Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

PETŐFI NÉPE • 1981. november 21. események sorokban BONN Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja csütörtökön Bonnban fogadta Havasi Ferencet, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagját, a KB titkárát. (MTI) . ROMA _________ G áspár Sándor, a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke, a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, aki az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség (CGIL) X. kongresszu­sán Rómában tartózkodott, pénte­ken .délután az OKP székházában találkozott Gerardo Chiaromonte- val, a párt titkárságának tagjá­val. Gáspár Sándor pénteken es­te Rómából Genfbe utazott, ahol részt vesz az európai szakszerve­ti vezetők november 23-án és 24- én rendezendő IV. konferen­ciáján. BEJRÜT ~ Leonyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke üzenetet intézett Fiiasz ' Szárkisz libanoni állam­főhöz. Üzenetében megerősítette, hogy a Szovjetunió támogatja Li­banon szuverenitását és függet­lenségét, s elítél minden Déd-Lir banon ellen irányuló izraeli, vagy egyéb agressziót. A szovjet ál­lamfő a napókban ugyancsak üze­netet intézett Jasszer Arai áthoz, a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet VB elnökéhez. (MTI) SZÓFIA Robert Mugabe, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) el­nöke, a Zimbabwe Köztársaság miniszterelnöke bulgáriai hivata­los baráti látogatása befejeztével pénteken elutazott Szófiából. A tárgyalások végén Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke és Robert Mugabe aláírta a két ország 1981—1985. évi gazdasági együtt­működési keretmegállapodását. A két külügyminiszter, Petr Mlade- nov és Witness -Mangwende légi- forgalmi 'együttműködési megál- lappdást, valamint a két ország rádiója és'televíziója, közötti meg­állapodást írt alá. MOSZKVA ~ Leonyid Brezsnyev, - a Szovjet--^ unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök-Ő­ségének elnöke táviratban1' üavö-’ zölte Rudolf Kirchschläger oszt­rák szövetségi elnököt, és az oszt­rák népet Ausztria nemzeti ün­nepe alkalmából. LUSAKA ~ Szabó Márton, a Magyar Nép- köztársaságnak a Zambiai Köz­társaságban akkreditált nagykö­vete november 18-án átadta meg­bízólevelét Kenneth Kaunda el­nöknek. (MTI) BELGRAD ~ Claude Cheysson francia kül­ügyminiszter pénteken rövid hi­vatalos látogatásra Belgrádba ér­kezett, jugoszláv kollégája, Jo- szip Vrhovec meghívására. Rö­viddel ezt követően a két külügy­miniszter megkezdte tárgyalásait. Claude Cheyssont fogadja majd Szergej Kraigher, az államelnök­ség elnöke, és Veszelin Gyurano- j vies, á szövetségi kormány el­nöke. BEJRÜT A Szilárdság Frontja tagjai — Lí­bia, Szíria, Algéria, Déd-Jemen és a PFSZ — részt vesznek a ma­rokkói Fesben a jövő héten kez­dődő arab csúcsértekezleten — jelenti a WAFA palesztin hír- ügynökség. A részvételről a cso­port koordináló bizottsága dön­tött kedden és szerdán Adenben megtartott ülésén. A tripoli rá­dió csütörtök esti jelentése sze­rint Líbiát nem Kadhafi képvi­seli a csúcsértekezleten. WASHINGTON Az amerikai törvényhozás kép- viselőháza csütörtökön, megsza­vazta azt a törvényjavaslatot, amely további 5,1 milliárd dollárt irányoz elő atomfegyverek elő­állítására. A pótlólagos összeget az energiaügyi minisztériumnak szánták, amely a hadügyminisz­térium ellenőrzésével valósít meg atomfegyverkezési programokat. PEKING Egészségi állapotára való tekin­tettel szabadlábra helyezték .Vu Fa-hsZient, a kínai légierő volt vezérkari főnökét, jelentette pén­teken Pekingben a kínai kormány szóvivője. A 66 éves Vut az idén januárban a „négyek bandájá­nak” perében ítélték 17 évi bör­tönbüntetésre. Befejeződtek a magyar-osztrák tárgyalások Brezsnyev bonni látogatása LAS PALMAS (Folytatás az 1. oldalról.) ménye szerint nagy lehetőségei vannak együttműködésünknek a harmadik piacokon való fellépés­ben, amelyek széles területek le­hetnek országaink gazdasági kap­csolatainak további fokozásában. Határozott benyomásom — mon­dotta —, hogy a magyar gazda­ság a jövőben is azon elvek sze­rint fejlődik tovább, amelyek meghatározóak, döntőek voltak az elmúlt években elért fejlődé­sében, tehát a magyar gazdaság- politika a jövőben az eddigiek logikus folytatását ígéri. ' * Elutazásnál a magyar és oszt­rák zászlókkal díszített Ferihegyi . repülőtéren a vendégeket Lázár György és felesége, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter és több más közéleti személyiség, köztük Nagy János külügyi államtitkár bú­csúztatta. Ott volt Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi, és Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagyköve­te. Űttörők virágcsokrot nyújtot­tak át Bruno Kreiskynek és fele­ségének, akiktől a házigazdák szí­vélyesen, baráti kézfogással kö­szöntek el. Dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár hivatalos ausztriai lá­togatásra hívta meg Lázár Györ­gyöt, aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. Az időpontot diplo­máciai úton egyeztetik. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára — Bruno Kreisky kancellár ’magyarországi hivatalos látogatása alkalmából • Az osztrák kancellár. péntek délelőtt sajtótájékoztatót tartott Buda­pesten. (MTI-fotó, Soós Lajos felvétele — Telefotó — KS) — nyilatkozatot adott az osztrák televíziónak. • „Tárgyalások szívélyes légkör­ben” című jelentésében számolt be csütörtökön a Wiener Zeitung, az osztrák kormány lapja dr. Bruno Kreisky budapesti látoga­tásairól, s ezt a véleményt tük­rözte szinte kivétel nélkül min­den osztrák, lap. A Wiener Zeitung kiemelte Kreisky kan­cellárnak osztrák újságírókkal folytatott beszélgetése során el­hangzott kijelentését: Magyaror­szág és Ausztria között nincsenek problémák. Magyarország iránt hitelügyletekben is bizalom nyil­vánul meg, mert a magyarok minden eddigi kötelezettségüket pontosan teljesítették. A Magyarországgal való kap­Puja Frigyes kolumbiai tárgyalásai A hivatalos látogatáso'n Kolum­biában tartózkodó Púja Frigyes külügyminisztert pénteken fogad­ta Ramon Gomez Ovalle, a kép­viselőház alelnöke. Ezt követően a magyar diplomácia vezetője lá­togatást tett Meló Guevará feji lesztési miniszternél, s áttekintet­te vele a kétoldalú gazdásági kap­csolatok fejlesztésének lehetősé­gét. Délután folytatódtak a hiva­talos tárgyalások-. ­Bujái Frigyes péníékeíjsifeste ta-‘ lálkozott a ’ bogotai magyar koló­nia tagjaival. (MTI) Piiíja^rFíigü'ék ^énöégiátőjá.val, Carlos Lemos kolumbiai külügy­miniszterrel. Megerősítik a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken levő. légitámaszpontot, jelentette be csütörtökön Las Palmas-ban Emi- liano Alfaro Arregui, a spanyol légierő vezérkari főnöke. Ennek keretében jövő év februárjában a légibázis F—5* repülőgépeit kor­szerűbb F-—1 gépekre cserélik. Pirityi Sándor, az MTt munka­társa írja: Az Egyesült ÁllarríoK elnöke • ezúttal ismét olyan beszédet mon­dott, amelyről meg kell állapíta­ni, hogy az nem a történészek­nek szól, mert nem veszi figye­lembe a múlt tényeit, nem a po­litikusoknak szól, mert érvei el­lentmondanak a logikának, nem a katonáknak szól, mert azok tisztában vannak a hadászati rea­litásokkal. Reagan elnök szerdai beszéde, amelyet a washingtoni nemzeti sajtóklub megválogatott közönsége minden bizonnyal me­legen megtapsolt, azoknak szólt, akik éppen az elhangzottakat vár­ták tőle, akik azt akarták halla­ni, hogy az Egyesült Államok a béke, a függetlenség, a szabad­ság és a leszerelés lánglelkű baj­noka. Szerte a világon, államok tu­catjaiban vannak amerikai had­erők, és támaszpontok, félelmetes amerikai hadihajók százai hajóz­nak a hazai partoktól sok ezer kilométerre, amerikai hadászati légierő járőröz Európa, Ázsia, Af­rika és á világóceánok felett, ka­tonai tömbök sora szolgálta, vagy szolgálja a Washington által nyíl­tan hirdetett stratégiát: a Szov­jetunió és szövetségesei gyűrűbe' zárását. Erre Reagan kijelenti, hogy ;,az Egyesült Államok, ami­kor kockáztatás nélkül uralhatta volna a világot,' semmiféle erő­feszítést sem tett ennek érdeké­ben”. Hogy kik és milyen erők ve­tettek g£tat az Egyesült’ Álla­mok - világhatalmi ambícióinak, . ma már senki előtt sem kétséges. Kétséges viszont annak a tétel­nek helytálló volta, amelyet Rea­gan így fogalmazott meg: „Politi­kánk az évszázad leghosszabb európai békéjét eredményezte”. Az amerikai politika a legrövi­debb európai háborút eredmé­nyezte volna, ha a NATO-val, az amerikai atomfegyverekkel, az ■' előretolt amerikai rakéta-légi- nukleáris rendszerekkel szemben nem áll a Varsói Szerződés meg­győző katonai ereje. Van Reagan beszédének egy., pontja, -amely figyelmet érdemel. .Ez- így hangzik: „A NATO ha­csolat súrlódásmentes — hang­zott az osztrák ipari és pénzügyi körök lapja, a Die Presse jelen­tésének címe, s a cikk megálla­pította, hogy a szövetségi kancel­lár budapesti látogatását ugyan­olyan baráti, szívélyes légkör jel­lemzi, mint a, két ország közötti összes magasszintű kapcsolatokat. A lap főként a tárgyalások gaz­dasági hátterével foglalkozott, s idézett Kreisky kancellár buda­pesti pohárköszöntőjéből: reméli, hogy a magyarok továbbra is sikeresen járnak azon -az úton, amelyet évek óta követnek. A Bécsi Kurier ugyancsak ter­jedelmes jelentést közölt az oszt­rák kancellár budapesti látogatá­sáról, s részletes beszámolót kö­zölt az Osztrák Kommunista Párt lapja, a Volksstimme is. (MTI) A namíbiai kérdés vitája az ENSZ-ben A Namíbia Tanács éves jelen­tésének megtárgyalásával az ENSZ közgyűlése csütörtökön megkezdte a namíbiai kérdés vi­táját. Paul Lusaka, a Namíbia Tanács zambiai elnöke felszólalásában rámutatott: a dél-afrikai rezsim továbbra is törvénytelenül meg­szállva tartja Namíbiát, durván megszegi az ENSZ-közgyűlés és a Biztonsági Tanács határozatait, A Namíbia Tanács jelentésé­hez tartozó határozattervezet — Ugyanúgy, mint a felszólalók — szankciókat' és ' egyéb gazdasági büntető lépéseket követel Preto­ria ellen. (MTI) A TÉNYEK, A LOGIKA ÉS A REALITÁS Kinek szól Reagan beszéde? gyományos' és nukleáris fegyve­reit soha sem fogják bevetni Európában, kivéve egy támadás­ra válaszúi”. Ha ez valóban így -van, miért nem volt hajlandó Wa­shington elfogadni azt a szov­jet javaslatot,- hogy a helsinki záróokmány aláíróinak ünnepé­lyes nyilatkozatban kellene le-, moridaniok az atomfegyver és a hagyományos fegyverek elsőként való alkalmazásáról? Miért tö­rekszik az Egyesült Államok ka­tonai fölényre globális és regio­nális — egyebek között európai — értelemben? Talán „csak” po­litikai célokból? Talán „csak” diktálni akar a szocialista kö- zíisségnek, a fejlődő, haladó or­szágoknak, a nemzeti felszabádító mozgalmaknak ? Reagan „visszafogottságról”, „mértéktartásról” beszélt, „fele­lősségteljesnek” nevezte a NATO katonai terveit. Mintha Wa­shingtonban 1978-ban nem másfél évtizedre vonatkozó átfogó fegy­verkezési terveket fogadtak vol­na el a NATO számára, mintha az Egyesült Államok ratifikálta volna a SALT—II szerződést, mintha az atlanti tömb az 1979 decemberi határozattál nem olyan „első csapásmérési képességre” törekedett volna,i amellyel percek alatt elnémíthatja a Szovjetunió szárazföldi megtorló potenciál­ját ...' • Reagan úgy fogalmaz, hogy új hadászati fegyverkezési program­ja „orvosolja az elmúlt 10 őVl hanyagságait, és helyreállítja azt a kibillent egyensúlyt, amitől biz­tonságunk (az Egyesült Államok .biztonsága) függ”. A hadászati egyensúlyt lehet egyoldalúan dek­larálni, de elfogadtatni csak tár­gyalásokon lehet. Márpedig az 15172—1979 közötti SALT—II tár­gyalásokon ■ ez megtörtént, s Car­ter elnök Bécsben nyilván nem­csak a saját maga nevében írta alá az egyensúlyt kínos aprólé­kossággal részletező SALT-okmá- nyokat. Mielőtt a2 amerikai elnök szer­dai beszédében előterjesztette, volna „javaslatait”, igyekezett megrázó képet adni a szovjet ka- . tonai fölényről minden elképzel­hető területen. Dacolva a föld­rajz elemi fényeivel, például „tör- . ténelmileg szárazföldi hatalom­nak” minősítette a Szovjetuniót. De fejtegetéseit az ismert szov­jet’ közép-hatótávolságú rakéták­ra összpontosította, amelyek, úgy­mond, Nyugat-Európát veszélyez­tetik, s amelyekkel szemben „je­lenleg nincs egyenértékű elretten­tő erő”. Mindenekelőtt: a szov­jet közép-hatótávolságú eszközök nem Nyugat-Európát veszélyez­tetik, hanem az oda telepített elő­retolt amerikai fegyverrendszere­ket, amelyeket Washington éppen azért helyezett Nyugat-Európába, hogy közelről veszélyeztessék a Szovjetuniót és európai szövetsé­geseit. Másodszor: a szovjet kö­zép-hatótávolságú eszközök nem előbb, hanem később létesültek, mint &z amerikai előretolt nuk­leáris rendszerek, pont azokkal szemben képeztek „egyenértékű elrettentő erőt”, Ha már „had- szintéri” egyensúlyról' beszélünk, éppen az amerikai előretolt rend­szerek (az 1983-től rendszerbe ál­lítandó „eurostratégiai” eszközök nélkül) és a szovjet közepes ha­tótávolságú rakéták és repülőgé­pek képezik azt az egyensúlyt, amit mind alacsonyabb szinten megőrizni és nem megbontani kell, hogy a’z egyenlő biztonság elve érvényesüljön. Washington persze szeretne olyan helyzetet teremteni, hogy európai előretolt nukleáris rend­szerei teljes cselekvési szabad­ságot és „garantált büntetlensé­get” élvezhessenek, de szovjet részről aligha fognak ehhez se­gédkezet nyújtani. Nem beszél­ve .arról, hogy az Egyesült Álla­mok már meglevő szovjet fegy­verrendszerek egyoldalú leszerelé­sét, követeli két éú múlva rend­szerbe állítandó amerikai fegy- ;vei rendszerek mellőzése ellené­ben. Világos, hogy aZ' igazi „nul­la megoldás” csak, egy lehet; ha az SS:—4-esek. SS—5-ösök és méginkább az SS—20-asok bánt­ják a NATO stratégáit. Ezek! felszámolhatók az előretolt ame­rikai nukleáris réndszerek, a brit "és a francia „euróstratégiai” ka­pacitás egyidejű- felszámolásával. A Pershing—2-esek és a manő­verező robotrepülőgépek európai telepítéséről való amerikai le­mondás nem ajándék a Szovjet­uniónak, hanem a stratégiai logi­ka é* a oolitikaí józanság eíemi követelménye. MIT HOZ MAGÁVAL és mit vár a Német Szövetségi/Köztár­saságtól? — teszi fel a kissé le­egyszerűsített, de indokolt kérdést a Die Zeit Leonyid Brezsnyev bonni látogatása előtt. Valóban: mi várható e találkozótól Helmut Schmidttel? A szovjet—nyugatnémet csúcs- találkozó egyik sajátosságé, hogy az első, a fő helyen olyan téma áll, amellyel kapcsolatban nem a vendéglátó a vendég fő partne- . re. (Az igazi partner nem lesz je­len Bonnban.) A figyelem közép- . pontjában a sokat emlegetett kö­zép-hatótávolságú rakéták kérdé­se áll majd. Márpedig erről Bonn­ban nem dönthetnek, ez a novem­ber végén kezdődő genfi, szov­jet—amerikai eszmecsere tárgya le$z. A két világhatalomnak kell e tekintetben egyezkednie. Miért tulajdonítanak a megfigyelők mégis oly nagy jelentőséget en­nek a bonni találkozónak? ELSŐSORBAN azért tanácsko­zik majd Brezsnyev és Schmidt a rakétaügyről, mert Európa sor­sáról van szó. Itt szándékoznak felállítani- a Pershing—2-ket és a robotrepülőgépek kiftjvőállomá- sait. Bevetésük esetén mi pusz­tulunk el és nem az amerikaiak. Két esztendeje hozta meg a NATO rakéta telepítési határoza­tát, és mind ebben a döntésben, mind azóta az esetleges korláto­zással való próbálkozásokban nagy szerepe volt az NSZK-nak. Két okból is: egyrészt Európa közepén egy esetleges hadszínté­ren terül el, ily módon közvet­lenül érintett — másrészt Nyugat- Európa legbefolyásosabb hatal­ma, tehát hatást gyakorolhat az eseményekre. Schmidt kancellárnak az a vé­leménye, hogy az SS-—20-as raké­ták felállításával a Szovjetunió katonai fölénybe került. Leonyid Brezsnyev legutóbb a Spiegelnek adott nyilatkozatában kimutatta, hogy valójában egyensúly áll fenn a két fél, tehát egyrészt az Egyesült Államok , és a NATO, másrészt a Szovjetunió között. A Bonnban november 23. .és 25. között találkozó két politikusnak ellentétes tehát a kiinduló állás­pontja. De amíg az amerikai kor­mány a „szovjet veszély” jelsza­vát arra használja fel, hogy eről­tetett ütemben fegyverkezzék, és ezzel fölényt alakítson ki, — a nyugatnémet kormány olyan megoldást keres, amely„ elkerül­hetővé teheti a fegyverkezési ver­seny új szakaszát. NEM ELŐSZÖR fordul elő. hogy Bonn közvetít — Washing­ton címére szóló üzenetet, javas­latot kap Moszkvától. Tavaly, a szovjet—amerikai viszony egyik mélypontján Schmidt kancellár a szovjet fővárosban járt, és magá­val hozta a hírt, hogy a Szovjet­unió a NATO-döntés visszavoná­sa nélkül is kész tárgyalni; idén nyáron Willy Brandt járt ugyan­ott, s háza jövet elmondta: a Szov­jetunió kész felfüggeszteni a ra­kétatelepítéseket, ha a nyugati fél ugyanezt teszi. Ügy tűnik, hogy most Brezsnyév nem hoz magá­val újabb szovjet javaslatot a közép-hatótávolságú rakéták ügyében. Több nyilatkozatban is körvonalazta már a szovjet ál­láspontot, noverpber 30-án meg­indulnak Genfben az amerikaiak­kal a tárgyalások. Valószínű, hogy a szovjet vélemény tovább- formálódásának feltétele a való­ban komoly amerikai megegye­zési szándék és a rugalmasság bizonyítása lesz. Természetesen a kétoldalú — a szovjet—nyugatnémet — kap­csolatokról is szó esik Bonnban. Lehetséges, hogy aláírják az új, nagy gázcsőügylet okiratát. En­nek értelmében a nyugatnémetek (más nyugati vállalatokkal, köz­tük még amerikai is akad), részt vesznek egy Nyugat-Szibériát Nyugat-Európával összekötő öt­ezer kilométeres csővezeték és a szükséges állomások építésében. Fizetségül 1985-től évi 40 milliárd köbméter földgázt kap az NSZK, Franciaország, Ausztria és Olasz­ország. Az amerikaiak szeretnék visszatartani ettől a lépéstől az NSZK-t, mondván: „Túlságos függőségbe kerül a Szovjetunió­tól’” Ügy látszik, Bonnban nem tartanak ettől a veszélytől. Ez az üzlet előnyös a Szovjetunió szá­mára, munkát ad sok nyugatné­metnek — így a polgári Frank­furter Allgemeine Zeitung — és áz NSZK csak a szovjet gáz se­gítségével tudja megoldani az energiastruktúra tervezett átala­kítását. Még 1978-ban negyed­századra szóló, szovjet—nyugat­német gazdasági, műszaki-techni­kai szerződést kötöttek, s ennek egyik' gyakorlati megnyilatkozása a gázcsőügylet: E megállapodás mutatja, hogy mindkét fél bízik a hosszú távú együttműködésben. A SZOVJETUNIÓ célja a Brezsnyev-látogatással minden bizonnyal hármas. Egyrészt élén­kíteni a kereskedelmi-pénzügyi kapcsolatokat, másrészt ösztönöz­ni a nyugatnémet kormányt, hogy gyakoroljon további erőtel­jes hatást az amerikaiakra, kész­tesse rugalmasabb magatartásra, igyekezzen eltéjáteni őket az utóbbi hetekben'Különösen fel­tűnő, zavaros-veszélyes .elgondo­lásaiktól. S végül a szovjet kor­mány biztatást akar adni egész Európának, benne a békemozgal­maknak : folytassák küzdelmüket a kölcsönös és általános fegyver­zetkorlátozásért. Tatár Imre Brutyó János köszöntése Brutyó Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnökét több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom épí­tésében szerzett kiemelkedő ér­demeinek elismeréseként — het­venedik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést pénteken a Par­lamentben- Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Németh Károly, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, és Somogyi Imre, a Központi Ellen­őrző Bizottság titkára. A . kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága Bru­tyó János tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Po­litikai Bizottság tagjai, a Közpon­ti Bizottság titkárai, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagjai. A Közpon­ti Bizottság nevében Kádár Já­nos, a Központi Ellenőrző Bizott­ság nevében pedig Somogyi Im­re köszöntötte Brutyó Jánost. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége- Brutyó Já­nost, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti testvé­ri barátság és együttműködés erősítésében szerzett érdemei el­ismeréséül, hetvenedik születés­napja alkalmából a Népek Ba­rátsága Érdemrenddel tüntette ki. (MTI) Karácsonyi előzetes! November 27-től december 3-ig várja önt az Ezermester Vállalat vásárral egybekötött kiállítása a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központban (Kecskemét, Május 1. tér 1.) Sporteszközök, játékok, barkácsfelszerelések. Mindenki lehet ezermester! , 2154 A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents