Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-26 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évf. 277. szám Ára: 1,40 Ft 1981. november 26. csütörtök Társadalom, gazdaság, művelődés 3. oldal Tudomány— technika 4. oldal Könnyűipar Baján 4. oldal Megyeszékhely 5. oldal Sport ' 7. oldal A mi otthonunk 7. oldal TANÁCSKOZÁS A MEGYESZÉKHELYEN A községi pártmunkáról, sokoldalú megközelítésben • A községi pártmunkáról rendezett tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. (Tóth Sándor felvétele) Eszmecserére hívta össze Kecs­kemétre az MSZMP Bácts-Kiskun megyei Bizottsága mindazokat, akik meghatározó szerepet tölte­nek be a Politikai Bizottság 1981. július 27-i, a községi pártszervek helyzetéről és további feladatai­ról hozott határozatának végre­hajtásában. A megyei pártbizott­ság tanácstermében 150-en fog­laltak helyet tegnap, hogy tanul­ságokkal gazdagodva, az eddigi­nél felkészültebben láthassanak hozzá a feladattervek helyi ki­dolgozásához. Legnagyobb számban a községi pártszervek titkárai voltak ott. Velük együtt megjelentek a váro­si és járási, illetve a városi-járá­si pártbizottságok illetékes titká- "ai, a megyei pártbizottság osz­tályvezetői, s képviseltette magát a Központi Bizottság- is. Részt vett a tanácskozáson Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. De nem hiányoztak a ta­nácselnökök, ' járási hivatalok vezetői, társadalmi és tö- megszervezétek tisztségviselői sem: A meghívottak összetétele eleve kifejezésre juttatta, hogy a községekben végzett és végzendő politikai munka nem a párt bel­ső ügye, s még kevésbé jelent , valamilyen szűk reszortfeladatot. Az értekezletet Hegedűs István, a megyei pártbizottság osztály­vezetője nyitotta meg. Majd .vi­taindító beszámolójában Terbe Dezső, a megyei pártbizottság tit­kára tekintette át a helyzetet és a feladatokat. Mint mondotta, a Bács-Kiskunban végbement tár­sadalmi, gazdasági változások új feltételeket hoztak létre a közsé­gi pártszervek szintjén is. Az újszerű feladatok) nem oldhatók meg a munka módszereinek, stí­lusának korszerűsítése nélkül. A Politikai Bizottság határozata az országnak ezen a részén több mint száz községnek, illetve a- velük kapcsolatban álló váro­soknak, intézményeknek, szerve­zeteknek ad olyan tennivalókat, amelyek előmozdítják a fejlődést. Az előkészületek politikai súlyát érzékelteti, hogy községekben él a Bács-Kiskun megyei lakónépes­ség hatvan százaléka. Nem hagy­hatók figyelmen kívül azok a fo­lyamatok sem, amelyek az utób­bi évtizedben egyebek között a lakosság osztályszerkezetének változásában, a mezőgazdasági munka ipari jellegének térhódí­tásában, az értelmiség gyarapo­dásában, az államigazgatás kor­szerűsödésében tükröződnek. A továbbiakhoz teremt alapot, hogy javult a községi pártbizott­ságok és pártvezetőségek mun­kájának színvonala, kialakult szervezeti rendjük. Rendelkeznék mindazokkal a jogkörökkel, ame­lyek szükségesek a gazdasági, tár­sadalmi élet különböző területein dolgozó alapszervezetek irányí­tásához. Ez viszont nem jelenti azt, hogy mindenütt megfelelő­en élnek is velük. Annál inkább népszerűsítésre és követésre mél­tóak a jó kezdeményezések, ame­lyek szilárdítják a párt vezető szerepét. Ennek hatása a gazda­sági munka mellett a szocialista közgondolkodás és életmód ered­ményeiben is jelentkeznek. A hozzászólók sorában , Ko­vács Péter, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának alésztályvezetője hasznosnak minősítette a véle­ménycserét, amely hozzájárult a határozat egységes, értelmezéséhez, a nélkülözhetetlen szemléletfor­máláshoz. Kiemelte: változtatni kell a községi pártmunka felté­telrendszerén, hogy a pártszervek meg tudjanak felelni a bonyolul­tabb követelményeknek is. Vé­gezetül a Politikai Bizottság hatá­rozatának alkotó módon való fel­dolgozására, a ' feladatok átfogó meghatározására hívta fel a fi­gyelmet. Számos véleménynek adott fó­rumot, értékes, javaslatokat segí­tett szélesebb nyilvánossághoz a tegnapi értekezlet. Sokoldalú megközelítésben foglalkoztak a községpolitikai feladatok időszerű kérdéseivel, a pártszervezetek helyzetével, a pártirányítás fej­lesztésével, a tömegszervezetek és -mozgalmak szerepével, a falvak kulturális életével, a gazdasági teendőkkel és a kádermunka ak­tuális kérdéseivel a hozzászólók: Csorba Jánosné, a hetényegyhá- zi községi pártalapszervezet tit­kára, Tóth, Kálmán, a csátaljaiés Dóm Péter, a szakmán pártveze­tőség titkára, Boda László, a ke­rekegyházi községi és dr. Hónig Ferenc, a jánoshalmi nagyközsé­gi pártbizottság titkára, Ádám Károlyné, a kiskőrösi városi-já­rási. pártbizottság titkára, Sipos János, a kiskunhalasi járási hiva­tal és dr. Dobos Ferenc, a kis­kunfélegyházi városi tanács el­nöke. H. F. y ■ LEONYID BREZSNYEV HAZAUTAZOTT BONNBÓL Véget ért a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó fii ® Bonni hivatalos látogatását befejezve Leonyid Brczsnyev elbúcsú­zik vendéglátójától, Helmut Schmidt NSZK-kancellártól. (Telefotó— Kedden későn este befe­jeződtek Bonnban Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt tárgyalásai. A záró­ülésen részt vett a két or­szág külügyminisztere, va­lamint a szovjet és a nyu­gatnémet küldöttségben részt vevő többi személyi­ség is. A tárgyalások befe­jeztével közös közleményt fogadtak el, melyet szerdán tettek közzé. A Leonyid Brezsnyev ve­zette küldöttség szerdán dél­ben indult haza Bonnból. Ezt megelőzően az SZKP KB fő­titkára találkozott Herbert Miesszel, a Német Kommu­nista Párt elnökével. A szovjet—nyugatnémet tár­gyalásokról kiadott közlemény­ben a felek ismételten kifejtet­ték álláspontjukat a nukleáris fegyverek korlátozásának kérdé­séről. Nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a hadászati nukleáris fegyverek korlátozására és csök­kentésére irányuló folyamat’foly­tatásának. Aláhúzták azt is, hogy a Bécsben folyó fegyverzetcsök­kentési tárgyalások nagy fontos­ságúak az európai biztonság és stabilitás megszilárdítása szem­pontjából. Kölcsönösen fontosnak tartják, hogy minden állam, fe­lelősségtudatot tanúsítva a béke megőrzése iránt, erőfeszítéseit összpontosítsa a feszültséggócok felszámolására. Kifejtették állás­pontjukat az ázsiai, afrikai, la- tirt-amerikai helyzettel kapcsolat­ban, és kifejtették Afganisztán­nal kapcsolatos álláspontjukat is. A most megtartott találkozó és megbeszélések tárgyszerű, építő és nyílt légkörben mentek végbe. Hangsúlyozták, hogy folytatni kell a két ország közötti párbe­szédet és kapcsolattartást a leg­magasabb szinten is. Leonyid Brezsnyev látogatásra hívta meg Helmut Schmidtet a Szovjetunióba. A meghívást kö­szönettel elfogadták, a látogatás időpontját később állapítják meg. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev bonni tár­gyalásai megfeleltek az előzetes várakozásoknak — állapítják AP— MTI—KS) meg a kedden befejeződött ta­lálkozót értékelő szovjet politikái megfigyelők. A Pravda tudósítói kiemelik, hogy szovjet és nyugatnémet rész­ről egyaránt kifejezésre juttatták a reményt: a genfi szovjet—ame­rikai tárgyalások eredményesek lesznek. Willy Brandt, az SPD elnöke a szovjet televízió kedd esti híradójában kijelentette: re­méli, hogy a nyugatnémet rész­ről is nagyon fontosnak tartott genfi megbeszélések sikeréhez a most zárult szovjet—nyugatnémet eszmecsere eredménye is hozzá­járul. A szovjet tudósítások, a szerdán megjelent lapokban kö­zölt kommentárok kiemelik: nagy érdeklődést váltott ki Brezsnyev új indítványa, amelynek értel­mében a korábban megfogalma­zót moratórium-javaslat nyugati elfogadása esetén a Szovjetunió kész, mintegy megelőlegezésként, az ország európai területén elhe­lyezett rakétáinak egy részét le­szerelni. Vitalij Kobis, a Lityeraturnaja Gazeta szerdán megjelent számá­ban felhívja a figyelmet arra, hogy az NSZK, minden tárgya­lási és együttműködési készsége mellett a NATO egyik legaktí­vabb tagja, s tevékenyen képvi­seli annak, általános irányvonalát. Az Izvesztyija tudósítói sem hagynak kétséget afelől, hogy az európai erőviszonyok, valamint a katonai szembenállás csökken­tése kérdésében a tárgyaló felek véleménye eltér egymástól. A Rajna partján — írja a kedd esti lap.— tagadják, hogy a közepes hatótávolságú fegyverzetek terén megközelítő egyensúly áll fenn. A kétségkívül meglévő nézet- különbségek áthidalásának mind­azonáltal az az egyetlen módja, amit a két tapasztalt politikai ve­zető az elmúlt két napban a vi­lágnak mintegy példaként muta­tott: a nyílt, őszinte eszmecsere. Vitalij Kobis szerdai cikkében elutasít minden olyan rágalmat, amely szerint a Szovjetuniónak a bonni tárgyalásokkal „egyéb célja”, is. lett. .volna __Utal.azokra a rosszindulatú, s minden alapot nélkülöző feltételezésekre, hogy a Szovjetunió az „Amerika-ellenes- (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán, ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KiB első titkárának tájékoz­tatóját az MSZMP legújabb ülé­séről, majd Nagy Sándornak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta az 1981-es mozgal­mi év zárásával, valamint az 1982-es mozgalmi év indításával és tervezésével összefüggő fel­adatokat. Ezek sorában a testület megvitatta és elfogadta a dolgozó fiatalok, valamint a fegyveres erőknél és testületeknél műkö­dő KISZ-szervezetek számára az 1982-es evre készült központi ak­cióprogramokat. Az akcióprog­ramokat a Magyar Ifjúság 1982. évi második száma hozza nyil­vánosságra. Ezt követően a testület megvi­tatta a KISZ KB mellett műkö­dő rétegtanácsok funkciójára, fel­adat- és hatáskörére, valamint működésére vonatkozó javasla­tot, amelynek előterjesztője Nyit- rai István, a KB titkára volt. A döntés a korábbiaknál nagyobb hatáskört biztosít a rétegtanácsok számára, mindenekelőtt az egyes ifjúsági rétegek , társadalmi-gaz­dasági helyzetének elemzésében, az ifjúsági szövetség programjá­nak kimunkálását és megvalósí­tását érintő javaslataik, kezde­ményezéseik érvényesítésében, az egyes ifjúsági rétegeknek az illetékes állami szervek előtti képviseletében. Végül a Központi Bizottság ál­lást foglalt a KlSZ-szervek és szervezetek, a különböző ifjúsá­gi kollektívák .békemozgalmi kez­deményezéseiről. A testület üd­vözli azokat a helyi kezdeménye­zéseket, amelyek — a nemzetkö­zi helyzet feszültebbé válására, a békét fenyegető veszélyek meg­növekedésére reagálva — elíté­lik a reakciós imperialista kö­röknek a békét fenyegető, a fegy­verkezési hajszát szító politikáját, támogatja a magyar kormánynak a béke .megóvása érdekében ki­fejtett erőfeszítéseit, hitet tesz­nek a Szovjetunió és a szocialis­ta közösség országainak békepo­litikája mellett; hangsúlyozzák minden békeszerető erő összefo­gásának, közös cselekvésének szükségességét. A helyi kezde­ményezésekre építve a KISZ Köz­ponti Bizottsága úgy határozott, hogy december 12-én Budapes­ten központi ifjúsági békenagy­gyűlést szervez és felkéri az Or­szágos Béketanácsot a rendez­vény támogatására. A Központi Bizottság aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya erő­södő politikai kampányt folytat a Kubai Köztársaság ellen, nem mond le a szigetországgal szem­beni agresszív törekvéseiről. A testület hangsúlyozta, hogy a ku­bai nép és ifjúság a szocialista forradalom vívmányainak védel­méért, az imperializmus ellen foly­tatott küzdelmében a jövőben is számíthat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, az egész ma­gyar ifjúság szolidaritására. (Méhes! Éva felvétele) Pedagógiai tudományos ülés Vágó Béla nevét vették fel Diákokat, szülőket rokonokat, valamint a közreműködő válla­latok képviselőit hívták meg kedden délután a kecskeméti 623. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetbe, hegy közösen részesei legyenek a tervezett névadó ün­nepségnek. Az egybegyűltek előtt Tóth László igazgató mondott be­vezetőt, köszöntve a megjelente­ket, majd dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP kecskeméti Városi Bi­zottságának az első titkára mon­dott beszédet. Ismertette az in­tézmény névadójának, Vágó Bé­lának az életútját, szerepét a Magyar Tanácsköztársaság mun­kájában, célkitűzéseinek megva­lósításában. Kiemelte annak a fontosságát, hogy a mai fiatalok a Vágó Bélához hasonló életuta- kat tekintsék példaképnek. A kecskeméti intézmény ezer- háromszáz tanulóval és csaknem • Dr. Kőrös Gáspár beszél. száz nevelővel egyértelműen ar­ra törekszik, hogy nagyban hoz­zájáruljon a szakemberképzés égető gondjainak a megoldásai­hoz. A' névadó ünnepség vala­mennyi résztvevője a színvonalas műsor közben1 egyértelműen ezt érezte át kedden, amikor az esti órákig elhúzódott a rendezvény- sorozat. A Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun megyei tagozata, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, a Pedagógusok Szak- szervezetének megyei bizottsága, és a TIT megyei szervezete tu­dományos ülést rendezett tegnap Kecskeméten. A tanácskozáson részt vett dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság társelnöke, dr. Major Imre, a megyéi tanács elnökhelyettese, és Kelle György, a megyei pártbi­zottság munkatársa. A hagyomá­nyos — sorrendben a tizenket­tedik — pedagógiai tudományos ülésen a tanulók politikai, világ­nézeti és erkölcsi nevelése volt a fő téma. A Tudomány és Technika Há­zában lezajlott tanácskozás részt­vevőit — a megye minden részé­ből érkezett pedagógusokat — az elnöklő dr. Krajcsovszki József, a Kecskeméti Óvónőképző Inté­zet igazgatója köszöntötte. Ezt követően Krajcsovicz Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője tartott bevezető előadást az iskolások politikai­világnézeti és erkölcsi fejlettségé­ről, s az ezzel kapcsolatos ne­velési funkcióról. ' Az előadó egyebek között em­lékeztetett az oktatáspolitikai ha­tározat e kérdéssel kapcsolatos tételére, továbbá arra is, hogy az iskolai nevelést ma is meglehe­tősen ellentmondásosan ítéli meg a társadalom. Részletesen ismer­tette annak a megyei reprezen­tatív felmérésnek az eredményeit, amelyek az említett fő témakör­rel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok elemzése során szület­tek megx A fiataloktól kapott adatok — hangsúlyozta — sok negatív jelenségre hívják fel a figyelmet, melyekré érdemes oda­figyelnie a pedagógustársada­lomnak. A tudományos ülésen több kői* referátum hangzott el. Dr. Har­sányt Ernő, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Oktatási Igazgató­ságának tanszékvezető tanára „A tudományos világnézet megalapo­zása az általános iskolákban" címmel tartott előadást, amely nagy tetszést aratott. A filozófia­tanár mintegy 40 iskolára kiter­jedő — a témával kapcsolatos — kutatásait ismertette a pedagógu­sokkal. A részletekre ehelyütt nem térünk ki, csupán annyit jegyzünk meg, hogy e felmérés nagy hasznára lehet az oktatás­ügynek, ha az illetékesek felfi­gyelnek rá. Weither Vilmos, a kecskeméti 607-es Autószerelő Szakközépis­kola és Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója a szakmunkás- tanulók, dr. Szvétek Sándor kö­zépiskolai kollégiumi igazgató a gimnazisták és szakközépiskolá­sok, dr. Gaszner István, a bajai Tanítóképző Főiskola főigazgató­ja pedig a pedagógusképző intéz­mények hallgatóinak ideológiai­nevelési helyzetével és feladatai­val foglalkozott. A tudományos ülés dr. Simon Gyulának, a Magyar Pedagógiai Társaság társelnökének zárszaván val ért véget. A többi között ja­vasolta, hogy a megyei felmérést sokszorosítsák, s juttassák el va­lamennyi tantestülethez. R. M.

Next

/
Thumbnails
Contents