Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. november 24. Megkezdődtek Bonnban a nyugatnémet tárgyalások szovjet (Folytatás az 1. oldalról.) szorgalmazta. Vitatta, hogy a kö­zepes hatótávolságú atomfegy­verek esetében egyensúly állna fenn Európában. Kijelentette: csökkentené a nukleáris konflik­tus veszélyét, ha a bécsi tárgya­lásokon a hagyományos fegyver­zet csökkentése terén is megálla­podásra lehetne jutni. Az NSZK kancellárja kijelen­tette: „Mindig érzem az ön béke- vagyat, és szeretném, ha ön is érezné a mi békevágyunkat”. Leonyid Brezsnyev rámutatott: az uj amerikai rakéták telepítése fenyegető veszélyt jelent Európá­ra. „Látnunk kell, milyen dilem­ma ele került a világ mondot- ta. Vagy minden országra és nép­re kiterjed a fegyverkezési ver­seny, s ezzej közelebb kerül a há­borús konfliktus veszélye, vagy sikerül megfordítanunk ezt a fo­lyamatot, s visszatérítenünk az eseményeket a nemzetközi eny­hülés medrébe". A szovjet ál­lamfő ismételten kifejtette: a Szovjetunió úgy véli, hogy az ilyen fegyvereket illetően Euró­pában „viszonylagos egyensúly, paritás áll fenn. Ez az egyenlő­ség elegendő minden ország vé­delmi képességének biztosításá- hoz, és a Szovjetunió ebből ki­van kiindulni a november 30-án kezdődő szovjet—amerikai tár­gyalásokon. Leonyid Zamjatyin ezzel kap­csolatban — a szovjet álláspontot ismertetve — szólt Reagan elnök javaslatairól. Megállapította, hogy ezek ugyan külsőleg „jóin­dulatúnak" tűnhetnek, de egyol­dalú szovjet leszerelést jelentené­nek. A Szovjetunió már koráb- ban javasolta, hogy tárgyaljanak a közepes hatótávolságú eszkö­zökről, beleértve az amerikai elő­retolt nukleáris rendszereket is A szovjet államfő a hétfői tár­gyaláson külön felhívta a figyel­met arra, hogy az ebbe a kategó­riába tartozó szovjet hordozóesz- kozok nem tudják elérni az Egye­sült Államokat, szemben a nyu­gat hasonló eszközeivel, amelyek képesek a Szovjetunió területének deresére. Üjabb, mintegy hat- száz amerikai rakéta telepítése gyökeresen megváltoztatná a helyzetet, stratégiai fenyegetést jelentene a Szovjetunió számára amely így kénytelen lenne meg- t®"ni a megfelelő ellenlépéseket. „Mi azonban úgy megyünk Genf- be, hogy biztosak vagyunk a jó­zan ész győzelmében, abban, hogy az Egyesült Államok változtat ál­láspontján. Reagan elnök jelenle­gi javaslatai maximalisták és el­fogadhatatlanok a Szovjetunió számára”. Leonyid Brezsnyev megismé­telte a szovjet moratórium javas­latát: a november 30-án kezdődő 8Cn.i tfr8yalások időtartamára egyik fel se változtassa meg kö­zepes hatótávolságú nukleáris erejét, sem mennyiségi, sem mi­nőségi szempontból. A szovjet ál­láspont lényege: úgy csökkenteni a nukleáris szembenállást, hogy egyik fél se kerüljön hátrányos helyzetbe, érvényesüljön a paritás és az egyenlő biztonság elve. • MOSZKVA Leonyid Brezsnyev bonni fo­gadtatásáról részletesen tudósí­tott vasárnap este a szovjet rádió és televízió. A hétfői Pravda hely- színi riportot közölt a kölni re­pülőtérről, a szovjet államfő meg­érkezéséről. ,,A: moszkvai televízió különtu- dósitoja a vasárnap esti híradó­ban bonni járókelőkkel készített riportot, amelyben azt tudakolta, hogy mit várnak az egyszerű em- ~f. . ® szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozótól? a megkérde- ek, szaMáib.ól egyértelműen a békevágy, a háború megakadá­lyozásának reménye csendült ki, az a meggyőződés, hogy a tár­gyalások, vitás kérdések megbe­szélése mindenképpen előnyös az emberek számára. A Pravda tudósítói arról is be­számolnak, hogy ezekben a na­pokban az NSZK-ban megnőtt az érdeklődés a Szovjetunió iránt, s a helyi sajtó, elsősorban pedig a televízió igyekszik is ezt a kíván­csiságot kielégíteni: színes cikkek, filmriportok mutatják be a Szov­jetunió mindennapi életét, míg a Szovjetunióban a lapok hely­színi tudósításokat közöltek Nyu- gat-Németorszá’gról, s a televízió stábja több dokumentumfilmet sugárzott a szovjet—nyugatnémet együttműködésről. Egy forgaió- 'csoport felkeresett olyan nyugat­német vállalatokat, gyárakat, amelyek különösen szoros kapcso­latot tartanak fenn szovjet part­nerekkel. J. Grigorjev és V. Mihajlov, á Pravda különtudósítói hétfői be-1 számolójukban emlékeztetnek ar­ra, hogy Leonyid Brezsnyevnek és Helmut Schmidtnek ez a hatodik személyes találkozója. A gazda­sági együttműködés e napokban oly sokat emlegetett eredményes­sége mellett a tudósítók megálla­pítják: jelentősek a politikai vo­natkozásban elért eredmények is.- Erre utal az idei évben Moszkvá­ban járt nyugatnémet politiku­sok listája: felkereste a szovjet fővárost többek között Hans-Diet- rich Genscher külügy-, Otto Lambsdorff gazdasági miniszter, Moszkvában találkozott Leonyid Brezsnyevvel Willy Brandt az SPD elnöke, Heinz-Oskar Vetter, a nyugatnémet szakszervezetek elnöke, Johannes Rau, Észak-Raj- na-Wesztfália tartományi minisz­terelnöke. A most kezdődő legfel­sőbb szintű tanácskozás az alapos előkészítés után minden bizony­nyal ösztönzően fog tehát hatni a kapcsolatok további fejlesztésére, és hasznos lesz a nézetek kölcsö­nös megismertetésében — álla­pítják meg a szovjet újságírók. BONN A lapok beszámolnak a szovjet államfő érkezéséről, Schmidt kan­cellárral folytatott első, nemhi­vatalos megbeszéléséről, latol­gatják a tárgyalások fő témáit, lehetőségeit. A Süddeutsche Zeitung terje­delmes mellékletet is közöl a Szovjetunióról, amelyben vezető szovjet és nyugatnémet szemé­lyek, köztük Leonyid Kosztan- dov szovjet miniszterelnök-he­lyettes, Valentyin Falin, a Szov­jetunió volt bonni nagykövete, a KB nemzetközi tájékoztatási osz­tálya vezetőjének első helyettese, Otto Lambsdorff bonni gazdaság­ügyi miniszter, Otto Wolff von Amerongen, a Német Kereske­delmi és Iparkamarák Szövetsé­gének elnöke, az NSZK üzleti kö­reinek vezető képviselője és má- sök írnak a két ország politikai és gazdasági , kapcsolatairól. A látogatással összhangban tárgyal­ja az NSZK sajtója azt a levelet, amelyet Brezsnyev korábban Reagan elnökhöz intézett, s ame­lyet a Szovjetunió washingtoni nagykövetsége most tett közzé. Mivel a bonni megbeszélések két­ségkívül legfontosabb témája a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek kérdése, a nyugatné­met lapok a „krefeldi felhívás” szombaton Dortmundban , több mint húszezer résztvevővel meg­tartott fórumáról és a hatalmas arányú amszterdami béketünte­tésről beszámolva is utalnak ar­ra, hogy milyen jelentős Nyugat- Európában az aggodalom az afom- fegyverkezés miatt, s milyen je­lentős lehet ebből a szempontból Brezsnyev bonni látogatása. A Süddeutsche Zeitung szerint a bonni kormány „a tárgyalások­kal a két nagyhatalom küszöbön- álló leszerelési tárgyalásait sze­retné megkönnyíteni, azok sike­réhez akar hozzájárulni.’' A lap úgy véli, hogy Schmidt kancellár szerint a szövetségi kormány lét­érdeke a két nagyhatalom közöt­ti elfogadható kompromisszum a leszerelés kérdésében, ezért akar- *já elősegíteni, hogy á Szovjetunió és az Egyesült Államok megegye­zésre jusson egyriiással.' „A kan­cellár kész. arra, hogy választ ad­jon a legújabb amerikai leszere­lési előterjesztésekre vonatkozó szovjet kérdésekre, s felvilágosí­tásokat vár Leonyid Brezsnyev- től a Szovjetunió tárgyalási állás­pontjáról” — írja a lap. * Idézi Genscher külügyminiszter meg­állapításait is, aki szerint azért is nagy jelentőségűek, mert hatásuk lehet a közepes hatótávolságú fegyverekből folytatandó szov­jet—amerikai tárgyalásokra és az európai. biztonsági és együtt­működési konferencia résztvevői­nek madridi tanácskozására is. A lap vezércikke szerint ugyan „Schmidt tolmács-képessége alig­ha tudja létrehozni a személyes találkozót Brezsnyev és Reagan között”, de elősegítheti, hogy megszűnjék az előítélet egy sze­mélyes találkozással szemben. „A következő tavasz jó időpont len­ne egy ilyen találkozóra” — han­goztatja a Süddeutsche Zeitung vezércikke, a bonni megbeszélé­sekre és Leonyid Brezsnyevnek Reagan amerikai elnökhöz inté­zett levelére utalva. * A nyugatnémet televízióállo­mások hétfőn délelőtti közös mű­sorában nyilatkoztak a nyugat­német politikai pártoknak azok a vezetői, akikkel Leonyid Brezs­nyev ma délelőtt a Gymnichi- kastélyban megbeszéléseket foly­tat. Willy Brandt, a Német Szociál­demokrata Párt elnöke elmondta: mivel a nyár folyamán módja volt Moszkvában részletes tár­gyalásokat folytatni a szovjet ál­lamfővel, a keddi megbeszélésen elsősorban azt szeretné megtudni, hogyan látja Leonyid Brezsnyev Reagan amerikai elnök . beszéde után a genfi tárgyalások kilátá­sait. Brandt szerint a nyugatné­met békemozgalom egyik feltől sem kíván egyoldalú engedmé­nyeket, hanem egyaránt szorgal­mazza a leszerelést keleten és nyugaton. Hans-Dietrich Genscher, a Sza­bad Demokrata Párt elnöke hang­súlyozta, hogy a nyugatnémet— szovjet kapcsolatok meghatározó jelentőségűek a kelet—nyugati viszony szempontjából. Ugyan­akkor — mondta Genscher — a nemzetközi helyzet 1 alakulása nagy befolyással van a két német állam viszonyának alakulására. A két német állam különösen ér­dekelt az enyhülési politika foly­tatásában és a leszerelésben. Genscher közölte: Leonyid Brezs­nyevvel sorra kerülő találkozóján a nyugat által szorgalmazott (és a Szovjetunió megítélése szerint egyoldalú szovjet leszerelést je­lentő) „nulla-megoldást” akarja kifejteni. A Szabad Demokrata Párt ugyanakkor céljának tekinti, hogy mielőbb európai leszerelési konferenciát hívjanak össze. Az FDP elnöke aláhúzta: az ideoló­giai különbségek ellenére lehető­séget lát az együttműködésre, amely mindkét fél biztonságát szolgálná. Helmut Kohl az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió elnö­ke azt emelte ki, hogy a mostani tárgyalásokra kiélezett nemzetkö­zi helyzetben kerül sor. Mint mondotta, Brezsnyevvel folyta­tandó megbeszélésén a két né­met állam közötti viszony fon­tosságát akarja hangsúlyozni, a nemzetközi kapcsolatok alakulása szempontjából. A CDU vélemé­nye szerint az NSZK a nyugati szövetségi rendszer elkötelezett tagjaként kíván hozzájárulni a leszereléshez. * A Bonn közelében levő Gympichi kastélyban, a szovjet államfő szállásán került sor hét­főn este Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt második meg­beszélésére. Mivel a délelőtti tár­gyalásod a tervezettnél több időt vettek igénybe, a második meg­beszélést, amelyen Brezsnyev és Schmidt vett csupán részt, a ter­vezettnél valamivel későbben, este hat órakor kezdték > meg. Ezzel párhuzamosan ugyancsak négyszemközti megbeszélésre ült össze a két ország külügymi­nisztere, Andrej Gromiko . és Hans-Dietrich Genscher is. (MTI) REAGAN RENDKÍVÜLI TÉVÉSZEREPLÉSE A Fehér Ház műválságot kreált A „KOR” helyett ellenzéki pártot akartak alakítani WASHINGTON Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn reggel személyesen lépett a televíziós kamerák elé, hogy be­jelentse: megvétózta a törvény- hozás által előterjesztett 357-es számú költségvetés-megajánlási törvényt. Az amerikai kormányzat mű­ködése péntek éjfél óta — pénz hiányában — részben megbénult, bár a hadseregét, a postát, az egészségügyi és más intézménye­ket a leállás nem érinti. A „költ­ségvetési válság" nem lesz tartós. Reagan kérte, hogy a kongresszus az előző költségvetés szintjén en­gedélyezze a kormányzat műkö­dését, amíg a Fehér Ház és a tör­vényhozás egymásra nem talál az új törvény keresésében. Jim Wright, a képviselőház de­mokratapárti többségének veze­tője közvetlenül a beszéd elhang­zása után „színpadias jelenetnek” nevezte Reagan fellépését, mond­ván, hogy az egyeztető bizottság félmilliárddal még alacsonyabb­ra is vette a kiadások szintjét, mint Reagan követelte múlt pén­teken, így szerinte arról van szó, hogy az elnök szándékosan keres­te az összeütközést a törvényho­zással. Washingtoni politikai megfi­gyelők szerint kétségtelen, hogy a költségvetési vita ürügyén a Fehér Ház műválságot kreált. A négyszázezer szövetségi alkalma­zott ideiglenes „szabadságolásá­val” — elvileg ennyien maradtak távol munkahelyükről hétfőn — és a helyzet dramatizálásával Reagan arra akarja felhívni a fi­gyelmet,' hogy folyamatos költ­ségcsökkentő erőfeszítéseit a kongresszus költekezési szokásai akadályozzák. Valójában az ame-, rikái államadósság mai szintjé­nél a kongresszus és az elnök ja­vaslatai közötti csekély különb­ség aligha befolyásolja az ország gazdasági helyzetét. (MTI) A lengyel belügyi szervek va­sárnap a délutáni órákban meg­akadályoztak egy államellenes összejövetelt, amelyre Jacek Hu- ronnak. a — formálisan feloszlott — „KOR”- nevű ellenzéki szer­vezet vezetőjének varsói lakásán került volna sor. Mint a PAP hírügynökség va­sárnap este jelentette, az össze­jövetelnek az lett volna a célja, hogy „az önigazgató köztársaság klubjai” névvel .politikai jellegű szervezetet hozzanak létre. A szervezet — mint azt a lefoglalt programnyilatkozat bizonyítja — Kuronnak és társainak tervei sze­rint a Lengyel Népköztársaság al­kotmányos- rendjével szembenál­ló politikai párt szerepét kívánta betölteni. ’ A lengyel belügyminisztérium munkatársai a helyszínen több tucat egybegyűltet igazoltattak, köztük, több regionális „Szolidari­tás” szervezet vezető képviselőit is. Az ügyben átfogó nyomozás indult. Mint a PAP hírügynökség rá­mutatott: a szervezet létrehozá­sa Jacek Kuronnak abba a kon­cepciójába illeszkedett, amely szerint a „KOR” nevű illegális csoport formális feloszlatását kö­vetően. új, már többé-kevésbé hi­vatalos, szélesebb alapon álló el­lenzéki szervezetet hozzon létre.' A lengyel hírügynökség figye­lemre méltónak nevezte, hogy a találkozón aktívan képviseltette volna magát a „Szolidaritás” is, jóllehet a szervezet hivatalosan a nemzeti egyetértés frontjának! létrehozása iránt tanúsít érdek­lődést. Ilyen körülmények között több, mint furcsa, hogy emberei 'nyíltan szocialistaellenes „klubok” megalakításában vettek volna részt. (MTI) Kairó aHlig A Közel-Kelet, a földkerekség egyik hagyományosan neuralgikus körzete - eddig sem szűkölködött fordulatos eseményekben. A leg­utóbbi jelentések fényében azon­ban úgy tűnik, hogy a térség esetleg új fajta, sajátos erjedés színhelye lehet. Egyre jogosabb­nak látszik a kérdés: a Közel- Kelet egyik kulcsországa, Egyip­tom sokat bírált politikája Szadat halála után vajon hosszabb távon is rezzenetlen marad, vagy talán mégis módosítják majd a térség kérlelhetetlen realitásai ? Szerdán Marokkóban összeül az Arab Liga immár tizenkettedik csúcsértekezlete, és Fezben már tanácskozik a csúcsot előkészítő arab külügyminiszteri konferen­cia. Bizonyos hangsúlyváltozások­ra már a jelenlevők összetétele is utal. Tavaly a jordániai főváros­ban, Ammanban tartott ligaérte­kezleten még nem vettek részt a szilárdság frontjának tagállamai. Fezben ők is jelen lesznek, mint ahogy, hosszabb idő óta, jelen lesz (a Palesztin Felszabadítási Szer­vezettel együtt) a liga .valameny- nyi tagja — egyetlen kivétellel. A bonyolult -helyzet egyik jel­legzetes vonása éppen az, hogv ez az egyetlen távollevő, a Camp David-i különalku miatt három esztendeje felfüggesztett tagságú Egyiptom, láthátatlanul is fezi kerekasztal talán legfontosabb szereplőjévé lépett elő. A képlet meglehetősen világos. Valamennyi arab ország — a két­ségtelenül meglevő, • nagyon ko­moly nézeteltérések ellenére l— tisztában van azzal: rendkívül fontos lehne, ha Kairó képes leh­ne visszakozni a különút politiká­jától és — ha fokozatosan is — visszatérni a közös arab ügyet szolgálók táborába. Számos jele van annak, hogy Mubarak elnök­nek magában Egyiptomban, is mind nagyobb mértékben kell szembenéznie a közvélemény ha­sonló óhajával. Semmi biztosíték nincsen arra, < hogy a jelenlegi egyiptomi veze­tést a belső nyomás és a külső realitások összessége valóban visz- szatéríti valamilyen közös arab útra. Az azonban biztosnak lát­szik, hogy Kairó Fez felé leg­alábbis jelezni szeretné: politiká­jában nem feltétlenül marad min­den változatlan. E szándéknak az elmúlt huszon­négy órában két megnyilvánulása is volt: 1. Az egyiptomi kormánypárt lapja nagy cikkbén közölte: Ke- let-Jéruzsálem ügyében nem hajlandó engedni az izraeli nyo­másnak; 2. Az egyiptomi, parlament össz- arab ügyekkel foglalkozó bizottsá­ga közleményt hozott nyilvános­ságra, amely szerint Kairó „kész lenne normalizálni” zilált viszo­nyát a többi arab állammal. A két megnyilatkozás időpontja aligha véletlenül esett egybe a fezi konferencia nyitányával... H. E. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1981. november 24-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6577.80 6584,38 6590,96 Ausztrál dollár 3927,75 3931,68 3935,61 Belga frank 92,33 92,42 92,51 Dán korona 480,66 481,14 481,62 francia frank oil.22 611,83 612,44 Hollandi forint 1413,12 1414,53 1415,94 Japán yen (1000) 150,30 150,45 150,60 Kanadai dollár 2900,11 2903,01 2905,91 Kuvaiti dinár 12205,56 12230,00 12217,78 Norvég korona 5&7,82 588.41 589.00 NSZK-márka 1539,15 1540,69 1$42,23 Olasz Ura (1000) 29,00 29.03 29,04 Osztrák schilling 220,63 220,85 221.07 Portugál escudo 53,42 53,47 53,52 Spanyol peseta 36,11 36,15 3619 Svájci frank 1849,21 1851,06 1852,91 Svéd korona 627,34 , 627,97 628,60 Tr. és cl. rubel 2597.40 2600,00 2602,60 USA-dollár 3439*53 3442*97 3446.41 ÁLLAMKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKON ALAPULÓ HIVATALOS ÁRFOLYAMOK változatlanul az 1981. október 20-1 közlésnek megfelelően vannak érvényben.- VALUTA* (BANKJEGY CS CSEKK) ÁRFOLYAMOK 4 Érvényben: 1981, november 84-től Pénznem Vásárolható Vételt Eladási legmagasabb árfolyam 190 egységre» bankjegycímletek forintban Angol (ont 50 6386,85 6781,91 Ausztrál dollár 50 3813,73 4049,63 Belga frank 5000 89.65 95,19 Dán korona 1000 466,71 495,57 Finn márka 100 768,68 816,22 Francia (rank 500 593,48 630.18 Görög drachma 500 52,80 56,06 Hollandi forint 1000 1372,09 1456,97 Japán yen (1000) 10000 145,94 154,96 Jugoszláv dinár 1000 79,17 84,07 Kanadai dollár 100 2815,92 2990,10 Kuvaiti dinár 10 11851,25 12584,31 Norvég korona 100 570,76 606,06 NSZK-márka- 1000 1494,47 1586,91 Olasz Ura (1000) 50000 28,16 29,90 Osztrák schilling 1000 214,22 227,48 Portugál escudo 5000 51,87 55.07 Spanyol peseta 5000 35.07 37,23 Svájci frank 1000 1795,53 1906,59 Svéd korona 100 609,13 646,81 Török líra 1000 25,47 ‘ 27,05 USA-dollár 100 3339,68 3546.26 TELJESEBB AZ ÖRÖM, HA AJÁNDÉKA IDEJÉBEN ÉRKEZIK KÉRJÜK, MÁR MOST ADJA FEL KÜLFÖLDRÉ KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! I

Next

/
Thumbnails
Contents