Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

$ Kitüntetések A hagyományoknak megfelelően, a november 7-ét megelőző napokban ország- és megyeszerte kitün­tették a munkában élenjáró dolgozókat. A me. gyénkbelick közül is többen a Parlamentben ren­dezett központi ünnepségen vették át a kitüntetést, sokan pedig a megyeszékhelyen, mások a járási­városi. valamint az üzemi, munkahelyi rendezvé­nyeken részesültek a kitüntető elismerésben. Ben­sőséges és valóban ünnepi alkalmak voltak ezek, melyeken a munka megbecsülése és tisztelete jutott kifejezésre. Kecskeméten, a Megyei Műve­lődési Központ kamaratermében tegnap délelőtt több mint hatva- nan kapták meg a különböző szintű kitüntetést a számos meg­hívott, párt-, társadalmi vezetők, tisztségviselők jelenlétében. Részt vett. többek között Romany Pál, a megyei pártbizottság első titká­ra, Jávor János, a Központi Bi­zottság munkatársa, Czapárik Sándor kecskeméti veterán. Wf of ■ pv - J| ■Ku bJ| pHME Ü • Kecskeméten dr. Gajdócsi István adta át a kitüntetést dr. Deák Istvánnak, a lakitelekj Szikra Tsz elnökének. Az ünnepi köszöntőt dr. Gajdó- ési István, a megyei tanács el­nöke mondotta, aki ezután át­nyújtotta az Elnöki Tanács, va­lamint a minisztériumi szervek által adományozott és a társadal­mi testületek részéről adott ki­tüntetéseket. Azok nevében, akik kitüntetésben részesültek, Fer­ny Irén, a Petőfi Népe nyugal­mazott főmunkatársa mondott köszönetét a további helytállásra ösztönzq elismerésért. Baján, a városi-járási pártbi­zottságon Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára adott át magas kitüntetéseket. Hasonló esemény színhelye volt Kiskunha­las és Kiskunfélegyháza is. Az üzemek munkáskollektívája előtt a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyárában dr. Szabó Miklós, a városi-járási pártbizottság első titkára, <a félegyházi Villamosszi- getelő és Műanyaggyárban Buj­dosó Imre, a megyei párt-végre-1 hajtó bizottság tagja adta át a kitüntetéseket a termelésben és a társadalmi munkában élenjárók­nak. Az alábbiakban az Elnöki Ta­nács által adományozott kitünte­tésben részesülők névsorát ismer­tetjük. A SZOCIALISTA MAGYAROR­SZÁGÉRT ÉRDEMREND kitünte­tésben részesült: Bordás Lajos, a Kecskeméti Univer ÁFÉSZ elnö­ke. A MUNKA ÉRDEMREND ARANY fokozatát kapta: Buia Dezső, az MSZMP Kiskunhalasi járási Bizottságának nyugalma­zott első titkára, dr'. Deák István, a lakiteleki Szikra Tsz elnöke, dr. Lux János, a Kiskunfélegyházi városi Tanács Kórház-Rendelőin­tézetének osztályvezető főorvosa, Perny Irén, a Petőfi Népe szer­kesztőségének nyugdíjas főmun­katársa, Pető József, a bajai vá­rosi pártbizottság munkatársa, Szuresik István, a hercegszántói Lenin Tsz elnöke, Tari Józsefné, a Lajosmizsei Postahivatal vezető­je, Tohai László, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese, Turnai Kálmán, a Kunszentmik- lós és Vidéke ÁFÉSZ elnöke, Var­jú Pál, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács VB osztályvezetője, Vásárhe­lyi Dánielné, a Kiskunhalasi Já­rási Hivatal főelőadója. ' A MUNKA ÉRDEMREND EZÜST fokozatát kapta: András László, a Kalocsai Ál- ■ lami Gazdaság műhelyvezetője, Balogh József, a dunavecsei Bé­ke Tsz gépésze, Bartha Imréné, a Hazafias Népfront Kecskeméti városi Bizottságának titkára, Ber­tái Mihály, a szabadszállási Aranyhomok Tsz személyzeti ve­zetője, Bárány Károly, a zsanai Egyetértés Tsz főagronómusa, Cserményi Vajk, a Bács-Kiskun megyei MÉSZÖV irodavezetője, Csibrány Pál, a Kecskeméti In­gatlankezelő és Távfűtő Vállalat nyugalmazott igazgatója, Dudás László, a kecskeméti Törekvés Tsz főkönyvelője, Egyed Sándor, a dunavecsei Fémipari Vállalat szerkezeti lakatosa, Fábián Qézá- néf a Bajai Csökkent Munkaké­pességűek Vegyesipari Szövetke­zete elnöke, Horváth József, a MÁV kiskunhalasi körzeti üzem­főnökség mozdonylakatos csoport- vezetője, Jakus István, az MSZMP Kalocsai jáiNásl. Bizottságának munkatársa, Kelle György, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának munkatársa, Kvalla Ferenc, a bajai Türr István Köz- gazdasági és Postaforgalmi Szak- középiskola igazgatója, Mátyási József, a; Bácsalmás és , Vidéke ÁFÉSZ főosztályvezetője, Mellár Lajos, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát üzemigazgatója, dr. Molnár Mihály, a Bács-Kiskun megyei Tanács VB ■ osztályvezető- hélyettese, ifjú Ordasi Lajos, a kunszentmiklósi Egyetértés . Tsz juhásza, Putz János, a kecskemé­ti 1VÍEZÖGÉP Vállalat villanysze­relője, Spanyol József, ja Bácskai és Duna ■ melléki Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége főmun­katársa, Szarvas László, a jános­halmi Bácska Építő és Ipari Szö­vetkezet rézművese, Tajti István, a Kiskunfélegyháza és Vidéke 0 Varga Gábor a Villamos- szigetelő és Műanyag­gyár kiskun­félegyházi gyárának művezetője veszi át a kitüntetést Bujdosó Imrétől. ÁFÉSZ ABC-áruház vezetője, Tóth János, a kerekegyházi Kos­suth Mezőgazdasági Szakszövetke­zet ágazatvezetője, Varga Gábor, a Villamosszigetelő- és Műanyag­gyár kiskunfélegyházi gyára mű­vezetője,» Vesztróczi Attila,' a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár kiskunhalasi gyárá­nak pártvezetőségi titkára," Voz- ner József, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezető­je, Vörös Istvánná, a 619. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet szak­oktatója. A MUNKA ÉRDEMREND BROÍJZ FOKOZATÁT KAPTA: Dr. Adorján Mihály, a Kecske-, méti Városi Tanács vb-titkára, Balázs Istvánná, a Páhi Községi Tanács vb-titkára, Bán László, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, Bednárik Pál- né, a Petőfi Nyomda ofszet gép­mestere, Berger József, a császár­töltési Kossuth Tsz állattenyésztő­je, dr. Berkes Dezső, a Kiskunfél­egyházi Városi Bíróság elnöke, Cseh Péter, az MSZMP Kecske­méti Városi Bizottsága munka­társa, Dora Ferenc, a mélykúti ÁFÉSZ osztályvezetője, Egyed Izsák László, a bácsborsódi Rákó­czi Tsz kombájnvezetője, Farkas Ferenc, a csávolyi Egyesülés Tsz párttitkára, Földvári István, az MSZMP Bajai Városi-Járási Bi­zottsága munkatársa, Fölföldi La­jos, a Nagybaracskai Községi Ta­nács elnöke, Kiss Antal, a Petőfi Népe rovatvezető-helyettese, dr. Kői Béla, a Kiskunsági Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövetsége társadalompolitikai titkárhelyet- ' tese, id. Kurucz János, a kiskőrö­si Kossuth Szakszövetkezet tagja, Molnár István, a VIDIA Keres­kedelmi Vállalat osztályvezetője, Munkácsyné Majoros Mária, az OTP kiskunmajsai községi fiókjá­nak vezetője, Nagy Mária, az MSZMP Bajai Városi-Járási Bi­zottsága munkatársa, Ozvald Je­nő, a bajai Háziipari Szövetkezet népművészeti szövője, Pálffy Já­nos, a vaskúti Bácska Tsz trakto­rosa, Petróczi Eva, a Magyar Vö­röskereszt kecskeméti városi ve­zetősége titkára, Riskó Péter, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz osz­tályvezetője, Rozsinszky Lászióné, az MSZMP Kecskeméti Járási Bizottsága csoportvezetője, Szabó László, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága munkatársa, Szabó Sándorné, a kecskeméti Aranyhomok szálló alapszervi párttitkára, Szakolczai Pál, a Bács-Kiskun megyei Tanács v. b. osztályvezetője, Tóth Baranyiné Lóczi Edit, a Fémmunkás Válla- i lat kiskunhalasi gyára gépésztech­nikusa, Varga Károlyné, a Duna-, vecse és Vidéke- ÁFÉSZ boltveze­tője, Wölfl Károly, a bácsbokodi Aranykalász Tsz takarmányosa. A Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnöke által adományozott Kiváló- Munkáért kitüntetésben részesült: Csenger Lajos, Kunba­ja Községi Tanács vb-titkára; Horváth Sándorné, a megyei ta­nács v. b. főelőadója; Mig József­né, a megyei tanács v. b. telefon­központ-kezelője; Tóth Lászlóné Dobos Julianna, Kalocsa Városi Tanács v. b. anyakönyvvezetője. Á pénzügyminiszter által ado­mányozott Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesült: Antalfi Jó­zsef, a Bácsalmási Nagyközségi Tanács V. B. csoportvezetője, Bo­dor Gáborné, a megyei tanács fő­előadója; Dobos István, a Helvé­ciái Községi Tanács V. B. főelő­adója, Hanák Imréné, az Érsek- csanádi Községi Tanács V. B. gaz­dálkodási főelőadója; Róka Mik­lós, a Bács-Kiskun megyei Illeték- 1 hivatal adóügyi főelőadója, Tom- bácz Dezső né, a Jakabszállási Községi Tanács V. B. főelőadója. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült: dr. Agud Károly, Kecs­kemét Városi Tanács V. B. mező- gazdasági osztálya vezetője; Ah. mási László, a Kiskunsági Tsz Szövetség munkatársa; Antal Gá­bor, a Bácskai és Dunamelléki Tsz Szövetség munkatársa; Asbóth Géza, a megyei tanács v. b. fő­munkatársa; Bálanyi Istvánná, a megyei tanács v. b. előadója; dr. Bállá Ferenc, a megyei tanács v. b. csoportvezetője; Bokros Sándor, az ÁG megyei szakszol­gálat igazgatóhelyettese; Böj the Gábor, MÉM, AGROINFORM Farkas Ida, a megyei tanács v. b főelőadója; Gila János, a Megyei Művelődési Központ igazgatója Gurabi Gyuláné dr., a megyei ta­nács v. b. csoportvezetője; Körösi Mihály, a zsanai Egyetértés Ter­melőszövetkezet párttitkára; Lombos Ferenc, a megyei tanács v. b. főmunkatársa; dr. Maár András, a Kertészeti Egyetem kecskeméti kertészeti főiskolai ka­rának nyugalmazott igazgatóhe­lyettese; Nagy István, a megyei tanács v. b. csoportvezetője; Új­vári Gáborné, a megyei tanács v. b. főelőadója. A belkereskedelmi miniszter ál-, tál adományozott Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült: Asperján István, a Kalocsai Városi Tanács V. B. főelőadója; Bánó József,, a megyei tanács v. b. főelőadója; Geiger Endréné, a megyei tanács v. b. Kecskemét Járási Hivatala főelőadója; Hunyadi Lajos, a Kis­kunmajsai Nagyközségi Tanács csoportvezetője;. Körmöczi Imré­né, a megyei tanács v. b. ügyviteli dolgozója. A Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke Kiváló Munkáért kitüntetést adományo­zott Goór Imrének, a Forrás ol- vasószérkesztőjének és Heltai Nándornak, a Petőfi Népe fő­munkatársának. A Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke által adományozott A Ta­nács Kiváló Dolgozója kitüntetés­ben részesült: GdIfi Lászlóné, a Tiszakécskei Nagyközségi Tanács V. B. főelőadója; Gologi János, a megyéi tanács v. b. Kiskőrösi Járási Hivatala főelőadója; Karsai Attila, a megyei tanács v. b. fő­előadója; Kecskés Gergely, a me­gyei tanács v. b. főelőadója; Le- hoczky Imre, a megyei tanács üdülőjének vezetője; Lénárt Jó­zsefné; a Kiskunfélegyházi Városi Tanács V. B. főelőadója; Mihalik Mihály, a Bajai Városi Tanács V. B. építési főelőadója; Mohácsy Lepke, ä Kecskeméti Városi Ta­nács V. B. főelőadója; Nyirádi Imre, á megyei tanács v-. b. ellen­őrzési főelőadója; Vélin Marin, a Hercegszántói Községi Tanács V. B.' főelőadója; Zinhóber József­né,, a megyei tanács v. b. főelő­adója; Zsebő Sándorné, a Kiskun- halasi. Városi Tanács V. B. osz­tályvezetője. Október gyermekei felnőttek Interjú Romány Pállal, a megyei pártbizottság első titkárával Bács-Kiskun testvérkapcsolatairól 1981.' november 7. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 sí megállapodást írt alá, idehaza fogadta a Román Kommu­nista Párt Álba Iulia megyei delegációját, találkozott a ju­goszláviai Vajdaság pártvezetőivel, a múlt héten pedig az olaszországi Modenába szóló meghívásnak tett eleget. Kü­lön is ügyel arra, hogy a szó- vagy írásbeli megállapodások' minél pontosabbak, konkrétabbak legyenek és minél több alkalmat teremtsenek a fiatalok kézfogására. 0 Emlék a fotóalbumból. Kiváló terméshozamú szójatáblát mutat­nak be a Népek Barátsága nevű krími kolhoz vezetői a Bács-Kiskun megyei páftküldöttség tagjainak. Bő emberöltővel ezelőtt megszűnt létezni a föld egyik legnagyobb országában a tőkés rendszer, hogy vi­lágméretekben megkezdőd­hessen a proletárforradal­mak korszaka. A Nagy Ok­tóberről sok pontján meg­emlékeznek a világnak. Az új típusú kommunista és munkáspártok születésüket köszönhették a szovjet- orosz eseményeknek. . Ezek­kel a pártokkal nemcsak országos szervek tartják a kapcsolatokat. A jó viszony ápolásához hozzájárulnak a megyék is. A mai évforduló szinte sugallja a különböző területekkel, tartományok­kal kialakított nemzetközi kapcsolatok számbavételét. Róluk nyilatkozik Romány Pál, az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottságának .első titkára, aki a Krím fél­szigeten az idén további öt évre szóló együttműködé­A Dunától Modenáig — Milyenek Bács-Kiskun testvérmegyei kapcsolatai? — Egyaránt jellemzik őket azo­nosságok és számottevő különb­ségek. Ezek alapvetően az eltérő társadalmi-gazdasági feltételek­ből adódnak, illetve a kapcsolat mélységében és tartalmában jut­nak kifejezésre. Legrégibb, legin­kább rendezett és rendszeres, ugyanakkor sok mindent átfog a szovjetunióbeli Krímmel kiala­kult barátság. Két évtizede erő­södnek a Duna—Tisza közét és a fekete-tengeri félszigetet összekö. tő szálak. Szimferopolban újabb középtávú megállapodást dolgoz-, tunk ki, mint arról a megyei pártbizottság testületének is be­számoltunk. Szélesedik az együtt­működés a jugoszláv Vajdasági Kommunista Szövetség tartomá­nyi bizottságával is. Küldöttsé­günknek őszinte és nyílt eszme­cserékben volt része, s minden szinten kifejezésre jutott a párt, állami, kereskedelmi és kulturá­lis együttműködés fejlesztésének szándéka. Hasonló reményekre jogosít a romániai Álba Iulia megyéből érkezett, gyulafehérvá­ri és zsidvai elvtársakkal foly­tatott megbeszélés. A kialakult rend szerint kétévente váltako- zóan — itt és ott — találkoznak egymással a különböző küldött­ségek. Legújabb kapcsolatunkat két város — Kiskőrös és Tarnow — egymásra találása, Petőfi és Bem emlékének közös ápolása alapozta meg. Tavaly nálunk járt a Lengyel Egyesült Munkáspárt Tarnow vajdasági Bizottságának delegációja is. — Az élet tanúsítja, hogy baráti szálak nemcsak a szo­cialista országok pártjai között szövődhetnek. — Az egyik legfiatalabb párt­kapcsolat fűzi össze Bács-Kis- kunt az Olasz Kommunista Párt Modena megyei Bizottságával. Vi­szonylag keveset tudunk erről az olaszországi területről, pedig a Pó-síkságon elterülő provincia számottevő ipari tevékenységet, a Fiat legnagyobb traktorgyávát, élelmiszeripart és sokszínű mező- gazdaságot tud fölmutatni. A Bo­lognától alig 50 kilométerre lévő, 180 ezer lakosú, egyeteméről is- híres Modena élén 36 éve kom­munista polgármester áll, a me­gyét kommunista többségű tanács és végrehajtó 'bizottság irányítja. És olyan eredménnyel, hogy gaz­dasági fejlettségbén, Milánót el­hagyva, elsők lettek az Olasz Köz­társaságban. Híd a határon — Mi a kézfogások politikai jelentősége? — Ez másképp érződik, mond- juk a Krím és Modena társadal­mi közegében. De vannak min­denütt érvényre jutó vonások, közös megoldások. Közéjük tarto­zik például a munkamódszerek kölcsönös tanulmányozása. Hi­szen a -kommunista pártokat ta­lán úgy is fölfoghatjuk, mint a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom gyermekeit, amelyek azóta felnőttekké váltak. Minden párt maga alakítja a politikáját, ami­ben viszont jelentős szerep jut a saját. és nemzetközi felelősségé­nek. A testvérmegyei látogatások egymás életének, munkájának és eredményeinek jobb megismeré­sét, végső soron a népek barát­ságát szolgálják, elősegítik a tár­sadalmi-gazdasági fejlődést. — Hogyan, milyen formá­ban? — Sokszínűén. A krími terület­tel kötött megállapodás szerint előadókat cserélünk a kiemelke­dő politikai évfordulókhoz kap­csolódva. Sok száz párt- és tö­megszervezeti propagandista is­merhette meg a félsziget, illetve a Duna—Tisza köze nevezetessé­geit. A kalocsai és a kiskunhala­si népművészet Szimferopolban, Kijevben és Moszkvában mutat­kozott be a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság közreműködésével, a krími művészeti csoportok el­hozták kultúrájukat a Duna men­ti folklórfesztiválra, a grafikusok, festők és szobrászok művei Bácsr Kiskun megyei kiállításokra ju­tottak el. Tovább szilárdultak a tanácsi, a szakszervezeti, az if­júsági. a művészeti, a szövetke­zeti, az egészségügyi, tudományos és sportszervek kapcsolatai. A mezőgazdasági és ipari technoló­giák közvetlenebb és jobb meg­ismerésére most hosszabb időre szóló szakembercseréket javasol­tunk. Javítja a tájékoztatást, hogy információs segítséget ad egy­másnak a Petőfi Népe, a Krímsz- kaja Pravda, az újvidéki Magyar Szó, a gyulafehérvári Unirea és az olasz Unita modenai szerkesz­tősége. Sokan ismerik — a jó mi­nőségben fogható tévéműsorok közvetítésével is — a jugoszlá­viai Vajdaságot. A kölcsönös kö­zeledésnek nyelvi akadályok sem szabnak gátat. Bővül a magyar és szerb színházak, a képzőművésze­ti szövetségek, levéltári kutatók, könyvtárak közti kapcsolat, folya­matos az öntevékeny művészeti együttesek cseréje. — Főleg az úgynevezett kis­határ mentén? — Változatlanul valljuk, hogy az országhatár két oldalán élő nemzetiségiekkel együtt sajátos híd szerepét tölti be a testvérme­gyei barátság. Említhetem a kis- határ menti árucsereforgalom nö­vekedését is, ami többet jelent az export—import szállításoknál. Nevezetesen: magában foglalja és .feltételezi a különböző kooperá­ciókat, a folyamatos kereskedel­mi — és bizonyos esetekben ter­melői — együttműködést. Mind- - két fél számára haszonnal jár­hatnak például azok a megegye­zések, amelyek legutóbb jöttek szóba, s a Bajai Mezőgazdasági Kombinátot vagy a Bácsalmási Állámi Gazdaság növénytermesz­tési rendszerét érintenék. :— Mennyire konkrétak, pon­tosan meghatározottak a meg- ' állapodások? — Annál jobb, minél inkább azok. A politikai kapcsolatokat egységben fogjuk fel. Ügy tart­juk helyénvalónak, hogy a me­gye a testyérterülettel, a megye- székhely a testvérterület székhe­lyével ápolja a barátságot, hi­szen hasonló helyzetben, egymás munkáját ismerve válnak igazán kölcsönössé az előnyök. Túljutot­tunk már az általános benyomá­sok gyűjtésén. Nem utolsósor­ban azokat a megoldásokat, mód­szereket keressük, amelyeket itt­hon is érdemes lenne alkalmaznL Sok van belőlük. Az ilyen eljárá­sok igazán a vállalati, szövetke­zeti, intézményi kontaktusokban válnak megfoghatóvá. Amerre csak jártunk, mindenütt szívesen mutatták meg a tapasztalatcsere eredményeit. És emlékeznek az ígéretekre! Bizony, kínos-kelle­metlen volt néha olyan egyezsé­gekről hallani, amelyek papíron maradtak, s némely gazdasági szervezetünk még azt a fáradt­ságot sem vette, hogy magyaráz­kodó mentséget keressen a be nem váltott ígéretére, értesítse testvérmegyei partnerét. Fiatalok találkoznak — Tudunk tanulni egymás­tól? — Mindenki igyekszik megmu­tatni a maga útját, történelmi múltját. ‘ Rendkívül tanulságos, hogy a testvérpártok1 mennyire becsülik az elődök küzdelmét! Meglátszik ez a múzeumok, köz- gyűjtemények igényes fönntartá­sán. Emellett mindig alkalmat találnak arra, hogy a hajdani harcok részesei, a veteránok ott legyenek az ifjúsági és testvér- megyei találkozókon. Ilyen élmé­nyekkel tértünk haza Szevaszto- polból, a hős városból, és Mode­nából is, ahol egykori partizá­nokkal beszélgethettünk, és lát­tuk, hogyan számítanak rájuk a pártban, a szövetkezeti mozga­lomban. Nem kevésbé értékesek azok az alkalmak, amikor párt­szervezeti'vezetők a lakosság egy- egy csoportjával találkoznak: kö­tetlenebb formában lehet politi­zálni, véleményt cserélni és for­málni. — Mennyit érzékelhet mind­ebből a jövő generációja, az ifjúság? — Kapcsolataink meghatározó­ja a politikai jelleg. Éppen ezért nagy gondot fordítunk a külön­böző foglalkozású és korosztályú fiatalok találkozóira. Ez derül ki a két évre szóló munkaterveink­ből is. Turistautak, úttörőtáborok bővítik a látóhatárt, segítik az idegen nyelv tanulását. Alba Iu­lia megyével az állattenyésztésben dolgozó fiatalok tapasztalatcseré­jét szerveztük meg, s kedvező fo­gadtatásra talált a gyermekmű­vészeti együttesek vendégszerep­lése. A gyulafehérvári úttörők Kecskemétre és Bács-Kiskun más városaiba látogattak, a Krímből szakmai gyakorlatra érkeztek diákok a megye vállalataihoz, a szakácstanulók magyar specialitá­sok készítését sajátították el az Aranyhomok konyhájában. Mind­ennek a viszonzása sem marad el. Legutóbb, Modenában fölve­tettük a fiatal szakemberek azo­nos időszakra szóló cseréjét: köl­csönösen ismerjék meg a gyártá­si, technológiai folyamatokat. Közvetlenül érezzék át: mit je- íejit kapitalista gazdasági környe­zetben úgy dolgozni, hogy'a kom­munista vezetésű megye nemzeti jövedelme 42 százalékkal megha­ladja az olaszországi átlagot. De még fontosabb, hogy barátkozási alkalmak nyílnak, s valós helyük­re kerülnek az egymásról alko­tott fogalmak. Hiszem, * hogy a fiatalok már mentesek lesznek mindazoktól az előítéletektől, amelyek a nagyapák, de még az apák tudatára is ránehezedtek. A kommunisták találkozásaival együtt ezt is szolgálja népeink barátsága. Halász Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents