Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

I 2 • PETŐFI NÉPE # 1981. november 29. HETI VILÁGHÍR ADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Leonyid Brezsnyev megkezdte bonni tárgyalásait. — Fran­cia—angol—holland—olasz közös nyilatkozat arról, hogy a négy ország hajlandó részt venni a sínai békefenntartó erők csapa­taiban. — Általános sztrájk Belfastban Ian Paisley felhívására. KEDD: Brezsnyev Schmidt kancellárral tárgyalt, majd az NSZK po­litikai pártjának vezetőivel találkozott. — Haig amerikai kül­ügyminiszter Mexikóban. — A belga király Willy de Clercq.fla- mand liberális politikust bízta meg kormányalakítással. SZERDA: Közös közleményt adtak ki a bonni tárgyalások eredmé­nyeiről. — Washingtoni szóvivők szerint lehetőség van a szov­jet—amerikai párbeszédre. — Otórás tárgyalás után abbahagy­ták a fezi arab csúcstalálkozót. CSÜTÖRTÖK: Személyi változások a román párt- és állami vezetés­ben. — Puccskísérletet hiúsítottak meg a Seychelle-szigetek^p. — Megbeszélések Varsóban a kormány és a Szolidaritás képvi­selői között. i; PÉNTEK: összeült a LEMP plénuma. — Befejeződött a Közös Piac londoni csúcstalálkozója. — Az SPD országos akciót indított a Brezsnyev-látogatás eredményeinek ismertetésére. SZOMBAT: Kiprianu ciprusi elnök budapesti tárgyalásai. — Nagy­szabású tüntetés Firenzében a rakétafegyverkezés elleni tiltako­zás jegyében. — Samir izraeli külügyminiszter Washingtonban, ahonnan közel-kéléti körútra indul Philip Habib, az elnök ta­nácsadója és utazó nagykövete. — Utólagos alkudozások az Arab Liga csúcstalálkozójának újabb összehívása végett. A hét három kérdése: Hogyan hatottak Európa és a világ helyzetére Brezsnyev bonni látogatásának eredményei? Nem túlzás azt állítani, hogy történelmi jelentősége van Le­onyid Brezsnyev bonni látogatá­sának, Schmidt kancellár és a többi nyugatnémet vezető poli­tikussál (egészen Strauss-ig be­zárólag!) folytatott eszmecseréi­nek.. Tulajdonképpen a nyugatné­met—szovjet csúcstalálkozóval in­dult meg újra a kelet-nyugati párbeszéd. Jellemző, hogy az új szovjet kezdeményezést az euró­pai atomfegyverek csökkentésére maga az amerikai elnök is „tár­gyalási alapnak” minősítette, még akkor is, ha továbbra sem mon­dott le a. maga „nulla-megoldá­sáról”. Európában most nagyobb . bi­zakodással tekintenek a hétfőn kezdődő genfi tárgyalások elé. Schmidt nyugatnémet kancellár egy nyilatkozatában azt a meg­győződését fejezte ki, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok eredményt akar elérni a közép-hatótávolságú fegyverek csökkentése terén. A bonni kor­• Alig, hogy megnyílt, máris el­napolták az arab csúcsértekezle­tet. A képen II. Hasszán marok­kó király bejelenti a tanácskozás elhalasztását. (Fotó: AP—MTI— KS) mányfő a Brezsnyev-látogatással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az NSZK és a Szovjetunió foly­tatni kívánja az enyhülési és együttműködési politikáját. Fi­gyelemre méltó, hof^r ' Willy Brandt (és Schmidt) partja, az SPD országos akciót indított a csúcstalálkozó eredményeinek is­mertetésére, a pártelnök pedig külön levelet intézett a tagsághoz. A bonni csúcstalálkozó várha­tó folytatását latolgatja a világ­sajtó. Nemsokára a két német' ál­lam vezetőinek találkozására ke­rülhet sor. Az NDK és az NSZK viszonyát is javítja, hogy az NDK hozzájárulásával szállítanak majd a Szovjetunióból földgázt Nyu- gat-Berlinbe; ezt már régóta kér­te a bonni kormány. Az 1 igazi folytatás pedig az lenne, ha Géniben a szakértői szintű fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokon mutatkozó előrehala­dás nyomán magas szintű szov­jet—amerikai találkozókra nyíl­nék alkalom. (A találgatások so­rán emlegetett „menetrend”: az év elején Gromiko—Haig tár­gyalások, majd új SALT-sorozat, s ha minden jól megy, még 1982- ben Brezsnyev—Reagan találkozó.) Miért maradt eredménytelen a „tízek” londoni csúcstalálkozója ? A Közös Piac politikai intéz­ményrendszerében előírás, hogy az állam- és kormányfők évente kétszer találkozzanak, minden esztendőben két másik főváros­ban, mivel hogy félévenként vált­ják egymást a közösség soros el­nökei. T 1981 második felében Nagy-Britannia töltötte be az el­nöki tisztet, ezért lett Thatcher asszony a csúcstalálkozó házigaz­dája. Amíg a „vaslady” kezében volt az elnöki kalapács, szeret­te volna átalakítani a közösség költségvetésének szerkezetét, más­képpen meghatároztatni az egyes országok által befizetendő össze­geket. De még elvi állásfoglalás sem született; énnek megfogal­mazása a jövő márciusi csúcsér­tekezletre vár. S hogy aztán a tényleges és jogerős részintézke­déseket mikor határozzák el, azt senki sem tudja megjósolni. A fő vitatéma a mezőgazdaság támogatásának mértéke volt, az­• Amszterdamban több mint 300 ezren tüntettek az atomrakéták telepítése ellen, (Telefotó—AP) • Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatása. A képen a szovjet vezető vendéglátójával, Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral a bonni ünnepélyes fogadáson. . • Schmidt kancellár a látogatásról készített fotóalbumot nyújtott át vendégének. A kép tanúsága szerint az album elnyerte Brezsnyev tetszését. • A hét elején magyar pártküldöttség utazott a Szovjetunióba. A képen a delegáció yezetője, Németh Károly Andrej Kirilenkóval, az SZKP titkárával Moszkvában. (Fotó: TASZSZ) az, hogy ki mennyit vállaljon az ezzel összefüggő terhekből. A kö­zös gazdaságpolitika kialakítása is lassan megy. A nyári csúcsér­tekezleten elhatározott reform ki­dolgozásában semmilyen előreha­ladás nem történt. Az évi 25 mil­liárd dolláros költségvetésből vál­tozatlanul mindenki csak kapni szeretne. Amint Thorn luxem­burgi politikus, a brüsszeli leg­főbb (Végrehajtó szerv, a bizott­ság elnöke mondta: „tülekedés ez a pénzért...” Politikai szempontból a közös­piaci csúcstalálkozó .fő érdeme, hogy módot adott Schmidt kan­cellárnak: „a kandalló mellett”, tehát kötetlen beszélgetésben tá­jékoztassa az állam- és kormány­főket Leonyid Brezsnyevvel foly­tatott tárgyalásairól. Ugyancsak ' politikai vonatko­zás, de negatív előjellel: a Közös Piac országai most hallgattak a közel-keleti kérdésről, pedig ko­rábban úgy tettek, mintha saját rendezési tervük is lepne; leg­újabban pedig négy ország (Nagy- Britannia, Francia- és Olaszor­szág, valamint Hollandia) készsé­gét fejezte ki a Sínai-félszigeten felállítandó békefenntartó erőben való részvételre. Milyen következményekkel járhat a fezi arab csúcstalálkozó kudarca? Valóságos „politikai bomba” robbant, amikor a marokkói Fez­ben a vendéglátó II.. Hasszán ki­rály béj'elentette, ‘hogy ötórás tárgyalás után „elnapolták” az Arab Liga csúcstalálkozóját, a magas vendégek, állam- és kor­mányfők dolgukvégezetlen ha­zautaznak ... A kudarc oka nyilvánvaló: j a résztvevők nem tudtak megegyez­ni a szaúd-arábiai nyolcpontos közel-keleti rendezési terv ügyé­ben. Az tehát az asztalfiókba ke­rült. Más, új közös arab békekez­deményezésre sincs kilátás. Minden bizonnyal äz Egyesült Államok (és Izrael) szándéka sze­rint alakultak így az eseményék. A szaúd-arábiai terv a Camp Da- vid-i egyezmény folytatása, vagy helyettesítője lett volna, gyors elfogadása mindenesetre meg­húzta volna a lélekharangot az 'amerikai—egyiptomi—izraeli együttműködés fölött. Márpedig — az egyezmény értelmében — Izrael csak jövő áprilisban tar­tozik teljesen kiüríteni a Sínai- félszigetet. Látnivaló, hogy Jeru­zsálemben ezt mindenképp szeret­nék elodázni. Egyiptom viszont ragaszkodik 'hozzá, s meglehet, hogy Amerika is szívesen venné, ha az újsütetű katonai együttmű­ködési megállapodások értelmé­ben véglegesen megvethetné a lábát azokon a támaszpontokon, amelyeket ugyan Izrael épített meg a Sínai-félszigeten, de ame­lyek végleges birtokosa * nyilván­valóan csak Egyiptom lehet. Samir izraeli külügyminiszter Washingtoniba utazott, hogy a Sínai-félsziigeten szervezendő „békefenntartó erőről” tárgyal­jon. Izrael hallani sem akar arról, hogy abban az amerikai katoná­kon kívül mások is részt vegye­nek! Jeruzsálemben ugyanis fel­háborodtak azon, hogy Nyugat- Európa rokonszenvezett a szaúd- arábiai tervvel, ezért nem akar­nak olasz vagy angol katonát lát­ni a „békefenntartó erők” sorai­ban. flip . . Philip Habib ’ amerikai utazó nagykövet vasárnap kezdi újabb közel-keleti ingajáratát, a Szí­riái—izraeli rakétaválságról meg az izraeli—palesztin tűzszünetről akar tárgyalni. De félő, hogy egyelőre — vagy talán épp ezért — a fegyverek újra elkezdenek ropogni Közel-Keleten. Pálfy József Jugoszláviát köszöntjük! 