Petőfi Népe, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 273. szám Ára: 1,40 Ft 1981. november 21. szombat Megyei építőipari gazdasági társaság Tegnap Kecskeméten, tizenhárom építőipari szerve­zet részvételével, megalakult a Bács-Kiskun megyei Építőipari Gazdasági Társaság. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat székházában összegyűlt vállalati, szövetkezeti vezetőket Dörner Henrik, a BÁCSEP ve­zérigazgatója, a társaság megalakítását előkészítő inté­ző bizottság elnöke köszöntötte. Mint mondptta, a szer­vezet létrehozásának célja: a részt vevő vállalatok, szö­vetkezetek között olyan együttműködés kialakítása, amely lehetővé' teszi a megyében az építési igények és az építőipari kapacitások közötti egyensúly megterem­tését. Befejeződtek a magyar—osztrák tárgyalások Tegnap befejeződtek Budapesten a magyar—osztrák tárgyalások. Dr. Bruno Krelsky-t, az Osztrák Köztársaság kancellárját a megbe­szélések utolsó napján fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Mindkét találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Az osztrák kancellár a nap folyamán sajtókonferenciát tartott, amelyen a két ország közötti kapcsolatokat jónak, barátinak, törés­mentesnek értékelte. Tegnap délután a Kreisky vezette küldöttség elutazott Budapest­ről. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. A társasági szerződést , az aláb­bi építőipari szervezetek vezetői írták alá: Bács megyei Állami Építőipari Vállalat,, Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat, Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, Kecskeméti ingatlanke­zelő és Távfűtő Vállalat, KPM Kecskeméti Közúti Építő Válla­lat, Bajai Építő- és Építőanyag- ipari Vállalat, Kecskeméti Épü­letkarbantartó és Szolgáltató Ipa­ri Szövetkezet, Bajai Lakberen­dező Építő- és Vasipari Szövet­kezet, Jánoshalmi Bácska Építő­ipari Szövetkezet, Kalocsai Asz­talos Építő Elektromos Szövetke­zet, Kiskunfélegyházi Építőipari •Szövetkezét, Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet, s tagja lett a társaságnak a Budapesti Építőipari Termelőeszköz Keres­kedelmi Vállalat. Az új szervezet tagjai elhatá­rozták: anélkül, hogy a részt ve­vő vállalatok, szövetkezetek ön­álló gazdálkodása csorbát szen­vedne, elősegítik a rendelkezés­re álló termelőkapacitások haté­kony kihasználását, s arra töre­kednek, hogy a megyében a be­ruházási, valamint a felújítási, karbantartási, javítási igényeket minél teljesebb mértékben kielé­gítsék. Az építőipari gazdasági társaságot a vállalatok, szövetke­zetek vezetőiből alakult igazgató- tanács irányítja, amely féléven­ként ülésezik. Az üléseken min­dig más vállalat, vagy'szövetke­Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese hivatalában fogadta az osztrák kormányfő kí­séretében Budapesten tartózko­dott Karl Lausecker osztrák köz­lekedési minisztert és Otto Gat- scha-t, az osztrák kancellári hi­vatal gazdasági koordinációs és államosított ipar szekciójának ve­zetőjét, akikkel megbeszélést foly­tatott a magyar—osztrák gazda­sági együttműködés időszerű kér­déseiről. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter megbeszélést folytatott Kari Lausecker osztrák közlekedési miniszterrel. Véle­ményt cseréitek a kétoldalú köz­lekedési, postai és hírközlési együttműködés időszerű kérdé­seiről. A miniszteri találkozó al­alakult zet vezetője elnököl, s a követke­ző ülésig ellátja a társaság elnöki tisztét is. Az építőipari gazdasági társa­ság az ügyek folyamatos intézé­sére koordinációs irodát hozott létre, amely 1981. december 1-ével kezdi meg működését. Ennek fenntartásáról a tagvállalatok, il­letve szövetkezetek árbevételük arányában gondoskodnak. Az iro­da vezetésével Kazai Béla építő­ipari üzemmérnököt bízták meg. Az építőipari gazdasági társa­ság ezenkívül különböző szakbi­zottságokat hoz létre, amelyek se­gítik előkészíteni az igazgató- tanács döntéseit, egyben előmoz­dítják az együttműködés folya­matosságát is. Javaslatokat tesz­nek szakosodásra, profiltisztítás­ra, az építőipari szervezetek kö­zötti munkamegosztás fokozatos kiépítésére, közös beruházások szervezésére, a gépjavító, a szál­lító, a számítástechnikai s egyéb eszközkapacitás hatékonyabb ki­használásának összehangolására. A társasági szerződés aláírása után a vállalatok, szövetkezetek vezetői úgy határoztak, hogy az igazgatótanács ülését december 20-ra hívják össze, s a társasági elnöki teendőkkel dr. Gátay Fe­rencet, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat igazgatóját bízták meg. N. O. kalmával a Magyar és az Osztrák Posta vezérigazgatója együttmű­ködési megállapodást írt alá, amely előirányozza és biztosítja a Magyar Posta egyes részlegei­nek és szakembereinek részvéte­lét Ausztria új elektronikus táv­beszélő hálózati rendszerének ki­alakításában. A Duna-Intercontinental szál­lóban rendezett sajtóértekezleten — amelyet Bajnok Zsolt állam­titkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke .nyitott meg — magyar és külföldi új­ságírók előtt Bruno Kreisky hangsúlyozta: tapasztalatai sze­rint a magyar gazdaság olyan különleges rugalmassággal ren­delkezik, ami természetesen előnyt jelent a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatok fejlesztése szempontjából is. Kiemelte — a Budapesten épített,' illetve épülő új szállodák példájával is alátá­masztva — a magyar vállalatok, és az osztrák cégek közötti köz­vetlen együttműködés jelentősé­gét. A magyar vezetőkkel folytatott megbeszélései alapján közölte: a nemzetközi helyzet kérdéseiben a két ország részéről nincs nagy különbség a véleményekben, s A VI. ötéves terv időszakában fő követelmény a gazdasági ha­tékonyság növelése, az export ki­szélesítése, a népgazdasági, de főként a külkereskedelmi egyen­súly javításai El kell érni, hogy a termelési szerkezet is e követel­ményekhez igazodva alakuljon. Mind az írásbeli jelentés, mind a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek képviselői azt bi­zonyították, hogy a közös gazda­ságok igyekeznek feltárni a tar­talékokat. Általános törekvés volt az ősszel, hogy növeljék a gabona vetésterületét. Búzából több ezer hektárral vetettek töb­bet az előirányzottnál. A Duna Magyarország is, Ausztria is kü­lönös mértékben érdekelt abban — mondhatni, létérdekének te­kinti- —, hogy az enyhülési poli­tika folytatódjék. A világban tör­ténő, a nemzetközi légkört ked­vezőtlenül befolyásoló események — tette hozzá — nem kell, hogy érintsék kétoldali kapcsolataink fejlődését. Mindkét részről szük­ség van gazdasági kapcsolataink fejlesztésére, noha kétségtelen, hogy mindaz, ami a világban a gazdaság válságaként jelentkezik, érinti országainkat is. A kulturális kapcsolatokról szólva, annak a véleményének adott kifejezést, hogy az intéz­melléki és a bácskai területek az országosnál nagyobb mértékben fejlesztik az állattenyésztést, a Kiskunságban pedig főként a gyepgazdálkodásra fektetnek nagy súlyt, összességében: 1985- ig 34 százalékkal tervezik növel­ni mezőgazdasági nagyüzemeink a termelési értéket. A kiegészítő tevékenységet 48 százalékkal emelik. A következő esztendők­ben különösen az élelmiszeripari termelésre fordítanak nagyobb gondot. Az állattenyésztésben leg­dinamikusabban a juhászat fej­lődik. A jelenlegi számokat; elképze­léseket, törekvéseket befolyásol­hatják a már meghirdetett és a ményesített együtttnűködés mel­lett nagyobb mértékben szüksé­ges teret engedni a különbőz» kezdeményezéseknek. Beszámolt Csepelen tett látogatásának ked­vező tapasztalatairól, s a gazda­sági együttműködés jó példájának nevezte, hogy a papírgyárak mű­szaki felszerelésében nagy ta- pasztalatú osztrák ipar eredmé­nyeit jól hasznosítják Magyaror­szágon, Ausztria pedig' szívesen vásárol azokból a nagy értékű, magas technológiai színvonalat képviselő szerszámgépekből, ame­lyeket Csepelen gyártanak. Véle­(Folytatás a 2. oldalon.) következő időszakban várható szabályozók. Kovács Sándor, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság tegyen ajánlásokat az üzemeknek elsősorban a növény- termesztés fejlesztésére, mert ez feltétele az állattenyésztés előre­haladásának. Nagyon fontos az energiagazdálkodás ésszerűsítése, a takarékosság. Az üzemek a lehetőségeikhez képest fejlesszék a melléktevékenységet. A vitában még szó esett a sza­bályozók hatásáról, finomításáról. Kétségtelen, hogy ez utóbbiak szigorú feltételeket teremtenek a gazdálkodásban, nagyobb odafi­gyelést kívánnak; az ésszerű, ol­csó, takarékos módszerek beveze­tésére ösztönöznek. Az üzemek vezetőinek keresni kell azokat a módszereket, amelyek elősegítik a gazdálkodás további javítását. Korszerű érdekeltségi rendsze­rekre van szükség ahhoz, hogy a tervek megvalósuljan^t. K. S. ALKALMAZKODNAK A SZIGORÚBB FELTÉTELEKHEZ A mezőgazdasági üzemek középtávú tervei A megyei tanács termelési és ellátási bizottságik tegnap dr. Matos László elnökletével többek között megtárgyalta a mezőgazdasági Sze­mek középtávú terveiben tükröződő főbb törekvéseket. Az erről szőlő összefoglaló anyagot előzőleg írásban kézhez kapták a bizottság tag­jai. A jelentés megállapítja, hogy az üzemek többsége megalapozott, a népgazdasági célkitűzésekre épülő tervet készített. Megjegyezte vi­szont azt is az írásbeli előterjesztés, hogy egyes gazdaságok nem szá­moltak azzal: megvannak-e az elképzelések megvalósításához szük­séges feltételek. HEGESZTŐK (Méhesi Cva felvétele) Befejeződött az automatizálás-oktatási konferencia Pénteken Kecskeméten, a Tudomány és Techni­ka Házában 14 előadás hangzott el a MTESZ Köz­ponti Oktatási Bizottsága és a MTESZ Bács-Kis­kun megyei szervezete által rendezett III. országos automatizálás-oktatási konferencia második napján. Ezután került sor a felszólalásokra, majd az aján­lások kidolgozására. Az automatizálás-oktatás vala­mennyi szintjére és formájára terjesztettek elő ja­vaslatokat. A többi között feladatként jelölték meg a technikusképzés újbóli megindítását. Hangsúlyoz­ták annak fontosságát is, hogy mielőbb meg kelle­ne kezdeni a kifejezetten automatizálási jellegű szakmunkásképzést. A záróülésen Szabó Lajos, a MTESZ Bács-Kis­kun megyei szervezetének társelnöke annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a konferencia ajánlásai — amelyeket a MTESZ központi szervei juttatnak el az illetékes minisztériumoknak —, ked­vező fogadtatásra találnak. Ily módon a négy év múlva sorra kerülő IV. országos konferencián már a mostani ajánlások gyakorlati megvalósulásáról számolhatnak be. A tudás: hatalom! A munkásművelődés ügyé- I ben is tévútra vezethet a nosz- B talgia. Kecskeméten a legmüvel­■ tebb emberek közé sorolta a ■ közvélemény Horváth Amb­J rus nyomdászt, Benedek Jó- • zsef lakatosmestert, Berényi m Pál földművest, Hajnal Jó- I zsef lakatost. Jogakadémiai I tanárok egyenrangú félként ■ vitatkoztak, tanácskoztak ve- I lük erről-arról. A Bercsényi k utcai munkásotthon program- I ja színvonalasabb, modernebb I volt mint a kártyás, du más, I magyar nótás úri kaszinóé. ( Kétszeres kiválasztódással kerültek a nevezettek és tár­saik a szakegyletek, a mozgal­mi mi szervezetek élére. Nyilván- I való; jó képességű, vállalkoző- I kedvű, tanulékony, ambíció- I zus kétkeziekből alakult ki I a szakmunkásréteg. A leg- I ügyesebbeket, a legszorgal- I masabbakat, a legokosabbakat | alkalmazták a mesterek, a I művezetők. Közülük is a leg- I agilisabbak, a napi érdekeken I messze túllátók álltak a tö- I mörülések élére. Naponta, sa- I jót bőrükön tapasztalhatták Í — az ismeretek hasznát, nélkü­lözhetetlenségét A tudás hatalom — hirdette a m Népszava, majd a Kecskeméti I Munkás rovatcíme. Napjaink- I ban a társadalom, az iskola I értelmiségi pályák felé irá- I nvítia a legjobb tanulókat. H ígadni: általában köze- igy gyengébb bizonyit- diákok kerülnek a szak- sképzőkbe. Sok kétke- Iózó az irányítótestüle- , szellemi munkakörben íztatja tapasztalatait. )ük, az új üzemekbe m állnak a gépekhez n zedékes munkások, akik csak most ismerkednek a korszerű iparral, az új élet­formával. Más ez a munkás­ság, mint a hajdani, amely „az osztályharcban vasba öl­tözött". Küldetése, felelőssége azonban — ha lehetséges — még nagyobb. A tudás hatalom — jelszó ma is harcias program. Mások a célok, mások a ki­vitelezők. Bács-Kiskunban az elmúlt évtizedben 17 százalékról 25- re emelkedett az aktív kere­sők között a szakmunkások aránya. A betanítottaké 26-ról 34 százalékra, a segédmunká­soké rohamosan csökkent, de még mindig kedvezőtlenebb a képlet mint másutt. Tanulniok, művelődn iök kell, ezt kívánja a náluk kü­lönösen összekapaszkodó ön- és társadalmi érdek. A társa­dalmi forradalom, a technoló­gia gyors korszerűsödése, a lakosság műveltségi szintjé­nek emelkedése, az éleződő nemzetközi verseny egyaránt több tudást, nagyobb érdeklő­dést sürget, serkent. Éppen tíz esztendeje fog­lalt állást az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsága mellett működő agitációs és propagandabizottság az ipari üzemekben folyó közművelő­dési tevékenység fontosabb kérdéseiben, s a munkássá vá­lás gyorsítása érdekében, a művelődési feltételek javító- sóra hívta fel a figyelmet. Noha a társadalmi körülmé­nyek általában a kívánatosnál kevésbé ösztönöznek a tanu­lásra, mégU sokkal megalapo­zottabb, átgondoltabb, széle­sebb sodrú a munkásművelő­dés, mint az említett felmérés­kor. Az SZMT kulturális, agitá­ciós és propagandaosztályá­nak most megjelent két kiad­ványa is á kulturális előre­nyomulás tényeit tartalmazza. Az Útmutató az 1982. évi munkahelyi művelődési terv- készítéshez című füzetből kü­lön is felhívom a figyelmet a vállalati művelődési bizottsá­gok vezetőinek első országos tanácskozásáról tudósító írás­ra. Ebből is a kivetkező mon­datra: „Fontos feladat, hogy a művelődési bizottságok ru­galmasabban alkalmazkodja­nak az élethez, az élet által felvetett igényekhez”. Készíthetnek tudományos igényű terveket, szétküldhet- nek útmutatókat mázsaszám, ha az ajánlott, a felkínált is­meret nem kötődik az adott érdeklődési körhöz, ha nem tudatosul „a tudás hatalom” egyéni haszna, ha parancsnak érzi bárki a tanulást, a nemes szórakozást; fabatkát sem ér az egész. Az új közművelődési évad eddigi eredményei — a kecs­keméti és a bajai munkásaka­démia, fórum, az üzemi tár­lat — a körültekintőbb alkal­mazkodásnak is köszönhetők. Érvényesül az a fölfogás, hogy napjainkban közvetve igaz a cikk elején említett idő­szakban direkt politikai cse­lekvésnek is számító tudás hatalom, harci program. Vé­ge az ézerkilencszázötvenes évek mindent felülről „meg­oldó” módszereinek. Az ezer- kilencszáznyolcvanas évek Magyarországában továbbra is közösségi töltésű, minden tudóst növelő akció, kezdemé­nyezés, szervezeti forma, de arra kell törekedni, hogy ben­ső igénnyé váljék a szocialis­ta kultúra „fogyasztása” és egyre többen vegyenek részt az új kultúra megteremtésé­ben. H. N. Fotókiállítás a bajai !• tanítóképzőben Rengetegen összegyűltek a nagybaracskai szocio- fotó-táborban készült alkotások bemutatójára teg­nap délután a Bajai Tanítóképző Főiskola Galériá­jában. Az érdeklődők között ott láttunk több helyi párt- es tanácsi vezetőt, a vendéglátó intézet jó né­hány tanárát, sok diákját és számos művészt, a kiállítókat. Az Albertini Béla művészeti vezető irá­nyításával működő közösség nyilvános számvetését Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára méltatta. Felhasználta az alkalmat az itt-ott ma is vita­tott műfajjal kapcsolatos nézeteinek kifejtésére. A szociofotózásban — hangoztatta — két fontos tö­rekvés találkozik. Az egyik társadalmunk .alapvető és meghatározó jellegéből következik: a szociális problémák iránti fogékonyság mind szélesebb kör­ben, mind mélyebben váljék az emberek sajátos tulajdonságává, olyan reflexévé, amely elkerülhe­tetlenül cselekvésre ösztökéli, olyan készségek ki- fejlesztését szorgalmazza, amely a szociális folya­matokon belül társadalmunk egészének részeit meg­ismerve az egészet is fel tudja fogni. És a kibon­takoztatást is bele tudja ágyazni abba a társadalmi folyamatba, amelyet a kommunizmus eszméje hir­det meg! A szociális problémák természetes gazdá­ja a mi társadalmunk, amelyek nyilván részben benne gyökereznek a múltban, részben újólag ter­melődnek, mai és holnapi folyamatokban ... Más­részt emberi elkötelezettségünkből adódóan törő­dünk az emberi közeggel, az emberekkel... Üj és új ábrázolási eszközök alakulnak ki, ame­lyek a szociális lét, a szociális problémák tökéletes megfogalmazását kísérlik meg a művészet, az iro­dalom különböző tartományaiban. Nagyon szorosan idetartozik és mind fontosabbá válik a szociofotó- zás is — fejezte be megnyitó beszédét a megyei pártbizottság titkára. Már az első órákban több százan megtekintették a Nagybaracsk;án és környékén készült sorozatokat, felvételeket. \ Kádár János találkozott Bruno KreiskyveL (Miké László felvétele - Telefotó — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents