Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 7. Változó körülmények között a megye ipara AZ ELMÚLT két és fél évtized alatt viszonylag stabil, vagyis gazdaságilag 'nyugodt körülmények között fejlődött ki —, szinte a semmiből — Bács-Kiskun megye ipara. Az idősebb generáció még emlékszik rá, hogy az ötvenes évek elején — a malmok és a szeszfőzdék kivételével — mindössze 18 üzem, illetve 1 vállalat működött ezen a területen. Az összes ipari dolgozók száma — a teljesen szezonjellegű élelmiszeripart is beleszámítva — nem haladta meg a három-négyezret. Máj má'r elmondhatjuk, hogy szerencsés — történelmileg éppen megfelelő — időpontot választott a megyei, pártbizottság és tanács, az ipar nagyobb arányú fejlesztésére: Emlékezetes, hogy az Alföldnek ezen a részén milyen gyors 'ütemben jöttek létre kis tanácsi- üzemek. Az akkori lehetőségek felismerését dicséri az is, hogy a kis tanácsi vállalatokat egymás után adták át áz állami nagyiparnak, amely napjainkra több száz, sőt ezer dolgozón felül foglalkoztató, korszerű gyá. rákká fejlesztette azokat. BÁCS-KISKUNBAN tehát alig több mint két évtized alatt he-' lyenként modern termelőberendezésekkel felszerelt ipar jött létre. Eközben a tanácsi és a szövetkezeti ipar is jelentős fejlődésen ment keresztül. A dolgozók tekintélyes része ma már jól képzett szakmunkás, s tehetséges műszaki és gazdasági szakemberek irányítják a termelést. Ennek köszönhető, hogy a megye iparának termékei nemcsak a házai, hanem a nemzetközi piacokon is megállják helyüket. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Bács-Kiskun ma már a fejlett iparral rendelkező megyék közé tartozik. Az ország ipari termelésének 1 mindössze 3,2 százalékát adja. A fejlődést is Csak önmagához viszonyítva érdemes mérni, hiszen a megyei üzemek a hazái ipar állóeszközértékének csupán 2,1 százalékával rendelkeznek. Jellemző a termelés gépesitettségi színvonalára az is, hogy at ipar villamosenergia- felhasználásából alig 1,3 százalékot fogyasztanak szűkebb hazánk üzemei. Ezek a mutatók tehát azt je\ lentik, hogy iparunk korszerűsége, termelékenysége elmarad az országos átlagtól, fejlődési üteme azonban gyorsabb annál. Az V. ötéves terv időszakában is 5,1 százalékkal növelte termelését, s tavaly már a növekmény teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. A megváltozott gazdasági körülmények természetesen a megye iparának fejlődését is hátrányosan érintik. Ez az oka annak, hogy a VI. ötéves terv időszakában már mérsékeltebb ütemben — évente mintegy 4,1—4,4 százalékkal — növekszik termelése. Am még így is — teljes tervidőszakot számolva — csaknem 3 százalékkal haladja njeg a népgazdasági átlagot. A VISZONYLAG lassúbb fej. lődési előirányzatok megvalósítása azonban nehezebb lesz, mint a korábbi tervciklusok jóval na. gyobb feladatainak teljesítése. Sőt, számolni kell azzal is, hogy a nemzetközi gazdasági' életben végbemenő változások még a jelenleginél is kedvezőtlenebb körülményeket teremtenek iparunk fejlődése szempontjából. Az ilyen piaci helyzethez úgy alkalmazkodhatnak a vállalatok, ha rugalmasabban gazdálkodva, meggyorsítják a termékszerkezet-váltást. Mielőtt a piacképesebb áruk termelésének problémáiról szól- nánkj a megye iparának szervezeti sajátosságáról, a gyáregységi irányítási formáról is említést kell tenni. Ennek hatása kétirányú. Előnyös volt a korábbi ‘években, mert a vállalati központhoz koncentrált anyagi és szellemi erők elősegítették a megyében működő egységek gyorsabb fejlődését. Ugyanakkor hátrány volt, mert az információáramlás lassításával, az anyagi érdekeltség kizárásával, a döntési hatáskörök indokolatlan központosításéval fékezte az alkalmazkodási képességet, a hatékonyság növelését. A vállalati belső irányítási rendszer korszerűsítése ez év elején elkezdődött, néhány megyei' gyár, illetve gyáregység is önálló vállalattá szerveződött. Érdemes ezt a folyamatot továbbra is szorgalmazni a megye vezetésének azokon a helyekerf, ahol erre megértek a feltételek. AMI PEDIG a termékszerkezetváltást, a gyártmány- és gyártáskorszerűsítést illeti, ' várható, hogy ennek előrehaladásával erősödik a különböző gazdasági szervezetek, többek között a vállalatok és szövetkezetek közötti termelési együttműködés. Ennek elmélyítése azonban a jövőben csakis a kölcsönös előnyök alapján lehetséges. Olyan biztonságos háttéripar, -^mely jó minőségben, a megállapított határidőre szállítja a különböző anyagokat, alkatrészeket, úgy teremthető meg, ha a partnerek igazságosan osztják meg a hasznot is. Ha a nagyobb vállalat az új termék gyártásának megkezdéséhez szükséges beruházásoknál segíti a kisebb üzemet áz alkatrészgyártás féltételeinek létrehozásában. Vagy például, ha a cég meg kívánja- szüntetni egy árucikk készítését, nem állítja azzal váratlan helyzet élé kisebb partnerét, hanem idejében értesíti arról. A termelési kooperáció egyébként nem szűkül csupán a vállalatok és ipari szövetkezetek együttműködésére, hiszen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemágai is egyre szélesebb körben kapcsolódnak be a háttéripari tevékenységbe. A munkaerőgondokkal küzdő nagy- • iparnak érdemes figyelembe venni a bennük rejlő lehetőségeket, mert ilyen jellegű árbevételük ma már megközelíti évente a 6 milliárd forintot. TERMÉSZETESEN sok egyéb feltétele van annak, hogy a megye ipara sikeresén alkalmazkodjon a változó körülményekhez.. Ezek közé tartozik a vezetés színvonalának állandó növelése, a megfelelő piaci információk idejében való beszerzése, a műszaki gárda alkalmassá tétele a gyors gyártás- és gyártmányfejlesztésre, az újítómozgalom folyamatos ébrentartása, az önmagát rendszeresen továbbképző szakmunkás-kollektíva megtartása. Erre törekedve lehet csak megalapozni azt, hogy a megye üzemei minden piacon jól értékesíthető áruval jelentkezzenek, ily módon Bács-Kiskun ipara a jövőben is töretlenül fejlődjön tovább. N. O. A barátság krónikája „Éleződött, romlott a nemzetközi politikai légkör« lelassult az enyhülés folyamata. Ilyen körülmények lcozöit fontos« hogy népünk megismerje a Szovjetunió valóságos törekvéseit, hiteles képet kapjon politikájáról és a színtiszta igazságot hallja a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkról.” (MSZBT VII. országos értekezlete. Bíró Gyula főtitkár.) Visszatekintés Az Első Kecskeméti Konzervgyárat 1900->ban alapították. Államosítására 1947. február 20-án került sor. Egy esztendővel később megalakult az üzemben a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság szervezete. ,1958-tól a ma közismert néven, mozgalmi jelleggel . működik a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A Lenin Kohászati Művek felhívására az MSZBT-szervezetek az egyéni tagságról a kollektív tagcsoportos formára tértek át. Az országban 400, Bács-Kiskun'ban 23, Kecskeméten 7 tagcsoport alakult. 1970: A konzervgyár MSZBT- tagcsoiportja a kiváló barátsági munkáért Aranykoszorús jelvény elismerésben részesült.’ 1979: Az Országos Béketanács Elnöksége a Béketnozgalom Emlékplakettje kitüntetést adományozta a kecskemétieknek. 1981. október 20. A Szovjetunió Baráti Társaság elnöke a társaság Elismerő' oklevelét nyújtotta át Dajka Jánasnénak, a konzervgyári pártbizottság titkárának. Kötődések, kapcsolatok A gyár laboratóriumában a termékek ellenőrzése folyik. Faragóné Ökrös Julianna analitikus a bébiételek zsírtartalmát, vizsgálja. Munka közben elmondja, •hogy tagja a gyári MSZBT-elnök- ségnek és eddig kétszer járt a Szovjetunióban. — Hagyományos orosz szokás szerint kenyérrel és sóval, és nagy-nagy szeretettel fogadtak bennünket — emlékezik vissza. A tizenkét nap alatt kapcsolatok, barátságok szövődtek. Kiss Ernő, a tagcsoport elnöke így ír a kapcsolatok létrejöttéről: „Tizenkilenc éve utazott Szimferopolba az a pártküldöttség, amely aláírta a testvérmegyei és testvérvárosi kapcsolatok létesítéséről szóló szerződést. A látogatás alkalmával került aláírásra az első olyan szerződés, amely két baráti társaság, nevezetesen a Kecskeméti Konzervgyár és a szimferopoli Május 1. Konzervgyár között jött létre.” dálkoztunk Jaltára, s gyönyörködtünk a Fekete-tenger látványában, egy percre sem feledkeztünk meg a tapasztalatcseréről, a gazdasági kapcsolatok ápolásáról és elmélyítéséről. A Kecskeméti Konzervgyár az elsők között kezdte szállítani termékeit a Szovjetunióba. Gyártmányainak megközelítőleg' ötven százalékát ma is á testvéri ország vásárolja meg. Zöldségfélét, borsót, babot, vegyesbefőttet, . savanyúságot exportálnak. — Brigádjaink védnökséget vállaltak a Szovjetunióba szállított termékek fölött — tájékoztat Faragóné. — Egy-egy kis kartonlapot csatoltunk minden küldeményhez, hogy a barátaink tudr ják, kik készítették ezeket a termékeket. A két gyár vezetői, szakemberei sok év óta tanulmányozzák, s alkalmazzák égymás jól bevált módszereit. A kecskemétiek tavaly a bébiüzem beindítása előtt megtekintették a szimferopoli hasonlót. Az idén viszont a Krímből érkezett háromtagú küldöttség, élén Borisz Zarcsikov igazgatóval. A vendégek — köztük Ljuba Zareckaja, az ottani bébiüzem vezetője — hasznos tapasztalatokkal tértek vissza a Szovjetunióba. Nem titkolt elismerésüket utóbb igazolta a kecskeméti bébiételek BNV-nagydíja is. Emlékek, dokumentumok Bánáti Zoltánnal, a gyári KISZ- •bizottság titkárával brigádnaplókban lapozgatunk. Közben a titkár mesél: — Az idén, a Magyar—Szovjet Barátságfesztivál idején ismét ná- 1 •lünk vendégeskedett egy szimferopoli csoport. Gyárlátogatásra vittük őket, klubestet szerveztünk. Tudomásom szerint' néhá- nyan azóta • is leveleznek üzemünkből krími barátaikkal. A Krimszkaja Pravda több alkalommal is írt a kecskeméti és a szimferopoli konzervgyárak testvéri kapcsolatáról. Idézet az 1980. évi egyik .számból: „A szimferopoli Május 1. Konzervgyár az elmúlt évek alatt mintegy 80 ezer .rubel megtakarítást ért el azzal, hogy az anyagmozgatás és a zsugor- fbliás csomagolás terén a Kecskeméti Konzervgyárban szerzett tapasztalatokat náluk is hasznosították.” 1 Sitkéi Béla — S tudja-e mi tetszett a leg-1 inkgbb G. Szokolovnak, a Krimsz- budapesti nagykövetségén Filipp ikaja Pravda riporterének? — Tyimofejevics Jermás, az SZKP kérdezi1 Dajka Jánosné pb-titkár. KB póttagja, a Szovjet—Magyar — Nos az, hogy miközben rácso• Ismerkedés az üzemmel. Szovjet, Vendégek egy csoportja a Kecskeméti Konzervgyárban. • Szakboltot nyitott Félegy. házán a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat. 9 Hatvan család otthona Kiskunfélegyházán, a Petőfi lakótelepen ... •... tizenkilencé pedig a Mó. ravárosban. gazdagodtunk Az már a VI. ötéves terv előkészítésekor világos volt mindenki számára, hogy az 1981. január 1-től 1985. december 31-ig - tér jedő időszakban nem lesz könnyű helyzetben a népgazdaság. Jobb, tervszerűbb munkára, a tartalékok felkutatására van szükség ahhoz, hogy kitűzött céljainkat elérhessük. Most, nem sokkal az év vége előtt arról adhatunk számot, hogy Bács-Kiskun megye városaiban, községeiben jó néhány új, vagy felújított, átalakított létesítményt avatnak fel a november 7-1 ünnep alkalmából. A vállalati, tanácsi beruházások, és gyakran jelentős társadalmi munka kézzel fogható, szemmel 1 látható eredményeit mutatja be összeállításunk. «8,-á 1 i-i' ■hu* 3P Üj 1 létesítményekkel • A jövőben már ebben a tornateremben spor. • Ezer és egy apró s nagyobb cikk a BUDA- tolhatnak a szakmári kisdiákok. MOBIL kalocsai barkácsboltjában. Vaskúton tanuszoda is épült a remek sportcsarnok mellé. • Az új böfcsőde ud. « varán élvezik a napfényt a kalocsai apróságok. • A képen: még ta-~- karítanak, de már az ■■ imrehegyi olvasóké 'a ** klubkönyvtár. # Tágas, világos a kis. körösi Kossuth Szakszövetkezet szerelőcsarnoka. • Birtokukba vették a gyerekek Kiskunhalas legújabb óvodáját. • Az Újváros ellátását javítja majd ez a bajai zöldség— gél bajlódók a bajai kórház fiziko- gyümölcsbolt. terápiáján. .
