Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

I Agrárszakemberek dunántúli tanulmányúton Sikeres tanulmányutat szerve­zett az Agrártudományi Egyesület megyei agrárszakemberek klubja. A háromnapos tanulmányút so­rán a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem burgonyanemesítő köz­pontját tekintették meg, ahol dr. Sárvári István kandidátus, a ne­mesítő intézet igazgatója fogadta a negyven kecskeméti és ‘Bács- Kiskun megyei szakembert. Rend­kívül érdekes, tudományos szintű előadásában ismertette a burgonya jelentőségét a népélelmezésben, de elmondta azt is, hogy milyen nagy a leromlás veszélye, és mi­lyen .. szívós Kutatómunkát kell folytatni az új rezisztens, a beteg­ségeknek ellenálló fajták kineme­sítésében. A több mint két évtizedes mun­ka meghozta az eredményeket, mert rövidesen nagyüzemi terme­lésben is helyet kapnak a „Keszt­helyi rózsa”, a „Keszthelyi < 27”-es fajták, amelyek bőtermőek, és a fogyasztói igényeknek „ megfelel­nek. Áz előadást bemutató követ­te. Dr. Sárvári István, a kecske­méti kutatóintézetnél kezdte a burgonyanemesítést. átszervezés' során került 1962-ben Keszthely­re, ahol igen jelentékeny ered­ményeket ért el kutatógárdájával együtt' a nemesítőmunkában. A szíves fogadtatás után a ta- tanulmányút résztvevői látogatást tettek a szombathelyi Kertész Tsz dísznövény-előállító telepén, ahol Fülek]/ Antal kertészmérnök is­mertette és bemutatta csodálatos orchidea-üvegházait, valamint a szebbnél szebb dísznövény-háza­kat, amelyekből a virágokat, dísz­növényeket nagyrészben Ausztriá­ba, NSZK-ba, Svájcba, valamint repülőgéppel a Szovjetunióba szállítják. Az alig tízhektáros dísznövény-üzem termelési értéke mintegy 100 millió forint. Az ere­detileg városellátó zöldségtermelő „törpe” termelőszövetkezet az or­szág egyik legnagyobb díSznövény- előállító üzemévé nőtte ki. ma­gát, ami néhány lelkes szakem­ber munkájának köszönhető. A szakmai programok után le­hetőség nyílt Sopron, Kőszeg, Nagycenk, Fertőd .és Szombathely történelmi és műemlék nevezetes­ségeinek megtekintésére is. , Az agrárklub tagsága — mint Hajdú András, a klub elnöke elmondta — az Agrártudományi Egyesület, valamint a Helvéciái Állami Gaz­daság segítőkéizsége révén igen mérsékelt részvételi díj ellenében szervezhette meg tartalmas ta- nulmányútját, amely hasznod ki­tekintést adott szakmai és kultu­rális szempontból egyaránt. A boltok ünnepi nyitvatartása NOVEMBER 6-A, (péntek) tel­jes munkanap, az élelmiszer-üz­letek, csarnokok és piacok 19 órá­ig tartanak nyitva, az ennél az időpontnál később záró élelmi­szerboltok a megszokott nyitva­tartási rendjüket alkalmazzák. A dohány-, édesség-, virágboltok, az iparcikk- és ruházati üzletek, az áruházak, a pénteki nyitvatartás- nak megfelelően üzemelnek. A vendéglátó helyek a szombati rend szerint tartanak nyitva. NOVEMBER 7-E, (szombat), munkaszüneti nap. A dohány-, édesség- és virágboltok a vasár­napi, a vendéglátó egységek pe­dig a szombati nyitvatartási ren­det alkalmazzák. Minden más üz­let, áruház e napon zárva lesz. □ □ □ NOVEMBER 8-A, (vasárnap), az élelmiszerboltok, iparcikk- és ruházati üzletek, valamint az áru­házak zárva tartanak, a dohány-, az édesség- és a virágboltok a vasárnapi nyitvatartási, rendet al­kalmazzák. A vendéglátó helye­ken ugyancsak a vasárnapi mun­karend érvényes. November 7-én és 8-án a kije­lölt vendéglátó helyek kenyeret, péksüteményt és tejet árusítanak. VETERÁNKÖSZÖNTŐ Kecskeméten már csak nyolcán vannak. Czapárik Sándor, Lakos Gáspár, Fekete László, Neiner János, Kiss István, Tompos Sándor, Vrbán István és Molnár István. Nyolcuk közül Urbán Istváné a legnagyobb múlt: 1918-ban a Szovjetunióban kapcsolódott be a mun­kásmozgalomba; részese volt a Nagy Októbernek is. Több mint ötven éve szervezett mozgalmár Kiss István és Czapárik Sándor — hogy ez al­kalommal csak három kecskeméti pártveteránról villantsunk fel egy-egy adatot. ök nyolcán voltak tegnap a megyeszék­helyi pártbi­zottság vendé­gei. Mielőtt a „felnőtt” prog­ram — dr Kő- rös Gáspár vá­rosi első titkár aktuális tájé­koztatója — megkezdődött volna, előbb a Hosszú Utcai óvoda ,. „ .nagy- csoportosai, majd az ÉZI másodikosai kedveskedtek műsorukkal. Dr. Kőrös Gás­pár negyedórá­ba törriörítve a VI. ötéves tervi célokat vette számba: mi épül, mennyi épül, hol szorít a cipő. Aztán az öregek kérdezgettek: szóba került a városfejlesztés éppúgy, mint a néhány napja el­hunyt Fehér Lajos, meg persze a lengyel helyzet is. Attól, hogy öreg valaki, érdeklődhet. És, ha pártveterán, érdeklődik is ... • A találkozó egyik kedves jele­nete: óvodások köszöntik a vete­ránokat. (Tóth Sándor felvétele) A szovjet filmek hete MŰVÉSZETI életünk jelentős’ eseménye mindig az a sajátos filmfesztivál, amelyen a szovjet filmművészet legfrisebb alkotásai­val ismerkedhetünk meg. Az idén november 5-től rendezik meg or­szágosan, vele együtt megyénkben is a- Szovjet Filmek Fesztiválját. A bemutatásra kerülő új és fel­újított filmek méltó reprezentán­sa: a soknemzetiségű mai szovjet filmművészetnek. A fesztivál új filmjei közül ki­emelkedik Vlagyimir Menysov kétrészes filmje, a Moszkva nem hisz a könnyeknek, amely 1981-ben — az amerikai filmművészeti aka­démia — a legjobb külföldi ifim­nek-járó Oscar-díját kapta meg. ' Menysov filmtörténete 1958-ban egy zajos női munkásszálláson kezdődik. Itt ismerkedünk meg hőseinkkel, Ljudmillával, Anto- nyináyal és Katyerinával, akik a boldogulásról, a boldogságról sző­nek terveket; csakhogy mindegyi­kük másképp. Élik" életüket, ki- sebb-nagyc'bb hazugságokkal, hi­tegetésekkel, öncsalásokkal. Azt hiszik, hogy úgy boldogul az em­ber, ha másnak hiszi magát, mint ami, csak ez: nem vezet a bol­dogsághoz. Kátyát igaz érzelmek, őszinte cselekedetek vonzzák Racskovhoz, a tv-operatőrhöz,' mégis hazudik.. Egy professzor lá­nyának adja ki magát. Csakhogy a gyárról, ahol szakmunkás, tv- felvétel készül, amelynek operatő­re, szerelmese. Racsko.V szakít vele, mért őt becsapta a lány. S már az , sem vonzza -Ká­tyúhoz, hogy tőle gyereket vár ... Húsz év telik el. Kátya tanulás­ban és munkában megkeménye­dett, elvégezte az egyetemet, s) imoit egy nagy moszkvai kombi­nát igazgatója, lányával él együtt. Szereti munkáját, szép otthona van. mégis boldogtalan. Magá­nyos. A lopott randevúkba is be­leun már, amikor találkozik Go- gával, a műszerésszel. Egy ideig neki is titkolja, hogy igazgató egy gyáriban, mígnem újabb füllentése újabib tragédiához nem vezet. De a szeretet erősebb fennél- > Menysov humanista módon, az emberi kapcsolatokra helyezi a súlyt, keresi az igazságot filmjé­ben. Hősei életével bizonyítja be a boldogságnak ma is emberfor­máló erejét. A film címe arra utal,-hogy a nagyvárosban kinek- kinek a saját munkájával, erejé­vel, kitartásával kell megtalálnia a helyét, boldogulását, boldogsá­gát. De amíg az egyik Ljudmillá- nak a jelenséget, addig a másik Kutyának a lényeget jelenti. ‘A film főhősnője mondja ki: „Moszk­va nem -hisz a könnyeknek. Itt nem sírni, hanem tenni kell.” Menysov hétköznapi történetét I. Szlabnyeviós fényképezte. Kátya szerepében Vera Aljontova lát­ható, Goga megformálója a régen látott Alekszej Batalov, aki ugyanolyan eszköztelen színészi játékával tűnik ki, mint annak idején a Szállnak a darvakban. Menysov líraian ábrázol, az ér­zelmekre hat filmjével. A Moszk­va nem hisz a könnyeknek olyan, mint maga az élet. Méltán a leg-, nagyobb siker a szovjet I mozik­ban. Megyénkben Kecskeméten és Baján mutatják be. Ugyancsak a Szovjet Filmek Fesztiválján mutatják be az első szovjet katasztrófafilmet, Alek- szandr Mitta alkotását, a Ka­tasztrófa földön-égent. A Tű l54-es repülőgép legénységének helytállását meséli el felnőtteknek a kiváló szovjet filmrendező. A helytállást izgalmas cselekmény- vezetéssel, bravúros operatőri munkával feszülten mutatja be. A főbb szerepeket Georgij Zszse- nov'és Anatolij Vasziljev játsz- sza. Az idei szovjet filmhéten Nyi- kita Mihalkov' rendező két filmje is ^szerepel, öt este címmel Alek- szandr Vologyin drámáját ültet­te át celluloidszalagra. Olyan .es­téket, történeteket mutat be, ami­kor az ember magányában mér­legel, bosszankodik és számot vet önmagával. Másik filmje is iro­dalmi alapanyagra épül, címe: Oblomov néhány napja. A ■ kriti­kusok így foglalták össze e film­jét: „A rendező csak egy kicsit merített a regényből, és ez is ele­gendőnek bizonyult ahhoz, hogy izgalmasat alkosson”. Nyikita Mi- hálkov Goncsarov-adaptációja ma is aktuális, véleményünkre igényt tart. A Szovjet Filmek Fesztiválján bemutatásra kerülő új alkotások sorát Bolotbek Samsijev Korai darvak című kirgiz alkotása zárja, amely Csingiz Ajtmatov Magyar- országon is megjelent regényéből készült. Ajtmatov regény-filmjeit, Az első tanítót, a Dzsamila szerel­mét, a Fehér hajót, már láthat­tuk filmszínházainkban. A Korai darvak című filmjében Samsijev egy kis kirgiz falu életét mutatja be a háború idején, amikor a gye­rekek is az apák helyett dolgoz­nak. Az apa tiszteletét, megbe­csülését, majd emlékét művészi színvonalon ábrázplja a kirgiz filmrendező. A főszereplő Emil Boroncsijev. A SZOVJET filmhéten Báqs- Kiskuin megyében V. Menysov filmje, a Moszkva nem hisz a könnyeknek, november 5-től Kecs­keméten, 9-től Baján láfható. Ve­le együtt több nagy sikerű szov­jet film felújítására is sor kerül,' így g Ballada a katonáról című filmet Kalocsán, Az ordasok kö­zött című alkotást Kiskunhalason vetítik. Mihail Romm immár klasszikus filmjét,* a Hétköznapi fasizmust Bácsalmáson, Garán, Nagybaracskán és Sükösdön mu- - tátják be. A tavalyi szovjet film­hét egyik sikeres alkotását, Da- nyileja Őszi maratoni át Izsákon, I Kunszentmiklóson, Lajosmizsén | és Szabadszálláson vetítik. Kovács István 1981. november 6. • PETŐFI NÉPE • 3 A nyolcvanéves Ijjas ersek köszöntése . A 80. életévét betöltő dr. Ijjas lamint Bugár Péter, az Egyház- József kalocsai érseket, pápai ügyi Hivatal katolikus főosztályá- trónállót köszöntötte tegnap a ka- nak vezetője. Bács-Kiskun megye tolikus püspöki kar, élén dr. Lé- állami és társadalmi szerveinek kai László bíboros prímással, s ‘ képviseletében dr. Gajdócsi Ist- ugyancsak köszöntötte az érseket ván, a megyei tanács elnöke, és a főegyházmegye papsága. Farkas József, a Hazafias Nép­Az ünnepséghez csatlakozott az front megyei/ titkára, a város ré- Állami Egyházügyi Hivatal elnö- széről Geri István tanácselnök ke, Miklós Imre államtitkár, va- köszöntötte Ijjas József érseket. Az úrihegyi tanácstag A 22 eves Juhasz Dezsone éle­te az elmúlt másfél évben bő­velkedett eseményekben. Űri­hegyben, ahol gyerekeskedett, ta­valy júniusban megválasztották tanácstagnak. Még az év őszén megszületett az első kisfia,' De­zsőké. A fiatalasszony az anyaság első esztendejét gyermekével töl­tötte, de áz idei őszön a hetény- egyházi üzletházban már ismét munkában találjuk. A szakkép­zett kereskedőt, aki innen ment gyesre, felelősségteljes. munkával: a boltvezető-helyettesi teendők ellátásával bízták meg. Pénzszámolás közben találom. Társaival az aznapi. bevételt egyezteti. — ötven család a Dunai dűlő­ben, a Szíjjártó közben és a bolt közében. Hetvenhét választó. Mennyire ismeri őket? — kérde­zem. — Az idén tavasszal, amint a kicsi mellől el tudtam mozdulni, kerékpárral végigjártam a körze­temet. Három délután sikerült mindenkihez elmenni. A tanács­nál azt a feladatot kaptam, hogy érdeklődjem a választóimnál, ők jónak látják-e Hetényegyháza egyesítését Kecskeméttel? Min­denki aláírta az ívet... Jó alkalom volt ez Juhász De- zsőnének, hogy a körzetét — és az embereket — még jobban meg­ismerje. Űrihegyet, természetesen, már jó ideje nem az urak lakják. Olyan emberek, akik vagy Kecs­kemétre, illetve Hetényegyházára járnak dolgozni, vagy pedig oda­haza zöldség-, gyümölcstermesz­téssel, állattartással hasznosítják az idejüket. Nem lakótelepiek, nincsenek szolgáltató . egységek, de Hetényben és Kecskeméten ezek is elérhetők, két, vagy négy forintért, autóbusszal. — Mi foglalkoztatja az úrihe­gyieket? — Jövőbeni és mai dolgok — feleli Juhászné. — Jövőbeni: Az M 5-ös autópálya, há majd az építésével ideérnek, merre vezet el, a mi vidékünkön? Kinek, vagy kiknek a telkén halad át? Erre pontosan én sem tudom a választ, de azt megígértem: amint erről a tanácsülésen hallok va­lamit, azonnal szólok a. válasz­tóimnak. Égetőbb gond ennél az a fe­szültségingadozás, ámelynek oka, hogy a külterületi villanyhálózat és transzformátor elavult és — a hobbitelkek szaporodásával — annyira megnőtt a fogyasztás, hogy a hálózat nem bírja. Estén­ként hunyorognak a lámpák, a tévékép gyenge, a 170—180 volt­tal a háztartásokban a gépek nem működnek egyenletesen. Mivel a hálózat fenntartója, a helyi tsz, annak a joga — és kö­telessége — lenne a feszültség­zavart megszüntetni. Csakhogy erre se pénze, se műszaki szak­embere nincs elég. A biztosíték­csere úgy hozzátartozik az úri­hegyiek mindennapjához, mint áz ágyazás. Az úrihegyi választók, akik va­lamikor alapítóként, saját áram­szükségletükre, közösen építették meg a szóban forgó vezetéket, most a hobbisokat okolják a túl­terhelésért. A kis teljesítményű hálózatot annak idején 21 család létesítette — s ma több mint szá­zan használják! Remélhetőleg, az egyesítéssel — Hetényegyháza és Kecskemét egyesülésével —, a tanácstag ja­vaslatára javítanak majd ezen az áldatlan helyzeten is. A kereskedelmi ellátás ezzel szemben átlagon felüli. A községi üzletházban, ahol a tanácstag Ju­hászné kereskedői minőségében is gyakran találkozik a választói­val, igazán bőséges a kínálat. Na­ponta 80—90 ezer forint ellené­ben szolgálják ki a vásárlókat. Az alapvető cikkekért, ha csak egyéb dolguk nincs, nem feltét­lenül kell az úrihegyieknek még Hetényegyházára sem bejárniok. A kis, 6-os vegyesboltban min­dent megkapnak, amire naponta szükségük van. A miklóstelepi Lovász Sándorné — miután elő­dei hetente, kéthetente váltották egymást — három hónapja köz- megelégedésre vezeti az üzletet. Július I7-én 221 ezer forint érté­kű készlettel vette át a boltot, amelyben ma már 441 ezer forint értékű terméket tart, hogy ne kelljen minden héten áru Után szaladgálnia, és itt legyen, ami­kor keresik. Az itteni jó ellátás viszont nem teszi — nem teheti — jóvá az úri-' hegyi vegyesbolt elhanyagoltsá­gát, amelyet a gondozatlan falak mellett főleg a raktár védtelen- sége mutat. A boltos hiába kéri, hogy a kiesett raktárablakot épít­sék vissza, az UNI-VER ÁFÉSZ- nél jegyzőkönyvezésnél többre eddig nem jutott. Juhász Dezsöné, ezért is, elha­tározta: — Az ősszel ismét bejárom a körzetemet, hogy tudjam, hogyan állnak most a dolgok Űrihegyben. Helyes gondolat. Kohl Antal NAPKÖZBEN: Gyógycipő A fodrásznő, aki megnyírt, udvariasan lekerekítette nya­kamból p fehér lepedőt, majd közölte, mennyivel tartozom. Fizettem, s a füléhez hajolva megkérdeztem: — Hói vette ezt a finom, ma­gas iszárú bőrcipőt? Izgatta fantáziámat a válasz, ugyanis családom felnőtt korú nőtagjának régen áhított kí­vánsága egy hasonló lábbeli. Emiatt nemcsak a megyeszék­hely, de jó néhány vidéki, sőt fővárosi cipőüzletben is jár­tam, ám sehol sem akadtam nyomára, s már fontolgattam, hogy kisiparoshoz fordulok. A fdrásznő válasza nemcsak meg­hökkentett, hanem meg is döb­bentett. — Az orvos írta ki... Addig még nem, de ekkor hirtelen végigmustráltam a Iá-* bait, amelyek 'nemcsak csinos­nak, de egészségesnek is lát­szottak. Nem tévedtem, mert dadogásra sikerült kérdésemre közölte, a lába egészséges, „csupán az 'állómunka miatt — ugye érti?”. Értettem. Ezen az estén — teljesen vé­letlenül — egy ortopéd-orvos ismerősömmel futottam össze. Nagyon óvatosan tudomására hoztam, hogy receptre én is ki­váltanék egy lábra készített borjúbőr cipőt, kerül amibe ke­rül. (Tisztában voltam azzal, mint minden SZTK-tag, hogy a receptre írt gyógycipő sokkal olcsóbb,, mintha azt csupán egyszerű vevőként a cipőbolt­ban szerzem be.) Rossz napom volt, mert orvos ismerősöm szinte rámkiáltott: — Nem elég egész nap ezt a jogtalan kérést visszautasí­tani, még te is ezzel állsz elő! Nem szaporítom a szót, az orvosi receptre kiírt cipők rej­télye néhány perc alatt vilá­gossá vált előttem. Korábban a „betegek”, állámunkát vég­zők gyógycipőt írattak magúk­nak, amelynek jelenleg is 260 forint a térítési ára. Igaz, eh­hez az SZTK több mint ezer forinttal járul hozzá. Kinek ne érné meg, hogy elmenjen az orvoshoz, és ezzel, illetve egy recept birtokában lábrakész cipőt kapjon? Még a bolond­nak is! Nem csoda, hogy akik ismerték ezt a „beszerzési for­rást”, sorbaálltak az SZTK ortopédiái szakrendelésén, s közölték az orvossal: „doktor úr, írjon ki egy magas szárú cipőt, mert fáj a lábam”. Olyan is^elöfordult, hogy a szomszédasszony számára kér­ték a receptet. így szaporodtak el a vendég­látásban, a fodrászatban, az egészségügyben és más, nőket áliómunkában foglalkoztató helyeken a gyógycipök. Az is igaz, hogy a valóban rászoru­lók késve kapták meg cipőiket, mert az ezt'készítő KTSZ nem volt képes ennyi lábbelit gyár­tani. Ez a képtelen helyzet sze­rencsére megváltozott: ma már csak azok számára írnák ki re­ceptre gyógycipőt, akiknek er­re ténylegesen, betegségük miatt szükségük van. Felhábo­rodás természetesen akad. Jó néhányon az SZTK-járulék fi­zetésére, mások a megelőzésre — erre van védőcipő, vagy kismamacipő — egyesek pedig a szimpátia hiányára hivatkoz- . nak. Követelőznek, s közben talán arra gondolnak: az ál­lam pénzén semmi sem drá­ga! Gémes Gábor . ' -Kli0*' \ ­Az óvoda mellé elkészült az új bölcsőde is • A legnagyobbak pár napja már elfoglalták birodalmukat. (Méhes! Éva felvétele) Rendkívül tágas, otthonosan, kényelmesen berendezett, sok­szobás bölcsődét avattak tegnap Kecskeméten, • az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű ‘Vállalat­nak a hetényegyházi út mentén folyamatosan épülő-bővülő lakó­telepén, közvetlenül a néhány éve átadott, 150 személyes óvoda és a majdani, 1985-ig felhúzandó 12 tantermes iskola szomszédságá­ban, A rögtönzött kis ünnepségen a vendég óvodások kedves' kö­szöntőjét követően, dr. Mező Mi­hály, a városi tanács elnöke üd­vözölte a megyeszékhely legújabb gyermeklétesítményét és annak kivitelezőit, gazdáit. A tanácselnök elmondta: Kecs­keméten 65(1 bölcsődei hely van, és igaz, hogy áz intézmények kis­sé zsúfoltak, de ma már minden jelentkezőt föl tudnak venni. Ez pedig csak azért lehetséges, mert a 15 éves fejlesztési programot az egész város — minden üzem és minden lakos — mindvégig saját ügyének, saját gondjának tekintette. Miként ez az új, 50 gyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde is bizonyítja: szerencsé­sen találkozhat a vállalati érdek a tágabb közösség szükségletéi­vel. Külön elismerését és nagyra­becsülését fejezte ki dr. Mező Mihály a vízmű vállalat , egész kollektívájának, a szocialista bri­gádoknak, nagy szakértelmet ta­núsító, áldozatkész munkájukért, melyből az önkéntes társadalmi felajánlás értéke 3 és fél millió forint, vagyis csaknem fele az összköltségnek. Y,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents