Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. november ZA. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Növekszik a közfogyasztási cikkek gyártása KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK _______________ I fjúsági parlament a BRG-ben A KGST-országok nagyszabású intézkedéseket dolgoznak ki a közfogyasztási cikkek gyártásá­nak növelésére, minőségük javí­tására és választékuk bővítésére. Az intézkedések megvalósítása elsősorban az életszínvonal eme­lésére irányul. A testvéri szocialista országok együttműködése az ipari fogyasz­tási cikkek gyártásában és cseré­jében elősegíti a szép szövetek, a kényelmes, praktikus, divatos ruhák és cipők, a modern búto­rok és a háztartási gépek keres­letének kielégítését. Évről évre bővül a kölcsönös kereskedelem, amelynek révén a KGST-orszá­gok jelenleg késztermékimport­juknak átlagosan mintegy kéthar­madát elégítik ki. Magyarország például a varrógépek, fényképe­zőgépek több mint 90 százalékát, a rádiókészülékek 81 százalékát, a mosógépek több mint 30 szá­zalékát a szocialista országoktól vásárolja. Az NDK a belföldön értékesített tv- és rádiókészülé­kek közel egynegyedét importál­ja. Az elmúlt ötéves tervidőszak­ban a KGST-országok biztosítot­ták készruhából, cipőből és bútor­ból a szovjet belkereskedelmi forgalom 15 százalékát. A KGST keretében lebonyolított árucsere hatékonyan gazdagítja a fogyasz­tási cikkek választékát, emellett pedig ellátja az európai szocia­lista államok könnyűiparát nyers­anyaggal, gépekkel és berendezé­sekkel. Az új ötéves tervidőszak­ban (1981—1985. folyamán) saját árúiért cserébe több mint 40 mil­lió rubel értékű közfogyasztási cikket importál a Szovjetunió. A termelésnek a minőségjaví­tásra irányuló intenzifikáiása fel­A lajosrhizsei Kossuth Terme­lőszövetkezet a kedvezőtlen adott­ságú gazdaságok közé tartozik, 3 ezer hektáros területének jó ré­sze gyenge minőségű. Búzát, at- pát, rozsot és silókukoricát ter­mesztenek, s eredményeiket jelen­tősen befolyásolja az időjárás. — Az idei esztendő sem volt kedvező — mondta Sikár József, a közös gazdaság elnöke, amikor ö napokban eddigi eredményeik­ről beszélgettünk. — Az 1600 hek­tárnyi szántóföldünkön gyenge 'közepes volt a termés, 150 vagon kenyérgabonát értékesítettünk, a többi pedig saját állatállomá­nyunk ellátását biztosítja. Jelen­tős volt a kiesés szőlőből, a fagy és más okok miatt 85 vagon sző­lő helyett mindössze 8,5 vagonnal szüreteltünk. Némileg ellensúlyoz­za a nagy kiesést az, hogy 25 hek­táron a kecskeméti kutatók által kikísérletezett új fajták — a Ju­bileum 75, az Ezerfürtű stb. — szaporítóanyagát állítjuk elő. Gyümölcsösünk 200 hektáros, ennek eredményeivel sem tudunk dicsekedni. A 30 hektáros kajszi­ültetvényről tavaly 50 va­gonnal értékesítettünk, az idén viszont mindössze 16 mázsa volt a termés. Gyenge volt a 35 hek­tár őszibarack, valamint az álma­termésünk is. Néhány éve 50 hek­táron, telepítettünk meggyét, az idén már volt néhány mázsa ter­més, reméljük, jövőre ez az ültet­vény meghálálja a gondoskodást. A szántóföldi, valamint a szőlő­ben és gyümölcsösben keletkezett károkat valamennyire ellensúlyoz­za az állattenyésztés. Húshasznositású szarvasmarha- állományunk jelenleg 1000 dara­bos, az év végéig összesen 800 hízottbikát értékesítünk. Gondo­zóik jó munkáját dicséri, hogy az B tételezi a KQST-tagországokban a távlati együttműködés új formái­nak kutatását is. Ezt tükrözi a közösen kidolgozott és a KGST XXXIII. ülésszakán, 1979 júniu­sában aláírt, 1990-ig szóló hosz- szú távú könnyűipari "együttmű­ködési célprogram. A program el­fogadása és megvalósítása azt jelenti, hogy a szocialista orszá­gok együttműködésükben komp­lex és hosszú távú alapon minő­ségileg új j szakaszra térnek át; Az említett program megvaló­sításában az európai KGST-tag- államok, valamint Kuba és Mon­gólia vesznek részt. A Szovjet­unió e program mind a 40 intéz­kedésének aktív résztvevője, és több téma koordinátora. 1979 júniusától az országok több nagy horderejű sokoldalú együtt­működési i megállapodást írtak alá: a bútorok, ezen belül a spe­ciális rendeltetésű bútorok (isko­lai, hivatali, szállodai), a bútor­szövetek és tartozékok gyártásá­ról; a kiváló minőségű műszőrme és a nem szövött anyagok kifej­lesztéséről és gyártásuk felfutta­tásáról. Átfogó program valósul meg' a könnyűipari tudományos­műszaki együttműködésben, vala­mint a lakosság körében, különö­sen keresett háztartási gépek, szí­nes televíziók, videomagnetofo- nok, modern konstrukciójú hűtő­gépek, automata mosógépek új modelljeinek kifejlesztése terén is. Milyen előnyökkel jár a KGST- országok számára a nemzetközi specializáció az ipari fogyasztási cikkek gyártásában? A partnerek számára lehetővé válik, hogy be­indítsák hazájukban azoknak a állatok 90 százaléka exportra ke­rül. Kihelyezéses alapon foglal­kozunk sertéshizlalással. A süldő­ket megvásároljuk, biztosítjuk a takarmányt és tagjaink otthon hizlalják őket megfelelő munka­bérért. December végéig megkö­zelítőleg 1500 hízót értékesítünk. Emellett tagjaink háztáji gazda­ságaiból mintegy 2 ezer 500 hízó kerül a közellátásba. Jövedelmező ágazatunk a liba­nevelés és hizlalás. .Az idén 85 ezer libát neveltek tagjaink és ebből 20 ezret hízott állapotban adtunk át a Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Építőbrigádunk téli jes erővel dolgozik az új keltető­üzem befejezésén. Bízunk abban, termékeknek a nagy sorozatú gyártását, amelyek előállításához a legkedvezőbb feltételekkel ren­delkeznek, s fejleszthetik e ter­mékek hatékony exportját. Ezt a megállapítást támasztják alá a bútoripari együttműködés tapasz­talatai. Mindegyik bútornak szi­gorúan meghatározott funkcioná­lis jelentősége van, ami a gyártási technológia bonyolultságának kü­lönböző fokát indokolja, s cél­szerűtlenné teszi, hogy minden speciális bútort mindegyik KGST* ország gyártson. Ezért Magyaror­szág, Lengyelország, a Szovjet­unió és Csehszlovákia a speciális bútorok bizonyos fajtáinak gyár­tásszakosításáról megállapodást írt alá. J Nagy előnyökkel jár a háztartá­sokban és a népgazdaságban igen elterjedt, nem szövött anyagok termelési specializációja is. Az ilyen anyagok előállításánál a munkaráfordítás heted-kilenced annyi, mint a hagyományos szö­vetek esetében. Olcsóbbak is, mivel nyersanyag-hulladékból ál­lítják elő őket. Néhány gyártási technológiához fizikai és kémiai módszerekre van szükség. A spe­cializáció lehetővé teszi, hogy minden egyes ország ésszerűbben hasznosíthassa a rendelkezésre álló nyersanyagokat, ezen belül a másodlagos nyersanyagokat, va­lamint ä termelő kapacitásokat. A hosszú távú könnyűipari együttműködési célprogram meg-, valósításának kezdeti szakasza tíz fontos sokoldalú megállapodás aláírásával befejeződött. Ezek rpegvalósítása a folyó ötéves terv­időszakban kezdődik. (APN— MTI) hogy az évi 130—150 ezer liba keltetésére alkalmas új üzemünk január végén megkezdheti a ter­melést. Jövőre 125 ezer libát sze­retnénk felnevelni és 30 ezerre növeljük a hízottlibák számát. Abban, hogy az előbb említett kiesések ellenére 200 millió forin­tos árbevételi tervünket várha­tóan (néhány százalékkal túl tud­juk teljesíteni, nagy szerepe van a műanyag-feldolgozó üzemünk­nek is. Termékeik iránt egyre nagyobb a kereslet. Az itt dolgo­zók — 130-an — két műszakban végzik munkájukat, készítik a műanyag bevásárló szatyrokat, polietilén zacskókat és zsákokat. Elismerés illeti őket azért, mert 55 millió forintos árbevételi ter­vüket 60 millióra teljesítik és így jelentősen hozzájárulnák eredményeink növeléséhez. Meg kell jegyezni azt is, hogy ezek a szorgalmas lányok, asszonyok az idén .mintegy 30 ezer Órát dolgozó­iak a gyümölcsösben, szőlőben, s ahol szükség volt a munkaerőre. Termelőszövetkezetünknek van 600 hold erdeje is, nagy részét magunk telepítettük. Minden té­len dolgoznak néhányan a „mini ládaüzemünkben”, jövőre ennek fejlesztését is tervbe vettük. A nyárfák kitermelése megkezdő­dik, 1982-ben már mintegy 1000 köbméter cellulóz-alapanyagot ér­tékesítünk és szeretnénk legalább 2 ezer köbméter fát magunk fel-, dolgozni. Ládákat, rakodólapokat és mást készít majd a harminc tagúra növelt faipari üzemünk.. Az idei év egyik jelentős ered­ménye az is, hogy a napokban tartottuk az új, 700 négyzetméter alapterületű műhelycsarnok mű­szaki átadását, amelyet szintén a' saját brigádunk épített. A 25 erő­gépünket, 16 tehergépkocsit és a sok munkagépet javító huszonöt szerelő végre megfelelő körülmé­nyek között végezheti . fontos munkáját. O. L. Akármekkora összegbe lefoga­dom: keresve se találni olyan magnetofongyári fiatalt,' aki meg­alapozottan állíthatná azt, hogy vállalata így vagy úgy megsérti az ifjúsági törvény írott vagy íratlan paragrafusát. Ifjúsági par­lamenti vitaindítójában maga Ru- dosi Károly igazgató is azt mond­ta, hogy nem maradt nyitott kér­dés az 1978-as parlament után, mert az összes felvetett gondot intézkedési terv keretében szün­tették meg. Putnöki Istvánná, aki a szakszervezet képviseletében egészítette ki a beszámolót, kö­zölte, hogy az új kollektív szer­ződések megkötésekor minden ja­vaslatot figyelembe vettek. Ezek közül kettő érinti közelről a fia­talokat. Az egyik szerint ezentúl háromévi munkaviszony a törzs- gárdatagság feltétele, a másik sze­rint nyolcvanezer forintra növel­ték a lakásépítési (-vásárlási) tá­mogatást. Megnyugtató a többi, még a tanácskozás előtt nyilvánosság­ra hozott adat is. Ízelítőül né­hány: tavaly több mint félmilliót költöttek a tanuló magnetofon- gyáriak támogatására. Tizenhat fiatalt segítettek lakáshoz. Az összes „béergés” szülő gyermeké­nek óvodai élhelyezését megol­dották. A gyár figyelme még a nászutasok üdültetésére is kiter­jed. Ennek lehetőségét a gazdasági eredmények adták meg. Az el­múlt öt évben — csökkenő árak, élesedő konkurrencia, naponta szigorodó minőségi követelmé­nyek mellett —. többet és jobbat állítottak elő — majdnem teljes mértékben a termelékenység nö­velésével. Az új feladatok új posztokat, az új posztok új ve­zetőket kívántak meg: közülük heten még a három X-en innen vannak. Mindezek — úgy vélem — bi­zonyítják azt, hogy az ifjúsági parlament lefutott ügynek volt tekinthető, s hogy helyette éppúgy rendezhettek volna termelési ta­nácskozást, vagy szakszervezet) taggyűlést. □ □ □ ' Már csak azért is, mert a föl­vetett témák is inkább illettek volna egy termelési tanácskozás napirendjére — ami azonban ne jelentse azt az olvasónak, hogy a Tudomány és Technika Háza ta­nácskozótermét a szürke unalom lengte volna be. Nem: éles han­, Leskó Istvánná főmérnök és Bara László főművezető volt a segítségünkre abban, hogy a Sze- rencsi''Édesipari Vállalat, ‘ szó- használatunk szerinti csokigyárát bemutassák. A Szerencsi Édesipa­ri Vállalat ugyanis három egység­ből áll. Konkrétan: a csokoládé- gyárból a mellette levő cukor­gyárból és a diósgyőri üzemből, ahol elsősorban exportra gyárta­nak csokoládé figurákat. Az élelmiszeripari üzemekhez szokott szemnek is különös lát­vány a kakaóbab feldolgozása. Nigériából, Brazíliából érkezet zsákokban a pörkölésre szánt áru. Nem volt nehéz megtudni, hogy a kakaóbab olajtartalma 55 szá­zalék fölött van. A ' nyersanyag tisztítósorokon megy keresztül, hogy a végért 120 fokon pörkö- lődjék annyira, hogy kielégítse a legkényesebb igényeket is ... . A kakóbab jellegzetes ;. illata tölti be a termeket. Automata mérlegek sora segíti az ott dolgo­zókat abban, hogy ne essék csor­ba a technológián. A méretek és arányok itt egészen mások, mint amit egy háztartásban megszok­tunk. A recept: 390 kiló cukor, 600 kilogramm tejpor, 360 kilo­gramm kakaóvaj és 260 kilo­gramm kakaómassza. Ebből ké­szül majd az a tejcsokoládé, ame­lyik Oly sok nebuló kedvence. Elmondták még az ott dolgozók, hogy az étcsokoládé receptje egyszerűbb mindennél. Húsz má­zsához nem kell más, csak 1080 kilogramm cukor és 920 kilo­gramm kakaómassza. ■ gú felszólalások követték egy­mást. De vajon mitől kizárólag az if­júság ügye, s ennek folyománya­ként az ifjúsági parlament témá­ja a rugalmas munkaidő (Tóth Mózes fölvetése) bevezetése? At­tól. hogy Tóth Mózes alig egy hó­napja dolgozik a BRG-ben? Vagy Kovács Magdolna megjegyzése — fizetik ugyan a szakszervezeti tagdíjat az ipari tanulók, de funk­cionárius még szóba sem állt ve­lük; ugyanazt a munkát végzik, mint a szakmunkások, mégsincse- nek ugyanúgy megbecsülve: a gyár húszéves fennállásara kibo­csátott díszpohárból nem kap­tak — mért nem egy szakszer­vezeti taggyűlésen hangzott el? Tóth Sándor szerelő véleménye — van olyan gazdasági vezető, aki a betanított munkást többre becsüli, mint a szakmunkást — inkább egy termelési tanácsko­zás témáját gazdagíthatná. És az összes többi észrevételre el lehet ugyanezt mondani. Na­gyon tetszett Tóth István felszó­lalása — a vállalat adja meg dol­gozójának a másodállás vállalá­sának lehetőségét —, vagy Végh Péter javaslata — rendeljenek szakmai folyóiratokat, hogy ne kizárólag a pesti központ privi­légiuma legyen a napi ismeret- szeizés — de ezek akkor is tet­szettek volna, ha termelési ta­nácskozáson hangzanak el. □ □ □ Talán kiderült az eddigiekből, is: a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (kecskeméti) Magnetofon­gyárának ifjúsági parlamentje mindentől függetlenül összválla- lati gondokkal foglalkozó felelős tanácskozás volt. S ugyanakkor nagyon jellemző az idei parlamentekre. Ot eszten­deje tanulási lehetőségét, ifjúsági alapot, beleszólási jogot követel­tek a fiatalok (általában is, és gondolom, a BRG-ben is). Most efféle ügy szóba sem került. Ki­épült és működik az üzemi de­mokráciát szélesítő üzemi négy­szög, ahol a fiatalok képvisele­tében a KISZ-titkárnak van ja­vaslattevő és egyetértési joga. Minden gyár saját érdeke, jó szakembereinek megtartása — felemelt összegű lakástámogatás­sal, óvodai hellyel, üdülővel. Másképp szólva: bizonyos üze­mekben, s ezek közé odatartozik a Magnetofongyár is — az ifjú­sági parlament azért ifjúsági, Mondani sem kell, hogy leimi mindezt egyszerű. Elkészíteni, fi­gyelni, óvni, betartani, a legszi­gorúbb technológiai követelmé­nyeket, annál bonyolultabb, ne­hezebb feladat. Mert a Szerencsi Csokoládégyár hírnevét a jó mi­nőség alapozta meg. Bizonyára sok apróságnak je­lentene élményt, ha gyárlátoga­táson vehetne részt, itt Szeren­csen; Hisz a csokoládé mázsa­szám, a cukorka tonnaszám ta­lálható. Azt mondja a főmérnök- nő a szájkálótól különösebben nem kell tartani. Mert aki egy­két napig dolgozik a gyárban, az eltelik az édességgel úgy, hogy alig nyúl a futószalagokon roha­nó csemegéhez. Az 1700 fős gyár kollektívája, ahol 1500-an fizikai munkát vé­geznek, már nem karácsonyi han­gulatban él, hisz augusztus eleje óta gyártják a szaloncukrot. Nem sok kell ahhoz, hogy vállalásukat teljesítsék. Néhány Uzeiórészben már a nyuszitojások alapanyagát készítik elő. Ebből 330 tonna a terv. Szerencsen százfajta csokolá­dét, drazsét gyártanak. Jelentős része külföldre jut. Komoly kísér­leteket végeznek a búzaszemek puffasztásával," ki akarják cserél­ni a zizí alapanyagául -szolgáló rizst. Nemcsak bel tartalmi érték­ben növekszik akkor az exportter­més, hanem egy fontos egyéb cél­ra is felhasználható élelmiszert „válthatnak ki”. . Sz. P. M. mert fiatalok vesznek rajta részt, és azért parlament, mert nem ketten beszélnek egy­szerre: ezek azonban formai, s nem lényegi kérdések. A tartalom valahol ott kezdődik, ahol. arra kellene választ adni: miféle kér- c.ések vetődtek itt fel? És a következő kérdés: tud-e, ezeken változtatni bármit is a parlament. Hogy pontos válasz születhes- sék, érdemes kissé alaposabban elidőzni Suri József felszólalásá­nál. Három témát vetett föl. Az első az üzemi koszt kérdése (ke­vés, rossz, hideg, ehetetlen és drága) ezt nevezhetjük az alap­szintnek. Nem voltam niég ifjú­sági parlamenten (s nem való-'- színű hogy leszek) ahol valaki ne kritizálta volna meg az üzemi étkek Suri József második témá- ja is szigorúan gyári keretek kö­zött maradt. — Nem tekinthetjük jónak a fővárosi központ fejlesztési osz­tályának munkáját — mondta. — — Salgótarjáni üzemünkben öt évig kísérleteztek a motorgyár­tással, míg végül Kecskemét — pesti segítség és fejlesztők nél­kül!! — maga megoldotta. Ezért feltészem a kérdést: milyen fel­adatot kapott az elmúlt öt évben a fejlesztés? Hányat dolgozott ki ezek közül, s hány valósult meg, továbbá: arányban áll-e az ered­mény a létszámmal? A harmadik téma volt a leg­súlyosabb, de egyben az, ami fö­lött legföljebb bümmöghetett a parlament. — Nincs elismerve a műszaki pálya, ezért egyre inkább vonz­erejét veszti. Egy kezdő szak­munkás többet keres, mint egy kezdő mérnök. Ezt a generációt már a szocializmus nevelte föl, mi hát akkor a- különbség az ugyanolyan idős munkás és az ugyanolyan idős mérnök. között? n □ □ Mi hát az értelme az ifjúsági parlamenteknek (általában) s a magnetofongyárinak (konkrétan) ? Ahol a fiatalokkal való foglalko­zás annyira példaszerű, mint a BRG-ben, ott eggyel növeli az in­tézményesített kérdésfeltevés és- válaszadás lehetőségét. A kérdés csak az, hogy Suri Józsefnek ki ad konkrét és általános választ. Mert kérdése (és persze a vá­lasz) nem az ifjúsági parlament­re tartozik. Ballal József Üj SZOT-létesítmény Balatonfttreden átadták ren­deltetésének a SZOT új oktatási intézetét. Az intézet elsősorban oktatási célokat szolgál, de s nyári időszakban szociál-tnrlsz- tikai célból is igénybe veszik majd. A tízemeletes épületben 332 személyes kollégium, tíz osz­tályterem, három nagy előadóte­rem, 80 ezer kötetes könyvtár» valamint kulturális és szórakoz­tató egységek kaptak helyet. I • A bevásárlószatyrokból évente átlag 5 millió hagyja el az üzemet. Ké­pünkön Csikó Istvánná és Szakter Béláné polietilénhegesztő géppel vég­zi összeállításunkat. (Opauszky László felvételei) Túlteljesíti tervét a műanyag-feldolgozó üzem ■ « § * • Szekeres Júlia, az egyik fröccsöntőgép kezelője a szatyrokhoz szüksé­ges műanyag füleket sorjázza. TÚL A MEGYEHATÁRON Szerencsen már húsvétra készülnek... Szerencs, Kevesen vagyunk, akiknek e név hallatán nem a csokoládé Jut eszébe. Vagy netán a cukorgyár, amelyik közvetlen a nagyhírű vállalat mel­lett található. Ha valaki 33 kilométert utazik Miskolctól, akkor megtalálja, a bizton mondhatjuk Európa-hírű csokoládégyárat. Nemcsak hazánkban ked­veltek az ott készült termékek, hanem Jó vevőre talál a portéka Hollandia, Kanada, a Német Szövetségi Köztáraaság és Belgium piacain Is...

Next

/
Thumbnails
Contents