1943. NOVEMBER 29- ÉN a boszniai hegyek között Ja}ce vá­rosában tanácskozott a jugoszláv ellenállási mozgalom politikai ve­zérkara, a Népfelszabaditás Anti- fasiszta Bizottsága Joszip Broz Tito vezetésével. A testület ekkor határozott úgy, hogy a győzelem után a felszabadított Jugoszlá­viát az egyenjogú és szuverén né- pék szövetségi államává szerve­zik. A jugoszláv kommunisták, akik fegyverrel küzdöttek a hit- lerizmus és hazai kiszolgálói ' el. lén, harcuk jelszavává a testvéri­ség-egység gondolatát tették. A négyéves felszabadító küzdelem győzelemmel ért véget a jugo­szláv néphadsereg a szovjet hadse­reg segítségével felszabadította az országot, s részt vett más népek, így hazánk felszabadításában is. A HÁBORÚ UTÁN az elpusz­tított, kirabolt ország újjáépítése hatalmas feladatot rótt a jugo­szláv hazafiakra. Sajnálatos módon a negyvenes—ötvenes évek for­dulóján, a személyi kultusz hibás politikai vonala következtében megromlottak Jugoszlávia és a szocialista országok kapcsolatai. A nehézségek ellenére a felszaba­dulás utáni évtizedekben Jugo­szlávia gyors fejlődésnek indult. Szocialista ipart hoztak létre olyan területeken is, ahol negyven év. vei ezelőtt még a faeke volt a fő termelőeszköz. Jugoszláviában a szocialista építés önigazgatásos útját választották. Miután rende­ződtek h kapcsolatok a többi szó. cialista állammal, sokoldalú együttműködés bontakozott ki országaink között — Jugoszlávia társult tagja a KGST-nek, keres- kedelmi forgalmának jelentős re- szét a szocialista gazdasági integ- ráció országaival bonyolítja. IGEN JÓL FEJLŐDNEK ha. zánk kapcsolatai déli szomszé. dunkkál. A jó viszony alapja Of kölcsönös megbecsülés, a jószom. Szédság, a két kommunista párt szoros kapcsolata. A magyar— jugoszláv gazdasági kapcsolatok magasabb szintjét jellemzi a kooperációs és gyártásszakosítási megállapodások viszonylag ma. gas száma, a kereskedelmi forga. lom állandó emelkedése. Orszá. gaink jó viszonyának fontos ténye­zői a jugoszláviai magyarok és a magyarországi délszlávok, Buda- pest és Belgrád őszinte törekvése, hogy a nemzetiségek a két szocia. lista ország kapcsolatait tovább erősítsék, gazdagítsák. NEMZETI ÜNNEPÜK alkalmá. ból szívből köszöntjük a szomszé. dps szocialista Jugoszlávia népe­it, s további sikereket kívánunk építőmunkájukhoz! Albánia ünnepe HARMINCHÉT évvel ezelőtt, 1944. november 29-én szabadult fel Albánia a német és az olasz fasiszták uralma alól. Azóta ez a nap a kis balkáni ország nem­zeti ünnepe. A fasiszta megszállók elleni harc élén az albán kommunisták álltak. Küzdelmükben jelentős segítséget kaptak a nemzetközi kommunista mozgalomtól, s nem győzhettek volna, ha a második világháború fő frontján nem ha­lad előre győzelmesen a Szov­jetunió Vörös Hadserege. A háború utáni■ években Albá­nia gyors fejlődésnek indult. A szocialista országok jelentős segítséget nyújtottak a gazdaság, a kultúra, a közoktatás korszerű­sítéséhez. Az elmaradott hegyi oiszágban lerakták a szocialista ipar -alapjait, fejlődött a mező- gazdaság is. Ma már bizonyosan megállapítható: a fejlődés sokkal gyorsabb és kiegyensúlyozottabb lett volna, ha a hatvanas évek legelején Albánia nem fordul szembe a szocialista közösséggel. MAGYARORSZÁG népe ro- konszenvvel kíséri az albániai szocialista építőmunkát. őszinte kívánságunk, hogy szélesedjenek országaink kapcsolatai az egyen­jogúság, a kölcsönös előnyök alapján. E gondolatok jegyében köszöntjük Albánia népét nemze­ti ünnepe alkalmából. Hazánkba látogat Nyikolaj Tyihonov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a meghívására Nyikfe laj Tyihonov, a Szovjétunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke december első felében hivatalos, baráti látogatást tesz Magyar- országon! (MTI) Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés teljes ülé. sén, A dél-afrikai kormány apartheid politikája című napi­rendi pont vitáján, pénteken fel­szólalt Jtácz Pál nagykövet, Ma­gyarország állandó képviselője. Megállapította, hogy növekszik az afrikai lakosság ellenállása a fajüldöző rendszerrel szemben, amire a pretoriai kormány erő­södő terrorral válaszol. Elítélte az úgynevezett bantusztanizálás' politikáját, amellyel a rezsim a faji- feszültség csökkentése érde­kében erőszakkal elkülönített kör­zetekbe telepíti a feketebőrű la­kosságot. A magyar képviselő elismerés­sel szólt a világszervezet apart­heid-elleni különleges bizottságá­nak munkájáról, megállapítva, hogy a testület nagy erőfeszíté­seket tesz a nemzetközi közvéle­mény mozgósítására a fajüldöző rendszer elleni harcban. A bi­zottságnak Magyarország is tagja. Folytatta tanácskozását a LEMP KB plénuma Varsóban szombaton folytatta plenáris ülését a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottsága. Pénteken, a tanácskozás első napján a referátumokról kezdett vitában, amelyben harmincnyol­cán jelentkeztek felszólalásra, a két fő téma a gazdasági reform és a nemzeti egyetértési front volt. Az előbbivel kapcsolatban sok felszólaló rámutatott: min­dent meg kell tenni, hogy a re­formmal járó árrendezéseket a legalacsonyabb jövedelműek a lehető legkevésbé érezzék meg.' A másik fő témával kapcsolatban felszólalásában Kazimierz Barci- kowski, a PB tagja, a KB tit­kára arról beszélt, hogy a nem­zeti egyetértési front gondolata széles körű támogatásra talált a társadalom, valamint az egyház vezetése részéről, a „Szolidaritás” azonban kétértelmű magatartást tanúsít: szavakban elfogadjá ugyan a gondolatot, ugyanakkor sztrájkokat szervez és elfogadha­tatlan feltételeket támaszt. Bar- cikowski a front létrehozásának feltételeként a párt elleni táma­dások, a sztrájkakciók és a szo­cialistaellenes propagandahadjá­rat beszüntetését nevezte meg. Mintegy húsz felszólalás után a résztvevők úgy döntöttek, hogy a hozzászólási lehetőségek bőví­tése érdekében munkacsoportok­ban folytatják a pénteki tanács­kozást. A politikai bizottság, il­letve a KB-titkárság egy-egy tagjának vezetésével hét ilyen munkacsoport alakult. A plénummal egyidejűleg több más megbeszélés is folyt a hét végén Lengyelországban. Varsóban a kormány és a „Szo­lidaritás" képviselői a gazdasági reformról tárgyaltak. A „Szolida­ritás” részéről olyan javaslattal álltak elő, hogy a gazdasági re­formmal kapcsolatos törvényter­vezeteket a kormány csak akkor terjessze a szejm elé, ha a szer­vezet már „jóváhagyta” azokat. A kormány képviselői úgy fog­laltak állást, hogy elég idő volt a konzultációra, így nehéz lenne tovább halasztani az ügyet. Á két fél munkacsoportja végül is 1 abban állapodott meg, hogy a jövő héten újabb megbeszélést tartanak. A „Szolidaritás” országos bi­zottságának elnöksége tiltakozott amiatt, hogy a kormány — ál­lítólag a- szakszervezetekkel va­ló 'konzultálás nélkül — decem­ber 1-től hetven—nyolcvan szá­zalékkal felemelte a szeszes ita­lók árát. \ , Szombaton nyilvánosságra hoz­ták a lengyel püspöki kar konfe­renciájának e héten tartott két­napos üléséről szóló közleményt. Ez a többi között hangsúlyozza: „Nem lehet olyan' kérdés, amit maguk a lengyelek ne tudnának egymás között megoldani.” , A dokumentum szerint „meg kell szüntetni a különféle feszültsé­gek forrásait, hogy ne kerüljön sor újabb sztrájkokra”. A tes­tület támogatásáról biztosította a nemzeti egyetértési front lét­rehozásának - gondolatát, és egy­ben jóváhagyta annak a megbe­szélésnek az eredményeit, amely Wojciech Jaruzelski, Józef Glemp és Lech Walesa között zajlott le a közelmúltban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents