Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-26 / 277. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1981. november 26. Véget ért a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó események sorokban PÁRIZS _____________________ A 'francia kormány szerdai ülé­sén elfogadta annak a törvényja­vaslatnak a tervezetét, amelynek célja, hogy a kormány felhatal­mazást kapjon a nemzetgyűlés­től a legsürgősebb szociális re­formok rendeleti úton való élet­be i léptetésére. A törvényjavaslat értelmében a1 kormány 19B2. március 31-ig felhatalmazást kap arra, hogy rendeleti úton szabályozza a heti munkaidő csökkentését, a nyug­díjkorhatár 60 évre való leszállí­tását és egyéb szociális reformok megvalósításéit. FEZ _________________________ I I. Hasszán marokkói király megnyitó beszédével; szerdán ko­ré délután megkezdődött a 12. arab csúcstalálkozó, amelyen 'ti­zenegy arab ország államfője, Jasszer Arafat, a Paleszitinai Fel­szabadítást Szervezet v.b elnöke és kilenc tagállam alacsonyabb szintű képviselője vesz részt. A szerdai marclkkói lápokban megjelent értesülés szerint a kon­ferencia vasárnapig tart. KAIRO __________________________ • Mubarak egyiptomi elnök ren­deletére szerdán szabadon bocsá­tottak 31 személyt azok közül, akiket még Szadat elnök paran­csára tartóztattak le szeptember­ben, A kiszabadultak között van Mohammed Heikal, Nasszer volt elnök bizalmasa, az Al-Ahram egyokri főszerkesztője, Fuad Szirageddin, a feloszlatott új VAFD pórt volt főtitkára, vala­mint Halmi Murad, az ellenzéki szocialista munkapárt álelnöke. Valamennyiüket azzal a váddal tartóztatták le, hogy „rontják az országról a külvilág előtt kiala­kult képet és belső feszültségeit szítanak Egyiptomban.” Megfi- •gyelők szerint az intézkedésnek az a célja, hogy megpróbálja fel­sorakoztatni a közvéleményt a Mubarak-féle új vezetés , mögé. (Folytatás az 1. oldalról.) ség magvait próbálja elhinteni, zavart akar kelteni az Egyesült Államok és a nyugati szövetsége­sei kqzött”.' Kobis hangsúlyozza: éppen a bonni látogatás igazolta ismét, hogy a Szovjetunió kész az egyenlő jogokon, kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok fejlesztésére minden országgal, legyen az Európában, vagy bár­mely más kontinensen. WASHINGTON Amerikai—szovjet csúcstalál­kozóra számít 1982-ben Charles Percy szenátor, az amerikai sze­nátus külügyi bizottságának el­nöke. Lehetségesnek látja a csúcstalálkozó jövő évi megtartá­sát Haig amerikai külügyminisz­ter is. Washingtoni megfigyelők a téma újbóli napirendre kerü­lését közvetlenül összefüggésbe hozzák Leonyid Brezsnyev bonni javaslataival. . Edwin Meese, Reagan elnök főtanácsadója egy televíziós nyi­latkozatában a szovjet rakéták egy részének leszerelésére vonat­kozó indítványt a „helyes irány­ba tett lépésként” és „remény- Keltő jelként” méltatta. Azok után, hogy hétfő esti első reagálásában' egy külügyi szóvi­vő még „semmi újat” nem látott a szovjet ajánlatban, Meese nyi­latkozata változást jelenthet a kormányzat eddigi merev elzár­kózásában az elől, hogy a tár­gyalások idejére fagyasszák be a közép-hatótávolságú rakéták te- lépítését. Az amerikai külügyminiszté­rium kedden, Haig külügyminisz­ter hazaérkezése után közzétett nyilatkozatában azonban már azt állította, hogy a javaslat „nem tartalmaz semmi lényegesen újat, első látásra csupán az 1979 óta hirdetett moratórium-javaslat újabb változata”. „A Szovjetunió­nak hajlandósága arra, hogy mér­legelje európai közép-hatótávol­ságú- rakétái számának csökken­tését, remélhetőleg azt jelzi, a Szovjetunió kezdi belátni a való­di fegyvercsökkentési tárgyalá­sokon való részvétel előnyeit” — tette hozzá lekezelően a nyilat­kozat. „A párbeszéd folyamatban van, ami önmagában is ok a bi­zalomra” — hangoztatta' továbbá • Utolsó tárgyalásuk megkezdése előtt Schmidt kancellár a Brezs- nyev-látogatásról készített fotóal­bumot nyújtott át a szovjet ál­lamfőnek. A kép tanúsága sze. rint az album megnyerte Brezs­nyev tetszését. (Telefotó—UPI— MTI—KS) a külügyminisztérium nyilatkoza­ta, amely ugyanakkor „új, méltá­nyos és konkrét” javaslatként dicsérte Reagan elnök múlt heti indítványát. Előzőleg, még Mexikóvárosban Alexander Haig amerikai külügy­miniszter kijelentette: a hétfőn Bonnban tett javaslat és Gromi- ko szovjet külügyminiszterrel New Yorkban tartott megbeszélé­sei alapján reméli, hogy a jövő héten kezdődő genfi tárgyalások „új, építő amerikai—szovjet pár­beszédhez vezetnek”. A külügy­miniszter szerint Brezsnyev bon­ni javaslata jelzi, hogy Reagan elnök múlt heti üzenetét a szov­jet fél nyugtázta. PÁRIZS A L’Humanité különtudósítója hangsúlyozza: máris megállapít­ható, hogy a látogatás kedvező kihatással lesz . a kelet—nyugati kapcsolatokra, különösen Európá­ban. A szovjetellenes rágalmak, s a párbeszéd elutasításának idő­szaka után a bonni találkozót a megértésre törekvő erőfeszítések jellemezték. Még gyümölcsözőb­bek lehettek volna a tárgyalások, ha Schmidt kancellár nem tartott volna ki a washingtoni vonal mellett. A bonni találkozó min­denesetre hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi légkör oldottabbá váljék, csökkenjen a görcsösség, s a nyugati oldalon létrejöhes­senek a problémák ésszerű meg­közelítésének feltételei, írja a kommunista lap. A szocialista Libération kieme­li: a> bonni kancellár a megbe­széléseken meggyőződött róla, hogy a Szovjetunió kész hozzá­járulni az eurora'kéták problémá­jának több szakaszban történő megoldásához. A polgári Le Fi­garo ugyancsak pgy véli, hogy a Szovjetunió tulajdonképpen több szakaszban való tárgyalást java­sol. A lap címében azt hangoztat­ja, hogy „Brezsnyev egy kis lé­pést tett előre.” A Le Matin szerint Schmidt és Brezsnyev, valamint a két fél szóvivőinek kijelentései arra mu­tatnak, hogy mindkét fél igyek­szik, a nehézségek ellenére, hi­dat építeni a másik felé. LONDON A szerdai londoni lapok a Szovjetunió megegyezési szándé­kát, kompromisszűm-készségét hangsúlyozzák. Forrásként a bon­ni kormányfőnek azt a kijelenté­sét idézik, hogy benyomása sze­rint „Brezsnyev akarja a fegy­verzetcsökkentést”. A The Guardian-tudósítás címe ezt mondja: „Az oroszok készen állnak arra, hogy adjanak, de kapjanak is”: Ugyanakkor valamennyi bonni keltezésű angól laptudósítás ve­zető helyen ismerteti Schmidt kancellár véleményét: a Szovjet­unió változatlanul bizalmatlan a leszereléssel kapcsolatos amerikai szándékok őszinteségét illetően, és i ezt a bizalmatlanságot Schmidtnek sem sikerült elosz- • latnia. A The Times szerint vé­gül is világossá vált, hogy „ami a fegyverzetcsökkentést illeti,' a Kelet és a Nyugat álláspontja változatlanul messze van egy- ' mástól”. (MTI) Elhunyt Andrásfi Gyula Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Andrásfi Gyula nyugal­mazott nagykövet, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend és más magas kormánykitün­tetések tulajdonosa, az MSZMP II. kerületi 7. körzeti párt­titkára súlyos betegség után — életének 74. évében — elhunyt. Temetése — a néhány nappal korábban elhunyt feleségével és harcostársával, Andrásfi Gyulánéval (Anna) együtt — 1981. december í-én 15 órakor lesz a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi pantheonjában. Az elhunytak barátai, harcostár­sai és munkatársai 14.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. MSZMP Budapesti Bizottsága Külügyminisztérium Magyar Partizán Szövetség Andrásfi Qyula kora fiatal­ságától kezdve tevékeny része­se volt a munkásmozgalom­nak: 1921-ben a Szociáldemok­rata Ifjúmunkás-Mozgalommal került kapcsolatba. 1924-től tagja az SZDP-nek és a bőrö­sök szakszervezetének. 1930-tól sejttitkár, majd körzeti titkár lett. 1931—1932- ben Budapest északi kerület pb-titkár, ké­sőbb pedig a budapesti pdrt- bizottság tagja. 1934-ben tagja lett a Szocialista Munkásegy­ség blokk központi vezetőségé­nek. A bőrösök szakszerveze­tében különböző vezető funk­ciókat töltött be. Többször le­tartóztatták és elítélték. 1936- tól a felszabadulásig rendőr­ségi felügyelet alatt állt, en­nek ellenére aktív illegális te­vékenységet fejtett ki. 1944- ben büntetőszázadhoz vezény­lik, de onnan megszökik, és bekapcsolódik a fegyveres par­tizántevékenységbe. A felsza­badulás után fontos állami és párttisztségeket tölt be: 1945- ben üzemvezető, majd pb- titkár, 1946-ban Dél-Pest "me­gye pb-titkára. 1947-ben Bács-, megye pb-titkára, majd Aba- új-Zemplén megye főispánja lett. Ezt követően a Külügy­minisztériumba került, és moszkvai nagykövetségünk el­ső tanácsosa lett. 1956-ban Új­pest tanácselnökévé válasz­Izrael folytatja megtorló akcióit­tották, Az ellenforradalom idején pártszervező, majd fegyveresen részt vesz'az új­pesti pártház és a tanácsház visszafoglalásában. 1969-ben nagykövetként vo­nult nyugdíjba. Kommunista életútjáért, kiemelkedő köz­életi tevékenységéért több esetben részesült magas kor­mánykitüntetésben. Nyugállományba vonulása után is aktív politikai tevé­kenységet folytatott. Minden­ki számára emlékezetes fel­szólalása hangzott el az MSZMP XII. kongresszusán. Haláláig titkára volt az MSZMP II. kerületi bizottság 7. körzeti pártszervezetének. Elvtársai, barátai, harcostár­sai emlékét kegyelettel meg­őrzik. (MTI) CIPRUS ­MÉG MOST IS „ZÁTONYON”? (II.) Csillag és kereszt • A Ledra-szálló udvara. A hotel egyik szárnyában írták alá az or­szág alkotmányát, s az 1960-as függetlenségi okmányt. NICOSIÁBÓL BUDAPESTRE visszatérni pillanat műve, már­mint képzeletben az ismerkedés első perceiben, hiszen néhány he­te Donisz Chrisztofinisz hazánk­ban járt. Természetes hát, hogy szól élményeiről is. A pillanatnyi kitérőt egy kávéval hidaljuk át, majd újból a szigetország hely­zetéről beszélünk. — Ami az új helyzetet illeti, Papandreu választási győzelme Görögországban a minap lezaj­lott választásokon nemcsak a bal­oldalinak számítható PASOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) előretörését jelzi, hanem a tér­ség iránt felelős erőkét is — mondja. — Nincsenek illúzióink, de szeretnénk abban bízni, hogy választási ígéretéhez híven elő­ször lázítani fog a NATO-kap- csolatokon, aztán felbontja ezt az áldatlan 'szövetséget, ami csak ve­szélyt, kockázatot hozott Athén­nek, ,s nekünk ciprusiaknak is, hiszen a szigetországot megszálló Törökország NATO-tagsága — elkötelezettsége közismert. Hely­zetünket a Földközi-tenger keleti medencéjében az határozza meg, hogy itt török és görög, izraeli és arab—palesztin érdekek ütközése mellett, sőt fölött az amerikai stratégia erővonalai húzódnak. — Papandreu azt is megígérte, hogy Ciprus a jövőben „dinami­kusabb” támogatást kaphat Gö­rögországtól. Mit jelent ez? — Elsősorban talán azt, hogy Athén mindenféle NATO-érde- keltségtől elkülönítve, csakis az itt élő görög és török lakosság érdekeit alapul véve képviseli ügyünket nemzetközi fórumokén: az ENSZ-ben, a török kormány­nyal szemben. Az új görög mi­niszterelnök elsőnek Szpirosz Kip- rianüt, országunk elnökét fogad­ta „külföldről”, s azután pártunk vezetőjét, Ezekiasz Papajoannu elvtársat. — Ez azt jelenti, hogy ebben a hagyományosan erős egyházi befolyás alatt álló országban, ahol a nicosiai görög-keleti érsek úgy­szólván mindig fontos politikai szerepet töltött be, a kommunista párt a legnagyobb politikai erő? — Igen. A kommunisták a cip­rusiak hazafisága mellett főleg társadalmi érdekeikre, mindenna­pi kemény munkájukra, a mun­kahely biztonságára és a szociá­lis juttatások bővítésére alapoz­zák politikájukat. Azt is tudja mindenki, hogy mi az egyolda- •lúság helyett sbkoldalú, el nem kötelezett politika jogosságát és előnyét valljuk ... Ilyenformán a vörös csillag és a kereszt béké­sen megfér egymás mellett... * SZTAVROSZ, AZAZ KERESZT a neve annak a menekülttábor­nak. ahova a Haravji, a kommu­nista testvérlap egyik munkatár­sa, Georghisz Szpanosz, — maga is „menekült” —* * kivitt körülnéz­ni. Mondja, hogy azon a végze­tes éjszakán futva kellett mene­külnie a város, túlsó feléből a Hermész utca innenső oldalára, el­hagyva házát, gépkocsiját, min­den ingóságát. S nemcsak ő, ha­nem testvérei és édesanyja is, a többi tízezer között.. Hogy való­ban mennyien voltak? Kétszázez­ren, vagy 170—180 ezren, senki sem tudná pontosan megmondani, de sokan, bár ez már nem is fon­tos. Mert hét keserű, kemény esz­tendő alatt teljesen megváltozott körülöttük a világ... Nézzem csak! Szpanosznak is új háza, vadonatúj kocsija és jó munka­helye van. Anyjának új háza, nő­vérének és családjának is. De azért a Sztavroszt látni kell! Poros, kavicsos utakon suha­nunk mögöttünk sárgásszürke porfelhő, az út mentén kiégett fű, elszáradt bokrok, bogáncsos, gazos domboldalak, messzebb la­postetős új házak tucatjai, emitt egész városnegyed, betonkeverők, szállítószalagok, dömperek, föld­gyaluk. S lám, váratlanul itt a tábor.. Deszkabarakkok, rozoga tákol­mányok. Egy nagyobb fabódéban lócáik, asztalok, mint nálunk a régi falusi kocsmákban, elöl ,sön- tésféle, körben idős férfi, előttük sör, gyümölcslé vagy kávé. Hall­gatag, magányos emberek. Itt pi­hentek de* először azon a borzal­mas éjszakán, valahol a köves, gazos, kiégett bokrok között, a „szépség és a szerelem istennője szigetének” e nagyon nem ro­mantikus fennsíkján, többezred magukkal. Aztán később sátrat is kaptak, ennivalót, iyóvizet, or­vost, évek múltán fabarakkot, rendszeres pénzsegélyt... Közben a fiatalok kiröppentek: eladónak, kifutónak, gépkocsivezetőnek, kő­művesnek, lakást kaptak, elköl­töztek. Szpanosz tárgyilagosan hozzáteszi: a nemzetiközi támoga­tás, a segélyek nélkül ez sohase valósult volna meg. AZ EGYIK ÖREGET, régi is­merősét, Gheorghiosz Iszaiaszt biztatja: mondja csak el a „ma­gyar kollégának”, hogyan élnek itt a táborbán, mire. fölcsillan, az öreg szeme, a jó magyar focistá­kat emlegeti, meg azt a híres magyart, aki megteremtette a cip­rusi focizást', hogyishívják ...? Pedig még'héhány éve írtak róla az újságok, üzletet is nyitott Lefkoszíában ... Röstéliem, nein tudtam megmondani, s csak ké­sőbb derült ki: Künsztler Józsi bácsiról van szó. Egyébként Lef- koszia nem más, mint Nicosia görög neve, ők, soha másképp nem mondják. | — Tíz. acre földem volt — zök­ken vissza a- mába —•, narancs és citrom termett bőven, három fiamrnal együtt menekültünk Ga- lirúből, de ők már világgá men­tek, a legidősebb a legtávolabbra, Ausztráliába, éd pedig itt, negy­ven font nyugdíjból morzsolga- tom a napot... Két odúval odébb Maria Kapi- dcu nénivel beszélgetünk, a szi­get északkeleti csücskéből. Ko- mikebirből menekült, a fia rég meghalt, még a háborúban, az unokája ‘Londonban tudósító, ő maga pedig hetven évével már csak meghúzza magát a tenyérnyi „házikóban” — van itt ágy, asz­tal, sámli, villanytűzhely, szegek­re aggatva néhány edény... ö már azt sohasem érti meg, miért lett földönfutó, mikor olyan szé­pen megvoltak a török szomszé- dckkal... Hogyan is értené. Magányos óráiban a lábas és a palacsinta- sütő közt függő szentkép felé for­dul, imádkozik. A búcsúzó Szpanoszt, a kommunista újság­írót „édes fiam”-nakj szólítja. Bertalan Lajos (Következik: hüszisztráté, a bé­ke sodrófás angyala.) * JERUZSÁLEM Izrael folytatja a megszállt te­rületek palesztin lakossága elleni megtorló akcióit — mondotta szerdai parlamenti beszédében Begin izraeli kormányfő, válaszul^ az ellenzék bírálataira. Áz ellen­zék — a munkapárt, a kommu­nisták és két kis parlamenti frak­ció — korábban indítványban ítélte el lakóházak felrobbantását a megszállt területeken, és a Jor­dán folyó nyugati partján levő legnagyobb egyetem bezárását. A parlament az ellenzéki Indítványt elutasította. Begin elismerte_ ugyan, hogy a házak felrobbantása „radikális lépés” volt, de — mint mondta — „az izraeli állampolgárok védel­mében volt erre szükség, mint egyedüli lehetséges intézkedésre”. Meir Vilner, az Izraeli Kommu­nista Párt KB főtitkára azzal vá­dolta a kormányt, hogy a Palesz­tinái nép megsemmisítésére tö­rekszik. Menahem Begin a továbbiak­ban kijelentette, hogy „hajlandó védelmet nyújtani” a PFSZ-szel szembeforduló; és az Izraellel megbékélni kész palesztinoknak. A kormányfő kijelentésével a megszálló hatóságokkal együtt­működő Juszef Khatib palesztin helyi vezetőre utalt, aki a múlt héten merénylet áldozata lett. A miniszterelnök ismételten bezá­rással fenyegette meg a Jeruzsá­lemben megjelenő Al-fadzsr cí­mű, arab nyelvű lapot, amely el­ismerően írt a merényletről. Közölte azt is, hogy engedélye­zik a bezárt Bir Zeit egyetem új­bóli megnyitását, ha a rektor sza­vatolja, hogy a jövőben nem ke­rül sor az izraeli politikával szembeni akciókra. a tv-lottószelvények között 1981. november 24-én megtar­tott rendkívüli jutalomsorsolásról és a „nyereményráadás”- ként meghirdetett plusz 1 Dacia 1300 tip. gépkocsi sorso­lásáról. „A tv-Iottó nyereményráadás”- ként meghirdetett Dacia 1300 tip. személygépkocsit a 3 938 338 szá­mú tv-lottószelvény tulajdonosa nyerte. A gyorslistában az alábbi rövi­dítéseket használtuk: a: Vásárlási utalv. (1000 Ft) b: Polski Fiat 126 tip. személy- gépkocsira utalvány c: Vásárlási utalv. (10 000 Ft) d: Vásárlási utalv. (9000 Ft) e: Vásárlási utalv. (7000 Ft) f: Vásárlási utáív. (5000 Ft) g: Vásárlási utalv. (4000 Ft) h: Vásárlási utalv. (3000 Ft) i: Vásárlási utalv. (2000 Ft) 2 478 765 h 2 655 868 e 2 912 362 h 3 504 741 1 3 810 091 d 2 484 872 ti 2 661 975 h 2 924 576 h 3 523 062 h 3 816 198 i 2 490 979 i 2 668 082 i 2 936 790 h 3 529 169 i 3 822 305 i 2 503 193. 1l 2 674 189 C 2 942 897 h 3 547 490 h 3 828'412 i 2 509 300 c 2 680 296 ti 2, 955 111 e 3 553 597 h 3 834 519 h 2 515 407 h 2 686 403 1 2 961 218 h 3 565 811' h 3 846 733 1 2 521 514 1 2 692 510 £ 2 967 325 1 3 596 346 h 3 858 947 1 2 527 621 h 2 698 617 i 2 973 432 f 1 3 620 774 h 3 865 054 g 2 533 728 h 2 735 259 g 2 991 753 1 3 626 881 1 3 877 268 h 2 539 835 h 2 753 580 ti 2 997 860 i 3 645 202 i 3 895 589 h 2 545 942 h 2/ 759 687 h 3 376 494 h 3 669 630 h 3 901 696 i 2 552 049 i 2 771 901 1 3 362 601 1 3 675 737 h 3 907 803 h 2 558 156 i 2 778 008 1 8 388 708 h 3 681 844 g 3 920 017 d 2 564 263 h 2 796 329 ti 3 394 815 h ,3 694 058 b 3 926 124 e 2 576 477 h 2 802 436 1 3 407 029 h 3 700 165 h 3 932 231 1 2 582 584 i 2 808 543 i 3 413 136 h 3 724 593 C 3 950 552 e 2 600 905 g 2 814 650 h 3 419 243 1 3 736 807 h • 3 956 659 1 2 607 0-12 1 2 820 757 1 3 425 350 1 3 749 021 h 3 962 766 1 % 613 119 g 2 826 864 h ,3 437 564 1 3 761 235 d 3 968 873 h 2 619 1226 h 2 857 399 h 3 443 671 1 3 767 342 h 3 981 087 i 2 625 333 i 2 875 720 1 3 455 885 h 3 773 449 i 3 987 194 h 2 637 547 i 2 881 827 h 3 474 206 h 3 791 770 1 2 643 654 1 2 887 934 1 3 480 313 1 3 797 877 d 3 993 301 h 2 649 761 1 2 906 255 h 3 486 420 1 3 803 984 h 3 999 408 i Listánk a szegedi és a pécsi postaigazgatóság területén vásá­rolt szelvények számát tartalmaz­za. A nyertes szelvényeket 1981. december 16-ig kell a Totó—Lot­tó-kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem válla­lunk. i(MTI) »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents