Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

4 W PETŐFI NÉPE • 1981. november G.

SZAKASZBÓL ZÁSZLÓALJ

„Az ifjúgárdisták mindenütt ott vannak ahol szükség van rájuk’

EGY TANULMÁNY ÜRÜGYÉN

A kisüzemi gazdálkodásról

A megye legnagyobb létszámú, ezernégyszáz tanulót foglalkoztat» oktatási intézménye, a Kecskeméti 607-es számú Autószerelő Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet azzal is öregbiti hírnevét, hogy ifjúgárda zászlóaljat szervez évről évre. Az országban egyedülálló, hogy egy oktatásjj intézményben több alegységbe tömörülve, zászlóaljat alkotva fejtsenek Ki példamutató tevékenységet az arra legjobban rátermett, legérdemesebb KISZ-tagok.

A 607-esek ifjúgárdistái éves program szerint rendszeres kiképzésben vesznek részt; s,állari(jQ szereplők a különböző versénye- ken, társadalmi és politikai eseményeken. Csak az utóbbi öt éviben mintegy ezer fiatal részesült gárdista kiképzésben. Az intézet vezetői Jók hasznos, mások számára is tanulságos tapasztalatot gyűjtöttek össze hosszú évek alatt e mozgalomról, annak pedagógiai jelentőségéről, az egyénre, a társakra, az egész, iskolai életre kiható szerepéről.

Hogyan látják ezt a legilletéke- sebbek? Akik kérdéseinkre válaszoltak: Kalics Lajos, az Ifjú Gárda közvetlen felügyeletével megbízott igazgatóhelyettes,;a pártve- zetőség tagja. Kasza Imre, az intézet párttitkára, Bartós Gyula nevelőtanár, a gárda-zászlóalj- parancsnoka, és Weither Vilmos, 'az intézet igazgatója.

BARTOS GYULA: — Intézetünkben 1964 óta működik Ifjú Gárda szakasz. Én 1977-ben vettem át a parancsnokságot. Szeptemberben századdá, október Végére zászlóaljjá fejlődött a .szakasz, s az év november negyedi-, kén zászjóalj-avató ünnepséget tarthattunk. Az egység Trencsé- nyi József, hősi halált halt repülő főhadnagy nevét vette fel, aki példaképe gárdistáinknak.

Minden fiatal honvédelmi alap- kiképzésben részesül, mélynek fő' célja: a haza fegyveres szolgálatára való felkészítés. Ebben a néphadsereg egyik alakulatának a KISZ-bizottsága segít bennünket. Az alapkiképzés évenként meghatározott óraszámban történik. Ez magában foglalja az alaki foglalkozásokat. és politikai, ifjúság- és katonapolitikai, lőelméleti és lő- kiképzési ismereteket nyújt a fiataloknak. Megtanulják a korszerű kézifegyverek szét- és összeszerelését. Foglalkoznak általános' katonai ■ és technikai, tereptani, polgárvédelmi, tűzvédelmi-tűzoltási, és ifjúságvédelmi kérdésekkel.

Ezt követően szakalegységekben, közlekedési, közbiztonsági, tűzoltó szakaszban vagy században, a lányok égészségügyi alakulatban tevékenykednek tovább. Ifjúgárdistóink minden évben eredményesen Szerepelnek a városi, megyei és országos versenyeken. A megyei vetélkedőkön első, az országoson második-harmadik helyezéseket érnek el. Rendszeresen részt vesznek a koszorúzás! ünnepségek díszelgésein, katonai- és , KISZ-eskü vőken', segítik a közúti elleiíőrzéseket. ÚR-H-s gépkocsikon teljesítenek szolgálatot, s a nagyobb rendezvények alkalmával közreműködnek a forga- lomirányításbáh.'

KALICS LAJOS: — Persze nem volt ez mindig így. Régebben még az iskolatársák is megmosolyogták az egyenruhában menetelő f igtaA Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete a közelmúltban megjelentetett egy -tanulmányt a mezőgazdasági kistermelés termelőerőiről. Az elemzés szerzője Cseresné Kovács Zsuzsanna, a MTA Clelmiszergazdasági Osztályának munkatársa.

A tanulmány részletesen és átfogóan elemzi a kisgazdaságok termelőalapjait, az általuk használt földterületeket, eszközöket, a kisüzemekben tartott állatállományt. Külön kitér az ágazatban foglalkoztatott munkaerőviszonyokra.

9 Az intézet ifjúsági szervezete átveszi a KISZ KB vörös vándorzászlóját.

■lókat. Évek teltek el, míg a kiképzésben, a tanulásban és a magatartásban is példát mutató gárdisták rangqt szereztek.

Az általános iskolában az úttörőmozgalom programot ad a gyerekeknek, s ennek a folytonosságát látom az Ifjú Gárda foglalkozásaiban. Szinte játszva tanulják meg a honvédelmi ismereteket. E mozgalmat minden' szakíhunkás- képzőben, illetve középszintű 'oktatási intézményben erősíteni kellene, különösen a fiúgyerekek, kö- ; rében. Pedagógus vagyok, akit általában érdekel az ifjúság helyzete. sorsa. Sokat gondolkodom azon, hogy miért nem csinálják ezt másutt is hasonlóképpen. Például a gimnáziumokban.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az intézet igazgatósága és pártvezetése minden támogatást megad az ifjúgárdistáknak. Az utóbbi két évben például csak új típusú egyenruhákra mintegy harmincezer forintot költöttünk. Évente három alkalommal ingyenes kiránduláson vehetnék részt. A pártvezetőség állandóan figyelemmel kíséri a zászlóalj életét, té- ' \[ékenységét.

KASZA IMRÉ: — A mozgalomnak a fiatalok szocialista emberré formálásában, hazafias- ér-* zelmeik kibontakoztatásában van az alapvető jelentősége. Az Ifjú Gárda nálunk — iskoláról lévén szó, s a • tanulók cserélődnek — állandó szervezés alatt van. Mindig egyetlen célt tartunk , szem előtt: a tartalmi érték növelését, az ifjúságpolitikai feladatok minél eredményesebb teljesítését.

Az ifjúgárda-mozgalom szervezése és vezetése egy iskolában nem könnyű dolog. S ezt Bartos Gyula kollégám kitűnően csinálja, amit az említett eredmények jól tükröznek. Őszintén meg kell azonban mondani, hogy — míg az iskola ehhez mindent megad — a felsőbb irányító szervek részéről nem látom e munkának, a zászlóalj tevékenységének a kellő elismerését.

WELTHER VILMOS: — Az intézet jövőre ünnepli fennállásának századik évfordulóját. Az erre való készülődés során még fokozottabb gondot fordítunk az ifjúságipolitikai munkára. Ebben igen sokat segít a KÍSZ-szervezet iifjúgárda-mozgalma, mely kihat az intézet életének az egészére.- Az ifjúgárdisták mindenütt ott vannak, ahol szükség Ván rájuk.

‘Nem szeretek, s kollégáim sem szeretnek dicsekedni. Azt mégis hadd említsem meg, amit a KISZ Központi Bizottságának az illetékesei mondtak el nekem:' ilyen szervezettségű iskolai ifjúgárda- egység nincs még egy másik az országban. A további feladat, hogy még több tartalommal kell megtölteni a mozgalmat, hogy ez;-- ált-aj még vonzóbb legyen a fiatalok számára.- Ennek érdekében, jobb kapcsolatot kell teremteni a felsőbb irányító szervekkel,;' . Azt szeretnénk, ha a legközelebbi évi értékelés alkalmából — melyre ifjúgár-dista-jnap keretében kerül', sor — még szebb eredményekről^ adhatnának majd számot,

Rapi Miklós

A háztáji, kisegítő és egyéb. kisgazdaságok . a magyar agrár- termelés termékeinek csaknem 40 százalékát adják. Egyes ágazatokban például a kertészeti kultúrákban, több állatfajnál a javak előállításához való hozzájárulásuk ennél is nagyobb arányú. A baromfiállomány háromnegyede, ' a sertéslétszám 55, a szőlőterületek 42 százaléka van tulajdonukban. A vágónyúl; a méztermelés több mint 90, fajtától függően a gyümölcsfélék 50— 70 százalékát a kistermelők szolgáltatják,

A lakosság felének van kapcsolata a kisüzemi gazdálkodással annak ellenére, hogy a főfoglalkozású agrárnépesség száma erősen lecsökkent. Az elmúlt évtizedben társadalmi átrétegződés- nek lehettünk tanúi. A mezőgazdaságból eltávozó munkaerő azonban megőrizte kapcsolatát — éppen a kistermelés által — hajdani munkaterületével. Űj je. lenség, hogy hétvégi, hobbikertek révén a munkások, értelmiségiek is hasznos időtöltést, pihenést, elfoglaltságot találnak.

Megyei arányok

A tanulmány alkalmat ad arra; hogy országos törekvéseket összevethessünk a megyei tapasztalatokkal. Ez azért is fontos, mert nálunk a kisüzemi gazdaságok részesedése az országos átlagnál nagyobb arányú. Az általuk előállított termékek értéke 7,6 milliárd forint, a megye összes mezőgazdasági termelésének 40,3 százaléka. Ez 2,5 százalékkal haladja meg hazánk többi területének átlagát. A kisüzemek a megyében a szőlőtermesztésből 50 százalékkal, a zöldségtermesztésből 54 százalékkal, a gyümölcsből 45 százalékkal, az állat- tenyésztésből 50, a sertéstartásból 65 százalékkal részesednek.

Az említett arányok kialakulásának létrejöttében több fontos tényező is szerepet játszik. Többek között a megye sajátos településszerkezete, az, hogy a lakosság 18 százaléka tanyán él. Bács-Kiskun egyes részei kedvezőtlen termőhelyi adottságúak, a területek hasznosítására legmegfelelőbb a mezőgazdasági kistermelés. Emellett megyénkre jellemző a kertészeti kultúrák, az állattenyésztés magas aránya. Ezek az ágazatok egyébként is a kisüzemi termelés gerincét alkotják.

Ezért mindent összevetve a Bács-Kiskunban élő 190 ezer család közül több mint 140 ezernek mindennapi munkája közvetlenül kapcsolódik valamilyen formában a kisüzemhez.

Csaknem 13 százalék

A tanulmány szerint 1961 óta 1,2 millió hektárról 800 ezerre, csökkent a kisüzemi földterület. Húsz évvel ezelőtt a termőterület 17,2, ma 12,7 százalék a kisgazdaságok kezelésében yan. A megyében ez az arány még mindig 15 százalék.

A szántóföldi növénytermesztés szerepe egyre kisebb. Ez érthető, mert korábban a háztáji állatállomány takarmányszükségletét döntően maguk a kisgazdaságok teremtették elő. Ahogy a nagyüzemek, a kereskedelem takarmányellátása javult, úgy veszített szerepéből a saját abraktermelés.

A háztáji területeknek ma már egynegyede „eszmei”, azaz a közös gazdaság által művelt terület. Emelkedett a kertészeti termesztés jelentősége. Ezt a. folyamatot

pozitívan értékelhetjük, mert helyes i:iunkamegosztás alakult ki a nagy. és kisüzem között. Ez utóbbiak egyre inkább vállalják a kézi munkaigényes zöldségek, gyümölcsök, primőrök termesztését^ ' ■ *

Megállíthat? in csökkenés

A kisüzemi szőlőterületek folyamatosan csökkennek. Az okok ismertek: a szőlők és művelőik elöregedése, a kedvezőtlen pénzügyi érdekeltség, az állandó elfoglaltság stb. Cseresné, Kovács Zsu. zsanna megyei példát is említ a tendencia mérsékléséről, amikor azt írja, hogy: „A jelenlegi helyzet csak ott ítélhető kedvezőnek, ahol a nagyüzemek háthatós integrációs tevékenységet fejtenek ki a kistermelők szervezésében. Például Nagyréde, Kecel”.

Hasortláa háztáji szarvasmarhaállomány mérséklődése. Amíg 1961-ben ' a szarvasmarha-állo.- mány 55 százaléka volt a kisgazdaságok birtokában, addig 1979- ben csak 24,5. Ez okozza tulajdonképpen azt, hogy húsz év óta a létszám stagnál, mert hiába volt erőteljes az állománynövekedés — különösen az új, szakosított telepek megépítésével —, ha az emelkedést a háztáji gazdaságok állománycsökkenése „elvitte”, Nem belenyugodva a folyamatba,Vtminden igyekezettel érdemes fékezni a további mérséklődést.

A legstabilabb ágazat az állat- tenyésztésben a sertéstartás. 1961 óta a kisüzőmi állomány 3,8 millióról 4,3 milliórá nőtt. Az elmúlt években az országosan nyilvántartott 8,5 millió sertésből egymilliót a megyé’ ‘ártották.

A magyar - > Tdaság 320

milliárd forin* állóeszközzel rendelkez )1 58 milliárd érték a kisgazdaságokban található, összességében jelentős eszközmennyiségről van szó, mért ha pótlásáról kellene gondoskodni, akkor legalább egy ötéves tervidőszak mezőgazdasági fejlesztési forrásait kellene igénybe venni újbóli előállításukhoz.

Mindezek ellenére azonban elmondható, hogy a kisgazdaságok gép- és eszközfelszerelése alacsony színvonalú. Egy 1977-es összesítés szerint minden ezer kisgazdaság, közül csak három- négyben található valamilyen motoros eszköz. A legutóbbi években több hasznos kezdeményezés történt az ellátás javítására. Kormányintézkedés született a gépek, eszközök gyártásának, beszerzésének gyorsítására. Újabban például a kecskeméti Alföld Áruház műszaki osztályán lehet kapni motoros kapát, kerti traktort, utánfutót. Egyetértek azonban a szerző megállapításával, mely szerint a hazai gyártó vállalatok még mindig nem fordítanak kellő gondot az ilyen gépek előállítására.

Napi négy és fél óra

Amikor a tanulmány a termelőerőket veszi sorba, természetesen foglalkozik a legfontosabbal, az emberi munkaerővel is. Alapmegállapítása, hogy a kistermelői háztartásokban napi 4,5 órát fordítanak gazdasági munkákra, ami legalább két- személy tevékenységét feltételezi.

A kistermelői háztartás új fogalom. Egyben jelzi, hogy a gazdasági és a háztartási munka szorosan összefonódik, kapcsolódik egymáshoz. Érdekes adat, hogy a gazdaságokban ledolgozott munkaidő 60 százalékát a nők és a nyugdíjasok teljesítik.

A mezőgazdasági kistermelés termelőerőiről szóló tanulmány hézagpótló munka. Értékét éppen az adja meg, hogy a kistermeléssel kapcsolatban ma fellelhető adatokat, ^ ismereteket QsszeSyűj- tötte, rendszerezte. Ennek révén nagymértékben segít szerepük helyes megítélésében.

H. Gy.

DAGESZTÁNI TALÁLKOZÁSOK III.

A dzsigitek földjén

Utolsó utunk Gunyibba, a hegyi emberek, a dzsigitek hazájába vezetett. Csodálatos hegycsúcsok között visz az egyetlen út a magasba. Szédítő mélységek, szakadékok fölött kígyózik a köves, sziklás szerpentin. Egyik helyen , kőomláson kell átvergődnie gépkocsinknak, máshol a lezúduló víz jelent akadályt. Folyamatosan dolgoznak a karbantartók, de a hegymozgástík állandóan újabb és újabb problémákat okoznak. Néha csak centikre van a gépkocsi kereke a szakadék szélétől, de Oleg — maga is dzsi- git —, a fiatal mosolygós sofőr olyan nyugodtan - irányítja jár- rhűvét, mintha a legbiztonságosabb autópályán haladnánk. A jélelem helyét ámulat foglalja el, megpillantva Gunyib ault, amint szinte lebeg egy hatalmas szikla csúcsán, ég és föld között. És megértjük, miért tudott dacolni a történelem sok viharával ez a település.

Szegények asztala •

Gunyib az avarok földje, és a híres kaukázusi szabadsághős, Sam'il hazája. Huszonöt évig harcolt sikeresen csapataival az orosz- cár eilen népe függetlenségének megvédéséért. Csak árulás révén tudtak a cári - csapatok átjönni a hágón. Samil ekkor is csak azért adta. meg magát, mert nagyon sok asszony, gyerek és öreg esett áldozatul. A cár nem merte kivégeztetni, félt egy újabb felkeléstől.. Ezért Kalugába szál-1 líttatta, s ott őrizték élete végéig. Mesélik, hogy amikor a cár elé vezették az agyongyötört férfit, a népvezér'ásított, mire a cár — meg akarván alázni — így szólt: Látom, szeretnél bekapni, de a láncoktól nem tudsz mozdulni. Samil válasza: Tudhatja, hogy a mohamedánok nem esznek disznóhúst.

Ma emlékmű áll azon a helyen, ahol a cári tábornok elé vezették Samilt. A felkelés leverése után az 1400 méter magas hegycsúcsra hatalmas várat építtetett az uralkodó, ahonnan kézben tudta tartani az egész környéket a katonaság.

Elkísértek a házigazdák, egy másik érdekes esemény színhelyére is. Amikor II. Sándor idelátogatott, meghívta a hegyi lakókat ebédre. Egy hatalmas tisztáson dombot , emeltetett.; : ahol a cár asztala- állt . -A domb '.kőgüí ettek a- parasztok. Mi vél Úsztál csak az*

• Elektromos vezetékek a magas csúcsok között.

• Balra x hegyek dala. (Fotó: Akácz Béla)

uralkodónak jutott, ezért kiásták a földet, s az árokban földasztal köré ültek a szegények. Ma gyönyörű zöld mező az egykori ebéd színhelye, de jól láthatók az óriási földasztalok. Kipróbáljuk a dombot, s való, igaz, jó helyre építették, mert a környező hegyek felerősítik a hangot, s az jól hallatszik a fennsík minden sarkéban.

A fennsík egyik szélén 170 méter mély, 6—8 méter széles árok húzódik. Odalent p'atak zúg, dübörög. A környező csúcsok leg- magasabbika 2400 méter. Igaza van a kísérőnknek: olyan ez a hely, ahol á lélek elhagyja a testet. S azután ki mást idézhetne, riúnt költőjüket, aki maga is avar, Rászul Gamzatovot: „Egy hegynél csak egy másik hegy szebb.”

Eltörölte a forradalom

Persze, a hegyek nemcsak szép-2 séget tartogatnak az itt élőknek, hanem kemény életet is. Mindenért, meg kell küzdeni a természettel. Ezért is tartják a helybeliek Jegszebb emberi tulajdonságnak a bátorságot, szerénységet és igazságosságot. Szigorú törvényeik évszázadok során alakultak ki, s ma. is érvényben vannak.

Például: ha vendég érkezik — legyen az rokon, vagy isméretlen — a házigazda mint régi barátot . köteles őt fogadni. Három napig ngm szabad meg!.éidézni, hogy . ..kicsoda,« miért jött, és hová tart. Természetesén ér házigazda köteles egyúttal minden jóval ellátni, hogy otthon érezzé magát a látogató. Él és hat a másik ősi törvény, az öregek tisztelete is. Mai napig működik az öregek tanácsa. Ha valaki megsérti a szokásokat; a vendégbarátságot, vagy egy idős embert, akárcsak illetlenül' viselkedik — meg kell jelennie az öregek tanácsa előtt; s ott ítélkeznek felette. A büntetés erkölcsi elmarasztalás, de egy dzsigit számára ez a legszigorúbb büntetés. Akárcsak az, ha az idős azt mondja a fiatalnak, hogy méltatlanul viselkedett. Tény, hogy igen itka; Dagesztánban itt fordul -elő a legkevesebb bűntény.

Rendkívül nehéz küzdelembe került viszónt a vérbosszú megszüntetése. A forradalom után azonnal eltörölték ezt a kegyetlen ősi törvényt, de még sokáig élt a szokásjog -zérint. Az elmúlt . 15 évben má em követték el. Ugyanakkor ig . egy dzsigit, ha bosszút fogadott, ‘25—30 évet is képes várni, amíg végre tudja hajtani önbíráskodását. A fejlődés pontot tett a szintén évezredes hagyományok közé tartozó lányrablások végére. Pedig valaha az avarok a mai Jugoszlávia területére is el-eiljártak szép lányo* .kát zsákmányolni. Idővel más le tt a helyzet. Jellemzőek a szomszédos Grúzia 'legfelsőbb tanácsa elnökének szavai: Nem harág- szunk rátok, amiért évszázadokig raboltátok .lányainkat, hiszen ma már szívesen mennek hozzátok maguktpl is.

Hát így őrződik meg és változik át egy büszke nép régi élete ; ‘ lek-nc .megfelelőn,

fvtciga-« '.ügyeikben, eulstatelepek, vájtiikoan múzeumok működnek.

Igyekeznek megőrizni a múlt emlékeit, hiszen „aki a múltra pisztollyal lövöldöz, ágyúval lő arra vissza a jövő" — ahogy büszkeségük, Raszul Gamzatov Lenin- díjas költő, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának degesztáni tagja írja.

Béke honol hegyeik között, és lakóik jómódban élnek. Őrzik a házépítés évszázados' hagyományait, de palackos gázzal fűte- nek. S Gunyib aul szelamai fölött a hegycsúcson ma francia—szov- jec kísérlet folyik: napelemmel fűthető lakóházat építettek.

A barátság ösvényein

Még az elején bevallottam, hogy régóta szeretem Dagesztánt. Most talán még jobban. Két héig négy társammal fogadott fia voltam, és édes gyermekeiként bánt velünk. Bemutatta hegyeit, folyóit, megismertetett íakói életével. Láttuk eredményéit, bepillanthatunk terveibe, és — ahogy az közelállóhoz illik — gondjaiba is. Búcsúzóul1 kívánom, hogy bővizű forrásai ne apadjanak, mezőin zöldelljen mindig a fű, zúgó fo- lyói termeljenek még több áramot. Váljanak valóra szép elképzelései, hogy táncos lábú, dalos, büszke népe még nagyobb bőségben’ boldogságban éljen. És kívánom, miként nekem is kívánják lakói, hogy a barátság ösvényeit ne lepje be a fű, találjunk el egymáshoz minél többször. Békét lakóinak, ahogyan avarul rnóridják: Vaszalam vakalam.

(Vége.)

Farkas Gábor