezése mellett a kiskunhalasi 150 ágyas krónikus ágyfejlesztésnek csak az elkezdésére jut fedezet. A működő kórházak üzembiztonságának megteremtése után gondolhatunk csak a kiskunhalasi fejlesztés befejezésére és a megyei kórház további 300—500 krónikus ággyal történő bővítésére. Ezt úgy kívánjuk előkészíteni, hogy a VII. ötéves terv elején épülhessen meg. Az ellátást szolgáló fontos érdekek azt diktálják, hogyha kórházak tervezett felújítása tervszerű és gyors legyen, így a most még szünetelő ágyakat is mielőbb a gyógyítás szolgálatába állíthassuk. Ebből a szempontból kiemelkedő feladat a megyei kórház Izsáki úti épületeinek, a bajai kórház szülészeti-nőgyógyászati pavilonjának és a kiskunfélegyházi kórháznak a felújítása. A szakorvosi rendelők bővítése nem szerepel a kiemelt országos célok között. A megye északi részén kialakult nagy zsúfoltság miatt mégis arra kényszerülünk, hogy a kecskeméti új rendelőintézetet megépítsük, az új megyei kórházhoz kapcsolva és annak diagnosztikai részlegére támaszkodva. Javít helyzetünkön Kecskerhét két társközpontjában, Kunszent- miklóson és Tiszakécskén a megépülő 4, illetve 8 munkahelyes, később bővíthető rendelő belépése. Ezek ugyanis nemcsak a kecskeméti rendelőintézetet tehermentesítik, de megkímélik a beutazástól a betegek nagy tömegét. Megépül a kiskunhalasi tüdőgondozó is. Az alapellátást nyújtó körzeti orvosok műszerellátottságát azért kívánjuk javítani, hogy minél több beteget tudjanak jól és helyben meggyógyítani. Az ehhez szükséges műszerekhez, kis- laboratóriumok felszereléséhez szakmai és anyagi segítséget nyújtunk ott, ahol ehhez a személyi feltételek is megteremthetők. A VI. ötéves tervben 420 szociális otthoni hely épül, kétszer annyi, mint az előző tervidőszakban. Ezek egy része olyan új rendszerű megoldásban, amely jobban igazodik az idős emberek igényeihez és korosztályi jellegükhöz. Folytatni fogjuk az otthonházak építését is, ahol az idős emberek megfelelő gondozást, egészségügyi és egyéb ellátást kaphatnak, s kulturált körülmények között élhetnek leadott nagyobb, vagy más típusú lakásaik helyett. Háromszáz új tanterem A kulturális ágazatban legnagyobb feladatunk az általános iskolások oktatási és ellátási feltételeinek megteremtése. A következő öt évben 6 ezerrel nő ennek a korosztálynak a száma. Tanításukhoz mintegy kétszázzal több tanterem szükséges. Terveink szerint több mint háromszáz tantermet létesítünk, de lesz ezek között ideiglenes, vagy szükségtanterem a demográfiai hullám levezetésére. Számolnunk kell — ha csökkenő mértékben is — elhagyott' tanyai iskolákkal, és a műszakilag tönkrement, élet- veszélyes tantermekkel is: Kritikus a helyzet a megye- székhelyen, de több tanterem hiányzik Kiskunfélegyházán és Kunszentmiklóson. A beiskolázás számai azt mutatják, hogy a következő 2—3 év lesz a legnehezebb, amíg a tervezett új iskolák Felszólalt a tanácskozáson dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság ' titkára, aki többek között a következőket mondta: — A területfejlesztés megtervezése a népgazdaság és a lakosság szempontjából egyaránt nagyon’fontos feladat. Osztom azonban azoknak a véleményét, akik azt mondják, hogy a jelenlegi nemzetközi és belső gazdasági körülmények között nem hogy öt évre, de még egy évre előre is nehéz tervet .készíteni. Sok ugyanis az’ olyan ma még ismeretlen, előre nem látható körülmény, ami a terv végrehajtását akadályozhatja. A tőkés országokban végbemenő változások nehezítik a magyar ipar és mezőgazdaság termékeinek külpiaci értékesítését. Belátható időn belül nem számíthatunk a nemzetközi feszültség enyhülésére. Mindez nemcsak hogy hátrányosan befolyásolja a területfejlesztési tervezést, de lehetséges, meg nem nyílnak. Gyorsítani kell tehát az iskolák építését. S megkövetelni, hogy tantermeket csak ott szüntessenek meg, ahol valóban elnéptelehedik az iskola, vagy műszakilag alkalmatlanná válik a tanításra. Fontos követelmény az oktatási intézmények több célú kihasználása. Nevelési központjelleggel, a keceli példa szerint — és többütemű kialakítással — épül a kunszentmiklósi 16 tantermes iskola. Más iskolák is ellátnak majd közművelődési és sportcélokat, többek között Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kalocsán. Ezekre a megoldásokra azért is szükség van, mert kifejezetten sport- és kulturális célú beruházást keveset indíthatunk a következő években. Drámaian vetődik fel a felelősség kérdése az emberi környezet védelméért. Bármennyire szerények is anyagi lehetőségeink, életünk színterét nekünk kell megóvnunk. El kell érnünk, hogy a már ma is aggasztó helyzet legalább tovább ne romoljon. A termelési érdekek fontossága mellett sem szabad eltekintenünk a megfelelő környezetvédő beruházások létrehozásától, mert minél később követeljük meg azokat, annál többe kerül majd a pótlásuk, esetleg helyrehozhatatlan károkat okozhatunk. Hangsúlyozni kívánom — mondotta befejezésül a megyei tanács elnöke —, VI. ötéves tervünk teljesítése az előzőnél nagyobb feladatot ró valameny- nyiünkre. A gazdálkodó egységektől tartalékaik és lehetőségeik maximális kihasználását és rugalmasságot; a tanácsoktól tervszerű, takarékos gazdálkodást, kezdeményezőkészséget és a lakossággal jobb, eredményesebb kapcsolatok kialakítását várjuk. Nem nélkülözhetjük a jövőben sem azt az alkotó együttműködést, ami a gazdálkodó szegtek és a tanácsok között az elmúlt években létrejött és a település- fejlesztés egyik meghatározó ereje volt. • Az előterjesztés felett élénk, előremutató vita alakult ki, amelyben szót kért dr. Deák István, dr. Geri István, Bartos József, dr. Gá- tay Ferenc, Benei Sándor, Vámos Ferenc megyei tanácstag, a meghívottak közül Nusser Elemér, a kecskeméti Epületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke. hogy egyes részleteinek megvalósítását is akadályozhatja. Az idén — az eddigi tapasztalatok szerint — áz ipari termelés növekedésének üteme a tervezettnél lassúbb, s az export sem érte el az előirányzott mértéket. Ugyanakkor a lakosság fogyasztása’ a tervezettnél jobban növekedett. Márpedig igen fontos, hogy a termelés és a fogyasztás között összhang legyen. Elismerés jár mindazoknak — mondotta a továbbiakban a Központi Bizottság titkára — akik nemcsak megértették, hanem tetteikkel is támogatják a párt által meghirdetett gazdaságpolitikát. Bács-Kiskun megye területfejlesztési tervéről szólva hangsúlyozta, hogy az a jelenlegi gazdasági körülmények között a lehető legjobb célkitűzéseket' fogalmazza meg. Egyes területeken mérsékelt fejlődést, másutt szin- tentartást irányoz elő. S az a tény, hogy élénk társadalmi viták szűrőjén is átment, garanciát nyújt arra, hogy a megye dolgozói a megvalósításból kellő módon veszik ki részüket. A vitában olyan további jogos igények merültek fel, amelyek kielégítésére nem valószínű, hogy sor kerülhet ebben a tervidőszakban. Hasonló gondok az ország más részeiben is szorítanak. A most elfogadásra kerülő terület- fejlesztési terv azonban megvalósítható, ha a megye dolgozói helytállnak a termelésben. Dr. Korom Mihály felszólalása befejező részében utalt arra, hogy a párt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtása — függetlenül a meglevő nehézségektől — alapjában véve sikeresen valósul meg. Népünkben nagy bizalom nyilvánul meg a párt politikája iránt. Nekünk az a feladátunk, hogy ez a bizalom tovább erősödjön. • Az előterjesztés feletti vita anyagához csatolták a Szakszervezetek Megyei Tanácsa októberi ülésének a területfejlesztés végrehajtásával kapcsolatos állásfoglalását, valamint Bajzák Bélának, a Közép-magyarországi Pincegazdaság igazgatójának levélben küldött javaslatait, majd dr. Gajdócsi István válaszolt a felszólalásokra. A megyei tanács ezután egyhangú szavazással elfogadta a VI. ötéves területfejlesztési tervet. A testület a továbbiakban személyi kérdéseket tárgyalt. Miklós János végrehajtó bizottsági tag munkahelyet változtatott, ezért lemondott vb-tagságáról. Dr. Király László, a megyei tanács termelési és ellátási bizottságának titkára más beosztásba történt helyezése miatt ugyancsak kérte felmentését. A tanács érdemeik elismerése mellett hozzájárult felmentésükhöz. Ezt követően Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára javaslatot tett Hegedűs Jánosnak a pálmonosto- ri Keleti Fény Tsz elnökének a végrehajtó bizottságba; Gál Gyulának a megyei tanács megbízott mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének a termelési és ellátási bizottság titkárává való választására. A tanácsülés a javaslatokat elfogadta, s az említett személyeket megválasztotta. A testület Varjú Pált, a megyei tanács személyzeti és oktatási osztályának vezetőjét nyugdíjba vonulása miatt érdemei elismerésével felmentette tisztségéből, és dr. Simon Jenőt nevezte ki osztály- vezetővé. Ugyanakkor Gál Gyula megbízott mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőt kinevezte osztályvezetővé. ' Végül a tanácsülés elfogadta a végrehajtó bizottság lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentését, jóváhagyta a következő tanácsülés napirendjét, valamint a legutóbbi ülésen benyújtott- interpellációkra adott válaszokat. Útkorszerűsítés ügyben Acs Viktor és Taba Lászlóné megyei tanácstag adott be újabb interpellációkat, amelyekre az illetékes osztályvezető válaszol majd a törvényes határidőn belül. Ezzel a megyei tanács ülése véget ért. N. O. KECSKEMÉTI PREMIER Színpadon: A tanítónő Az idei évad harmadik darabjaként Bródy Sándor háromfelvonásos színművét, A tanítónőt tűzte műsorra a Kecskeméti Katona József Színház társulata. Az 1908-as ősbemutatótól 1917- ig százszor játszotta a Vígszínház Varsányi Irénnel a címszerepben, s külföldi sikerek is bizonyították a mű értékeit. A péntek esti premieren tehát egy klasszikussá vált dráma kel életre. — És több szempontból példamutató mű — teszi hozzá a próba előtti percekben Illés István rendező. — Napjainkban, amikor gyakran mutogat a másik félre kifogásokat keresve a színház és az irodalom, külföldi tapasztalataim szerint épp az egymásra találó kézfogásból születhetnek érvényes előadások. Hazai drámairodalmunk mámorí- tóan gazdag kincsesbányát tartogat. Ebből választva rendeztem Móricz Űri muriját és Barta Lajos Szerelmét is. A sort tovább szeretném folytatni a 20. századról és a magyar valóságról valló alkotásokkal. Így figyeltem föl A tanítónőre, amely egyszerre köszönheti létét Bródy Sándor teremtő tehetségének és a Vígszínház dramaturgiai műhelyének. Tökéletes szerkezetű színmű, mestermunkára vall például a szereplők mozgatása, a felvonásvégek megoldása. Inkább arra -kell vigyázni, nehogy túl könnyen játsszuk el azt, ami súlyos - mondandót hordoz. A színhely egy alföldi falu a század elejéről, ahol provincializmussal, butasággal, tunyasággal találkozik néhány ember 0 A címszerepben: Ábrahám Edit. — sajnos, bukásra ítélt — szárny lási törekvése. Itt ütközik öss a valósággal Tóth Flóra pályake dő tanítónő. Ha úgy tetszik, őri kérdésekkel találja magát szer ben: mennyit tarthatunk meg < veinkből a gyakorlatban, medd mehetünk el a szükségszerű kom romisszumokban anélkül, ho föladnánk azt, amit meg akarui valósítani az életben. A tanítónőt Abrahám Edit al kítja. Valami olyasmit kell elji szania — szerencsére —, ami eg szén más helyzetre vall, mint sajátja. Hiszen a pályakezdés c rövid két hónapon belül ez m a második nagy lehetősége. Az < sőt Sarkadi Imre Elveszett par dicsomában kapta. — Mira megformálása mell Tóth Flóra az a szerep, amely r kán adatik meg kezdő színésze nek — mondja Ábrahám Edit. Tényleg nagy lehetőség, de na felelősség is. A tanítónő húszon! éves. Érzelmi érettsége alapj akár harminc is lehetne, naivil sa viszont a tizenöt éveseké. 1 Ián ez is érzékelteti a jellem öt szetettségét, a feladat súlyát egyben szépségét. Teher alatt nő a pálma — va ják a színházban és a színház togatók között ‘ sokan, akik szí kolnak a bemutatóért. • Illés István rendező. H. F. Korom Mihály felszólalása
